Népszava, 1999. december (127. évfolyam, 280–305. sz.)

1999-12-31 / 305. szám

NÉPSZAVA SZÉPSZÓ 1999. DECEMBER 31., PÉNTEK V. Mérföldkövek — évszázadok A végéhez közeledő évezred legfontosabb eseményei, történései, szereplői Magyarországon és a nagyvilágban Most, hogy immár csak órák vannak hátra az ezerkilencszázas évekből, és kü­­szöbönállnak a kétezresek, megpróbálunk visszatekinteni az elmúlt ezer év legfontosabb magyarországi és nemzetközi történéseire. Ezeket nem látvá­nyosságuk szerint választottuk ki, hanem aszerint, milyen mértékben hatottak az őket követő korszakokra, leginkább persze a jelenlegire. Az eredmény ter­mészetesen szubjektív, kizárólag a szerző értékítéletét tükrözi. Az évszázad - sőt talán az egész évez­red - legfontosabb magyarországi ese­ménye az időszak legelejére esik: Géza fejedelem fia, Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta, az ezredik évben küldöttséget indít II. Szilveszter pápá­hoz. A küldöttek feladata az, hogy a magyar egyházszervezési elképzelések­hez megszerezzék Róma jóváhagyását és hogy királyi koronát kérjenek a fia­tal fejedelem számára. István emberei sikerrel járnak, így az ezredik év de­cemberének vége és január eleje között a fejedelmet királlyá koronázhatják. Az ország ezzel a nyugati kereszténység része lesz, rálépvén az európai fejlődés útjára. Nemzetközileg több fontos eseményt is kiemelhetnénk. Az 1054-es Nagy Szkizmát - azaz egyházszakadást amely után véglegesen különválik a ke­leti és a nyugati kereszténység. Vagy említhetnénk az 1066-os hastingsi csa­tát, amelyben Hódító Vilmos, Norman­dia hercege legyőzi II. Harold angol ki­rályt, letéve így a mára mindennél fon­tosabbá vált angolszász civilizáció alapjait. De talán a legfontosabb e szá­zadi dátum 1099, amikor a Gottfried Bouillon vezette keresztes hadak beve­szik Jeruzsálemet. A keresztes hadjára­tok hosszú távon sikertelenek marad­nak, de igen jelentős mértékben kitá­gítják Európa szellemi látóhatárát. Az ezeregyszázas évek Magyarorszá­gon egyfelől a terjeszkedés, másfelől pedig a külföldről jövő hűbéri alávetési kísérletek elleni sikeres védekezés je­gyében telnek. 1102-ben Könyves Kál­mánt Horvátország királyává koronáz­zák, megkezdvén ily módon a több mint nyolc évszázados magyar-horvát együttélést. 1108-ban Kálmán lengyel segítséggel megakadályozza, hogy a Német-Római Birodalom serege beve­gye Pozsony várát. A század második felében III. Béla a bizánci alávetési kí­sérleteket hárítja el. Nemzetközi téren két dátum számít különösen jelentősnek: 1122-ben V. Henrik német-római császár és II. Ca­­lixtus pápa - az utóbbinak kedvező­­ kompromisszummal lezárja az invesz­titúraküzdelmeket. Ezek tétje elvileg az egyházi tisztviselők kinevezési joga, valójában inkább az egyházi és a világi hatalom elsőbbségének kérdése volt. 1187-ben Szaladin kurd nemzetiségű muzulmán hadvezér visszafoglalja a keresztesektől Jeruzsálemet. A muzul­mán Kelet több mint fél évezredre megszabadul az európai behatolóktól. E század legnagyobb hatású magyaror­szági eseménye 1222-ben történik, ami­kor a nemesség rákényszeríti II. And­rást az Aranybulla kiadására. Az okirat korlátozza a király hatalmát, sőt arra az esetre, ha az nem tartaná meg a törvé­nyeket, a vele szembeni ellenállást is le­hetővé teszi. Szerencsésebb történelmi körülmények között az Aranybulla egy nyugat-európai típusú fejlődés kiindu­lópontja lehetne, ám így is rendkívül je­lentős a magyar társadalmi és jogfejlő­dés szempontjából. Az 1241-es tatárjá­rás iszonyú pusztítást hoz az országra, de hosszú távú hatása nem jelentős. Világtörténelmi szempontból fontos dátum 1206, amikor egy Temüdzsin ne­vű mongol hadvezért - aki előzőleg va­lamennyi mongolt a maga uralma alá vetett­­ Dzsingisz kán néven uralkodóvá emelnek. Ez lesz a Kína, Oroszország és Közép-Ázsia sorsát alapvetően befolyá­soló mongol hódítások kiindulópontja. Ugyancsak történelmi hatású esemény 1215-ben Angliában a mi Aranybul­lánkhoz hasonló Magna Charta kiadása, amire a bárók kényszerítik rá Földnél­küli János királyt. Mivel Anglia geopoli­tikai körülményei a magyarországinál lényegesen kedvezőbbek, az okirat egy világraszóló társadalmi és jogfejlődési folyamat alapkövévé válhat. 1301-ben III András halálával kihal az Árpád ház. Jelentős esemény, hiszen e korban - és még igen sokáig - a dinasz­tiák sorsa az országok sorsára is döntő hatással van. A század másik magyar­­országi fordulópontja az 1312-es roz­son­yi csata, amelyben Károly Róbert a felvidéki városok segítségével veresé­get mér a tartományurakra. Megkezdő­dik a feudális anarchia felszámolása. 1313-ban Németországban használ­ják először lövedék hajtóanyagaként Berthold Schwarz német szerzetes ta­lálmányát, a puskaport. A lőfegyverek elterjedése véget vet a lovagság, e jel­legzetesen feudális katonai erő egyedu­ralmának, s ily módon hozzájárul a hű­bériség felbomlásához. 1389-ben a Ri­gómezőn I. Murad szultán vereséget mér a Lázár fejedelem vezette szerb erőkre. A keresztény Európa és az Isz­lám évezredes küzdelmében ismét ez utóbbi kerül fölénybe. Megnyílik előtte az előrenyomulás lehetősége Európa belseje felé, ami pusztító következmé­nyekkel jár majd a kontinens keleti fe­le, benne hazánk sorsára. XV. SZÁZAD­ Miután a török erők 1453-ban beveszik Konstantinápolyt, és véget vetnek Bi­zánc egy évezredes történetének, 1456- ban Magyarország elfoglalására indul­nak. Hunyadi János seregei Nándorfe­hérvárnál azonban súlyos vereséget mér­nek rájuk. Az európai jelentőségű győze­lem lelassítja a földrész belsejébe történő török előrenyomulást, Magyarországnak pedig háromnegyed évszázados fejlődési lehetőséget biztosít. Mátyás uralkodása a század második felében ragyogó, de sajnos átmeneti epizód marad. A század kulturális arculatát legin­kább a Renaissance formálja. 1445 kö­rül Mainzban Johannes Gutenberg fel­találja a könyvnyomtatást, ami olyan hatással van a művelődésre, mint a puskapor feltalálása a hadászatra,­tár­sadalmi kihatása pedig még annál is nagyobb. 1480-ban III. Iván orosz nagyherceg megtagadja az adófizetést a mongol hódítóknak­­ az orosz nagy­hatalom kialakulásának kezdete. Az évszázad legfontosabb dátuma azon­ban nyilvánvalóan 1492: Christopher Columbus felfedezi Amerikát. A keres­kedelemnek, az ismeretek fejlődésének és Európa felemelkedésének páratlanul fontos mérföldköve ez, ugyanakkor tragikus évszám Amerika őslakói, sőt bizonyos mértékben az egész Európán kívüli világ számára. E század legfontosabb magyar dátuma tragikummal teljes: 1526 augusztusá­ban Mohácsnál II. Szulejmán, a legki­emelkedőbb török szultán hadserege legyőzi II. Lajos erőit. A fiatal magyar király is életét veszti, aminek következ­tében az ország előbb kettő-, majd - Buda 1541-es eleste után - három rész­re szakad. Magyarország, amely addig a történelem aktív szereplője, függet­lenségét elveszítve a Török Birodalom és a Habsburg Császárság - tágabb összefüggésben a kereszténység és az iszlám - közötti küzdelem csataterévé válik. Fejlődése megakad, s tetemes vérveszteséget szenved. Nemzetközileg a század legjelentő­sebb évszáma 1517. Martin Luther Ágoston-rendi német szerzetes Witten­­bergben ekkor teszi közzé 95 pontját, amelyben élesen bírálja a bűnök pénz­zel való megváltásának gyakorlatát, támadást intézve ily módon a katoli­kus egyház, illetve a pápaság intézmé­nye ellen. Ténykedése nyomán előbb a Német Birodalomban, majd Európa egész nyugati felében kettészakad a kereszténység. A protestantizmus és különösen a protestáns munkaetika térhódítása kedvező a polgári fejlődés számára. ■B—ill 1 Magyar szempontból a század legjelesebb dátuma 1686, Buda visszavívásának éve. A 80 ezer fős császári sereg - benne mint­egy 15 ezer magyar - három hónapi ost­rom után foglalja vissza a magyar szék­várost. A század végére gyakorlatilag az egész országból kiűzik a török hódító-o­kát. A győzelem hosszabb távon lehetővé teszi az ország számára az európai fej­lődés fővonalába való visszatérést. 1642-ben a király és a polgári erők által uralt parlament ellentéte polgár­­háborúhoz vezet Angliában. A király­pártiak eleinte fölényben vannak, ké­sőbb azonban a forradalmárok neves hadvezérük, Oliver Cromwell vezetésé­vel felülkerekednek. 1649-ben elfogják és kivégzik a királyt. Cromwell Lord Protectorként - gyakorlatilag diktátor­ként - uralja az államot. Bár később a király visszatér, és az arisztokrácia új­ból szerephez jut, a polgári viszonyok végleg meggyökeresednek Angliában, majd részben annak mintájára a világ egyre nagyobb részén. Miután a császári hatalom a török alól felszabadított országot meghódított te­rületként kezeli, veszélybe kerül ha­zánk alkotmányos különállása, belső önrendelkezése s ezzel a magyar nemes­ség hatalmi szerepe. Az össznépi elle­nállás 1703-ban a Rákóczi-szabadság­­harc kirobbanásához vezet. Az 1711-es fegyverletétel csak katonailag jelent ve­reséget, politikailag kompromisszum­mal ér fel. Az ország alkotmányos külö­nállása és saját törvényeinek érvénye megmarad, és a magyar nemesség is megőrizheti politikai-társadalmi szere­pét. Hogy ezek milyen komoly vívmá­nyok, azt jól érzékelteti a birodalomba teljesen beolvasztott Csehország sorsa. A 18. század két nemzetközileg is ki­emelkedő eseménye, vagyis az 1776-os amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az 1789-es francia forradalom közül hagyományosan az utóbbit szokták fontosabbnak tekinteni - elsősorban európai hatása miatt. Tekintve azon­ban az Egyesült Államok jelenlegi ki­emelkedő szerepét s azt a tényt, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat és a függet­lenségi háború jelentős befolyást gya­korolt a francia forradalomra is, ma a két eseményt legalábbis egyenrangú­nak kell tartanunk. Mindkettő hatal­mas, pozitív hatást gyakorolt az embe­riség történelmére. De a megszülető Egyesült Államok ellenfele, Nagy-Bri­­tannia sem jár rosszul. A beinduló ipari forradalom a „világ műhelyévé” és el­ső számú hatalmává teszi. M : Az 1848-49-es magyarországi forra­dalmat és szabadságharcot az európai polgári fejlődéshez való csatlakozás le­hetőségéért és az ország önrendelkezé­si jogáért vívják. A két cél szorosan összefügg, hiszen a Habsburg uralom gátolja a polgárosodást, mégpedig nem csak Magyarországon. A forradalom és szabadságharc kimenetele erős párhu­zamokat mutat a csaknem másfél év­századdal korábbi Rákóczi-szabad­­ságharcéval. Az ellenállás katonailag mindkét esetben elbukik, ám mivel a birodalom nem elég erős ahhoz, hogy a nagy kiterjedésű országot tartósan el­nyomja, egy idő után kompromisszum­ra kényszerül. Az 1867-es kiegyezés megtartja az országot a Habsburg Bi­rodalomban, ám megőrzi alkotmányos különállását és belső törvényeit. Külö­nösen jó feltételeket teremt a polgári fejlődés számára. A nagyvilágban több olyan esemény is történik, amelyet kiemelkedő jelentő­ségűnek tekinthetünk. Az 1861-es oroszországi jobbágyfelszabadítás a maga felemás módján utat nyit Orosz­ország modernizációja előtt. Az orosz felemássággal ellentétben következete­sen végigvitt polgári forradalommal ér fel az 1860-as évek első felében az ame­rikai polgárháború és a rabszolga-fel­­szabadí­tás. Baljós fejleményeket vetíte­nek előre a japán és német változások. Japán 1868-as, politikailag kifejezetten csökevényes polgári átalakulása meg­óvja a távol-keleti országot a gyarmato­sítástól, és elindítja a nagyhatalommá válás útján, ám a feudális mentalitás fennmaradása antidemokratikus, mili­tarista-nacionalista állammá teszi. A Franciaország felett aratott 1871-es po­rosz háborús győzelem nyomán Német­ország egyesül, feudális-militarista ha­gyományai azonban fennmaradtak. A német és a japán külön út árát a világ a következő évszázadbeni két véres világ­háborúval fizeti meg. ..... .”A^21kor' 11 Magyarország huszadik századi törté­nelme megrázkódtatásokkal és ka­tasztrófákkal terhes. A lakosság két világháborúban vérzett, az ország fej­lődését antiliberális, konzervatív és totalitárius rendszerek gátolták. A Ta­nácsköztársaság átmeneti jelenség marad, de a Horthy- és a Kádár-rend­szer mélyen rányomja bélyegét a ma­gyar társadalomra. Különösen tragi­kus évszám 1944, a háború magyar te­rületre való áttevődésének, az ország német, majd kezdődő szovjet megszál­lásának és a holokausztnak az éve. De baljós dátum 1948, a kommunista ha­talomátvétel éve is, mely után sztáli­nista terror, 1956 vesztett forradalma és egy zsákutcás gazdasági-társadalmi fejlődés következik. Az 1989-90-es rendszerváltozás, a szovjet erők 1991- es kivonása azonban új helyzetet te­remt. A sebeket lassan begyógyítja az idő, ám egy esemény utóhatásai mind a mai napig érződnek. Trianonról van szó. Az 1920-ban aláírt szerződés egy­­harmadára csökkenti az ország terüle­tét, aminek következtében magyarok milliói rekednek az új határok mögött. A huszadik század nemzetközi tör­ténelmét leginkább két páros évszám köré csoportosíthatjuk. Az egyik 1917 és 1991. A kettő közötti időszakban zajlik le a szovjet történelem. Az ok­tóberi forradalom - amely egyes tör­ténészek szerint inkább kommunista puccs volt - zsákutcás fejlődést indít el Oroszországban és azokban az álla­mokban, amelyekre a rendszer befo­lyása kiterjed, nem is szólva arról, hogy még ma sem egészen belátható időre meghosszabbítja az antidemok­ratikus, antiliberális korszakot Oroszországban. A másik tragikus dátumpár 1933 és 1945. A kettő kö­zött eltelt 12 évben jut hatalomra és tombol Németországban, illetve a megszállt országokban a német fa­sizmus. Uralmát féktelen agresszivi­tás, sovinizmus és antiszemitizmus jellemzi. Ez a rendszer robbantja ki a második világháborút és követi el minden idők legborzalmasabb népir­tását, a holokausztot. 1945-ben fel­robban az első atombomba, 1986-ban pedig bekövetkezik a csernobili ka­tasztrófa. De említsük meg 1989-et, a kelet-közép-európai „csodák évét” is, amikor megbuktak a térség kom­munista rendszerei és ledőlt a berlini fal, illetve 1999-et, a NATO-bővítés évét. Kepecs Ferenc Luther Márton, a keresztyény vallásreformer Győzelmi lobogó leng a Reichstagon 1945. május 8-án Kossuth Lajos, az 1848-as népvezér

Next