Népszava, 1999. október (127. évfolyam, 229–253. sz.)

1999-10-13 / 239. szám

10 1999. október 13., szerda SZAVAZÁSOS JÁTÉK ÖTMILLIÓS NYEREMÉNNYEL NÉPSZAVA .x f ; Nyáry Pál (1806-1871) a reformkori liberális nemesség egyik vezetője, politikus a dualizmus idején; Nyíri Tamás (1920-1994) keresztény teológus, filozófus; Nyúlas Ferenc (1758-1808) kémikus, a magyar kémiai szaknyelv megteremtője; Odry Árpád (1876-1937) színész; Oláh Gusztáv (1901—1956) operarendező; Olty Magda (1912-1983) színész; Orbán Balázs (1830-1890) író, néprajzi gyűjtő; Orbán Dezső (1884-1986) képzőművész; Orczy Lőrinc (1718-1789) költő; Orlay Petrich Soma (1822-1880) festő; Ormándy Jenő (1899-1985) karmester; Ormós Zsigmond (1813-1894) művészettörténeti író; Ország Lili (1926— 1980) festőművész, grafikus; Orth György (1901-1962) válogatott labdarúgó; Ortutay Gyula (1910-1978) néprajztudós, művelődéspolitikus, 1947-50-ben miniszter; Osvát Ernő (1877-1929) szerkesztő, a Nyugat legfőbb irányítója; Osváth Júlia (1908-1994) operaénekesnő; Ottlik Géza (1912-1990) író, az Iskola a határon szerzője; Örkény István (1912-1979) író, drámaíró, az Egyperces novellák szerzője; Öveges József (1895-1979) fizikus, televíziós pedagógus; Őze Lajos (1935-1984) színész; Paál László (1846— 79) festőművész; Páger Antal (1899-1986) színész; Pais Dezső (1886-1973) nyelvész; Paizs-Goebel Jenő (1896-1944) festőművész; Pál György (1908-1980) Oscar-díjas képregényrajzoló és rajzfilmes; Palatin Gergely (1851-1927) bencés szerzetes, fotóművész; Pálffy János (1663-1751) császári tábornagy, nádor, a Rákócziszabadságharc egyik leverője; Palló Imre (1891-1978) operaénekes; Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) író, természettudós, szabadkőműves; Pálóczi Horváth György (1908-1973) publicista, író; Pálos György (1920-1970) színez; Palotai Erzsi (1907-1988) előadóművész, író; Pap Károly (1897-1944) író; Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) orvos, tudós; Parti János (1932-1999) olimpiai bajnok kenuzó, szövetségi kapitány; Páskándi Géza (1933-1995) költő, író; Pasternak, Joe (1901-1991) filmproducer, a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió vezetője; Pásztory Ditta (1903-1982) zongoraművész; Pattantyús-Ábrahám Géza (1885-1956) gépészmérnök, szakíró; Pátzay Pál (1896-1979) szobrász; Pauler Gyula (1841-1903),az Országos Levéltár első igazgatója; Pázmány Péter (1570-1637) érsek, bíboros, hitvitázó, egyetem és számos iskola alapítója; Péchy Blanka (1894-1988) színész; Pécsi Eszter (1898-1975) az első magyar mérnöknő, statikus építész, a Kútvölgyi úti kórház tervezője; Pécsi Sándor (1922-1972) színész; Péli Tamás (1948-1996) festő, baloldali cigány politikus; Perczel Mór (1811-1899) a 48/49-es szabadságharc honvéd tábornoka, politikus; Perczel Zita (1916-1996) színész; Perényi Zsigmond (1783— 1849) az Országgyűlés felsőházának elnöke 1849-ben; Pernye András (1928— 1980) zenetörténész, egyetemi tanár; Petényi Salamon János (1799-1855) a magyar madártan megalapítója; Péter Rózsa (1905-1977) matematikus, kutató; Pethő Sándor (1885-1940) újságíró, a Magyar Nemzet alapító-főszerkesztője; Petőfi Sándor (1823-1849) költő; Petri Endre (1907-1975) zongoraművész; Petrik Lajos (1851-1932) vegyész; Petrovics Elek (1873-1945) művészettörténész; Petrőczy Kata Szidónia (1662— 1708) költő, műfordító; Petschauer Attila (1904-1943) olimpiai bajnok kardvívó; Petzvál József Miksa (1807-1891) fizikus, a modern optikai lencsék ősének feltalálója; Peyer Károly (1881— 1956) vezető szociáldemokrata politikus, 1919-20-ban miniszter; Pfeifer Ignác (1868-1941) kémikus; Pikter Emmi (1902-1984) gyermekorvos, csecsemőotthon-alapító; Pilinszky János (1921— 1981) költő; Pilvax Károly (7-1849) a Pilvax kávéház tulajdonosa; Podmaniczky Frigyes (1827-1907) politikus, a szabadságharc huszárkapitánya, 1889- től a Szabadelvű Párt elnöke; Poeltenberg Ernő (1813-1849) a 48/49-es szabadságharc honvéd tábornoka, vértanú; Pogány Frigyes (1909-1976) építész; Polányi Károly (1886-1964) gazdaságtörténész, szociálfilozófus, az őszirózsás forradalom jelentős alakja; Polányi Mihály (1891-1976) vegyész, 1918- ban miniszter; Pollack Mihály (1773— 1853) klasszicista építész, a Nemzeti Múzeum tervezője; Pólya György (1888-1985) matematikus, valószínűségszámítás-kutató; Popper Dávid (1843-1913) gordonkaművész; Pór Bertalan (1880-1964) festőművész; Pressburger Imre (Emerich Pressburger, 1902-1988) filmrendező, forgatókönyvíró, producer; Preysz Móric (1829-1877) vegyész, a borkémia, a pasztörizálás úttörője; Prodám Guido (1882-1948) pilóta a repülés hőskorában; Pulitzer József (1847-1911) újságíró, lapkiadó, a Pulitzer-díj alapítója, a modern újságírás úttörője; Pulszky Ágost (1846- 1901) jogfilozófus, politikus; Pulszky Ferenc (1817-1897) régész, reformkori politikus; Puskás Tivadar (1844-1893) a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója; Putnoky László (1888-1948) vegyész, üvegipari szaktekintély; Rab Zsuzsa (1926-1998) költő, műfordító; Rábai Miklós (1921-1974) koreográfus; Rácz Aladár (1886-1958) cimbalomművész; Ráday Gedeon (1872-1937) politikus, 1921-ben belügyminiszter; Ráday Pál (1677-1733) kuruc diplomata, kancelláriai igazgató; Radics Béla (1946-1982) rockgitáros; Radnóti Miklós (1909-1944) költő, műfordító; Radó Sándor (1899-1981) térképész, mesterkém („Dóra”); Radocsay Dénes (1918— 1974) művészettörténész; Radványi Géza (1907-1986) filmrendező, forgatókönyvíró; Rajeczky Benjámin (1901— 1989) zenetörténész, népzenekutató; Rajk László (1909-1949) munkásmozilmi harcos, politikus, 1946-49-ben miniszter; Rajz János((1907-1981) színész; n. Rákóczi Ferenc (1676-1735) 1704-11-ben Erdély fejedelme, az 1703-11 közti szabadságharc vezetője; Rákóczi György fejedelem (1593-1648) 1630-48-ban Erdély fejedelme, a 30 éves háború jelentős hadvezére; Rákosi Jenő (1842-1929) a Budapesti Hírlap alapítófőszerkesztője, jobboldali politikus; Ránid György (1930-1988) történész; Ranódy László (1919-1983) filmrendező; Ráskai Lea (XV-XVI. sz.) kódexmásoló apáca; Ráth György (1828— 1905) történelmi, jogi és művészettörténeti író, könyv- és régiséggyűjtő; Ráth Károly (1821-1897) budapesti főpolgármester; Ráth-Végh István (1870-1959) kultúrtörténész; Rátkai Márton (1881— 1951) színész; Rátonyi Róbert (1923— 1992) színész; Rátz László (1863-1930) a Fasori Evangélikus Gimnázium tanára, számos világhírű matematikus és fizikus nevelője; Reguly Antal (1819— 1858) nyelvtudós, utazó, a finnugor nyelvrokonság kutatója; Reich Károly (1922—1988) grafikus; Reiner Frigyes (1888-1963) karmester; Reinitz Béla (1878-1943) zeneszerző; Reitter Ferenc (1813-1874) mérnök, a budapesti Duna-rakpart tervezője; Rejtő Jenő (1905— 1943) író, kabarészerző; Reményi Ede (1828-1898) hegedűművész, zeneszerző; Reményik Zsigmond (1900-1962) író; Rényi Alfréd (1921-1970) matematikus, az Akadémia Matematikai Intézetének alapítója; Rerrich Béla (1881-1932) a szegedi Dóm tér tervezője; Réti István (1872-1945) festő, a nagybányai iskola teoretikusa; Réti József (1925-1973) operaénekes; Révay József (1881-1970) író, ókortörténész; Révay Miklós (1749— 1807) költő, nyelvtörténész; Reviczky Gyula (1855-1889) költő, író; Richter Gedeon (1872-1944), gyógyszervegyész, az első magyar gyógyszergyár alapítója; Richter János (1843-1916) karmester; Rideg Sándor (1903-1966) író, az Indul a bakterház szerzője; Riedl Frigyes (1856-1921) irodalomtörténész; Riesz Frigyes (1880-1956) matematikus, a funkcionálanalízis egyik megteremtője; Rimay János (1570-1631) költő, diplomata; Rippl-Rónai József (1861-1927) festőművész; Rockenbauer Pál (1932— 1987) a természetjárás propagátora, televíziós; Rodolfo (Gács Rezső - 1911— 1987) bűvész; Róheim Géza (1891-1953) etnográfus, pszichoanalitikus; Römer Flóris (1815-1889) régész, a magyar művészettörténet megalapozója; Romhányi József (1921-1983) költő, író, a Dr. Bubó és a Mézga család szerzője; Róna Viktor (1936-1994) táncművész, balettmester; Rónai Dénes (1875-1965) fényképész, fotóművész, bábszínházalapító; Rónay György (1913-1978) költő, irodalomtörténész; Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő, a Bazilika és a Parlament üvegképeinek alkotója; Rottenbiller Lipót (1806-1870) a XIX. század közepén Pest polgármestere; Rozetti Lázár (XVI. század) érseki titkár, Magyarország első térképének készítője; Rózsa Miklós (1907-1995) Oscar-díjas filmzeneszerző; Rózsa Sándor (1813-1878) betyár; Rózsahegyi Kálmán (1873-1961) szőlész; Rózsavölgyi Márk (1787/9-1848) zeneszerző, hegedűművész; Rosier Endre (1904-1963) operaénekes; Id. Rubik Ermő (1910-1997) gépészmérnök, repülőgéptervező; Rudnay Gyula (1878-1956) festőművész; Ruttkai Éva (1927-1986) színésznő; Sajnovics János (1733-1785) nyelvtudós, csillagász; Salamon Béla (1885-1965) színész, kabaréigazgató; Sándor Frigyes (1905-1979) hegedűművész, karmester, tanár; Sárdy János (1907-1969) színész, operaénekes; Sarkadi Imre (1921-1961) író; Sárközi György (1899-1945) költő; Sárközi Márta (1907-1966) szerkesztő, a legendás Irodalmi szalon házigazdája; Sármezey Endre (1859-1939) az első sínautó készítője; Sárosi György (1912-1993) az 1938-as világbajnoki ezüstérmes labdarúgó-válogatott kapitánya; Sárosi Imre (1908-1995) úszó, edző; Sávoly Pál (1893-1968) mérnök, statikus, a budapesti hidak újjáépítője; Schaár Erzsébet (1908-1975) szobrász; Scheiber Hugó (1873-1950) festőművész; Scheiber Sándor (1913-1985) nyelvész, irodalomtörténész, a pesti Rabbiképző Intézet igazgatója; Schenek István (1830-1909) a nagy teljesítményű akkumulátor feltalálója; Schick Béla (nincs adat) a biztonsági borotva feltalálója; Schikedanz Albert (1846-1915) építész, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezője; Schirilla György (1939-1999) szupermaratoni futó, Jeges-Duna-átúszó; Schöffer, Nicolas (1912-1992) képzőművész, zeneszerző; Schönberger Armand (1885-1974) festőművész; Schöpflin Aladár (1872-1950) kritikus, irodalomtörténész, író, műfordító; Schöpf-Merei Ágost (1804-1858) gyermekgyógyász, új vizsgálati módszerek bevezetője; Schulek Frigyes (1841-1919) építész; Schwarz Dávid (1850-1897) a könnyűfém kormányozható léghajó feltalálója; Schweidel József (1796-1849) a 48/49- es szabadságharc honvéd tábornoka, vértanú; Sebes Gusztáv (1906-1986) az Aranycsapat szövetségi kapitánya; Segner János András (1704-1777) matematikus, a Segner-kerék feltalálója; Selye János (1907-1982) kutatóorvos, a stresszelmélet kidolgozója; Semmelweis Ignác (1818-1865) orvos, a gyermekágyi láz legyőzője; Semsey Andor (1833-1923) természettudós, kultúrmecénás; Seres Rezső (1889-1968) sanzonszerző, a Szomorú vasárnap szerzője; Sigmond Elek (1873-1939) agrárkémikus, talajkutató; Sík Csaba (1934-1997) kritikus, művészettörténész; Sík Sándor (1889-1963) költő, műfordító, egyetemi tanár, történeti, egyházi író; Simándy József (1916— 1997) operaénekes; Simonffy András (1941-1995) író; Simonyi Zsigmond (1853-1919) nyelvtudós; Sinka István (1897-1969) költő, író; Solt Ottilia (1944-1997) szociális aktivista, liberális politikus; Solti György (1912-1997) karmester; Somlay Artúr (1883-1951) színész; Somló Tamás (1929-1993) operatőr; Somlyó Zoltán (1882-1937) költő, újságíró; Somogyi József (1898-1948) filozófus; Somogyi Károly (1811-1888) a Somogyi Könyvtár alapítója, esztergomi kanonok; Somogyvári Rudolf (1916- 1976) színész; Soó Rezső (1903-1980) botanikus; Soós Imre (1930-1957) színész, a Körhinta főszereplője; Sós Ármin (1873-1944) a budapesti közlekedési rendszer egyik kidolgozója, a HÉV atyja; Sövényházi Márta (XVI. sz. eleje) kódexmásoló apáca; Speth Ferenc (?- 1769) szobrász, számos pécsi szobor és homlokzat alkotója; Springer Ferenc (1863-1920) a Fradi alapító elnöke; Sláger Xavér Ferenc (1824-1911) operaénekes, az Erkel-operák népszerű előadója; Stein Aurél (1862-1943) Belső- Ázsia-kutató, régész, nyelvész; Steindl Imre (1839-1902) építész; Straub F. Brúnó (1914-1996) biokémikus, 1988— 89-ben államfő; StróblAlajos (1856— 1926) szobrász, a Halászbástya Szt.István-szobrának alkotója; Stromfeld Aurél (1878-1927) katonatiszt, munkásmozgalmi harcos, a Tanácsköztársaság hadseregének vezérkari főnöke; Sugár Kata (1910-1943) fényképész; Sugár Rezső (1919-1988) zeneszerző, egyetemi tanár; Sulyok Dezső (1897-1965) kisgazda politikus; Sulyok Mária (1908— 1987) színész; Svachulay Sándor (1875- 1955) repülőgép-konstruktőr; Svéd Sándor (1906-1979) operaénekes; Sylvester János (1504-1551 után) bibliafordító, humanista, tudós; Szabó Dezső (1879— 1945) író; Szabó Ervin (1877-1918) könyvtárigazgató, szociáldemokrata politikus; Szabó Gábor (1936-1982) jazzgitáros, zeneszerző; Szabó István (1931— 1976) író; Cs. Szabó László (1905-1984) író; Szabó Lőrinc (1900-1957) költő; Szabó Pál (1893-1970) író; Szabó T. Attila (1906-1987) nyelvész, történész, irodalomtörténész, etnográfus; Szabó Vladimir (1905-1991) festő, grafikus; Szabó Zoltán (1912-1984) író, szociográfus, A tardi helyzet szerzője; Szabolcsi Bence (1899-1973) zenetörténész; Szádeczky-Kardoss Elemér (1903-1984) geológus; Szalay Lajos (1909-1995) grafikus; Szalay László (1813-1864) reformkori centralista politikus; Szalárdi Mór (1851-1914) a lelencügy úttörője, árvaház-alapító; Szántó Kovács János (1852-1908) agrárszocialista mozgalmár, földmunkás; Szántó Piroska (1913-1998) festőművész, grafikus; Szapolyai János (1487-1540) király 1526— 1540, a Dózsa-féle parasztfelkelést leverő főúr; Száraz György (1930-1987) író, publicista; Szász Béla (1910-1998) író, műfordító, szerkesztő; Szász Károly (1829-1905) költő, püspök; Szász Péter (1927-1983) filmrendező, író; Széchényi Ferenc (1754-1820) a Nemzeti Múzeum és a Széchényi könyvtár alapítója; Széchenyi István (1791-1860) a reformkor legjelentősebb politikusa, „az első margrai kormány tagja,a MagyarTudó*ióányos Akadémia, a^^u^udj^lótv^r'seny atyja; Széchenyi Ödön (183&1922) a budavári sikló kitalálója, török pasa; Szécsi Margit (1928-1990) költő; Szécsi Pál táncdalénekes (1944-1974); Szegő Gábor (1895-1985) matematikus; Székely Aladár (1870-1940) fotóművész; Székely Bertalan (1835-1910) festőművész; Székely István (Steve Sekely) (1899— 1979) filmrendező, a Hyppolit, a lakáj rendezője; Székely János (1901-1958) író, költő, filmforgatókönyv-író; Székely Mihály (1901-1963) operaénekes; Szekfű Gyula (1883-1955) történész, publicista; Szeleczky Zita (1915-1999) színész; Széll György (1897-1970) karmester, zeneszerző, zongoraművész; Szemere Bertalan (1812-1869) politikus, a reformkori ellenzék egyik vezére, 1848- ban belügyminiszter, majd miniszterelnök; Szemes Mari (1932-1988) színésznő; Szenczi Molnár Albert (1574— 1639) nyelvész, vallásszervező; Szende Pál (1879-1934) polgári radikális politikus, 1918-19-ben pénzügyminiszter; Szendrő József (1914-1971) színész; Szent Erzsébet (1207-1231) Árpád-házi királylány, őrgrófné, betegek és szegények gyámolítója; Szent Hedvig (1372-1399) Nagy Lajos király lánya; Szent István király (967/77—1038) az első magyar király, uralkodott 1000-1038; Szent Kinga (1224-1292) csodatévő szent, IV. Béla lánya; Szent László király (1040-1095) 1077-1095-ben király; Szent Margit (1242-1271) Árpád-házi királylány, apáca, aszkéta; Szentágothai János (1912-1994) agykutató, politikus; Szent-Györgyi Albert (1893- 1986) Nobel-díjas biokémikus, a C-vitamin előállítója; Szentkuthy Miklós (1908-1988) író; Szentpétery Zsigmond (1798-1858) színész, a Nemzeti Színház alapító tagja; Szép Ernő (1884-1953) költő, író; Szepsi Csombor Márton (1595-1623?) utazó, író, református prédikátor; Szerb Antal (1901-1945) irodalomtörténész, író, esszéista; Szerelmey Miklós (1803-1875) litográfus, egy konzerválási eljárás és sok építőipari újítás feltalálója; Szervánszky Endre (1911-1977) zeneszerző; Szervátiusz Jenő (1903-1983) szobrász; Szigeti József (1892-1973) hegedűművész; Szigligeti Ede (1814-1878) drámaíró, színész, rendező; Szilágyi Domokos (1938-1976) költő, irodalomtörténész; Szilágyi József (1917-1958) politikus, 56-os forradalmár, vértanú; Szilárd Leó (1898— 1964) fizikus, biofizikus, az atommaghasadás létrehozásának egyik elméleti kidolgozója; Szilvásy Miklós (1925— 1969) olimpiai bajnok birkózó; Szilvay Kornél (1890—1957) tűzoltó, a poroltó feltalálója; Szinyei Merse Pál (1845— 1920) festőművész, a Majális alkotója; Szinnyei József (1830-1913) nyelvész, bibliográfus; Szirtes Ádám (1925-1989) színész; Szirén János (1954-1990) vajdasági író, az Új Symposion szerkesztője; Szívós István (1920-1992) olimpiai bajnok vízilabdázó; Szkhárosi Horvát András (XVI. sz.) prédikátor, énekszerző; Szobotka Imre (1890-1961) festő, rézkarcművész; Szomory Dezső (1869— 1944) író, drámaíró; Szondi György (?—1952) hős vitéz, Drégely várkapitánya; Szondi Lipót (1893-1986) pszichológus, a Szondi-teszt atyja; Szőke Szakáll (1884-1955) kabarészerző, hollywoodi színész; Szőnyi István (1894-1960) zebegényi festőművész; Szőts István (1912-1998) filmrendező; Szundy Jenő (1883-1974) a dél-alföldi gyümölcstermesztés úttörője; Szurday Róbert (1877-1938) pamutbáró; Szűcs Jenő (1928-1988) történész; Tabi László (1910-1989) író, publicista; Takács Marika (1939-1997) tévébemondó; Tamási Áron (1897-1966) író; Tamási Eszter (1940-1993) tévébemondó; Tamkó Sirató Károly (1905-1980) költő; Tánczos Gábor (1928-1979) szociológus, Nagy Imre körének tagja 56-ban; Táncsics Mihály (1799-1884) író, publicista, politikus, forradalmár; Tartsay Vilmos (1901-1945) antifasiszta katonatiszt; Tatay Sándor (1910-1991) író; Tátrai Vilmos (1912-1998) hegedűművész, a Tátrai-vonósnégyes vezetője; Teles Ede (1872-1948) szobrász, a Munkácsy-síremlék alkotója; Teleki Blanka (1806— 1862) a magyar leányiskolák elindítója, forradalmár; Teleki László (1811-1861) reformkori politikus, író, a határozati párt vezére; Teleki Pál (1879-1941) politikus, 1920-21-ben és 1939-41-ben miniszterelnök, földrajztudós; Teleki Sámuel (1845-1916) Afrika-utazó, felfedező; Telkes Mária (1900-1995) mérnök, a világ első napelemmel fűtött házának építője; Temesvári Pelbárt (1455— 1504) egyházi író; Tersánszky Józsi Jenő (1888-1969) író; Tersztyánszky Ödön (1889-1929) olimpiai bajnok vívó; Tessedik Sámuel (1742-1820) író, az alföldi fölművelés modernizálója; Thallóczy Lajos (1856-1916) balkanológus; Thaly Kálmán (1839-1909) politikus, költő; Than Károly (1834-1908) kémikus; Than Mór (1828-1899) festőművész; Thoman István (1862-1940) zongoraművész; Thorma János (1870-1937) festő, az alföldi iskola képviselője; Thököly Imre (1657-1705) Habsburg-ellenes felkelés vezetője, 1682-85-ben Felső-Magyarország és Erdély fejedelme; Thuróczy János (1435-1490?) krónikás; Tichy Lajos (1935-1999) válogatott labdarúgó; Tihanyi Kálmán (1897-1947) az ikonoszkóp (a televízió alapvető alkotóeleme) feltalálója; Tihanyi Lajos (1885— 1938) festőművész; Tildy Zoltán (1889— 1961) református lelkész, kisgazda politikus, miniszterelnök, köztársasági tanokria Nagy Imre-kanmány írét gfáyffi P' Traff Józseft‘I®83-1960f); Tingfih 'Lantos Sebestyén (1505/10-1 SSsV ének-1'' mondó, költő; Tisza István (1861-1918) miniszterelnök, a Nemzeti Munkapárt alapítója; Tisza Kálmán (1830-1902) 1875-1890-ben miniszterelnök, a dualizmus legfontosabb politikusa; Tiszay Magda (1919-1989) operaénekes; Toldy Ferenc (1805-1875) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár; Tolnai Gábor (1910-1990) irodalomtörténész, esszéista; Tolnay, Charles de (1899-1981) művészettörténész, múzeumigazgató; Tolnay Klári (1914-1998) színész; Tomanek Nándor (1922-1988) színész; Tömöri Pál (1475?—1526) kalocsai érsek, a magyar sereg fővezére a mohácsi csatában; Tompa Mihály (1817-1868) költő; Tompa Sándor (1903-1969) színész; Torma Károly (1829-1897) régész, az aquincumi ásatások megkezdője; Tornyai János (1869-1936) alföldi parasztfestő; Tot, Amerigo (Tóth Imre) (1909— 1984) szobrász, grafikus; Tóth Aladár (1898-1968) zenetudós, az Operaház igazgatója; Tóth Árpád (1886-1928) költő, műfordító; Tóth Béla (1857— 1907) író, kultúrtörténész; Tőkés Anna (1898-1966) színész; Tömörkény István (1866-1917) író; Török Ignác (1795— 1849) az 1848/49-es szabadságharc honvéd tábornoka, vértanú; Törzs Jenő (1887-1946) színész; Trauner Sándor (Alexander Trauner) (1906-1993) Oscar-díjas díszlettervező; Trefort Ágoston (1817-1888) művelődéspolitikus, publicista, 1872-88-ban vallás- és közoktatási miniszter; Trencsényi-Waldapfel Imre (1908-1970) klasszika-filológus, irodalomtörténész, egyetemi tanár; Tinka Wenczel (1739-1791) orvos, az orvosi egyetem első igazgatója; Trócsányi Zoltán (1886-1971) nyelvész, irodalom- és könyvtörténész; Turán Pál (1910-1976) matematikus, a hatványösszeg-módszer megalkotója; Tüköry Lajos (1830-1860) 1848/49-es szabadságharcos, török tiszt a krími háborúban, az olasz szabadságharc ezredese; Türr István (1825-1908) tábornok, diplomata, a XIX. sz. számos európai felkelésének résztvevője; Udvardy Tibor (1914—1981) operaénekes; Ugró Gyula (1864-1949) az Újpesti Torna Egylet (UTE) alapítója; Uitz Béla (1887-1972) festőművész; Ungár Imre (1909-1972) zongoraművész, tanár; Ungvárnémeti Tóth László (1788-1820) költő; Ungváry László (1911-1982) színész; Uray Tivadar (1895-1962) színész; Váci Mihály (1924-1970) költő, író; Vadas Ernő (1899-1962) fotóművész; Vadnai László (1904-1967) író, kabarészerző; Vahot Imre (1820-1879) lapszerkesztő, színműíró; Vajda János (1827-1897) költő; Vajda Lajos (1908-1941) festőművész; Vámbéry Ármin (1832-1913) közép-ázsiai utazó, orientalista, filológus, egyetemi tanár; Vámos László (1928-1996) színházi és filmrendező; Váradi Hédi (1929-1987) színész; Varga József (1891-1956) vegyész, miniszter; Vargha Balázs (1921-1996) irodalomtörténész, író, kritikus; Várkonyi Zoltán (1912-1979) színész, rendező, színházigazgató; Vas Gereben (1823— 1868) író; Vas István (1910-1991) író, költő, műfordító; Vasarely (Vásárhelyi Győző) (1908-1997) festőművész; Vásárhelyi Pál (1795-1846) vízmérnök, a Tisza szabályozója; Vásárhelyi Zoltán (1900-1977) karmester; Vass Lajos (1936-1958) segédmunkás, 56-os forradalmár, vértanú; Vasvári Pál (1826-1849) filozófus, történész, az 1848-as pesti forradalom vezető alakja, honvéd őrnagy; Vaszary János (1867-1939) festőművész; Vay Ádám (1656-1719) kuruc szenátor, udvari főkapitány; Vazul (977-1037) Szent Istvánnal szembeszegülő herceg, az Árpád-házi királyok jó részének őse; Vázsonyi Vilmos (1868-1926) sztárügyvéd, demokrata politikus; Vécsey Károly (1807-1849) az 1848/49-es szabadságharc honvéd tábornoka, vértanú; Vedres Márk (1870-1961) szobrász; Végh Sándor (1912-1997) hegedűművész; Verancsics Faustus (1540-1617) püspök, a légturbina feltalálója; Veres Péter (1897-1970) író, politikus; Verseghy Ferenc (1757-1822) író, a magyar jakobinus mozgalom tagja; Vértes László (1914-1968) ősrégész, történész; Vészi Endre (1916—1987) költő, író; Vészi József (1858-1940) radikális újságíró, a Budapesti Napló alapítója; Vig Monika (1966-1992) újságíró, ellenzéki aktivista; Vigyázó Ferenc (1874-1928) politikus, az Akadémia bőkezű támogatója; Vihar Béla (1908-1978) költő; Vikár Béla (1859-1945) népzenegyűjtő, a Kalevala fordítója; Vilt Tibor (1905— 1983) szobrász; Virág Benedek (1754— 1830) ódaköltő; Virág József (1870— 1901) a gyorstelegram feltalálója; Vitéz János (1408?—1472) humanista, esztergomi érsek, diplomata; Vilkovics Mihály (1778-1829) író; Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő; Vujicsics Tihamér (1929-1975) zeneszerző, népzenész; Wagner Károly (1830-1879) a magyar erdőgazdálkodás úttörője; Wagner Sándor (1838-1919) festőművész, a „Dugovics Titusz önfeláldozása” alkotója; Wahrmann Mór (1832-1894) politikus, a képviselőház első zsidó vallású tagja; Wartha Vince (1844- 1914) kémikus, az eozin előállítója, a hazai porcelángyártás felvirágoztatója; Wass Albert (1910-1996) erdélyi író; Weber Antal (1823-1889) építész, számos Andrássy úti villa tervezője; Wein János (1829-1908) a Fővárosi Vízművek alapító-igazgatója; Weiner "Leó " (1885/1960) zeneszérlő, tíamár ,Weiss^Márifréd,[1857-1922) a csepeli ^ Vasmű-f alapító-tulajdonosa; Wekerle Sándor (1848-1921) liberális politikus, többször pénzügyminiszter, 1892-95-ben, 1906-10-ben és 1917-18- ban miniszterelnök; Weöres Sándor (1913-1989) költő, író, műfordító; Werbőczy István (1458-1541) ítélőmester, nádor, kancellár, a sarkalatos nemesi jogok (Tripartitum) összegyűjtője; Wesselényi Miklós (1796— 1850) a reformkor jelentős politikusa, az árvízi hajós; Weszprémi István (1723-1799) orvos, orvostörténész; Wetterstein József (nincs adat) a tüdővész ellenanyagának feltalálója; Wigner Jenő (1902-1995) Nobel-díjas fizikus, részt vett az első atomkísérletekben; Winkler Lajos (1863-1939) analitikus vegyész; Winter Ernő (1897-1971) a bárium elektroncső feltalálója; Wlassics Gyula (1852-1937) jogász, kultúrpolitikus, a polgári házasság intézményének szószólója; Wolf Emil (1886— 1947) vegyész, a Chinoin gyógyszergyár alapítója; Xantus János (1825-1894) néprajzkutató; Ybl Miklós (1814—91) építész, az Operaház tervezője; Zádor Anna (1904-1995) művészettörténész, egyetemi tanár; Zádor István (1882— 1963) festőművész; Zakariás József (1924-1971) olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja; Zala György (1858-1937) szobrász, a Hősök terén található emlékmű egyik alkotója; Zathureczky Ede (1903-1959) hegedűművész; Závodszky Zoltán (1892— 1976) opera- és dalénekes; Zelk Zoltán (1906-1981) költő, író; Zerkovitz Béla (1882-1948) sanzon- és kuplészerző; Zichy Géza (1849-1924) félkarú zongoraművész, kultúrmecénás; Zichy Jenő (1837-1906) politikus, Ázsia-kutató; Zichy Mihály (1827-1906) romantikus festőművész, grafikus; Zielinski Szilárd (1860-1924) mérnök, a magyar vasbeton-építészet kifejlesztője, több híd és víztorony tervezője; Zilahy Lajos (1891-1974) író, publicista; Zipernowsky Károly (1853-1942) gépészmérnök, egyetemi tanár, feltaláló; Zirzen Janka (1824-1904) pedagógus, a magyar nőnevelés és tanítóképzés jelentős alakja; Zoller Attila (1928— 1998) jazzgitáros; Zolnay László (1916-1985) régész, történész; Zrínyi Ilona (1643-1703) a Thököly-féle felkelés egyik szervezője, Munkács védője; Zrínyi Miklós (1620-1664) költő, hadvezér, politikus; Zrínyi Miklós (1508-1566) horvát bán, főtárnokmester, Szigetvár védője; Zukor, Adolf (1873-1976) filmgyáros, a Paramount Pictures alapítója; Zsámboky János (1531-1584) történetíró, orvos és polihisztor; Zsigmondy Richárd Adolf (1865-1929) Nobel-díjas kémikus, az ultramikroszkóp egyik szerkesztője; Zsolnay Vilmos (1828-1900) porcelángyáros, a fagyálló pyrogránit feltalálója. (Folytatjuk) Ki lesz az évezred magyarja? Ezen a héten folytatjuk a Népszava, a Matávnet Origó és az RTL Klub Fókusz című műsorának közös játékában szereplő névsorok közzétételét. Mint ismeretes, a játékban „az évezred legnagyobb magyarjáéra lehet szavazni, s a résztvevők nyereményjátékon vesznek részt. Az első forduló nyereményei: 10 db negyedéves Népszava-előfizetés, 10 db féléves Matáv Hobbi-csomag internet-előfizetés, 10 db RTL Klub-ajándékcsomag. Az utolsó fordulóban szavazók közül tíz szerencsés 500 ezer forint értékű államkötvényt nyer. Mai számunkban a történelmi személyiségek névsorának harmadik részét közöljük. Beküldési határidő: 1999. október 20. Címünk: Népszava 1535 Budapest, Pf. 785 MATÁVUsei $. A beküldő neve: Címe:--------------- Történelmi személyiségek: 1............................................. 2. ...................................... 3. ...........__........................... 4. ______________________ 5. _______,___________ 6. ............................................ 7___________________... 8. __________________ 9. ____________________ 1o...................._________ Kortárs személyiségek: 1..................................................................... 2. .................._______ 3 ............................................ 4 ............................................. 5. ....................... 6. ......................... 7. ....................... 8. ............................................... 9. ....................... 10..................._................ 0) NI NO'r ■ü KLUB