Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)

2000-12-15 / 293. szám

2 2000. DECEMBER 15., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Civiösszefogás a tét A Társadalmi Érdekegyeztető Ta­nács (TÉT) a civil szervezetek összefogását szorgalmazza. Ke­mény István elnök szerint a folya­matos párbeszéd alapvető feltétele a közvetlen demokrácia érvénye­sülésének. Ezért szükségesnek tartják, hogy a hazánkban működő mintegy 60 ezer civil szervezet or­szágos hatáskörű szövetségei mi­előbb állapodjanak meg az együtt­működésről és tárgyalódelegációt is alakítsanak a kormánnyal való kapcsolattartásra. Kárpát-medencei hírhálózat Cseppnyi változás a mottója a Duna Televízió arculatfrissítésé­nek. Karácsonytól tartalmasabbá, pergőbbé válnak hírműsoraik, amelyekben csak friss, aznapi anyagok jelenhetnek meg. Pekár István elnök azt is elmondta, hogy a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval közösen jövőre el­kezdik egy kárpát-medencei hír­hálózat kialakítását, és tudósítói hálózatot is létrehoznak. A mérleg nyelve lenne____ Tavaszra készül el az SZDSZ vá­lasztási programja. Hack Péter ügyvivő azt is megerősítette, hogy pártja le akarja váltani a je­lenlegi kabinetet. Meg kívánják akadályozni egy Fidesz-MIÉP koalíció létrehozását, de azt is, hogy az MSZP önmaga alakíthas­son kormányt. Fő céljuk, hogy 2002-ben megkerülhetetlen kor­mányzati tényezővé váljanak. •gLapunkat rendszeresen szemlézi­k Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPESt MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszá­mon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) 1-----------------------------------------1­­ Népszava fotói I . PNOIO­­­I POÉSI­­­I nyersanyagaival készülnek. i­s Gyengülő torgyáni pozíciók Folytatás az 1. oldalról A kisgazdák ugyanis nagyon ne­héz tárcákat irányítanak, ráadá­sul kisebb koalíciós pártként ér­dekeiket kevésbé tudják érvé­nyesíteni, mint a Fidesz. Bánk Attila frakcióvezető hírlapi ka­csának minősítette a hírt. Mint mondta, ezzel a kérdéssel nem foglalkozik a képviselőcsoport. Csúcs László képviselő elmond­ta, a két funkció szétválasztását a párt jelenlegi helyzetében el­képzelhetetlennek tartja. Szerin­te az más kérdés, hogy egy ilyen döntés indokolt lenne-e. Úgy vélte, hogy a szétválasztásnak ,jelenleg nincs realitása". Több kisgazda politikus la­punk kérdésére elzárkózott a nyilatkozattól, de - neve elhall­gatását kérve - megerősítette: egyetértene a két tisztség szét­választásával. Egybehangzó ál­lításuk szerint Torgyán idejét teljesen lekötik a minisztérium vezetésével kapcsolatos teen­dők, ezért a párttal nem tud ele­get foglalkozni. Az FKGP jelen­legi helyzetében, amikor törté­nelmi mélypontra süllyedt a népszerűsége, szükség lenne tényleges vezetőre. Információink szerint Tor­gyán pozíciói nemcsak saját pártjában gyengültek meg, ha­nem a koalícióban is. Nem vé­letlen időbeli egybeesés, hogy Kövér László, a Fidesz elnöke éppen e hét elején kérte Torgyán József pártelnököt, hogy ha­lasszák el a két párt választási együttműködési megállapodásá­nak aláírását. A hivatalos indok­lás szerint a Fidesz meg akarja várni az MDF-fel kötendő vá­lasztási együttműködés véglege­sítését. Miután a közös jelöltállí­tás lehetőségeiről januárban tár­gyal az MDF vezető testülete, a Fidesz csak ezután kíván megál­lapodni a kisgazdákkal. A Fidesz képviselői között ál­talános az a vélemény, hogy a korrupciós botrányoktól terhelt kisgazdapárt népszerűségvesz­tése veszélyt jelenthet számukra is. Van olyan vélemény a Fi­­deszben, hogy ha a kisgazdapárt nem képes rövid időn belül megújulni, akár személyi válto­zások árán is, akkor egy válasz­tási együttműködési megállapo­dás nagyobb hátrányt jelenthet a Fidesznek, mint amekkora előnyt. A közös jelöltállítás ugyanis erkölcsi és politikai kö­zösségvállalást is jelentene egy olyan párttal, amelyet a válasz­tópolgárok egyre inkább a kor­rupcióval azonosítanak. A leg­nagyobb kormánypárt általunk megkérdezett politikusai arra hívták fel a figyelmet: nem vé­letlen, hogy a vezető kisgazda politikusok közül az utóbbi idő­ben egyedül Turi-Kovács Béla újonnan kinevezett környezet­védelmi minisztert hívta meg ülésére a Fidesz elnöksége. Állí­tólag ezzel is jelezték az - úgy­mond - „elfogadható személyi változás irányát” a kisgazda­­pártban. Több kormánypárti po­litikus azt sem tartja véletlen­nek, hogy épp e héten derült ki: összeférhetetlenségi eljárás in­dul Torgyán és felesége ellen. Vezető kisgazda politikusok­tól értesültünk arról is, hogy Tú­ri-Kovács neve a kisgazdapárt­ban is felmerült, pártelnökként. Túri-Kovács ezzel kapcsolatos kérdésünkre elmondta: ő ilyes­miről nem hallott, de ha valóban így történt, azt megtisztelőnek tartja. Ugyanakkor, mint mond­ta, éppen elég feladatot jelent számára a Környezetvédelmi Minisztérium irányítása. Csonka bizottság vizsgálja a vagyonnyilatkozatokat Az ellenzék nem kíván részt venni a testület munkájában Várhatóan a szocialista és a szabad demokrata frakció nem de­legál tagokat a képviselők vagyonnyilatkozatait vizsgáló parla­menti bizottságba. Úgy vélik ugyanis, a mentelmi bizottság is el tudná látni ezt a feladatot. A Fidesz Répássy Róbert frakcióve­zető-helyettest javasolja a bizottság elnöki posztjára, bár elvileg a testület vezetőjének kisgazda képviselőnek kellene lennie. Nyusztay Máté, Pungor András NÉPSZAVA Az ellenzék képviselői várhatóan nem vesznek részt a vagyonnyi­latkozatokat vizsgáló bizottság munkájában. Ezt Vancsik Zoltán (MSZP) és Horn Gábor (SZDSZ) jelentette be a házbizottság tegna­pi ülésén. A képviselők szerint a bizottság felállításáról szóló ja­vaslat alkotmánysértő és törvény­­ellenes, csak arra szolgál, hogy Torgyán József házépítési ügyét elkendőzze. Ezért - mint lapunk­nak elmondták -- jelenlétükkel nem akarják legitimálni a bizott­ságot. Az MSZP és az SZDSZ frakciója hétfőn határoz végleg a távolmaradásról. Áder János ház­elnök az ellenzéki képviselők sze­rint leszögezte, nem kötelező részt venni a bizottságban, attól még a testület működhet. A házbizottság tegnapi ülésén a Fidesz bejelentette, hogy Répássy Róbert frakcióvezető-helyettest jelöli a vizsgálóbizottság elnöki posztjára. Ez azért érdekes, mert a parlamentben a rendszerváltás óta gyakorlat, hogy a vizsgálóbizott­ságok elnökét az a párt adja, amely a testület felállítását java­solta. A vagyonbizottság létreho­­­zását pedig Torgyán József kis­gazda elnök indítványozta. A kis­gazda frakció korábban bejelen­tette, hogy Szentgyörgyvölgyi Pé­ter kisgazda képviselőt jelöli a bi­zottság elnöki posztra. A testület felállításáról várhatóan kedden szavaz az országgyűlés. Répássy Róbert kérdésünkre elmondta, nem tartaná szeren­csésnek, hogy ebben az ügyben éppen FKGP-s legyen az elnök. A Fidesz inkább saját képviselőjét látná szívesen a testület élén. Fel­vetésünkre - a szokásjog azt dik­tálná, hogy kisgazda legyen az el­nök - úgy reagált, hogy ők a Tor­­gyán-féle javaslatot már szinte teljesen átdolgozták. Répássy sze­rint értékelniük kell a kialakult helyzetet. De úgy véli, a csonka bizottság is határozatképes lehet. Bánk Attila kisgazda frakcióve­zető lapunknak elmondta: nem tu­lajdonít jelentőséget annak, hogy a Fidesz is benyújtotta javaslatát az elnöki posztra. Hétfői frakcióülé­­sükön megtárgyalják a kialakult helyzetet. Az ellenzéki képviselők esetleges távolmaradása kapcsán leszögezte, ez esetben a testület ügyrendjét átgondoltan kell kiala­kítani, megfelelő személyeket de­legálni a bizottságba, hogy az eredményesen dolgozhasson. Ismeretes, hogy Torgyán több mint százmillió forintos házépíté­si botrányának kirobbanása óta képviselőtársai sorra hozzák nyil­vánosságra az iratokat, ám erre a kisgazdaelnök nem hajlandó. El­mondta, csak az új testület előtt mutatja be a dokumentumot. Ez feltételezi azt is, hogy Torgyán nem adja át vagyonnyilatkozatát az összeférhetetlenségi ügyét vizsgáló bizottságnak sem. Ez a háromfős testület a jövő kedden alakul meg, a szabad demokraták kezdeményezésére. Ők azért in­dítványozták az összeférhetetlen­ségi eljárás megindítását Torgyán és felesége, Cseh Mária ellen, mert a két kisgazda képviselő va­gyonnyilatkozataiban nem tüntet­te fel azt az összeget, amelyből budai villájukat építik. Emiatt Isépy Tamás (Fidesz), a mentelmi bizottság elnöke ma megindítja az eljárást. Kedden sorsolással vá­lasztják meg az ellenzéki elnököt (aki a szocialista Géczi József Alajos vagy az SZDSZ-es Dorn­bach Alajos lesz), illetve egy kor­mánypárti és egy ellenzéki tagot. Dornbach Alajos kérdésünkre el­mondta, az mindenképpen fontos, hogy a bizottság megállapíthatja: valós adatokat közölt-e nyilatko­zatában a Torgyán házaspár vagy sem, és erről tájékoztatja az Or­szággyűlést. Jogerősen elítélték Pallag Lászlót a Pintér-ügyben A parlamenti olajbizottság vezetőjének 1,25 millió forint kárté­rítést kell fizetnie a belügyminiszterről olajügyekben tett nyilvá­nos kijelentései miatt. A személyiségi jogi pert Pintér Sándor in­dította Pallag László ellen. A Fővárosi Bíróság ezzel változtatás nélkül jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet. MTI-információ Az ítélet kimondja: Pallag László olajbizottsági elnökként június 9-én a parlamentben tartott sajtó­­tájékoztatóján valótlanul híresz­­telte azokat a Nógrádi Zsolttól származó állításokat, melyek sze­rint Pintér Sándor 1992 és 1996 között országos rendőr-főkapi­tányként tudta, mi történik Bács- Kiskun megyében, többször meg­jelent az alvilág rendezvényein és onnan hol 20 millió, hol 50 millió forinttal távozott. A bíróság a nem vagyoni kártérítés mellett arra is kötelezte a képviselőt, hogy nyil­vánosan, sajtótájékoztató kereté­ben adjon elégtételt. Pallag korábban azt is kijelen­tette, hogy minden lehetséges bél­és külföldi jogi fórumon fellép az őt elmarasztaló ítélet ellen, így a többi között a magyar Alkot­mánybírósághoz és a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul. Tegnap lapunknak is megerősítet­te: fellebbezni fog. Elképesztőnek tartja, hogy azt ítélik el, aki a bűn­­cselekmények felderítésére tesz kísérletet. Pintér Sándor jogi képviselője a csütörtöki határozathozatal után üdvözölte a jogerős döntést. Re­ményét fejezte ki, hogy Pallag László minél rövidebb időn belül fizet, hiszen akkor még karácsony előtt lehetőség nyílna arra, hogy a belügyminiszter - korábbi ígére­tének megfelelően - a kártérítés összegéből ajándékokat vásárol­jon a rendőrárváknak. NÉPSZAVA Új bizonyítékok Székely ellen NÉPSZAVA-információ Az ügyészség ma kezdeményezi Székely Zoltán volt kisgazda or­szággyűlési képviselő előzetes letartóztatását. A Budai Központi Kerületi Bíróságra ma érkezik meg az Fővárosi Főügyészség er­ről szóló javaslata. Értesüléseink szerint kora délután már dönt­hetnek arról, elrendelik-e a szer­dán őrizetbe vett független képvi­selő 30 napos vizsgálati fogságát. A Fővárosi Ügyészség Nyomo­zó Hivatala szerdán reggel tartott házkutatást a vesztegetéssel és zsarolással gyanúsított Székely Zoltán, valamint a Környezetvé­delmi Alap Célelőirányzata ügye­it vizsgáló albizottság három szak­értőjének lakásán. Az ügyészség szerint fontos, az ügyben bizonyí­tékként értékelhető dokumentu­mokra, illetve feljegyzésekre buk­kantak. A kisgazdapártból korábbi ügye miatt kizárt Székelyt és a két szakértőt a nyomozóhivatal Belg­rád rakparti székházában hallgat­ták ki. A Népszava információi szerint az egyik őrizetbe vett sza­kértő az a K. Ferenc, akiről koráb­ban megírtuk: a Székely tulajdo­nában lévő Epsilones Kft. alkal­mazottja, a másik F Zsolt. Székelyt jelenleg a büntetés­végrehajtás Gyorskocsi utcai épü­letében tartják fogva. Futó Barna­bás ügyvéd lapunknak elmondta: védencét csütörtökön már nem hallgatták ki. Székelyt egyébként azzal gyanúsítják, hogy egy 450 millió forint összértékű csatorná­zási beruházás 30 százalékát kérte Em­őd polgármesterétől, Lehóczki Istvántól, továbbá azt is kérte, hogy vonjanak be egy általa meg­nevezett céget az üzletbe, külön­ben meghiúsítja a beruházást. Emiatt az ügyészség hivatalos személy által, fontosabb ügyben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsít­ja. Ha a bíróság megalapozottnak találja a vádat, a képviselő 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A másik ügyben is nyomoznak még. A Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatala és az ORFK munkatársai október 12-én dél­után a Gellért Szálló parkolójában érték tetten a képviselőt, amikor 20 millió forintot (Székely meg­fogalmazása szerint 20 „doku­mentumot”) vett át Balla Dániel­től. Az ügy előzménye, hogy Bal­la Dániel egy majdnem egymil­liárdos csatornázási beruházásban érdekelt. Székely közölte vele: ha nem engedi át a beruházás ötven százalékát egy általa megjelölt al­vállalkozónak vagy nem ad har­mincmillió forintot, ellehetetleníti vállalkozását. Később az összeget lealkudták 20 millióra, és megbe­szélték a találkozót is, de időköz­ben Balla a rendőrségtől kért se­gítséget. Lapunk úgy értesült, hogy a szerdai házkutatásoknál lefoglalt dokumentumok és feljegyzések tartalma nem csupán az ügyész­ség alapos gyanúját igazolják, ha­nem eddig feltáratlan bűncselek­ményre utaló bizonyítékokat is tartalmaznak. Arról, hogy ennek kapcsán indult-e már nyomozás, illetve hogy a terhelő adatok kire vonatkoznak, nem sikerült infor­mációt szereznünk. Szeged polgármestere bepereli az MSZP-t NÉPSZAVA-MTI-információ Szegeden a polgármester rágal­mazásért és becsületsértésért pert indít az egyik helyi szocialista képviselő, valamint az MSZP el­len. Bartha László szerint ugyanis Újhelyi István alaptalanul vádolta meg őt. Bár az igaz, hogy tagja volt az Újhelyi által megnevezett cégnek, de még azelőtt mondott le az ottani ügyvezetésről, hogy pol­gármester-jelöltként indult volna az 1988-as választásokon. Bartha szerint így nem gyanúsítható a he­lyi MSZP-frakció tagja által emlí­tett okirat-hamisítással, csalással, sem azzal, hogy visszaélt volna politikai hatalmával. Ez utóbbival Újhelyi arra utalt, hogy Bartha a Salus Tisza Kht. számára kedvező módon igyekszik befolyásolni a szegedi kórházak tervezett priva­tizációját. Bartha szerint mindez rágalom és része annak, ahogy az MSZP leplezni próbálja, hogy nincs programja. Ezért Bartha nem csupán Újhelyivel, hanem a teljes MSZP-vel szemben kíván elégtételt szerezni. Újhelyi István viszont lapunk­nak elmondta, változatlanul fenn­tartja, hogy Barthának tisztáznia kellene magát, ennek hiányában pedig le kell mondania. A vádakat nem ő maga fogalmazta meg, ha­nem a Magyar Narancs és a Nép­szava számolt be Bartha ügyeiről. Lapunknak azt mondta, hogy ő csak összegezte a megírtakat és azok alapján intézett kérdést Barthához. Újhelyi közölte: nem helytálló, hogy az érintett cégnél Bartha távozása után történtek volna a gyanús ügyek, hiszen az ezeket feltáró revízió éppen azt az időszakot vizsgálta, amikor még Bartha volt a cég ügyvezetője. Kovács László kezében összpontosul az irányítás A szocialisták képesek lennének a jelenlegi kormány helyébe lépni László Boglár NÉPSZAVA Az MSZP elnöke nem tartja alaptalannak azokat az elemzői feltételezéseket, amelyek szerint felbomolhat a jelenlegi kor­mánykoalíció. Ko­vács László szerint ezt bármely pilla­natban kiválthatják a kormánypolitiku­sokat érintő kor­rupciós ügyek. Bár az MSZP meg is tudna felelni egy ilyen helyzetből fa­kadó kihívásnak, de a párt nem kí­vánja ehhez igazí­tani tevékenységét - mondta a pártelnök az MSZP elnökségé­nek ülése után. A tanácskozáson elfogadták a vezető testület új szervezeti mű­ködési szabályzatát, amelyet ugyan még be kell mutatnia a választmánynak, de ez már csak formális lépés. Nem változtat azon a szereposztáson, amely szerint Szili Katalin elnökhe­lyettesként szervezetileg fel­ügyeli a szocialisták választási felkészülését, Lendvai Ildikó al­­elnök felel a párt kommuniká­ciójáért és sajtó­­kapcsolataiért, a másik alelnök, Ju­hász Ferenc pedig a párton belüli kép­zés és az MSZP biztonsági-honvé­delmi politikájának felelőse. Az elnök irányítja többek kö­zött a más pártok­kal való kapcsolat­­tartást, továbbá a szocialisták választási felkészü­lésének politikai részét, vala­mint a választási és kormány­­program kidolgozását. Informá­cióink szerint ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy a szocialisták programját kidolgozó bizottság­nak nem lesz külön vezetője. A párton belüli Németh-szimpati­zánsok ugyanis abban bíztak, hogy ezt a tisztet betöltheti majd az exminiszterelnök. A prog­ramalkotó bizottság tagjait egyéb­ként a választmánynak kell meg­neveznie január végéig, az el­nökség előterjesztése alapján.­­ A szocialista párt országos vá­lasztmányának elnöke nem mondott le arról, hogy Németh Miklósnak szerepe legyen a pártban. Jánosi György elmond­ta, korábban azért vélte úgy, hogy az exkormányfőnek a párt­ban a helye, mert úgy látszott, vele nagyobb lenne az esély ar­ra, hogy a 40-45 százaléknyi bi­zonytalan szavazó köréből je­lentős részt tudna elhódítani az MSZP. Egri látogatásán a politi­kus kifejtette, pártjának szüksé­ge van Németh Miklósra, Ko­vács Lászlóra és Horn Gyulára is azért, hogy a szocialisták in­tegrációs ereje erősödjön a vá­lasztások idejére. Az elnök irányítja a szocialisták választási felkészülésének politikai részét, valamint a választási és kormányprogram kidolgozását

Next