Népszava, 2000. január (128. évfolyam, 1–25. sz.)

2000-01-10 / 7. szám

NÉPSZAVA VILÁG Korunk kalózai kegyetlenek Mind több áldozatot szed a nyílt tengeri rablás, a hatóságok tehetetlenek A kalózkodás a 20. század végén is kiváló üzlet. A dél-kínai tengeren, Kína, Malajzia, Indonézia és a Fülöp-szigetek környékén kalózbandák randalíroznak, s fosztják ki az érté­kes rakományt szállító teherhajókat. Az elorzott portékát aztán jó pénzért adják el egyes ázsiai államok piacain. A hatóságok tehetetlenek a kalózokkal szemben, akik egy­re szorgosabban fosztogatják az útjukba kerülő hajókat. Rónay Tamás NÉPSZAVA Középkoriaknak­­ tűnhet­nek azok­ a kalandfilmek, amelyekben­ a félszemű kalózok vezette hajósban­dák hajókat fosztogatnak,ö törnek-zúznak. Pedig nemcsak a múltban , létez­tek kalózok. Bőven akad­nak ma is: Ázsia tengervi­­dékén garázdálkodnak. A „szakma” mind népsze­rűbbé válására jellemző, hogy a 90-es évek folya­mán megduplázódtak az ilyen jellegű­ akciók. Ma­napság évente­­mintegy­­200 .„tengeri rablótáma­dást” hajtanak végre. A 20. század végének ka­lózai sem jobbak elődeik­nél i, már ami a kegyetlen­ségüket illeti. Tavalyelőtt például 67 tengerészt öltek meg. Ebből 66 gyilkosságot az ázsiai tengereken követ­tek el. A több mint három­ezer szigetből álló Indoné­zia környéke különösen veszélyes szakasz: a bűnel­követések egyharmadára a világnak ezen a részén ke­rül sor. A kalózkodásnak ma­napság két fajtája létezik. Az egyik: a part menti vize­ken is és gyors hajókkal veszik­ üldözőbe a­­ Msze­melt tengerjárót. Az utóbbi években azonban mind többen kísérleteznek a nyílt tengeri kalózkodás­sal. A „part menti bandá­kat” elsősorban alulfizetett tengerészek alkotják. A ka­­lózhajók főként a sűrűn hajózott területeken szedik áldozataikat.­ A tengeri rablásnak ezen módja első­sorban Pápua Ajj-Guinea partjainál népszerű.­­ A ka­lózok fegyverekkel vagy késekkel támadják meg ál­dozataikat. A hajó legény­ségének legszegényebb tagjaitól is mindent elvesz­nek. A tengerészek íratlan szabálya: a kalózok min­den utasítását követni kell. A hajóskapitányok úgy vé­lik, inkább fizetnek száz dollárt, mint hogy kockára tegyék a maguk vagy tár­saik életét. Egykor egysze­rű pisztolyokkal védekez­hettek a tengerészek, a ha­jótulajdonosok azonban véget vetettek ennek a gya­korlatnak, mert attól fél­tek, hogy a legénység egy­mást gyilkolja majd... A kalózok általában az éj leple alatt támadják meg a teherszállítókat. Apró csó­nakjaikat nem láthatja a keszemelt hajó kis objektu­mokat nem érzékelő radar­ja. A rablók annyira gyor­sak, hogy mire a teherszál­lító legénysége észbe kap, már késő riadót fújni. Mi­után kipakolták a hajót, kámforrá válnak. Nehéz a hívatlan vendé­gek ellen bármit is tenni. Alapvető óvintézkedések nélkül vízre szállni sem ér­demes. Elengedhetetlenek például a nagy teljesítmé­nyű reflektorok, amelyek­kel a távolabbi területeket pásztázhatják. Az egyes hajók legénysé­gei szerint a part menti ka­lózkodásnál is sokkal ve­szélyesebb a nyílt tengeri rablás. Jól szervezett ban­dák támadnak meg nagy teherszállítókat. Egyesek szerint ez itt már nem is hagyományos kalózkodás, hanem terrorizmus. Mivel a rablók nemcsak pénzre, hanem elsősorban a rako­mányra vadásznak, az anyagi kár is sokkal jelen­tősebb a part­ menti táma­dásoknál.­­ Tavaly áprilisban került sor az első ilyen jellegű, va­lóban igen súlyos esetre. A Petro Ranger nevű tan­ker dízelolaj­at és paraffint szállított Szingapúrból Vietnamba. Felfegyverze­tt csoport­ támadta meg a le­­­génységet. A legnehezebb pillanatokat a kapitány él­hette át: kést szegeztek a torkának. Az értékes­ szál­lítmányt akarták. Mivel azonban nem kis mennyi­ségről volt szó, az „átpako­­lás” sem ment egyik pilla­natról a másikra. Öt nap elteltével két, hajó fogta közre a Petro Rangert, s át­­töltötték a mintegy 3 millió dollár értékű szállítmányt. Hogy a kalózok biztosra menjenek, elorozták a szál­lítóleveleket is. A hajó vé­gül Kína déli partjánál, Hainan-szigetnél­ vetett horgonyt. A legutóbbi nyár tengeri kalóztámadást okóber 22- én jegyezték fel. Tíz fegy­veres kerítette hatalmába az Alondra Rainbow nevű hajót nem­ sokkal azután, hogy az elhagyta az indo­néz Kuala Tanjung nevű­­kikötőt. A tengerjáró 9 ezer tonna alumíniumot szállí­tott. Értéke megközelítette a 10 millió dollárt. Máig rejtély, mi lett az elkobzott szállítmány sorsa. A végál­lomás valószínűleg Kína volt, mert itt található a vi­lág legnagyobb csempész­áru-piaca. A legénység tag­jait megkötözték, szemüket bekötötték. 11 napig étlen­­szomjan hánykódtak a nyílt tengeren, mígnem fel­fedezte őket egy thaiföldi felségjelzésű hajó. Sikerült tehát megmenekülniük nem így a kalózoknak. No­vemberben elfogta őket az indiai tengerészgyalogság. A rakománynak persze már nem volt se híre, se hamva. A nyílt tengeri kalózko­dás alapja a gyorsaság és a jól szervezettség. Ázsiában négy - indonéz, kínai, Fü­­löp-szigetek és hongkongi - tengeri maffiáról tudnak. Az indonéz kalózok szelle­mi vezére állítólag egy az országban jól ismert vállal­kozó, az egykor Suharto elnök jobbkeze volt: töb­bek között ő intézte az ál­lamfő piszkos pénzügyi tranzakcióit. A kalózok szinte minden áru rablásá­ra és csempészésére haj­landók a nyersanyagoktól kezdve az élelmiszereken át a késztermékekig. A kü­lönböző maffiák évente több tízmillió dollár bevé­telre tesznek szert. . A legnagyobb kérdés az, hosszú távon hogyan lehet védekezni, a ■kalózokkal szemben. Az egyes orszá­goknak szigorítaniuk kel­lene a tengeri rablókkal szemben­ hozott törvényei­ket. A hajótulajdonosok ugyanakkor azon mester­kednek, hogy a tengerész­gyalogságok bárhol feltar­tóztathassák a gyanús ha­jókat függetlenül attól, mely állam felségterületén járnak. A műholdas megfi­gyelés elterjedésére semmi esély sincs, mert kiépítése és fenntartása túl drága mulatság. Olcsóbb megol­dásnak tűnik a Nemzetközi Tengerhajózási Iroda által ajánlott megfigyelési rend­szer. Ennnek lényege: a hajó jeleket bocsát ki, így nyo­mon követhető mindenkori pozíciója. Ha nyoma vész, a tulajdonos mentőakciót in­díthat. Ez a módszer lehet a jövő útja, egyetlen hátrá­nya: csigalassúsággal ter­jed el... Ismét mind népszerűbbé válik a kalózkodás. Különösen Ázsia tengervidékén élnek a rablók és maf­fiózók a pénzszerzésnek e sajátságos módjával. Általában nem hagyományos kalózkodásról van szó: mind többször támadnak meg teherszállítókat a nyílt tengeren. Az igazán nagy pénzt ezekből a tá­madásokból lehet leakasztani " A The Economist felvétele Megfejtették a Spanyol Hölgy halálos titkát A minap brit tudósok jelentették be, hogy megtalálták a spa­nyolnátha kórokozójának genetikai nyomait. Ez a különle­ges influenzajárvány több tízmilliónyi embert pusztított el világszerte. Régóta tartanak attól, hogy ismét felbukkan az azonosítatlan eredetű fertőzés. Egy londoni kórház viro­­lógusai a fagyos Spitzbergákon talált leletek alapján állítják, hogy a mai modern gyógyszerekkel csökkenthetők lettek volna a 80 év előtti járvány végzetes következményei. NÉPSZAVA-információ A pestissel és kolerával ve­tekedő spanyolnátha több halálos áldozatot­ követelt. 1918-19-ben, mint a harcok négy éve alatt az első világ­háború. A Spanyol Hölgy - sok helyütt így személye­sítették meg a gyilkos kórt - elsőként a franciaországi lövészárkokba „látogatott”­ el 1918 tavaszán. A kato­nák torok- és fejfájásra, ét­vágytalanságra panaszkod­tak. Ősszel már nagyon sú­lyos tüneteket tapasztaltak a civil lakosság körében, a következő évben pedig vi­haros gyorsasággal terjedt át az influenza a világ kü­lönböző részeire. Rendkívüli óvintézkedé­sekkel próbálták megfé­kezni a járványt. Nagy-Bri­­tanniában például vegysze­rekkel permetezték a köz­területeket, az emberek vé­dőmaszkot viseltek, és ab­ban a hiszemben, hogy a dohányfüst semlegesíti a vírust, különböző gyárak­ban bátorították az addig tiltott cigarettázást, sziva­rozást, pipázást. Az Egye­sült Államokban kötelező­vé tették mindenki számára a védőmaszkot és az ország egyes vidékein büntetendő cselekménynek nyilvání­tották a kézfogást. Mindezek ellenére 1918 folyamán a brit szigetor­szágban csaknem 230 ezer, Németországban 450 ezer beteg, halt meg, New York város lakosai közül pedig minden századik. A jár­vány Indiában okozta a legnagyobb veszteséget: 1918 júniusa és 1919 júliusa között több mint 16 millió­nyian pusztultak el. Hiva­talos becslések szerint vi­lágszerte összesen 21 millió ember halálát okozta a Spanyol Hölgy, de sok szak­értő 40 millióra tette az ál­dozatok számát. A spanyolnátha különle­gessége az volt, hogy nem­csak az idősebbeket tize­delte, akiknél általában szövődmények lépnek fel. Az életerős fiatalok sem tudták legyőzni a betegsé­get, mert a tüdő után a leg­fontosabb belső szerveket is megtámadta a kórokozó. Ennek a magyarázatát ke­reste a britekkel szinte egy időben tavaly Johan Hultin amerikai patológus is. Az 1918-as vírus nyomait megtalálta a járvány egy alaszkai áldozatának tüde­jében. De csak ott. John Oxford professzor vezeté­sével a London Royal Hos­pital virológus kutatócso­portja Norvégiában próbált a kórokozó nyomára buk­kanni spanyolnáthában el­hunytak holttestében. A brit tudósok az ország sarkkörön túli vidékén, a Spitzbergák egyik szigetén exhumálták az egykori jár­vány hat fiatal bányász ál­dozatát. A sark hidegben konzerválódott tetemek, il­letve belső szervek geneti­kai vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az influenza-kóroko­zó különleges mutációja tá­madta meg őket. Rod Dani­els, a brit országos orvosta­ni kutatóintézet szakértője a múlt héten erősítette meg kollégái feltételezését.­Tudományos körökben nagy izgalmat keltett az a tény, hogy a norvég áldo­zatok agyában is találtak vírusnyomokat. Eddig ugyanis csak gyanították, de bizonyítani nem tud­ták, hogy az influenza kór­okozóra vezethető vissza az álomkórjárvány is, amely 5 millió halálos ál­dozatot szedett az 1920-as években. ■ Oxford professzor, úgy nyilatkozott a The Times szakírójának, hogy remé­nyei szerint 18 hónapon be­lül elkészül a vírus génkód­ja, s így megállapíthatják, miért oly pusztító ez a kórokozó. Hangsúlyozta, hogy­ a mai modern gyógy­szerek segítségével csök­kenteni tudták volna a kö­vetkezményeket, milliók életét menthették volna meg. A Spanyol Hölgy ha­lálos titkának megfejtése ugyanakkor komoly segít­ség lehet korunk influenza­­járványainak kezelését ille­tően is. Változó cseh női nevek Csehországban a közeljö­vőben lehetővé válik, hogy a külföldi származá­sú vagy a nemzeti kisebb­ségekhez tartozó nők sa­ját anyanyelvük szabályai szerint írhassák vezeték­nevüket, s elhagyhassák a cseh nyelv szabályai sze­rint eddig kötelező érvé­nyű­­óvá végződést. Ezt a változást az új anyaköny­vi törvény teszi lehetővé, amelynek szabályait a hé­ten fogadta el a kormány. Az új anyakönyvi tör­vényt még a parlament­nek is el kell fogadnia, de problémák nem várhatók. A kormányzat elképzelé­sei szerint a törvény 2001. január elsején lép majd életbe. Andrej Sulitka, a kor­mány mellett működő Nemzetiségi Tanács igaz­,­gatója újságíróknak el­mondta, hogy az eddigi szabályozást, elsősorban a cseh­­óvá végződés kötele­ző használatát, úgy a ki­sebbségek képviselői, el­sősorban a németek, görö­gök és a magyarok, mint a Csehországban élő külföl­di származású személyek is gyaran kifogásolták. A törvény életbelépése után ezek a nők ismét vissza­kaphatják „eredeti” nevü­ket, tehát például Molná­­rová vagy Lengyelová asz­­szony ismét Molnár és Lengyel lehet. Ugyanakkor az anya­könyvi hivatalok elutasít­ják azon cseh nők kérését, akik külföldi származású személyhez mentek férj­hez, s szeretnék annak ne­vét felvenni az -óvá vég­ződés nélkül. Ezt az új törvény sem teszi lehető­vé, mert a csehek számára továbbra­­ is kötelező lesz az -óvá végződés haszná­lata. Václav, Henych, a cseh belügyminisztérium kép­viselője, az új törvény megalkotóinak egyike , a­ Lidové Noviny című lap­nak nyilatkozva elmond­ta, hogy az új szabályozás most már meg fog felelni a nemzetközi szerződé­seknek,­­ amelyeket Prága még ,19­97-ben aláírt, de eddig nemigen vett figye­lembe. 2000. JANUÁR 10., HÉTFŐ HÍRES emberek Heinrich Mann KGB-kapcsolatai Egy 1943-ban San Fran­ciscóban feladott távirat tanúsága szerint a világ­hírű német író, az ameri­kai száműzetésben élt Heinrich Mann kapcsola­tokat tartott fenn a szov­jet titkosszolgálattal, a KGB-vel. Legalábbis ezt állította a távirat szerzője, a KGB amerikai kéme, Grigorij Cheifer alkonzul. Amerikai hírszerzőknek sikerült lehallgatniuk és megfejteniük a kódolt üzenetet, amelyet nemrég fedeztek fel a CIA archí­vumában. Ebből kiderül, hogy Mann értékes infor­mációkat juttatott el a KGB képviselőjének. Beszá­molt ugyanis arról, hogy az egykori berlini rendőrfő­nök, Grzesins, az említett évben Washingtonban járt, s egy új német kormány felállításáról tárgyalt. A kabinetbe állítólag Thomas Mannt, a Sztálinnal amúgy erősen rokonszenvező Heinrich Mann bátyját is be akarták vonni. Panaszkodik Michael Jackson Michael Jackson bánatosan veszi tudomásul, hogy sok médium nem tünteti fel kedvező fényben. „Sem­mi közöm ehhez a szörnyhöz, ehhez az őrülthöz, eh­hez a bizarr különh­öz” - mondta a TV Guide ameri­kai magazinnak. Elege van abból is, hogy minden­ kigúnyolja sűrű plasztikai műtétei miatt. Pedig - pa­naszolta - még Elvis Presley is orroperációnak vetet­te alá magát, „erről persze senk sem beszél”. Köny­­nyen elképzelhető, hogy a 41 éves énekes már csak egyetlen albumot hajlandó elkészíteni. Mel­y lelkét ápolja Nehéz napokat él át a nem éppen bonyolult nevű Spice Girl, Mel B. Rövid házassága év végén végleg zátonyra futott: végleg elköltözött férjétől, a táncos Jimmy Guzlartól. Nagy felk bánatát Thaiföldön próbálja orvosolni. A távol-keleti országba nővére és kislánya iséri el. A brit pletykalap, a The Sim érte­sülései szerint Mel B.-nek nem kell attól tartania, hogy vénlány marad. Az utóbbi időben sokat látták együtt a 27 éves angol tévésztárral, Max Beesleyvel. Ki lesz Skywalker? Hollywoodban rendívül fogas kérdésen törik a fe­jüket a film nagy emberei: M legyen az immár szinte végtelen hosszúságúra nyújtott Csillagok hábo­rúja filmeposz következő részének főszereplője. Az alkotássorozat rendezője, George Lucas lázasan­ ke­resi Anakin Skywalker filmbéli megtestesítőjét. Milyen feltételeknek kell megfelelnie? Legyen 20 év körüli, szőke és intelligens férfi. Állítólag a nem éppen szerénységéről ismert Leonardo DiCapriónak van a legnagyobb esélye ar­ra, hogy megkapja a sokak által áhított szerepet. NÉPSZAVA-összeállítás A tömegek évszázada NÉPSZAVA-információ Bár hivatalosan még nem ért véget sem az évszázad, sem az évezred, sok médium kezdi megvonni a 20. szá­zad mérlegét. Érdekes megállapítást tett a Der Spiegel cikkírója. Szerinte az elmúlt 100 esztendő iga­zán nagy „újítása” az volt, hogy immár semmilyen igazán nagy eseményből sem lehetett kizárni a világ közvéleményét. Korábban ugyanis az olimpiák, a ke­resztes hadjáratok, vagy akár a háborúk a földke­rekségnek csupán elenyé­sző részét érintették. Ma már azonban majdnem mindenről értesülünk. A Der Spiegel cikkírója szerint a 20. század a „tö­megek százada” volt. 1969- ben például 600 millió néző követhette nyomon, amint Neil Armstrong a Holdra lép. Tizenkét évvel később 750 milió tévénéző mered­hetett a képernyőre, ami­kor Lady Diana kimondta a boldogító igent Charles hercegnek. 1985-ben dőlt meg az újabb nézőcsúcs: világszerte másfél milliárd ember élvezhette a Bob Geldof által szervezett, s a londoni Wembleyben meg­tartott Live Aid koncertet. Ki ne ismerné az erre az al­kalomra írt „We are the world” című dalt, amelyet ma is játszanak a különbö­ző zenetévék. Bő tíz évet kellett várni az újabb néző­rekordra. Ezt azonban má­ig sem sikerült megdönte­­ni: 1996-ban 3,5 milliárd ember, vagyis a világ la­kosságának 60 százalékáit­ szemlélte, amint Muham­mad Ali meggyújtotta az olimpiai lángot. Az 1998-as francia-brazil foci-vb dön­tőjét is „mindössze” 2,5 milliárd földlakó izgulhat­ta végig. Számolni tud a zseniális majom Néha eltéveszti a betűket a huszonhárom éves csimpánz Egy 23 éves csimpánzhölgy megtanulta az arab számo­kat, és sorba is tudja őket állítani - jelentette a Na­ture című folyóirat legfris­sebb számában két kiotói japán kutató. Kávai Nobu­­juki és Mazava Tecuo, a Mo­­tói egyetem munkatársai az Aj (Szerelem) nevű csim­pánz memóriáját vizsgál­ták.­ A bölcs majom már azzal felhívta magára a fi­gyelmet, hogy megtanulta a latin ábécé betűit, legfel­jebb - mint egy kisiskolás - néha összetévesztette a D és az O betűt vagy az M-et és a W-t. Aj általában csaknem tö­kéletesen sorolja fel a szá­mokat növekvő sorrendben. Ennél a ksérletnél a hiány­zó számok helyén fehér négyzetek voltak. A majom az esetek 90 százalékában helyesen írta be a hiányzó négy számot és 65 százalék­ban jól vizsgázott, amikor öt helyet hagytak üresen. A csimpánz még zavartat­ni is hagyta magát. Egy al­kalommal például, amikor a sorrendbe állítással foglala­toskodott, a szomszéd helyi­ségben tartózkodó tíz másik csimpánz között heves vi­szály tört­­, mire Aj abba­hagyta a számkeresést és vagy 20 másodpercig a szomszédba fülelt - majd fi­gyelmét ismét a képernyőre fordította, és hibátlanul el­végezte a tesztet.

Next