Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)

2000-12-20 / 297. szám

2 2000. DECEMBER 20., SZERDA BELFÖLD RÖVIDEN program Nem teljesült a kormány 2000 második fél­évére meghirdetett törvényalkotási programja - mondta Vastagh Pál szocialista frakcióvezető-helyettes tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a kormány 41 javaslat elfogadá­sát kérte ősszel az Országgyű­léstől, de ezeknek csak a kéthar­madáról történt, illetve történik meg az év vége előtt a zárósza­vazás. Kitüntetés egészségügyieknek Többéves hagyományát folytat­va az Intenszív Alapítvány idén is átadta a Semmelweis Orvos­­tudományi Egyetem Egészség­­tudományi Kara a Kardiológiai és Belgyógyászati Klinika egy orvosának, két nővérének, egy asszisztensének, illetve ápolójá­nak járó díjat. Idén dr. Nieszner Éva, Ruttkay Bánk, Sárvári Má­ria, Sajnár Dorottya és Szűcsné Lukács Ildikó vehette át a díjat. Ifjúsági kutatóintézet alakul Januárban megkezdi munkáját az ifjúság kutatóintézet, amely töb­bek között a roma fiatalok közös­ségeinek elemzésével foglalko­zik - jelentette be Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára. Az új inté­zet a minisztérium háttérintéz­ményeként működik majd, s a kutatásai révén igyekszik ma­gyarázatot adni, illetve megol­dást javasolni az ifjúsági problé­mákra, a sajátos jelenségekre. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszá­mon* vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. C*Mobilkészülékről nem hívható) A Népszava fotói a PHOTO a PORST nyersanyagaival készülnek. ­ Egyelőre valóban nincs Molnár-ügy Székely marad a gyanúsított honatya Pungor András NÉPSZAVA Jelenleg nem gyanúsít Székely Zoltán volt kisgazda ország­­gyűlési képviselőn kívül más országgyűlési képviselőt az ügyészség, s így egyelőre nincs szó arról sem, hogy újabb hon­atya mentelmi jogának felfüg­gesztését kérjék az Országgyű­léstől - tudtuk meg Belovics Er­vintől, a legfőbb ügyész helyet­tesétől. Mint ismert, a Népszabadság korábban arról számolt be, hogy Molnár László kisgazda országgyűlési képviselő ellen vesztegetés gyanúja miatt akar­nak nyomozást indítani. A Leg­főbb Ügyészség azonban nem erősítette meg, hogy valóban Molnárról lenne szó, s arról sem nyilatkoztak, hogy a gya­núsítás összefügg-e a kisgazda­­pártból kizárt Székely Zoltán képviselő vesztegetési ügyével. Annyit azonban elárultak, hogy a Fővárosi Ügyészségi Nyomo­zó Hivatal kérte Polt Péter leg­főbb ügyésztől, hogy kezdemé­nyezze egy országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának fel­függesztését. A Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyele­ti osztálya vizsgálta meg az ügy iratait. Molnár László egyébként a párt vállalkozói tagozatának volt az elnöke, s ő ajánlotta kép­viselőnek az azóta már letartóz­tatott Székely Zoltánt. Székely korábban cáfolta azokat a sajtó­­értesüléseket, hogy a budapesti Gellért téri találkozón, ahol a képviselő Balla Dánieltől átvett húszmillió forintot, Molnár Lászlónak is ott kellett volna lennie. A Független Kisgazda­­párt országos elnöksége novem­ber végén meghallgatta a hírbe hozott képviselőt. Molnár László az ülésről tá­vozva kijelentette: nincs Mol­nár-ügy. A párt vezetői viszont közölték, a képviselőt kizárják az FKGP-ből, ha Polt kezdemé­nyezi a mentelmi jogának fel­függesztését. Nem fogadta el az olajjelentést tegnap a parlament Kovács László: az ellenzék nem tekinthető ellenségnek MTI-információ Nem fogadta el az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság je­lentését - 128 igen, 156 nem szavazat és 7 tartózkodás mel­lett - az Országgyűlés tegnap. Az MSZP mellett igennel szava­zott az FKGP 15 képviselője, to­vábbá Kovács Zoltán (Fidesz) és Szalay Gábor (SZDSZ). Nemet mondtak a jelentésre a Fidesz, az MDF és a MIÉP képviselői. Zakó László (FKGP) és Töl­gy­essy Péter (Fidesz) mellett öt független képviselő tartózko­dott. Pallag László, a munkáját no­vember 30-án lezáró bizottság kisgazda elnöke korábban az ál­talános vita során azt hangsú­lyozta: az olajügyek a politika és a hatóságok tudtával történ­tek. Tóth Károly (MSZP) szerint a jelentés rávilágít a korrupció létére. Balogh László (MDF) szerint a dokumentum helyes­írási és nyelvhelyességi hibák­tól hemzseg. Kóródi Mária (SZDSZ) úgy vélekedett, hogy a testület nem teljesítette felada­tát, mert noha hozzájárult a tisz­tánlátáshoz, munkáját túl korán kellett befejeznie. Csurka István (MIÉP) napi­rend előtt bírálta az általa „szo­­ciálliberális kézben lévőnek” aposztrofált sajtót. Úgy fogal­mazott, hogy a „sajtósárkány, a liberális sajtóterror” évét fejezi be Magyarország, és a jövő év is az agymosás esztendeje lesz, „ha nem lépünk a kígyó fejére”. A MIÉP elnöke szerint össz­pontosított támadásban része­sültek a nemzeti erők és a kor­mány a sajtó részéről, amely gyakran összemosta a m­egtör­­tént valóságot a „képernyősített művi valósággal”. Az RTL Klub Heti hetes című műsorát Csurka István a „bolsevik párt öklének” nevezte. A szabad demokrata Szalay Gábor azt kérdezte: miként vár­ható el a törvények tisztelete, az erkölcsi alapelvek érvényesülé­se ott, ahol közbeszerzési eljárás nélkül bonyolítják le a 600 mil­liárd forintos autópálya-beruhá­zást, és „ahol az egyik miniszter tisztázatlan eredetű pénzekből kezd hivatali ideje alatt luxus­villa építésébe”. Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az ellenzéki képvise­lőket: ha az ország ügyeit, eset­leg morális gondjait érintő kér­déseket akarnak felvetni, akkor azt tegyék a legnagyobb pontos­sággal, hogy ne hozzák hírbe az egész országot. A miniszterel­nök leszögezte: a kormány eltö­kélt az iránt, hogy fellépjen az ország életében tapasztalható hi­bákkal, zavarokkal szemben. Kovács László (MSZP) kifej­tette: a mindenkori kormánynak tiszteletben kell tartania a de­mokrácia és a jogállamiság szel­lemiségét is, nem tekintheti el­lenségnek az ellenzéket, nem korlátozhatja a parlamentet és nem züllesztheti azt a politikai gyűlölködés színterévé. Keller László (MSZP) azt fir­tatta, hogy a kormányfő miért nem indít vizsgálatot az Agrár­innovációs Kht.-vel kapcsolat­ban. Orbán Viktor miniszterel­nök leszögezte: nem lenne taná­csos, ha a miniszterelnök is vizsgálatot kezdeményezne, mi­közben a tárca felelős miniszte­re már megindította azt. Lentner Csaba (MIÉP) a CW Bank botránya kapcsán a cég ve­zérigazgatójának 100 millió forin­tos sikerdíjával összefüggésben kormányzati lépéseket sürgetett. Orbán Viktor, aki az esetet szo­morúnak tartja, leszögezte, tudo­mása szerint nem sikerdíjról van szó, Láng László ezt az összeget munkába lépésekor megkötött szerződése alapján kapja. Esküt tett az Országgyűlés előtt Varga Mihály (képünkön), a pénzügyi és Mikola István, az egészségügyi tárca várományosa tegnap a Parla­mentben. Mindketten 2001. január elsején lépnek hivatalba „Világ Igaza” kitüntetések Húsz keresztény magyar ember­nek - köztük tizenkettőnek posz­tumusz - ítélte oda a „Világ Iga­za” elismerést a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet, az emléklapokat és plaketteket Judith Várnái Shorer, Izrael Állam budapesti nagykövete adta át. A kitüntetés­ben olyanok részesülnek, akik a vészkorszak idején, sokszor éle­tük kockáztatásával mentették meg zsidó embertársaikat. A nagykövet arról beszélt: a kitün­tetettek azon kevesek közé tar­toznak, akik a vészkorszak ide­jén is igaz emberek maradtak. NÉPSZAVA Békülőben a fővárosi koalíció A fővárosi szocialisták szerint a szabad demokratákkal folyta­tott egyeztetés nyomán a további koalíciós együttműködésből száműzhetőek azok a súrlódások, amelyek a közelmúltat jelle­mezték. Az MSZP fővárosi frakciója eljuttatta az SZDSZ-hez azt a dokumentumot, amely az elmúlt két évet értékeli, illetve a jövőbeli együttműködés feltételeit tartalmazza. László Boglár NÉPSZAVA Az MSZP budapesti vezetése ér­vényesnek tartja a koalíciós megállapodást, azt nem írja felül jelenlegi tervezetük. A szocialis­ták frakcióvezetője szerint csu­pán az együttműködés szerve­zettségét szükséges újragondol­ni. Gy. Németh Erzsébet abban bízik, hogy az erről szóló meg­állapodást még idén sikerül alá­írniuk a szabad demokratákkal, hiszen eddigi egyeztetéseik ugyanabban a szellemben zajlot­tak, mint amilyenben a doku­mentum született. Németh ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy az SZDSZ ki akarja vonni Demszky Gábort a további koalí­ciós egyezkedésekből. Az MSZP frakcióvezetője nem kívánna be­leszólni a koalíciós társ döntései­be, de hiányolja a főpolgármes­tert azokról az ülésekről, ame­lyeken a város leg­­fontosabb ügyeit vitatja meg a két párt. Másrészt, Né­meth szerint, a tá­volságtartás nem mentesítheti Demszkyt az alól, hogy a jövőbeni közgyűlési munká­ban a megállapo­dás szerint vegyen részt. Man­­dur László, az MSZP budapesti elnöke azt mondta, hogy Demszkynek nem kellene meg­feledkeznie arról, hogy főpol­gármesterségének alapfeltétele volt, hogy az MSZP visszalép­tette javára jelöltjét 1998-ban. Ezért cserébe azt várja Demszkytől a szocialisták buda­pesti elnöke, hogy az MSZP ja­vaslatait ne kezelje hátrányosab­ban, mint az SZDSZ-eseket. A szocialisták a további együttműködés feltételéül szab­ták, hogy a jövőben csak olyan előterjesztés szerepelhessen a fő­városi közgyűlés és a bizottságok előtt, amelyeket a két frakció elő­zetesen egyeztetett és amelyekről meg is állapodtak. Információink szerint a szabad demokraták haj­landóak teljesíteni ezt és Demsz­ky Gábor sem kíván eltérni a ter­vezett megállapodástól. Ennek ellenére már a közeljövőben vita alakulhat ki a két frakció között arról, hogy a városvezetés mi­ként ellensúlyozza a kormány döntését, amely húszmilliárddal csökkentette Budapest jövő évi forrásait. Az SZDSZ elképzelé­sei szerint az önkormányzati fenntartású intézmények műkö­dési költségeit, illetve a szociális kiadásokat kell visszafogni, az MSZP viszont a fővárosi beru­házások ütemének lassítását - egyesek felfüggesztését - tartaná ésszerűnek. A szocialisták továb­bá elvárják a főpolgármestertől, hogy az eddiginél gyakrabban és érdemben egyeztessen a kerüle­tekkel. Erre amúgy rákényszeríti a főpolgármestert és a kerületek vezetőit a Fidesz parlamenti képviselőjének ja­vaslata. Eszerint csak akkor lehetne elfogadni a fővárosi költségvetést, ha a tervezett forrásmeg­osztást legalább a kerületek fele támo­gatja. Lamperth Mónika szerint viszont kívánatos lenne, ha a pár­beszédet Demszky Gábor és a kerületi polgármesterek között nem csak kényszerűség szülne és ha a főpolgármester nem úgy vi­selkedne a kerületekkel, mint ahogy Orbán Viktor bánik a fő­várossal. Lapunk úgy tudja, hogy a szocialisták parlamenti módo­sító indítványt adnak be a fide­­szes javaslathoz. Azt kezdemé­nyezik, hogy a rendelet csak 2002-ben lépjen életbe, hiszen a jövő évi forrásmegosztásról ja­nuárban kellene dönteni és fizi­kai képtelenség lenne azt meg­előzően lebonyolítani a kerüle­tekkel való egyeztetést. A szocialista párt budapesti vezetése érvényesnek tartja a koalíciós megállapodását, amit az SZDSZ-szel kötött Idén már kizárt az MDF-Fidesz egyezség MTI-információ Az MDF elnöke kizártnak tartja, hogy még ebben az évben alá­írják a Fidesszel a 2002-es vá­lasztásra szóló megállapodást, ugyanis szerinte ez nem a két pártelnök belügye. Dávid Ibolya erről kedden, az MDF elnökségének és frakció­jának együttes ülése után nyilat­kozott újságíróknak. Elmondta: az ülésen tájékoz­tatást adott a Fidesz elnökével folytatott tárgyalásokról, a két pártelnök álláspontjáról. - A tárgyalásokat be lehet fe­jezni, szándéknyilatkozatot le­het tenni, egyet nem lehet: meg­állapodást aláírni - jelentette ki Dávid Ibolya. Hozzátette: a pártelnökök a megállapodást előkészíthetik, de a testületek hagyják jóvá. - Ha a 2002-es választásra ké­szülődve egy választási szövet­ség megkötéséről van szó, akkor ennek jóváhagyására csakis az országos gyűlés jogosult, de az sem biztos, hogy ez januárban lesz - közölte az MDF elnöke. Dávid Ibolya ennél többet nem kívánt mondani. Kijelentet­te: tartja magát korábbi állás­pontjához, miszerint amíg az egyeztetés nem fejeződik be, an­nak részleteit nem hozza nyilvá­nosságra. Itt Megakadt a Torgyán elleni vizsgálat Folytatás az 1. oldalról Összeférhetetlenségi vagy külön eljárásnak minősül-e a vagyon­nyilatkozattal kapcsolatos eljá­rás, valamint hogy a mentelmi bizottság elnöke szabályosan rendelte-e el az összeférhetet­lenségi eljárást Torgyánékkal szemben és egyáltalán elrendel­hető volt-e az. Az ellenzék úgy véli, hogy a vizsgálóbizottságot akkor is fel kellett volna állítani, ha a men­telmi bizottság más bizottságok állásfoglalását kéri. Dornbach Alajos, a mentelmi bizottság szabad demokrata alelnöke la­punknak elmondta, a kétharma­dos, a képviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezése az iránymutató. Dornbach nevetsé­gesnek tartja a bizottság dönté­sét. Géczi József (MSZP) szerint mindössze átlátszó próbálkozás az időhúzásra a kormányoldal részéről, hogy az alkotmány­­ügyi és az ügyrendi bizottság­hoz passzolta az ügyet. A men­telmi bizottság alelnöke úgy vé­li, legfeljebb arról kellett volna állást foglalnia az alkotmány­­ügyi bizottságnak, hogy az összeférhetetlenséget vizsgáló testület betekinthet-e a vagyon­nyilatkozatokba. Erre egzakt vá­laszt lehetett volna kapni az MSZP-s politikus szerint, szem­ben azokkal az álproblémákkal, amelyeket végül a kormánypárti bizottsági tagok kreáltak. Géczi gyanúja az, hogy a dolgok ily módon alakulása időben feltű­nően egybeesik a kétéves költ­ségvetés végszavazásával. Gé­czi azt mondta: „Torgyán József nyilván jó időzítéssel jelezte a Fidesznek, hogy neki nem tet­szene egy ilyen bizottság vizs­gálódása.” Isépy Tamás, a mentelmi bi­zottság fideszes elnöke elmond­ta: az állásfoglalás-kéréssel nem akarják elhúzni az eljárást. Hangsúlyozta, hogy ennek az el­járásnak jogi szempontból kifo­gástalannak kell lennie, mivel az precedens értékű. Isépy elmond­ta, hogy a bizottsági ülésre meg­hívták Torgyán Józsefet is, aki azonban nem jelent meg, de le­­vélben tudatta, hogy vagyonnyi­latkozatát a valóságnak megfe­lelően töltötte ki és rágalomnak, illetve alaptalan vádaskodásnak tartja a vele szemben megfogal­mazott kritikákat. Pokol Béla, az alkotmányügyi bizottság kisgazda elnöke la­punknak elmondta: egyelőre nem kapta meg a mentelmi bi­zottság kérését. Pokol arra a kér­désre nem tudott válaszolni, hogy még az idén megtárgyal­­ják-e a bizottság kérdéseit.

Next