Népszava, 2000. január (128. évfolyam, 1–25. sz.)
2000-01-21 / 17. szám
NÉPSZAVA Néhol javul, másutt romlik a hóhelyzet Csütörtök hajnalra tovább nőtt a járhatatlan utak száma Komárom-Esztergom megyében, Veszprém megye néhány települése szintén megközelíthetetlen volt. Fejér megye északi részén ugyanakkor javultak az útviszonyok. A fővárosi tömegközlekedésben nem volt fennakadás. A következő napok időjárása kedvezőtlenül befolyásolhatja a közlekedés feltételeit. NÉPSZAVA-információ Csütörtök hajnalra tovább nőtt a járhatatlan utak száma Komárom- Esztergom megyében. Tegnap még három bakonyaljai település volt elzárva a külvilágtól. Bár a közútkezelő kht. gépei megfeszített ütemben dolgoztak, előbb az intenzív hóesés, majd az erős szél ismét lehetetlenné tették a közlekedést. Kömlődöt csütörtökön csak egy irányból lehetett megközelíteni, mert Tata felől hótorlaszok tették lehetetlenné a közlekedést. Javultak az útviszonyok Fejér megye északi részén. A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka sikerült felszabadítani a Fehérvárcsurgóról Gúttamásiba vezető útszakaszt, de változatlanul járhatatlan a Székesfehérvár-Zámoly és a Vereb-Lovasberény közötti út, valamint nem közelíthető meg Magyaralmás alsó bejárója. A mérséklődött szelet és a havazásszünetet kihasználva folyamatosan dolgoztak az utak tisztításán a hóeltakarító gépek. Az Útinform tájékoztatása szerint a viharos erejű szél a Dunántúlon csütörtökre némileg mérséklődött, az útviszonyok javultak. Az autópályák burkolata általában sónedves vagy száraz, a főutak azonban még helyenként havasak, síkosak voltak. Veszprém megyében nem járhatók a mellékutak egyebek mellett Nemesvámos és Tótvázsony, Zirc-Bakonycserje-Várpalota, továbbá Csór és Zirc, valamint Gyulafirátót és Bakonybél környékén. Csütörtökön a fővárosban a BKV valamennyi járata zavartalanul közlekedett. A budai hegyek útvonalain azonban csúszósak az utak, a mellékutak pedig változatlanul havasak, jegesek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint a következő napokban újabb csapadékhullámra és helyenként viharos erejű szélre kell számítani, így a közlekedés feltételei romolhatnak. Daganatos betegek hypertermiás kezelése vidéken Budapesten már tizenkét betegen segítettek az új készülékkel NÉPSZAVA-információ A daganatos betegek hypertermiás kezelését már tavaly decemberben megkezdték - az országban egyedülállóan - a fővárosi Péterfy Sándor utcai kórházban. Vidéken először a kecskeméti kórházban helyezik üzembe a készüléket. A kecskeméti Onkoradiológiai Központban a szükséges engedélyek beszerzése után várhatóan február elején részesülhetnek hypertermiás kezelésben a betegek. A rákos betegek teljes testhypertermiás kezelését hat-hét órás altatásban az intenzív osztály területén végzik, mialatt a testet, illetve a bőr alatti hajszálerekben lévő vért 41-42 Celsius-fokra melegítik - mondta el dr. Tamási Péter, a központi intenzív osztály vezető főorvosa. Ezt követi a gyógyszeres kezelés, amely a daganatot legyengíti, a szervezet ellenálló képességét viszont növeli. A gyógymód az egész világon klinikai kutatás időszakában van, hatékonysága még nem bizonyított. Ám a már évek óta végzett úgynevezett helyi kezelés sikeresnek bizonyult. A Péterfy Sándor utcai kórházban naponta legfeljebb két betegen végzik el a kezelést az 50 millió forintot érő géppel. Eddig 12 betegen tudtak ezzel a gyógymóddal segíteni, amelyet egyébként a többi kezelés kiegészítésének tekintenek. A tervek szerint egy év alatt mintegy 300 beteget vonhatnak be a programba. A betegeket bizottság választja ki rászorultság alapján. Mivel a kezeléseket az Országos Egészségügyi Pénztár nem támogatja, úgy tervezik, alapítványi segítséget vesznek igénybe. A vidéki kórházak közül elsőként a kecskeméti Onkoradiológiai Központban helyeznek üzembe hypertermiás készüléket. Az új készülékkel a szükséges engedélyek beszerzése után várhatóan február elején kezdik meg a daganatos betegek kezelését. A kecskeméti kórház szakemberei az új készülékkel ismerkednek Újvári Sándor (MTI) felvétele Elkelt a győri kábeltévé NÉPSZAVA-információ A múlt héten hirdették ki a győri önkormányzat által a Győri Kábeltévé Kft. tulajdonlására kiírt pályázat eredményét, melyen a 75 százalékban a Német Befektetési Rt., 25 százalékban a Matáv Kábeltévé Kft. által létrehozott konzorcium, a Német Vagyonkezelő Rt. (NKV) nyert el 3,55 milliárd forintos áron. A 2. helyezett UPC Magyarország Kft. nem nyugszik bele a döntésbe, mert szerintük ajánlatuk jobb volt az NKV-énél, mivel ők 3,6 milliárd forintot ajánlottak, és 1,5 milliárd forintos fejlesztéssel alkalmassá tennék a kábelhálózatot telefon-, illetve széles sávú internetes szolgáltatásokra is. Szerintük az NKV Rt. azért sem nyerhette volna meg a pályázatot, mert nem felelt meg a kiírás azon feltételeinek, miszerint a pályázó csak Magyarországon bejegyzett jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy azok konzorciuma lehet. Az NKV-t pedig a kihirdetés napjáig nem jegyezték be. Balogh József polgármester szerint az UPC árajánlata valóban jobb volt, de a szakértői véleményeket és a garantáltan kedvező ár- és díjpolitikát, valamint az önkormányzat intézményeinek nyújtott kedvezményeiket figyelembe véve az NKV ajánlata mintegy százmillióval kedvezőbb volt. Információink szerint a közgyűlés által döntésre feljogosított tulajdonosi bizottságban sem született egyértelmű döntés. A hattagú testületből ugyanis hárman az UPC-re, ketten az NKV-re szavaztak, egy tartózkodás mellett, így a polgármester szavazata döntött. Az UPC Magyarország Kft. pert indít, ami jócskán elodázhatja az eladást, pedig a város már azt is eltervezte, mire költi a befolyt összeget. Egy, Győr közlekedésének szempontjából már égetően szükséges közúti felüljárót szeretnének építeni belőle a város közepét átszelő vasút felett. Influenza a világűrből? A világűrből érkezhet a napjainkban világszerte járványos méreteket öltő influenza - vélik brit tudósok. Egy minap közzétett tanulmányukban megkérdőjelezik azt, hogy az influenzajárványt a vírusnak az emberről emberre való terjedése okozza. A Walesi Egyetem tudósai úgy vélik, hogy az influenzajárványok sokkal inkább a nagy energiájú napfolttevékenységek számlájára írhatók, amelyek a kozmikus por közvetítésével hatnak a Föld atmoszférájára. Az üstökösökről érkező por vagy már eleve tartalmazza az influenzavírust, vagy csak azt a DNS-molekulát hordozza, amely influenzavírussá válik. A kutatók úgy vélik, azt a személyt dönti ágynak az influenza, aki érintkezik a kozmikus porral. A tudósok kimutatták, hogy az influenzajárványok és az erős napfolttevékenység ciklusa szinte egybeesik. 1918-ban, a 20 millió ember életét követelő spanyolnátha idején - de 1989-ben, a legutóbbi nagy influenzajárvány idején is - igen jelentős volt a napfolttevékenység. „Eddig senki sem tudta bizonyítani, hogy az influenzavírus emberről emberre terjed. Járványok idején számtalan olyan család van, amelynek csupán egyetlen tagja betegszik meg. Ezért is hisszük azt, hogy a sztratoszférában lévő és a Föld felszínére eljutó elemi részecskék okozzák a járványos méretű megbetegedéseket” - mondta az egyik kutató. Újból bottal neveltetnék az angol nebulókat A napokban elvégzett felmérés szerint az angol szülők több mint fele helyesnek tartaná, ha visszaállítanák az iskolákban a testi fenyítést. Indoklásul azt hozták fel, hogy az iskolákban egyre lazul a fegyelem. Az angol parlament a nyilvános iskolákban 14 évvel ezelőtt szüntette meg a testi fenyítést, ami esetenként botozást jelentett. A magániskolákban csak 1998-ban szűnt meg a fegyelmezésnek ez a módja. A felmérést egy oktatási folyóirat végezte, és annak során csaknem ezer embert interjúvoltak meg. 51 százalék foglalt állást a testi fenyítés visszaállítása mellett, 47 százalék viszont ellenezte azt. Ugyanakkor a nagy többség (83 százalék) a probléma lényegét abban látta, hogy a kormány nem költ eleget az oktatásra, s 70 százalékuk késznek mutatkozott több adót fizetni, hogy javítani lehessen a brit oktatás minőségét. Végül a megkérdezettek csaknem fele szerint az utóbbi évtizedben nőtt az iskolások képzettsége, 20 százalékuk pedig ezt annak tudta be, hogy 1997 májusban a Munkáspárt került hatalomra. Mindössze hét százalék tartotta felelősnek a roszszul fizetett és a kormány által állandóan bírált tanári kart az angliai oktatás problémáiért. KRÓNIKA Gorillabébi született Budapesten Egészséges gorillabébi született a budapesti állatkertben. A kölyök 30-35 centi hosszú, testsúlya pedig másfél kilogramm. Az újszülött majmot csak akkor láthatják majd a látogatók, amikor anyja kiviszi őt testvérei közé. 2000. JANUÁR 21., PÉNTEK 13 Bezárnák a 106 éves iskolát Az önkormányzat a gyermeklétszám csökkenésére hivatkozik Tüntetést szerveznek a szülők, ha a zuglói önkormányzat kulturális bizottsága a Gárdonyi Géza Általános Iskola megszüntetésére tesz javaslatot a képviselő-testületnek. Az igazgató szerint a 16 osztályos intézményben csupán egy osztály nincs kihasználva. Az évek során milliókat költöttek az épületre. Az önkormányzat gazdaságossági elvekre hivatkozik: kénytelenek „karcsúsítani”, mert sok az iskola és kevés a gyerek. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Két általános iskola bezárását tervezi a zuglói önkormányzat. Halász Iván alpolgármester elmondta, hogy erre az elhatározásra a kerületi oktatási rendszer felülvizsgálata során jutottak el. Zuglóban az általános iskolák 70 százalékos feltöltöttséggel működnek, ezért vált szükségessé a „karcsúsítás”. Az elképzelések szerint jogutód nélkül szüntetik meg az Angol utcában működő Gárdonyi Géza Általános Iskolát, egy másik iskolát pedig - vagy a Heltait vagy a Kaffkát - a közeli Hunyadi János Általános Iskolába olvasztják be. Az alpolgármester elmondta, hogy a kerület 8200 általános iskolájára 10 ezer hely jut a 18 intézményben, melyek működtetése ily módon gazdaságtalan. Példaként csupán a törvény által előírt taneszköz- és felszereltségjegyzék teljesítését említette, amely jelentős összegeket vonna el onnan, ahol ezeket hatékonyan tudnák felhasználni. Halász Iván kérdésünkre kijelentette, hogy az érintett pedagógusoknak más álláshelyeket kínálnak fel a kerületben, de bizonyára lesznek, akik nyugdíjba mennek vagy végkielégítéssel távoznak munkahelyükről. Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy a bezárás ügyében a döntést a képviselőtestület hozza meg márciusban a kulturális bizottság javaslata alapján. Arról sincs még döntés, hogy eladják-e az Angol utcai épületet vagy bérbe adják valamilyen felsőfokú oktatási intézménynek. A történelmi korú intézmény igazgatója, Szentandrási Péter elmondta: nem értik, miért épp rájuk esett a választás. Évről évre csak a szükséges állásokat tervezték (az elmúlt évek alatt és 16 osztályukból csupán egy nincs kihasználva). A miértre eddig nem kaptak konkrét választ. A jogutód nélküli megszűnés számukra azt jelenti, hogy a pedagógusok jó része az utcára kerül, a tanulóikat pedig vagy átveszik, vagy nem a kerület iskolái. Az igazgató, amint értesült az önkormányzat tervéről, röpgyűlésen tájékoztatta az iskola dolgozóit. Egyelőre megvárja a kulturális bizottság pénteki döntését, és ennek függvényében hétfőn szülői értekezletet hív össze. Elképzelhető, hogy a szülők demonstrációt szerveznek. Az alpolgármester elmondta, hogy felkészültek erre. I . Rossz nyelvek szerint Amerikai kutatók felismerése szerint hiába próbálunk a rossz gyerekek lelkére beszélni, nem fognak megjavulni, mivel rosszaságuknak biológiai okai lehetnek. Mint kiderült, a csintalan gyerkőcök nyálában a vártnál jóval alacsonyabb volt a kortizon nevű hormon szintje, ami egyebek közt a büntetéstől való félelem hatására termelődik. Ez a vizsgálat persze a rosszcsontokat egy pillanatig sem érdekli Köpnek az egészre! rá. • Negyvennyolcas honvédtiszt leány emléktáblája. Álnéven, férfiruhában, a hadnagyságig jutva, a bécsi légió tagjaként küzdötte végig az 1848/49-es szabadságharcot Pfiffner Paulina, akinek szombaton emléktáblát állítanak szülővárosában, Mezőhegyesen. A szabadságharcos leány tiszteletére testvérének Szegeden élő dédunokája és a békés csanádi szülőváros római katolikus egyházközsége állít közösen emléktáblát a mezőhegyesi templomban. A szombaton fölavatandó emléktáblát Széri-Varga Géza szobrászművész készítette. • Tessedik-emlékülés Békéscsabán. Emlékülést tartanak szombaton idős Tessedik Sámuel evangélikus lelkész (a neves iskolaalapító pap-tudós, Tessedik Sámuel édesapja) halálának 250. évfordulója alkalmából Békéscsabán. Idős Tessedik Sámuel (1710-1749) Albertiből került evangélikus lelkésznek a Békés megyei Csabára, s működésével jelentősen hozzájárult a mezővárosnyi falu fejlődéséhez. A rendezvény január 22-én, szombaton délelőtt negyed tízkor kezdődik a gyülekezeti teremben. • Az eddigi legnagyobb dinó Argentínában, Argentína déli részében dinoszaurusz maradványaira bukkantak, amely feltételezések szerint a növényevő óriások eddig felfedezett legnagyobb fajtájához tartozhatott. Az első becslések szerint a testes dinoszaurusz 48-51 méter hoszszú lehetett, és mintegy 105 millió évvel ezelőtt élhetett földünkön, nevezetesen a krétakorban. A még alig ismert dinoszaurusz-fajtának egyelőre nincs neve. Az állat nyolc méterrel hosszabb lehetett az argentinoszaurusznál. Eddig ez utóbbi, 100 tonna súlyúra becsült növényevőt tartották a legnagyobb dinoszaurusznak mindazok közül, amelyeknek csontjai valaha is előkerültek. • * • A Vöröskereszt segítséget kér a kínai földrengéskárosultaknak. A Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége csütörtökön Pekingből kéréssel fordult jelentősebb adományozóihoz, hogy nyújtsanak segítséget a múlt szombati, kínai földrengés következtében fedél nélkül maradt 120 ezer embernek. A kínai hatóságok tájékoztatása szerint mintegy 120 ezer, hajléktalanná vált ember vészeli át sebtében összetákolt menedékhelyeken az éjszakai mínusz 5-6 fokos hideget. A károsultaknak elsősorban téli ruházatra, takarókra, élelemre és konyhai eszközökre van szüksége. • Halálára készül a rendező? A saját halálát megelőző folyamatról készít filmet Johan van der Keuken holland filmrendező. A neves művészt másfél évvel ezelőtt arról tájékoztatta orvosa, hogy már csupán egy-két éve van hátra, miután prosztatarákját nem tudják meggyógyítani, és a beteg sejtek, terjedni kezdtek a testében. A rendező felesége javaslatára ekkor külföldi orvosok és gyógyítók felkeresésére indult. Ezt az utazássorozatot örökíti meg a Nagy vakáció című film, amelyet a jövő héten tartandó rotterdami filmfesztiválon mutatnak be. Az alkotó nyomon követi azokat a vizsgálatokat és megállapításokat, amelyekre azóta került sor betegségével kapcsolatban - ezek sajnos azt mutatják, hogy a rákos sejtek egyre szaporodnak a rendező testében.