Népszava, 2000. november (128. évfolyam, 256–280. sz.)
2000-11-02 / 256. szám
Javult a súlyosan sérült csurgói lány állapota Szigorítanák a kék lámpa használatát Javult annak a csurgói lánynak az állapota, aki abban a Trabantban sérült meg, amely Nógrádi László közlekedési miniszter megkülönböztető jelzést használó Audijával ütközött. Várhatóan november végéig újraszabályozza a belügyminiszter a megkülönböztető jelzésként alkalmazott kék lámpák használatával, engedélyezésével összefüggő kérdéseket. Kuncze Gábor volt belügyminiszter szerint a jelenlegi kormány az, amely korlátlanul osztogatja ezt a jogosultságot. MTI-NÉPSZAVA-információ A sikeres keddi műtét után szerdán tovább javult az állapota annak a Pécsett ápolt 20 éves csurgói lánynak, aki szombaton a közlekedési miniszter kocsijával ütközött Trabant utasaként szenvedett súlyos sérüléseket és hétfőn szállították át Kaposvárról a pécsi klinikára. Szerdán már megszüntethették a beteg gépi lélegeztetését, az altatók adagolását, és a sérült magához is tért. Mint ismeretes, Nógrádi László közlekedési miniszter gépkocsija megkülönböztető, kék lámpát használva, több mint 130 km/h-s sebességgel száguldva okozta azt a balesetet, amelyben a súlyos sérültön túl egy fiatal férfi életét is vesztette. Nógrádi egy hahóti (Zala megye) buszforduló átadására sietett. Várhatóan november végéig újraszabályozza a belügyminiszter a megkülönböztető jelzésként alkalmazott kék lámpák használatával, engedélyezésével összefüggő kérdéseket - közölte Felkai László, a tárca közigazgatási államtitkára. Elmondta: a keddi kormányülésen a belügyminiszter felkérést kapott arra, hogy tekintse át elődjének a kék lámpák engedélyezéséről szóló rendeletét. Az államtitkár kifejtette, hogy az ilyen sajnálatos tragédiák után mindig felerősödnek a szigorítást sürgető hangok. Az idő múltával viszont ismét növekszik az ilyen lámpáért folyamodók száma. Mint mondta, jól példázza ezt a helyzetet az a márciusi eset is, amikor Dávid Ibolya igazságügy-miniszter autójának kék lámpa használatát kérte. Akkor a rendőrségi nyilvántartás adatai szerint 555 kéklámpa-engedélyt tartottak nyilván. Ez természetszerűen a közüzemi cégek - például a gázosok, az elektromosok - részére kiadott engedélyeket is tartalmazta. Az engedélyek száma azóta némileg tovább nőtt. Felkai László jogászi véleménye szerint a szabályozás során az lenne a célszerű, ha a döntési hatáskörrel rendelkezők mérlegelési jogkörét vagy kizárnák, vagy olyan minimálisra szűkítenék, ami már szinte konkrétan rögzítené, hogy kik kaphatnak engedélyt. Ellenkező esetben ugyanis ha megmarad a döntéshozó rendőrök mérlegelési jogköre, akkor nincs semmi garancia arra, hogy mikor és milyen nagyra nyílik ki ismét a kör. Az 1996-os szabályozás értelmében Nógrádi László közlekedési miniszter jogosulatlanul használt megkülönböztetett jelzést - közölte Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője Kövér László nyilatkozatára reagálva. A Fidesz elnöke hétfőn a szabad demokrata politikus belügyminisztersége alatt elfogadott rendelkezés lazaságát okolta a kék lámpás balesetek miatt. Kuncze Gábor kifejtette: 1996-ban jelentősen szigorították a megkülönböztetett jelzés használatát, egyebek mellett az államtitkároktól, sőt több minisztertől visszavonták azt. Álláspontja szerint a jelenlegi kormány az, amely korlátlanul osztogatja ezt a jogosultságot. Kuncze Gábor értesülése szerint már főosztályvezetői szinten is van példa a kék lámpa használatára, egyszer pedig ő maga volt tanúja annak, hogy egy 10-12 éves gyereket szállított egy megkülönböztetett jelzésű autó. 2000. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN A reformáció napján Az Országos Protestáns Napok programsorozatának országos emlékünnepségét tartották kedden Budapesten, a pesterzsébeti baptista templomban. Az események a hagyomány szerint minden évben a reformáció napján, október 31-én zárulnak. Márkus Mihály református püspök, az ökumenikus tanács elnöke felidézte a reformáció 16. századi kezdeteit. Szebik Imre evangélikus püspök igehirdetésében azt hangsúlyozta: „Nincsenek bűntelen keresztyének egyik felekezetben sem, de lehet győztes keresztyén életet élni.” Erősödő polgári erők Szájer József, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdán találkozott Nagyezsda Mihajlovával, a bolgár kormány külügyminiszterével, az Európai Néppárt (EPP) alelnökével. Az EPP alelnöke üdvözölte a Fidesz belépését az Európai Unióba. A felek egyetértettek abban, hogy a közép-európai polgári erők az utóbbi években megerősödtek, és megnövekedett politikai befolyásuk az együttműködésüket még eredményesebbé teszi. Nagyezsda Mihajlova az Atlanti Szervezetek Társasága budapesti közgyűlésén vett részt. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest VIII. ker. Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu A Horthy-korszak erényeit méltatta a kormányfői tanácsadó Nyusztay Máté NÉPSZAVA Magyarországon viszonylag erős kormányfői hatalom kialakítására nyújtott lehetőséget az alkotmány, ehhez azonban a korábbi kormányok idején hiányzott a szerkezeti és az intellektuális támogatás. Orbán Viktor miniszterelnök azonban mindkettőben megerősítette hatalmát, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt - jelentette ki Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a Tíz éve szabadon című háromnapos nemzetközi konferencián. A tudományos fórumon több mint 60 külföldi és magyar politikus, politológus és más szakértő vett részt. Stumpf István úgy vélekedett, a Miniszterelnöki Hivatal megerősítését többek között az is indokolta, hogy a választási kampányok során bebizonyosodott: világos, egyértelmű kormánykommunikáció nélkül nem lehet sikereket elérni. Carlos Flores spanyol alkotmányjogász előadásában a közép-európai régió országainak új alkotmányairól beszélt. Elmondta, a rendszerváltás után újra fel kellett fedezni az alkotmányosságot, az alapvető jogokat, így jelentősen megnőtt az alkotmányok szerepe. A korábbi, szocialista alaptörvények ugyanis nem legitimálták a rendszereket, nem tartalmaztak garanciákat, sem pedig konszenzuskényszert a döntő kérdésekben. így érthető, hogy az átmenet után az alkotmány ebben a térségben a politikai szabadság jelképévé vált. Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke arról beszélt, hogy az 1989-90-es átmenet stílusát Magyarországon az Alkotmánybíróság határozta meg. A rendszerváltáskor ugyanis az alkotmány sok olyan fontos kérdésről nem rendelkezett, mint például a múlt rendszer bűntettei és a jóvátétel. Ezekről a kérdésekről Magyarországon az Alkotmánybíróság döntött. Sólyom hangsúlyozta, a taláros testület szerepe hazánkban azokból a szempontokból is jelentős, hogy irányt tudott szabni a törvényhozás számára, csakúgy, mint minden jól működő demokráciában. Hans-Dieter Klingemann professzor, a nemzetközi politikatudományi társaság egykori alelnöke előadásában a politikai elégedetlenség hatásairól beszélt. Véleménye szerint a demokratikus rendszereket fenyegetné az, ha „az elégedetlen demokraták és autokraták a szélsőséges pártokat támogatnák”. Elmondta, az elmúlt évek során összesen 18 országban készítettek felméréseket és 118 pártot vizsgáltak. Kiderült, hogy a legtöbben a volt NDK területén, a legkevesebben pedig Oroszországban támogatják a demokráciát. Az „elégedett demokraták” aránya Albániában a legmagasabb és Oroszországban a legalacsonyabb. Ezzel párhuzamosan Oroszországban a legnagyobb az autokraták száma. Klingemann professzor hangsúlyozta, bár az autokraták és az elégedett demokraták egy részét felszívják a demokratikus elveket valló pártok, de így is marad egy olyan jelentős tömeg, amely könynyen beállhat a tekintélyelvű pártok támogatójává a térségben. Jerzy Wiatr professzor, volt lengyel oktatási miniszter, a nemzetközi politikatudományi társaság alelnöke előadásában arról beszélt, hogy a kelet-közép-európai régióban a mai napig a történelmi megosztottság, a volt kommunisták és antikommunisták szembenállása dominál. Véleménye szerint erre a problémára egyrészt az EU-integráció adhat választ, másrészt az, hogy a szavazók a kutatások szerint kezdenek ráunni a megosztottságra. Ezt bizonyítja, hogy Lengyelországban a felmérések szerint a választók 80 százaléka három olyan jelöltre adta le a voksát a választásokon, akik az előző rendszerben kommunisták voltak. Schmidt Mária, a XX. Századi Intézet (a konferencia egyik fő szervezője) főigazgatója a két világháború közötti Magyarországról beszélt, s többek között kifogásolta azt, hogy a Horthy-korszakot egyre többen próbálják negatív színben feltüntetni, holott az 1945-56 közötti időszak sokkal rosszabb volt, mint a két világháború közti. Ezt azzal indokolta, hogy ’45 után vesztettük el az újonnan visszaszerzett területeket, míg Horthy Miklós ellensúlyozta Trianon sokkját. A történész, aki a kormányfő tanácsadója is, hangsúlyozta, a Horthy-korsszakban polgári demokrácia volt, ezért is érthetetlen számára a „hangadó értelmiség” vélekedése a Horthy-korszakkal kapcsolatban. Schmidt szólt arról is, hogy Kádár János megítélésével kapcsolatban a legújabb trend Kádár pozitív vonásainak feltüntetése. Szerinte, bár sokan törekszenek arra, hogy Kádárral kapcsolatban nosztalgiát ébresszenek az emberekben, a volt pártfőtitkár valójában hataloméhes, gyáva, műveletlen, kegyetlen ember volt, aki a hazaárulás és a tömeggyilkosság árán is megtartotta a hatalmát. Schmidt Mária: 45 után vesztettük el az újonnan visszaszerzett területeket, míg Horthy ellensúlyozta Trianon sokkját SSWSSSÄSSSSS:*.' Emlékezés Károlyi Mihályra MTI-információ Körülbelül ezren gyűltek össze a második magyar köztársaság elnökének, Károlyi Mihálynak a Szobránál. Vitányi Iván szocialista politikus a köztársaság eszméjének összekötő szerepéről. Szabó Iván, az MDNP tiszteletbeli elnöke a történelem folytonosságáról beszélt. A szabadságharcok mindig a respublika és a demokrácia elveit próbálták megvalósítani, mondotta Szabó. A 82 évvel korábban, október 30-án este kikiáltott köztársaság elnökének szobránál virágokat és gyertyákat helyeztek el. A Civil Fórum, az ’56-os Emlékbizottság és a Károlyi Mihály Társaság által szervezett megemlékezést annak dacára tartották meg, hogy Károlyi Mihály a Parlament melletti téren álló bronzszobrát, a fejet és az arcot ismeretlenek vörös festékkel öntötték le. Szabó Iván: A szabadságharcok mindig a respublika és a demokrácia elveit próbálták megvalósítani Fellebbezett a magyar állam MTI-információ Fellebbez a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, mert nem értenek egyet a Fővárosi Bíróság ítéletével, amely a Herzog-gyűjtemény örököseinek ítélt tizenegy festményt a visszakért tizenkettőből. Martha Nierenberg, a műgyűjtő, Herzog Mór Lipót leszármazottja beperelte a magyar államot és két fővárosi múzeumot, hogy visszaszerezze a nagyapja tulajdonát képező festményeket. A Fővárosi Bíróság első fokon úgy határozott, hogy a per tárgyát képező tizenkét festmény közül tíz az Egyesült Államokban élő Martha Nierenberget illeti meg. A három vesztes alperes most a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. NÉPSZAVA Földkoncentráció költségvetési segítséggel A mezőgazdaság versenyképességét a nemzeti földalapról szóló törvénnyel is növelni kell, azonban még a kormánykoalíción belül is vita folyik a szabályozás legjobb módozatairól. Mást akar a Fidesz, mást az FKGP és megint mást az MDF-es szakértő, Kibédi Varga Sándor NÉPSZAVA A termőföldek körüli áldatlan állapotok rendezéséhez nem egy, hanem legalább három törvény elfogadására lenne szükség, mondotta Medgyasszay László MDF- es képviselő. Mert a nemzeti földalapról, az NF-ről szóló törvény csak a birtokrendezési törvénnyel és a földtörvénnyel közösen tudna elfogadható helyzetet teremteni, de még az elsővel kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Úgy néz ki, hogy az agrártárca földalapjavaslata ebben az évben már nem kerülhet a parlament elé, hiszen a miniszterelnöknek és a tárca vezetőjének nem sikerült megegyeznie az új intézmény - a majdan csaknem egymillió hektárral gazdálkodó szervezet - felügyeletéről, így talán arra is esély van, hogy a parlamenti tárgysorozatba vett Medgyasszay-tervezet, az NF-ről szóló önálló törvényjavaslat koalíciós kompromisszumot jelent. Az MDF-es képviselő elmondta, ő nem tartja jó megoldásnak a kisgazdák által javasolt közhasznú társaság felállítását, mivel annak működésére a társasági törvény szabályai lennének érvényesek, s persze választani kellene igazgatótanácsot, felügyelőbizottságot. Vagyis nehézkes lenne a munka. Szerinte praktikusabb országos hatáskörű költségvetési szervezetet létesíteni, olyant, amelynek vezetőjét a parlament hat évre nevezi ki, s az Országgyűlés illetékes bizottsága és az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Jogi kifogások is támadtak az agrártárca tervezetével kapcsolatban, mert az NF szervezet vagy társaság vagy az ÁPV Rt. - mert a Fidesz akarata szerint hozzá kerülne a nemzeti földalap - a Polgári törvénykönyv módosítása után jogosult lenne a meglévő haszonbérleti szerződések felmondására. Az NF-törvény fontos eszköz lenne ahhoz, hogy csak azok jussanak földtulajdonhoz és földhasználathoz, akik az illető településen a mezőgazdasági munkából élnek, mondta Medgyasszay. Az agrárium mindenütt jelentős költségvetési támogatást kap, mert a lakosságnak munkát, megélhetést ad. Az NF feladata lesz a földbirtok-koncentráció is. Például ha egy faluban húsz hektár termőföld lenne eladó, azt a költségvetési szervezet megvenné, s mondjuk tartós bérletbe adná annak, akinek már van negyven hektára - így segítené a magyar mezőgazdaság versenyképességének növelését. Nem foglalkozik a kormány Torgyán vagyoni ügyeivel Folytatás az 1. oldalról A parlament elnöke arra az újságírói kérdésre válaszolt így, amely azt firtatta: egyetért-e azzal az igazságügy-miniszteri kijelentéssel, hogy magánokirat-hamisítást követ el az a képviselő, aki vagyonnyilatkozatában valótlan adatokat közöl. Áder János ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy nem kapta még meg az SZDSZ kezdeményezését, amely emiatt összeférhetetlenségi eljárás megindítását javasolja Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ellen. A házelnök hangsúlyozta azt is, hogy ha a kezdeményezés megérkezik, azt továbbítja majd a mentelmi bizottságnak. Nem kerültek szóba a kormányülésen a kisgazdapárt ügyei, illetve Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, FKGP-elnök családjának építkezései - derült ki Borókai Gábornak kormányszóvivői tájékoztatón elmondott szavaiból. A kormány úgy gondolja, hogy nincs szerepe és tennivalója az ügyben, ezt Torgyán József ügyének tekinti, ezért nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában mindehhez azt tette hozzá, hogy mindez személyes ügye a miniszternek. „De olyan személyes ügye, ahol nem fogja tudni elkerülni, hogy a nagyobb nyilvánosság előtt beszéljen róla, és innen kezdve ha valamilyen lépést tenni kell, akkor az már parlamenti és kevésbé a kormányra tartozó feladat” - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy négyszemközt beszélt-e Torgyánnal az építkezésről, a kormányfő közölte: olyan ügyeket, amelyek nem tartoznak rá, nem szokott szóba hozni. A miniszter úrnak nyilván a parlamentben - ne legyen kétségünk efelől - megfelelő kérdéseket fognak feltenni, és támadásokat fog kapni. Ott lesz dolga éppen elég, hogy megválaszolja ezeket a kérdéseket - fogalmazott Orbán Viktor.