Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)
2000-12-11 / 289. szám
NÉPSZAVA Gyógyszerkassza: javaslat a keret növelésére Fadgyas Gábor NÉPSZAVA Várhatóan holnapi ülésén szavaz az Országgyűlés a gyógyszerár-támogatás mértékét két évre eldöntő költségvetési tervezethez benyújtott módosító javaslatokról. Jelenleg négy képviselői indítvány fekszik a Tisztelt Ház előtt a gyógyszerek ártámogatására szolgáló zárt pénzügyi keret kinyitását, illetve annak növelését javasolva az elkövetkező két évre. Az előterjesztő ellenzéki, illetve független képviselők úgy vélik, a gyógyszerkassza alultervezése tudatosan folyik évek óta, és ez a szavazás alatt álló új költségvetési törvényben sincs másképp. Vojnik Mária szocialista képviselőtársaival azt javasolja, nyissák meg a felülről zárt kasszát. Ez esetben ugyanis a tényleges kiadásokhoz igazíthatnák a támogatás mértékét, s év közben nem okozna feszültséget, illetve az ideihez hasonló átcsoportosítási kényszert az alultervezett, zárt rendszer. Véleménye szerint jövőre körülbelül 20 milliárd forintos lesz a pénzalap túllépése. A képviselő asszony szerint tarthatatlan, hogy a 2001-es költségvetésben 3-5 milliárd forinttal az idei tényleges kiadás alá tervezik a forrásokat. Az Országgyűlés múlt heti szavazása alapján nem kerül a Tisztelt Ház elé az a javaslat, amelyet három szocialista képviselő terjesztett be: Kökény Mihály, Schwarz Tibor és Vojnik Mária parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását indítványozta az idei gyógyszerárcsökkentési tárgyalások felülvizsgálatára. A testületnek vizsgálnia kellett volna többek között, hogy a kormányzat halogató taktikája mennyiben járult hozzá a lakossági gyógyszerterhek növekedéséhez, illetve hogy az egészségügyben érdekelt kormányzati szervek közötti kaotikus feladatmegosztás miatt alakult-e ki a gyógyszerár-tárgyalások körüli mizéria. Folytatás az 1. oldalról Ezenkívül törvényi garanciát követelnek a társadalombiztosítási járulékok és a közpénzek felhasználásának civil kontrolljára. El akarják érni - 2000. december 31-ig -, jogszabályban kihirdetett megállapodás adjon garanciát arra, hogy ötéves felzárkóztatási programmal mindkét ágazat dolgozói megérdemelt bérükhöz jutnak. A szakszervezeti felhívás szerint már csaknem 90 milliárd hiányzik az egészségügyből, miközben már kiürült az Egészségbiztosítási Alap kórházi kasszája, és 68 kórházban működik csődbiztos. A demonstrálók szerint tűrhetetlen, hogy a kormány nem teremtette meg a tisztességes bérezést, s így hallgatólagosan kötelezi a betegeket, hogy „hánylapénzt" fizessenek. Miután pénteken az Egészségügyi Minisztérium közleményében jelezte: kész egyeztetni az ágazat képviselőjével, Cser Ágnes számításai szerint hétfőn derül ki, mikor kezdődhetnek a tárgyalások. A megbeszéléseken több társszervezet, illetve várhatóan a Magyar Orvosi Kamara képviselője vesz részt. Igaz, többek szerint ez az egészségügyi miniszter részéről már csupán egy gesztus, ugyanis a kétéves költségvetés számai már megvannak, lényeges változtatásokra már szinte esély sincs. Ezt látszik bizonyítani Gógl Árpád egészségügy miniszter nyilatkozata is. A pénteki munkabeszüntetésre reagálva elmondta, értelmetlennek tartja a megmozdulást. Az orvosi kamara vasárnapi közgyűlésén az egészségügy finanszírozásával kapcsolatban kijelentette: meg kell érteni, hogy az ország jövője érdekében a családokra, lakásfeltételeikre, munkahelyteremtésre kell összpontosítani. Kifejtette, a magyar egészségügy működési gondjainak megoldására a közelmúltban elkészült egy program, mely az egészségügyi intézményrendszer ésszerűsítése mellett tartalmazza az ágazatban dolgozók három szakaszban történő béremelésének tervét is. Az állami költségvetés megadja a lehetőséget az egészségügyi dolgozók 20 százalékos béremelésére - mondta a miniszter. Gesztus értékű egyeztetés Cser Ágnes: Nem elég a kormányprogramban kiemelt bérfejlesztést ígérni az egészségügyi és szociális dolgozóknak, annak teljes pénzügyi fedezetét is biztosítani kell Gy. Balázs Béla felvétele Tanárok tiltakozó röpgyűlése MTI-információ A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tiltakozó röpgyűléseket helyezett kilátásba a közoktatási intézményekben december 18-ra a pedagógusbérek elmaradt korrekciója miatt. A tervezett akcióról Borbáth Gábor főtitkár, az érdekvédelmi szervezet szombati, budapesti országos küldöttgyűlését követően nyilatkozott. A PSZ a gyűléseken szeretné felmérni, hogy az iskolák szükségesnek tartanak-e más akciót, helyi, országos demonstrációt vagy esetleg figyelmeztető sztrájkot. Késésben a katonai rendőrség A testületet nem pótolhatja a tervezett nemzetőrség Két éve elkészült egy új szervezet, a katonai rendőrség felállításának koncepciója, ám a létrehozása még el sem kezdődött. Bár az akkori tervek szerint 1999 végére vagy ez év elejére felállt volna a testület, a tervezet érdemi megvalósításához hozzá sem kezdtek. NÉPSZAVA-információ Háromszáz fősre tervezett katonai rendőrség létrehozásának koncepciója készült el 1998-ban. A NATO elvárásainak és gyakorlatának megfelelő testületet az elmúlt év végén, de legkésőbb 2000 elején alakították volna meg. A honvédelmi tárca korábbi nyilatkozataiból kitűnt, hogy a szervezet teljes kiépítése három évet vesz majd igénybe és 2003-ra fejeződhet be. A jelenlegi helyzet azonban azt mutatja, hogy leghamarabb az évtized közepe táján működhet majd katonai rendőrség Magyarországon. Az új szervezet igazodna a nyugati országokban működő hasonló egységek szervezeti és működési elveihez. A francia nemzeti csendőrség - a hadsereg egyik haderőneme - például a területvédelem szerves része, ugyanakkor feladatának jelentős részét békeidőben a lakosság közbiztonsága érdekében látja el, illetve katonai rendőri feladatokat végez a határaikon kívüli missziókban is. Az eredeti elképzelések szerint a magyar katonai rendőrség a Magyar Honvédség részeként, adott esetben a rendőrség, a határőrség helyett végezhetné a közrend biztosításával kapcsolatos feladatokat, és közhatalmi feladatot is elláthatna. Olyan szervezetre volna tehát szükség, amelynek a kiképzése katonai eljárásokra is épül, fegyverzete, felszerelése megfelel a katonai és a különleges rendőri erőknél találhatóknak is. A rendeltetésének megfelelő szolgálaton túl együttműködve a rendvédelmi szervezetekkel, segíthet a közrend és közbiztonság fenntartásában. A szervezetnek tehát nem csupán a laktanyákon kívüli katonai rend és fegyelem őrzése, a hadgyakorlatok külső biztosítása, illetve egyes katonai igazgatási feladatok ellátása tartozna hatáskörébe. A magyar katonai rendőrség őrizné például a brüsszeli NATO-képviseletünket, illetve egyes fontos katonai személyiségeket is. Nyomozati jogkört kapnának, így teljessé válna a katonai büntető igazságszolgáltatás rendszere is. Amíg ugyanis a rendőrség, a civil ügyészség és a bíróság eljárása egymásra épül, addig a katonai terület Magyarországon ilyen szempontból csonka, csak a katonai ügyészség és a hadbíróság szervezete működik. A katonai rendőrséggel kiegészítve viszont itt is zárt egésszé válna a rendszer. Gergényi Péter, a katonai rendőrség koncepciójának kidolgozásával megbízott rendőr dandártábornok elmondta: ő és munkatársai két évvel ezelőtt elvégezték feladatukat. Az tervezetet a honvédelmi tárca kollégiuma megtárgyalta, azonban azóta nincs információja az anyag sorsáról. A tábornok arról is beszámolt, hogy a tervezet szerint több jogszabály módosítására is szükség lenne, köztük a kétharmados nemzetbiztonsági törvény kibővítésére, hiszen a katonai rendőrség - más bűnüldöző szervekhez hasonlóan - titkosszolgálati módszereket is alkalmazhatna. Információink szerint heves ellenállást váltott ki a honvédelmi tárcánál az az elképzelés, hogy a katonai rendőrség illetékessége nem csupán a honvédség, hanem a minisztérium személyi állományára is kiterjedne. Nem sikerült megállapodni abban sem, hogy a vezérkari főnök vagy a miniszter irányítsa, felügyelje a testületet. A vitás kérdések időközben bővültek: bizonyos érdekcsoportok a NATO-gyakorlattal szemben belügyi szervezetnek kívánják látni a katonai rendőrséget. Meg nem erősített források úgy tudják, a katonai rendőrség megalakulása azért szenved jelentős késedelmet, mert feladatkörét egyes politikusok szívesebben ruháznák a megalakítani tervezett nemzetőrségre. Ez azonban nem felelne meg az európai normáknak. A katonai rendőrséggel kapcsolatos kérdéseinkre nem reagált a honvédelmi tárca. Nem sikerült megállapodni abban sem, hogy a vezérkari főnökságyt a miniszter irányítsa, felügyelje a testületet BELFÖLD Szükséges, de nem eredményes a kilakoltatás korlátozása Friss törvény esetén nincs esély a moratórium kihirdetésére Bár fontos a figyelemfelhívás, mégsem tartják hatásosnak a kilakoltatás megfékezésére Iványi Gábor javaslatát a szakemberek. A szociális szakértő azt ajánlja, a parlament vezessen be moratóriumot a téli hónapok kilakoltatásainak megelőzésére. Többen úgy vélik, amelyik helyhatóság figyel a szegényekre, e nélkül sem teszi télen utcára a fizetésképteleneket. Ahol viszont alacsony a szociális érzékenység, nem szünetelnek a kiköltöztetések téren sem. Holubár Zita NÉPSZAVA Logikus, indokolt és szükséges lépésnek tartják a szakemberek Iványi Gábor országgyűlési képviselő javaslatát, miszerint a parlament hirdessen moratóriumot az önkormányzatok számára a téli kilakoltatások megelőzésére. Kérdéses azonban, mennyire reális ennek megvalósítására. - Nincs esély arra, hogy egy nemrégiben megalkotott jogszabályt ilyen rövid időn belül moratóriummal lássanak el - véli Pelle József, a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei főigazgatója. Tavasszal fogadták el Juharos Róbert indítványát, amelynek értelmében gyorsított eljárással - a jegyző döntését követően - kilakoltathatják az adósokat. Erre a törvényre ilyen rövid időn belül nem fognak moratóriumot hirdetni. Lesz, ahol a tél ellenére kilakoltatják majd a fizetésképteleneket, de amelyik önkormányzatban van önmérséklet, az máskor is jobban ügyel a szociális helyzetre. A hajléktalanellátó rendszer nem tudja kezelni ezt a problémát - szögezte le a főigazgató. Most vagyunk a befogadóképességünk határán. Ha emelkedik a kilakoltatottak száma, nem lesz képes befogadni az utcára kerülőket. Márpedig ez stabilan növekszik. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint az önkormányzatok többsége szociálisan érzékeny. Hangsúlyozta azonban: a téli moratórium nem megoldás. Gyakori eset, hogy a családokat még nyáron kiköltöztetik, s télig nem találnak lakhelyre. Számukra ugyanolyan veszélyt jelent a tél közeledte. - A moratóriumnál ésszerűbb dolgot nem tudok elképzelni - kommentálta a javaslatot Ikvai Szabó Imre, a fővárosi önkormányzat szociálpolitikai irodavezetője. A rendszer száz sebből vérzik, s ezzel lélegzethez juthatnának mindazok, akiket kilakoltatás fenyeget. Télen ez az átlagosnál is nagyobb veszélyforrás. Az önkormányzatok a jogalkotásra várnak a kilakoltatással kapcsolatban - mondta Ikvai. Arra lenne szükség, hogy a lakhatást normatíva segítségével támogassák, így sem drága intézmények fenntartására, sem más segélyezési formákra nem lenne szükség, s egyben tudnának maradni a családok is, nem veszítenék el munkahelyüket, tanulási lehetőségüket. A kormánynak általános felelőssége van egy ilyen társadalmi krízishelyzetben - szögezte le az irodavezető. Irányt kellene mutatnia, kezdeményeznie kellene a jogalkotást, a parlamentnek pedig meg kellene teremtenie a szükséges jogi hátteret. Mindehhez a szaktárcánál kellene összehangolni a tevékenységeket. Bíróságok a választások idején A magyar választójogi törvény értelmében a választási jogvitákban a honi bíróságoknak három napon belül dönteniük kell. Az elmúlt évek során nem alakult ki bizonytalan jogi helyzet, alkotmányos válság - mondta Lorrmici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke. A törvényben a bíróságok számára előírt háromnapos ügyintézési határidő olykor megnehezíti a bizonyítási eljárás lefolytatását, de a bíróságok az idő szorításában is megalapozott és szakszerű döntéseket hoztak. 2000. DECEMBER 11., HÉTFŐ KÖZLEMÉNY Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy - a számviteli törvény előírásainak megfelelve - a Hungária Alap életbiztosítás eszközalapjaiba történő befizetéseknek, valamint a különböző tranzakciók felvételének (pl. átváltás, díjmentesítés, részleges visszavásárlás stb.) ez évi utolsó dátuma december 20. A különböző tranzakciók bejelentése és a díjak befizetése december 20. után is lehetséges, azonban ezek végrehajtására - az éves zárást követően - az eszközalapok jövő évi első értékelésekor kerül sor. Megértésüket köszönjük! Hungária Biztosító Rt.