Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)
2000-12-20 / 297. szám
2 2000. DECEMBER 20., SZERDA BELFÖLD RÖVIDEN program Nem teljesült a kormány 2000 második félévére meghirdetett törvényalkotási programja - mondta Vastagh Pál szocialista frakcióvezető-helyettes tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a kormány 41 javaslat elfogadását kérte ősszel az Országgyűléstől, de ezeknek csak a kétharmadáról történt, illetve történik meg az év vége előtt a zárószavazás. Kitüntetés egészségügyieknek Többéves hagyományát folytatva az Intenszív Alapítvány idén is átadta a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségtudományi Kara a Kardiológiai és Belgyógyászati Klinika egy orvosának, két nővérének, egy asszisztensének, illetve ápolójának járó díjat. Idén dr. Nieszner Éva, Ruttkay Bánk, Sárvári Mária, Sajnár Dorottya és Szűcsné Lukács Ildikó vehette át a díjat. Ifjúsági kutatóintézet alakul Januárban megkezdi munkáját az ifjúság kutatóintézet, amely többek között a roma fiatalok közösségeinek elemzésével foglalkozik - jelentette be Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára. Az új intézet a minisztérium háttérintézményeként működik majd, s a kutatásai révén igyekszik magyarázatot adni, illetve megoldást javasolni az ifjúsági problémákra, a sajátos jelenségekre. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Ingyenesen hívható zöldszámunkon is állunk rendelkezésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszámon* vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. C*Mobilkészülékről nem hívható) A Népszava fotói a PHOTO a PORST nyersanyagaival készülnek. Egyelőre valóban nincs Molnár-ügy Székely marad a gyanúsított honatya Pungor András NÉPSZAVA Jelenleg nem gyanúsít Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képviselőn kívül más országgyűlési képviselőt az ügyészség, s így egyelőre nincs szó arról sem, hogy újabb honatya mentelmi jogának felfüggesztését kérjék az Országgyűléstől - tudtuk meg Belovics Ervintől, a legfőbb ügyész helyettesétől. Mint ismert, a Népszabadság korábban arról számolt be, hogy Molnár László kisgazda országgyűlési képviselő ellen vesztegetés gyanúja miatt akarnak nyomozást indítani. A Legfőbb Ügyészség azonban nem erősítette meg, hogy valóban Molnárról lenne szó, s arról sem nyilatkoztak, hogy a gyanúsítás összefügg-e a kisgazdapártból kizárt Székely Zoltán képviselő vesztegetési ügyével. Annyit azonban elárultak, hogy a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal kérte Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy kezdeményezze egy országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti osztálya vizsgálta meg az ügy iratait. Molnár László egyébként a párt vállalkozói tagozatának volt az elnöke, s ő ajánlotta képviselőnek az azóta már letartóztatott Székely Zoltánt. Székely korábban cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy a budapesti Gellért téri találkozón, ahol a képviselő Balla Dánieltől átvett húszmillió forintot, Molnár Lászlónak is ott kellett volna lennie. A Független Kisgazdapárt országos elnöksége november végén meghallgatta a hírbe hozott képviselőt. Molnár László az ülésről távozva kijelentette: nincs Molnár-ügy. A párt vezetői viszont közölték, a képviselőt kizárják az FKGP-ből, ha Polt kezdeményezi a mentelmi jogának felfüggesztését. Nem fogadta el az olajjelentést tegnap a parlament Kovács László: az ellenzék nem tekinthető ellenségnek MTI-információ Nem fogadta el az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság jelentését - 128 igen, 156 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett - az Országgyűlés tegnap. Az MSZP mellett igennel szavazott az FKGP 15 képviselője, továbbá Kovács Zoltán (Fidesz) és Szalay Gábor (SZDSZ). Nemet mondtak a jelentésre a Fidesz, az MDF és a MIÉP képviselői. Zakó László (FKGP) és Tölgyessy Péter (Fidesz) mellett öt független képviselő tartózkodott. Pallag László, a munkáját november 30-án lezáró bizottság kisgazda elnöke korábban az általános vita során azt hangsúlyozta: az olajügyek a politika és a hatóságok tudtával történtek. Tóth Károly (MSZP) szerint a jelentés rávilágít a korrupció létére. Balogh László (MDF) szerint a dokumentum helyesírási és nyelvhelyességi hibáktól hemzseg. Kóródi Mária (SZDSZ) úgy vélekedett, hogy a testület nem teljesítette feladatát, mert noha hozzájárult a tisztánlátáshoz, munkáját túl korán kellett befejeznie. Csurka István (MIÉP) napirend előtt bírálta az általa „szociálliberális kézben lévőnek” aposztrofált sajtót. Úgy fogalmazott, hogy a „sajtósárkány, a liberális sajtóterror” évét fejezi be Magyarország, és a jövő év is az agymosás esztendeje lesz, „ha nem lépünk a kígyó fejére”. A MIÉP elnöke szerint összpontosított támadásban részesültek a nemzeti erők és a kormány a sajtó részéről, amely gyakran összemosta a megtörtént valóságot a „képernyősített művi valósággal”. Az RTL Klub Heti hetes című műsorát Csurka István a „bolsevik párt öklének” nevezte. A szabad demokrata Szalay Gábor azt kérdezte: miként várható el a törvények tisztelete, az erkölcsi alapelvek érvényesülése ott, ahol közbeszerzési eljárás nélkül bonyolítják le a 600 milliárd forintos autópálya-beruházást, és „ahol az egyik miniszter tisztázatlan eredetű pénzekből kezd hivatali ideje alatt luxusvilla építésébe”. Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az ellenzéki képviselőket: ha az ország ügyeit, esetleg morális gondjait érintő kérdéseket akarnak felvetni, akkor azt tegyék a legnagyobb pontossággal, hogy ne hozzák hírbe az egész országot. A miniszterelnök leszögezte: a kormány eltökélt az iránt, hogy fellépjen az ország életében tapasztalható hibákkal, zavarokkal szemben. Kovács László (MSZP) kifejtette: a mindenkori kormánynak tiszteletben kell tartania a demokrácia és a jogállamiság szellemiségét is, nem tekintheti ellenségnek az ellenzéket, nem korlátozhatja a parlamentet és nem züllesztheti azt a politikai gyűlölködés színterévé. Keller László (MSZP) azt firtatta, hogy a kormányfő miért nem indít vizsgálatot az Agrárinnovációs Kht.-vel kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte: nem lenne tanácsos, ha a miniszterelnök is vizsgálatot kezdeményezne, miközben a tárca felelős minisztere már megindította azt. Lentner Csaba (MIÉP) a CW Bank botránya kapcsán a cég vezérigazgatójának 100 millió forintos sikerdíjával összefüggésben kormányzati lépéseket sürgetett. Orbán Viktor, aki az esetet szomorúnak tartja, leszögezte, tudomása szerint nem sikerdíjról van szó, Láng László ezt az összeget munkába lépésekor megkötött szerződése alapján kapja. Esküt tett az Országgyűlés előtt Varga Mihály (képünkön), a pénzügyi és Mikola István, az egészségügyi tárca várományosa tegnap a Parlamentben. Mindketten 2001. január elsején lépnek hivatalba „Világ Igaza” kitüntetések Húsz keresztény magyar embernek - köztük tizenkettőnek posztumusz - ítélte oda a „Világ Igaza” elismerést a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet, az emléklapokat és plaketteket Judith Várnái Shorer, Izrael Állam budapesti nagykövete adta át. A kitüntetésben olyanok részesülnek, akik a vészkorszak idején, sokszor életük kockáztatásával mentették meg zsidó embertársaikat. A nagykövet arról beszélt: a kitüntetettek azon kevesek közé tartoznak, akik a vészkorszak idején is igaz emberek maradtak. NÉPSZAVA Békülőben a fővárosi koalíció A fővárosi szocialisták szerint a szabad demokratákkal folytatott egyeztetés nyomán a további koalíciós együttműködésből száműzhetőek azok a súrlódások, amelyek a közelmúltat jellemezték. Az MSZP fővárosi frakciója eljuttatta az SZDSZ-hez azt a dokumentumot, amely az elmúlt két évet értékeli, illetve a jövőbeli együttműködés feltételeit tartalmazza. László Boglár NÉPSZAVA Az MSZP budapesti vezetése érvényesnek tartja a koalíciós megállapodást, azt nem írja felül jelenlegi tervezetük. A szocialisták frakcióvezetője szerint csupán az együttműködés szervezettségét szükséges újragondolni. Gy. Németh Erzsébet abban bízik, hogy az erről szóló megállapodást még idén sikerül aláírniuk a szabad demokratákkal, hiszen eddigi egyeztetéseik ugyanabban a szellemben zajlottak, mint amilyenben a dokumentum született. Németh ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy az SZDSZ ki akarja vonni Demszky Gábort a további koalíciós egyezkedésekből. Az MSZP frakcióvezetője nem kívánna beleszólni a koalíciós társ döntéseibe, de hiányolja a főpolgármestert azokról az ülésekről, amelyeken a város legfontosabb ügyeit vitatja meg a két párt. Másrészt, Németh szerint, a távolságtartás nem mentesítheti Demszkyt az alól, hogy a jövőbeni közgyűlési munkában a megállapodás szerint vegyen részt. Mandur László, az MSZP budapesti elnöke azt mondta, hogy Demszkynek nem kellene megfeledkeznie arról, hogy főpolgármesterségének alapfeltétele volt, hogy az MSZP visszaléptette javára jelöltjét 1998-ban. Ezért cserébe azt várja Demszkytől a szocialisták budapesti elnöke, hogy az MSZP javaslatait ne kezelje hátrányosabban, mint az SZDSZ-eseket. A szocialisták a további együttműködés feltételéül szabták, hogy a jövőben csak olyan előterjesztés szerepelhessen a fővárosi közgyűlés és a bizottságok előtt, amelyeket a két frakció előzetesen egyeztetett és amelyekről meg is állapodtak. Információink szerint a szabad demokraták hajlandóak teljesíteni ezt és Demszky Gábor sem kíván eltérni a tervezett megállapodástól. Ennek ellenére már a közeljövőben vita alakulhat ki a két frakció között arról, hogy a városvezetés miként ellensúlyozza a kormány döntését, amely húszmilliárddal csökkentette Budapest jövő évi forrásait. Az SZDSZ elképzelései szerint az önkormányzati fenntartású intézmények működési költségeit, illetve a szociális kiadásokat kell visszafogni, az MSZP viszont a fővárosi beruházások ütemének lassítását - egyesek felfüggesztését - tartaná ésszerűnek. A szocialisták továbbá elvárják a főpolgármestertől, hogy az eddiginél gyakrabban és érdemben egyeztessen a kerületekkel. Erre amúgy rákényszeríti a főpolgármestert és a kerületek vezetőit a Fidesz parlamenti képviselőjének javaslata. Eszerint csak akkor lehetne elfogadni a fővárosi költségvetést, ha a tervezett forrásmegosztást legalább a kerületek fele támogatja. Lamperth Mónika szerint viszont kívánatos lenne, ha a párbeszédet Demszky Gábor és a kerületi polgármesterek között nem csak kényszerűség szülne és ha a főpolgármester nem úgy viselkedne a kerületekkel, mint ahogy Orbán Viktor bánik a fővárossal. Lapunk úgy tudja, hogy a szocialisták parlamenti módosító indítványt adnak be a fideszes javaslathoz. Azt kezdeményezik, hogy a rendelet csak 2002-ben lépjen életbe, hiszen a jövő évi forrásmegosztásról januárban kellene dönteni és fizikai képtelenség lenne azt megelőzően lebonyolítani a kerületekkel való egyeztetést. A szocialista párt budapesti vezetése érvényesnek tartja a koalíciós megállapodását, amit az SZDSZ-szel kötött Idén már kizárt az MDF-Fidesz egyezség MTI-információ Az MDF elnöke kizártnak tartja, hogy még ebben az évben aláírják a Fidesszel a 2002-es választásra szóló megállapodást, ugyanis szerinte ez nem a két pártelnök belügye. Dávid Ibolya erről kedden, az MDF elnökségének és frakciójának együttes ülése után nyilatkozott újságíróknak. Elmondta: az ülésen tájékoztatást adott a Fidesz elnökével folytatott tárgyalásokról, a két pártelnök álláspontjáról. - A tárgyalásokat be lehet fejezni, szándéknyilatkozatot lehet tenni, egyet nem lehet: megállapodást aláírni - jelentette ki Dávid Ibolya. Hozzátette: a pártelnökök a megállapodást előkészíthetik, de a testületek hagyják jóvá. - Ha a 2002-es választásra készülődve egy választási szövetség megkötéséről van szó, akkor ennek jóváhagyására csakis az országos gyűlés jogosult, de az sem biztos, hogy ez januárban lesz - közölte az MDF elnöke. Dávid Ibolya ennél többet nem kívánt mondani. Kijelentette: tartja magát korábbi álláspontjához, miszerint amíg az egyeztetés nem fejeződik be, annak részleteit nem hozza nyilvánosságra. Itt Megakadt a Torgyán elleni vizsgálat Folytatás az 1. oldalról Összeférhetetlenségi vagy külön eljárásnak minősül-e a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás, valamint hogy a mentelmi bizottság elnöke szabályosan rendelte-e el az összeférhetetlenségi eljárást Torgyánékkal szemben és egyáltalán elrendelhető volt-e az. Az ellenzék úgy véli, hogy a vizsgálóbizottságot akkor is fel kellett volna állítani, ha a mentelmi bizottság más bizottságok állásfoglalását kéri. Dornbach Alajos, a mentelmi bizottság szabad demokrata alelnöke lapunknak elmondta, a kétharmados, a képviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezése az iránymutató. Dornbach nevetségesnek tartja a bizottság döntését. Géczi József (MSZP) szerint mindössze átlátszó próbálkozás az időhúzásra a kormányoldal részéről, hogy az alkotmányügyi és az ügyrendi bizottsághoz passzolta az ügyet. A mentelmi bizottság alelnöke úgy véli, legfeljebb arról kellett volna állást foglalnia az alkotmányügyi bizottságnak, hogy az összeférhetetlenséget vizsgáló testület betekinthet-e a vagyonnyilatkozatokba. Erre egzakt választ lehetett volna kapni az MSZP-s politikus szerint, szemben azokkal az álproblémákkal, amelyeket végül a kormánypárti bizottsági tagok kreáltak. Géczi gyanúja az, hogy a dolgok ily módon alakulása időben feltűnően egybeesik a kétéves költségvetés végszavazásával. Géczi azt mondta: „Torgyán József nyilván jó időzítéssel jelezte a Fidesznek, hogy neki nem tetszene egy ilyen bizottság vizsgálódása.” Isépy Tamás, a mentelmi bizottság fideszes elnöke elmondta: az állásfoglalás-kéréssel nem akarják elhúzni az eljárást. Hangsúlyozta, hogy ennek az eljárásnak jogi szempontból kifogástalannak kell lennie, mivel az precedens értékű. Isépy elmondta, hogy a bizottsági ülésre meghívták Torgyán Józsefet is, aki azonban nem jelent meg, de levélben tudatta, hogy vagyonnyilatkozatát a valóságnak megfelelően töltötte ki és rágalomnak, illetve alaptalan vádaskodásnak tartja a vele szemben megfogalmazott kritikákat. Pokol Béla, az alkotmányügyi bizottság kisgazda elnöke lapunknak elmondta: egyelőre nem kapta meg a mentelmi bizottság kérését. Pokol arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy még az idén megtárgyalják-e a bizottság kérdéseit.