Népszava, 2000. október (128. évfolyam, 231–255. sz.)

2000-10-20 / 247. szám

6 2000. OKTÓBER 20., PÉNTEK HÁTTÉR NÉPSZAVA „Összecsaptak a hullámok a kisgazdák felett” A címben idézett mondat Csúcs Lászlótól, az FKGP képviselőjétől származik. Szerinte megelőzhetőek lettek volna a visszaélések, ha a párt vezetői időben reagáltak volna a jelzésekre. A szocialisták szerint vizsgálni kell a kisgazda tárcák gazdálkodását. A pazarló gazdálkodás miatt az érdeklődés homlokterébe került Környezetgazdálkodási Intézet volt főigazgató-helyettese az előző kisgazda környezetvédelmi minisztert okolja a történtekért. Torgyánt cáfolják a dokumentumok Lapunk az utóbbi napokban több­ször foglalkozott a Földművelés­­ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium tulajdonában lévő Agrárin­novációs Vidék- és Területfejlesz­tési Közhasznú Társaság (AVT Kht.) kétes pénzügyeivel. A birto­kunkban lévő dokumentumok alapján beszámoltunk arról, hogy a kht. 40 millió forint közpénzzel „segítette ki” a Torgyán József mi­niszter és Szabadi Béla államtit­kár által irányított Ferencvárost. Ráadásul egy olyan rendezvényhez kapcsolódva, amelyet meg sem tartottak. A kht. vezetése szerint jövőre megtartják a rendezvényt. Keller László (MSZP) képvise­lő október elején írásbeli választ igénylő kérdést intézett a parla­mentben Torgyán József minisz­terhez. Ebben azt írja, hogy infor­mációi szerint az agrártárca a kommunikációs és EU-csatlako­­zást elősegítő programok keretén belül több mint hatvanmillió fo­rintot különítettek el az életmód­nap lebonyolítására. Ezen belül az FTC több mint negyvenmillió fo­rint támogatásban részesült. Keller ezért egyebek mellett azt kérdezte a minisztertől, hogy milyen for­mában bonyolították le a támoga­tások eljuttatását a címzettekhez, volt e nyilvános pályáztatás? Ki és milyen formában végezte el a tel­jesítések kiértékelését? Keller tá­jékoztatása szerint Torgyán tegna­pig nem adott választ kérdéseire. Az FVM ígérete szerint a mai na­pon érkezik a miniszter válasza. Az FTC támogatásával függ­het össze, hogy a Székely Zoltán volt kisgazda képviselő által megzsarolt vállalkozó, Balla Dániel azt nyilatkozta több napi­lapnak, hogy a politikus első ta­lálkozójukon azt mondta: azért kért 30 millió forintot, mert eb­ből 20 a kisgazdapárthoz, 10 millió pedig a Fradihoz kerül. Torgyán József a Fradival kap­csolatos írásunkat követően azt mondta: addig nem illik részlete­ket mondani a kht. ügyéről, amíg a cég vezetője ellen indított rend­őrségi vizsgálat véget nem ér. A miniszter hangsúlyozta, hogy ők vonták felelősségre a volt vezetőt. - Soha semmilyen pénz felett nem diszponáltam - tette hozzá Torgyán József. Tegnap állítását újra megismételte az RTL Klub híradójának nyilatkozva. Azt mondta a riporter kérdésére: „ha én egyszer azt mondom, hogy nem foglalkozom anyagi ügyek­kel, arra ön mérget vehet”. Ezzel szemben már csütörtöki számunkban dokumentumok alap­ján bebizonyítottuk, hogy az AVT Kht. Torgyán jóváhagyásával, de alapító okiratával és közhasznú szerződésével ellentétesen köz­pénzből támogatott egyházközös­ségeket, illetve a pártelnök válasz­tási körzetében található intézmé­nyeket. Az Agrárinnovációs Kht. volt vezetőjének felelősségre vo­nására vonatkozó hivatkozás pedig azért nem állja meg a helyét, mert Szabadi Béla, az FVM politikai ál­lamtitkára június végén felmentette ugyan vezetői beosztásából az ak­kori ügyvezetőt, de ezzel egy idő­ben engedélyezte, hogy a „felelős­ségre vont” személy közös meg­egyezéssel határozatlan idejű mun­kaviszonyt létesítsen a kht.-vel ha­vi 250 ezer forintos díjazásért. * A kht. nem csak másoknak oszto­gatott bőkezűen közpénzt, saját működését is a pazarlás jellemez­te. Ezt támasztja alá az is, hogy Szabadi Béla államtitkár engedé­lyével a kht. múlt év december közepén költözött be a XIII. kerü­leti Duna Office Center 8-9. eme­letére, ahol összesen 1163 m alap­­területű irodát bérelt ki. (Egy ko­rábbi dokumentum szerint a kht.-nek 750-850 négyzetméter­nyi irodára lenne szüksége a ké­nyelmes működéshez.) Feltűnő, hogy a bérleti szerző­dés nyolc évre előre köttetett. Az összköltséget nézve évi 100 mil­lió forintot (!) fizettek az irodáért. Néhány hete az AVT mégis köl­tözni kényszerült egy szerényebb helyre. A szerződést aláíró ügyve­zető igazgató már márciusban magyarázkodó levelet küldött Szabadinak, hogy tárgyalásokat kezdett a nem hasznosított terüle­tet albérletbe adásáról. „Ezen po­zitív változás eredményeképpen a kht. költségei csökkenni fognak, így tovább erősödik az az ügyve­zetői szándékom megjelenése, amely szerint az alapítói céloknak megfelelően nem pazarló módon kívánom működtetni a céget, el­látni szakmai feladatainkat” - írta az ügyvezető. A kht. új ügyvezető igazgatója pedig augusztus végén arról írt Torgyánnak, hogy van re­mény „a hosszú futamidő miatti 700 millió forintos kötelezettség­vállalás alóli mentesülésre.” Ezért tárgyalásokat folytat az irodahe­lyiségek albérletbe adásáról. Bihari Tamás NÉPSZAVA A Környezetgazdálkodási Inté­zet (KGI) betegállományban lé­vő, felmentett főigazgató-he­lyettese, Gordos Dénes állítja: ő csak azt tette, amire Pepó Pál vagy a közigazgatási államtit­kár, illetve az intézet főigazga­tója utasította. A KGI kényszerűségből költö­zött a Szófia utcai palotába, állí­totta egyebek mellett Gordos Dé­nes. Közölte, az intézet eredeti székházát, az Alkotmány utcai hat­emeletes irodaházat a földműve­lésügyi tárcának kellett átadni. Ezután Pepó Pál volt környezet­védelmi miniszter személyesen is megtekintette a Szófia utcai palo­tát, s ő engedélyezte a bérleti szer­ződés megkötését, amely nem ha­vi nyolc-, csak ötmillió forint volt. Gordos elmondta, a háromne­gyed millió forintos pianínó nem a pincében, hanem a könyvtárban van jelenleg is. A hangszerre azért volt szükség, mert az iskolákkal és óvodákkal együttműködési szer­ződést kötöttek játékos környezet­védelmi programok szervezésére. „Pepó Pál utasítására az állami ün­nepeket a KGI központjában tar­totta a tárca, és a meghívott opera­énekeseket is ezzel a pianínóval kí­sérték” - említette Gordos Dénes. Közölte: az előző miniszter ta­valy márciusban 250 ezer forint bruttó fizetéssel és 27 ezer forint vezetői pótlékkal vette föl, és az idén januárban emelte a fizetését bruttó 300 ezer forintra. „Mellesleg fölháborít, hogy ilyen adatok nyil­vánosságra kerültek" - tette hozzá. Gordos elmondta, a több száz­ezer forintos étel-ital számlákra kifizetett pénzek nem fogadások­ra mentek el. A volt környezet­védelmi miniszter rendelkezése alapján konferenciákat, tanácsko­zásokat rendeztek, ahol Pepó is többször fellépett előadóként. A felmentett főigazgató-helyettes szerint a kiadásokat a gazdasági igazgató, a főigazgató, végső so­ron a miniszter is ellenőrizte. Sze­rinte politikai szándékok mozgat­hatják a vizsgálatot végzőket, hi­szen a félmilliárd forintot még az előző kormány idején költötték el a környezetvédelmi tárcánál, s ép­pen ő, Gordos Dénes sürgetett el­lenőrzést 250 millió forintos jog­talan áfa-visszaigénylés kapcsán. .Jigetvári Ferenc környezetvé­delmi miniszter nekem nem mondott föl, csupán felmentett - mondta Gordos. - Ha igényt tart a munkámra, más területen szívesen segítem a kibontakozást, ha nem, három diplomámnak megfelelően igyekszem elhelyezkedni." Baja Ferenc, a Horn-kormány környezetvédelmi minisztere nem érti, miről beszél Gordos Dénes. „Ligetvári Ferenc környezetvédel­mi miniszter teljes joggal kezde­ményezett elszámoltatást a KGI-t Pepó alatt irányító vezetők ellen - mondta a szocialista képviselő. - Az országgyűlés környezetvédel­mi bizottságában ezt mi már ko­rábban is javasoltuk. Visszautasí­tom Gordos vádjait és méltatlan­nak tartom még vitatkozni is ve­le. Róla beszéljenek a tettei. Egy biztos, miniszterségem alatt a KGI-nél tényleges munka folyt, és nem szolgáltak föl ételt-italt li­­bériás inasok.” Dr. Várasti József 27357/2000. püspöki helynök, plébános úr részére Római Katolikus Plébánia Nyíregyháza Kossuth tér 4. 4400 Tisztelt Püspöki Helynök, Plébános Úr! A Környezetgazdálkodási Intézet leváltott főigazgató-helyettese Pepé Pált vádolja fÖLDMŰve­silGYi ÉS V.al*?díj.E-S?.rÉ51 MINISZTER Köszönöm megtisztelő bizalmát, hogy hozzám fordult templomuk felúj­ításának támogatása érdekében. Tekintettel a hívek anyagi hozzájárulására, valamint a hitélet pozitív társadalmi hatására, úgy intézkedtem, hogy az Agrárinnovációs, Vidék- és Területfejlesztési Közhasznú Társaság az Önkormányzat bevonásával négy millió forinttal segítse a római katolikus terriptom belső restaurálási munkáját. Isten áldását kérve, kívánok Önöknek eredményes munkát, sok sikert és megbecsülést. Budapest, 2000. június ,..$■' Torgyán maga intézkedett az Agrárinnovációs Kht. keret terhére FÖl-öM BVKf .Érf Ött Vl tü VIDÉKFEJL­ESZTÉSI M IS Hí ti M HAmASÁGi MtvATAI, Ggyimszám, nn­ nm. FVM GH Tirgyt ÁptirmmvicUii frérteti «eerxfcféM! Dr. Szíibmó Béla úr politikai államtitkár M e t v b c ni Ti*írtéti Államtitkár lír! Az Agrárinovácmn Vitték“ és Területfejlesztési Kftzha&znú Tinrsaség bérleti szerzőidését A cél, hogy az Kor­hajd­ni Társaság minél előbb egy olyan elhelyezéshez jusson, hogy­­va a munka­bértét ezen megfelelt­ színvonalon biztosítsa és n­em­ az FVM- ben eddig bérelt irodahelyiséget­ más célra fel tudjuk használni A bér­ed szerződésből kitűnik,hogy a Budapest XIII. kerület, Váci út 37. szánt alatti ingatlan (Irodaház) 8-9. emeletein, összesen 1163,12 m­2­ alapterület erre a célra alkalmas. A négy­zetméterenkénti 30 DM (amit az árajánlat tartalmazott) csökkent 28 DM­A 6 cikkely 5. pontjában a 6 hónapos késedelmes határidő lényeges lerövidítését javaslom azzal a céllal, hogy a cég folyamatos működése ne kerüljön veszélybe. A szerződés mielőbbi megkötését javaslom. Budapest, 1999. november 17. Szabadi Béla egyetértésével kötetett a bérleti szerződés A MOSZ titkára tegnap közleményt adott ki azzal kapcsolatban, hogy az Agrárinnovációs Kht. csütörtöki állásfoglalásában az elle­ne irányuló „összehangolt támadást” összefüggésbe hozta azzal: az egyik ellopott (a holland gazdák betelepítésével foglalkozó) tanul­mányt Tóth Péter, a „MOSZ külügyi kapcsolatainak irányítója” ké­szítette. A MOSZ titkárának közleménye szerint Tóth valóban alkal­mazottja volt a szervezet jogelődjének, de a rendszerváltozáskor el­hagyta a szövetséget. Azt írja, akár büszkék is lehetnének, hogy Tóthot találták alkalmasnak egy ilyen feladatra. Érdekképviseleti tapasztalatokkal rendelkezik egyébként Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára is, aki a MOSZ kalocsai szövetségének elnöke volt, Kósa Ferenc helyettes államtitkár, aki a szövetség el­nökségének tagja volt vagy Bánk Attila kisgazda frakcióvezető, aki a szövetség Hajdú-Bihar megyei szervezeténél dolgozott. Vizsgálatokat kezdeményez az MSZP Folytatás az 1. oldalról Keller László közölte: a vizsgá­latot az erre hivatott és megfele­lő jogosítványokkal rendelkező szervezetnek, az Állami Számve­vőszéknek kell elvégeznie. Ezért a parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló szocialista ja­vaslatban az szerepel majd, hogy a testület az Országgyűlés felha­talmazásával elsőként kérjen cél­­vizsgálatot az Állami Számvevő­­széktől a három tárca célelőirány­zatainak felhasználásáról és mun­kaszervezeteinek gazdálkodásá­ról. A vizsgálóbizottság folyama­tosan figyelemmel kísérné a számvevők munkáját, majd az ÁSZ megállapításainak ismereté­ben döntene a politikai felelősség megállapításáról. A vizsgálóbi­zottságról szóló javaslat elkészíté­se után kezdik összegyűjteni a megfelelő számú aláírást. Keller bízik abban, hogy a kezdeménye­zéshez kormánypárti képviselők is csatlakoznak majd. Répássy Róbert fideszes frakció­vezető-helyettes azt mondta: az esetleges vizsgálatok kérdésével majd akkor foglalkoznak, ha erre hivatalosan indítvány érkezik. Kis Zoltán, az SZDSZ agrár­­szakértője támogatja a vizsgáló­­bizottság felállítását, de jobban örülne, ha az ügyészség végre va­lóban függetlenül működhetne a mindenkori kormánytól, és az eh­hez hasonló eseteket kivizsgálná. Torgyán József parlamenti felszólalása során kiderül szá­munkra: szükség van egy átfogó vizsgálatra az FVM-nél, a tárca egész működését, illetve az Agrárinnovációs Kht. illetően. Amennyiben a szocialisták kez­deményezése erre irányul, azt a MIÉP támogatja - nyilatkozta la­punknak Csurka István, a MIÉP elnök-frakcióvezetője. Hozzátette azonban, a kisgazda vezetésű mi­nisztériumok átfogó vizsgálata nem indokolt, most ugyanis első­sorban a magyar föld védelméről van szó. Medgyasszay László, az MDF frakcióvezető-helyettese elmond­ta, hogy kormánypárti képviselő­ként is elítéli, ha egy miniszté­rium nem hajtja végre az Ország­­gyűlés által hozott döntéseket, ám külön ellenőrzőbizottság létreho­zását nem támogatja. Mint mond­ta, egykori államtitkárként biztos benne, hogy a tárcáknál működik a pénzügyi fegyelem, és a gazdál­kodás többnyire megfelel a meg­szabott rendtartásnak. Csúcs László szerint megelőzhetők lettek volna a folyamatos botrányok Az utóbbi hetekben egyre sorjáznak a kisgaz­dapártot érintő gazdasági visszaélésekről nap­világra került információk. Ön korábban már „megütötte a bokáját”, mert vizsgálatokat kez­deményezett a kisgazda fennhatóság alá tartozó intézményekben.­ ­ Valóban nem az a meglepő, hogy a kisgazdák fölött így összecsaptak a hullámok, hanem az, hogy csak most kezdődött a hullámverés. Az FVM, a Környezetvédelmi Minisztérium, a KGI és a honvédelmi tárca után már lassan nincs olyan terület, ahol a visszaélések ne­vertek volna nagy hullámokat. Szinte permanenssé vált a botrányok folyama, és ezt a közvélemény úgy honorálja, hogy a párt népszerűsége az ingerküszöb, vagyis öt százalék alá esik. Persze megelőzhető lett volna a kialakult helyzet, ha a visszaélések első felére a párt vezetői valóban felléptek volna morális és tör­vényes értelemben is. - Ön két éve folytatott vizsgálatot az FTC pénzügyeiről, és egyedüliként tartózkodott a Székely Zoltán kizárásával kapcsolatos szava­záson. - Rossz érzés töltött el már annak idején is, ami­kor a Ferencváros gazdálkodásáról folytatott vizs­gálatomat a pártelnökség hirtelen a szőnyeg alá sö­pörte azzal, hogy az nem más, mint kávéházi traccsparti. És most is rossz érzés fogott el, amikor a rögtönítélő frakcióbíróság mindenféle vizsgálat nélkül kizárta Székely Zoltán képviselőt, holott né­hány hete a figyelmeztetések ellenére az FKGP- vezetők szerint még nem is létezett a Székely-ügy. A pártvezetőknek pedig voltak információi, és nem csupán a Székely-ügyről. A frakcióelnökségnek legalább az ügyészség álláspontjának tisztázását meg kellett volna várnia, és a tények ismeretében már megalapozott döntés születhetett volna. Persze néhány vezető így is mélységes felháborodással fogadta, hogy nem támogattam Székely elítélését. - A kisgazdafrakcióban hogyan fogadták a gazdálkodási visszaélésekről szóló híreket? - A frakción belül sincs nyugalom, nem is lesz, amíg az ügyeket úgy intézik, ahogy Torgyán József vágta el például a párt költségvetési vitáját. A párt­elnök az egyik legfontosabb kérdésben zárta el az FKGP-t az önálló véleményalkotás lehetőségétől, hogy megkülönböztesse magát a liberálisoktól és a ki tudja, hova tartó Fidesztől. - Mi állt az 1998-as Fradi-átvilágítás gyors lezá­rása mögött? Akkor is felmerült valamilyen kap­csolat az FVM és a klub gazdálkodása között? - Az 1998. szeptember és november között el­végzett vizsgálat az FTC 1995-96-os gazdálkodá­sát vizsgálta, így akkor még fel sem merülhettek olyan kérdések, hogy a földművelésügyi tárcától szivárgott-e közpénz a klubhoz. Az akkori vizsgá­lat célja az lett volna, hogy tiszta képet nyerhesse­nek a Fradi anyagi helyzetéről. Ha azonban a jelen­tésem alapján megtörtént volna a tisztességes el­számoltatás, akkor Torgyán és Szabadi bemutatko­zása nagy viharral járt volna, ezt azonban nem vál­lalták, így persze a vihar azóta csak tovább nőtt. - Ön szerint az FVM-től kapott pénzek befo­lyásolhatták a klub helyzetét? - Az FTC még relatív stabilitást sem kaphatott az FVM által csöpögtetett pénzektől. Amit viszont elértek a gondok szőnyeg alá söprésével, az az, hogy a probléma felemelkedett a minisztériumi ve­zetők és a minisztériumi intézmények szintjére. El­érték, hogy az eredménytelenség, a bukdácsolás miatt az utóbbi 50 évben példátlan módon elfor­dulnak a szurkolók a klubtól.

Next