Népszava, 2000. július (128. évfolyam, 152–177. sz.)
2000-07-21 / 169. szám
\ És ÁSZ \\ \ KULTÚRA Az új vezérigazgató a külföldi bérmunkában és a hazai tévében látja a Mafilm Rt. jövőjét Filmgyár a szakma szélén Amikor a kormány úgy döntött, hogy nem privatizálja a Mafilm Rt.-t, megállítja a filmgyár további szakmai leépülését, akkor azt is eldöntötte, hogy másfajta szemléletre van szükség a vezetésben - mondta lapunknak a filmgyár újonnan kinevezett vezérigazgatója. Sipos Kornél tíz éve dolgozik a filmszakmában, az utóbbi években producerként vett részt filmek és televíziós műsorok létrejöttében. Elképzeléseiről kérdeztünk. Bársony Éva NÉPSZAVA - kinevezésének hátteréről úgy szólt a hír, hogy egyaránt élvezi a tulajdonosok - azaz a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) és az ÁPV Rt. -, valamint a kormány bizalmát. Hogy látja, miért esett önre a választás? - Amikor a kormány úgy döntött, hogy nem privatizálja a Mafilm Rt.-t, hanem megállítja a technikai bázis és a szakembergárda egy évtizede tartó leépülését, akkor azt is eldöntötte, hogy másfajta szemléletű vezetésre van szükség a filmgyár élén. Előzetesen Várhegyi Attila, a kultusztárca államtitkára szakmai elemzést és megoldási tervet kért tőlem, személyes megbeszélésünkön a hangsúly azon volt, hogy a Mafilm megmentéséhez belső megoldások szükségesek, a fejlesztés elengedhetetlen. Ez kell ahhoz, hogy a külföldi bérmunkákat idecsábítsuk, és a magyar filmnek megfelelő gazdaságitechnikai hátteret biztosítsunk. Gondolom, az is nyomott a latban, hogy 33 éves vagyok, ebből tíz évet töltöttem a szakmában. Producerként a filmgyártás egész folyamatát átlátva a gyakorlatban tapasztalhattam, mi hiányzik, mi miért működik rosszul, mit kell fejleszteni a technikai bázisban és a szakembergárdában. - Az egykori filmgyárból mára mi maradt tisztán állami tulajdonban? - A Róna utcai telepnek 38,5 százaléka maradt a Mafiha tulajdonában. Ez épületeket és a régi III-IV-es műtermet foglalja magában. A telep többi része korábban, a privatizáció során két magáncég, a tv2-ben érdekelt MTM Kommunikáció és az InterCom forgalmazó, valamint a mozgókép-alapítvány tulajdonába került. A Mafilm a tulajdonosa a teljes fóti telephelynek, valamint a régi kellék-, berendezés-, jelmez- és fegyverraktárnak. A négy Mafilm Kft.: a Mafilm Audio, a Mafilm Rent, a Mafilm Szcenika és a Mafilm Invest foglalkozik a technikai berendezések, szolgáltatások és szakemberek bérbeadásával. - Hány emberrel és milyen gazdasági háttérrel vette át a filmgyárat? - A létszám körülbelül kétszáz ember, ebből 175 dolgozó teszi ki a négy kft. szakembergárdáját. Van 250 millió forint tartozásunk, 100 millió kintlévő ____________ cégünk. Az utóbbiból 60 millió gyakorlatilag behajthatatlan. A helyzetet rontja, hogy a működési költség jóval nagyobb a bevételnél, tehát a cég állandóan veszteséget termel. - Milyen segítséget kap ahhoz, hogy a Mafilm Rt. kikerüljön a gödörből? Mire kapott ígéretet? - E pillanatban sajnos csak lelki segítséget kapok. Konkrét ígéretet arra kaptam, hogy amikor az előzetes megbeszélések alapján elkészítjük a pontos stratégiai tervet - amihez előzőleg az itt talált helyzetet pontosan fel kell mérni -, végrehajtáshoz megkapjuk a támogatást, bizonyos határok között. Előreláthatólag augusztusra a tulajdonosok elé letesszük azt a tervet, _______, ami alapján döntenek majd. Addig az a feladatom, hogy munkákat hozzak a gyárba, legalább a napi költségeket fedezni tudjuk. Átfogó megoldás azonban elképzelhetetlen az állam konkrét anyagi ráfordítása nélkül. Tóth Erzsébet miniszteri biztos, az MMKABtitkára nyilatkozta, hogy Fóton Közép-Európa egyik legmodernebb filmstúdióját kívánják kialakítani. Miből és hogyan? - Az előző igazgató, Marosi György kidolgozott egy tervet, ez korszerű alap, ezt fejlesztjük tovább. A megvalósítás vagy állami szerepvállalással, vagy hitelből, vagy külső befektetőtől, illetve ezek kombinációjából képzelhető el. Hogy melyik lesz a járható út, az még nem tudható. Nagyon sokrétű fejlesztésre lesz szükség, a technikai eszközparkunk állapota a filmtörténeti középkornak felel meg. A kellékek, berendezések, jelmezek állományát legalább a régi színvonalra fel kell javítani. A filmgyári bázist úgy kell felfejlesztenünk, hogy minél több külföldi film foroghasson nálunk bérmunkában. Ma például egy második világháborús filmhez Prágából kellene hozatnunk autókat, járműveket, pedig tudomásom szerint nekünk is volt. Első lépésben mindent fel kell mérnünk és kutatnunk, mi hol van, mit kell pótolni. .Sürgősen meg kell oldanunk a megfogyatkozott szakembergárda utánpótlását, tehát megindítani a képzést. - Miben reménykedik, első lépésben mit sikerül megvalósítania? - Három biztos alapra épülhet a filmgyár jövője, ezek biztosíthatják a bevételi forrásait. Mindenekelőtt a televízióval kell szoros együttműködést kiépítenünk. Az állami televízió és az állami filmgyár együtt olcsóbban képes tévéfilmeket és műsorokat előállítani. Bízom a televíziós megrendelésekben, miután egyik cégnek sincs más kiútja. A másik bevételi forrást az évi 2-3 nagy lélegzetű külföldi bérmunkában látom. Az utóbbi években a külföldiek átszoktak Prágába. Prága már válogat, de az ott elutasított külföldi film nem hozzánk jön, hanem Bukarestbe. Ott filmgyárat talál, itt nem. Bízom abban, hogy Prága és Bukarest közé be tudunk ékelődni. A harmadik alap a magyar film lenne, külföldi koprodukcióban. Meg kell kísérelnünk nagyobb költségvetésű, nemzetközi forgalmazásra szánt koprodukciókban gondolkodni. A magyar film és a magyar filmgyártás a nehéz helyzetből előre, Európa nagy filmgyártó országaival közös munkába tud menekülni. Technikai eszközparkunk állapota a filmtörténeti középkornak felel meg A magyar film és a magyar filmgyártás a nehéz helyzetből előre, Európa nagy filmgyártó országaival közös munkába tud menekülni - vélekedik a filmgyár újonnan kinevezett vezérigazgatója, Sipos Kornél Veres Viktor felvétele • Tizedszer várnak vendégeket Martonvásárétt iparművész kiállítása, Kertész Lilla zenés estje, a Brillantin NÉPSZAVA-információ A Martonvásári Napok sorozata tíz esztendeje kínál változatos programot, kellemes időtöltést kicsiknek és nagyoknak, s ezekre a nyári rendezvényekre a komolyzene kedvelőit éppúgy várják, mint a tánc, a képzőművészet vagy a könnyebb műfajok szerelmeseit. A jubileumi program ma 17 órakor kezdődik, s az érdeklődők először a Régi Martonvásár, régi martonvásáriak című kiállítást tekinthetik meg. Kovács Erzsébet tűzzománcaiból 18.30-kor nyílik tárlat, este pedig Alan Sutton orgonaestje és a Bon-Bon együttes koncertje várja a közönséget. A tíznapos programsorozat szombaton teniszversennyel, nyugdíjas-találkozóval és gyerekrajz-kiállítással folytatódik, este pedig a Shannon zenekar, Roy és Ádám, valamint Auth Csilla koncertjét hallgathatják meg a nézők. Vasárnap délelőtt sakkversenyen mérhetik össze tudásukat az érdeklődők, délután pedig a „Martonvásári sokadalom” vásári forgatagában vehetnek részt. A jövő hét kínálatában szerepel Petrás Mária együttes rock and roll bulija és a „Folyton-folt" kör textiltárlata. A programsorozatban helyet kapott még a Brunszvik Teréz-emléknap, amely születésének 225. évfordulója előtt tisztelegnek. Lesz Százszorszép nap a Beethoven Általános Iskolában, reneszánsz zenei koncert és kiállítás Gerhardt Mehrle festőművész és Natalie Wiedemann grafikusművész alkotásaiból. A Martonvásári Napokon fellép még az Irigy Hónaljmirigy, misén muzsikál a Baienfurti Zeneegyesület Ifjúsági Zenekara, s a közönség Anna-napi, búcsúi bálon és az Évszázadok magyar muzsikája című, reneszánsz zenei táborozáson is részt vehet. A programsorozathoz komolyzenei koncertek is kapcsolódnak, a Nemzeti Filharmonikusok július 29-én az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének Parkjában adnak hangversenyt, s Beethoven-estjük műsorában a Coriolan-nyitány, a G-dúr zongoraverseny és a VI. szimfónia szerepel. Az est karmestere Héja Domonkos, szólistája Prunyi Ilona zongoraművész. Három város millenniumi sokadalma MTI-információ Három város, a magyarországi és a szlovákiai Komárom, valamint Tata ad otthont e hét végén a Millenniumi sokadalom elnevezésű, a Kárpát-medence népművészetét bemutató rendezvénysorozatnak. A nyitóünnepséget ma délután tartják Komáromban. A résztvevők ezután a Duna-hídon átvonulnak Rév- Komáromba, ahol a Klapka téren tizenkét magyar és szlovákiai magyar népzenei és táncegyüttes ad nagyszabású gálaműsort. Szombaton a komáromi Monostori-erőd egész napos programmal várja az érdeklődőket, akik különféle harcászati bemutatókat láthatnak, régi mesterségek iparosainak munkáját vehetik szemügyre. Ekkor nyitják meg a Kisgalériában a régió népművészetét bemutató kiállítást is. A vasárnapi, szintén reggeltől estig tartó műsor színhelye a tatai Angolpark, valamint az Esterházy-kiskastély környéke lesz. A rendezvényre utazóknak a MÁV Rt. 50 százalékos menetdíjkedvezményt nyújt. 2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK 11 Mittelfest Cseresznyéskerttel, Tragédiával és Bacchánsnőkkel Szentgyörgyi Rita írása a NÉPSZAVÁNAK Kilencedik alkalommal rendezik meg július 22. és 30. között az Udine melletti kisvárosban, Cividale del Friuliban a Mittel fest elnevezésű közép-európai művészeti fesztivált. Az idei seregszemle nyitóprogramja a Rajasthanból érke ző Kawa Jaipur Brass Band koncertje lesz a város történelmi középpontjában. A további programok között Giorgio Pressburger, a Mittelfest igazgatója a szent év eseményeihez kapcsolódóan Carlo Ginzburg A sajt és a kukacok címmel magyarul is megjelent tanulmányából készített színpadi összeállítást. A mű korabeli dokumentumok alapján egy eretnekséggel vádolt XVI. századi molnár perét eleveníti fel. Különleges programsorozat keretében emlékezik meg a fesztivál Madách Imréről. Július 25-én a neves lengyel rendező, Krysztof Zanussi színrevitelében Az ember tragédiája lesz látható a római Magyar Akadémia közreműködésével. A Hudi László által vezetett tizenöt főből álló alternatív színházi csoport, a Mozgó Ház Társulás szintén a Tragédia feldolgozását mutatja be, amelyet idehaza Tragédia-jegyzetek címmel játszanak. A kísérleti társulat másik cividalei produkciója a Csehov nyomán készült Cseresznyéskert. (A Mozgó Ház Társulat több neves nyári fesztiválon is ezzel a két előadással szerepel, a többi között Bonnban és Avignonban.) A Mittelfest gazdag színházi kínálatában bemutatják továbbá Heiner Müller Filoktetészét ljubljanai-szarajevói „vegyes" produkcióban, a cseh Na Záhradlí színház előadásában pedig Hriszto Bojtcsev Az ezredes szárnyakkal című darabját láthatja a közönség. Egy szófiai színház a Fekete gyapjú című előadással érkezik, a tiranai Drámaművészeti Főiskola növendékei Euripidész Bacchánsnőkjét adják elő, egy cividalei amatőr társulat Giraudoux Chaillot bolondját mutatja be, a tavaly már nagy sikert aratott bécsi Irrwisch társulat pedig ut caszínházi produkcióval szórakoztatja a városba látogatókat. A költészeti programból említésre méltó a friuli költészet estje csakúgy, mint a Fekete-tenger költői című összeállítás. A zenei kínálatban nyomon követhetjük a késő középkori zene fejlődését. A kereszténység zenéje címmel gregorián énekekkel lépnek fel moszkvai és athéni kórusok. A Bach-évforduló alkalmából rendezett Bach-esten japán és olasz zongoraművészek adnak koncertet a Szent Ferenc-templomban. A filmes programot ebben az évben Elio Bartolini művészetének szentelik. Minden, ami zene - a neten NÉPSZAVA-információ Az informatikai forradalom a zene világát sem hagyhatta érintetlenül. Az MP3 (számítógépes zenei kódolás) megjelenése mellet az internet és az itt tárgyalt portálhoz hasonló webhelyeken szinte bárki számára hozzáférhetőek a profik és a házi szerzők zeneszámai, ami természetesen a szerzői jogvédelmet is megnehezíti. Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett tegnap délelőtt a www.zene.net-portál bemutatóján, ahol Jobbágy Gy. László - Bródy János, Charley, a Sub Bass Monster és a United együttes tagjainak jelenlétében - ismertette Magyarország legnagyobb, profi zenei oldalát (site). A portál létrehozói a huszadik század egyik legjelentősebb eseményének tartják a pop-rock előretörését, a későbbiekben változatos kulturális és politikai tartalmakkal telítődő új zenei nyelv megjelenését. A napjainkban kibontakozó új stílusirányzatok bemutatása mellett áttekintést kívánnak adni a műfaj korszakairól és stílusrétegeiről, bemutatva a külföldi és mindenekelőtt a hazai sztárokat, fesztiválokat, eseményeket. A portál látogatói megismerhetik az egyes stílusirányzatok kulturális gyökereit éppúgy, mint a legújabb trendeket vagy a zenei élet üzleti hátterét. A weboldalakon stílusok szerint elkülönített chat-roomokat, az interjúk, cikkek mellett stíluskalauzt, sztárpletykákat, még sok érdekességet, és természetesen letölthető zenei anyagokat is találhatunk. Prímásverseny is rezesbanda a Művészetek Völgyében Fergetes hangulat a kapolcsi fesztiválon A Művészetek Völgye, Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend és Monostorapáti ezen a hét végén is színes kínálattal várja látogatóit; a programban játszóház, kézműves találkozó és vásár, filmvetítés, millenniumi zászlóavatás, bluespatika, bábos produkciók, valamint színházi előadások is szerepelnek. S bár a hét végére sem jósolnak felhőtlen napsütést, a tudósításból kiderül, hogy a Művészetek Völgyében esőben is remek a hangulat. Csontos Gabriella írása a NÉPSZAVÁNAK Mindenki az eget fürkészte szerdán este, aki a Művészetek Völgye szabadtéri programjaira igyekezett. Néhány nappal ezelőtt ugyanis a Vágtázó Halottkémek koncertjét elmosta az eső. A viharfelhők most is vészesen gyülekeztek, de a rutinos völgyvendégek pulóverekbe bugyolálva, pokrócokba csavarva, esernyővel és esőkabáttal felszerelkezve érkeztek Monostorapátiba, ahol a Világzene Színpadán számos hazai zenekar prímása - Ökrös Csaba, Csík János, Kerényi Róbert, Barcza Zsolt és Vizely Balázs - együtt húzta a talpalávalót a Téka együttes és Balogh Kálmán cimbalmos közreműködésével. A fergeteges hangulatú prí másverseny mint valami hívogató ősi rítus, valóban meghozta a nem várt esőt. A közönség azonban nem rettent vissza a fellegektől, kitartóan mulattak a széki, kalotaszegi és mezőségi dallamokra, hiszen jól tudták, mindez csupán bemelegítés az esti buli fő attrakciójához, Boban Markovics és rezesbandája koncertjéhez. Amikor a népszerű szerb zenészbrigád a pódiumra lépett, a zord esőistenek is lecsillapodtak. Megszólalt a régi török katonazenével ötvözött szerb népzene, majd felcsendültek a Kusturica-filmekből - Arizonai álmodozók, Underground, A cigányok ideje -jól ismert dallamok. A koncert végén pedig a színésznő, aki Jugoszláviában nőtt fel, de már évek óta Magyarországon él, a gimnazista srác, aki Emir Kusturica összes filmjét kívülről fújja, a bőrdzsekis, rastahajú, aki véletlenül a horvát zászlót lobogtatja, és az idős házaspár, akik csak úgy kijöttek „igazi muzsikát hallgatni”, egyszóval mindenki, aki érezte a gyomrában a trombiták lüktetését, egy emberként követelte vissza Bobánt és bandáját a színpadra. A ráadásnóta után, mintegy végszóra, ismét szakadni kezd az eső. Későre jár, feltámadt a szél is, hazafelé indul a közönség is. Dúdolgatva ballag a színésznő is kedvese mellett. Augusztusban a szigeten játszanak! - kiált fel egyszer csak hangosan. - Ugye, oda is elmegyünk?" Amikor a népszerű szerb zenészbrigád a pódiumra lépett, a zord esőistenek is lecsillapodtak