Népszava, 2000. október (128. évfolyam, 231–255. sz.)
2000-10-20 / 247. szám
NÉPSZAVA Amerikai-magyar repülőskiképzés Taszáron Az idén második alkalommal vesznek részt közös kiképzési repülésen az amerikai haditengerészet és a kecskeméti Szent Györgyi Dezső Harcászati Repülőezred pilótái. Csütörtökön Taszáron a sajtó képviselői is láthatták a Washington anyahajóról érkezett hat F-18-ast és a kuriózumnak számító három F-14-est, valamint a nyolc magyar MiG-29-est. Az ötnaposra tervezett kiképzés célja a harcászati fogások begyakorlása, illetve a gépek manőverező képességének kölcsönös tanulmányozása. A kiképzést Peter Tufo, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is megtekintette. Képünkön a nagykövet (jobbról) a gyakorlat magyar parancsnokával, Buczkó Imre ezredessel Új felsőoktatási bérjavaslat MTI-információ Oktatói beosztásonként három fizetési kategóriát tartalmazó, a szolgálati időt és a minőségi paramétereket egyaránt figyelembe vevő új bérjavaslatot terjesztettek elő a szakszervezetek a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács csütörtöki, budapesti ülésén; a szaktárca konstruktívan fogadta az elképzelést. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke elmondta: a német közalkalmazotti rendszert alapul vevő javaslat a kezdő professzoroknak 230 ezer forintos garantált bért javasol jövő évben. A professzori fizetés a második kategóriában 18-20 éves munkaviszony után 245 ezer forint lenne, míg három évtizedes közalkalmazotti státus esetén 260 ezer forintot tartana indokoltnak az FDSZ. A docensek kezdő bérét, a tárca javaslatához hasonlóan, 161 ezer forintban állapítaná meg a szakszervezet, húszéves munkaviszony után 175 ezer, harminc év oktatói munka után 193 ezer forintot kapnának. A határozatlan időre kinevezett adjunktusok 15 év után 127 ezer forintra, 25 év után 139 ezer forintra számíthatnának. A határozott időre kinevezett, a PhD- fokozat megszerzése előtt álló adjunktusok 115 ezer forintot keresnének az FDSZ elképzelése szerint. A tanársegédek 92 ezer forintot kapnának. A testnevelő tanárok és nyelvoktatók szintén ebbe a kategóriába tartoznának. Az érdekvédelmi vezető elmondta: az új szakszervezeti javaslat a tárca 2,5 milliárdos forrásigényű elképzeléséhez képest 700 millió forintos pluszt igényelne. A Távozik az egészségügyi miniszter? Folytatás az 1. oldalról Legfontosabb feladatunk jelenleg a költségvetés vitája, így személyi kérdések nincsenek napirenden - mondta Borókai Gábor lapunk kérdésére, ugyanakkor a kormányszóvivő megerősítette: ezt több hónapos távlatban nem lehet ilyen egyértelműen kijelenteni. Gógl Árpád munkáját az elmúlt két évben sorozatos támadások érték, mivel egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem teljesülnek egyes választási ígéretei. Ilyen volt az egészségügyi dolgozók bérének négyszáz százalékos emelése, a kórházak, szakrendelők működésének átalakítása. Sokat bírálták gyenge érdekérvényesítő képessége miatt is, mondván, nem képes megteremteni a célok eléréséhez szükséges pénzügyi fedezetet. A posztjától megváló miniszter információink szerint továbbra is részt vesz majd az egészségügyi kormányzat munkájában, valószínűleg a Nemzeti Egészségfejlesztési Programot vezeti majd. Távozásával változások várhatóak az államtitkári posztokon is. Az elemzők által különböző érdekcsoportokhoz sorolt tisztviselők közül már biztosnak látszik Varga Zoltán helyettes államtitkár távozása, aki jelenleg az Egészségügyi Fejlesztési Kutatóintézet igazgatója. Kázmér Tibor helyettes államtitkárt többen a pénzügyminisztériumi politikai államtitkár Frajna Imre köreibe sorolják, pozíciója a miniszterváltást követő strukturális átalakítás irányától függ majd - vélték a szakértők. Horváth Zsolt nemrégiben kinevezett politikai államtitkár a Fidesz-frakció teljes bizalmát élvezi, így valószínűleg marad, jóllehet, többen tudni vélik, Mikola István esetleges kinevezésével együttműködésük nem lenne teljesen felhőtlen. Ismét felerősödtek azok a hírek, amelyek néhány hónapja Oberfrank Ferenc közigazgatási államtitkár távozásáról szóltak. Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, MSZP-s honatya lapunknak elmondta: a párt egészségügyi programját kidolgozó miniszter menesztése egyértelműen azt jelenti: a Fidesz beismeri egészségpolitikájának kudarcát. Mikola István neve a korábbi kormányok idején is többször felmerült mint lehetséges egészségügyi miniszter. Több országos intézeti vezető szívesen látná őt a miniszteri székben, abban reménykedve, hogy így elkerülhető lenne a szakmai munka csúcsát képviselő intézmények összevonása. Mikola értesüléseink szerint hajlik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Egészségügyi Minisztériumba történő integrálására. Kérdéses, hogy ez esetben mi történik a tb-alapokat felügyelő Frajna Imre jelenleg pénzügyminisztériumi posztjával. Az elmúlt két évben több híresztelés látott napvilágot az egészségügyi miniszter cseréjéről, vidéki kórházigazgató, gyógyszercégvezető egyaránt volt az állítólagos jelöltek között. Információink szerint a miniszterelnök Mikola mellett több professzornak ajánlotta Gógl megüresedő helyét. BELFÖLD A közelmúltban bevezetett vagyonteszt sem reális jövedelemmérce Gyermekvédelmi támogatás helyébe lép a kiegészítő családi pótlék A rendszeres gyermekvédelmi támogatás helyett kapják - várhatóan már jövőre - a kiegészítő családi pótlékot a rászoruló családok. A tervek szerint változik a támogatás igénylésének módja is. A jövőben a mostaninál lényegesen kevesebben, de nagyobb keretből kapják majd a megújult juttatást - derült ki a Pénzügyminisztérium és a szociális tárca egyeztetése után. Kun J. Viktória írása a NÉPSZAVÁNAK Az ideinél (38 milliárd) várhatóan több pénz jut a gyermekvédelmi támogatást kiváltó kiegészítő családi pótlékra - ebben egyezett meg Harrach Péter szociális miniszter Járai Zsigmonddal, a pénzügyi tárca vezetőjével. Egyelőre még pontos számokat nem tudni, a tervezet is egyeztetés alatt áll, de az elképzelések szerint kevesebben részesülnének a juttatásból.A tárca elégedetlen a rendszeres gyermekvédelmi támogatás elbírálásával, s a nemrégiben bevezetett vagyonteszt - mely lehetőséget ad az önkormányzatnak arra, hogy ennek eredményéhez kösse a juttatás megítélését - sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - nyilatkozta lapunknak Harrach Péter . Mind több helyhatóság jelezte, hogy nem megfelelő a szabályozás, s még mindig sokan jogosulatlanul veszik igénybe a gyermekvédelmi támogatást. - Elsősorban azt kifogásolták, hogy túl magas az a jövedelmi határ, ameddig még igényelhető a segély, így várható, hogy a tárca, az új támogatás bevezetésével egyidejűleg, felülvizsgálja ezt a szabályozást is. A minisztérium reményei szerint így lényegesen nagyobb összeg jut majd az egyes családoknak, de csak azoknak, akik valóban rászorulnak. Ugyan Harrach Péter a pontos számokról még nem nyilatkozott, de annyit elmondott: tervei szerint a jelenleg 3320 forintos segély legalább a két gyermek után járó családi adókedvezmény értékét eléri majd (4400 forint). Jelenleg összesen 830 ezer gyermek után kapnak rendszeres gyermekvédelmi támogatást azok a háztartások, ahol az egy főre eső jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum - jelenleg 16 600 forint - összegét. Az előzetes számítások szerint a változtatások után, valamint a minimálbér-változással (amit a tervek szerint 40 ezer forintra emelnek) mintegy 30 százalékkal csökken az igénylők száma, tehát a mostani támogatottak mindössze 70 százaléka számíthat a módosult elbírálás után a juttatásra. Ugyan a januártól várható új támogatási forma neve „kiegészítő családi támogatás”, ennek csak annyi köze van a családi pótlékhoz, hogy mindkettőt gyermekes háztartások kapják. Ezt is önkormányzaton keresztül kell majd igényelni, tehát a hatóság döntésén múlik, kinek jár majd és kinek nem az új ellátás. Az alanyi jogon járó családi pótlék tehát jövőre sem változik, továbbra is csak az adókedvezményeken keresztül juthatnak a jelenleginél nagyobb megtakarításokhoz a családok. A mostani támogatási rendszerben a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás jár minden gyermek után, alanyi jogon. Ez egy gyermek esetén 3800, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 4500 forint. Két gyermek után gyermekenként 4700 forintot, egyedülálló szülő esetén gyermekenként 5400 forintot folyósítanak. Ha három vagy több gyermek van a családban, mindegyikük után 5900, csonka családnál pedig 6300 forinthoz jut a családi kassza. Az idén bevezetett új támogatás az adókedvezmény, amely szintén gyermekszámtól függ: az adóból egy vagy két gyermek esetén 2200 forint vonható, három vagy több gyermeknél fejenként 3000, súlyosan fogyatékos eltartottaknál 3400 forinttal csökken az adó. A tárca elégedetlen a rendszeres gyermekvédelmi támogatás elbírálásával Megsokszorozódhat a kárérték Romániából kell a pusztaszölösi gázkitöréshez vizet importálni A vízügyi szakemberek szerint a becsültnél magasabb kárösszeget eredményezhet a pusztaszölösi gázkitörés nyomán felszínre törő termálvíz. A szennyezett vizet nem lehet visszasajtolni a kőzetrétegbe, így Romániából vásárolt öntözővízzel hígítva juttatják vissza a felszín alá. Az ökológiai károk értéke pedig elérheti a szakemberek által hangoztatott 1,5 milliárd forint többszörösét. M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Csak hatalmas költségek árán és rossz hatásfokkal juttatható viszsza eredeti helyére az a több tízezer liter, fenollal szennyezett termálvíz, ami a pusztaszölősi gázkitörés nyomán került a felszínre - áll az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) által elkészített és a közlekedési és vízügyi miniszterhez címzett szakértői jelentésben. A visszasajtolás elleni legfőbb érv: nem biztos, hogy a termálvizet ugyanoda tudnánk visszajuttatni, ahonnan az feltört - mondta el lapunk kérdésére Kovács Gábor, az Ativizig igazgatója. Ezért a vízvédelmi hatóság úgy döntött, hogy a Maros érrendszerén át juttatják vissza a fenoltartalmától megszabadított vizet a talajba. A fenol olyan vegyület, ami oxigénnel érintkezve elbomlik, így a vízügyi szakembereknek nem kell megtisztítaniuk a termálvizet, csupán hígítani kell azt. Ezért várhatóan több ezer hektoliternyi, öntözésre alkalmas minőségű vizet kell „importálni”, amit Romániában töltenek majd a Marosba. Ehhez itthon hozzáengedik a termálvizet, az így felhígított víz a Maros érhálózatán átjut vissza egykori kiindulási helyére. Önmagában a megvásárolt vízmennyiség körülbelül 10 millió forintos költséget jelent, a vízminőség-védelmi munkálatok költsége azonban elérheti a 100 millió forintos nagyságrendet. Legalábbis az Ativizig - várhatóan - ilyen összegről szóló számlát nyújt be majd a Mal Rt.-nek - tájékoztatott az illetékes vízügyi igazgató. Szerinte azonban legalább ilyen nagyságrendű többletköltséget ró majd a felelősökre a gázkitörésben érintett 3 négyzetkilométeres terület rekultivációja. A parlament környezetvédelmi bizottsága szerint elkerülhetetlen, hogy az elhárítási munkálatokat követő időszakban felmérés készüljön a kitöréssel járó, környezetre káros mellékhatások okozta károkról - jelentette ki lapunk kérdésére válaszolva Nemcsók János, a bizottság elnökhelyettese. Mint elmondta, a károk felszámolása után derül csak ki, hogy a katasztrófa milyen változásokat okozott az ökoszisztémában, így az is elképzelhető, hogy a megbecsült kárösszeg többszörösével kell számolni a kitörés felszámolása és a terület rekultiválása után. Kiderülhet, hogy a szakemberek kárösszegprognózisa ugyancsak optimistának bizonyult. Ehhez mérten elenyésző a lakosságot ért károk összege. Rideg István, a kárfelmérési bizottság vezetője elmondta, az eddigi adatok még nem mérvadóak, mégis úgy tűnik, a lakosságnak megítélhető kártérítések nem érik majd el a 10 millió forintot. Mikola István 1947-ben született Veszprémben 1972. orvosi diplomát szerez a Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetemen 1989- 1990. Az Ajkai Kórház igazgatója 1990- 1995. A Szent László Kórház vezetője, miközben 1996-ig ő a Magyar Kórházszövetség elnöke 1995-től a Nemzetközi Kórházszövetség alelnöke 1995-1997. A Fővárosi és Pest Megyei ÁNTSZ járványügyi osztályának vezetője 1997-1999. A Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója 1999-Az Országos Vérellátó Szolgálat vezetője A Magyar Tudományos Akadémia környezet és egészség bizottságának tagja * 1989-1990. A Hazafias Népfront alelnöke 1990. A Hazafias Választási Koalíció tagjaként indul a választáson 1994. Veszprém megyében listavezetőként a KDNP színeiben indul a parlamenti választáson 2000. OKTOBER 20., PENTEK3 Fegyelmit kezdeményez az ellenzék kábelügyben A budapesti kábelcsőhálózat értékesítése ügyében gondatlanságból okozott kár miatt fegyelmi eljárást kezdeményez a főpolgármester és helyettese ellen a fővárosi Fidesz-MDFMKDSZ-frakció. Az ügyben a rendőrségi és a hivatali vizsgálat megállapítása szerint vagyoni kár nem esett. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Jövő heti ülésén tárgyalja a fővárosi közgyűlés a Fidesz-MDFMKDSZ-frakció előterjesztését, amelyben fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezik Demszky Gábor főpolgármester és Vajda Pál főpolgármester-helyettes ellen. Az előterjesztés szerint az eljárást a polgármesterek jogállásáról szóló törvény alapján a közgyűlésnek kell megindítania azzal a céllal, hogy a főpolgármester és helyettese a kábelügyben a köznek okozott kárért személyesen is viseljen anyagi felelősséget. Vajda Pál szerint a Fidesz folytatja botránykeltő politikáját ezzel a kezdeményezésével. A kábelügyet a főpolgármesteri hivatal vizsgálta, és nem állapított meg vagyoni kárt, a BRFK pedig ugyanebből az okból - a Fidesz feljelentése után - megtagadta a nyomozást. Az előterjesztés szerint a fővárosi kábelvédőcső-hálózatot, amely idén januárban szakértői becslés szerint még 2 milliárd forintot ért, augusztusban már csak 1,2 milliárdért tudta értékesíteni a főváros. A 800 millió forintos vagyonvesztés oka pedig a frakció szerint az, hogy a szabálytalan és rendkívüli körülmények között született, a csőhálózat használatáról szóló FKF-Elműmegállapodás megnehezítette a piaci áron történő értékesítést. Vajda Pál a dokumentum szerint az általa jegyzett és a megállapodásról szóló előterjesztések szabálytalanságaiban, illetve az általa felügyelt terület munkájának vétkesen gondatlan irányításában felelős. Az előterjesztés szerint Demszky Gábor a képviselők többszöri írásos és szóbeli figyelmeztetése ellenére is elmulasztotta beosztottja ellenőrzését.