Népszava, 2000. október (128. évfolyam, 231–255. sz.)
2000-10-20 / 247. szám
6 2000. OKTÓBER 20., PÉNTEK HÁTTÉR NÉPSZAVA „Összecsaptak a hullámok a kisgazdák felett” A címben idézett mondat Csúcs Lászlótól, az FKGP képviselőjétől származik. Szerinte megelőzhetőek lettek volna a visszaélések, ha a párt vezetői időben reagáltak volna a jelzésekre. A szocialisták szerint vizsgálni kell a kisgazda tárcák gazdálkodását. A pazarló gazdálkodás miatt az érdeklődés homlokterébe került Környezetgazdálkodási Intézet volt főigazgató-helyettese az előző kisgazda környezetvédelmi minisztert okolja a történtekért. Torgyánt cáfolják a dokumentumok Lapunk az utóbbi napokban többször foglalkozott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tulajdonában lévő Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Közhasznú Társaság (AVT Kht.) kétes pénzügyeivel. A birtokunkban lévő dokumentumok alapján beszámoltunk arról, hogy a kht. 40 millió forint közpénzzel „segítette ki” a Torgyán József miniszter és Szabadi Béla államtitkár által irányított Ferencvárost. Ráadásul egy olyan rendezvényhez kapcsolódva, amelyet meg sem tartottak. A kht. vezetése szerint jövőre megtartják a rendezvényt. Keller László (MSZP) képviselő október elején írásbeli választ igénylő kérdést intézett a parlamentben Torgyán József miniszterhez. Ebben azt írja, hogy információi szerint az agrártárca a kommunikációs és EU-csatlakozást elősegítő programok keretén belül több mint hatvanmillió forintot különítettek el az életmódnap lebonyolítására. Ezen belül az FTC több mint negyvenmillió forint támogatásban részesült. Keller ezért egyebek mellett azt kérdezte a minisztertől, hogy milyen formában bonyolították le a támogatások eljuttatását a címzettekhez, volt e nyilvános pályáztatás? Ki és milyen formában végezte el a teljesítések kiértékelését? Keller tájékoztatása szerint Torgyán tegnapig nem adott választ kérdéseire. Az FVM ígérete szerint a mai napon érkezik a miniszter válasza. Az FTC támogatásával függhet össze, hogy a Székely Zoltán volt kisgazda képviselő által megzsarolt vállalkozó, Balla Dániel azt nyilatkozta több napilapnak, hogy a politikus első találkozójukon azt mondta: azért kért 30 millió forintot, mert ebből 20 a kisgazdapárthoz, 10 millió pedig a Fradihoz kerül. Torgyán József a Fradival kapcsolatos írásunkat követően azt mondta: addig nem illik részleteket mondani a kht. ügyéről, amíg a cég vezetője ellen indított rendőrségi vizsgálat véget nem ér. A miniszter hangsúlyozta, hogy ők vonták felelősségre a volt vezetőt. - Soha semmilyen pénz felett nem diszponáltam - tette hozzá Torgyán József. Tegnap állítását újra megismételte az RTL Klub híradójának nyilatkozva. Azt mondta a riporter kérdésére: „ha én egyszer azt mondom, hogy nem foglalkozom anyagi ügyekkel, arra ön mérget vehet”. Ezzel szemben már csütörtöki számunkban dokumentumok alapján bebizonyítottuk, hogy az AVT Kht. Torgyán jóváhagyásával, de alapító okiratával és közhasznú szerződésével ellentétesen közpénzből támogatott egyházközösségeket, illetve a pártelnök választási körzetében található intézményeket. Az Agrárinnovációs Kht. volt vezetőjének felelősségre vonására vonatkozó hivatkozás pedig azért nem állja meg a helyét, mert Szabadi Béla, az FVM politikai államtitkára június végén felmentette ugyan vezetői beosztásából az akkori ügyvezetőt, de ezzel egy időben engedélyezte, hogy a „felelősségre vont” személy közös megegyezéssel határozatlan idejű munkaviszonyt létesítsen a kht.-vel havi 250 ezer forintos díjazásért. * A kht. nem csak másoknak osztogatott bőkezűen közpénzt, saját működését is a pazarlás jellemezte. Ezt támasztja alá az is, hogy Szabadi Béla államtitkár engedélyével a kht. múlt év december közepén költözött be a XIII. kerületi Duna Office Center 8-9. emeletére, ahol összesen 1163 m alapterületű irodát bérelt ki. (Egy korábbi dokumentum szerint a kht.-nek 750-850 négyzetméternyi irodára lenne szüksége a kényelmes működéshez.) Feltűnő, hogy a bérleti szerződés nyolc évre előre köttetett. Az összköltséget nézve évi 100 millió forintot (!) fizettek az irodáért. Néhány hete az AVT mégis költözni kényszerült egy szerényebb helyre. A szerződést aláíró ügyvezető igazgató már márciusban magyarázkodó levelet küldött Szabadinak, hogy tárgyalásokat kezdett a nem hasznosított területet albérletbe adásáról. „Ezen pozitív változás eredményeképpen a kht. költségei csökkenni fognak, így tovább erősödik az az ügyvezetői szándékom megjelenése, amely szerint az alapítói céloknak megfelelően nem pazarló módon kívánom működtetni a céget, ellátni szakmai feladatainkat” - írta az ügyvezető. A kht. új ügyvezető igazgatója pedig augusztus végén arról írt Torgyánnak, hogy van remény „a hosszú futamidő miatti 700 millió forintos kötelezettségvállalás alóli mentesülésre.” Ezért tárgyalásokat folytat az irodahelyiségek albérletbe adásáról. Bihari Tamás NÉPSZAVA A Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) betegállományban lévő, felmentett főigazgató-helyettese, Gordos Dénes állítja: ő csak azt tette, amire Pepó Pál vagy a közigazgatási államtitkár, illetve az intézet főigazgatója utasította. A KGI kényszerűségből költözött a Szófia utcai palotába, állította egyebek mellett Gordos Dénes. Közölte, az intézet eredeti székházát, az Alkotmány utcai hatemeletes irodaházat a földművelésügyi tárcának kellett átadni. Ezután Pepó Pál volt környezetvédelmi miniszter személyesen is megtekintette a Szófia utcai palotát, s ő engedélyezte a bérleti szerződés megkötését, amely nem havi nyolc-, csak ötmillió forint volt. Gordos elmondta, a háromnegyed millió forintos pianínó nem a pincében, hanem a könyvtárban van jelenleg is. A hangszerre azért volt szükség, mert az iskolákkal és óvodákkal együttműködési szerződést kötöttek játékos környezetvédelmi programok szervezésére. „Pepó Pál utasítására az állami ünnepeket a KGI központjában tartotta a tárca, és a meghívott operaénekeseket is ezzel a pianínóval kísérték” - említette Gordos Dénes. Közölte: az előző miniszter tavaly márciusban 250 ezer forint bruttó fizetéssel és 27 ezer forint vezetői pótlékkal vette föl, és az idén januárban emelte a fizetését bruttó 300 ezer forintra. „Mellesleg fölháborít, hogy ilyen adatok nyilvánosságra kerültek" - tette hozzá. Gordos elmondta, a több százezer forintos étel-ital számlákra kifizetett pénzek nem fogadásokra mentek el. A volt környezetvédelmi miniszter rendelkezése alapján konferenciákat, tanácskozásokat rendeztek, ahol Pepó is többször fellépett előadóként. A felmentett főigazgató-helyettes szerint a kiadásokat a gazdasági igazgató, a főigazgató, végső soron a miniszter is ellenőrizte. Szerinte politikai szándékok mozgathatják a vizsgálatot végzőket, hiszen a félmilliárd forintot még az előző kormány idején költötték el a környezetvédelmi tárcánál, s éppen ő, Gordos Dénes sürgetett ellenőrzést 250 millió forintos jogtalan áfa-visszaigénylés kapcsán. .Jigetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter nekem nem mondott föl, csupán felmentett - mondta Gordos. - Ha igényt tart a munkámra, más területen szívesen segítem a kibontakozást, ha nem, három diplomámnak megfelelően igyekszem elhelyezkedni." Baja Ferenc, a Horn-kormány környezetvédelmi minisztere nem érti, miről beszél Gordos Dénes. „Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter teljes joggal kezdeményezett elszámoltatást a KGI-t Pepó alatt irányító vezetők ellen - mondta a szocialista képviselő. - Az országgyűlés környezetvédelmi bizottságában ezt mi már korábban is javasoltuk. Visszautasítom Gordos vádjait és méltatlannak tartom még vitatkozni is vele. Róla beszéljenek a tettei. Egy biztos, miniszterségem alatt a KGI-nél tényleges munka folyt, és nem szolgáltak föl ételt-italt libériás inasok.” Dr. Várasti József 27357/2000. püspöki helynök, plébános úr részére Római Katolikus Plébánia Nyíregyháza Kossuth tér 4. 4400 Tisztelt Püspöki Helynök, Plébános Úr! A Környezetgazdálkodási Intézet leváltott főigazgató-helyettese Pepé Pált vádolja fÖLDMŰvesilGYi ÉS V.al*?díj.E-S?.rÉ51 MINISZTER Köszönöm megtisztelő bizalmát, hogy hozzám fordult templomuk felújításának támogatása érdekében. Tekintettel a hívek anyagi hozzájárulására, valamint a hitélet pozitív társadalmi hatására, úgy intézkedtem, hogy az Agrárinnovációs, Vidék- és Területfejlesztési Közhasznú Társaság az Önkormányzat bevonásával négy millió forinttal segítse a római katolikus terriptom belső restaurálási munkáját. Isten áldását kérve, kívánok Önöknek eredményes munkát, sok sikert és megbecsülést. Budapest, 2000. június ,..$■' Torgyán maga intézkedett az Agrárinnovációs Kht. keret terhére FÖl-öM BVKf .Érf Ött Vl tü VIDÉKFEJLESZTÉSI M IS Hí ti M HAmASÁGi MtvATAI, Ggyimszám, nn nm. FVM GH Tirgyt ÁptirmmvicUii frérteti «eerxfcféM! Dr. Szíibmó Béla úr politikai államtitkár M e t v b c ni Ti*írtéti Államtitkár lír! Az Agrárinovácmn Vitték“ és Területfejlesztési Kftzha&znú Tinrsaség bérleti szerzőidését A cél, hogy az Korhajdni Társaság minél előbb egy olyan elhelyezéshez jusson, hogyva a munkabértét ezen megfelelt színvonalon biztosítsa és nem az FVM- ben eddig bérelt irodahelyiséget más célra fel tudjuk használni A béred szerződésből kitűnik,hogy a Budapest XIII. kerület, Váci út 37. szánt alatti ingatlan (Irodaház) 8-9. emeletein, összesen 1163,12 m2 alapterület erre a célra alkalmas. A négyzetméterenkénti 30 DM (amit az árajánlat tartalmazott) csökkent 28 DMA 6 cikkely 5. pontjában a 6 hónapos késedelmes határidő lényeges lerövidítését javaslom azzal a céllal, hogy a cég folyamatos működése ne kerüljön veszélybe. A szerződés mielőbbi megkötését javaslom. Budapest, 1999. november 17. Szabadi Béla egyetértésével kötetett a bérleti szerződés A MOSZ titkára tegnap közleményt adott ki azzal kapcsolatban, hogy az Agrárinnovációs Kht. csütörtöki állásfoglalásában az ellene irányuló „összehangolt támadást” összefüggésbe hozta azzal: az egyik ellopott (a holland gazdák betelepítésével foglalkozó) tanulmányt Tóth Péter, a „MOSZ külügyi kapcsolatainak irányítója” készítette. A MOSZ titkárának közleménye szerint Tóth valóban alkalmazottja volt a szervezet jogelődjének, de a rendszerváltozáskor elhagyta a szövetséget. Azt írja, akár büszkék is lehetnének, hogy Tóthot találták alkalmasnak egy ilyen feladatra. Érdekképviseleti tapasztalatokkal rendelkezik egyébként Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára is, aki a MOSZ kalocsai szövetségének elnöke volt, Kósa Ferenc helyettes államtitkár, aki a szövetség elnökségének tagja volt vagy Bánk Attila kisgazda frakcióvezető, aki a szövetség Hajdú-Bihar megyei szervezeténél dolgozott. Vizsgálatokat kezdeményez az MSZP Folytatás az 1. oldalról Keller László közölte: a vizsgálatot az erre hivatott és megfelelő jogosítványokkal rendelkező szervezetnek, az Állami Számvevőszéknek kell elvégeznie. Ezért a parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló szocialista javaslatban az szerepel majd, hogy a testület az Országgyűlés felhatalmazásával elsőként kérjen célvizsgálatot az Állami Számvevőszéktől a három tárca célelőirányzatainak felhasználásáról és munkaszervezeteinek gazdálkodásáról. A vizsgálóbizottság folyamatosan figyelemmel kísérné a számvevők munkáját, majd az ÁSZ megállapításainak ismeretében döntene a politikai felelősség megállapításáról. A vizsgálóbizottságról szóló javaslat elkészítése után kezdik összegyűjteni a megfelelő számú aláírást. Keller bízik abban, hogy a kezdeményezéshez kormánypárti képviselők is csatlakoznak majd. Répássy Róbert fideszes frakcióvezető-helyettes azt mondta: az esetleges vizsgálatok kérdésével majd akkor foglalkoznak, ha erre hivatalosan indítvány érkezik. Kis Zoltán, az SZDSZ agrárszakértője támogatja a vizsgálóbizottság felállítását, de jobban örülne, ha az ügyészség végre valóban függetlenül működhetne a mindenkori kormánytól, és az ehhez hasonló eseteket kivizsgálná. Torgyán József parlamenti felszólalása során kiderül számunkra: szükség van egy átfogó vizsgálatra az FVM-nél, a tárca egész működését, illetve az Agrárinnovációs Kht. illetően. Amennyiben a szocialisták kezdeményezése erre irányul, azt a MIÉP támogatja - nyilatkozta lapunknak Csurka István, a MIÉP elnök-frakcióvezetője. Hozzátette azonban, a kisgazda vezetésű minisztériumok átfogó vizsgálata nem indokolt, most ugyanis elsősorban a magyar föld védelméről van szó. Medgyasszay László, az MDF frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy kormánypárti képviselőként is elítéli, ha egy minisztérium nem hajtja végre az Országgyűlés által hozott döntéseket, ám külön ellenőrzőbizottság létrehozását nem támogatja. Mint mondta, egykori államtitkárként biztos benne, hogy a tárcáknál működik a pénzügyi fegyelem, és a gazdálkodás többnyire megfelel a megszabott rendtartásnak. Csúcs László szerint megelőzhetők lettek volna a folyamatos botrányok Az utóbbi hetekben egyre sorjáznak a kisgazdapártot érintő gazdasági visszaélésekről napvilágra került információk. Ön korábban már „megütötte a bokáját”, mert vizsgálatokat kezdeményezett a kisgazda fennhatóság alá tartozó intézményekben. Valóban nem az a meglepő, hogy a kisgazdák fölött így összecsaptak a hullámok, hanem az, hogy csak most kezdődött a hullámverés. Az FVM, a Környezetvédelmi Minisztérium, a KGI és a honvédelmi tárca után már lassan nincs olyan terület, ahol a visszaélések nevertek volna nagy hullámokat. Szinte permanenssé vált a botrányok folyama, és ezt a közvélemény úgy honorálja, hogy a párt népszerűsége az ingerküszöb, vagyis öt százalék alá esik. Persze megelőzhető lett volna a kialakult helyzet, ha a visszaélések első felére a párt vezetői valóban felléptek volna morális és törvényes értelemben is. - Ön két éve folytatott vizsgálatot az FTC pénzügyeiről, és egyedüliként tartózkodott a Székely Zoltán kizárásával kapcsolatos szavazáson. - Rossz érzés töltött el már annak idején is, amikor a Ferencváros gazdálkodásáról folytatott vizsgálatomat a pártelnökség hirtelen a szőnyeg alá söpörte azzal, hogy az nem más, mint kávéházi traccsparti. És most is rossz érzés fogott el, amikor a rögtönítélő frakcióbíróság mindenféle vizsgálat nélkül kizárta Székely Zoltán képviselőt, holott néhány hete a figyelmeztetések ellenére az FKGP- vezetők szerint még nem is létezett a Székely-ügy. A pártvezetőknek pedig voltak információi, és nem csupán a Székely-ügyről. A frakcióelnökségnek legalább az ügyészség álláspontjának tisztázását meg kellett volna várnia, és a tények ismeretében már megalapozott döntés születhetett volna. Persze néhány vezető így is mélységes felháborodással fogadta, hogy nem támogattam Székely elítélését. - A kisgazdafrakcióban hogyan fogadták a gazdálkodási visszaélésekről szóló híreket? - A frakción belül sincs nyugalom, nem is lesz, amíg az ügyeket úgy intézik, ahogy Torgyán József vágta el például a párt költségvetési vitáját. A pártelnök az egyik legfontosabb kérdésben zárta el az FKGP-t az önálló véleményalkotás lehetőségétől, hogy megkülönböztesse magát a liberálisoktól és a ki tudja, hova tartó Fidesztől. - Mi állt az 1998-as Fradi-átvilágítás gyors lezárása mögött? Akkor is felmerült valamilyen kapcsolat az FVM és a klub gazdálkodása között? - Az 1998. szeptember és november között elvégzett vizsgálat az FTC 1995-96-os gazdálkodását vizsgálta, így akkor még fel sem merülhettek olyan kérdések, hogy a földművelésügyi tárcától szivárgott-e közpénz a klubhoz. Az akkori vizsgálat célja az lett volna, hogy tiszta képet nyerhessenek a Fradi anyagi helyzetéről. Ha azonban a jelentésem alapján megtörtént volna a tisztességes elszámoltatás, akkor Torgyán és Szabadi bemutatkozása nagy viharral járt volna, ezt azonban nem vállalták, így persze a vihar azóta csak tovább nőtt. - Ön szerint az FVM-től kapott pénzek befolyásolhatták a klub helyzetét? - Az FTC még relatív stabilitást sem kaphatott az FVM által csöpögtetett pénzektől. Amit viszont elértek a gondok szőnyeg alá söprésével, az az, hogy a probléma felemelkedett a minisztériumi vezetők és a minisztériumi intézmények szintjére. Elérték, hogy az eredménytelenség, a bukdácsolás miatt az utóbbi 50 évben példátlan módon elfordulnak a szurkolók a klubtól.