Népszava, 2000. április (128. évfolyam, 77–100. sz.)

2000-04-01 / 77. szám

NÉPSZAVA Kreditrendszer: su­vrfre pontokban mérik a tudást Gyorsabb és eredményesebb képzésben bíznak A hazai egyetemeken és főiskolákon legkésőbb 2002. szeptember 1- jétől mindenhol bevezetik a kreditrendszerű képzést. Az Országos Kredit Tanács a közelmúltban szakértőket kért fel, akiknek felada­ta, hogy segítsék az újfajta képzési rend meghonosítását már a kö­vetkező tanévtől. Oktatási szakemberek szerint ugyanakkor el kell kerülni, hogy a rendszer rugalmasságát kihasználva a hallgatók je­lentősen meghosszabbítsák az egyetemi tanulmányaikat. Kirády Attila NÉPSZAVA A kreditrendszer a hallgatói munka mennyiségi és minőségi értékelésére szolgál — mondta Réffy József, az Oktatási Minisztérium főosztályve­zetője. A kredit (kreditpont) a tan­tervben szereplő kötelező vagy sza­badon választható tárgyra fordítható együttes munkamennyiség relatív mérőszáma. Hallgatói munkát jelent az előadásokon, gyakorlatokon való részvételen kívül a diák egyénileg —a könyvtárban vagy otthon végzett - tevé­kenysége, illetve a vizsgára készülés is. A tárgyhoz rendelt kreditponton túlme­nően a hallgató a tárgy eredményes teljesíté­sekor érdemjegyet is kap. Az elképzelések szerint egy szemesz­terhez átlagosan har­minc kreditpontnak megfelelő munka­­mennyiség rendelhető majd, egy kre­­ditponthoz pedig harminc hallgatói tanulmányi munkaóra tartozik. A diákok a kreditrendszerű kép­zésben sem élveznek tökéletes sza­badságot. „El kell kerülni a szerkezet nélküli „ kávéházi stílusú ” oktatást, ki kell zárni az ebből fakadó elképze­léseket a hallgató szabadságáról, nevezetesen, hogy „ csipegessenek ” az intézményben meghirdetett tár­gyak közül, összekeverjenek tárgya­kat és modulokat, és ebből a tanul­mányok egy elismert oktatási prog­ramját alakítsák ki” — mondta az OM szakértője. A jogszabályok szerint a felsőok­tatási intézmények legkésőbb 2002. szeptember 1-jétől kötelesek beve­zetni az új oktatási formát. Néhány egyetem — például a Budapesti Mű­szaki Egyetem - már elindította a kreditrendszerű képzést, s többsé­gük várhatóan a kijelölt határidőnél korábban készíti a kreditszabályza­­tát — véli Réffy József. Az Országos Kredit Tanács a kö­zelmúltban kijelölte azokat a szakér­tőket is, akiknek a feladata lesz, hogy a hozzájuk rendelt öt-nyolc felsőoktatási intézmény vezetőit (beleértve a hallgatói képviselet ve­zetőit) meggyőzzék a kreditrendszer előnyeiről, a bevezetéssel kapcsola­tos előkészítő munkálatoknál pedig tanácsaikkal segítsék őket.­­A jó értelemben vett kreditrend­szerű képzés rugalmasabb, a hallga­tó számára nagyobb választási lehe­tőséget, a tanulmányok során egyéni előrehaladási ütemet, valamely tárgynak más karon, egyete­men, külföldön való teljesítését teszi lehe­tővé - jelentette ki Réffy József. Az ilyen jellegű képzésnek ugyanakkor nem cél­ja a tanulmányok ide­jének meghosszabbí­tása - tette hozzá. Az OM ezért a közeljö­vőben különböző ren­deletekkel szeretné rábírni az intéz­ményeket, hogy olyan rendszert dol­gozzanak ki, mely ösztönzi a hallga­tót, hogy minél rövidebb idő alatt és minél jobb érdemjegyekkel fejezze be tanulmányait. Az Oktatási Minisztérium jogalko­tási munkáját szakmailag gyengé­nek, illetve a tanárok számára érthe­tetlennek minősítette pénteken a Pe­dagógusok Demokratikus Szakszer­vezete szóvivője és ügyvivője. Sza­kács Péter ügyvivő szerint az iskolai­­kerettantervek szaktárca által terve­zett bevezetése csak a nemzeti alap­tanterv módosításával érhető el. Megjegyezte: az eredeti minisztériu­mi elképzelés szerint a kerettanter­­veknek a múlt év utolsó napjáig kel­lett volna megjelenniük. Az OM közleménye szerint a mi­nisztérium már februárban elkészí­tette a NAT-ról szóló kormányren­delet módosítására vonatkozó elő­­terjesztést. „A jogszabályok szerint a felsőoktatási intézmények legkésőbb 2002. szeptember 1-jétől kötelesek bevezetni az új oktatási formát. ­­ Vita az Országos Munkaügyi Tanács ülésén Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) pénteki ülé­sén tárgyalta a kormány foglalkoztatáspolitikai akció­tervét. A munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt szóvá tette, hogy a képzési és térségfejlesztési progra­mok eredménytelenek maradtak. Az érdekképvisele­tek szerint tovább nőtt a régiók közötti különbség és a bérek változatlanul messze elmaradnak az uniós átlag­tól. A szakemberek felhívták a figyelmet arra is, hogy a munkaerő-kínálat az idén már 100 ezerrel bővült, s várhatóan tovább növekszik. A szakszervezetek úgy vélik, az akcióterv túlságosan általános, nem szab meg határidőket, felelősöket, konkrét intézkedéseket sem említ. A kormány képviselője közölte: egyáltalán nem kívánnak ilyen részletekkel foglalkozni. Az érdekvédők szerint a foglalkoztatáspolitikát a gazdaságpolitika prioritásaként kell kezelni, kiemelten tárgyalni a pályakezdők, tartós munkanélküliek és az elmaradott régiók problémáját. Hiányolták a bérgaran­ciák, az ideiglenes alkalmazottak, a munkabiztonság és munkaegészségügy kérdéseinek részletes tisztázá­sát is. Azt az értesülést, miszerint radikálisan, akár kétsze­resére emelnék a minimálbért, a kormány képviselői nem cáfolták. BELFÖLD 2000. ÁPRILIS 1., SZOMBAT Íz őszig nem növelik a viteldíjat a fővárosi taxistársaságok Nyáron újabb BKV-áremelés? Két hónap múlva újra emelkedhetnek a BKV tarifái, ha a fővárosi közgyűlés elfogadja a társaság üzleti tervében rögzített június 1-jei áremelési időpontot. Az emelés mintegy 5 százalékos lehet. A budapesti taxisok őszig várhatóan nem élnek a főváros által biztosított tarifaemelési lehetőséggel. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Június 1-jére öt százalék körüli ár­emeléssel számol a BKV nemrég elkészült üzleti terve — értesült a Népszava. A javaslatról a fővárosi közgyűlés határoz májusban, de a döntéshez szükség lesz a Pénzügy­minisztérium jóváhagyására is. Mint ismeretes, tavaly év végén a főváros a BKV javaslatára 10 szá­zalékkal emelte , volna a tarifákat. Ám a pénzügyi tárca csak 6 száza­lékos januári jegy- és bérletáreme­léshez járult hozzá, arra számítva, hogy az éves infláció is 6 százalék körül alakul. Mivel gazdasági elemzések szerint az infláció nem lesz alacsonyabb idén 8-9 száza­léknál, így a BKV vezetése azt re­méli, hogy lehetőség nyílik a kor­rekcióra. A hónap elején elfogadott BKV- paraméterkönyv alapján mától szá­mos járatnak megváltozik a menet­rendje - mondta lapunknak Bősze Sándor, a társaság közlekedési fő­osztályvezetője. Így vasárnap nem közlekedik­­ezentúl a 93-as, a 170Gy és a 79A busz, viszont egy­­egy járművel sűrűbb lesz a 82-es és a 82A jelzésű járat. A 8-as vonal felújított buszokat kap, a hét végi indulási időket egész időpontokra kerekítik. A 30-as villamos és a 31- es éjszakai busz egymást váltják este tíz órakor, a 21Gy pedig mától napközben is jár. További menet­rendváltozások várhatók május 1-jétől. Azt egyelőre nem tudni, mi­kor szűnik meg a 10-es és a 113-as buszjárat. A budapesti taxistársaságok az ed­digi jelzések alapján nem emelik tarifáikat azután, hogy a fővárosi közgyűlés felemelte a hatósági ár felső határát — mondta lapunknak Antal Attila, a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara taxis tagoza­tának vezetője, a Főtaxi Rt. igaz­gatója. Hozzátette, hogy bár min­den társaság maga dönti el, mikor növeli árait, nem számít arra, hogy a tarifák őszig megemelkednének. A hatósági ár maximumának nö­velését azért kérték a fővárosi ön­­kormányzattól, mert néhány tarifa­elem már megközelítette a régi fel­ső határt. Kérdésre válaszolva Antal Attila elmondta, hogy a Főtaxi Rt. üzletági és termelési igazgatóját azért bocsá­tották el nemrégiben, mert nem vol­tak megelégedve velük és új szemlé­letre van szükség a cégnél. A Főtaxi tavaly veszteséges volt, amibe bele­játszott, hogy hosszas pereskedés után el kellett költözniük Könyves Kálmán körúti telephelyükről. Az ingatlant ugyanis korábban Neményi Béla cégének adták bérbe, majd mi­után a terület egy ideig elhagyatot­tan állt, visszaköltözött a Főtaxi. Ám Neményi a még ma is élő bérleti jog­a alapján újra igényt tartott a területre, amelyet a bíróság meg is ítélt. Őszig a taxisok nagy valószínűséggel nem változtatnak a tarifán Gy. Balázs Béla felvétele Védelem kell a magyar folyóknak MTI-információ A nemzetközi vízminőség-védelmi szerződések szükségességét hangsú­lyozta Gönczy János tiszai kor­mánybiztos pénteken Nyíregyhá­zán. Kifejtette: a cél az, hogy soha többé ne fordulhasson elő a magyar­­országi folyókon újabb, a határokon túlról érkező szennyeződés. Olyan megállapodásra van szükség a szomszédos országokkal, amely egyben garanciát ad arra is, hogy egy katasztrófa bekövetkezése ese­tén a szennyezőn számon lehessen kérni a kárt.­­ Az anyagi segítség el­éréséhez az érintett szomszédos or­szágokkal, Romániával, Szlovákiá­val és Ukrajnával együtt, közösen kell Európa és a világ szervezeteihez fordulnunk - tette hozzá. A folyók rehabilitációjához elengedhetetlen, hogy a szakembereknek pontosan ismerjék az élővilágban bekövetke­zett pusztítás mértékét. A tőserdei Holt-Tiszára elrendelt horgászati tilalom továbbra is ér­vényben marad, a kormánybiztosi hivatal elutasította a megyei hor­gászszövetség kérését a feloldásról. i­. Kétséges a sorsuk az idén utcára kerülőknek Folytatás az 1. oldalról_____________ A munkaadók kötelesek előre beje­lenteni, ha dolgozói létszámuk leg­alább 10 százalékát utcára teszik - tájékoztatott Derzsi Éva, az Orszá­gos Munkaügyi és Módszertani Központ szakértője.­­ Ezt követő­en „munkába helyezést elősegítő bizottság” települ a céghez, sze­mélyre szólóan foglalkoznak min­den egyes alkalmazottal, akire el­bocsátás vár. Felmérik az adott tér­ség munkaerőigényeit, s akit lehet, elhelyeznek. Ha ez nem sikerül, megszervezik az igényeknek meg­felelő átképzésüket, gyakran még a felmondási idő alatt. Ennek kö­szönhetően általában az elbocsá­tottaknak negyven-ötven százalé­ka kerül csak a munkanélküli-re­gisztrációba. Az Európai Unió szakértői sze­rint a tömeges leépítések érintett­jeinek elhelyezkedését nehezítik a magyarországi körülmények. A munkaerőpiac rugalmatlan, a mun­kából kikerülők nem mobilak, nem alkalmazkodók, miután hiányoz­nak a változtatás feltételei. Többsé­gük képzetlen vagy szaktudására nincs szükség. Ezért szorgalmazza az EU, hogy változzék a tovább­képzések rendszere. A képzési programok ugyanis túl hosszúak és túl általánosak, gyakran nem felel­nek meg a piaci igényeknek, illetve az érintettek ismereteinek. A kormány elsősorban a hátrá­nyos helyzetű térségek fejlesztésé­nek és a befektetéseinek ösztönzé­sére az átlagosnál nagyobb támo­gatást tervez. Ez többek között azt jelenti, hogy a munkáltatók megté­rítik az ingázók közlekedési költsé­geit. Ha elmaradott régióban tobo­roz munkaerőt a munkaadó, újabb kedvezményekben részesülhet. A Gazdasági Minisztérium több tíz­millió forintot oszt szét munka­helyteremtő, munkahelymegőrző pályázatok útján a vállalkozók, be­ruházók között. Az állam jogszabályi háttérrel is segíteni próbálja a különböző fog­lalkoztatási formák elterjedését, például a részmunkaidős, a bedol­gozói vagy a távmunkát. Szakemberek azonban úgy vélik, Magyarországon annyira alacso­nyak a keresetek, hogy a mostani feltételek mellett szinte reményte­len az átalakítás. A foglalkoztatás­nak elsősorban nem jogi korlátai vannak, hanem az ösztönzés hiány­zik. Magasak a társadalombiztosí­tási hozzájárulások, nincs össz­hang a munkaerő-kereslet és -kíná­lat között. A kormány nemzeti foglalkozta­tási akciótervében megfogalmazott főbb elvek segíthetnek majd ab­ban, hogy a magyar foglalkoztatás­politika megfeleljen az Európai Unió (EU) elvárásainak. Jóllehet munkanélküliségi rátánk jobb (7 százalék), mint az uniós átlag (10 százalék), foglalkoztatási gyakor­latunk elmarad a nyugat-európai­tól. Az uniós csatlakozásnak azon­ban nincs a munkanélküliség ará­nyát meghatározó feltétele. Szakértők szerint probléma, hogy nálunk a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony az aktív korosz­tályban, a munkanélküliek többsége egy évnél régebben nem talál mun­kát és jó részük képzetlen. A prog­nózisok szerint azonban még to­vább bővül a munkaerő-kínálat. Magyarország munkaerő-piaci szempontból „átmegy az unió érettségi vizsgáján”, számára iga­zán gondot az EU-csatlakozás utá­ni munkaerő-politikai felzárkózás jelenthet. A múlt héten véget ért lisszaboni csúcson a 15 tagállam képviselői egyetértettek abban, hogy ebben az évtizedben 20 mil­lió új munkahely megteremtése szükséges. 2010-ig a jelenlegi 61 százalékos általános foglalkoztatá­si arányt 70-re, ezen belül a nőkét 51-ről 60 százalékra kívánják nö­velni. Az uniós politika átformálá­sa már csak azért is indokolt, mert a 15 milliós munkanélküli sereg mellett 32 millió betöltetlen állás, létezik, miközben 248 millió mun­kaképes korú ember közül mind­össze 152 millió dolgozik. Az Egyesült Államokban viszont nincs kihasználatlan munkahely, a foglalkoztatottsági arány 75 száza­lékos. Magyarországon ehhez képest mindössze 46 ezer a szabad állás­helyek száma, s több mint 437 ezer munkanélküli szerepel a nyil­vántartásban. Jóllehet, az unió to­vább akarja növelni tagjainak fog­lalkoztatási arányát, mi még a mostani átlagtól is elmaradunk. Az elmúlt tíz évben drasztikusan rom­lott a statisztika, míg 1989-ben az érintett korosztály 75,3, 1999-ben már csupán 55,6 százalékát foglal­koztatták. A munkanélküliségi ráta az EU-ban és Magyarországon Levélbe foglalt türetlen bizalom a Suzukinél MTI-információ A Suzuki Rt. üzemi tanácsának kép­viselője és a gyárvezetés megbízott­ja pénteken átadta a miniszterelnök gazdasági tanácsadójának azt a leve­let, amelyet a Magyar Suzuki Rt. ezer dolgozója közül kétszázan írtak alá, s amelyben a kormányfő köz­benjárását kérik, hogy a cég három előzetes letartóztatásban lévő veze­tője szabadlábon védekezhessen. Gém hangsúlyozta, Magyarország jogállam, ahol az ügyészség, a bíró­ságok függetlenek, és a kormánynak nincs befolyása ezeknek az intézmé­nyeknek a munkájára. A kormányfő tanácsadója a Bel­ügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium miniszteri kabinetjé­nek továbbította a levelet. A miniszterelnöknek írt levél az esztergomi Suzuki-gyár dolgozói­nak jelzése, üzenete volt - véleke­dett az ügy legújabb fordulatáról dr. Csevár Antal ügyvéd, aki kifejtette: védencét, a gyár japán vezérigazga­tóját azért vették őrizetbe és tartják előzetes letartóztatásban, mert­­ felté­telezik, hogy ha szabadlábon véde­kezhetne, akkor befolyásolná a dol­gozókat és ezzel nehezítené a nyo­mozást. Ez nyilván vonatkozik a két magyar igazgatótársra is. — A levélírás spontán kezdemé­nyezés volt. Jelzi: a dolgozók bíznak vezetőikben. Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk ren­delkezésükre minden, elő­fizetéssel kapcsolatos ügy­ben. Kérdéseiket munka­időben a 06-80-200-502-es zöldszámon, vagy a nor­mál díjas 352-0662-es te­lefonszámon várják mun­katársaink. (­Mobilkészülékről nem hívható)

Next