Népszava, 2000. október (128. évfolyam, 231–255. sz.)

2000-10-20 / 247. szám

NÉPSZAVA Amerikai-magyar repülőskiképzés Taszáron Az idén második alkalommal vesznek részt közös kiképzési repülésen az amerikai haditengerészet és a kecskeméti Szent Györgyi Dezső Har­cászati Repülőezred pilótái. Csütörtökön Taszáron a sajtó képviselői is láthatták a Washington anyahajóról érkezett hat F-18-ast és a kurió­zumnak számító három F-14-est, valamint a nyolc magyar MiG-29-est. Az ötnaposra tervezett kiképzés célja a harcászati fogások begyakorlá­sa, illetve a gépek manőverező képességének kölcsönös tanulmányozása. A kiképzést Peter Tufo, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is megtekintette. Képünkön a nagykövet (jobbról) a gyakorlat magyar parancsnokával, Buczkó Imre ezredessel Új felsőoktatási bérjavaslat MTI-információ Oktatói beosztásonként három fizetési kategóriát tartalmazó, a szolgálati időt és a minőségi pa­ramétereket egyaránt figyelem­be vevő új bérjavaslatot terjesz­­tettek elő a szakszervezetek a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács csütörtöki, budapesti ülé­sén; a szaktárca konstruktívan fogadta az elképzelést. Kis Papp László, a Felsőokta­tási Dolgozók Szakszervezeté­nek (FDSZ) elnöke elmondta: a német közalkalmazotti rendszert alapul vevő javaslat a kezdő professzoroknak 230 ezer forin­tos garantált bért javasol jövő évben. A professzori fizetés a második kategóriában 18-20 éves munkaviszony után 245 ezer forint lenne, míg három év­tizedes közalkalmazotti státus esetén 260 ezer forintot tartana indokoltnak az FDSZ. A docen­sek kezdő bérét, a tárca javasla­tához hasonlóan, 161 ezer fo­rintban állapítaná meg a szak­­szervezet, húszéves munkavi­szony után 175 ezer, harminc év oktatói munka után 193 ezer fo­rintot kapnának. A határozatlan időre kineve­zett adjunktusok 15 év után 127 ezer forintra, 25 év után 139 ezer forintra számíthatnának. A hatá­rozott időre kinevezett, a PhD- fokozat megszerzése előtt álló adjunktusok 115 ezer forintot keresnének az FDSZ elképzelé­se szerint. A tanársegédek 92 ezer forintot kapnának. A testne­velő tanárok és nyelvoktatók szintén ebbe a kategóriába tar­toznának. Az érdekvédelmi vezető el­mondta: az új szakszervezeti ja­vaslat a tárca 2,5 milliárdos for­rásigényű elképzeléséhez képest 700 millió forintos pluszt igé­nyelne. A Távozik az egészségügyi miniszter? Folytatás az 1. oldalról Legfontosabb feladatunk jelen­leg a költségvetés vitája, így sze­mélyi kérdések nincsenek napi­renden - mondta Borókai Gábor lapunk kérdésére, ugyanakkor a kormányszóvivő megerősítette: ezt több hónapos távlatban nem le­het ilyen egyértelműen kijelenteni. Gógl Árpád munkáját az elmúlt két évben sorozatos támadások érték, mivel egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem teljesülnek egyes választási ígéretei. Ilyen volt az egészségügyi dolgozók bérének négyszáz százalékos emelése, a kórházak, szakrendelők működé­sének átalakítása. Sokat bírálták gyenge érdekérvényesítő képes­sége miatt is, mondván, nem képes megteremteni a célok eléréséhez szükséges pénzügyi fedezetet. A posztjától megváló miniszter in­formációink szerint továbbra is részt vesz majd az egészségügyi kormányzat munkájában, valószí­nűleg a Nemzeti Egészségfejlesz­tési Programot vezeti majd. Távozásával változások várha­tóak az államtitkári posztokon is. Az elemzők által különböző ér­dekcsoportokhoz sorolt tisztvise­lők közül már biztosnak látszik Varga Zoltán helyettes államtit­kár távozása, aki jelenleg az Egészségügyi Fejlesztési Kutató­­intézet igazgatója. Kázmér Tibor helyettes államtitkárt többen a pénzügyminisztériumi politikai államtitkár Frajna Imre köreibe sorolják, pozíciója a miniszter­váltást követő strukturális átala­kítás irányától függ majd - vélték a szakértők. Horváth Zsolt nem­régiben kinevezett politikai ál­lamtitkár a Fidesz-frakció teljes bizalmát élvezi, így valószínűleg marad, jóllehet, többen tudni vé­lik, Mikola István esetleges kine­vezésével együttműködésük nem lenne teljesen felhőtlen. Ismét felerősödtek azok a hírek, ame­lyek néhány hónapja Oberfrank Ferenc közigazgatási államtitkár távozásáról szóltak. Kökény Mihály volt egészség­­ügyi miniszter, MSZP-s honatya lapunknak elmondta: a párt egész­ségügyi programját kidolgozó mi­niszter menesztése egyértelműen azt jelenti: a Fidesz beismeri egészségpolitikájának kudarcát. Mikola István neve a korábbi kormányok idején is többször fel­merült mint lehetséges egészség­­ügyi miniszter. Több országos in­tézeti vezető szívesen látná őt a miniszteri székben, abban re­ménykedve, hogy így elkerülhető lenne a szakmai munka csúcsát képviselő intézmények összevo­nása. Mikola értesüléseink sze­rint hajlik az Országos Egészség­­biztosítási Pénztár Egészségügyi Minisztériumba történő integrá­lására. Kérdéses, hogy ez esetben mi történik a tb-alapokat felügyelő Frajna Imre jelenleg pénzügymi­nisztériumi posztjával. Az elmúlt két évben több híresztelés látott napvilágot az egészségügyi mi­niszter cseréjéről, vidéki kórház­­igazgató, gyógyszercégvezető egyaránt volt az állítólagos jelöl­tek között. Információink szerint a miniszterelnök Mikola mellett több professzornak ajánlotta Gógl megüresedő helyét. BELFÖLD A közelmúltban bevezetett vagyonteszt sem reális jövedelemmérce Gyermekvédelmi támogatás helyébe lép a kiegészítő családi pótlék A rendszeres gyermekvédelmi támogatás helyett kapják - várhatóan már jövőre - a kiegészítő családi pótlékot a rászoruló családok. A tervek szerint változik a támogatás igénylésének módja is. A jövőben a mostaninál lényegesen kevesebben, de nagyobb keretből kapják majd a megújult juttatást - derült ki a Pénzügyminisztérium és a szociális tárca egyeztetése után. Kun J. Viktória írása a NÉPSZAVÁNAK Az ideinél (38 milliárd) várható­an több pénz jut a gyermekvédel­mi támogatást kiváltó kiegészítő családi pótlékra - ebben egyezett meg Harrach Péter szociális mi­niszter Járai Zsigmonddal, a pénzügyi tárca vezetőjével. Egyelőre még pontos számokat nem tudni, a tervezet is egyezte­tés alatt áll, de az elképzelések szerint kevesebben részesülnének a juttatásból.­­A tárca elégedetlen a rendsze­res gyermekvédelmi támogatás elbírálásával, s a nemrégiben be­vezetett vagyonteszt - mely lehe­tőséget ad az önkormányzatnak arra, hogy ennek eredményéhez kösse a juttatás megítélését - sem váltotta be a hozzá fűzött remé­nyeket - nyilatkozta lapunknak Harrach Péter . Mind több hely­hatóság jelezte, hogy nem megfe­lelő a szabályozás, s még mindig sokan jogosulatlanul veszik igénybe a gyermekvédelmi támo­gatást. - Elsősorban azt kifogásol­ták, hogy túl magas az a jövedel­mi határ, ameddig még igényelhe­tő a segély, így várható, hogy a tárca, az új támogatás bevezetésé­vel egyidejűleg, felülvizsgálja ezt a szabályozást is. A minisztérium reményei szerint így lényegesen nagyobb összeg jut majd az egyes családoknak, de csak azoknak, akik valóban rászo­rulnak. Ugyan Har­rach Péter a pontos számokról még nem nyilatkozott, de annyit elmondott: tervei szerint a jelenleg 3320 forintos segély legalább a két gyermek után járó családi adókedvezmény értékét eléri majd (4400 forint). Jelenleg összesen 830 ezer gyermek után kapnak rendszeres gyermekvédelmi támogatást azok a háztartások, ahol az egy főre eső jövedelem nem éri el a nyug­díjminimum - jelenleg 16 600 fo­rint - összegét. Az előzetes szá­mítások szerint a változtatások után, valamint a minimálbér-vál­tozással (amit a tervek szerint 40 ezer forintra emelnek) mintegy 30 százalékkal csökken az igény­lők száma, tehát a mostani támo­­gatottak mindössze 70 százaléka szá­míthat a módosult elbírálás után a jut­tatásra. Ugyan a januártól várható új támoga­tási forma neve „ki­egészítő családi támogatás”, en­nek csak annyi köze van a családi pótlékhoz, hogy mindkettőt gyer­mekes háztartások kapják. Ezt is önkormányzaton keresztül kell majd igényelni, tehát a hatóság döntésén múlik, kinek jár majd és kinek nem az új ellátás. Az alanyi jogon járó családi pótlék tehát jö­vőre sem változik, továbbra is csak az adókedvezményeken ke­resztül juthatnak a jelenleginél nagyobb megtakarításokhoz a családok. A mostani támogatási rend­szerben a családi pótlék és az is­koláztatási támogatás jár minden gyermek után, alanyi jogon. Ez egy gyermek esetén 3800, gyer­mekét egyedül nevelő szülő ese­tén 4500 forint. Két gyermek után gyermekenként 4700 forin­tot, egyedülálló szülő esetén gyermekenként 5400 forintot fo­lyósítanak. Ha három vagy több gyermek van a családban, mind­egyikük után 5900, csonka csa­ládnál pedig 6300 forinthoz jut a családi kassza. Az idén bevezetett új támoga­tás az adókedvezmény, amely szintén gyermekszámtól függ: az adóból egy vagy két gyermek esetén 2200 forint vonható, há­rom vagy több gyermeknél fejen­ként 3000, súlyosan fogyatékos eltartottaknál 3400 forinttal csök­ken az adó. A tárca elégedetlen a rendszeres gyermekvédelmi támogatás elbírálásával Megsokszorozó­dhat a kárérték Romániából kell a pusztaszölösi gázkitöréshez vizet importálni A vízügyi szakemberek szerint a becsültnél magasabb kárössze­get eredményezhet a pusztaszölösi gázkitörés nyomán felszínre törő termálvíz. A szennyezett vizet nem lehet visszasajtolni a kő­zetrétegbe, így Romániából vásárolt öntözővízzel hígítva juttat­ják vissza a felszín alá. Az ökológiai károk értéke pedig elérheti a szakemberek által hangoztatott 1,5 milliárd forint többszörösét. M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Csak hatalmas költségek árán és rossz hatásfokkal juttatható visz­­sza eredeti helyére az a több tíz­ezer liter, fenollal szennyezett termálvíz, ami a pusztaszölősi gázkitörés nyomán került a fel­színre - áll az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) által elkészített és a közlekedési és vízügyi miniszterhez címzett szakértői jelentésben. A vissza­­sajtolás elleni legfőbb érv: nem biztos, hogy a termálvizet ugyan­oda tudnánk visszajuttatni, ahon­nan az feltört - mondta el lapunk kérdésére Kovács Gábor, az Ativizig igazgatója. Ezért a vízvédelmi hatóság úgy döntött, hogy a Maros ér­rendszerén át juttatják vissza a fenoltartalmától megszabadított vizet a talajba. A fenol olyan ve­­gyület, ami oxigénnel érintkez­ve elbomlik, így a vízügyi szak­embereknek nem kell megtisztí­taniuk a termálvizet, csupán hí­gítani kell azt. Ezért várhatóan több ezer hektoliternyi, öntözés­re alkalmas minőségű vizet kell „importálni”, amit Romániában töltenek majd a Marosba. Ehhez itthon hozzáengedik a termálvi­zet, az így felhígított víz a Ma­ros érhálózatán átjut vissza egy­kori kiindulási helyére. Önmagában a megvásárolt vízmennyiség körülbelül 10 millió forintos költséget jelent, a vízminőség-védelmi munkála­tok költsége azonban elérheti a 100 millió forintos nagyságren­det. Legalábbis az Ativizig - várhatóan - ilyen összegről szóló számlát nyújt be majd a Mal Rt.-nek - tájékoztatott az illeté­kes vízügyi igazgató. Szerinte azonban legalább ilyen nagy­ságrendű többletköltséget ró majd a felelősökre a gázkitörés­ben érintett 3 négyzetkilométe­­res­ terület rekultivációja. A parlament környezetvédel­mi bizottsága szerint elkerülhe­tetlen, hogy az elhárítási munká­latokat követő időszakban fel­mérés készüljön a kitöréssel járó, környezetre káros mellékhatá­sok okozta károkról - jelentette ki lapunk kérdésére válaszolva Nemcsók János, a bizottság el­nökhelyettese. Mint elmondta, a károk felszámolása után derül csak ki, hogy a katasztrófa mi­lyen változásokat okozott az ökoszisztémában, így az is el­képzelhető, hogy a megbecsült kárösszeg­­ többszörösével kell számolni a kitörés felszámolása és a terület rekultiválása után. Kiderülhet, hogy a szakemberek kárösszegprognózisa ugyancsak optimistának bizonyult. Ehhez mérten elenyésző a la­kosságot ért károk összege. Ri­deg István, a kárfelmérési bizott­ság vezetője elmondta, az eddigi adatok még nem mérvadóak, mé­gis úgy tűnik, a lakosságnak megítélhető kártérítések nem érik majd el a 10 millió forintot. ­ Mikola István 1947-ben született Veszprémben 1972. orvosi diplomát szerez a Semmelweis Ignác Or­vostudományi Egyetemen 1989- 1990. Az Ajkai Kórház igazgatója 1990- 1995. A Szent László Kórház vezetője, miközben 1996-ig ő a Magyar Kórházszövetség elnöke 1995-től a Nemzetközi Kórházszövetség alelnöke 1995-1997. A Fővárosi és Pest Megyei ÁNTSZ jár­ványügyi osztályának vezetője 1997-1999. A Nemzetközi Gyógyszergyártók Egye­sületének igazgatója 1999-Az Országos Vérellátó Szolgálat vezetője A Magyar Tudományos Akadémia környezet és egészség bizottságának tagja * 1989-1990. A Hazafias Népfront alelnöke 1990. A Hazafias Választási Koalíció tagjaként indul a választáson 1994. Veszprém megyében listavezetőként a KDNP színeiben indul a parlamenti választáson 2000. OKTOBER 20., PENTEK3 Fegyelmit kezdeményez az ellenzék kábelügyben A budapesti kábelcsőhálózat értékesítése ügyében gondat­lanságból okozott kár miatt fegyelmi eljárást kezdeményez a főpolgármester és helyettese ellen a fővárosi Fidesz-MDF­­MKDSZ-frakció. Az ügyben a rendőrségi és a hivatali vizsgá­lat megállapítása szerint va­gyoni kár nem esett. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Jövő heti ülésén tárgyalja a fő­városi közgyűlés a Fidesz-MDF­­MKDSZ-frakció előterjesztését, amelyben fegyelmi eljárás lefoly­tatását kezdeményezik Demszky Gábor főpolgármester és Vajda Pál főpolgármester-helyettes ellen. Az előterjesztés szerint az eljá­rást a polgármesterek jogállásáról szóló törvény alapján a közgyű­lésnek kell megindítania azzal a céllal, hogy a főpolgármester és helyettese a kábelügyben a köz­nek okozott kárért személyesen is viseljen anyagi felelősséget. Vajda Pál szerint a Fidesz foly­tatja botránykeltő politikáját ez­zel a kezdeményezésével. A ká­belügyet a főpolgármesteri hiva­tal vizsgálta, és nem állapított meg vagyoni kárt, a BRFK pedig ugyanebből az okból - a Fidesz feljelentése után - megtagadta a nyomozást. Az előterjesztés szerint a fővá­rosi kábelvédőcső-hálózatot, amely idén januárban szakértői becslés szerint még 2 milliárd fo­rintot ért, augusztusban már csak 1,2 milliárdért tudta értékesíteni a főváros. A 800 millió forintos vagyonvesztés oka pedig a frak­ció szerint az, hogy a szabályta­lan és rendkívüli körülmények között született, a csőhálózat használatáról szóló FKF-Elmű­­megállapodás megnehezítette a piaci áron történő értékesítést. Vajda Pál a dokumentum sze­rint az általa jegyzett és a megál­lapodásról szóló előterjesztések szabálytalanságaiban, illetve az általa felügyelt terület munkájá­nak vétkesen gondatlan irányítá­sában felelős. Az előterjesztés szerint Demszky Gábor a képvi­selők többszöri írásos és szóbeli figyelmeztetése ellenére is elmu­lasztotta beosztottja ellenőrzését.

Next