Népszava, 2000. november (128. évfolyam, 256–280. sz.)

2000-11-02 / 256. szám

­ Javult a súlyosan sérült csurgói lány állapota Szigorítanák a kék lámpa használatát Javult annak a csurgói lánynak az állapota, aki abban a Tra­bantban sérült meg, amely Nógrádi László közlekedési minisz­ter megkülönböztető jelzést használó Audijával ütközött. Vár­hatóan november végéig újraszabályozza a belügyminiszter a megkülönböztető jelzésként alkalmazott kék lámpák használa­tával, engedélyezésével összefüggő kérdéseket. Kuncze Gábor volt belügyminiszter szerint a jelenlegi kormány az, amely kor­látlanul osztogatja ezt a jogosultságot. MTI-NÉPSZAVA-információ A sikeres keddi műtét után szer­dán tovább javult az állapota an­nak a Pécsett ápolt 20 éves csur­gói lánynak, aki szombaton a közlekedési miniszter kocsijával ütközött Trabant utasaként szen­vedett súlyos sérüléseket és hét­főn szállították át Kaposvárról a pécsi klinikára. Szerdán már megszüntethették a beteg gépi lélegeztetését, az al­tatók adagolását, és a sérült ma­gához is tért. Mint ismeretes, Nógrádi Lász­ló közlekedési miniszter gépko­csija megkülönböztető, kék lám­pát használva, több mint 130 km/h-s sebességgel száguldva okozta azt a balesetet, amelyben a súlyos sérültön túl egy fiatal férfi életét is vesztette. Nógrádi egy hahóti (Zala megye) buszfor­duló átadására sietett. Várhatóan november végéig újraszabályozza a belügyminisz­ter a megkülönböztető jelzésként alkalmazott kék lámpák haszná­latával, engedélyezésével össze­függő kérdéseket - közölte Fel­­kai László, a tárca közigazgatási államtitkára. Elmondta: a keddi kormány­ülésen a belügyminiszter felké­rést kapott arra, hogy tekintse át elődjének a kék lámpák engedé­lyezéséről szóló rendeletét. Az államtitkár kifejtette, hogy az ilyen sajnálatos tragédiák után mindig felerősödnek a szigorítást sürgető hangok. Az idő múltával viszont ismét növekszik az ilyen lámpáért folyamodók száma. Mint mondta, jól példázza ezt a helyzetet az a márciusi eset is, amikor Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter autójának kék lámpa használatát kérte. Akkor a rendőrségi nyilvántartás ada­tai szerint 555 kéklámpa-enge­délyt tartottak nyilván. Ez ter­mészetszerűen a közüzemi cé­gek - például a gázosok, az elektromosok - részére kiadott engedélyeket is tartalmazta. Az engedélyek száma azóta némi­leg tovább nőtt. Felkai László jogászi vélemé­nye szerint a szabályozás során az lenne a célszerű, ha a döntési hatáskörrel rendelkezők mérle­gelési jogkörét vagy kizárnák, vagy olyan minimálisra szűkíte­nék, ami már szinte konkrétan rögzítené, hogy kik kaphatnak engedélyt. Ellenkező esetben ugyanis ha megmarad a döntéshozó rend­őrök mérlegelési jogköre, akkor nincs semmi garancia arra, hogy mikor és milyen nagyra nyílik ki ismét a kör. Az 1996-os szabályozás értel­mében Nógrádi László közleke­dési miniszter jogosulatlanul használt megkülönböztetett jel­zést - közölte Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője Kövér László nyilatkozatára reagálva. A Fidesz elnöke hétfőn a sza­bad demokrata politikus belügy­­minisztersége alatt elfogadott rendelkezés lazaságát okolta a kék lámpás balesetek miatt. Kuncze Gábor kifejtette: 1996-ban jelentősen szigorítot­ták a megkülönböztetett jelzés használatát, egyebek mellett az államtitkároktól, sőt több minisz­tertől visszavonták azt. Álláspontja szerint a jelenlegi kormány az, amely korlátlanul osztogatja ezt a jogosultságot. Kuncze Gábor értesülése sze­rint már főosztályvezetői szin­ten is van példa a kék lámpa használatára, egyszer pedig ő maga volt tanúja annak, hogy egy 10-12 éves gyereket szállí­tott egy megkülönböztetett jel­zésű autó. 2000. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN A reformáció napján Az Országos Protestáns Napok programsorozatának országos emlékünnepségét tartották ked­den Budapesten, a pesterzsébeti baptista templomban. Az esemé­nyek a hagyomány szerint min­den évben a reformáció napján, október 31-én zárulnak. Márkus Mihály református püspök, az ökumenikus tanács elnöke fel­idézte a reformáció 16. századi kezdeteit. Szebik Imre evangéli­kus püspök igehirdetésében azt hangsúlyozta: „Nincsenek bűnte­­len keresztyének egyik felekezet­­ben sem, de lehet győztes keresz­tyén életet élni.” Erősödő polgári erők Szájer József, a Fidesz parlamen­ti frakcióvezetője szerdán talál­kozott Nagyezsda Mihajlovával, a bolgár kormány külügyminisz­terével, az Európai Néppárt (EPP) alelnökével. Az EPP alel­­nöke üdvözölte a Fidesz belépé­sét az Európai Unióba. A felek egyetértettek abban, hogy a kö­zép-európai polgári erők az utób­bi években megerősödtek, és megnövekedett politikai befolyá­suk az együttműködésüket még eredményesebbé teszi. Nagyezs­da Mihajlova az Atlanti Szerve­zetek Társasága budapesti köz­gyűlésén vett részt. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest VIII. ker. Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu A Horthy-korszak erényeit méltatta a kormányfői tanácsadó Nyusztay Máté NÉPSZAVA Magyarországon viszonylag erős kormányfői hatalom kialakítására nyújtott lehetőséget az alkot­mány, ehhez azonban a korábbi kormányok idején hiányzott a szerkezeti és az intellektuális tá­mogatás. Orbán Viktor miniszter­­elnök azonban mindkettőben megerősítette hatalmát, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt - jelen­tette ki Stumpf István, a Minisz­terelnöki Hivatalt vezető minisz­ter a Tíz éve szabadon című há­romnapos nemzetközi konferen­cián. A tudományos fórumon több mint 60 külföldi és magyar politikus, politológus és más szakértő vett részt. Stumpf István úgy vélekedett, a Miniszterelnöki Hivatal megerősítését többek kö­zött az is indokolta, hogy a vá­lasztási kampányok során bebi­zonyosodott: világos, egyértelmű kormánykommunikáció nélkül nem lehet sikereket elérni. Carlos Flores spanyol alkot­mányjogász előadásában a kö­zép-európai régió országainak új alkotmányairól beszélt. Elmond­ta, a rendszerváltás után újra fel kellett fedezni az alkotmányossá­got, az alapvető jogokat, így je­lentősen megnőtt az alkotmányok szerepe. A korábbi, szocialista alaptörvények ugyanis nem legi­timálták a rendszereket, nem tar­talmaztak garanciákat, sem pedig konszenzuskényszert a döntő kérdésekben. így érthető, hogy az átmenet után az alkotmány ebben a térségben a politikai szabadság jelképévé vált. Sólyom László, az Alkotmány­­bíróság volt elnöke arról beszélt, hogy az 1989-90-es átmenet stí­lusát Magyarországon az Alkot­mánybíróság határozta meg. A rendszerváltáskor ugyanis az al­kotmány sok olyan fontos kérdésről nem rendelkezett, mint például a múlt rendszer bűntettei és a jóvátétel. Ezek­ről a kérdésekről Magyarországon az Alkotmánybíróság döntött. Sólyom hangsúlyozta, a ta­láros testület szere­pe hazánkban azokból a szem­pontokból is jelentős, hogy irányt tudott szabni a törvényhozás szá­mára, csakúgy, mint minden jól működő demokráciában. Hans-Dieter Klingemann pro­fesszor, a nemzetközi politikatu­dományi társaság egykori alel­­nöke előadásában a politikai elé­gedetlenség hatásairól beszélt. Véleménye szerint a demokrati­kus rendszereket fenyegetné az, ha „az elégedetlen demokraták és autokraták a szélsőséges pár­tokat támogatnák”. Elmondta, az elmúlt évek során összesen 18 országban készítettek felmérése­ket és 118 pártot vizsgáltak. Ki­derült, hogy a legtöbben a volt NDK területén, a legkevesebben pedig Oroszországban támogat­ják a demokráciát. Az „elégedett demokraták” aránya Albániában a legmagasabb és Oroszország­ban a legalacsonyabb. Ezzel pár­huzamosan Oroszországban a legnagyobb az autokraták szá­ma. Klingemann professzor hangsú­lyozta, bár az au­tokraták és az elé­gedett demokraták egy részét felszív­ják a demokratikus elveket valló pár­tok, de így is marad egy olyan jelentős tömeg, amely köny­­nyen beállhat a te­kintélyelvű pártok támogatójává a térségben. Jerzy Wiatr professzor, volt lengyel oktatási miniszter, a nem­zetközi politikatudományi társaság alelnöke előadásában arról be­szélt, hogy a kelet-közép-európai régióban a mai napig a történelmi megosztottság, a volt kommunis­ták és antikommunisták szemben­állása dominál. Véleménye sze­rint erre a problémára egyrészt az EU-integráció adhat választ, másrészt az, hogy a szavazók a kutatások szerint kezdenek ráun­ni a megosztottságra. Ezt bizo­nyítja, hogy Lengyelországban a felmérések szerint a választók 80 százaléka három olyan jelöltre adta le a voksát a választásokon, akik az előző rendszerben kom­munisták voltak. Schmidt Mária, a XX. Századi Intézet (a konferencia egyik fő szervezője) főigazgatója a két vi­lágháború közötti Magyarország­ról beszélt, s többek között kifo­gásolta azt, hogy a Horthy-kor­­szakot egyre többen próbálják ne­gatív színben feltüntetni, holott az 1945-56 közötti időszak sok­kal rosszabb volt, mint a két vi­lágháború közti. Ezt azzal indo­kolta, hogy ’45 után vesztettük el az újonnan visszaszerzett terüle­teket, míg Horthy Miklós ellen­súlyozta Trianon sokkját. A törté­nész, aki a kormányfő tanácsadó­ja is, hangsúlyozta, a Horthy-kor­­s­szakban polgári demokrácia volt, ezért is érthetetlen számára a „hangadó értelmiség” vélekedése a Horthy-korszakkal kapcsolat­ban. Schmidt szólt arról is, hogy Kádár János megítélésével kap­csolatban a legújabb trend Kádár pozitív vonásainak feltüntetése. Szerinte, bár sokan törekszenek arra, hogy Kádárral kapcsolatban nosztalgiát ébresszenek az embe­rekben, a volt pártfőtitkár valójá­ban hataloméhes, gyáva, műve­letlen, kegyetlen ember volt, aki a hazaárulás és a tömeggyilkosság árán is megtartotta a hatalmát. Schmidt Mária: 45 után vesztettük el az újonnan visszaszerzett területeket, míg Horthy ellensúlyozta Trianon sokkját SSWSSSÄSSSSS:*.' Emlékezés Károlyi Mihályra MTI-információ Körülbelül ezren gyűltek össze a második magyar köztársaság el­nökének, Károlyi Mihálynak a Szobránál. Vitányi Iván szocialis­ta politikus a köztársaság eszmé­jének összekötő szerepéről. Sza­bó Iván, az MDNP tiszteletbeli elnöke a történelem folytonossá­gáról beszélt. A szabadságharcok mindig a respublika és a demok­rácia elveit próbálták megvalósí­tani, mondotta Szabó. A 82 évvel korábban, október 30-án este ki­kiáltott köztársaság elnökének szobránál virágokat és gyertyákat helyeztek el. A Civil Fórum, az ’56-os Em­lékbizottság és a Károlyi Mihály Társaság által szervezett megem­lékezést annak dacára tartották meg, hogy Károlyi Mihály a Par­lament melletti téren álló bronz­szobrát, a fejet és az arcot isme­retlenek vörös festékkel öntötték le. Szabó Iván: A szabadságharcok mindig a respublika és a demokrácia elveit próbálták megvalósítani Fellebbezett a magyar állam MTI-információ Fellebbez a Szépművészeti Mú­zeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Kincstári Vagyoni Igazgató­ság, mert nem értenek egyet a Fő­városi Bíróság ítéletével, amely a Herzog-gyűjtemény örököseinek ítélt tizenegy festményt a vissza­kért tizenkettőből. Martha Nierenberg, a műgyűj­tő, Herzog Mór Lipót leszárma­zottja beperelte a magyar államot és két fővárosi múzeumot, hogy visszaszerezze a nagyapja tulaj­donát képező festményeket. A Fővárosi Bíróság első fokon úgy határozott, hogy a per tárgyát ké­pező tizenkét festmény közül tíz az Egyesült Államokban élő Martha Nierenberget illeti meg. A három vesztes alperes most a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. NÉPSZAVA Földkoncentráció költségvetési segítséggel A mezőgazdaság versenyké­pességét a nemzeti földalapról szóló törvénnyel is növelni kell, azonban még a kormány­­koalíción belül is vita folyik a szabályozás legjobb módoza­tairól. Mást akar a Fidesz, mást az FKGP és megint mást az MDF-es szakértő, Kibédi Varga Sándor NÉPSZAVA A termőföldek körüli áldatlan ál­lapotok rendezéséhez nem egy, hanem legalább három törvény elfogadására lenne szükség, mon­dotta Medgyasszay László MDF- es képviselő. Mert a nemzeti földalapról, az NF-ről szóló tör­vény csak a birtokrendezési tör­vénnyel és a földtörvénnyel kö­zösen tudna elfogadható helyze­tet teremteni, de még az elsővel kapcsolatban is sok a bizonyta­lanság. Úgy néz ki, hogy az ag­rártárca földalapjavaslata ebben az évben már nem kerülhet a par­lament elé, hiszen a miniszterel­nöknek és a tárca vezetőjének nem sikerült megegyeznie az új intézmény - a majdan csaknem egymillió hektárral gazdálkodó szervezet - felügyeletéről, így ta­lán arra is esély van, hogy a par­lamenti tárgysorozatba vett Med­­gyasszay-tervezet, az NF-ről szó­ló önálló törvényjavaslat koalíci­ós kompromisszumot jelent. Az MDF-es képviselő elmond­ta, ő nem tartja jó megoldásnak a kisgazdák által javasolt közhasz­nú társaság felállítását, mivel an­nak működésére a társasági tör­vény szabályai lennének érvénye­sek, s persze választani kellene igazgatótanácsot, felügyelőbizott­ságot. Vagyis nehézkes lenne a munka. Szerinte praktikusabb or­szágos hatáskörű költségvetési szervezetet létesíteni, olyant, amelynek vezetőjét a parlament hat évre nevezi ki, s az Ország­gyűlés illetékes bizottsága és az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Jogi kifogások is támadtak az ag­rártárca tervezetével kapcsolat­ban, mert az NF szervezet vagy társaság vagy az ÁPV Rt. - mert a Fidesz akarata szerint hozzá ke­rülne a nemzeti földalap - a Pol­gári törvénykönyv módosítása után jogosult lenne a meglévő haszon­­bérleti szerződések felmondására. Az NF-törvény fontos eszköz lenne ahhoz, hogy csak azok jus­sanak földtulajdonhoz és föld­­használathoz, akik az illető tele­pülésen a mezőgazdasági munká­ból élnek, mondta Medgyasszay. Az agrárium mindenütt jelen­tős költségvetési támogatást kap, mert a lakosságnak munkát, meg­élhetést ad. Az NF feladata lesz a földbirtok-koncentráció is. Példá­ul ha egy faluban húsz hektár ter­mőföld lenne eladó, azt a költség­­vetési szervezet megvenné, s mondjuk tartós bérletbe adná an­nak, akinek már van negyven hektára - így segítené a magyar mezőgazdaság versenyképessé­gének növelését. Nem foglalkozik a kormány Torgyán vagyoni ügyeivel Folytatás az 1. oldalról A parlament elnöke arra az újság­írói kérdésre válaszolt így, amely azt firtatta: egyetért-e azzal az igazságügy-miniszteri kijelentés­sel, hogy magánokirat-hamisítást követ el az a képviselő, aki va­gyonnyilatkozatában valótlan adatokat közöl. Áder János ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy nem kapta még meg az SZDSZ kezdemé­nyezését, amely emiatt összefér­hetetlenségi eljárás megindítását javasolja Torgyán József földmű­velésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter ellen. A házelnök hangsú­lyozta azt is, hogy ha a kezdemé­nyezés megérkezik, azt továbbít­ja majd a mentelmi bizottság­nak. Nem kerültek szóba a kor­mányülésen a kisgazdapárt ügyei, illetve Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter, FKGP-elnök családjának építkezései - derült ki Borókai Gábornak kormányszóvivői tájé­koztatón elmondott szavaiból.­­ A kormány úgy gondolja, hogy nincs szerepe és tennivalója az ügyben, ezt Torgyán József ügyé­nek tekinti, ezért nem foglalko­zott ezzel a kérdéssel. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióin­terjújában mind­ehhez azt tette hozzá, hogy mindez személyes ügye a miniszternek. „De olyan személyes ügye, ahol nem fogja tudni elkerülni, hogy a nagyobb nyilvánosság előtt beszéljen róla, és innen kezdve ha valamilyen lé­pést tenni kell, akkor az már parla­menti és kevésbé a kormányra tar­tozó feladat” - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy négyszemközt be­szélt-e Torgyánnal az építkezésről, a kormányfő közölte: olyan ügye­ket, amelyek nem tartoznak rá, nem szokott szóba hozni.­­ A miniszter úrnak nyilván a parlamentben - ne legyen kétsé­günk efelől - megfelelő kérdése­ket fognak feltenni, és támadáso­kat fog kapni. Ott lesz dolga ép­pen elég, hogy megválaszolja ezeket a kérdéseket - fogalmazott Orbán Viktor.

Next