Népszava, 2000. január (128. évfolyam, 1–25. sz.)
2000-01-03 / 1. szám
NÉPSZAVA Januártól többet fizetünk a közüzemi szolgáltatásért A kompenzáció összege nem növekszik Átlagosan 12 százalékkal emelkedtek január 1-jétől az árak a fővárosban. A vízdíj 18,3 százalékkal, a csatornadíj 16,8 százalékkal drágul. A szemétszállítás tarifáját 11,96 százalékkal, a folyékony hulladék elszállítási díját 11,7 százalékkal, a kéményseprés árát 6,3 százalékkal emelték a városatyák. Hat százalékkal drágulnak a BKV-tarifák, ugyanennyivel nő az iskolai étkezési díj. A rászorultak által igényelhető kompenzáció havi összege nem nő. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Az év végi fővárosi döntések nyomán január 1-jétől átlagosan 12 százalékkal drágultak Budapesten az árak. A tömegközlekedésben hat százalékkal kell többet fizetnünk. A menetjegy 95 forintba, a dolgozóbérlet 3600 forintba, a diák- és nyugdíjasbérlet 1165 forintba kerül. A fővárosi közgyűlés a vízdíjak 18,3 százalékos és a csatornadíjak 16,8 százalékos emeléséről határozott decemberben. A január 1-jén életbe lépett új vízdíj egy átlagos családnak havi 132 forintos, az új csatornadíj pedig 127 forintos többletkiadást jelent. A szemétdíj 11,96 százalékkal emelkedett, amely számítások szerint egy átlagos család (110 literes kuka heti egyszeri ürítésével) költségeit havi 107 forinttal emeli. A települési folyékony hulladék elszállítása a közgyűlési döntés következtében a lakosságnak 11,7 százalékkal, a közületeknek 12,2 százalékkal lesz drágább jövőre. A kéményseprés átlagosan 6,3 százalékkal drágult. Hat százalékkal növekedtek a fővárosi önkormányzat fenntartási körébe tartozó intézményekben a napi élelmezési térítési díjak. Az óvodai ellátás naponta 151 forintba, az általános iskolai 193 forintba, a kollégiumi 328 forintba, a szakközépiskolai, szakmunkásképző intézeti és a gimnáziumi ebéd pedig egyaránt 135 forintba kerül. Távhő-szolgáltatási, vízéscsatorna-, valamint szemétszállítási díjkompenzációt, illetve téli kiegészítő lakásrezsi- és hátralékkiegyenlítő támogatást lehet igényelni az idén is. Eszerint a távhődíj-kompenzációra - amely májustól szeptemberig havi 1000, áprilisban és októberben 1500, novembertől márciusig pedig havi 2200 forint - az jogosult, aki megfizeti az adott számla kompenzációval csökkentett összegét, családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 24 ezer forintot vagy ha gyermekét egyedül neveli, egyedül él és jövedelme nem haladja meg a fejenkénti 32 ezer forintot. A havi vízdíj- (450 forint), csatornadíj- (450 forint) és szemétszállításidíjkompenzációra (300 forint) az a család jogosult, ahol az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a 14 ezer forintot vagy van valaki a családban, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatást, gyermeknevelési támogatást, időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, jövedelempótló támogatást, lakásfenntartási támogatást kap, közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik vagy igazoltan közhasznú munkát végez. Az éves fővárosi kompenzációs keretből megmaradt összeget a hátralékos fővárosiak között osztják szét. A támogatás háromévente egy alkalommal igényelhető. Négy formában kérhető: távhő-, víz-, csatorna- és szemétszállításidíj -tartozás esetében, krízistámogatásként, a szolgáltatás vagy lakhatási lehetőség megszüntetésének megelőzésére, különös méltánylást igénylő kivételes esetben, valamint rejtett vízfolyás elhárítása miatt. Intézmény-összevonások A Szociális és Családügyi Minisztérium három szociális háttérintézményét csak márciustól vonják össze, a Munkaügyi Kutató Intézet viszont január elsejétől beolvad az eddigi Országos Munkaügyi Módszertani Központba - mondta Őry Csaba, a szaktárca politikai államtitkára. A munkaügyi terület új háttérintézményének neve Országos Munkaügyi Kutatási és Módszertani Központ lesz. Az átszervezés nem jár közvetlen pénzmegtakarítással. Az átalakítás nem eredményez elbocsátásokat, de nem kizárt, lesznek, akik az új rendszerben nem kívánnak tovább tevékenykedni. BELFÖLD 2000. JANUÁR 3., HÉTFŐ 3 Kábítószer a Kinder tojásban Egyre ravaszabbak a csempészek, a vámosoknak is taktikát kell változtatni Tavaly december 15-ig több mint 170 kilogramm kábítószert foglalt le a vám- és pénzügyőrség. A mennyiség nem olyan látványos, mint a tavalyi 7 és fél mázsa, a csökkenés részint a szállítók útvonalának megváltozása miatt következett be. Ezzel együtt a nagylaki vámhivatal 70,3 kiló lefoglalt heroinjával a kilencedik legjobbnak bizonyult a Balkán-útvonal vámszervei között. A lefoglalt kábítószerek között a heroin vezeti a listát (153 kilogramm), de előszeretettel csempésznek kokaint is (7 kilogramm), ez utóbbit gyakran kapszulában elnyelve. Az idén már saját képzésű kutyák is segítik a vámosokat a kábítószer-felderítésben. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Az 1998-as esztendőt a vámosok a heroin évének nevezték, hiszen a 7 és fél mázsás fogásnak csaknem 90 százalékát ez a veszélyes kábítószer tette ki. A tavalyi évben hasonló az arány, a vám- és a pénzügyőrség által december 15-ig felderített 171 kilogramm kábítószerből 153,6 kilogramm volt a heroin. A felderített esetek számának csökkenéséről és a lefoglalt mennyiség látványos viszszaeséséről Laczó László,a VPOP szóvivője elmondta, hogy a kábítószer-szállítások várható iránya és a lefoglalásra kerülő mennyiség nem prognosztizálható. A kábítószer-bűnözésben érdekelt csoportok a legkisebb változásokra is rendkívül gyorsan reagálnak, rugalmasan változtatnak útvonalaikon, járműveiken, de még a szállító személyeken is. Tavaly a jelentős lefoglalások szinte kizárólag a román határszakaszon, illetve kilépéskor Hegyeshalomnál történtek. Ennek az volt az oka, hogy a szállítók a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság útjait a koszovói helyzet miatt túlságosan kockázatosnak találták, így szállítmányaikat Románia és hazánk felé irányították. Az európai vámszervek arra gondoltak, hogy a Balkán-útvonal Románián áthaladó heroinforgalma tovább növekszik, ezzel szemben a kábítószer-szállító és -elosztó bűnszövetkezetek a kivárás taktikáját választották, s elkerülő útvonalakat használtak. Tavaly a Balkán-útvonal 45 vámszerve foglalt le heroint. Az első 20 „helyezett” között három magyar vámhivatal - a nagylaki, a gyulai és szentgotthárdi is szerepel. A sorban a kilencedik helyen áll Nagylak az idei évben eddig lefoglalt 70 kiló 38 deka heroinjával. A tavaly jelentős változtatásokat tapasztaltak a légi forgalomban csempészett kábítószerek esetében is. Nemcsak a bűnszövetségek útvonal-változtatásai miatt csökkent a lefoglalt mennyiség, hanem amiatt is, hogy egyre körültekintőbben, kifinomultabban választják ki a futárokat. A futárok többsége ma „tiszta” európai útlevéllel rendelkezik. Megjelentek az európai „nyelők” is, a vámosok szenzációként emlegetik annak a magyar állampolgárnak az esetét, aki tavaly november 18-án a gyomrában 55 darab kokainos kapszulát próbált Dél- Amerikából Ferihegyen becsempészni. Egy jugoszláviai férfi márciusban 90 kapszulával a gyomrában érkezett a légikikötőbe. Trükkösebbé vált a csomagolási mód is. A dupla falú bőröndök ideje lejárt. Két román állampolgár például bontatlan whiskysüvegekben próbált becsempészni 1,6 kiló kokaint. Az 1. számú vámhivatalnál egy Egyesült Államokba visszairányított csomagban lévő csizma talpaiban 425 gramm kokaint találtak. A rejtekhelyek között szerepel például a magnókazetta, a zokni, a parfümösdoboz, a melltartó, a Kinder tojás és a végbél is. A vámosok kábítószerfelderítését saját kiképzésű kutyák is segítik. A négylábú társakat a Vám- és Pénzügyőri Iskola nemrég átadott Kutyavezető-képző Központjában oktatják, de természetesen a kábítószer-ismeret és -felderítés a pénzügyőriskolások tananyagában is szerepel. A szükséges ismeretek elsajátításához az EU vámszervei is jelentős támogatást nyújtanak. Vám- és pénzügyőrségi kábítószer-felderítések 1999-ben■ Hegyeshalom ] 20 eset, 10,599 kg 1 TK 13 eset, 20,4 dkg 1N Salgótarján 1 eset, 2 gramm 1T Belterületi felderítések *■ a Jarorszolgálat: 4 eset, 16,1 dkg 1 IV Nyomozói Hiv. Szombathely: 1 eset, 4,0 dkg 1 1. Sz. Vámhivatal Bp.: 1 eset, 42,5 dkg 8 r | Összesen: 6 eset, 62,6 dkg 1.j Ellenőrzik a veszélyes hulladékokat MTI-információ Önálló programot indít januárban a Környezetvédelmi Minisztérium a veszélyes hulladékok képződésének, szállításának, ártalmatlanításának hatékonyabb ellenőrzésére - mondta Koller M. Gábor szóvivő. A miniszter Borbély János, helyettes államtitkárt bízta meg a feladat koordinálásával. A program célja, hogy korlátozzák a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos illegális tevékenységet. Elsőként a Dorogi Hulladékégető Kft.-nél ellenőrzik az ártalmatlanítandó hulladékok és a keletkező salak összetételét. Különös figyelmet fordítanak a toxikus nehézfémekre, a mutagén és tetratogén hatású szerves összetevőkre. Mindez része lesz a kft.-nél december közepén indított ellenőrzésnek. A kft. salak- és pernyeelhelyezési gyakorlatát az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága is többször napirendjére tűzte a közelmúltban. Illés Zoltán, a testület elnöke korábban felháborítónak nevezte, hogy a szakminisztérium közreműködésével az égetési maradékot fokozottan veszélyesből mérsékelten veszélyessé minősítették. A bizottsági elnök kifogásolta, hogy az illetékes hatóság még a veszélyes anyag komposztálását is engedélyezte. Szankciókat sürgetett azért is, mert a kft. szabálytalanul tárolta a salakot, s a hatóság nem szerzett érvényt az ennek megváltoztatásáról szóló határozatnak. Elbocsátás várható a Mólnál Munkahelyteremtésre a megyei közgyűlés pénzt remél az olajipari cégtől Harminc zalai települést érinthet a Mól szerkezetátalakítási koncepciója, mely szerint jövőre három vállalatukat értékesítik, s két év alatt a bitumengyártás központját Zalaegerszegről Százhalombattára költöztetik. A részvénytársaság azonban továbbra is a térség jelentős gazdasági tényezője akar maradni. Hogy a megyében pontosan hány embert bocsátanak el, még nem tudni. Az biztosnak tűnik, hogy a Mol a mintegy 20 ezres létszámából 12 ezer munkást tart meg. A Zala megyei közgyűlés elnöke szeretné, ha az olajipari cég munkahelyteremtésre áldozna pénzt s az összeget a helyi területfejlesztési alapba fizetné be. A központi források elosztásakor pedig több pénzt remél a megye. NÉPSZAVA-információ A Mal jövőre értékesíteni fogja Zala megyei Mol- Hotels szállodaláncát, a Rotary Rt. fúrási szolgáltató céget, valamint a Pannon Petroleum szolgáltató vállalatot - tudtuk meg Garamszegi Gábortól, a Mol vállalati kapcsolatokért felelős igazgatójától, aki szerint a Zala megyei szerkezetváltás beleillik a cég október végén meghirdetett új stratégiájába. Az értékesítés oka: a Mol csak az alaptevékenységére akar koncentrálni, s az abba beke nem tartozó üzemektől megszabadulnak. Garamszegi ugyanakkor cáfolta azokat a vélekedéseket, melyek szerint az olajipari cég kivonulna az olajtermelés zalai bölcsőjéből. - A Mal komoly gazdasági szereplője akar maradni a térségnek - tette hozzá az igazgató, aki szerint a szerkezetátalakítás másik része: gazdasági racionalitás alapján csoportosítják majd cégeiket, így Zalaegerszegről a bitumengyártás központja 2001-ben átkerül Százhalombattára. De lesznek olyan cégek, melyeknek tevékenységét más vállalatok viszik tovább. Zala megyében egyébként kifogyóban vannak az olajkészletek, a cégnek ezt is figyelembe kell vennie stratégiája kialakításakor. A Mal vezetői egyébként az érintett települések önkormányzataival, a megyei közgyűlés képviselőivel folyamatosan egyeztetnek a terveikről. A Mól igazgatója egyelőre nem tudja, hogy pontosan hány embert fog érinteni az átszervezés, az ütemtervek, számítások várhatóan január elején készülnek el. A Mal országos kötelékéből, mintegy 20 ezer emberből csak 12 ezret tartanak a cégnél. Az elbocsátandók az olajiparban megszokott magas végkielégítést kapnak, de lesznek, akik tovább dolgozhatnak munkahelyükön. Varga László, a Zala megyei közgyűlés elnöke szerint mintegy harminc települést, köztük Gellénháza, Lovászi, Bázakerettye, Nagykanizsa és Zalaegerszeg üzemeiben, finomítójában, Mol-tulajdonú szállodáiban dolgozókat érinti a cég leépítési terve. - Azzal nyugtattak minket, hogy fokozatosan vezetik be az új stratégiát. De nekünk nem mindegy, hogy a Mol-tulajdonú vállalatokat milyen cégek veszik majd át. Zalából indult el a Mol - tette hozzá a közgyűlés elnöke, aki szeretné, ha az olajipari részvénytársaság a zalai területfejlesztési alaphoz hozzájárulna, hogy a pénzt munkahelyteremtésre tudják fordítani. Hogy pontosan mennyit kérnek majd, azt a Mal januárra ígért adatai alapján számolják ki. Varga László az rt. részleges kivonulását a zalai piacról érvként fogja felhasználni, mikor a megye a központi területfejlesztési alaphoz nyújtja be pályázatát. Nem tudni, hányan vagyunk Holubár Zita írása a NÉPSZAVÁNAK Magyarországon az 1990- es években soha sem tapasztalt társadalmi átalakulás zajlott le. Ezért elengedhetetlen, hogy népszámlálással gyűjtsenek pontos adatokat a magyar lakosságról. Az új évezred embereiről először 2001- ben tartanak népszámlálást. A modern összeírások legfontosabb adata nem a népesség száma. Sokkal lényegesebbek azok az információk, amelyek nem terjednek ki a lakosság teljes körére, csupán egy-egy réteget térképeznek fel - tudtuk meg Jasperné Darvas Máriától, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) osztályvezetőjétől. Természetesen nem lesz kötelező minden kérdésre válaszolni. Szabadon választott például, felelnek-e az egészségi állapotra, a testi és értelmi fogyatékosságra, a vallásra és a nemzetiségre vonatkozó kérdésekre. A kérdezett személyes adatainak biztonságát szolgálja, hogy adatfelvételkor nem jegyezik be a válaszadó nevét. Bár az anyanyelvre vonatkozó kérdés megválaszolása is önkéntes, de a demográfusokés társadalomkutatók számára ez nélkülözhetetlen adat. Magyarországon vallási hovatartozást utoljára az 1949-es népszámláláskor mérték fel. Azóta senki sem tudja pontosan, milyen megoszlásban élnek hazánkban a különböző egyházak, felekezetek tagjai. Hibás döntések okozhatták az újabb fertőzéseket (Folytatás az 1. oldalról) A Nyíregyházán és Miskolcon kórházba került két fiú - egyikük testvére, másikuk unokatestvére tölti sorkatonai idejét Szabadszállásonminden valószínűség szerint így kapta el azt a kórt, amelyben statisztikai adatok szerint a páciensek 10-20 százaléka veszti életét. A Népszava már december 28-i és 29-i számában - szakértőinkre hivatkozva - felhívta arra a figyelmet, hogy a hazaküldött katonák potenciális veszélyt jelentenek. Svéd László orvos-vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportvezetője mindezt nem ismerte el. Ám kétségtelen, végül mégis elrendelte, hogy a katonák térjenek vissza a laktanyába. December 31-i, az MTI-nek adott nyilatkozatában a soron kívül szabadságolást, majd távirati visszarendelést a „fertőző, gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedések korai felismerésével és a folyamatos egészségügyi felügyelet biztosításával indokolta.” Ám a „korai felismerés” és a „folyamatos egészségügyi felügyelet” indoka teljes joggal elhangozhatott volna rögtön karácsony után, nem beszélve arról, hogy akkor a potenciálisan fertőzött katonák kisebb eséllyel adták volna tovább a betegséget. Mindezt végül is december 31-én a szabadszállási laktanya parancsnoka is elismerte, amikor a távirati irodának így fogalmazott: „A katonáknak azért kellett szabadságukról visszatérniük a laktanyába, mert a tisztiorvosi szolgálat szerint így jobban ellenőrizhető, hogy bevették-e a szükséges gyógyszert és nem fertőzik-e meg a polgári lakosságot. ” Igaz, mindennek felismeréséhez több napra volt szüksége a katonaorvosoknak. Szakértők szerint a mostani gondok egy jelentős része abból fakad, hogy a honvédség ragaszkodik külön járványügyi szolgálatához. S így nincs megfelelő , összhangban tevékenysége az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (ÁNTSZ). Polt Péter, az állampolgári jogok biztosának helyettese - aki az ügyben vizsgálatot folytatott - arra hívta fel a figyelmet, sokszor csak a személyes kapcsolatokon múlik, hogy a polgári hatóságok tudomást szereznek-e a laktanyákban kitört és adott esetben a lakosságot fenyegető járványokról. Az ombudsman aggályosnak tartja a polgári és katonai közegészségügyi rendszer elkülönülését. Az egészségügyi miniszter egy interjújában szintén „nem egészen harmonikusnak” nevezte a két szervezet együttműködését. Svéd László ennek ellenére elégedett tevékenységükkel, a két szervezet közös tevékenységével. Minden valószínűség szerint alkalmat kap a tábornok arra, hogy álláspontját a parlament egészségügyi bizottsága előtt megvédje. A testület rövidesen napirendjére tűzi a kérdést. Minderről most Selmeczi Gabriella, az egészségügyi bizottság fideszes alelnöke beszélt, amikor a Szent László Kórházban ápolt agyhártyagyulladásos betegeket látogatta meg. Selmeczi szerint régóta szakmai vita folyik a járványügyi kérdések tekintetében az ÁNTSZ és a honvédség között. Mindkét szervezetnél különálló járványügyi (epidemiológiai) részleg, illetve központ működik, munkájukat törvényileg is össze kellene hangolni - fogalmazott a politikus az MTI-nek. Tájékoztatása szerint az ÁNTSZ már korábban kérelmezte, hogy törvényileg kötelezzék járványok idején beszámolóra a honvédséget. Selmeczi hozzátette: napirenden szerepelt a témáról szóló törvénytervezet megalkotása, de az előkészítés a tárcaközi egyeztetéseknél elakadt a Népszava információi szerint a honvédség ellenállása miatt.