Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)

2000-12-19 / 296. szám

2 2000. DECEMBER 19., KEDD ____RÖVIDEN Tiltakozás az MVSZ-támogatás megvonása ellen_______ Több határon túli magyar szer­vezet tiltakozik az Országgyűlés döntése ellen, amelynek követ­keztében gyakorlatilag költség­­vetési támogatás nélkül maradt a következő két évre a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A Ko­lozsvári Magyar Mozgáskorláto­zottak Társulata arra kérte a ma­gyarokat, hogy egy kenyér árát fordítsák a világszövetség fenn­tartására. Nem értenek egyet a kinevezéssel_________ Több mint negyven neves értel­miségi írta alá azt a nyilatkoza­tot, amellyel a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Hivatal új elnöke, Báthory János kinevezése ellen tiltakoznak. A Roma Sajtóköz­pont szerint az aláírók kifogásol­ják, hogy Báthorynak része volt a nem minden kisebbség számá­ra megfelelő kisebbségi törvény megalkotásában, és egyik tanul­mányában a cigányságot a belpo­litikai egyensúly veszélyforrása­ként emlegeti. Az elnök szerdán foglalja el pozícióját. Újjáalakult az MDNP pécsi szervezete Újjáalakult a Magyar Demokra­ta Néppárt (MDNP) pécsi szer­vezete, amelyet az előző vezetés a közelmúltban oszlatott fel - jelentette be a pécsi MDNP- szervezet ideiglenes elnöksége. Az új szervezetet régi tagokból, valamint új belépőkből alakítot­ták meg. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »O­BSE­R­VE­R « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszá­mon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) |----------------------------------1 A Népszava fotói­­ . PHOTO | a PORST­­ nyersanyagaival készülnek. ! Néhány szavazaton múlik a költségvetés elfogadása Ma nem szavazza meg a 2001-2002-es költségvetési törvényt az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP képviselőcsoportja. A Fidesz sze­rint már nem a költségvetési számokat kell megvitatni, hanem azt, hogy legyen-e költségvetése az országnak. A kisgazdák és az MDF ugyan elfogadják a törvényt, de szerintük később várha­tóan majd korrigálni kell azt. Az ellenzék megtévesztőnek tart­ja a tervezetet, s úgy vélik, a közteherviselés ezzel a költségve­téssel nem jöhet létre NÉPSZAVA-összeállítás Répássy Róbert, a Fidesz frak­cióvezető-helyettese úgy véli, az országgyűlés már túl van azon a vitán, hogy milyen számok lehet­nek a költségvetésben. Ma már nem a prioritásokat kell megvi­tatni, hanem azt, hogy legyen-e költségvetés vagy sem - tette hozzá. Egyébként a parlamenta­rizmus velejárójának tartja, hogy az ellenzék nem fogadja el a költségvetést. De úgy véli, az or­szág érdekében azt meg lehet szavazni. Répássy ellentmondá­sosnak tartja az ellenzéknek azt a felvetését, mely szerint alulterve­zett az infláció, illetve az esetle­ges többletbevételek felhasználá­sának parlamenti ellenőrzését nem látják biztosítottnak. Csúcs László (FKGP) kérdé­sünkre elmondta, alapvető kifo­gásai vannak a kétéves költség­­vetéssel kapcsolatban. A legfon­tosabb problémának éppen az elmaradt hasznot tartja. Vélemé­nye szerint ugyanis a kétéves költségvetésnek köszönhetően nincsenek kiaknázva többletbe­vételekből származó lehetősé­gek. Hozzáfűzte, ha igaz, hogy az infláció a költségvetésben tervezettnél magasabb lesz, ak­kor a zárszámadásban utólag kell majd korrigálni a számokat. Font Sándor, az MDF frakció­vezető-helyettese abban bízik, hogy nem csak az eltelt év mérle­gét jelenti majd a zárszámadás, de lehetőséget ad arra is, hogy az aktív költségvetést lehessen korri­gálni. Font azt mondta, hogy az MDF-es képviselők ezt kezdemé­nyezni is fogják, ha nem látják ga­rantáltnak az államháztartási tör­vény teljesülését és kifogásolni­valót látnak a költségvetési pén­zek felhasználásában. Az MDF frakciója egyébként megszavazza a tervezetet. Jóllehet, a párt vá­lasztmányának többsége koráb­ban ellenezte a kétéves költségve­tést, de ma már egységes a párt el­kötelezettsége. Font ezt azzal ma­gyarázza, hogy sikerült olyan mó­dosításokat beépíteni, amelyek eloszlatták a kétségeket. Burány Sándor (MSZP) sze­rint a szocialisták nem szavaz­zák meg a kétéves költségvetést. Döntő ellenérvük az, hogy a ter­vezet tudatosan alábecsüli az inflációt, erre alapozva a bérek és a nyugdíjak reálértékének nö­vekedését ígéri, de Burány sze­rint ez félrevezető és tarthatat­lan. Az MSZP-s politikus sze­rint nem csak szakmailag, de er­kölcsileg is kifogásolható a két­éves költségvetési koncepció, mert ellenőrizetlen pénzköltést enged a kormánynak. Burány arra utalt, hogy a tervezetten fe­lüli bevételek felhasználására semmi rálátása nem lehet a Par­lamentnek. Úgy véli, hogy leg­feljebb a zárszámadásból olvas­ható majd ki, hogy a kormány mire fordította az esetleges többletpénzeket, ám ez csak utó­lagos informálódást jelenthet. Bauer Tamás szabad demokra­ta képviselő szerint pártja számá­ra több szempontból is elfogadha­tatlan a költségvetési tervezet. El­mondta, két évre tervezni a költ­ségvetést ellentétes a magyar Or­szággyűlés és a demokratikus ál­lamok gyakorlatával. A szabad demokraták szerint a költségvetés ebben a formában túl sok pénzt vonna el a gazdaságtól és az adó­fizetőktől, mivel nem valósítja meg a tervezett adócsökkentést, ugyanakkor keveset fordít az inf­rastruktúra fejlesztésére. Jövede­lempolitikája a közepes és magas jövedelműeket segíti, miközben a szegényeket és leszakadó rétegek esélyeit rontja - tette hozzá Bauer. Lentner Csaba MIÉP-es kép­viselő szerint a költségvetés el­fogadását pártja sem támogatja. Elmondta: gazdasági szem­pontokat figyelembe véve a ma­gyar érdekeket nem képviseli a 2001-2002-es költségvetés. A tanú segít, ha tud Pallag László javára gyűjtés indul MTI-NÉPSZAVA-információ A jogerős bírói ítélet Pallag Lász­lót kötelezi kártérítés megfizeté­sére - reagált Könyves Krisztina, a Belügyminisztérium szóvivője a hírekre, melyek szerint Nógrádi Zsolt - aki az olajügy koronata­nújaként vált ismertté - fizeti ki Pintér Sándor belügyminiszter­nek a bíróság jogerős ítélete alap­ján járó 1 millió 250 ezer forintos kártérítést Pallag helyett. A bíróság azért ítélte pénzbün­tetésre az olajbizottság vezetőjét, mert június 9-i sajtótájékoztató­ján - Nógrádi vallomása alapján - valótlanul híresztelte, hogy Pin­tér Sándor 1992. és 1996. között országos rendőr-főkapitányként megjelent az alvilág rendezvé­nyein, ahonnan 20, illetve 50 mil­lió forinttal távozott. Nógrádi az Info Rádiónak azt állította: a pénz az alvilágtól, az olajmaffiától származik. Tíz, az olajbűnözésből meggazdagodott bűnöző adta össze, melynek át­adásával bosszút is akarnak állni azokon az állami tisztviselőkön, akik cserben hagyták őket - állí­totta az olajbizottság tanúja. Bánk Attila kisgazda frakció­­vezető elmondta: Pallagnak „böl­csességet kell tanúsítania”, ami­kor adományt fogad el valakitől. - Az FKGP és a frakció tagjai bű­nözőtől sem pénzt, sem szívessé­get nem fogadhatnak el - szögez­te le a kisgazda politikus. Pallag lapunknak elmondta, ő csak a sajtóból értesült a felaján­lásról. Nem kívánta kommentálni a BM, illetve Bánk nyilatkozatát. De arra a kérdésre sem válaszolt, hogy elfogadja-e a Nógrádi által felajánlott pénzt. Elmondta, Bé­kés megyei kisgazdák számlát nyitottak azoknak a támogatásá­ra, akik az olajbizottság munká­jának segítése miatt valamilyen hátrányt szenvedtek. Cégüggyel vádolják az MSZP-t László Boglár NÉPSZAVA • A Magyar Nemzet tegnapi lap­számában arról írt, hogy fantom­céggé vált az a társaság, amely tíz évvel ezelőtt az MSZP számító­­gépes informatikai bázisát építet­te ki. A cikk szerint éppen azért kellett felszámolni a Kime-Net Kft.-t, mert a cégbíróság számára egyértelművé vált, hogy a cég legutóbbi tulajdonosa fellelhetet­len, így nem remél­hető, hogy kötele­zettségeit valaha is teljesíti. Az említett cégtulajdonos egy görög állampolgár. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy ---------------­Hrisztosz Hatzigi­­annisz öt évvel ezelőtt egy forin­tért vásárolta meg a kft.-t attól a Váczi Pétertől, aki korábban har­madmagával az MSZP-től vette meg a céget. Ez utóbbi szerződés aláírója az MSZP részéről a párt korábbi pénztárnoka, Máté Lász­ló volt. 1990 júniusában az alapí­tó okiratának szignálója is Máté László volt, aki, a cikk szerzői szerint, mindössze ötszázezer fo­rintot kért a későbbi eladáskor az egymillió forintos törzstőkéjű vállalkozásért. Vácziék újabb két év múlva adták el a kft.-t az athé­ni férfinak. Kilétét a Magyar Nemzet újságíróinak nem sike­rült azonosítaniuk, de azt igen, hogy az adásvételek alkalmával nem szakadtak meg a kapcsola­tok az egyes tulajdonosi körök között, a könyvvizs­gálót is átörökölték egymástól. Az írással kap­csolatban az MSZP azt közölte: a párt eladta a társaságot azután, hogy az tel­jesítette a megbí­zást. A vevők a Kime-Net alkal­mazottai voltak és az adás-vétel létrejöttekor a kft.-nek nem volt köztartozása. Információink szerint a Kime- Net 1990-1995 közötti gazdálko­dását az adóhatóság átvizsgálta, de nem talált kifogásolnivalót a tevékenységben. Értesülésünket az APEH szóvivője sem megerő­síteni, sem cáfolni nem kívánta, mondván, hogy az adótitok, hogy vizsgálódtak-e egyáltalán. Buril­­lák Attila viszont azt mondta, hogy amennyiben helytállóak a cikk állításai, úgy csődbűntett és a számviteli fegyelem megsérté­sének alapos gyanúja is felmerül. Burillák arra utalt, hogy a Ma­gyar Nemzet szerint a Kime-Net, kötelezettsége ellenére több éve elmulasztotta letétbe helyezni mérlegeit a Cégbíróságon. Az APEH szóvivője még nem tudja, hogy a hatóság él-e jogosítványá­val és a cikk nyomán kezdemé­nyez-e vizsgálatot, de ennek esé­lyét csöppet sem zárta ki. Mint az közismert, több Fi­­deszhez közelállónak nevezett cég eladása során, sajtójelentések szerint, több százmilliós kár érte a költségvetést, mert a cégeket, minden valószínűség szerint két külföldi állampolgár nevével visszaélve, „fantomoknak” adták el. Információink szerint ezen ügyekben az APEH nem indított vizsgálatot. A Kime-Net 1990-1995 közötti gazdálkodását az APEH vizsgálta, és nem kifogásolta BELFÖLD NÉPSZAVA Szökésétől tartottak Székely Zoltán rosszul tűri a fogságot Székely Zoltán volt kisgazda képviselő letartóztatása elleni fel­lebbezését jogi képviselője ma juttatja el a Fővárosi Bíróságra. A kétrendbeli vesztegetéssel gyanúsított képviselő ügyvédje szerint nem kell tartani Székely szökésétől. Elképzelhető, hogy a bíróság már holnap, de mindenképpen még karácsony előtt dönt a fel­lebbezésről. A jogszabályok szerint az előzetes letartóztatás ide­je az esetleges hosszabbítások miatt akár egy év is lehet. Pungor András NÉPSZAVA Ma adja be a Fővárosi Bíróságra fellebbezésének indoklását Futó Barnabás, a múlt héten letartóz­tatott Székely Zoltán volt kisgaz­da képviselő ügyvédje. A bíró­ság várhatóan még karácsony előtt dönt arról, hogy a volt kis­gazda képviselő letartóztatásá­ról szóló döntést felülbírálja-e. Az ügyvéd szerint elképzelhető, hogy már holnap határoz a bíró­ság. Annyi biztos, hogy a Fővá­rosi Bíróságra megérkezett az elsőfokú bíróság döntése, s el­küldték a nyomozati iratokat is. A dokumentumok megérkezésé­től számítva öt napon belül kell határozni a fellebbezésről - tud­tuk meg Sándor Zsuzsától, a Fő­városi Bíróság szóvivőjétől. Fu­tó szerint egyébként Székely meglehetősen rosszul viseli a Büntetés-végrehajtás Gyorsko­csi utcai épületében töltött időt. Mint ismert, a Budai Közpon­ti Kerületi Bíróság múlt pénte­ken rendelte el a vesztegetéssel és zsarolással gyanúsított Szé­kely Zoltán és szakértőinek elő­zetes letartóztatását. Az indok: szökés, elrejtőzés, illetve a nyo­mozás meghiúsításának veszé­lye. A szakértők, K. Ferenc, F. Zsolt, valamint Székely Zoltán a döntés ellen fellebbezett. Futó Barnabás lapunknak elmondta, fellebbezése indoklásában fel­hívja a figyelmet arra, hogy Szé­kely ellen már két hónapja tart az eljárás, így nem indokolt az elrejtőzésétől tartani. Egyébként a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bíróság a megszökött vagy az elrejtőzött gyanúsítottak előzetes letartóz­tatását rendelheti el, valamint azokét, akiknek eltűnésétől tar­tani lehet. A döntésnél fontos szem­pont, hogy az illető meghiúsít­hatja vagy megnehezítheti-e az ellene indult büntetőeljárást. Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség sajtó- és tájékoztatási osztályának vezetője elmondta, hogy Székelyt azért tartóztatták le, mert már két súlyos bűncse­lekménnyel gyanúsítják. Ezért szökésétől, elrejtőzésétől tartani lehet. A nyomozók az első bűn­­cselekmény - Balla Dániel vál­lalkozótól a képviselő átvett húszmillió forintot - után még nem látták indokoltnak a letartóz­tatás kérvényezését a bíróságtól. Egyébként január 15-e, az előzetesben letöltött első har­minc nap lejárta, után a bíróság még két hónappal meghosszab­bíthatja Székely és társainak le­tartóztatását, utána mind maga­sabb bírói fórumokra kerül a döntés. Két parlamenti bizottság vizsgálja Torgyánék vagyongyarapodását Pungor András, Nyusztay Máté NÉPSZAVA Nem delegál tagot az SZDSZ a Torgyán József által kezdemé­nyezett, a képviselők vagyongya­rapodását vizsgáló bizottságba - nyilatkozta lapunknak Szent-Ivá­­nyi István, az SZDSZ frakcióve­zetője. Ezt azzal indokolta: „cir­kusznak” tartja az új testület fel­állítását, amellyel el akarják terel­ni a figyelmet a valós problémák­ról. A Torgyán építkezése körül kialakult botrány kapcsán Szent- Iványi annak a szlovák miniszter­nek az esetét hozta fel követendő példaként, aki a napokban azért távozott a kormányból, mert nem tudott világos magyarázatot adni arra, miből építette több tízmilliót érő házát. A szocialisták a házbizottság múlt heti ülésén jelezték, hogy ők sem delegálnak tagot a testü­letbe. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy vélte, ha az ellenzék nem is tá­mogat egy parlamenti javaslatot, annak elfogadása után elvárható lenne, hogy a határozatot magá­ra nézve kötelezőnek tartsa. Az FKGP közben lemondott a vizsgálóbizottság elnöki poszt­jára való jelölés jogáról. Koráb­ban Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda képviselőt akarták a posztra. A parlamenti szokásjog alapján, mivel ők kezdeményez­ték a bizottság felállítását, a tes­tület elnökét a kisgazdapárt ad­hatta volna. De időközben a Fi­desz bejelentette, hogy Répássyt látná szívesen ezen a poszton. A kisgazda frakcióelnökség tegna­pi ülésén úgy döntött, hogy mégis a Fidesz képviselőjét tá­mogatják, tagoknak pedig Kuru­­csai Csabát és Szentgyörgyvöl­gyi Pétert delegálják. Bánk Atti­la frakcióvezető kérdésünkre el­mondta, az elfogultságnak még a látszatát is el akarják kerülni. Répássy Róbert ugyancsak szerencsésnek tartja, hogy egy fideszes politikus lesz a bizott­ság elnöke, mivel így nem jöhet szóba az elfogultság vádja. * A parlament mentelmi bizottsá­ga mai ülésén megválasztja a Torgyán házaspár összeférhetet­lenségi ügyét vizsgáló bizottság tagjait. A testület vezetőjét a mentelmi bizottság két alelnöke, a szocialista Géczi József Alajos vagy az SZDSZ-es Dornbach Alajos közül, sorsolással vá­lasztják meg, ezen kívül egy el­lenzéki és egy kormánypárti tagja lesz a testületnek. Hogy a bizottság pontosan hogyan vég­zi majd a feladatát, és egyálta­lán: pontosan mi a feladata, azt egyelőre nem tudni. Kérdéses többek között az, hogy a bizott­ság megnézheti-e egyáltalán a képviselők vagyonnyilatkoza­tát. Erre várhatóan az ügyrendi bizottság ad majd választ a ház­szabály értelmezésével. Isépy Tamás (Fidesz), a men­telmi bizottság elnöke szerint a háromtagú testület tagjai bete­kinthetnek a vagyonnyilatkoza­tok nem nyilvános részébe. Ez­zel szemben Dornbach Alajos (SZDSZ) bizottsági alelnök ha­tározott álláspontja az, hogy a jelenlegi jogszabályok erre nem nyújtanak lehetőséget. Isépy ezért a testület mai ülésén azt ja­vasolja, hogy kérjék ki az ügy­rendi bizottság állásfoglalását az ügyben (ez a bizottság jogo­sult a házszabály értelmezésé­re). Amíg ezt a kérdést nem tisz­tázzák, a vizsgálóbizottság nem kezdheti meg az érdemi munkát. Egyébként nem ez az egyet­len nyitott kérdés: azt sem tudni, hogy ez a bizottság pontosan milyen eszközökkel vizsgálhat­ja Torgyán József és Torgyánné Cseh Mária vagyongyarapodá­sát. Ez már csak azért is kérdé­ses, mert Torgyán előre jelezte: csak az általa kezdeményezett vizsgálóbizottság előtt hajlandó bemutatni vagyonnyilatkozatát. Csak az a biztos, hogy a testü­let az eljárás során adatokat kér­het be, bárkit meghallgathat. Ha az érintettek kérik, a bizottság köteles őket is meghallgatni. Ezt követően tájékoztatja a mentel­mi bizottságot, amely tájékoztat­ja a házelnököt. Szankciója az ügynek - a nyilvánosságon kívül - nincs. A Népszava információi szerint ugyanakkor jogi felelős­­ségrevonás is követheti a vizs­gálatot. Amennyiben a testület megállapítja, hogy a vagyonnyi­latkozatok valamelyike valótlan adatokat tartalmazott, az APEH tovább vizsgálódhat. Az adóha­tóság bármely adóalany ellen folytathat vagyonosodási vizs­gálatot, ilyen eljárások jelenleg is folyamatban vannak. Mint ar­ról beszámoltunk, több kisgazda politikus szerint Torgyán József az év elején távozhat pártelnöki posztjáról. Menesztésének leg­valószínűbb módja a vagyonnyi­latkozata miatti nyilvános fele­­lősségrevonás. Kuncze: pitiáner visszavágás Isépy Tamás tegnap megkapta az Országgyűlés elnökétől azt az indítványt, amelyben a kisgazdák összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek Kuncze Gábor és Mécs Imre SZDSZ-es képvi­selőkkel szemben (akik korábban kezdeményezték a Torgyán há­zaspár elleni eljárást). Erről azonban a mentelmi bizottság mai ülésén nem tárgyal. Isépy kérdésünkre azzal érvelt, ötnapos határ­idővel fel kell hívnia az érintetteket arra: ha egyetértenek a javas­latban szereplő kifogással, egészítsék ki a vagyonnyilatkozatukat. Ha ezt nem teszik meg, csak akkor indul meg az eljárás. A kezde­ményezésre Kuncze úgy reagált: „Ez a pitiáner visszavágás célt tévesztett. Miután ugyanis hozzájutottam a magam és feleségem zárt vagyonnyilatkozatához, elküldöm azt Áder János házelnök­nek és a mentelmi bizottságnak.” Elmondása szerint egyébként a nyilatkozat már két hete olvasható az SZDSZ internetes honlap­ján. Mécs Imre azt mondta, tiszta lelkiismerettel áll a vizsgálat elé.

Next