Népszava, 2000. július (128. évfolyam, 152–177. sz.)

2000-07-21 / 169. szám

/ / Páriámért! az MSZP NÉPSZAVA-összeállítás A halogatások és az elmaradt lé­pések két évének nevezte a kor­mány romákkal kapcsolatos po­litikáját Tabajdi Csaba szocia­lista frakcióvezető-helyettes. Tegnapi tájékoztatóján azt mondta, a kabinetben nincsen meg a politikai bátorság és aka­rat ahhoz, hogy érdemben fog­lalkozzon a romák problémái­val. Szerinte ennek oka részben az, hogy ezzel nem nagyon lehet szavazatokat nyerni. Úgy fogal­mazott: ki lehet mondani, hogy jelenleg Magyarországon nem kisebbségbarát a környezet. Tabajdi Csaba bejelentette: a szocialisták ősszel parlamenti vi­tanapot kezdeményeznek a ro­mák helyzetéről. Emellett kezde­ményezik, hogy az Országgyűlés évente értékelje az ezzel kapcso­latos fejleményeket. Javasolják azt is, hogy alakuljanak olyan or­szágos és regionális központok, amelyekben a romák megtanul­hatnák, miként pályázhatnak eredményesen a támogatásukra elkülönített programokra. Szabados Tamás országgyűlé­si képviselő a sajtótájékoztatón egy konkrét esetet ismertetve azt kifogásolta, hogy a roma fiata­lok közül kevesen lettek támoga­tottjai az oktatási tárca Arany Já­nos Tehetséggondozó Program­jának. Mint mondta, ez évi 260 millió forinttal támogatja azokat, akiknek a továbbtanulása tőlük független okokból nem biztosí­tott. A 700 felvett jelentkező kö­zül pedig mindössze 21 a roma, miközben információi szerint a támogatást nagyrészt középosz­tálybeli diákok kapták meg. Az Arany János Tehetséggon­dozó Programban nem hétszáz, hanem 351 diák és 13 elit gim­názium vesz részt szeptember­től. A cigány tanulók aránya ezekben az intézményekben a program beindításával duplájára nőtt a többi gimnáziumhoz ké­pest - reagált az elmondottakra Környei László, az Oktatási Mi­nisztérium helyettes államtitká­ra. A felmérések azt is kimutat­ták, hogy a tanulók döntő több­sége valóban hátrányos helyze­tű, nagy családból származik, sok helyen legalább az egyik szülő munkanélküli. Környei László hozzátette: a pályázók személyéről nem a mi­nisztérium dönt, hanem az isko­lák nevelőtestületének ajánlása alapján a település önkormány­zat képviselő-testülete. A minisz­térium gyakorlatilag csak a prog­ram anyagi hátterét teremti meg, vitanapot kezdeményez a romok helyzetéről 2 2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Ligetvári az új struktúráról A zöldtárca az Oktatási Minisz­tériummal együtt a környezetvé­delmi tantárgy általános beveze­tését tervezi az általános és a kö­zépiskolákban, jelentette be Li­getvári Ferenc. A környezetvé­delmi miniszter tegnap Hollan­dia, Németország és Spanyolor­szág magyarországi nagyköve­teivel találkozott. A külképvise­letek vezetői szakmai segítséget ajánlottak fel a miniszternek, többek között az EU környe­zetvédelmi követelményeinek érvényesítésére. A miniszter en­nek kapcsán elmondta, az euró­pai integrációval kapcsolatos feladatok ellátására külön szer­vezeti egységet hoz létre a tárcá­nál. Vámmentes javaslat Egy szocialista politikus azt ja­vasolja az Országgyűlésnek, hogy újra lehessen vámmente­sen behozni a határon kis mennyiségű dohány- és alkohol­árut. Burány Sándor frakcióve­zető-helyettes indítványt nyúj­tott be a vámjogról és a vámeljá­rásról nemrég módosított tör­vény módosítására. Mint mond­ta, csak a tartós fogyasztási cik­kek maradnának a vámköteles termékkörben, amelyből kike­rülnének a jövedéki törvény ha­tálya alá tartozó áruk, így a sze­szes italok és a dohányáruk is. Bírósági évkönyv___ Száz év után újra évkönyvet je­lentet meg a Fővárosi Bíróság, ahol tavaly az ország bíráinak egynegyede intézte az országos ügyforgalom egyharmadát. Sán­dor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság szóvivője elmondta, hogy a ki­advány mintegy 90 oldalon tar­talmaz közérdekű információ­kat. Az augusztus végén megje­lenő évkönyv grafikonokkal, statisztikai táblázatokkal és áb­rákkal segíti az információk megértését. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszá­mon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (­Mobilkészülékről nem hívható) Visszafoglalná a sporttárca a csillebérci úttörőtábort A bíróság dönthet­ a kétmilliárdot érő ingatlan tulajdonjogáról Az ifjúsági és sportminiszter szerint nem az úttörőszövetség, hanem az állam a Csille­bérci Gyermektábor tulajdonosa. Deutsch Tamás ezért bíróságon támadja meg a KISZ és az úttörőszövetség adásvételi szerződéseit. A Fidelitas megdöbbentőnek tart­ja, hogy az úttörők tíz évig jogosulatlanul használták a több mint kétmilliárd forint ér­tékű gyermektábort. Nyusztay Máté NÉPSZAVA A Csillebérci Gyermektábor a magyar állam tulajdona és nem a Magyar Úttörők Szövet­ségéé (MÚSZ), jogilag ugyanis a két ingat­lan soha nem került ki a köztulajdonból, je­lentette ki tegnapi tájékoztatóján Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter. Közölte azt is, hogy a magyar állam képviseletében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) a Fővárosi Bírósághoz fordul. Keresetükben kérik az ingatlanokkal kapcsolatos szerző­dések érvénytelenségének megállapítását, az eredeti állapot helyreállítását. Amennyi­ben a bíróság nekik ad igazat, a tábor az ál­lamé lesz. A két ingatlan értéke körülbelül két-, két és fél milliárd forint. A bejelentés azért érdekes, mert az ISM két hónappal ezelőtt még elismerte, hogy az ingat­lan tulajdonosa az úttörőszövetség, és ezt még az úttörőkkel köztudottan szemben álló Fideli­tas, a Fidesz ifjúsági szervezete sem vitatta. Deutsch Tamás miniszter, a Fidesz alelnö­­ke tegnap viszont azt mondta, 1989. június 27-én született az a két szerződés, amelyben a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ), az ingatlanok kezelője a Magyar Úttörők Szövetségének ajándékozta a tábort. A KISZ azonban 1989. április 22-én jogutód nélkül megszűnt, így későbbi vagyonjogi szerződéseknek nem lehetett alanya.­­ A két szerződés elnevezése ugyan átru­házási (adásvételi szerződés), de a szövegből egyértelműen kiderül, hogy ingyenes átruhá­zásról, vagyis ajándékozásról van szó. Rá­adásul az ajándékozott ingatlanok ingatlan­nyilvántartási adatai mindkét szerződésben tévesen kerültek megjelölésre - hangoztatta a miniszter. Hozzátette: bár „ajándékozó­ként” és „ajándékozottként” a KISZ és a MÚSZ lett feltüntetve a szerződésekben, az aláírások helyén egyik esetben a Magyar Demokratikus Ifjú­sági Szövetség körbélyegzője látható a KISZ bélyegzője he­lyett (holott a Demisz sem jog­utódja a KISZ-nek), továbbá az aláíró feleket képviselő szemé­lyek a két szerződésben csak részben azonosak. Az úttörők továbbra is a tá­bor jogos tulajdonosának tart­ják magukat, és a bíróságra bíz­zák a helyzet tisztázását. Rácz Péter, a MUSZ elnöke lapunknak elmondta, a szerződésekkel kapcsolatban az úttörők jó­hiszeműsége nem kérdőjelezhető meg. Hoz­zátette, több olyan dokumentum van a birto­kukban, amely Deutsch kijelentéseinek ellen­kezőjét bizonyítja. Véleménye szerint a csil­lebérci ügy újabb fejleménye nem meglepő: az ISM már régóta törekszik a 70 ezer tagot számláló úttörőszövetség ellehetetlenítésére. A Fidelitas tegnap közleményben reagált Deutsch bejelentésére. A kormánypárti ifjak szervezete felszólítja a kormányzatot és a par­lamentet, tegyenek meg mindent a volt - és azóta elkótyavetyélt - KISZ-in­­gatlanok sorsának megnyugtató tisztázására. A Fidelitas nyilatko­zatában az áll: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a gyermek­­tábort az elmúlt tíz évben jogosu­latlanul használta és hasznosítot­ta az úttörőszövetség. A Fidelitas a köztulajdon helyreállítását tar­taná a legmegnyugtatóbbnak, ezért üdvözli az ISM ez irányba tett lépéseit. Nyilatkozatukban emlékeztetnek arra, az elmúlt hó­napokban élénken tiltakoztak a tábor eladása és kereskedelmi célú hasznosítása ellen. Az egyik ilyen tiltakozó megmozduláson egyébként Rogán Antal fideszes országgyű­lési képviselő, a Fidelitas alelnöke azt mondta: „a több mint 46 hektáros terület a Németh Miklós vezette kormány idején az MSZMP-től került az úttörőszövetség tulaj­donába. Ezért jogilag lehetséges az eladás, de erkölcsileg mindenképpen elítélendő. ” A Fidelitas szerint az úttörők tíz évig jogtalanul használták a tábort, az úttörőszövetségnek viszont papírjai vannak az ellenkezőjéről Rácz Péter: döntsön a bíróság Deutsch Tamás: az ISM bírósághoz fordul Nincs több elbocsátás Közelít az optimálishoz az MTV létszáma MTI-információ Az idén már nem lesz újabb cso­portos elbocsátás a Magyar Te­levízióból. Az intézmény szóvi­vője közölte, hogy a napokban lezárult a létszámcsökkentés. Tavaly majdnem ezer, ebben az évben pedig további 300 mun­katársától vált meg az MTV Rt. Bende Gyöngyi azt is elmondta, hogy augusztus elsejétől a reg­geli helyett a délelőtti műsorsáv főszerkesztője lesz Kapuvári Gábor. A Csak ma eddigi irányí­tóját az ő helyettesének kérték fel. A szóvivő szerint Kapuvári egyik érdeme, hogy az átalakí­tott reggeli műsor, a Naprakész vezető pozíciót ért el a televízi­ók reggeli műsorsávjában. Az MTI értesülése szerint a jövőben nem tartanak igényt két műsorvezető, Dombóvári Gábor és Fodor János munkájára. Őket Kapuvári a reggeli műsorban már néhány hónapja nem alkal­mazta. Polgármesterek az államfő beiktatásán NÉPSZAVA-MTI-információ A polgármestereket is meghív­ták Mádl Ferenc köztársasági el­nök beiktatási ünnepségére. Al­­torjai Anita, az Országgyűlés saj­tófőnöke közölte, hogy az ilyen­kor szokásos állami protokoll mellett most első alkalommal kapott meghívást Magyarország valamennyi polgármestere. Kö­zülük eddig több mint 1400-an jelezték, hogy részt vesznek az augusztus 4-i eseményen a Par­lament előtt, a Kossuth téren. Amint már lapunkban is be­számoltunk róla, az ünnepségen Áder János házelnök rövid kö­szöntőben ismerteti a parlament határozatát Mádl Ferenc megvá­lasztásáról. Az ünnepségen be­szédet mond Göncz Árpád és Mádl Ferenc is. Altorjai Anita azt is megerősí­tette, hogy a beiktatási ünnepség nyilvános, az eseményre a szer­vezők minden érdeklődőt szere­tettel várnak. NÉPSZAVA pályázott a kiadóigazgató Balázsi György NÉPSZAVA A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége ma dönt arról, hogy kit vagy kiket java­sol a jövő csütörtökön összeülő nagykuratóriumnak a rádió el­nöki posztjára. Gy. Tóth János, a Móra Ferenc Könyvkiadó vezér­­igazgatója tegnap lapunknak megerősítette, hogy ő is pályá­zott, noha korábban érdeklődé­sünkre cáfolta ezt. Utólag azzal magyarázta, még azelőtt keres­tük meg, hogy a kiadó tulajdo­nosának bejelentette volna. A vezérigazgató a könyvki­adáson kívül színházzal, képző­­művészettel foglalkozott, a rádió­ban soha nem dolgozott. A pá­lyázati kiírás feltételeinek azon­ban így is megfelel, mivel a fel­hívás a tájékoztatás, műsorszer­kesztés, illetve -készítés, műsor­szolgáltatás mellett a kultúra, tu­domány és az azokkal összefüg­gő jogi, igazgatási, gazdasági te­rületen szerzett ötéves szakmai gyakorlatot is elfogadja. Igaz, a pályázatot kiíró kuratóriumi el­nökség eredetileg elsősorban belsős jelöltet keresett, amiről az is árulkodik, hogy a felhívás­ban szerepel: a pályázat elbírá­lásakor előnyt jelent a többéves rádiós szakmai gyakorlat. Információink szerint Cs. Tóth kormánypárti körökből biztatást kapott arra, hogy indul­jon el a pályázaton. Gyurkovics Tibor íróval való kapcsolata ré­vén a kisgazda szellemi holdud­varhoz kötődik. Imrédy Sza­bolcs, a rádiókuratórium elnök­ségének kisgazda tagja azonban érdeklődésünkre kijelentette: Cs. Tóth pártjától nem kapott felkérést arra, hogy pályázzon. Rádióelnöknek összesen 11-en pályáztak. Domokos Gábor, Hajdú István, Kondor Katalin, László József, Szayly József és Rózsa Péter hozzájárult nevének közléséhez. Sajtóhírek szerint indul még Gálik Mihály és Zol­tán Zoltán, Csúcs László egyko­ri rádióelnök tanácsadója. Pártérdekek a kistérségi megbízottak kinevezésénél Az MDF frakcióvezető-helyettese szerint a nyilvánosság kont­rollja nélkül kaphatnak kinevezést az önkormányzati mene­dzserek. A félmilliárd forintért felállított új 156 fős hálózat tag­jainak kiválasztásában így a szakmai érdemek helyett a pártpo­litika is döntő szerephez juthat. Spirk József NÉPSZAVA Horváth Balázs, az MDF frakció­vezető-helyettese szerint aggoda­lomra ad okot, hogy a kistérségi megbízottak kinevezése az erede­ti tervekkel ellentétben nem a nyilvánosság bevonásával zajlik. A politikus szerint mindent meg kell tenni azért, hogy az önkor­mányzati társulások menedzselé­sére létrehozott 156 megbízotti poszt elnyerésénél ne pártpoliti­kai érdekek domináljanak. Horváth Balázs elmondta, hogy az Országgyűlés az általa kidol­gozott javaslat alapján tavaly el­fogadta ugyan a kistérségi meg­bízotti rendszer kialakításáról szóló törvényt, és a költségvetés módosításával 500 millió forintot szavazott meg a posztok létrehozá­sára, ám adminisztratív okok miatt tese, a modell beindításáról január el­seje óta késik a kormányrendelet. A képviselő szerint a nyár vé­géig még teljes egészében feláll­hat a rendszer, amely indirekt módon segítheti az önkormány­zatok működését, ám a kineve­zések nem az eredeti javaslat szerint zajlanak. A tervezet na­gyobb beleszólást engedett vol­na a kistérségeknek a személyek kiválasztásába, hiszen a megbí­zottaknak a megfelelő szakmai felkészültség mellett az érintett önkormányzatokkal is jó kap­csolatokat kell ápolniuk. Az MDF-es politikus szerint a pártbefolyás kizárására nagyobb garanciát jelentett volna az erede­ti koncepció. Jelenleg ugyanis a regionális fejlesztési tanácsok feladata a menedzserek kineve. ­ Szigorítást szorgalmaz a MIÉP NÉPSZAVA-MTI-infom­áció A tavasszal nyilvánosságra ho­zott koncepció ismeretében szinte kizárható, hogy a MIÉP támogatná a lelkiismeretről és vallásszabadságról szóló tör­vény egyházakkal kapcsolatos módosítását, jelentette ki Hege­dűs Lóránt országgyűlési képvi­selő. Szerinte a módosítás nem érinti a MIÉP által ultraliberális­nak tartott mai szabályozás lé­nyegi részeit. A Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma két hónapja bocsátotta vitára a tervezetet, amely szerint átláthatóbbá kí­vánják tenni a felekezetek bíró­sági bejegyzését, és kritérium­­rendszerrel akarják körülírni az egyház fogalmát. Hegedűs Lóránt elmondta, hogy pártja szerint szigorítani kellene az egyházalapítás feltéte­leit is, és visszamenőleges hatály­­lyal fel kellene lépni a „szekták és a szektás tevékenységek” ellen. „A hazai, a kilencvenes évek ele­jén született módosítással gya­korlatilag elszabadult a pokol” - fogalmazott a képviselő. Vélemé­nye szerint a jogszabály jelenleg „elősegíti a legveszélyesebb, ma­gukat egyháznak mondó közös­ségek terjedését”.

Next