Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)

2000-12-04 / 283. szám

NÉPSZAVA Milliárdokat emészt fel a kilakoltatások végrehajtása Folytatás az 1. oldalról Kérdéses, hogy megéri-e az ön­kényesekkel szembeni szigorú fellépés - véli a Szociális Tanács. Emiatt több ezer gyermek kerül­het állami gondozásba, megsok­szorozódhat a hajléktalanok szá­ma. A kilakoltatások gyakorivá válása bizonyíthatóan az utóbbi hónapok intézkedéseinek kö­szönhető. Tavaly télen egyetlen településen sem költöztettek ki tömegesen lakásfoglalókat. A jogvédő szervezetek állítják: a kilakoltatások akkor volnának törvényszerűek, ha a lakásfoglalókat csa­ládi átmeneti ottho­nokba költöztetnék. Ennek költsége egy négygyermekes család esetében ma másfél millió forint körüli összeget tesz ki. Az otthonokban országosan hozzávetőlegesen 1200 férőhely van. Több hóna­posak a várólisták. A gyerekek ál­lami gondozásba vétele milliós nagyságrendű kiadást okozna az államnak gyermekenként. Ladá­nyi János szociológus szerint eb­ben komolyan megmutatkozik az önkormányzati törvény hiányos­sága, hiszen laknia mindenkinek kell valahol. Ez az elv viszont szemben áll az önkormányzatok piaci érdekeltségeivel. Az állam ezt a problémát leosztotta az ön­­kormányzatoknak, de elfelejtet­te biztosítani a megoldáshoz szükséges pénzeszközöket. Ezt erősíti meg Ikvai Szabó Im­re, a fővárosi önkormányzat szo­ciálpolitikai irodavezetője. A kér­dés az, rá lehet-e bízni a problé­ma megoldását egyedül az önkor­mányzatokra vagy számíthatnak másokra is. Tízéves tapasztalat, hogy a szociális gondokat nem kormányzati intézkedéssel pró­bálták megoldani, hanem az ön­­kormányzatokra hárították a megoldást. Ezek pedig egyre több feladatot, s ehhez egyre ke­vesebb forrást kaptak. Ha a hely­hatóságokat magukra hagyják, nem fogják tudni legyőzni a ne­hézségeket - tette hozzá. Ez egy valós társadalmi szükséglet, amelynek a megoldását az Or­szággyűlésnek kell tisztáznia -szögezte le Ikvai Szabó Imre. Le­het az önkormányzatokra bízni a feladatot, de normatív támogatást kell társítani hozzá. Halmai Gábor alkotmányjo­gász beadványban kifogásolja, hogy az elfogadott rendelkezések ütköznek a gyermekvédelmi tör­vény alapelvével is. Eszerint a gyereknek joga van családban felnőni, pusztán anyagi okok miatt nem helyezhető állami gon­dozásba. A szigorodó kilakoltatá­­si gyakorlat ellentmond a gyer­mekvédelmi törvénynek. Tavaly a fővárosban 86 olyan gyerek került be a hálózatba, akinek a szülei hajléktalan­ná váltak. Az intéz­mények képtelenek lesznek megbirkóz­ni a helyzettel - fi­gyelmeztet Rado­­száv Miklós, a Fő­városi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat általános igazgatóhelyettese. Eddig három kerületből jelez­ték: ha nem történik valami, a té­len 58 gyerekre vár ez a sors. Egy család szétválasztása töb­be kerül, mint egyben tartása. Egy háromtagú család elhelyezé­se egymilliót emészt fel: a gyere­kek után 500 ezer, a szülők után 200-200 ezer forint a normatív hoz­zájárulás. Ráadásul a kilakoltatás hosszú távon életképtelenné teszi a családokat. A több helyütt elkezdődött kila­­koltatási hullám még csak a folya­mat eleje: az önkényes lakásfogla­lók vagy a lakbért, illetve a köz­üzemi díjakat fizetni nem tudók mellett hamarosan az OTP-hátra­­lékosok többsége is utcára kerül. Az önkényes lakásfoglalók száma a becslések szerint országosan mintegy 6-15 ezerre, a fővárosban 2-6 ezerre tehető. Ugyanakkor két­százötvenezer önkormányzati tu­lajdonú ingatlan áll üresen. Két százalékukban élnek önkényesek, ez körülbelül 640 lakást jelent. A XIII. kerületben az önkénye­sek kilakoltatását célozta az is, hogy árverésen értékesítették a jogcím nélküliek által lakott laká­sokat. A licitre kiírt tizenöt lakás egy kivételével el is kelt - tájé­koztatott Király András, a kerüle­ti vagyonkezelő igazgatója. A gyereknek joga van családban felnőni, pusztán anyagi okok miatt nem helyezhető állami gondozásba Létbizonytalanságban álnak Vizsgálják az önkormányzati rendeletalkotást Kun J. Viktória NÉPSZAVA Nincs előrelépés a Karacs család kilakoltatása ügyében, változatla­nul létbizonytalanságban él a há­zaspár három gyermekével. Az ombudsmani hivatal újabb leve­let küldött az önkormányzathoz, ahol 30 napos határidőt kaptak a válaszadásra. Ennek függvényé­ben dönt majd a hivatal arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e az önkormányzati tör­vény felülvizsgálatát kérve. Mint arról korábban beszámol­tunk, a XII. kerületi önkormány­zat jogerős bírósági végzéssel egy háromgyermekes család kila­koltatását tervezi. A zugligeti házban élő házaspár bérleti szer­ződése lejárt, s annak ellenére, hogy a jegyző határozatlan idejű módosítást ígért, nem hosszabbí­tották meg a szerződést. Igaz, a pályázat kiírásával, elbírálásával és a későbbi feltételekkel kapcso­latban az ombudsmani jelentés és a közigazgatási hivatal is több törvénytelenséget állapított meg: a bírósági döntés egyértelmű, a családnak mennie kell az egyszo­bás, penészes házból. Az ombudsman hivatalában most azt vizsgálják, vajon a tör­vény nem ad-e túl tág teret az ön­­kormányzatoknak abban, hogy hogyan készítik el helyi rendele­­tüket. A XII. kerületi példa azt mutatja, még az is kérdéses, ho­gyan lehet bérleti szerződést köt­ni olyan előbérleti joggal, aminek lényegében semmilyen hatása sincs. Ha a hivatal úgy dönt, nem adja többé bérbe lakását, a lakó­kért nem tartozik felelősséggel. Időközben kiderült: a Karacs család korábbi, szintén XII. kerü­leti bérlakását, ahová határozat­lan időre szóló szerződésük volt, az önkormányzat értékesítette. Jóllehet Karacséknak azért kellett akkor a cserét és az új bérleményt vállalniuk, mert azt az ingatlant életveszélyesnek minősítették, le­bontásra ítélték és elutasították Karacsék vételi ajánlatát is. A MTI-információ Mintegy húszan tüntettek a He­­mofíliások Baráti Köre nevében a budapesti Országos Hematoló­giai és Immunológiai Intézet előtt szombaton. Pelyhe László, a Hemofíl­iások Baráti Körének alelnöke elmond­ta: arra a meggyőződésre jutot­tak, hogy a Magyar Hemofília Egyesület beleegyezése alapján született döntés a kezelésük során hepatitis C vírussal fertőzött he­­mofíliásoknak adandó állami kár­térítés mértékéről. Kalász László, a Magyar He­mofília Egyesület elnöke el­mondta: a kártalanítási kormány­­rendelet sem a bíróság által meg­ítélt összegeket, sem a Magyar Hemofília Egyesület november elején megküldött kártalanítási javaslatát nem veszi figyelembe. Tiltakozó hemofíliások BELFÖLD 2000. DECEMBER 4., HÉTFŐ Hamarosan földre kényszerülhet a Magyar Légierő egésze Szükség van a MiG-29-esekre Nem valószínű, hogy a nemzetbiztonsági kabinet napokban várható döntése elveti a MiG-29-es harci gépek felújításának tervét. A grémium számára az okozhat fejtörést, hogy mennyi pénzből lehet az orosz vadászgépek alkalmazhatóságát elérni és fenntartani a nyugati beszerzésekig. A Magyar Légierő orosz gyárt­mányú MiG-29-es harci repülői­nek sorsáról decemberben dönt végre a nemzetbiztonsági kabi­net. Katonai szakemberek szerint a MiG-eknek mindaddig rend­szerben kell maradniuk, amíg az esetleges nyugati beszerzések meg nem valósulnak. Emiatt a légvédelem vezetői két döntést várnak a grémiumtól: az egyik a MiG-felújítás azonnali megkez­dése, a másik egy olyan koncep­ció elfogadása, amely tervezhető­vé teszi a nyugati harcigép-be­­szerzést és elindíthatja annak több évet igénylő egyezkedési mechanizmusát. A szakemberek azt mondják, az eladástól a korszerűsítésig és a megsemmisítésig sokféle dolgot lehetne csinálni a MiG-ekkel, csak egyet nem: tovább tologatni a problémát. A Magyar Légierőt ugyanis a pápai alakulat felszá­molása és az ottani MiG-21-esek rendszerből történt kivonása óta kizárólag a Kecskemétre telepí­tett, 27 darab MiG-29-es alkotja, amelyeknek többsége működés­­képtelen. A kötelező nagyjavítás és az üzemidő lejárta miatt vi­szont hamarosan földre kénysze­rülhet a MiG-flotta egésze. Július 3. óta csend van, a ma­gyar fél hallgat - jelentette ki la­punknak egy német gazdasági szakember, utalva az akkor aláírt szándéknyilatkozatra, amelyben a DASA cég 14 MiG modernizá­lását 20 milliárd forintért vállal­ta. Időközben az történt, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövete hibának minősítette az orosz gépek korszerűsítését, és szeptemberben a honvédelmi miniszter NATO-kompatibilis használt nyugati gépekre kért ajánlatot 16 országtól. Ezzel egyidejűleg a DASA-val több hónapon át folytatott alkudozás után 20 milliárdra leszállított né­met ajánlatot sokallni kezdték a politikusok. Hivatalosan azon­ban máig nem jelezték a néme­teknek, hogy a szándéknyilatko­zatban rögzítettek már nem aktu­álisak. Szabó János szakminiszter a közelmúltban azt nyilatkozta, a nyugati országok kormányaihoz eljuttatott ajánlatkérő levelére egyetlen új válasz sem érkezett. Értesülésünk szerint az amerikai­ak azonnali szállítással 12 hasz­nált F-16-ost kínálnak a magyar kormánynak, amelyet százmilli­­árd forintért lehetne hadrendbe állítani. Úgy tudjuk, a svéd SAAB-BAE Systems napokban benyújtott ajánlata 24 darab, új, negyedik generációs, NATO- kompatibilis Gripen vadászgépet tartalmaz, amelyeket 2005-től szállítanának. A svédek az ameri­kaikhoz hasonlóan késleltetett kezdeti kiadásokat ígérnek. A MiG-29-eseket el lehet adni, lehet korszerűsíteni, meg lehet semmisíteni, de a Magyar Légierő jövője szem­pontjából tovább nem halogatható a döntés, mit kezdjünk velük Gy. Balázs Béla felvétele Új stratégia a Vöröskeresztnél MTI-információ A Magyar Vöröskereszt (MVK) három napon át Budapesten ta­nácskozó X. kongresszusa An­dics Lászlót választotta ismét a szervezet elnökévé. Andics László, akinek a kong­resszus 11 év után is bizalmat szavazott, elmondta: a szervezet sikeresen teljesítette vállalt hu­manitárius feladatait, különös te­kintettel az elmúlt időszak súlyos hazai katasztrófái során bajba ju­tott emberek megsegítésére, a biztonságos hazai vérellátáshoz nélkülözhetetlen véradók szer­vezésére, valamint a szociális és egészségnevelési programokra. Morzsányi Éva főtitkár kiemel­te: a Magyar Vöröskereszt gyor­san és rugalmasan reagál az új ki­hívásokra, köztük a fiatalok életét veszélyeztető droghasználat ter­jedésére, és mindent elkövet azért, hogy az egészségügyi és szociális tárca feladataiban ered­ményesen vegyen részt. Az or­szág valamennyi településén megtalálható szervezet a korábbi­nál többet kíván tenni a környe­zetvédelemért, valamint az óvo­dáskortól a felnőttkorig tartó élet­szakaszban lévők egészségfej­lesztéséért. A kongresszus döntött az elkö­vetkező tíz évben követendő hu­manitárius stratégiájáról. Nem kapnak adókedvezményt a környezetvédelmi beruházások A parlament döntése szerint jövőre a környezetvédelmi beruhá­zások és a környezetszennyezés megelőzését szolgáló több más tevékenység sem kaphat adókedvezményt. Pedig a kedvezmé­nyek megadását a Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) mel­lett az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága is támogatta. Bihari Tamás NÉPSZAVA A költségvetés számára csupán néhány százmillió forintot „taka­rítottak meg a parlamenti képvi­selők, amikor nem szavazták meg a környezetvédelmi beruházáso­kat támogató adókedvezménye­ket. Hiszen a környezetvédelmi háttéripar még meglehetősen gyenge lábakon áll Magyarorszá­gon. A születő környezetvédelmi háttéripar jelenlegi szerény, tíz­­százalékosra tehető hazai piaci részesedésének megtartásához is támogatásra lenne szükség.­­ A környezet állapota javítható hazai és európai uniós források­ból finanszírozott beruházások­kal, a különféle kibocsátási határ­értékekre épülő tiltással és bírsá­golással is - mondta dr. Balog Károly, a KÖM főtanácsosa. - A megelőzés azonban csak közve­tett szabályozással, közgazdasági eszközökkel lehetséges. Ezért dolgoztuk ki komplex javaslatun­kat, amely 30 százalékos adó­alap-kedvezményt nyújtott volna azon Magyarországon bejegyzett vállalkozásoknak, amelyek kör­nyezetbarát termékeket és tech­nológiai eljárásokat kínálnak.­­ A kedvezmények elutasítása bizonyítja, a kormányzat sziszte­matikusan igyekszik háttérbe szorítani a környezetvédelmet - állította Baja Ferenc, az ország­­gyűlés környezetvédelmi bizott­ságának egyik alelnöke. - A tár­cától fontos területeket és forrá­sokat vontak el, s politikai alku következtében átadták azokat a Földművelési és Vidékfej­leszté­si Minisztériumnak. A környezet­védelemre szánt összegek 94-98 között évente megkétszereződ­tek, a 2001-2002-es költségve­tésben a tárca kevesebb pénzzel gazdálkodhat, mint idén. Az EU egyik húzóágazata a környezetvédelmi ipar, melyet különféle kedvezményekkel is tá­mogatnak a tagországokban. Ba­jorország innovációs GDP-jének 40 százaléka származik a környe­zetvédelmi háttériparból. Illés Zoltán, a bizottság fideszes elnöke volt az egyik, aki tartózkodott a bizottság ülésén az adóról és járulékokról szóló tör­vény elfogadásakor. Lépését szak­mai indokokkal magyarázta. - A hazai környezetvédelem a jelenleginél rosszabb helyzetbe már nem kerülhet - vélekedett Il­lés Zoltán. - Számottevő környe­zetvédelmi háttéripar nincs, hiá­nyoznak a törvényi és a gazdasá­gi feltételek is, az adókedvezmé­nyek elmaradása nem sokat ront ezeken a körülményeken. i­ Válaszlevél helikopterügyben A Népszava 2000. 11. 17-i szá­mában a Mentőhelikopterben keresik a lopott honvédségi anyagokat című cikk a honvéd­ségtől eltulajdonított különféle katonai anyagok utáni nyomo­zásról szól. A cikkel kapcsolat­ban szerkesztőségünkhöz az alábbi válaszlevelet juttatta el a BASe Kft. képviselője. A „HA-BGC” lajstromjelű he­likoptert Veres István cégétől a BUDAPEST AIRCRAFT SER­VICE Kft. (BASe Kft.) vásárolta meg. A BASe Kft. azonban nem tudott arról, hogy a helikopter lé­gi alkalmassági okmányaiban szereplő gyártási év nem felel meg a valóságnak, és a légi jár­művet a megjelölt dátumhoz ké­pest tíz évvel korábban gyártot­ták. Ugyancsak nem tudta és nem feltételezhette azt, hogy a helikopterbe esetleg lopott alkat­részek kerültek beépítésre. A gép üzemeltetése során azonban a BASe Kft. számára nyilvánvalóvá vált, hogy a gyár­tás korábbi, ezért Veres úr cégé­vel már hónapokkal a helikopter lefoglalása előtt közölte, hogy az adásvételtől el kíván állni. Több­szöri felszólítás hatására a Veres Kft. hozzájárult ahhoz, hogy a helikopter adásvételi szerződését a felek felbontsák. Tekintettel ar­ra, hogy a szerződést a felek fel is bontották, a gép tulajdonosa, a Veres Kft. a helikoptert saját költségén elszállította. A BASe Kft. jelenleg vizsgálja annak le­hetőségét, hogy keletkezett kárá­nak megtérítését kérje, akár bíró­sági úton. dr. Wagner László ügyvéd

Next