Népszava, 2000. augusztus (128. évfolyam, 178–204. sz.)

2000-08-03 / 180. szám

16 + 12 OLDAL ÁRA: 79 FORINT A vezető részvények napi mozgása: Matáv 1 897 Ft.­_1+0,90% Mal 3 840 Ft O +0,66% OTP 15 250 Ft ‘_f +3,39% Richter 13 895 Ft­­O -0,75% TVK 3 490 Ft O­­-1,13% BUX 8 381,42 % O +1,03% Tőzsdehírek 4. oldal O 128. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 2000. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK­­ --------* ALAPÍTVA 1873-BAN 9­770237 378043 Lelassult az integráció Nem lett volna szabad elkezdeni a haderőreformot addig, amíg tör­vényileg nincs tisztázva: az integ­rációt követően mi lesz a hatáskö­re és a felelőssége a honvédelmi tárca és a vezérkar első emberei­nek - hangoztatják kisgazdapárti szakértők.­­ 3. oldal Kódol a műsorszóró Versenyképes árakat, bérelhető dekódereket ígér az Antenna Hungária Rt. ősszel megújuló AM-mikro-szolgáltatásához. A márkanevén AntennaMikro szol­gáltatás igénybevételére már most lehet jelentkezni. 4. Oldal 00­­­80 Vámosokat is megvádolt vallomásában Nógrádi Zsolt A koronatanú még sok politikus megnevezését ígéri Az olajbizottság tanúja szerint annyi politikus neve kerülhet kapcsolatba­­ az olajbűncselekményekkel, hogy esetleg előrehozott választásokat kell tartani. Erről vallomáskiegészítésében beszélt Nógrádi Zsolt. Orbán Viktor szerint nem kerül elő terhelő bizonyíték Pintér Sándorról. Az MSZP rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi. NÉPSZAVA-összeállítás Lapunk birtokába került az a több mint negyvenoldalas jegyző­könyv, amely Nógrádi Zsolt júni­us 28-i vallomás-kiegészítéséről készült. A parlamenti olajbizott­ság legutóbbi ülésén nem tudott dönteni arról, mit tegyen ezzel a dokumentummal. Nógrádi ebben a vallomásában nem vádol meg újabb politikusokat, megismétli viszont állításait Boross Péterre, illetve fiára, Lezsák Sándorra és Zsíros Gézára vonatkozóan. Részletesen beszél ugyanakkor K. Nándornak, a zánkai gyermek­­tábor volt miniszteri biztosának az olajügyekben játszott szerepéről. Nógrádi Zsolt a június 8-i bi­zottsági meghallgatásán elmon­dottakat Pallag László bizottsági elnök előtt - négyszemközt -egészítette ki, mint az a doku­mentumból kitűnik, meglehető­sen összefüggéstelenül. Bizonyí­tékok csatolása nélkül, részlete­sen beszél a Bács-Kiskun me­gyei olajszőkítésben részt vevő személyekről, konkrét eseteket Nógrádi minden oldalt szignált említve az olajszőkítés mecha­nizmusáról, az országos „teríté­si” hálózat működéséről, a be­fektetett pénz mennyiségéről és a százmilliárdokban mérhető ext­­raprofitról. Majdnem száz érin­tettet nevez meg, pontosan felso­rolva azt is, hogy a bűncselekmé­nyekből származó pénzt később milyen i­legális vállalkozásokba fektették be. A vallomáskiegészí­tésben több olyan vállalkozó ne­ve is szerepel, akiről a nyilvános­ságra hozott vallomásában még nem beszélt Nógrádi. • Nógrádi egyebek mellett azt állítja, bírákat és ügyészeket is megvett az olajmaffia. Példaként említi, hogy a korábbi vallomá­sában már említett Flaisz Ferenc, akinek szerinte központi szerepe volt Bács-Kiskun megyében az olajszőkítésben. 1993-1994-ben bíráknak és ügyészeknek vett al­mafákkal beültetett termőterüle­teket. Ezeket Flaisz műveltette, a haszon a megvett bíráké és ügyé­szeké volt. Név szerint vádol meg néhány vámost, sőt az egyik Bács-Kiskun megyei vámhivatal főnökét is. Folytatás a 2. oldalon Váltás a Műcsarnok élén Héttagú szakmai bizottság mon­dott véleményt a Műcsarnok fő­igazgatói posztjának betöltésére kiírt kultuszminisztériumi pályá­zatra beérkezett négy anyagról. A bizottság két művész tagját pár nappal az ülés előtt kifejezetten a tárca politikai államtitkárának, Várhegyi Attilának a kérésére de­legálták a testületbe. A miniszter­nek holnap kell döntenie. 10. oldal Romániának fontos az RMDSZ kormányszerepe Románia szempontjából nagyon fontos az RMDSZ kormányzati részvétele - nyilatkozta lapunk­nak Adrian Severin román politi­kus, aki részt vett és előadást tar­tott a múlt hét végén megrende­zett Bálványosi Szabadegyete­men. Szerinte a romániai ma­gyarok szervezete kormányon maradva tudná a legjobban al­kalmazni és megvalósítani prog­ramját. A politikai függetlensé­gét őrző Severin még nem dön­tötte el, hogy vállal-e politikai szerepet hazájában. Mint el­mondta, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnökeként leg­fontosabb feladatának tartja a válságövezetek biztonságának megerősítését. Interjúnk a 8. oldalon Nemzeti: Schwajda új szerepben? Kétszázmilliós tőkével alakul meg az rt. az eddigi kht. helyett NÉPSZAVA-infom­áció A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma augusztus 1-jei hatállyal megalapította a Nemzeti Színház Részvénytársaságot (Nemzeti Színház Rt.). A rész­vénytársaság megalapításáról több hónapon át tartó tárcaközi egyeztetések folytak a Pénzügy­minisztérium, a kultusztárca, a Miniszterelnöki Hivatal, valamint az Új Nemzeti Kht. között. Az rt. 200 millió forintos alaptőkéjét a központi költségvetés tartalékából különítették el. Az Új Nemzeti Kht.-t kor­mányhatározat alapján hozták létre, a Fővárosi Cégbíróság 1999. január 1-jével jegyezte be. Feladata az, hogy 2002. március 15-ig felépítse és átadja a Nem­zeti Színház új épületét. Márton Éva, a kht. sajtószóvivője la­punknak elmondta: a részvény­­társaság bejegyzése után - amelyre a beadástól számított 30 nap áll rendelkezésére a cégbíró­ságnak - a kht. megszűnik, min­den feladatát a Nemzeti Rt. ve­szi át. Lapunk azonban más for­rásokból úgy értesült: egyelőre még egyáltalán nem eldöntött tény, hogy a kormánybiztos által vezetett közhasznú társaság való­ban megszűnik az rt. megalaku­lása után. A döntés nyilvánosságra kerü­lését követően Orbán Viktor mi­niszterelnök szokásos szerda reg­geli rádióinterjújában egyre gya­koribb jelenségnek nevezte, hogy gazdasági társaságként működtet­nek kulturális intézményeket. Ez a mondat arra enged következtet­ni, hogy az rt.-nek nemcsak a Nemzeti Színház új épületének felépítése, hanem a majdani kul­turális intézmény vezetése is a fel­adata lesz. A kultusztárca információink szerint hamarosan igazgatótaná­csot nevez ki a társaság élére, s ez a testület választja majd meg az igazgatótanács elnökét. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy választanak-e az operatív felada­tokért felelős vezérigazgatót is. A legtalányosabb kérdés, hogy az új szervezeti felállásban mi­lyen szerepe lesz Schwajda György kormánybiztosnak, akit az utóbbi időben sok támadás ért egy személyben meghozott dön­tései miatt. Schwajda megbízott igazgató lehet az rt.-ben. Továbbra is rádióelnök kerestetik A rádiókuratórium elnöksége ma várhatóan kiírja az újabb rádióelnöki pályázatot, amire a múlt heti szavazás eredmény­telensége miatt van szükség. Orbán Viktor szokásos szerda reggeli rádióinterjújában kö­zölte, a kérdéseket sosem kapja meg előre és mindig az ország fontos kérdéseiről próbálnak higgadtan szót váltani. Balázsi György NÉPSZAVA A rádiókuratórium elnöksége mai ülésén kiírja az újabb rádióelnöki pályázatot - közölte lapunkkal Szadai Károly elnök. Az első pá­lyázat a múlt héten eredménytele­nül zárult, mivel Kondor Katalin, az elnökség jelöltje csak 11 szava­zatot kapott a 25 tagú kuratórium­tól a szükséges kétharmad, vagyis 17 voks helyett. Szadai szerint el­képzelhető, hogy az új pályázat kiírásánál az elnökség kevésbé lesz szigorú, ám nem fejtette ki, hogy ez mit jelent. Az elnök érdeklődésünkre azt mondta: örül annak, hogy néhány elnöki pályázat megjelent az in­terneten, mivel így végre ezekről lehet vitatkozni, nem pedig az el­nökválasztás hátterében feltétele­zett politikai szempontokról. ___________Folytatás a 2. oldalon Kátyúveszély az utakon Az ország közútjain megannyi „csapda” leselkedik a járműve­zetőkre. Kátyúk, hosszirányú hullámosodások, nyomvályúk do­bálják az autót, törik a tengelyt. A statisztikai adatok szerint az úthibák csupán elenyésző százalékban okoznak balesetet. Az autós mégis kiszolgáltatott: hazánk úthálózatának csak töredé­ke biztosított a kátyúk okozta károsodások ellen. NÉPSZAVA-összeállítás Az M0-son - mely több helyen elsőrendű főútvonalként funkci­onál - relatíve kevesebb baleset történik, mint más úttípusokon - tudtuk meg Antal István kutató­mérnöktől, a Roadtech Kft. igaz­gatójától. Az út ................. hosszához és a rajta áthaladó forgalom­hoz viszonyított re­latív baleseti muta­tó szerint az M0- áson tízmillió jár­mű-kilométeren­ként 2, míg a 4-es főúton 4-6, a 7-es főúton pedig 10-20 baleset történik. Ugyanak­kor az M0-áson rendszerint na­gyon súlyos, több embert érintő balesetek történnek. Még folyik az a részletes vizs­gálat, amelyet az Országos Bal­esetmegelőzési Bizottság indított azért, hogy feltárja: miért törté­nik bizonyos főutakon több bal­eset, mint másutt. Danka Béla alezredes elmondta, ami már most bizonyos, annak ellenére, hogy az autópályáinkon tapasz­talható nyomvályúsodások és hullámosodások különösen esős időszakokban veszélyesek, a bal­eseti okok között az úthibák el­enyésző százalékot képviselnek, évente 15-17 ilyen történik. Az útkarbantartásra fordítható összeget e pillanat­ban elsősorban az útszéli parlagfűir­tásra és a vizesárkok szabaddá tételére használják fel a köz­­útkelező közhasznú társaságok. A Pest Megyei Közútkeze­lő Kht. igazgatóhelyettese, Püs­pök Istvván elmondta, hogy a „be­avatkozások” gyakoriságát a ke­zelői szabályzatban rögzítik. A hozzájuk tartozó 2300 kilométe­res útszakaszon szerződés alap­ján végzik a kátyúk kijavítását. Az úthibákra táblák segítségével hívják fel a közlekedők figyel­mét, ezeket a táblákat azonban rendszeresen ellopják. Folytatás a 3. oldalon Az úthibából eredő baleset bizonyítása az esetek kilencven százalékában nem lehetséges Az úthibákra táblák segítségével hívják fel a közlekedők figyelmét, eze­ket a táblákat azonban rendszeresen ellopják Biliczay László felvétele ECDL-akadémia: Ingyenes távoktatást és kedvezményes vizsgalehetőséget kínálunk. Részletek a 6. oldalon! Microsoft L támogató: OiTÍC©2000? V X

Next