Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)
2000-12-19 / 296. szám
2 2000. DECEMBER 19., KEDD ____RÖVIDEN Tiltakozás az MVSZ-támogatás megvonása ellen_______ Több határon túli magyar szervezet tiltakozik az Országgyűlés döntése ellen, amelynek következtében gyakorlatilag költségvetési támogatás nélkül maradt a következő két évre a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A Kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata arra kérte a magyarokat, hogy egy kenyér árát fordítsák a világszövetség fenntartására. Nem értenek egyet a kinevezéssel_________ Több mint negyven neves értelmiségi írta alá azt a nyilatkozatot, amellyel a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal új elnöke, Báthory János kinevezése ellen tiltakoznak. A Roma Sajtóközpont szerint az aláírók kifogásolják, hogy Báthorynak része volt a nem minden kisebbség számára megfelelő kisebbségi törvény megalkotásában, és egyik tanulmányában a cigányságot a belpolitikai egyensúly veszélyforrásaként emlegeti. Az elnök szerdán foglalja el pozícióját. Újjáalakult az MDNP pécsi szervezete Újjáalakult a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) pécsi szervezete, amelyet az előző vezetés a közelmúltban oszlatott fel - jelentette be a pécsi MDNP- szervezet ideiglenes elnöksége. Az új szervezetet régi tagokból, valamint új belépőkből alakították meg. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöldszámunkon is állunk rendelkezésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszámon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) |----------------------------------1 A Népszava fotói . PHOTO | a PORST nyersanyagaival készülnek. ! Néhány szavazaton múlik a költségvetés elfogadása Ma nem szavazza meg a 2001-2002-es költségvetési törvényt az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP képviselőcsoportja. A Fidesz szerint már nem a költségvetési számokat kell megvitatni, hanem azt, hogy legyen-e költségvetése az országnak. A kisgazdák és az MDF ugyan elfogadják a törvényt, de szerintük később várhatóan majd korrigálni kell azt. Az ellenzék megtévesztőnek tartja a tervezetet, s úgy vélik, a közteherviselés ezzel a költségvetéssel nem jöhet létre NÉPSZAVA-összeállítás Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy véli, az országgyűlés már túl van azon a vitán, hogy milyen számok lehetnek a költségvetésben. Ma már nem a prioritásokat kell megvitatni, hanem azt, hogy legyen-e költségvetés vagy sem - tette hozzá. Egyébként a parlamentarizmus velejárójának tartja, hogy az ellenzék nem fogadja el a költségvetést. De úgy véli, az ország érdekében azt meg lehet szavazni. Répássy ellentmondásosnak tartja az ellenzéknek azt a felvetését, mely szerint alultervezett az infláció, illetve az esetleges többletbevételek felhasználásának parlamenti ellenőrzését nem látják biztosítottnak. Csúcs László (FKGP) kérdésünkre elmondta, alapvető kifogásai vannak a kétéves költségvetéssel kapcsolatban. A legfontosabb problémának éppen az elmaradt hasznot tartja. Véleménye szerint ugyanis a kétéves költségvetésnek köszönhetően nincsenek kiaknázva többletbevételekből származó lehetőségek. Hozzáfűzte, ha igaz, hogy az infláció a költségvetésben tervezettnél magasabb lesz, akkor a zárszámadásban utólag kell majd korrigálni a számokat. Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese abban bízik, hogy nem csak az eltelt év mérlegét jelenti majd a zárszámadás, de lehetőséget ad arra is, hogy az aktív költségvetést lehessen korrigálni. Font azt mondta, hogy az MDF-es képviselők ezt kezdeményezni is fogják, ha nem látják garantáltnak az államháztartási törvény teljesülését és kifogásolnivalót látnak a költségvetési pénzek felhasználásában. Az MDF frakciója egyébként megszavazza a tervezetet. Jóllehet, a párt választmányának többsége korábban ellenezte a kétéves költségvetést, de ma már egységes a párt elkötelezettsége. Font ezt azzal magyarázza, hogy sikerült olyan módosításokat beépíteni, amelyek eloszlatták a kétségeket. Burány Sándor (MSZP) szerint a szocialisták nem szavazzák meg a kétéves költségvetést. Döntő ellenérvük az, hogy a tervezet tudatosan alábecsüli az inflációt, erre alapozva a bérek és a nyugdíjak reálértékének növekedését ígéri, de Burány szerint ez félrevezető és tarthatatlan. Az MSZP-s politikus szerint nem csak szakmailag, de erkölcsileg is kifogásolható a kétéves költségvetési koncepció, mert ellenőrizetlen pénzköltést enged a kormánynak. Burány arra utalt, hogy a tervezetten felüli bevételek felhasználására semmi rálátása nem lehet a Parlamentnek. Úgy véli, hogy legfeljebb a zárszámadásból olvasható majd ki, hogy a kormány mire fordította az esetleges többletpénzeket, ám ez csak utólagos informálódást jelenthet. Bauer Tamás szabad demokrata képviselő szerint pártja számára több szempontból is elfogadhatatlan a költségvetési tervezet. Elmondta, két évre tervezni a költségvetést ellentétes a magyar Országgyűlés és a demokratikus államok gyakorlatával. A szabad demokraták szerint a költségvetés ebben a formában túl sok pénzt vonna el a gazdaságtól és az adófizetőktől, mivel nem valósítja meg a tervezett adócsökkentést, ugyanakkor keveset fordít az infrastruktúra fejlesztésére. Jövedelempolitikája a közepes és magas jövedelműeket segíti, miközben a szegényeket és leszakadó rétegek esélyeit rontja - tette hozzá Bauer. Lentner Csaba MIÉP-es képviselő szerint a költségvetés elfogadását pártja sem támogatja. Elmondta: gazdasági szempontokat figyelembe véve a magyar érdekeket nem képviseli a 2001-2002-es költségvetés. A tanú segít, ha tud Pallag László javára gyűjtés indul MTI-NÉPSZAVA-információ A jogerős bírói ítélet Pallag Lászlót kötelezi kártérítés megfizetésére - reagált Könyves Krisztina, a Belügyminisztérium szóvivője a hírekre, melyek szerint Nógrádi Zsolt - aki az olajügy koronatanújaként vált ismertté - fizeti ki Pintér Sándor belügyminiszternek a bíróság jogerős ítélete alapján járó 1 millió 250 ezer forintos kártérítést Pallag helyett. A bíróság azért ítélte pénzbüntetésre az olajbizottság vezetőjét, mert június 9-i sajtótájékoztatóján - Nógrádi vallomása alapján - valótlanul híresztelte, hogy Pintér Sándor 1992. és 1996. között országos rendőr-főkapitányként megjelent az alvilág rendezvényein, ahonnan 20, illetve 50 millió forinttal távozott. Nógrádi az Info Rádiónak azt állította: a pénz az alvilágtól, az olajmaffiától származik. Tíz, az olajbűnözésből meggazdagodott bűnöző adta össze, melynek átadásával bosszút is akarnak állni azokon az állami tisztviselőkön, akik cserben hagyták őket - állította az olajbizottság tanúja. Bánk Attila kisgazda frakcióvezető elmondta: Pallagnak „bölcsességet kell tanúsítania”, amikor adományt fogad el valakitől. - Az FKGP és a frakció tagjai bűnözőtől sem pénzt, sem szívességet nem fogadhatnak el - szögezte le a kisgazda politikus. Pallag lapunknak elmondta, ő csak a sajtóból értesült a felajánlásról. Nem kívánta kommentálni a BM, illetve Bánk nyilatkozatát. De arra a kérdésre sem válaszolt, hogy elfogadja-e a Nógrádi által felajánlott pénzt. Elmondta, Békés megyei kisgazdák számlát nyitottak azoknak a támogatására, akik az olajbizottság munkájának segítése miatt valamilyen hátrányt szenvedtek. Cégüggyel vádolják az MSZP-t László Boglár NÉPSZAVA • A Magyar Nemzet tegnapi lapszámában arról írt, hogy fantomcéggé vált az a társaság, amely tíz évvel ezelőtt az MSZP számítógépes informatikai bázisát építette ki. A cikk szerint éppen azért kellett felszámolni a Kime-Net Kft.-t, mert a cégbíróság számára egyértelművé vált, hogy a cég legutóbbi tulajdonosa fellelhetetlen, így nem remélhető, hogy kötelezettségeit valaha is teljesíti. Az említett cégtulajdonos egy görög állampolgár. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy ---------------Hrisztosz Hatzigiannisz öt évvel ezelőtt egy forintért vásárolta meg a kft.-t attól a Váczi Pétertől, aki korábban harmadmagával az MSZP-től vette meg a céget. Ez utóbbi szerződés aláírója az MSZP részéről a párt korábbi pénztárnoka, Máté László volt. 1990 júniusában az alapító okiratának szignálója is Máté László volt, aki, a cikk szerzői szerint, mindössze ötszázezer forintot kért a későbbi eladáskor az egymillió forintos törzstőkéjű vállalkozásért. Vácziék újabb két év múlva adták el a kft.-t az athéni férfinak. Kilétét a Magyar Nemzet újságíróinak nem sikerült azonosítaniuk, de azt igen, hogy az adásvételek alkalmával nem szakadtak meg a kapcsolatok az egyes tulajdonosi körök között, a könyvvizsgálót is átörökölték egymástól. Az írással kapcsolatban az MSZP azt közölte: a párt eladta a társaságot azután, hogy az teljesítette a megbízást. A vevők a Kime-Net alkalmazottai voltak és az adás-vétel létrejöttekor a kft.-nek nem volt köztartozása. Információink szerint a Kime- Net 1990-1995 közötti gazdálkodását az adóhatóság átvizsgálta, de nem talált kifogásolnivalót a tevékenységben. Értesülésünket az APEH szóvivője sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, mondván, hogy az adótitok, hogy vizsgálódtak-e egyáltalán. Burillák Attila viszont azt mondta, hogy amennyiben helytállóak a cikk állításai, úgy csődbűntett és a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanúja is felmerül. Burillák arra utalt, hogy a Magyar Nemzet szerint a Kime-Net, kötelezettsége ellenére több éve elmulasztotta letétbe helyezni mérlegeit a Cégbíróságon. Az APEH szóvivője még nem tudja, hogy a hatóság él-e jogosítványával és a cikk nyomán kezdeményez-e vizsgálatot, de ennek esélyét csöppet sem zárta ki. Mint az közismert, több Fideszhez közelállónak nevezett cég eladása során, sajtójelentések szerint, több százmilliós kár érte a költségvetést, mert a cégeket, minden valószínűség szerint két külföldi állampolgár nevével visszaélve, „fantomoknak” adták el. Információink szerint ezen ügyekben az APEH nem indított vizsgálatot. A Kime-Net 1990-1995 közötti gazdálkodását az APEH vizsgálta, és nem kifogásolta BELFÖLD NÉPSZAVA Szökésétől tartottak Székely Zoltán rosszul tűri a fogságot Székely Zoltán volt kisgazda képviselő letartóztatása elleni fellebbezését jogi képviselője ma juttatja el a Fővárosi Bíróságra. A kétrendbeli vesztegetéssel gyanúsított képviselő ügyvédje szerint nem kell tartani Székely szökésétől. Elképzelhető, hogy a bíróság már holnap, de mindenképpen még karácsony előtt dönt a fellebbezésről. A jogszabályok szerint az előzetes letartóztatás ideje az esetleges hosszabbítások miatt akár egy év is lehet. Pungor András NÉPSZAVA Ma adja be a Fővárosi Bíróságra fellebbezésének indoklását Futó Barnabás, a múlt héten letartóztatott Székely Zoltán volt kisgazda képviselő ügyvédje. A bíróság várhatóan még karácsony előtt dönt arról, hogy a volt kisgazda képviselő letartóztatásáról szóló döntést felülbírálja-e. Az ügyvéd szerint elképzelhető, hogy már holnap határoz a bíróság. Annyi biztos, hogy a Fővárosi Bíróságra megérkezett az elsőfokú bíróság döntése, s elküldték a nyomozati iratokat is. A dokumentumok megérkezésétől számítva öt napon belül kell határozni a fellebbezésről - tudtuk meg Sándor Zsuzsától, a Fővárosi Bíróság szóvivőjétől. Futó szerint egyébként Székely meglehetősen rosszul viseli a Büntetés-végrehajtás Gyorskocsi utcai épületében töltött időt. Mint ismert, a Budai Központi Kerületi Bíróság múlt pénteken rendelte el a vesztegetéssel és zsarolással gyanúsított Székely Zoltán és szakértőinek előzetes letartóztatását. Az indok: szökés, elrejtőzés, illetve a nyomozás meghiúsításának veszélye. A szakértők, K. Ferenc, F. Zsolt, valamint Székely Zoltán a döntés ellen fellebbezett. Futó Barnabás lapunknak elmondta, fellebbezése indoklásában felhívja a figyelmet arra, hogy Székely ellen már két hónapja tart az eljárás, így nem indokolt az elrejtőzésétől tartani. Egyébként a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bíróság a megszökött vagy az elrejtőzött gyanúsítottak előzetes letartóztatását rendelheti el, valamint azokét, akiknek eltűnésétől tartani lehet. A döntésnél fontos szempont, hogy az illető meghiúsíthatja vagy megnehezítheti-e az ellene indult büntetőeljárást. Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség sajtó- és tájékoztatási osztályának vezetője elmondta, hogy Székelyt azért tartóztatták le, mert már két súlyos bűncselekménnyel gyanúsítják. Ezért szökésétől, elrejtőzésétől tartani lehet. A nyomozók az első bűncselekmény - Balla Dániel vállalkozótól a képviselő átvett húszmillió forintot - után még nem látták indokoltnak a letartóztatás kérvényezését a bíróságtól. Egyébként január 15-e, az előzetesben letöltött első harminc nap lejárta, után a bíróság még két hónappal meghosszabbíthatja Székely és társainak letartóztatását, utána mind magasabb bírói fórumokra kerül a döntés. Két parlamenti bizottság vizsgálja Torgyánék vagyongyarapodását Pungor András, Nyusztay Máté NÉPSZAVA Nem delegál tagot az SZDSZ a Torgyán József által kezdeményezett, a képviselők vagyongyarapodását vizsgáló bizottságba - nyilatkozta lapunknak Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője. Ezt azzal indokolta: „cirkusznak” tartja az új testület felállítását, amellyel el akarják terelni a figyelmet a valós problémákról. A Torgyán építkezése körül kialakult botrány kapcsán Szent- Iványi annak a szlovák miniszternek az esetét hozta fel követendő példaként, aki a napokban azért távozott a kormányból, mert nem tudott világos magyarázatot adni arra, miből építette több tízmilliót érő házát. A szocialisták a házbizottság múlt heti ülésén jelezték, hogy ők sem delegálnak tagot a testületbe. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy vélte, ha az ellenzék nem is támogat egy parlamenti javaslatot, annak elfogadása után elvárható lenne, hogy a határozatot magára nézve kötelezőnek tartsa. Az FKGP közben lemondott a vizsgálóbizottság elnöki posztjára való jelölés jogáról. Korábban Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda képviselőt akarták a posztra. A parlamenti szokásjog alapján, mivel ők kezdeményezték a bizottság felállítását, a testület elnökét a kisgazdapárt adhatta volna. De időközben a Fidesz bejelentette, hogy Répássyt látná szívesen ezen a poszton. A kisgazda frakcióelnökség tegnapi ülésén úgy döntött, hogy mégis a Fidesz képviselőjét támogatják, tagoknak pedig Kurucsai Csabát és Szentgyörgyvölgyi Pétert delegálják. Bánk Attila frakcióvezető kérdésünkre elmondta, az elfogultságnak még a látszatát is el akarják kerülni. Répássy Róbert ugyancsak szerencsésnek tartja, hogy egy fideszes politikus lesz a bizottság elnöke, mivel így nem jöhet szóba az elfogultság vádja. * A parlament mentelmi bizottsága mai ülésén megválasztja a Torgyán házaspár összeférhetetlenségi ügyét vizsgáló bizottság tagjait. A testület vezetőjét a mentelmi bizottság két alelnöke, a szocialista Géczi József Alajos vagy az SZDSZ-es Dornbach Alajos közül, sorsolással választják meg, ezen kívül egy ellenzéki és egy kormánypárti tagja lesz a testületnek. Hogy a bizottság pontosan hogyan végzi majd a feladatát, és egyáltalán: pontosan mi a feladata, azt egyelőre nem tudni. Kérdéses többek között az, hogy a bizottság megnézheti-e egyáltalán a képviselők vagyonnyilatkozatát. Erre várhatóan az ügyrendi bizottság ad majd választ a házszabály értelmezésével. Isépy Tamás (Fidesz), a mentelmi bizottság elnöke szerint a háromtagú testület tagjai betekinthetnek a vagyonnyilatkozatok nem nyilvános részébe. Ezzel szemben Dornbach Alajos (SZDSZ) bizottsági alelnök határozott álláspontja az, hogy a jelenlegi jogszabályok erre nem nyújtanak lehetőséget. Isépy ezért a testület mai ülésén azt javasolja, hogy kérjék ki az ügyrendi bizottság állásfoglalását az ügyben (ez a bizottság jogosult a házszabály értelmezésére). Amíg ezt a kérdést nem tisztázzák, a vizsgálóbizottság nem kezdheti meg az érdemi munkát. Egyébként nem ez az egyetlen nyitott kérdés: azt sem tudni, hogy ez a bizottság pontosan milyen eszközökkel vizsgálhatja Torgyán József és Torgyánné Cseh Mária vagyongyarapodását. Ez már csak azért is kérdéses, mert Torgyán előre jelezte: csak az általa kezdeményezett vizsgálóbizottság előtt hajlandó bemutatni vagyonnyilatkozatát. Csak az a biztos, hogy a testület az eljárás során adatokat kérhet be, bárkit meghallgathat. Ha az érintettek kérik, a bizottság köteles őket is meghallgatni. Ezt követően tájékoztatja a mentelmi bizottságot, amely tájékoztatja a házelnököt. Szankciója az ügynek - a nyilvánosságon kívül - nincs. A Népszava információi szerint ugyanakkor jogi felelősségrevonás is követheti a vizsgálatot. Amennyiben a testület megállapítja, hogy a vagyonnyilatkozatok valamelyike valótlan adatokat tartalmazott, az APEH tovább vizsgálódhat. Az adóhatóság bármely adóalany ellen folytathat vagyonosodási vizsgálatot, ilyen eljárások jelenleg is folyamatban vannak. Mint arról beszámoltunk, több kisgazda politikus szerint Torgyán József az év elején távozhat pártelnöki posztjáról. Menesztésének legvalószínűbb módja a vagyonnyilatkozata miatti nyilvános felelősségrevonás. Kuncze: pitiáner visszavágás Isépy Tamás tegnap megkapta az Országgyűlés elnökétől azt az indítványt, amelyben a kisgazdák összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek Kuncze Gábor és Mécs Imre SZDSZ-es képviselőkkel szemben (akik korábban kezdeményezték a Torgyán házaspár elleni eljárást). Erről azonban a mentelmi bizottság mai ülésén nem tárgyal. Isépy kérdésünkre azzal érvelt, ötnapos határidővel fel kell hívnia az érintetteket arra: ha egyetértenek a javaslatban szereplő kifogással, egészítsék ki a vagyonnyilatkozatukat. Ha ezt nem teszik meg, csak akkor indul meg az eljárás. A kezdeményezésre Kuncze úgy reagált: „Ez a pitiáner visszavágás célt tévesztett. Miután ugyanis hozzájutottam a magam és feleségem zárt vagyonnyilatkozatához, elküldöm azt Áder János házelnöknek és a mentelmi bizottságnak.” Elmondása szerint egyébként a nyilatkozat már két hete olvasható az SZDSZ internetes honlapján. Mécs Imre azt mondta, tiszta lelkiismerettel áll a vizsgálat elé.