Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)
2000-12-04 / 283. szám
NÉPSZAVA Milliárdokat emészt fel a kilakoltatások végrehajtása Folytatás az 1. oldalról Kérdéses, hogy megéri-e az önkényesekkel szembeni szigorú fellépés - véli a Szociális Tanács. Emiatt több ezer gyermek kerülhet állami gondozásba, megsokszorozódhat a hajléktalanok száma. A kilakoltatások gyakorivá válása bizonyíthatóan az utóbbi hónapok intézkedéseinek köszönhető. Tavaly télen egyetlen településen sem költöztettek ki tömegesen lakásfoglalókat. A jogvédő szervezetek állítják: a kilakoltatások akkor volnának törvényszerűek, ha a lakásfoglalókat családi átmeneti otthonokba költöztetnék. Ennek költsége egy négygyermekes család esetében ma másfél millió forint körüli összeget tesz ki. Az otthonokban országosan hozzávetőlegesen 1200 férőhely van. Több hónaposak a várólisták. A gyerekek állami gondozásba vétele milliós nagyságrendű kiadást okozna az államnak gyermekenként. Ladányi János szociológus szerint ebben komolyan megmutatkozik az önkormányzati törvény hiányossága, hiszen laknia mindenkinek kell valahol. Ez az elv viszont szemben áll az önkormányzatok piaci érdekeltségeivel. Az állam ezt a problémát leosztotta az önkormányzatoknak, de elfelejtette biztosítani a megoldáshoz szükséges pénzeszközöket. Ezt erősíti meg Ikvai Szabó Imre, a fővárosi önkormányzat szociálpolitikai irodavezetője. A kérdés az, rá lehet-e bízni a probléma megoldását egyedül az önkormányzatokra vagy számíthatnak másokra is. Tízéves tapasztalat, hogy a szociális gondokat nem kormányzati intézkedéssel próbálták megoldani, hanem az önkormányzatokra hárították a megoldást. Ezek pedig egyre több feladatot, s ehhez egyre kevesebb forrást kaptak. Ha a helyhatóságokat magukra hagyják, nem fogják tudni legyőzni a nehézségeket - tette hozzá. Ez egy valós társadalmi szükséglet, amelynek a megoldását az Országgyűlésnek kell tisztáznia -szögezte le Ikvai Szabó Imre. Lehet az önkormányzatokra bízni a feladatot, de normatív támogatást kell társítani hozzá. Halmai Gábor alkotmányjogász beadványban kifogásolja, hogy az elfogadott rendelkezések ütköznek a gyermekvédelmi törvény alapelvével is. Eszerint a gyereknek joga van családban felnőni, pusztán anyagi okok miatt nem helyezhető állami gondozásba. A szigorodó kilakoltatási gyakorlat ellentmond a gyermekvédelmi törvénynek. Tavaly a fővárosban 86 olyan gyerek került be a hálózatba, akinek a szülei hajléktalanná váltak. Az intézmények képtelenek lesznek megbirkózni a helyzettel - figyelmeztet Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat általános igazgatóhelyettese. Eddig három kerületből jelezték: ha nem történik valami, a télen 58 gyerekre vár ez a sors. Egy család szétválasztása többe kerül, mint egyben tartása. Egy háromtagú család elhelyezése egymilliót emészt fel: a gyerekek után 500 ezer, a szülők után 200-200 ezer forint a normatív hozzájárulás. Ráadásul a kilakoltatás hosszú távon életképtelenné teszi a családokat. A több helyütt elkezdődött kilakoltatási hullám még csak a folyamat eleje: az önkényes lakásfoglalók vagy a lakbért, illetve a közüzemi díjakat fizetni nem tudók mellett hamarosan az OTP-hátralékosok többsége is utcára kerül. Az önkényes lakásfoglalók száma a becslések szerint országosan mintegy 6-15 ezerre, a fővárosban 2-6 ezerre tehető. Ugyanakkor kétszázötvenezer önkormányzati tulajdonú ingatlan áll üresen. Két százalékukban élnek önkényesek, ez körülbelül 640 lakást jelent. A XIII. kerületben az önkényesek kilakoltatását célozta az is, hogy árverésen értékesítették a jogcím nélküliek által lakott lakásokat. A licitre kiírt tizenöt lakás egy kivételével el is kelt - tájékoztatott Király András, a kerületi vagyonkezelő igazgatója. A gyereknek joga van családban felnőni, pusztán anyagi okok miatt nem helyezhető állami gondozásba Létbizonytalanságban álnak Vizsgálják az önkormányzati rendeletalkotást Kun J. Viktória NÉPSZAVA Nincs előrelépés a Karacs család kilakoltatása ügyében, változatlanul létbizonytalanságban él a házaspár három gyermekével. Az ombudsmani hivatal újabb levelet küldött az önkormányzathoz, ahol 30 napos határidőt kaptak a válaszadásra. Ennek függvényében dönt majd a hivatal arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e az önkormányzati törvény felülvizsgálatát kérve. Mint arról korábban beszámoltunk, a XII. kerületi önkormányzat jogerős bírósági végzéssel egy háromgyermekes család kilakoltatását tervezi. A zugligeti házban élő házaspár bérleti szerződése lejárt, s annak ellenére, hogy a jegyző határozatlan idejű módosítást ígért, nem hosszabbították meg a szerződést. Igaz, a pályázat kiírásával, elbírálásával és a későbbi feltételekkel kapcsolatban az ombudsmani jelentés és a közigazgatási hivatal is több törvénytelenséget állapított meg: a bírósági döntés egyértelmű, a családnak mennie kell az egyszobás, penészes házból. Az ombudsman hivatalában most azt vizsgálják, vajon a törvény nem ad-e túl tág teret az önkormányzatoknak abban, hogy hogyan készítik el helyi rendeletüket. A XII. kerületi példa azt mutatja, még az is kérdéses, hogyan lehet bérleti szerződést kötni olyan előbérleti joggal, aminek lényegében semmilyen hatása sincs. Ha a hivatal úgy dönt, nem adja többé bérbe lakását, a lakókért nem tartozik felelősséggel. Időközben kiderült: a Karacs család korábbi, szintén XII. kerületi bérlakását, ahová határozatlan időre szóló szerződésük volt, az önkormányzat értékesítette. Jóllehet Karacséknak azért kellett akkor a cserét és az új bérleményt vállalniuk, mert azt az ingatlant életveszélyesnek minősítették, lebontásra ítélték és elutasították Karacsék vételi ajánlatát is. A MTI-információ Mintegy húszan tüntettek a Hemofíliások Baráti Köre nevében a budapesti Országos Hematológiai és Immunológiai Intézet előtt szombaton. Pelyhe László, a Hemofíliások Baráti Körének alelnöke elmondta: arra a meggyőződésre jutottak, hogy a Magyar Hemofília Egyesület beleegyezése alapján született döntés a kezelésük során hepatitis C vírussal fertőzött hemofíliásoknak adandó állami kártérítés mértékéről. Kalász László, a Magyar Hemofília Egyesület elnöke elmondta: a kártalanítási kormányrendelet sem a bíróság által megítélt összegeket, sem a Magyar Hemofília Egyesület november elején megküldött kártalanítási javaslatát nem veszi figyelembe. Tiltakozó hemofíliások BELFÖLD 2000. DECEMBER 4., HÉTFŐ Hamarosan földre kényszerülhet a Magyar Légierő egésze Szükség van a MiG-29-esekre Nem valószínű, hogy a nemzetbiztonsági kabinet napokban várható döntése elveti a MiG-29-es harci gépek felújításának tervét. A grémium számára az okozhat fejtörést, hogy mennyi pénzből lehet az orosz vadászgépek alkalmazhatóságát elérni és fenntartani a nyugati beszerzésekig. A Magyar Légierő orosz gyártmányú MiG-29-es harci repülőinek sorsáról decemberben dönt végre a nemzetbiztonsági kabinet. Katonai szakemberek szerint a MiG-eknek mindaddig rendszerben kell maradniuk, amíg az esetleges nyugati beszerzések meg nem valósulnak. Emiatt a légvédelem vezetői két döntést várnak a grémiumtól: az egyik a MiG-felújítás azonnali megkezdése, a másik egy olyan koncepció elfogadása, amely tervezhetővé teszi a nyugati harcigép-beszerzést és elindíthatja annak több évet igénylő egyezkedési mechanizmusát. A szakemberek azt mondják, az eladástól a korszerűsítésig és a megsemmisítésig sokféle dolgot lehetne csinálni a MiG-ekkel, csak egyet nem: tovább tologatni a problémát. A Magyar Légierőt ugyanis a pápai alakulat felszámolása és az ottani MiG-21-esek rendszerből történt kivonása óta kizárólag a Kecskemétre telepített, 27 darab MiG-29-es alkotja, amelyeknek többsége működésképtelen. A kötelező nagyjavítás és az üzemidő lejárta miatt viszont hamarosan földre kényszerülhet a MiG-flotta egésze. Július 3. óta csend van, a magyar fél hallgat - jelentette ki lapunknak egy német gazdasági szakember, utalva az akkor aláírt szándéknyilatkozatra, amelyben a DASA cég 14 MiG modernizálását 20 milliárd forintért vállalta. Időközben az történt, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövete hibának minősítette az orosz gépek korszerűsítését, és szeptemberben a honvédelmi miniszter NATO-kompatibilis használt nyugati gépekre kért ajánlatot 16 országtól. Ezzel egyidejűleg a DASA-val több hónapon át folytatott alkudozás után 20 milliárdra leszállított német ajánlatot sokallni kezdték a politikusok. Hivatalosan azonban máig nem jelezték a németeknek, hogy a szándéknyilatkozatban rögzítettek már nem aktuálisak. Szabó János szakminiszter a közelmúltban azt nyilatkozta, a nyugati országok kormányaihoz eljuttatott ajánlatkérő levelére egyetlen új válasz sem érkezett. Értesülésünk szerint az amerikaiak azonnali szállítással 12 használt F-16-ost kínálnak a magyar kormánynak, amelyet százmilliárd forintért lehetne hadrendbe állítani. Úgy tudjuk, a svéd SAAB-BAE Systems napokban benyújtott ajánlata 24 darab, új, negyedik generációs, NATO- kompatibilis Gripen vadászgépet tartalmaz, amelyeket 2005-től szállítanának. A svédek az amerikaikhoz hasonlóan késleltetett kezdeti kiadásokat ígérnek. A MiG-29-eseket el lehet adni, lehet korszerűsíteni, meg lehet semmisíteni, de a Magyar Légierő jövője szempontjából tovább nem halogatható a döntés, mit kezdjünk velük Gy. Balázs Béla felvétele Új stratégia a Vöröskeresztnél MTI-információ A Magyar Vöröskereszt (MVK) három napon át Budapesten tanácskozó X. kongresszusa Andics Lászlót választotta ismét a szervezet elnökévé. Andics László, akinek a kongresszus 11 év után is bizalmat szavazott, elmondta: a szervezet sikeresen teljesítette vállalt humanitárius feladatait, különös tekintettel az elmúlt időszak súlyos hazai katasztrófái során bajba jutott emberek megsegítésére, a biztonságos hazai vérellátáshoz nélkülözhetetlen véradók szervezésére, valamint a szociális és egészségnevelési programokra. Morzsányi Éva főtitkár kiemelte: a Magyar Vöröskereszt gyorsan és rugalmasan reagál az új kihívásokra, köztük a fiatalok életét veszélyeztető droghasználat terjedésére, és mindent elkövet azért, hogy az egészségügyi és szociális tárca feladataiban eredményesen vegyen részt. Az ország valamennyi településén megtalálható szervezet a korábbinál többet kíván tenni a környezetvédelemért, valamint az óvodáskortól a felnőttkorig tartó életszakaszban lévők egészségfejlesztéséért. A kongresszus döntött az elkövetkező tíz évben követendő humanitárius stratégiájáról. Nem kapnak adókedvezményt a környezetvédelmi beruházások A parlament döntése szerint jövőre a környezetvédelmi beruházások és a környezetszennyezés megelőzését szolgáló több más tevékenység sem kaphat adókedvezményt. Pedig a kedvezmények megadását a Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) mellett az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága is támogatta. Bihari Tamás NÉPSZAVA A költségvetés számára csupán néhány százmillió forintot „takarítottak meg a parlamenti képviselők, amikor nem szavazták meg a környezetvédelmi beruházásokat támogató adókedvezményeket. Hiszen a környezetvédelmi háttéripar még meglehetősen gyenge lábakon áll Magyarországon. A születő környezetvédelmi háttéripar jelenlegi szerény, tízszázalékosra tehető hazai piaci részesedésének megtartásához is támogatásra lenne szükség. A környezet állapota javítható hazai és európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokkal, a különféle kibocsátási határértékekre épülő tiltással és bírságolással is - mondta dr. Balog Károly, a KÖM főtanácsosa. - A megelőzés azonban csak közvetett szabályozással, közgazdasági eszközökkel lehetséges. Ezért dolgoztuk ki komplex javaslatunkat, amely 30 százalékos adóalap-kedvezményt nyújtott volna azon Magyarországon bejegyzett vállalkozásoknak, amelyek környezetbarát termékeket és technológiai eljárásokat kínálnak. A kedvezmények elutasítása bizonyítja, a kormányzat szisztematikusan igyekszik háttérbe szorítani a környezetvédelmet - állította Baja Ferenc, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának egyik alelnöke. - A tárcától fontos területeket és forrásokat vontak el, s politikai alku következtében átadták azokat a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A környezetvédelemre szánt összegek 94-98 között évente megkétszereződtek, a 2001-2002-es költségvetésben a tárca kevesebb pénzzel gazdálkodhat, mint idén. Az EU egyik húzóágazata a környezetvédelmi ipar, melyet különféle kedvezményekkel is támogatnak a tagországokban. Bajorország innovációs GDP-jének 40 százaléka származik a környezetvédelmi háttériparból. Illés Zoltán, a bizottság fideszes elnöke volt az egyik, aki tartózkodott a bizottság ülésén az adóról és járulékokról szóló törvény elfogadásakor. Lépését szakmai indokokkal magyarázta. - A hazai környezetvédelem a jelenleginél rosszabb helyzetbe már nem kerülhet - vélekedett Illés Zoltán. - Számottevő környezetvédelmi háttéripar nincs, hiányoznak a törvényi és a gazdasági feltételek is, az adókedvezmények elmaradása nem sokat ront ezeken a körülményeken. i Válaszlevél helikopterügyben A Népszava 2000. 11. 17-i számában a Mentőhelikopterben keresik a lopott honvédségi anyagokat című cikk a honvédségtől eltulajdonított különféle katonai anyagok utáni nyomozásról szól. A cikkel kapcsolatban szerkesztőségünkhöz az alábbi válaszlevelet juttatta el a BASe Kft. képviselője. A „HA-BGC” lajstromjelű helikoptert Veres István cégétől a BUDAPEST AIRCRAFT SERVICE Kft. (BASe Kft.) vásárolta meg. A BASe Kft. azonban nem tudott arról, hogy a helikopter légi alkalmassági okmányaiban szereplő gyártási év nem felel meg a valóságnak, és a légi járművet a megjelölt dátumhoz képest tíz évvel korábban gyártották. Ugyancsak nem tudta és nem feltételezhette azt, hogy a helikopterbe esetleg lopott alkatrészek kerültek beépítésre. A gép üzemeltetése során azonban a BASe Kft. számára nyilvánvalóvá vált, hogy a gyártás korábbi, ezért Veres úr cégével már hónapokkal a helikopter lefoglalása előtt közölte, hogy az adásvételtől el kíván állni. Többszöri felszólítás hatására a Veres Kft. hozzájárult ahhoz, hogy a helikopter adásvételi szerződését a felek felbontsák. Tekintettel arra, hogy a szerződést a felek fel is bontották, a gép tulajdonosa, a Veres Kft. a helikoptert saját költségén elszállította. A BASe Kft. jelenleg vizsgálja annak lehetőségét, hogy keletkezett kárának megtérítését kérje, akár bírósági úton. dr. Wagner László ügyvéd