Népszava, 2000. október (128. évfolyam, 231–255. sz.)

2000-10-19 / 246. szám

NEPSZVV Etikai eljárások a fehérvári kórházügyben Elmarasztalta - bár egyelőre nem jogerősen - az orvosi ka­mara országos etikai bizottsá­ga a Fejér megyei kórház or­vosigazgatóját, Csingár An­talt. A Szent György Kórház­ból fegyelmivel elbocsátott Si­mon Kornél professzor Siófo­kon dolgozik, fehérvári állása meg is szűnt a belgyógyásza­tok átszervezésével. Fadgyas Gábor NÉPSZAVA Pénzbüntetéssel és írásbeli elma­rasztalással sújtotta Csingár An­talt, a Fejér megyei kórház orvos­igazgatóját a Magyar Orvosi Ka­mara (MOK) országos etikai bi­zottsága. A másodfokon eljáró testület döntése értesüléseink sze­rint egyelőre nem jogerős. Csin­gár Antal várhatóan a Közigazga­tási Bírósághoz fellebbez az ügy­ben és etikai eljárást kezdemé­nyezett Simon Kornél ellen. Mint ismeretes, ez év tavaszán a székesfehérvári megyei kórház belgyógyászati osztályainak át­szervezésével indokolttá vált a kardiológiai osztály egy részének költöztetése is. Az átszervezést szakmai okokból kifogásolta, és az annak végrehajtására adott fő­igazgatói utasítást Simon Kornél, a kardiológia főorvosa megtagad­ta. Miután ezért a kórház vezető­sége felfüggesztette a főorvost, az osztály több dolgozója tiltakozva az átszervezés ellen, éhség­­sztrájkba lépett. Simon Kornéit végül fegyelmivel elbocsátották állásából. A MOK a véleménye szerint jogilag megalapozatlan döntés elleni figyelmeztetésül eti­kailag védetté nyilvánította az ál­lást, ami gyakorlatilag lehetetlen­né tette annak betöltését. A kifo­gásolt átszervezést azóta végre­hajtották, az orvosi kamara pedig az etikailag védett állás szankció­ját - az egészségügyi miniszter jogi kifogásai alapján - nyilván­tartásba vett állásra minősítette. E változtatással nem helyeznek ugyan kilátásba etikai büntetést, valamely vitatott állás pályázása esetén a lehetséges munkajogi problémákra azonban felhívják a pályázó figyelmét, az elbocsátott szakembernek pedig minden se­gítséget igyekszik megadni az or­vosi kamara. Nyári Ildikó, a Szent György Megyei Kórház főigazgatója la­punk kérdésére elmondta: az in­tézeti átszervezések miatt a ko­rábban Simon Kornél által betöl­tött állás megszűnt. Az osztályok átstrukturálásával összességében hattal csökkent az összevont k­­es és 113 -as belgyógyászati osztá­lyok ágyainak száma. Simon Kornél másfél hónapja korábbi munkahelyén, a Siófoki Városi Kórházban dolgozik a kardiológián.­­ Csingár Antal ellen elsősorban korábbi kije­lentései miatt kezdeményeztem etikai eljárást a kamaránál. An­nak idején többek között azt mondta, hogy az osztályomat felszántja és sóval hinti be. A másodfokon eljáró országos eti­kai bizottság tudomásom szerint elmarasztalta és 220 ezer forint megfizetésére kötelezte az or­vosigazgatót - nyilatkozta Si­mon Kornél. BELFÖLD A nyugdíjasok bérleményét továbbra is csak beleegyezésükkel lehet értékesíteni Üzlet lehet a szociális bérlakásokból November 30-tól a lakók hozzájárulása ellenére is eladhatják fejük felől bérlakásukat az önkormányzatok. Bár a bérlők elővásárlási joga továbbra is megmarad, csupán akkor élhetnek vele, ha versenyre kelnek az irodákat és üzleteket tervező befektetők által kínált csillagászati összegekkel. Igaz, hogy az új tulajdonosnak csak a régivel azonos feltételeket kell teremtenie, bírósági úton azonban akár a lakók ellenére is érvényesítheti érdekeit. Holubár Zita írása NÉPSZAVÁNAK Könnyen kiszolgáltatottá válhat­nak november 30. után az önkor­mányzati bérlakások lakói. Ezt követően ugyanis a helyhatóság harmadik személynek is eladhat­ja tulajdonait. A lakottan értéke­­sített lakások főbérlőinek tehát már nem az önkormányzatokkal, hanem az új birtokossal kell szerződést kötniük. Harmadik személy bevonásá­ra az 1994-es lakástörvény ad le­hetőséget. A jogszabály értelmé­ben 1995. november 30-át köve­tően a helyhatóságok kizárólag a bérleti jog tulajdonosának hoz­zájárulásával értékesíthették az ingatlanokat. Ez az ötéves mora­tórium jár le most, 2000. novem­ber 30-án. A változás lényege a 3. személy bevonása. A bérlő elővásárlási joga ezután is meg­marad. Ám a lakó hozzájárulásá­ra már nincs szükség az eladás­kor. (Kivételt jelentenek a nyug­díjasok, az ő bérleményüket to­vábbra is csak beleegyezésükkel lehet értékesíteni.) Azaz: a bérlő csak abban az esetben akadá­lyozhatja meg, hogy megvásá­rolják a feje fölül otthonát, ha ki­fizeti a harmadik személy által kínált összeget az ingatlanért az önkormányzatnak.­­ A vételár meghatározásában a lakónak semmi szerepe nincs. Akinek nincs ele­ _________­gendő pénze, ki­szolgáltatottá vá­lik. Az elővásárlási jog pedig csupán időbeli előnyt je­lent majd - figyel­meztet Battha Pál, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületé­nek elnöke. A csapdahelyzet éppen az, hogy a moratórium feloldása nem a lakóhelyre áhí­­tozók, hanem a befektetők előtt nyitja meg a kapukat - figyel­meztetett az elnök. Míg ugyanis egy piaci értéken hasznosított lakóingatlan esetén például 200 ezer forint az elfogadható négy­zetméterár, a potenciális befek­tetők akár 300 ezer forintot is képesek lesznek áldozni új pro­jektjükre. A nem lakáscélú hasz­nosítás ugrásszerűen megemeli az árakat. A harmadik személy­nek eladott otthonok könnyen tőkések, spekulánsok célponttá­­_______ vá válhatnak. Velük szemben a lakossá­gi oldal nem ver­senyképes - tette hozzá. Az új szerződé­sek tartalmának ter­mészetesen meg kell egyeznie azzal, amit az önkor­mányzat és a bérlő közti megállapodás tartalmazott. Az új tulajdonos önkényesen nem módosíthatja a szerződést. Ám ha az egyik ér­dekelt a másik akarata ellenére akarja érvényesíteni érdekeit, bíróságtól kérheti a szerződés megváltoztatását, így tervezheti például a lakbér emelését vagy határozott időre másíthatja a ha­tározatlan idejű szerződést — fi­gyelmeztetnek a jogászok. Az önkormányzat egyetlen módon védheti meg volt bérlőit: az eladáskor kötelezi a vevőt, hogy rövidebb-hosszabb ideig nem változtat a korábbi bérleti feltételeken. Súlyosbítja a helyzetet, hogy novembertől nemcsak egy la­kást, hanem egy egész házat ki­szemelhetnek a nagyobb jövede­lemre számító befektetők. Anya­gi és egyéb befolyásuk révén könnyedén megszerezhetik majd a kiszemelt ingatlant - mondta dr. Hidasi Gábor ügyvéd. Lehetséges azonban, hogy a hosszabb jogi procedúra elkerü­lése érdekében az új tulajdonos cserelakást kínál fel a bérlők­nek. Ez pedig még kedvező is lehet: a gyors költözés érdeké­ben előfordulhat, az addiginál jobb otthont kínálnak a lakók­nak. Persze ugyanez visszafelé is elsülhet: sokakat - amennyi­ben maguktól nem fogadják el a cserét - bírósági végzéssel lehet majd kitenni az évtizedek alatt megszeretett otthonból. Az ügyvéd tudomása szerint az V. kerületben 20 teljes épület van, amelyeket a moratórium feloldását követően egyben érté­kesítenének, s az önkormányzat válláról lekerülne a felújítás gondja. Szakértők szerint az ön­­kormányzatok szinte mindenütt kivártak: egyes ingatlanjaik ér­tékesítését eddig halogatták, hogy minél több pénzt kaphas­sanak értük. Mindenképpen megsokasod­nak majd a bírósági perek ez ügyben - mondta lapunk kérdé­sére dr. Hidasi Gábor. Eddig ugyanis nem volt érdeke bíró­sághoz fordulni, ha a vevő nem járult hozzá, mindenképpen el­vesztette a pert. Nem volt esélye nyerni. Ez most megváltozik. A csapdahelyzet éppen az, hogy a moratórium feloldása nem a lakóhelyre áhítozók, hanem a befektetők előtt nyitja meg a kapukat Januárban ügyészségi reform Év végéig a felmentett főügyészek helyettesei irányítanak Az új megyei főügyészek janu­ártól az ügyészségi átalakítás kezdetekor lépnek majd a kedden felmentett elődjük he­lyébe. Addig a helyettesek irá­nyítják a megyei szervezete­ket. A nyugdíjkorhatárt átlépő nyolc megyei főügyésznek azért kell novembertől men­nie, hogy év végéig legyen idő a pályázatok kiírására és elbí­rálására. NÉPSZAVA-információ Nyolc megyei főügyésznek azért kell mennie, mert betöltöt­ték a nyugdíjkorhatárt. A több évig tartó ügyészségi átalakítást olyan vezetőkkel képzeli el a legfőbb ügyész, akik az egész koncepció végrehajtása során irányítani tudják a munkát, a re­form befejeztével pedig a saját maguk által is kialakított szerve­zeteket vezetik majd. Véglegesí­tették az ügyészség átalakításá­ról szóló koncepciót - jelentette be Polt Péter legfőbb ügyész. Mint arról beszámoltunk, Polt bejelentette, hogy novembertől nyolc, nyugdíjasként dolgozó főügyészt ment fel. A tisztségek betöltésére pályázatot írnak ki. Az új főügyészek - az ügyész­ségek átalakításának megkezdé­sekor -januártól léphetnek mun­kába. Addig a megyei főügyész­helyettesek irányítják a szerve­zetet. A legfőbb ügyész elmond­ta, hogy Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Somogy, Tol­na és Zala megyei, valamint Bócz Endre fővárosi főügyész­nek kellett távoznia. Polt szerint azért kellett a felmentésről most dönteni, mert így év végéig lesz idő arra, hogy a pályázatokat meghirdessék, elbírálják. Az új főügyészek pedig januártól mun­kába állhatnak. A legfőbb ügyész elmondta azt is, hogy az úgynevezett par­lamenti olajbizottság kérésére elkészült az az „olajtérkép", amelyet az olajügyekben érintett cégtulajdonosokról állítottak össze. Hozzátette: miután adat­védelmi aggályok merültek fel az összegyűjtött adatok kezelé­sével és átadásával kapcsolat­ban, ezért a Legfőbb Ügyészség levélben fordult az adatvédelmi biztoshoz. Az adatokat Majtényi László adatvédelmi biztos ren­delkezésére bocsátják, és állás­­foglalást kérnek tőle, hogy az ilyen módon, nyilvános adatbá­zisokból megszerzett és feldol­gozott adatok kinek és milyen módon adhatók át. Polt Péter szerint lesz idő az új főügyészi pályázat meghirdetésére Nem Varga Tamást vádolta a feljelentő NÉPSZAVA-információ A tegnapi lapokban jelent meg egy budapesti ügyvéd állítása, amely szerint ő már 1998 janu­árjában a Központi Bűnüldözési Igazgatóságon (KBI) tanúvallo­mást tett Varga Tamás ellen. A Fidesz korábbi gazdasági ta­nácsadója és a hozzá közeli üz­leti körök eszerint évek óta áfa­csalással foglalkoznak. A jogász állítja: az elmondottakról ké­szült jegyzőkönyvet titkosítot­­ták, majd azt a KBI „elfektette". Az APEH bűnügyi igazgató­sága azonban jelenleg vizsgála­tot folytat Varga ellen - aki idő­közben eltűnt, legalábbis a nyo­mozók nem találják. Az ORFK az ügyvéd nyilatkozatával kap­csolatban elismerte, hogy való­ban keletkezett egy ilyen akta, amelyet azonban a KBI továbbí­tott a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság (BRFK) illetékeseinek. A BRFK szóvivője, dr. Dézsi Mihály lapunknak elmondta, az ügyvéd nyilatkozatai - a rendőr­ség ismeretei szerint - nem fe­dik a teljes valóságot. A KBI 1998 elején valóban átadott egy dossziét a BRFK-nak, azonban abban Varga Tamásról nem tett vallomást a bejelentő, egy bizo­nyos M. K. nevű férfiról és több cégről viszont igen. A hatóság az ügycsomagot két részre bon­totta. Az egyiket az V. kerületi kapitányság, majd az egyik me­gyei főkapitányság kapta. A másik rész - amelyben az áfacsalással kapcsolatos állítások szerepeltek - a BRFK-nál maradt. A nyomozók megkeresték az APEH-et, hogy kiderítsék, az em­lített vállalkozások benyújtottak-e az adóhatósághoz - jogos vagy jogtalan - áfa-visszaigénylési ké­relmet. Az APEH válasza szerint az aktában megjelölt cégek nem kaptak - nem is kértek - vissza áfát. Az ügy vizsgálatát ezután le­zárták, s M. K. ellen 40 rendbeli okirat-hamisítás gyanújával vád­emelési javaslatot nyújtottak be a Fővárosi Főügyészséghez, amely vádat is emelt az illető ellen. Az ügy kapcsán károkozást nem álla­pított meg a rendőrség. 2000. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK 3 Tereprendezésre gondolt a szárazföldi vezérkari főnök Preininger Ambrus hamarosan távozó szárazföldi vezérkari fő­nök meghallgatásával folytatódott a koszovói magyar KFOR-ala­­kulat korábbi parancsnokának, Papp Gyula alezredesnek és há­rom társának büntetőügye a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa előtt. Papp Gyulát elöljárói hatalommal való visszaéléssel, csalás­sal, elöljárói intézkedés elmulasztásával, magánokirat-hamisítás­sal, valamint lopással vádolja a Budapesti Katonai Ügyészség. Pálmai Erika írása a NÉPSZAVÁNAK A vádirat egyik pontja szerint a Koszovóban szolgáló magyar katonák Papp Gyula alezredes parancsára bekapcsolódtak az alakulat konténertáborának épí­tésébe, noha a szerződés szerint a Major Rt.-nek kellett volna el­készítenie. Papp Gyula ezzel kapcsolatban a korábbi tárgyalá­sokon azt mondta, hogy elöljá­rói tudtával történt mindez, hi­szen ő rendszeresen jelentette. Preininger Ambrus tanúvallo­másában elmondta, nem volt tu­domása arról, hogy a Koszovó­ban szolgáló magyar katonáknak segíteni kellett a magyar konté­nertábor építésében. Ha tudta volna, azonnal intézkedik. A tárgyaláson ismertették ezzel kapcsolatban Papp Gyula, a szá­razföldi vezérkari főnöknek heti rendszerességgel írt jelentéseinek egyikét, amelyben a kontingens parancsnoka többek között be­számol arról, hogy a katonák se­gítenek a tábor építésében. Prei­ninger Ambrus ezt úgy értelmez­te, hogy ez az építés megkezdésé­hez szükséges, például terepren­dezési munkákat jelenti - derült ki a tárgyaláson. A bíró felolvasta a honvédelmi tárca helyettes ál­lamtitkárának összefoglalóját is, amely szerint példás, ahogyan a katonák szabad- és pihenőidejük­ben segítenek a tábor építésében. Egy másik vádpont szerint Papp Gyula alezredes parancsára loptak el és használtak fel a tábor környékén talált vascsöveket és téglát a magyar katonák Pristiná­­ban. A vezérkari főnök elmondta, hogy a koszovói küldetésre a har­cászati szabályzat nem vonatko­zik, mert jelen esetben nem had­színtérről van szó. Hozzátette, hogy ez egy hadműveleti terület, ahol a parancsnoknak kötelessége a kontingens védelme, és védelmi megerősítéshez a tábor területén talált anyagok szükség szerint fel­használhatóak. Preininger Amb­rus egyébként elismeréssel be­szélt Papp Gyula alezredes Ko­szovóban végzett munkájáról. TIT Ír MEG kapható. A közelmúltban két nagy sikerű könyv is megjelent a kamarapressz kft. gondozásaiban. Az egyik a Hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenységek katalógusa, amely hiánypótló munka a hazai szakirodalomban. Tartalmazza a TIMIK ‘98 szakágazat és az APKN­-KSZ­- szakmakód szerkezet szerinti szemutatását az engedélyező hatóság nevével és az engedélyt érő­im jogforrás megnevezésével. A másik az alapítványok és közhasznú társaságok gazdálkodásaihoz, számviteli, fé­mzü­gyi és adminisztráló ügymenetéhez nyújt segítséget, amely a közhasznú szervezetek, alapítványok, egyesületek gazdálkodása és beszámolása 2000-ben címmel jelent meg, és szakmai támaszt ad a különf­­­ző formanyomtatványok kilökéséhez és a számviteli adózási rendhez. Mi mdkét kiadványunk korlátozott szám­lán még kapható kiadónknál. X­MEGRENDELOLAP |N­ Megrendelem a Hatósági engedélyhez kötött | gazdasági tevékenységek katalógusa (inni ki-1 ad­ányt ........... |példányt­an. 44(H) l't J 12"« áfa dh * a postai utánvét költsége áron,­­ melyet átvételkor, számla ellenéb­en egyenlí­, lek ki. 1i kérem, a kiadványt az alábbi címre küldjék:­­ A megrendelő (ág személy ) neve:­­ .................................................ii Címe : irányítószámmal: Cégszerű aláírás MEGRENDELŐLAP Megrendelem 45(H) l't * txistakültségert a közhasznú szervezetek, alapítványok, egyesü­letek gazdálkodása és beszámolása 20­­10-ben emal kiadványt......1 példányban. A könyvet és a j­zsiai utánvét költségét számla ellenéb­en az átvételkor egyenlítem ki. Kérem, a kiadványt az alábbi rímre küldjék: A megrendelő rég (személy ) neve: Címe (irányítószámm­al : Cégszerű aláírás ■li-^ karjuk. !x¡"\ a kitöltött megrendelőlapot küldj*- vissza a kamarapressz kl», postáé j| ~v 1300 Budapest. Pf. 22b. vagy fax*@­ ja a 2500172 számra.

Next