Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)

2000-12-11 / 289. szám

NÉPSZAVA Gyógyszerkassza: javaslat a keret növelésére Fadgyas Gábor NÉPSZAVA Várhatóan holnapi ülésén sza­vaz az Országgyűlés a gyógy­szerár-támogatás mértékét két évre eldöntő költségvetési terve­zethez benyújtott módosító javas­latokról. Jelenleg négy képvise­lői indítvány fekszik a Tisztelt Ház előtt a gyógyszerek ártámo­gatására szolgáló zárt pénzügyi keret kinyitását, illetve annak növelését javasolva az elkövet­kező két évre. Az előterjesztő el­lenzéki, illetve független képvi­selők úgy vélik, a gyógyszer­­kassza alultervezése tudatosan folyik évek óta, és ez a szavazás alatt álló új költségvetési tör­vényben sincs másképp. Vojnik Mária szocialista képviselő­tár­saival azt javasolja, nyissák meg a felülről zárt kasszát. Ez eset­ben ugyanis a tényleges kiadá­sokhoz igazíthatnák a támogatás mértékét, s év közben nem okozna feszültséget, illetve az ideihez hasonló átcsoportosítási kényszert az alultervezett, zárt rendszer. Véleménye szerint jö­vőre körülbelül 20 milliárd fo­rintos lesz a pénzalap túllépése. A képviselő asszony szerint tart­hatatlan, hogy a 2001-es költ­ségvetésben 3-5 milliárd forint­tal az idei tényleges kiadás alá tervezik a forrásokat. Az Országgyűlés múlt heti szavazása alapján nem kerül a Tisztelt Ház elé az a javaslat, amelyet három szocialista kép­viselő terjesztett be: Kökény Mihály, Schwarz Tibor és Voj­nik Mária parlamenti vizsgáló­­bizottság létrehozását indítvá­nyozta az idei gyógyszerár­­csökkentési tárgyalások felül­vizsgálatára. A testületnek vizs­gálnia kellett volna többek kö­zött, hogy a kormányzat haloga­tó taktikája mennyiben járult hozzá a lakossági gyógyszerter­­hek növekedéséhez, illetve hogy az egészségügyben érdekelt kor­mányzati szervek közötti kaoti­kus feladatmegosztás miatt ala­­kult-e ki a gyógyszerár-tárgyalá­sok körüli mizéria. Folytatás az 1. oldalról Ezenkívül törvényi garanciát követelnek a társadalombiztosí­tási járulékok és a közpénzek felhasználásának civil kontroll­jára. El akarják érni - 2000. de­cember 31-ig -, jogszabályban kihirdetett megállapodás adjon garanciát arra, hogy ötéves fel­zárkóztatási programmal mind­két ágazat dolgozói megérde­melt bérükhöz jutnak. A szak­­szervezeti felhívás szerint már csaknem 90 milliárd hiányzik az egészségügyből, miközben már kiürült az Egészségbiztosítási Alap kórházi kasszája, és 68 kór­házban működik csődbiztos. A demonstrálók szerint tűrhetet­len, hogy a kormány nem terem­tette meg a tisztességes bérezést, s így hallgatólagosan kötelezi a betegeket, hogy „hán­­ylapénzt" fizessenek. Miután pénteken az Egészség­­ügyi Minisztérium közleményé­ben jelezte: kész egyeztetni az ága­zat képviselőjével, Cser Ágnes szá­mításai szerint hétfőn derül ki, mi­kor kezdődhetnek a tárgyalások. A megbeszéléseken több társszer­vezet, illetve várhatóan a Magyar Orvosi Kamara képviselője vesz részt. Igaz, többek szerint ez az egészségügyi miniszter részéről már csupán egy gesztus, ugyanis a kétéves költségvetés számai már megvannak, lényeges változtatá­sokra már szinte esély sincs. Ezt látszik bizonyítani Gógl Árpád egészségügy miniszter nyilatkozata is. A pénteki mun­kabeszüntetésre reagálva el­mondta, értelmetlennek tartja a megmozdulást. Az orvosi kama­ra vasárnapi közgyűlésén az egészségügy finanszírozásával kapcsolatban kijelentette: meg kell érteni, hogy az ország jövő­je érdekében a családokra, la­kásfeltételeikre, munkahelyte­remtésre kell összpontosítani. Kifejtette, a magyar egészség­ügy működési gondjainak meg­oldására a közelmúltban elké­szült egy program, mely az egészségügyi intézményrend­szer ésszerűsítése mellett tartal­mazza az ágazatban dolgozók három szakaszban történő bér­emelésének tervét is.­­ Az álla­mi költségvetés megadja a lehe­tőséget az egészségügyi dolgo­zók 20 százalékos béremelésére - mondta a miniszter. Gesztus értékű egyeztetés Cser Ágnes: Nem elég a kormányprogramban kiemelt bérfejlesztést ígérni az egészségügyi és szociális dolgozóknak, annak teljes pénzügyi fede­zetét is biztosítani kell Gy. Balázs Béla felvétele Tanárok tiltakozó röpgyűlése MTI-információ A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tiltakozó röpgyűléseket helyezett kilátásba a közoktatási intézményekben december 18-ra a pedagógusbérek elmaradt kor­rekciója miatt. A tervezett akció­ról Borbáth Gábor főtitkár, az érdekvédelmi szervezet szom­bati, budapesti országos küldött­­gyűlését követően nyilatkozott. A PSZ a gyűléseken szeretné felmérni, hogy az iskolák szük­ségesnek tartanak-e más akciót, helyi, országos demonstrációt vagy esetleg figyelmeztető sztrájkot. Késésben a katonai rendőrség A testületet nem pótolhatja a tervezett nemzetőrség Két éve elkészült egy új szervezet, a katonai rendőrség felállításá­nak koncepciója, ám a létrehozása még el sem kezdődött. Bár az akkori tervek szerint 1999 végére vagy ez év elejére felállt volna a testület, a tervezet érdemi megvalósításához hozzá sem kezdtek. NÉPSZAVA-információ Háromszáz fősre tervezett katonai rendőrség létrehozásának koncep­ciója készült el 1998-ban. A NATO elvárásainak és gyakorlatának megfelelő testületet az elmúlt év végén, de legkésőbb 2000 elején alakították volna meg. A honvé­delmi tárca korábbi nyilatkozatai­ból kitűnt, hogy a szervezet teljes kiépítése három évet vesz majd igénybe és 2003-ra fejeződhet be. A jelenlegi helyzet azonban azt mutatja, hogy leghamarabb az évtized közepe táján működhet majd katonai rend­őrség Magyarorszá­gon. Az új szervezet igazodna a nyugati országokban műkö­­dő hasonló egységek szervezeti és működési elveihez. A francia nemzeti csendőrség - a hadsereg egyik haderőneme - például a területvédelem szerves része, ugyanakkor feladatának jelentős részét békeidőben a lakosság közbiztonsága érdekében látja el, illetve katonai rendőri feladato­kat végez a határaikon kívüli missziókban is. Az eredeti elképzelések szerint a magyar katonai rendőrség a Magyar Honvédség részeként, adott esetben a rendőrség, a ha­tárőrség helyett végezhetné a közrend biztosításával kapcsola­tos feladatokat, és közhatalmi fel­adatot is elláthatna. Olyan szerve­zetre volna tehát szükség, amely­nek a kiképzése katonai eljárá­sokra is épül, fegyverzete, felsze­relése megfelel a katonai és a kü­lönleges rendőri erőknél találha­tóknak is. A rendeltetésének meg­felelő szolgálaton túl együttmű­ködve a rendvédelmi szerveze­tekkel, segíthet a közrend és köz­­biztonság fenntartásában. A szervezetnek tehát nem csupán a laktanyákon kívüli katonai rend és fe­gyelem őrzése, a hadgyakorlatok kül­ső biztosítása, illet­ve egyes katonai igazgatási feladatok ellátása tartozna ha­táskörébe. A magyar katonai rendőrség őrizné például a brüsszeli NATO-képviseletün­­ket, illetve egyes fontos katonai személyiségeket is. Nyomozati jogkört kapnának, így teljessé vál­na a katonai büntető igazságszol­gáltatás rendszere is. Amíg ugyanis a rendőrség, a civil ügyészség és a bíróság eljárása egymásra épül, addig a katonai te­rület Magyarországon ilyen szempontból csonka, csak a kato­nai ügyészség és a hadbíróság szervezete működik. A katonai rendőrséggel kiegészítve viszont itt is zárt egésszé válna a rendszer. Gergényi Péter, a katonai rend­őrség koncepciójának kidolgozá­sával megbízott rendőr dandártá­bornok elmondta: ő és munkatár­sai két évvel ezelőtt elvégezték feladatukat. Az tervezetet a hon­védelmi tárca kollégiuma meg­tárgyalta, azonban azóta nincs in­formációja az anyag sorsáról. A tábornok arról is beszámolt, hogy a tervezet szerint több jog­szabály módosítására is szükség lenne, köztük a kétharmados nemzetbiztonsági törvény kibőví­tésére, hiszen a katonai rendőrség - más bűnüldöző szervekhez ha­sonlóan - titkosszolgálati mód­szereket is alkalmazhatna. Információink szerint heves el­lenállást váltott ki a honvédelmi tárcánál az az elképzelés, hogy a katonai rendőrség illetékessége nem csupán a honvédség, hanem a minisztérium személyi állomá­nyára is kiterjedne. Nem sikerült megállapodni abban sem, hogy a vezérkari főnök vagy a miniszter irányítsa, felügyelje a testületet. A vitás kérdések időközben bő­vültek: bizonyos érdekcsoportok a NATO-gyakorlattal szemben belügyi szervezetnek kívánják látni a katonai rendőrséget. Meg nem erősített források úgy tudják, a katonai rendőrség megalakulása azért szenved je­lentős késedelmet, mert feladat­körét egyes politikusok szíve­sebben ruháznák a megalakítani tervezett nemzetőrségre. Ez azonban nem felelne meg az eu­rópai normáknak. A katonai rendőrséggel kap­csolatos kérdéseinkre nem reagált a honvédelmi tárca. Nem sikerült megállapodni abban sem, hogy a vezérkari főnök­ságyt a miniszter irányítsa, felügyelje a testületet BELFÖLD Szükséges, de nem eredményes a kilakoltatás korlátozása Friss törvény esetén nincs esély a moratórium kihirdetésére Bár fontos a figyelemfelhívás, mégsem tartják hatásosnak a kila­koltatás megfékezésére Iványi Gábor javaslatát a szakemberek. A szociális szakértő azt ajánlja, a parlament vezessen be moratóriu­mot a téli hónapok kilakoltatásainak megelőzésére. Többen úgy vélik, amelyik helyhatóság figyel a szegényekre, e nélkül sem teszi télen utcára a fizetésképteleneket. Ahol viszont alacsony a szociá­lis érzékeny­ség, nem szünetelnek a kiköltöztetések téren sem. Holubár Zita NÉPSZAVA Logikus, indokolt és szükséges lépésnek tartják a szakemberek Iványi Gábor országgyűlési kép­viselő javaslatát, miszerint a par­lament hirdessen moratóriumot az önkormányzatok számára a téli kilakoltatások megelőzésére. Kérdéses azonban, mennyire re­ális ennek megvalósítására. - Nincs esély arra, hogy egy nemrégiben megalkotott jogsza­bályt ilyen rövid időn belül mora­tóriummal lássanak el - véli Pelle József, a Fővárosi Szociális Köz­pont és Intézményei főigazgatója. Tavasszal fogadták el Juharos Ró­bert indítványát, amelynek értel­mében gyorsított eljárással - a jegyző döntését követően - kila­koltathatják az adósokat. Erre a törvényre ilyen rövid időn belül nem fognak moratóriumot hirdet­ni. Lesz, ahol a tél ellenére kila­koltatják majd a fizetésképtelene­ket, de amelyik önkormányzatban van önmérséklet, az máskor is jobban ügyel a szociális helyzetre. A hajléktalanellátó rendszer nem tudja kezelni ezt a problémát - szögezte le a főigazgató. Most vagyunk a befogadóképességünk határán. Ha emelkedik a kilakol­­tatottak száma, nem lesz képes befogadni az utcára kerülőket. Márpedig ez stabilan növekszik. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szö­vetségének főtitkára szerint az önkormányzatok többsége szo­ciálisan érzékeny. Hangsúlyozta azonban: a téli moratórium nem megoldás. Gyakori eset, hogy a családokat még nyáron kiköl­töztetik, s télig nem találnak lak­helyre. Számukra ugyanolyan veszélyt jelent a tél közeledte. - A moratóriumnál ésszerűbb dolgot nem tudok elképzelni - kommentálta a javaslatot Ikvai Szabó Imre, a fővárosi önkor­mányzat szociálpolitikai iroda­vezetője. A rendszer száz sebből vérzik, s ezzel lélegzethez juthat­nának mindazok, akiket kilakol­tatás fenyeget. Télen ez az átla­gosnál is nagyobb veszélyforrás. Az önkormányzatok a jogal­kotásra várnak a kilakoltatással kapcsolatban - mondta Ikvai. Arra lenne szükség, hogy a lak­hatást normatíva segítségével támogassák, így sem drága in­tézmények fenntartására, sem más segélyezési formákra nem lenne szükség, s egyben tudná­nak maradni a családok is, nem veszítenék el munkahelyüket, tanulási lehetőségüket. A kormánynak általános fele­lőssége van egy ilyen társadalmi krízishelyzetben - szögezte le az irodavezető. Irányt kellene mu­tatnia, kezdeményeznie kellene a jogalkotást, a parlamentnek pedig meg kellene teremtenie a szükséges jogi hátteret. Mindeh­hez a szaktárcánál kellene össze­hangolni a tevékenységeket. Bíróságok a választások idején A magyar választójogi törvény értelmében a választási jogviták­ban a honi bíróságoknak három napon belül dönteniük kell. Az el­múlt évek során nem alakult ki bizonytalan jogi helyzet, alkot­mányos válság - mondta Lorrmici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság ta­nácselnöke. A törvényben a bíró­ságok számára előírt háromnapos ügyintézési határidő olykor meg­nehezíti a bizonyítási eljárás le­folytatását, de a bíróságok az idő szorításában is megalapozott és szakszerű döntéseket hoztak. 2000. DECEMBER 11., HÉTFŐ KÖZLEMÉNY Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy - a számviteli törvény előírásainak megfelelve - a Hungária Alap életbiztosítás eszközalapjaiba történő befizetések­nek, valamint a különböző tranzakciók felvételének (pl. átváltás, díjmentesítés, részleges visszavásárlás stb.) ez évi utolsó dátuma december 20. A különböző tranzakciók bejelentése és a díjak befizeté­se december 20. után is lehetséges, azonban ezek vég­rehajtására - az éves zárást követően - az eszközalapok jövő évi első értékelésekor kerül sor. Megértésüket köszönjük! Hungária Biztosító Rt.

Next