Népszava, 2000. július (128. évfolyam, 152–177. sz.)
2000-07-21 / 169. szám
/ / Páriámért! az MSZP NÉPSZAVA-összeállítás A halogatások és az elmaradt lépések két évének nevezte a kormány romákkal kapcsolatos politikáját Tabajdi Csaba szocialista frakcióvezető-helyettes. Tegnapi tájékoztatóján azt mondta, a kabinetben nincsen meg a politikai bátorság és akarat ahhoz, hogy érdemben foglalkozzon a romák problémáival. Szerinte ennek oka részben az, hogy ezzel nem nagyon lehet szavazatokat nyerni. Úgy fogalmazott: ki lehet mondani, hogy jelenleg Magyarországon nem kisebbségbarát a környezet. Tabajdi Csaba bejelentette: a szocialisták ősszel parlamenti vitanapot kezdeményeznek a romák helyzetéről. Emellett kezdeményezik, hogy az Országgyűlés évente értékelje az ezzel kapcsolatos fejleményeket. Javasolják azt is, hogy alakuljanak olyan országos és regionális központok, amelyekben a romák megtanulhatnák, miként pályázhatnak eredményesen a támogatásukra elkülönített programokra. Szabados Tamás országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón egy konkrét esetet ismertetve azt kifogásolta, hogy a roma fiatalok közül kevesen lettek támogatottjai az oktatási tárca Arany János Tehetséggondozó Programjának. Mint mondta, ez évi 260 millió forinttal támogatja azokat, akiknek a továbbtanulása tőlük független okokból nem biztosított. A 700 felvett jelentkező közül pedig mindössze 21 a roma, miközben információi szerint a támogatást nagyrészt középosztálybeli diákok kapták meg. Az Arany János Tehetséggondozó Programban nem hétszáz, hanem 351 diák és 13 elit gimnázium vesz részt szeptembertől. A cigány tanulók aránya ezekben az intézményekben a program beindításával duplájára nőtt a többi gimnáziumhoz képest - reagált az elmondottakra Környei László, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. A felmérések azt is kimutatták, hogy a tanulók döntő többsége valóban hátrányos helyzetű, nagy családból származik, sok helyen legalább az egyik szülő munkanélküli. Környei László hozzátette: a pályázók személyéről nem a minisztérium dönt, hanem az iskolák nevelőtestületének ajánlása alapján a település önkormányzat képviselő-testülete. A minisztérium gyakorlatilag csak a program anyagi hátterét teremti meg, vitanapot kezdeményez a romok helyzetéről 2 2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Ligetvári az új struktúráról A zöldtárca az Oktatási Minisztériummal együtt a környezetvédelmi tantárgy általános bevezetését tervezi az általános és a középiskolákban, jelentette be Ligetvári Ferenc. A környezetvédelmi miniszter tegnap Hollandia, Németország és Spanyolország magyarországi nagyköveteivel találkozott. A külképviseletek vezetői szakmai segítséget ajánlottak fel a miniszternek, többek között az EU környezetvédelmi követelményeinek érvényesítésére. A miniszter ennek kapcsán elmondta, az európai integrációval kapcsolatos feladatok ellátására külön szervezeti egységet hoz létre a tárcánál. Vámmentes javaslat Egy szocialista politikus azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy újra lehessen vámmentesen behozni a határon kis mennyiségű dohány- és alkoholárut. Burány Sándor frakcióvezető-helyettes indítványt nyújtott be a vámjogról és a vámeljárásról nemrég módosított törvény módosítására. Mint mondta, csak a tartós fogyasztási cikkek maradnának a vámköteles termékkörben, amelyből kikerülnének a jövedéki törvény hatálya alá tartozó áruk, így a szeszes italok és a dohányáruk is. Bírósági évkönyv___ Száz év után újra évkönyvet jelentet meg a Fővárosi Bíróság, ahol tavaly az ország bíráinak egynegyede intézte az országos ügyforgalom egyharmadát. Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság szóvivője elmondta, hogy a kiadvány mintegy 90 oldalon tartalmaz közérdekű információkat. Az augusztus végén megjelenő évkönyv grafikonokkal, statisztikai táblázatokkal és ábrákkal segíti az információk megértését. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Ingyenesen hívható zöldszámunkon is állunk rendelkezésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszámon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (Mobilkészülékről nem hívható) Visszafoglalná a sporttárca a csillebérci úttörőtábort A bíróság dönthet a kétmilliárdot érő ingatlan tulajdonjogáról Az ifjúsági és sportminiszter szerint nem az úttörőszövetség, hanem az állam a Csillebérci Gyermektábor tulajdonosa. Deutsch Tamás ezért bíróságon támadja meg a KISZ és az úttörőszövetség adásvételi szerződéseit. A Fidelitas megdöbbentőnek tartja, hogy az úttörők tíz évig jogosulatlanul használták a több mint kétmilliárd forint értékű gyermektábort. Nyusztay Máté NÉPSZAVA A Csillebérci Gyermektábor a magyar állam tulajdona és nem a Magyar Úttörők Szövetségéé (MÚSZ), jogilag ugyanis a két ingatlan soha nem került ki a köztulajdonból, jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter. Közölte azt is, hogy a magyar állam képviseletében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) a Fővárosi Bírósághoz fordul. Keresetükben kérik az ingatlanokkal kapcsolatos szerződések érvénytelenségének megállapítását, az eredeti állapot helyreállítását. Amennyiben a bíróság nekik ad igazat, a tábor az államé lesz. A két ingatlan értéke körülbelül két-, két és fél milliárd forint. A bejelentés azért érdekes, mert az ISM két hónappal ezelőtt még elismerte, hogy az ingatlan tulajdonosa az úttörőszövetség, és ezt még az úttörőkkel köztudottan szemben álló Fidelitas, a Fidesz ifjúsági szervezete sem vitatta. Deutsch Tamás miniszter, a Fidesz alelnöke tegnap viszont azt mondta, 1989. június 27-én született az a két szerződés, amelyben a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ), az ingatlanok kezelője a Magyar Úttörők Szövetségének ajándékozta a tábort. A KISZ azonban 1989. április 22-én jogutód nélkül megszűnt, így későbbi vagyonjogi szerződéseknek nem lehetett alanya. A két szerződés elnevezése ugyan átruházási (adásvételi szerződés), de a szövegből egyértelműen kiderül, hogy ingyenes átruházásról, vagyis ajándékozásról van szó. Ráadásul az ajándékozott ingatlanok ingatlannyilvántartási adatai mindkét szerződésben tévesen kerültek megjelölésre - hangoztatta a miniszter. Hozzátette: bár „ajándékozóként” és „ajándékozottként” a KISZ és a MÚSZ lett feltüntetve a szerződésekben, az aláírások helyén egyik esetben a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség körbélyegzője látható a KISZ bélyegzője helyett (holott a Demisz sem jogutódja a KISZ-nek), továbbá az aláíró feleket képviselő személyek a két szerződésben csak részben azonosak. Az úttörők továbbra is a tábor jogos tulajdonosának tartják magukat, és a bíróságra bízzák a helyzet tisztázását. Rácz Péter, a MUSZ elnöke lapunknak elmondta, a szerződésekkel kapcsolatban az úttörők jóhiszeműsége nem kérdőjelezhető meg. Hozzátette, több olyan dokumentum van a birtokukban, amely Deutsch kijelentéseinek ellenkezőjét bizonyítja. Véleménye szerint a csillebérci ügy újabb fejleménye nem meglepő: az ISM már régóta törekszik a 70 ezer tagot számláló úttörőszövetség ellehetetlenítésére. A Fidelitas tegnap közleményben reagált Deutsch bejelentésére. A kormánypárti ifjak szervezete felszólítja a kormányzatot és a parlamentet, tegyenek meg mindent a volt - és azóta elkótyavetyélt - KISZ-ingatlanok sorsának megnyugtató tisztázására. A Fidelitas nyilatkozatában az áll: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a gyermektábort az elmúlt tíz évben jogosulatlanul használta és hasznosította az úttörőszövetség. A Fidelitas a köztulajdon helyreállítását tartaná a legmegnyugtatóbbnak, ezért üdvözli az ISM ez irányba tett lépéseit. Nyilatkozatukban emlékeztetnek arra, az elmúlt hónapokban élénken tiltakoztak a tábor eladása és kereskedelmi célú hasznosítása ellen. Az egyik ilyen tiltakozó megmozduláson egyébként Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő, a Fidelitas alelnöke azt mondta: „a több mint 46 hektáros terület a Németh Miklós vezette kormány idején az MSZMP-től került az úttörőszövetség tulajdonába. Ezért jogilag lehetséges az eladás, de erkölcsileg mindenképpen elítélendő. ” A Fidelitas szerint az úttörők tíz évig jogtalanul használták a tábort, az úttörőszövetségnek viszont papírjai vannak az ellenkezőjéről Rácz Péter: döntsön a bíróság Deutsch Tamás: az ISM bírósághoz fordul Nincs több elbocsátás Közelít az optimálishoz az MTV létszáma MTI-információ Az idén már nem lesz újabb csoportos elbocsátás a Magyar Televízióból. Az intézmény szóvivője közölte, hogy a napokban lezárult a létszámcsökkentés. Tavaly majdnem ezer, ebben az évben pedig további 300 munkatársától vált meg az MTV Rt. Bende Gyöngyi azt is elmondta, hogy augusztus elsejétől a reggeli helyett a délelőtti műsorsáv főszerkesztője lesz Kapuvári Gábor. A Csak ma eddigi irányítóját az ő helyettesének kérték fel. A szóvivő szerint Kapuvári egyik érdeme, hogy az átalakított reggeli műsor, a Naprakész vezető pozíciót ért el a televíziók reggeli műsorsávjában. Az MTI értesülése szerint a jövőben nem tartanak igényt két műsorvezető, Dombóvári Gábor és Fodor János munkájára. Őket Kapuvári a reggeli műsorban már néhány hónapja nem alkalmazta. Polgármesterek az államfő beiktatásán NÉPSZAVA-MTI-információ A polgármestereket is meghívták Mádl Ferenc köztársasági elnök beiktatási ünnepségére. Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke közölte, hogy az ilyenkor szokásos állami protokoll mellett most első alkalommal kapott meghívást Magyarország valamennyi polgármestere. Közülük eddig több mint 1400-an jelezték, hogy részt vesznek az augusztus 4-i eseményen a Parlament előtt, a Kossuth téren. Amint már lapunkban is beszámoltunk róla, az ünnepségen Áder János házelnök rövid köszöntőben ismerteti a parlament határozatát Mádl Ferenc megválasztásáról. Az ünnepségen beszédet mond Göncz Árpád és Mádl Ferenc is. Altorjai Anita azt is megerősítette, hogy a beiktatási ünnepség nyilvános, az eseményre a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. NÉPSZAVA pályázott a kiadóigazgató Balázsi György NÉPSZAVA A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége ma dönt arról, hogy kit vagy kiket javasol a jövő csütörtökön összeülő nagykuratóriumnak a rádió elnöki posztjára. Gy. Tóth János, a Móra Ferenc Könyvkiadó vezérigazgatója tegnap lapunknak megerősítette, hogy ő is pályázott, noha korábban érdeklődésünkre cáfolta ezt. Utólag azzal magyarázta, még azelőtt kerestük meg, hogy a kiadó tulajdonosának bejelentette volna. A vezérigazgató a könyvkiadáson kívül színházzal, képzőművészettel foglalkozott, a rádióban soha nem dolgozott. A pályázati kiírás feltételeinek azonban így is megfelel, mivel a felhívás a tájékoztatás, műsorszerkesztés, illetve -készítés, műsorszolgáltatás mellett a kultúra, tudomány és az azokkal összefüggő jogi, igazgatási, gazdasági területen szerzett ötéves szakmai gyakorlatot is elfogadja. Igaz, a pályázatot kiíró kuratóriumi elnökség eredetileg elsősorban belsős jelöltet keresett, amiről az is árulkodik, hogy a felhívásban szerepel: a pályázat elbírálásakor előnyt jelent a többéves rádiós szakmai gyakorlat. Információink szerint Cs. Tóth kormánypárti körökből biztatást kapott arra, hogy induljon el a pályázaton. Gyurkovics Tibor íróval való kapcsolata révén a kisgazda szellemi holdudvarhoz kötődik. Imrédy Szabolcs, a rádiókuratórium elnökségének kisgazda tagja azonban érdeklődésünkre kijelentette: Cs. Tóth pártjától nem kapott felkérést arra, hogy pályázzon. Rádióelnöknek összesen 11-en pályáztak. Domokos Gábor, Hajdú István, Kondor Katalin, László József, Szayly József és Rózsa Péter hozzájárult nevének közléséhez. Sajtóhírek szerint indul még Gálik Mihály és Zoltán Zoltán, Csúcs László egykori rádióelnök tanácsadója. Pártérdekek a kistérségi megbízottak kinevezésénél Az MDF frakcióvezető-helyettese szerint a nyilvánosság kontrollja nélkül kaphatnak kinevezést az önkormányzati menedzserek. A félmilliárd forintért felállított új 156 fős hálózat tagjainak kiválasztásában így a szakmai érdemek helyett a pártpolitika is döntő szerephez juthat. Spirk József NÉPSZAVA Horváth Balázs, az MDF frakcióvezető-helyettese szerint aggodalomra ad okot, hogy a kistérségi megbízottak kinevezése az eredeti tervekkel ellentétben nem a nyilvánosság bevonásával zajlik. A politikus szerint mindent meg kell tenni azért, hogy az önkormányzati társulások menedzselésére létrehozott 156 megbízotti poszt elnyerésénél ne pártpolitikai érdekek domináljanak. Horváth Balázs elmondta, hogy az Országgyűlés az általa kidolgozott javaslat alapján tavaly elfogadta ugyan a kistérségi megbízotti rendszer kialakításáról szóló törvényt, és a költségvetés módosításával 500 millió forintot szavazott meg a posztok létrehozására, ám adminisztratív okok miatt tese, a modell beindításáról január elseje óta késik a kormányrendelet. A képviselő szerint a nyár végéig még teljes egészében felállhat a rendszer, amely indirekt módon segítheti az önkormányzatok működését, ám a kinevezések nem az eredeti javaslat szerint zajlanak. A tervezet nagyobb beleszólást engedett volna a kistérségeknek a személyek kiválasztásába, hiszen a megbízottaknak a megfelelő szakmai felkészültség mellett az érintett önkormányzatokkal is jó kapcsolatokat kell ápolniuk. Az MDF-es politikus szerint a pártbefolyás kizárására nagyobb garanciát jelentett volna az eredeti koncepció. Jelenleg ugyanis a regionális fejlesztési tanácsok feladata a menedzserek kineve. Szigorítást szorgalmaz a MIÉP NÉPSZAVA-MTI-infomáció A tavasszal nyilvánosságra hozott koncepció ismeretében szinte kizárható, hogy a MIÉP támogatná a lelkiismeretről és vallásszabadságról szóló törvény egyházakkal kapcsolatos módosítását, jelentette ki Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselő. Szerinte a módosítás nem érinti a MIÉP által ultraliberálisnak tartott mai szabályozás lényegi részeit. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma két hónapja bocsátotta vitára a tervezetet, amely szerint átláthatóbbá kívánják tenni a felekezetek bírósági bejegyzését, és kritériumrendszerrel akarják körülírni az egyház fogalmát. Hegedűs Lóránt elmondta, hogy pártja szerint szigorítani kellene az egyházalapítás feltételeit is, és visszamenőleges hatálylyal fel kellene lépni a „szekták és a szektás tevékenységek” ellen. „A hazai, a kilencvenes évek elején született módosítással gyakorlatilag elszabadult a pokol” - fogalmazott a képviselő. Véleménye szerint a jogszabály jelenleg „elősegíti a legveszélyesebb, magukat egyháznak mondó közösségek terjedését”.