Népszava, 1999. december (127. évfolyam, 280–305. sz.)
1999-12-31 / 305. szám
NÉPSZAVA SZÉPSZÓ 1999. DECEMBER 31., PÉNTEK V. Mérföldkövek — évszázadok A végéhez közeledő évezred legfontosabb eseményei, történései, szereplői Magyarországon és a nagyvilágban Most, hogy immár csak órák vannak hátra az ezerkilencszázas évekből, és küszöbönállnak a kétezresek, megpróbálunk visszatekinteni az elmúlt ezer év legfontosabb magyarországi és nemzetközi történéseire. Ezeket nem látványosságuk szerint választottuk ki, hanem aszerint, milyen mértékben hatottak az őket követő korszakokra, leginkább persze a jelenlegire. Az eredmény természetesen szubjektív, kizárólag a szerző értékítéletét tükrözi. Az évszázad - sőt talán az egész évezred - legfontosabb magyarországi eseménye az időszak legelejére esik: Géza fejedelem fia, Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta, az ezredik évben küldöttséget indít II. Szilveszter pápához. A küldöttek feladata az, hogy a magyar egyházszervezési elképzelésekhez megszerezzék Róma jóváhagyását és hogy királyi koronát kérjenek a fiatal fejedelem számára. István emberei sikerrel járnak, így az ezredik év decemberének vége és január eleje között a fejedelmet királlyá koronázhatják. Az ország ezzel a nyugati kereszténység része lesz, rálépvén az európai fejlődés útjára. Nemzetközileg több fontos eseményt is kiemelhetnénk. Az 1054-es Nagy Szkizmát - azaz egyházszakadást amely után véglegesen különválik a keleti és a nyugati kereszténység. Vagy említhetnénk az 1066-os hastingsi csatát, amelyben Hódító Vilmos, Normandia hercege legyőzi II. Harold angol királyt, letéve így a mára mindennél fontosabbá vált angolszász civilizáció alapjait. De talán a legfontosabb e századi dátum 1099, amikor a Gottfried Bouillon vezette keresztes hadak beveszik Jeruzsálemet. A keresztes hadjáratok hosszú távon sikertelenek maradnak, de igen jelentős mértékben kitágítják Európa szellemi látóhatárát. Az ezeregyszázas évek Magyarországon egyfelől a terjeszkedés, másfelől pedig a külföldről jövő hűbéri alávetési kísérletek elleni sikeres védekezés jegyében telnek. 1102-ben Könyves Kálmánt Horvátország királyává koronázzák, megkezdvén ily módon a több mint nyolc évszázados magyar-horvát együttélést. 1108-ban Kálmán lengyel segítséggel megakadályozza, hogy a Német-Római Birodalom serege bevegye Pozsony várát. A század második felében III. Béla a bizánci alávetési kísérleteket hárítja el. Nemzetközi téren két dátum számít különösen jelentősnek: 1122-ben V. Henrik német-római császár és II. Calixtus pápa - az utóbbinak kedvező kompromisszummal lezárja az invesztitúraküzdelmeket. Ezek tétje elvileg az egyházi tisztviselők kinevezési joga, valójában inkább az egyházi és a világi hatalom elsőbbségének kérdése volt. 1187-ben Szaladin kurd nemzetiségű muzulmán hadvezér visszafoglalja a keresztesektől Jeruzsálemet. A muzulmán Kelet több mint fél évezredre megszabadul az európai behatolóktól. E század legnagyobb hatású magyarországi eseménye 1222-ben történik, amikor a nemesség rákényszeríti II. Andrást az Aranybulla kiadására. Az okirat korlátozza a király hatalmát, sőt arra az esetre, ha az nem tartaná meg a törvényeket, a vele szembeni ellenállást is lehetővé teszi. Szerencsésebb történelmi körülmények között az Aranybulla egy nyugat-európai típusú fejlődés kiindulópontja lehetne, ám így is rendkívül jelentős a magyar társadalmi és jogfejlődés szempontjából. Az 1241-es tatárjárás iszonyú pusztítást hoz az országra, de hosszú távú hatása nem jelentős. Világtörténelmi szempontból fontos dátum 1206, amikor egy Temüdzsin nevű mongol hadvezért - aki előzőleg valamennyi mongolt a maga uralma alá vetett Dzsingisz kán néven uralkodóvá emelnek. Ez lesz a Kína, Oroszország és Közép-Ázsia sorsát alapvetően befolyásoló mongol hódítások kiindulópontja. Ugyancsak történelmi hatású esemény 1215-ben Angliában a mi Aranybullánkhoz hasonló Magna Charta kiadása, amire a bárók kényszerítik rá Földnélküli János királyt. Mivel Anglia geopolitikai körülményei a magyarországinál lényegesen kedvezőbbek, az okirat egy világraszóló társadalmi és jogfejlődési folyamat alapkövévé válhat. 1301-ben III András halálával kihal az Árpád ház. Jelentős esemény, hiszen e korban - és még igen sokáig - a dinasztiák sorsa az országok sorsára is döntő hatással van. A század másik magyarországi fordulópontja az 1312-es rozsonyi csata, amelyben Károly Róbert a felvidéki városok segítségével vereséget mér a tartományurakra. Megkezdődik a feudális anarchia felszámolása. 1313-ban Németországban használják először lövedék hajtóanyagaként Berthold Schwarz német szerzetes találmányát, a puskaport. A lőfegyverek elterjedése véget vet a lovagság, e jellegzetesen feudális katonai erő egyeduralmának, s ily módon hozzájárul a hűbériség felbomlásához. 1389-ben a Rigómezőn I. Murad szultán vereséget mér a Lázár fejedelem vezette szerb erőkre. A keresztény Európa és az Iszlám évezredes küzdelmében ismét ez utóbbi kerül fölénybe. Megnyílik előtte az előrenyomulás lehetősége Európa belseje felé, ami pusztító következményekkel jár majd a kontinens keleti fele, benne hazánk sorsára. XV. SZÁZAD Miután a török erők 1453-ban beveszik Konstantinápolyt, és véget vetnek Bizánc egy évezredes történetének, 1456- ban Magyarország elfoglalására indulnak. Hunyadi János seregei Nándorfehérvárnál azonban súlyos vereséget mérnek rájuk. Az európai jelentőségű győzelem lelassítja a földrész belsejébe történő török előrenyomulást, Magyarországnak pedig háromnegyed évszázados fejlődési lehetőséget biztosít. Mátyás uralkodása a század második felében ragyogó, de sajnos átmeneti epizód marad. A század kulturális arculatát leginkább a Renaissance formálja. 1445 körül Mainzban Johannes Gutenberg feltalálja a könyvnyomtatást, ami olyan hatással van a művelődésre, mint a puskapor feltalálása a hadászatra,társadalmi kihatása pedig még annál is nagyobb. 1480-ban III. Iván orosz nagyherceg megtagadja az adófizetést a mongol hódítóknak az orosz nagyhatalom kialakulásának kezdete. Az évszázad legfontosabb dátuma azonban nyilvánvalóan 1492: Christopher Columbus felfedezi Amerikát. A kereskedelemnek, az ismeretek fejlődésének és Európa felemelkedésének páratlanul fontos mérföldköve ez, ugyanakkor tragikus évszám Amerika őslakói, sőt bizonyos mértékben az egész Európán kívüli világ számára. E század legfontosabb magyar dátuma tragikummal teljes: 1526 augusztusában Mohácsnál II. Szulejmán, a legkiemelkedőbb török szultán hadserege legyőzi II. Lajos erőit. A fiatal magyar király is életét veszti, aminek következtében az ország előbb kettő-, majd - Buda 1541-es eleste után - három részre szakad. Magyarország, amely addig a történelem aktív szereplője, függetlenségét elveszítve a Török Birodalom és a Habsburg Császárság - tágabb összefüggésben a kereszténység és az iszlám - közötti küzdelem csataterévé válik. Fejlődése megakad, s tetemes vérveszteséget szenved. Nemzetközileg a század legjelentősebb évszáma 1517. Martin Luther Ágoston-rendi német szerzetes Wittenbergben ekkor teszi közzé 95 pontját, amelyben élesen bírálja a bűnök pénzzel való megváltásának gyakorlatát, támadást intézve ily módon a katolikus egyház, illetve a pápaság intézménye ellen. Ténykedése nyomán előbb a Német Birodalomban, majd Európa egész nyugati felében kettészakad a kereszténység. A protestantizmus és különösen a protestáns munkaetika térhódítása kedvező a polgári fejlődés számára. ■B—ill 1 Magyar szempontból a század legjelesebb dátuma 1686, Buda visszavívásának éve. A 80 ezer fős császári sereg - benne mintegy 15 ezer magyar - három hónapi ostrom után foglalja vissza a magyar székvárost. A század végére gyakorlatilag az egész országból kiűzik a török hódító-okát. A győzelem hosszabb távon lehetővé teszi az ország számára az európai fejlődés fővonalába való visszatérést. 1642-ben a király és a polgári erők által uralt parlament ellentéte polgárháborúhoz vezet Angliában. A királypártiak eleinte fölényben vannak, később azonban a forradalmárok neves hadvezérük, Oliver Cromwell vezetésével felülkerekednek. 1649-ben elfogják és kivégzik a királyt. Cromwell Lord Protectorként - gyakorlatilag diktátorként - uralja az államot. Bár később a király visszatér, és az arisztokrácia újból szerephez jut, a polgári viszonyok végleg meggyökeresednek Angliában, majd részben annak mintájára a világ egyre nagyobb részén. Miután a császári hatalom a török alól felszabadított országot meghódított területként kezeli, veszélybe kerül hazánk alkotmányos különállása, belső önrendelkezése s ezzel a magyar nemesség hatalmi szerepe. Az össznépi ellenállás 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc kirobbanásához vezet. Az 1711-es fegyverletétel csak katonailag jelent vereséget, politikailag kompromisszummal ér fel. Az ország alkotmányos különállása és saját törvényeinek érvénye megmarad, és a magyar nemesség is megőrizheti politikai-társadalmi szerepét. Hogy ezek milyen komoly vívmányok, azt jól érzékelteti a birodalomba teljesen beolvasztott Csehország sorsa. A 18. század két nemzetközileg is kiemelkedő eseménye, vagyis az 1776-os amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az 1789-es francia forradalom közül hagyományosan az utóbbit szokták fontosabbnak tekinteni - elsősorban európai hatása miatt. Tekintve azonban az Egyesült Államok jelenlegi kiemelkedő szerepét s azt a tényt, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat és a függetlenségi háború jelentős befolyást gyakorolt a francia forradalomra is, ma a két eseményt legalábbis egyenrangúnak kell tartanunk. Mindkettő hatalmas, pozitív hatást gyakorolt az emberiség történelmére. De a megszülető Egyesült Államok ellenfele, Nagy-Britannia sem jár rosszul. A beinduló ipari forradalom a „világ műhelyévé” és első számú hatalmává teszi. M : Az 1848-49-es magyarországi forradalmat és szabadságharcot az európai polgári fejlődéshez való csatlakozás lehetőségéért és az ország önrendelkezési jogáért vívják. A két cél szorosan összefügg, hiszen a Habsburg uralom gátolja a polgárosodást, mégpedig nem csak Magyarországon. A forradalom és szabadságharc kimenetele erős párhuzamokat mutat a csaknem másfél évszázaddal korábbi Rákóczi-szabadságharcéval. Az ellenállás katonailag mindkét esetben elbukik, ám mivel a birodalom nem elég erős ahhoz, hogy a nagy kiterjedésű országot tartósan elnyomja, egy idő után kompromisszumra kényszerül. Az 1867-es kiegyezés megtartja az országot a Habsburg Birodalomban, ám megőrzi alkotmányos különállását és belső törvényeit. Különösen jó feltételeket teremt a polgári fejlődés számára. A nagyvilágban több olyan esemény is történik, amelyet kiemelkedő jelentőségűnek tekinthetünk. Az 1861-es oroszországi jobbágyfelszabadítás a maga felemás módján utat nyit Oroszország modernizációja előtt. Az orosz felemássággal ellentétben következetesen végigvitt polgári forradalommal ér fel az 1860-as évek első felében az amerikai polgárháború és a rabszolga-felszabadítás. Baljós fejleményeket vetítenek előre a japán és német változások. Japán 1868-as, politikailag kifejezetten csökevényes polgári átalakulása megóvja a távol-keleti országot a gyarmatosítástól, és elindítja a nagyhatalommá válás útján, ám a feudális mentalitás fennmaradása antidemokratikus, militarista-nacionalista állammá teszi. A Franciaország felett aratott 1871-es porosz háborús győzelem nyomán Németország egyesül, feudális-militarista hagyományai azonban fennmaradtak. A német és a japán külön út árát a világ a következő évszázadbeni két véres világháborúval fizeti meg. ..... .”A^21kor' 11 Magyarország huszadik századi történelme megrázkódtatásokkal és katasztrófákkal terhes. A lakosság két világháborúban vérzett, az ország fejlődését antiliberális, konzervatív és totalitárius rendszerek gátolták. A Tanácsköztársaság átmeneti jelenség marad, de a Horthy- és a Kádár-rendszer mélyen rányomja bélyegét a magyar társadalomra. Különösen tragikus évszám 1944, a háború magyar területre való áttevődésének, az ország német, majd kezdődő szovjet megszállásának és a holokausztnak az éve. De baljós dátum 1948, a kommunista hatalomátvétel éve is, mely után sztálinista terror, 1956 vesztett forradalma és egy zsákutcás gazdasági-társadalmi fejlődés következik. Az 1989-90-es rendszerváltozás, a szovjet erők 1991- es kivonása azonban új helyzetet teremt. A sebeket lassan begyógyítja az idő, ám egy esemény utóhatásai mind a mai napig érződnek. Trianonról van szó. Az 1920-ban aláírt szerződés egyharmadára csökkenti az ország területét, aminek következtében magyarok milliói rekednek az új határok mögött. A huszadik század nemzetközi történelmét leginkább két páros évszám köré csoportosíthatjuk. Az egyik 1917 és 1991. A kettő közötti időszakban zajlik le a szovjet történelem. Az októberi forradalom - amely egyes történészek szerint inkább kommunista puccs volt - zsákutcás fejlődést indít el Oroszországban és azokban az államokban, amelyekre a rendszer befolyása kiterjed, nem is szólva arról, hogy még ma sem egészen belátható időre meghosszabbítja az antidemokratikus, antiliberális korszakot Oroszországban. A másik tragikus dátumpár 1933 és 1945. A kettő között eltelt 12 évben jut hatalomra és tombol Németországban, illetve a megszállt országokban a német fasizmus. Uralmát féktelen agresszivitás, sovinizmus és antiszemitizmus jellemzi. Ez a rendszer robbantja ki a második világháborút és követi el minden idők legborzalmasabb népirtását, a holokausztot. 1945-ben felrobban az első atombomba, 1986-ban pedig bekövetkezik a csernobili katasztrófa. De említsük meg 1989-et, a kelet-közép-európai „csodák évét” is, amikor megbuktak a térség kommunista rendszerei és ledőlt a berlini fal, illetve 1999-et, a NATO-bővítés évét. Kepecs Ferenc Luther Márton, a keresztyény vallásreformer Győzelmi lobogó leng a Reichstagon 1945. május 8-án Kossuth Lajos, az 1848-as népvezér