Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)

2000-12-14 / 292. szám

M­PSZ . \ Mérsékelt gyógyszeráremelés Jövőre legfeljebb 4,2 százalékkal emelkednek a gyógyszerek ter­melői árai, azután két évig pedig maximum az éves infláció 70 százalékát érheti el az árnöveke­dés - derült ki tegnap Frajna Imre, a Pénzügyminisztérium Út­alapokat felügyelő államtitkára beszámolójából. A három évre a gyártókkal köten­dő szerződés szándéknyilatkoza­tát a vállalatok túlnyomó többsé­ge már aláírta. A gyártók által is üdvözölt hosszú távú megállapodás lehető­séget biztosít majd arra is, hogy új készítmények kerüljenek fel a támogatási listára. ­ Jogsértő a budaörsi körfelüljáró engedélye A közlekedési felügyeletnek valószínűleg újra le kell folytatnia az engedélyezési eljárást Jogsértő volt a közlekedési hatóságok engedélyezési eljárása, amelynek alapján megépült Magyarország első körfelüljárója. Az új budaörsi bevásárlóközpont megközelíthetősége érdeké­ben magántőkéből megvalósult beruházással kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy egyes érintetteket el­zártak a jogorvoslat lehetőségétől. Veress Jenő NÉPSZAVA A közlekedési főfelügyelet jog­sértően adta ki az építési enge­délyt ebből következően a használatbavételit is­­ a budaör­si körfelüljáróra. A Legfőbb Ügyészség vizsgálata megálla­pította, hogy a meghozott állam­­igazgatási határozatok nem fe­lelnek meg a törvény előírásai­nak, ugyanis egyeseket egysze­rűen elzártak a jogorvoslat lehe­tőségétől. A főügyészség ezért felhívta a hatóság figyelmét ar­ra, hogy olyan, a szabályoknak megfelelő határozatokat hoz­zon, amelyek ellen az érintettek fellebbezéssel is élhetnek - tud­tuk meg Horányi Miklóstól, a Legfőbb Ügyészség szóvivőjé­től. (A felügyelet korábban kö­zönséges levélben utasította el a panaszosokat, ami jogilag értel­mezhetetlen eljárás, ellene pe­dig fellebbezni sem lehet.)­­ Mint arról lapunk már beszá­molt, a felüljáró és csatlakozó út­jai megépítésével szinte teljesen körülzártak egy budaörsi terüle­tet. Az érintett tulajdonosok vi­szont nem élhettek jogorvoslat­tal, mert a hatóság nem tekintette őket „ügyfélnek”. Az illetékesek arra hivatkoztak, hogy a magán­­beruházás „össztársadalmi ér­dek", ezért nem vonatkozik rá az egyéb építkezéseknél érvényes szomszédjog. Az egyik érintett ügyvédje, dr. Lendvay Attila az államigazga­tásról szóló tör­vényre hivatkozott, ................. amely kimondja: az eljárásban ügyfél az a magánszemély vagy szervezet, „amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti”. Bíró József, a Központi Közlekedési Felügye­let igazgatóhelyettese álláspont­ja szerint viszont a panaszosok „nem jogos érdekeket képvisel­nek”. A Legfőbb Ügyészség vizsgá­latát követően sajátos jogi hely­zet állt elő. Mivel a közlekedési főfelügyeletet - a jogorvoslat le­hetőségét biztosító­­ határozat meghozatalára utasították, ez azt jelenti: az engedélyezési eljárás még nem zárult le. A felüljárónak tehát - jogi értelemben - sem ha­tályos építési, sem ................... használatbavételi engedélye nincs. Ha a panaszosokról a felügyelet meg­állapítja, mégiscsak „ügyfelek”, akkor ők élhetnek felleb­_________ bezési jogukkal. S csak annak elbí­rálása után válhat jogerőssé vala­mennyi engedély. Ha viszont a felügyeletek az ügyészség elle­nében is vitatják az ügyféli minő­séget, akkor az érintettek bíró­sághoz fordulhatnak, ez az eljá­rás halasztó hatályú. A hatóságnak valószínűleg új­ra le kell folytatnia az engedélye­zési eljárást, amelynek során az ellenérdekelt feleknek megegye­zésre kell jutniuk - például a kör­nyezeti károk mérséklésében, kártérítés fizetésében. A jogvita végleges rendezéséig - bírósági eljárás esetén ez évekig is tarthat - megvonható a felüljá­ró használati joga, így viszont a bevásárlóközpontot is be kellene zárni, hiszen az áruház megnyitá­sának engedélyét a felüljáró át­adásához kötötték. Dr. Lendvay Attila szerint az engedélyező ha­tóságokat ezzel súlyos kártérítési felelősség fenyegetheti, hiszen a Legfőbb Ügyészség döntése a pa­naszosok álláspontját erősíti. A közlekedési hatóság felügye­leti szerve, a Közlekedési és Víz­ügyi Minisztérium lapunk kérdé­seire hetek óta nem válaszol. A jogvita végleges rendezéséig elméletileg megvonható a felüljáró használati joga Állami garanciát várnak az önkormányzatok Elmaradt a szavazás a gázközművagyonról NÉPSZAVA-információ Levélben fordul a gazdasági, a pénzügyi tárca vezetőjéhez és Stumpf István kancelláriaminisz­terhez a Települési Önkormány­zatok Országos Szövetsége (TÖ­­OSZ) a gázközművagyon vitás kérdéseinek rendezése érdeké­ben - döntöttek tegnapi elnöksé­gi ülésükön. Azt kérik, nyújtsa­nak kormánygaranciát arra, hogy a jövő évi jogalkotási tervbe fel­veszik a törvény módosítását. Várják a kormánytól azt is, hogy biztosítsa: jövőre kifizetik az 1993 és 1995 közötti beruházá­sok után járó kártalanítást is - tudtuk meg Zongor Gábortól, a TÖOSZ főtitkárától. A várakozá­sok szerint a törvény végszava­zását kedden, december 12-én kellett volna napirendre tűzni, ez azonban elmaradt. Eddig valamivel több mint há­­rommilliárd forintot fizettek ki abból a tízmilliárdos kártalaní­tásból, amit készpénzben ígért a magyar állam az 1993 előtti ön­­kormányzati beruházások után. A hatvanmilliárdos keret többi részét államkötvényben nyújtják az önkormányzatoknak. Az 1993 és 1995 közötti beruházások után 15-20 milliárd forint illetné meg a településeket. Amennyiben a TÖOSZ mos­tani levelére nem érkezik érde­mi válasz, bírósághoz fordul­nak. - Ha nem kapunk kellő kor­mánygaranciát, bepereljük a magyar államot - mondta Zon­gor Gábor. - Hisszük és bízunk benne, hogy a kormány betartja saját határozatát. Az eddigi ha­táridőket már többször módosí­tották, két és fél év telt el úgy, hogy nem született átfogó, tisz­tességes megoldás. - Elfogadha­tatlan, hogy a kormány előleg­gel próbálja befogni az önkor­mányzatok száját - tette hozzá a főtitkár. Leállt az építkezés Pilisjászfaluban Bihari Tamás NÉPSZAVA Egyelőre nem épülhet tovább Pilisjászfaluban a Johnson Cont­rols Kft. autóalkatrész-üzeme. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal építésügyi főosztályve­zetője, Bokor Andrea ezt egye­bek mellett azzal indokolta, hogy a településnek, Kékesi László polgármester állításával szem­ben, nincs érvényes területrende­zési terve. Emellett az önkor­mányzat mint elsőfokú építési hatóság szakszerűtlenül járt el. A polgármester szerint viszont van rendezési tervük, így tavaly a falu határában 60 ezer négyzet­­méter rossz adottságú földet mi­nősítettek át ipari területté és vontak belterületbe. 20 ezer négyzetmétert vett meg 20 millió forintért a Johnson Controls. A polgármester és Palotás Tibor, a cég igazgatója is cáfolta a bőr­és műanyag-feldolgozásról szóló rémhíreket. Állították: a bőröket méretre szabva kapják Németor­szágból, s a műanyagból készült napellenzők, karfák és más alkat­részek is készen érkeznek. A ve­szélyes hulladékot engedéllyel rendelkező cégek veszik át. A kft. száznál is több új mun­kahelyet teremtett, csatornafej­lesztésre pedig 17,5 millió forin­tot költöttek. A helyi zöldszerve­zetek szerint a pilisi régióban ipari létesítménynek nincs helye, mert a területen sok helyen fog­lalkoznak biogazdálkodással, lo­vas- és ökoturizmussal. Ezért furcsállják, hogy a szabálytalan­ságok ellenére a körzeti földhiva­tal bejegyezte a belterületbe vo­nást. Erdélyi Erika, a megyei földhivatal szakembere megígér­te, felülvizsgálják a döntést. Az országgyűlés környezetvé­delmi bizottságának tegnapi meghallgatásán Bokor Andrea elmondta, nem kívánják meg­akadályozni az üzem építését, viszont feladatuk a jogszabályok betartatása. A bizottság határo­zatképtelen volt. BELFÖLD 2000. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK3 Cser továbbra is arra vár, hogy kijelöljék a tárgyalások kormányképviselőjét Mikola az új egészségügyi miniszter Januártól Mikola István, az Országos Vérellátó Intézet jelenlegi igazgatója kerül az egészségügyi tárca élére. Gógl Árpád miniszter a változás után a Nemzeti Egészségügyi Intézetet irányítja majd. Mikola István elmondta: az új tárca képe már összeállt, személyi változásokról egyelőre nem nyilatkozik, az egyeztetések folyamatban vannak. Kun J. Viktória NÉPSZAVA Hosszas találgatások után Orbán Viktor tegnapi rádiónyilatkozatá­ban bejelentette: januártól Mikola István az új egészségügy minisz­ter, Gógl Árpád pedig egy egész­ségügyi közhasznú társaság élére kerül, amely magában foglalja az Egészségfejlesztési Kutatóinté­zetet, a Nemzeti Egészségfej­lesztési Intézetet és a tárca infor­mációs központját is. Mikola István miniszterjelölt­ként lapunknak nyilatkozva el­mondta, örül, hogy végre döntés született a kérdésben. - Az egészségügyi miniszter szemé­lyén kívül egyelőre még semmi sem biztos - mondta az Országos Vérellátó Szolgálat jelenlegi fő­igazgatója. - Személycserékről, szervezeti változásokról egyelő­re nem nyilatkozom, az egyezte­tések folyamatosan tartanak. Annyit azonban elmondott: „ap­ró feladatokkal” kívánja kezdeni miniszteri munkáját, mivel sze­rinte a nagy lehetőségek mindig ezekben rejlenek.­­ A magyar egészségügynek akkor van esélye kikerülni meg­lehetősen nehéz helyzetéből, ha a tárca és a hozzá tartozó intéz­mények élére komoly szakem­berek kerülnek. Most az egész­ségügyben olyan a helyzet, hogy a beteg üdve hellyel-közzel veszélybe kerül. Megkezdem te­hát azt a szervezetépítést, amit szükségesnek tartok az érdemi munka elindításához. Az ágazat alapjai nem rosszak, a felépít­ménnyel vannak gondok - hang­súlyozta Mikola. Miniszteri munkájával kapcso­latban nem táplál illúziókat, ha­táridőket sem szab, abban azon­ban bízik, hogy a következő másfél év alatt bizakodó hangu­lat alakul ki az egészségügyben. Mikola Istvánt várhatóan hét­főn, Gógl Árpád távozó minisz­tert már tegnap meghallgatta az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága. A tárca je­lenlegi vezetője elmondta: örül, hogy a tárca élére a szervezésben tapasztalt, ütközéseket vállaló, határozott személyiség kerül. Beszámolójában szólt arról, hogy az ágazat állami finanszíro­zása az elmúlt két és fél év során emelkedett, igaz, nem átütő mér­tékben. A keresetekkel kapcso­latban hangsúlyozta, legalább négyszeres bérfejlesztés szüksé­ges ahhoz, hogy a színvonal a nyugat-európai viszonyokhoz hasonló legyen. Az érdekképviselet és a mi­niszter között tegnap megtartott egyeztető tárgyalást követően Cser Ágnes lapunknak elmondta: várja, hogy írásba foglalják, ki lesz a tárgyalásokra kijelölt kor­mányképviselő. Cser utalt arra, hogy eddig három levélben kérte Orbán Viktortól a kormány által tárgyalásra felhatalmazott sze­mély kijelölését, de választ a mi­niszterelnöktől egyik megkeresé­sére sem kapott. Gógl Árpád kö­zölte: Orbán szóban hatalmazta fel őt a tárgyalások vezetésére, megbízatása pedig teljes körű. Cser arra számít, hogy ma folytatódhatnak az egyeztetések. A minisztercsere hírét így kom­mentálta: ez a sztrájktörvény ér­telmében zajló megbeszéléseket nem érintheti. Mikola apró feladatokkal kívánja kezdeni miniszteri munkáját, mivel szerinte a nagy lehetőségek mindig ezekben rejlenek Mikola István 1947 szeptember 8-án született Veszprémben 1972 általános orvosi diplomát kapott a Semmelweis Orvostudományi Egy­etemen, majd belgyógyász, infektológiai szakorvosi képesítést szerzett 1991 egészségü­gy­ szervezéstan és kórházi menedzsment végzettségét az Egy­esült Államokban szerezte 1996 epidemiológiai, tisztiorvosi vizsgát tett 1981-90 az ajkai kórházban osztály­vezető főorvos 1989- 90 az ajkai kórház főigazgatója 1990- 95 a fővárosi Szent László Kórház igazgatója 1997-ig a Fővársi és Pest Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi osztályvezetője 1993 az Egészségügyi Tudományos Tanács tagja 1991- 96 a Magyar Kórházszövetség elnöke 1995-től a Nemzetközi Kórházszövetség alelnöke 1997-től az MTA környezet-egészségügyi bizottságának tagja 1997-99 a Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója 1999-től az Országos Vérellátó Szolgálat megbízott főigazgatója. 1989-90 a Hazafias Népfront alelnöke 1990 a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, 1994-95-ben alelnöke Az 1994-es országgyűlési választásokon egyéni képviselő­jelöltként indult a KDNP színeiben MiG-felújításra készül a honvédség Szabó Iréné NÉPSZAVA A honvédelmi tárca e hét végén juttatja el a kormánynak és a nem­zetbiztonsági kabinetnek a ma­gyar légierő MiG-29-es harci gé­peinek korszerűsítéséről szóló el­képzeléseit. Mint azt Szabó János szakminiszter szerdán újságírók­kal közölte: két változatot dolgoz­tak ki, amelyeket egyéb kínálatok híján a meglévő német-orosz ajánlatra alapoznak. A minimál­­program szerint 5 milliárdból sze­retnék 14 vadászrepülő legszük­ségesebb műszaki tartalmát mo­dernizálni. A másik változat mind a 27 gép korszerűsítését megcé­lozta, amit 19 milliárd forintból kívánnak megoldani. Nem kaptunk Izraeltől a MiG-ek felújítására ajánlatot - cáfolta ha­tározottan Szabó az erről szóló lap­­értesüléseket. Elismerte ugyanak­kor, hogy több haditechnikai kér­désben folytatnak velük tárgyalá­sokat. Kérdésünkre kijelentette, a nemzetbiztonsági kabinet egyelő­re nem vitatja meg a nyugati harci­­gép-beszerzés kérdését. - Még várjuk az ajánlatokat, amelyeket alapos elemzés követ majd. Mivel a magyar kormány kéré­sére a SAAB-BAE SYSTEMS már benyújtotta a magyar légierő modernizációjára vonatkozó el­gondolásait, a cégcsoport vezetői szerdán tájékoztatták ajánlatukról a sajtó képviselőit. Jan Narlinge ügyvezető elmondta: 2005-től 24 darab negyedik generációs, NA­­TO-kompatibilis Gripen vadász­géppel kívánják Magyarország modernizált légierejének alapját megteremteni. ■vit Hatszázmillió a taszári reptér fejlesztésére MTI-információ A taszári és a pogányi repülőtér fejlesztésére 1,6 milliárd forint jut az elkövetkező években a Dél-dunántúli Regionális Fej­lesztési Tanácstól - erről állapo­dott meg szerdán Kaposvárott Baranya és Somogy önkor­mányzatának elnöke, valamint a két megyeszékhely, Kaposvár és Pécs polgármestere. Az egyeztető tárgyalás után tartott sajtótájékoztatón Kovács Katalin, a kht. ügyvezetője el­mondta: következő három év­ben a térségi fejlesztésre fordít­ható 5,6 milliárd forintból két­milliárdot a közlekedés fejlesz­tésére költenek. Ebből a forrás­ból támogatják a taszári és po­gányi repülőtér infrastrukturális beruházásait, éspedig oly mó­don, hogy egymilliárd forintot a pogányi, hatszázmillió forintot a taszári repülőtér fejlesztésére fordítanak. A megmaradó össze­get pedig Szekszárd használhat­ja fel a közúti közlekedés felté­teleinek javítására. Gyenesei István, a somogyi megyegyűlés elnöke többek kö­zött azt hangoztatta: nem kizárt egy térségben több repülőtér fej­lesztése, s hogy ezek közül me­lyik tölt be majd regionális sze­repkört, az idő eldönti. Taszá­­ron, amely nagy gépek fogadá­sára is alkalmas, tulajdonképpen kiegészítő fejlesztésekre lesz szükség, így a többi között egy fogadóterminálra.

Next