Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)

2000-12-04 / 283. szám

­ Dornbach Folttól vár választ a Josip Tat-ügy nyomozásáról Folytatás az 1. oldalról A cégeket korábban - mint arról több lap is beszámolt - a Fidesz vezető tisztségviselői vagy taná­csadói, illetve velük munkakap­csolatban álló szakértők, rokonok alapították. Dornbach Alajos múlt heti parlamenti felszólalásá­ban rámutatott, senki által nem cáfolt hír, hogy a cégeknek össze­sen több száz milliós köztartozá­sa lehetett. Josip Tot ügyében kiderült, hogy a horvát állampolgárságú férfi által felvásárolt cégek adás­vételi szerződésén az aláírás há­rom különböző személytől szár­mazik. Megállapították, hogy a férfi útlevelét ellopták, gazdasági társaságot nem vásárolt. Okmá­nyával ismeretlenek - akiknek felkutatására a rendőrök már nem látnak esélyt - visszaéltek. Kaya Ibrahim ügyében folytatódik a nyomozás. A BRFK a nyomozást meg­szüntető határozatot továbbította a Fővárosi Főügyészség illetékes osztályához. Schlecht Csabát ta­núként hallgatták ki az ügyben. A rendőrség szerint az okirat-hami­sítás mellett más bűncselekmény alapos gyanúja nem merült fel. A Népszavának nyilatkozó jogi szakértők ugyanakkor elmond­ták, hogy Schlecht Csabát gyanú­sítottként és nem tanúként kellett volna az ügyben kihallgatni. A Fővárosi Főügyészség gazdasági bűnügyi osztálya még vizsgálja a BRFK nyomozást megszüntető határozatának adatait. Az ügyész­ségnek a dokumentum kézhezvé­telétől számítva nyolc napja van arra, hogy eldöntse: előírja-e a büntetőeljárás folytatását vagy sem - tudtuk meg Horányi Mik­lóstól, a Fegfőbb Ügyészség saj­tó- és tájékoztatási osztályának vezetőjétől. 2 2000. DECEMBER 4., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Szilárd koalíciót lát Dávid Dávid Ibolya alaptalan szóbe­szédnek tartja, hogy a kétéves költségvetés elfogadása után a Fidesznek nem lesz érdeke a koalíció fenntartása. Az MDF el­nöke abszurdnak minősítette azt a híresztelést, hogy meneszte­­nék az igazságügyi tárca éléről. Mint mondta, ez azért megala­pozatlan, mert pártelnökként lett miniszter, és posztja nem sze­mélyi, hanem koalíciós kérdés. Hosszú távra terveznek Pusztai Erzsébet szerint a Béke­jobb együttműködés nem válasz­tási párt kíván lenni, hanem hosszú távon működőképes poli­tikai erő. Az MDNP elnöke kije­lentette: a kormányzásban a leg­jobb erők is megkopnak, s kell olyan politikai tömörülés, amely összegyűjti a keresztény-konzer­vatív szavazatokat. A pártelnök reményei szerint a Fidesz is be­látja: nem a baloldali erők érdeke a Békejobb tömörülés. Újabb költségvetési vita Az Országgyűlés e heti, háromna­pos plenáris tanácskozásán újra megnyitják a költségvetés részle­tes vitáját: a képviselők nyolcórás időkeretben a fejezeteken belüli átcsoportosítást célzó módosító indítványokról tárgyalnak majd. A Ház szerdán kezd tárgyalni a koalíciós pártoknak a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó módosító indítványáról. Távozik az országos főrabbi Korára való tekintettel lemon­dott az országos főrabbi. A 79 éves Schweitzer József, a Ma­gyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) köz­gyűlésén jelentette be ezt. Azzal magyarázta döntését, hogy hat­van éve kezdte pályáját, és az országos főrabbi tisztség fele­lősségteljes feladatot jelent. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszá­mon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) A Népszava fotói a PHOTO nyersanyagaival készülnek. Demszky befutott pártja élére Budapest főpolgármesterét nagy többséggel választották meg az SZDSZ elnökévé Nagy fölénnyel Demszky Gábor lett az SZDSZ új elnöke. A párt hét végi tisztújító küldöttgyűlé­sén olyan vezető testületet vá­lasztott, amelybe Fodor Gábort leszámítva, aki Demszky riváli­sa volt, döntően az új pártelnök hívei kerültek. A küldöttek elfo­gadták a párt új választási stra­tégiáját és programját. Zsoldos Attila NÉPSZAVA A küldöttgyűlésen 491 szavazat­tal választották meg Demszky Gábort az SZDSZ új elnökének, Fodor Gáborral szemben, aki 207 voksot kapott. A testület döntött a vezetőség, az ügyvivői testület összetételéről is. A grémium je­lentősen megváltozott, mert a küldöttek Demszky Gábor kéré­sét akceptálva olyanokat válasz­tottak meg, akik az új pártelnök híveinek számítanak. Az ügyvi­vői testület tagja lett Fodor Gá­bor, Szent-Iványi István, Zwack Péter, Kis Zoltán, Hack Péter, Rajk László, Böhm András, Sér­­tő-Radics István, Wekler Ferenc, Haraszti Miklós, Kóródi Mária és Gulyás József. Az alapszabály értelmében a testület felét a fővá­rosi, másik felét pedig a vidéki je­lölőlistáról választották. A párt meghatározó személyiségei kö­zül Magyar Bálint leköszönt párt­elnök, Kuncze Gábor frakcióve­zető, s Pető Iván korábbi elnök - aki ott sem volt - nem vállalták a jelölést a testületbe. Kuncze - ko­rábbi bejelentésének megfelelően - a frakció következő ülésén le­mond a képviselőcsoport veze­téséről. (Utódja valószínűleg Szent-Iványi István lesz.) A pártelnökválasztás előtt a le­köszönő elnök Demszky Gábort biztosította támogatásáról, de úgy fogalmazott, hogy az SZDSZ- nek most nem Orbán Viktor ha­sonmását kell megteremtenie. Magyar Bálint szerint a korszak­­váltás programja - amelyet a küldöttgyűlés fogadott el - az SZDSZ legjelentősebb dokumen­tuma a rendszerváltás programja óta. Mint mondta, esélyt kínál mindenkinek, nemcsak a három­­gyerekes, háromszobás, négyke­rekes családoknak, hanem min­den gyermeket nevelő családnak. A leköszönt szabad­­demokrata pártelnök a Fideszt „fényes zsebek nemzedéké­nek” nevezte, mert az egész pályás letá­madás politikáját si­kerrel egészíti ki az egész pályás lenyúlás politikájával is. Szerinte a vezető kormánypárt nem pró­bálja bezárni a korrupció kiska­puit, sokkal inkább tudatos és módszeres eszközökkel zárja nagyra a kormányzati korrupció lehetőségét. Végül úgy fogalma­zott, hogy az SZDSZ-nek nincs jövője, ha nem önálló harmadik erő a politikában. A két elnökjelölt beszédében élesen kritizálta riválisa program­ját és stratégiáját. Demszky sze­rint az SZDSZ-nek most arról kell döntenie, hogy kiesik-e a parlamentből, vagy újra sikeres lesz. Szerinte Fodor stratégiája valójában azt a Fidesz-tervet va­lósítja meg, amely az ország ket­­tészakítását próbálja meg elérni két ellenséges blokkra. Fodor po­litikája azt jelente­né, hogy az SZDSZ azt az MSZP-t se­gíti győzelemre, amely 1994 óta semmit nem válto­zott, s olyan, mint a hologram az új 2000 forintoson. „Ha a választó először ránéz, Ko­vács László mosolyog vissza. De ha egy pillanatra elfordul, azon­nal Schmuck Andor, Nagy Sándor vagy Horn Gyula képe tűnik elő”. Demszky az SZDSZ-t olyan középpártként definiálta, amely nem mélyíteni akarja a magyar politikai paletta közepén húzódó árkot, hanem betemetni azt. Az a célja, hogy tisztességes verseny­ben legyőzze Orbán Viktort. De az Orbán-Torgyán kormány le­váltása mellett az is fontos felada­ta, hogy megakadályozza az MSZP abszolút választási győ­zelmét. Fodor Gábor arra hívta fel a fi­gyelmet: a mostani döntésen mú­lik, hogy az SZDSZ demokrati­kusan működő párt marad-e, s a Fidesz ellenzékbe kényszerül-e a választások után. Szerinte a Demszky hirdette középre he­lyezkedés stratégiája a kudarc programja, mert a kormányoldal és az ellenzéki oldal között nin­csen közép. A pártnak nem azzal kell elsősorban foglalkoznia, mi a viszonya az MSZP-hez, sokkal inkább határozott álláspontot kell képviselnie a gazdaságpolitiká­ban, a szegénység elleni küzde­lemben és a jogállamiság helyre­­állításában. Úgy vélte, Demszky elriasztja a párttól a liberális értel­miséget és egyszemélyes válasz­tási kampányt akar folytatni az SZDSZ lógójával a feje felett. Az SZDSZ-nek nincs jövője, ha nem önálló harmadik erő Az SZDSZ új elnöke az új ügyvivői testülettel a vasárnapi záróülésen Szalmás Péter felvétele A mérleg nyelvének szerepére készül a MIÉP MTI-információ A MIÉP 2002-ben mind a 176 vá­lasztókerületben indít jelöltet. Csurka István bízik benne, hogy pártja akkor legalább meghárom­szorozza jelenlegi parlamenti ere­jét. A pártelnök azután beszélt er­ről, hogy a MIÉP tisztújító orszá­gos gyűlésén hatalmas többség­gel ismét megválasztották a tiszt­ségbe. A 459 leadott voksból 457-et kapott, a fennmaradó két szavazat érvénytelen volt. Csurka úgy vélte, a MIÉP előretörése fel­tartóztathatatlan, mert „a helyzet olyan, amilyen”. Mint mondta, a többi párt a hatalom megszerzé­sével és elfoglalásával törődik. A pártelnök élesen bírálta a saj­tót, a rádiókat és a televíziókat. Ezek szerinte tudatos, magyarel­lenes hazugságaikkal, rejtett és nyílt rágalmazásaikkal minden alkalommal a balliberális oldalt támogatták, amely e nélkül nem tudta volna megtartani a pénz­ügyi hatalmat. Kitért arra, hogy az eddigi kormányok nem tudták betartani választási ígéreteiket. Szerinte „a Fidesz-kormány ár­nyalattal jobb bizonyítványt állí­tott ki ez idáig, csak nincs elég erő, hogy végrehajtsa ígéreteit”. Lentner Csaba képviselő hoz­zászólásában kijelentette: magyar kibontakozás csak akkor lehetsé­ges, ha megerősödik a gazdaság és megszüntetik a Magyar Nem­zeti Bank magyarellenes politiká­ját. Demeter Péter esztergomi küldött szerint nagy igény van a MIÉP-re, az emberek utolsó mentsvárként fordulnak a párt­hoz, hogy segítsen. A küldöttek egyhangúlag fogadták el az or­szágos gyűlés határozatát, mely leszögezi: meg kell akadályozni az újabb szocialista és szabad de­mokrata ámokfutást. Hozzászoktak a támadásokhoz a kisgazdák MTI-információ A Független Kisgazdapárt főtitká­ra szerint az ellenzék a pártja elle­ni általános támadással az előre­hozott választások kiírását kívánja elérni. Bernáth Varga Balázs úgy vélte, hasonlók már voltak több­ször és újabbakkal is számolnak. A kisgazdapárt Heves megyei nagygyűlésén a főtitkár megkér­dőjelezte azt a közvélemény-kuta­tási eredményt, mely szerint a pár­tot csupán a biztos pártválasztók 3 százaléka támogatja. Úgy vélte, még Budapesten is kétséges ennek az eredménynek az igazsága, de vidéken teljesen kizárt. NÉPSZAVA Már Székely vádolja Ballát Balla Dániel fenntartja, hogy Székely Zoltán, a kisgazda frakcióból kizárt képviselő megzsarolta őt. Mint mondja, ezt már bebizonyította, hiszen enélkül az ügyészség sem kez­dett volna nyomozni. A vállal­kozó lapunknak nyilatkozott, miután Székely azt állította, Ballán kívül senki sem tett el­lene terhelő tanúvallomást. NÉPSZAVA-információ Balla Dániel vállalkozót kivéve senki nem tett terhelő tanúvallo­mást Székely Zoltán volt kisgaz­da országgyűlési képviselőre. Er­ről beszélt az Info Rádióban a vesztegetéssel gyanúsított Szé­kely Zoltán. Mint ismert, Balla cége a szigethalmi csatornaépí­tésre kiírt pályázaton nyert. A vál­lalkozó szerint ezután Székely Zoltán megzsarolta őt, ezért a rendőrséghez fordult. A volt kis­gazda politikust az ügyészségi nyomozók október 12-én érték tetten, mikor a budapesti Gellért téri parkolóban átvett Ballától húszmillió forintot. Székely úgy fogalmazott, a „csalással is gyanúsítható” vállal­kozó - vagyis Balla - szándéko­san félrevezette a hatóságokat. A volt kisgazda képviselő ügye új fejleményéről tájékoztatni kíván­ja az FKGP vezetőségét. Bálla Dániel lapunknak el­mondta: lezártnak tekinti a Szé­kely-ügyet, s úgy véli, hogy a po­litikus nyilatkozatai napról napra változnak. Bálla egyébként sze­mélyi védelem alatt áll, s szerinte olyan embert nem védenek a ha­tóságok, akit korábban nem vilá­gítottak át. A vállalkozó napi kap­csolatban áll az ügyészséggel, azt is megbeszélik, hogy az ügyről mit nyilatkozhat. Balla visszauta­sítja a csalás vádját ugyanakkor leszögezte, már feketén-fehéren bebizonyította azt, hogy Székely őt megzsarolta. MVSZ: kölcsönös bírálatok NÉPSZAVA-MTI-összeállítás A Magyarok Világszövetsége bu­dapesti szervezetének elnöke lett az MVSZ elnökhelyettese. Király Zoltánt - aki csak névrokona an­nak az újságírónak, aki 1984 és 1995 között parlamenti képviselő is volt - a második fordulóban választották meg a siófoki rend­kívüli küldöttgyűlésen. A tisztségért öten indultak. Ki­rály Zoltán a világszövetség meg­újítását tartotta legfontosabbnak. A választás második fordulójába is bekerült Papp László, a nyuga­ti régió képviselője és Somorjai- Bessenyei Ágnes, a Kanadai Ma­gyarok Országos Tanácsának képviselője jobb együttműködést igényelt. Balogh László MDF-es képviselő újra hangot adott az MVSZ jelenlegi vezetőivel szem­beni kifogásainak. G. Nagyné Maczó Ágnes, Üröm polgármes­tere békességre szólított fel, hoz­zátéve: „a legfontosabb a vilá­gon, hogy sokasodjunk”. Patrubány Miklós elnök igye­kezett kisebbíteni a belviszályok jelentőségét, de kitért arra is, hogy a testületet önként elhagyó tagok többszöri kezdeményezése ellenére sem tárgyaltak vagy vet­ték fel a munkát. A küldöttgyűlés résztvevői határozatban szólítot­ták fel őket, hogy ne akadályoz­zák a szervezet működését. Szíjártó István, az anyaországi régió elnöke többszöri felszólítás­ra is csak annyit jelentett ki, hogy hajlandó együttműködni Patru­­bánnyal, amennyiben az elnök be­tartja a magyar törvényeket. 1-Ai Nagy szavazási kedv Vásárhelyen Rapcsák cáfolja, hogy megsértette volna a kampánycsendet NÉPSZAVA-MTI-információ A jogosultak majdnem hatvan százaléka járult az urnákhoz teg­nap késő délutánig a hódmezővá­sárhelyi időközi helyhatósági vá­lasztáson: a 38 934 szavazásra jo­gosult lakos közül 22 877-en je­lentek meg a szavazóhelyiségek­ben. A polgárok 14 egyéni vá­lasztókerület hatvan szavazókö­rében adhatták le voksukat 142­­ képviselőjelöltre. (Lapunk első kiadásának zárásakor fejeződött be az időközi választás.) A polgármesteri tisztségért há­rom jelölt indult. A korábbi pol­gármester, Rapcsák András a Fi­desz, a Magyar Keresztényde­mokrata Szövetség és az Egysé­ges Hódmezővásárhelyért Egye­sület koalíciójának jelöltje. Ellen­felei Mucsi Imre, a Földművelés­ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium helyettes államtitkára, vala­mint Halász Imre hódmezővásár­helyi vállalkozó, mindketten füg­getlenek. Mucsi mögött a Fidesz kivételével az összes kormány- és ellenzéki párt felsorakozott. Ha­lász támogatók nélkül indult. A hódmezővásárhelyi választá­si bizottság szerint Rapcsák And­rás polgármesterjelölt megsértet­te a kampánycsendet. Szombaton ugyanis ő terjesztette a Hódme­zővásárhelyi Kurír című újság december 1-jei számát. Rapcsák szerint valótlan és megalapozat­lan a városi választási bizottság határozata, mely ellen jogorvos­lattal élt a területi választási bi­zottságnál. Az időközi választást is kiváltó Rapcsák-ügy tavaly márciusban kezdődött, amikor a hódmezővá­sárhelyi közgyűlés fegyelmit in­dított polgármestere ellen. Rap­­csákot a vizsgálat idejére felfüg­gesztették állásából. Ezt a fegyel­mit később két másik követte. Az ok: közpénzek magáncélú fel­­használásának gyanúja. De vizs­gálták azt is, hogy a polgármester megtévesztette-e a közgyűlést, hogy az András-napi ünnepség számláját közpénzből fizette-e, s vele kapcsolatban górcső alá vet­tek különböző ingatlanügyeket is. Rapcsák mindvégig a puccsisták összeesküvéséről beszélt és cá­folt. Sőt egyebek mellett sikkasz­tással, korrupcióval, hamis tanú­zással vádolta ellenfeleit. A kor­mány kezdeményezte a képvise­lő-testület feloszlatását, de az Or­szággyűlés levette a napirendről a kérdést, mivel a testület időköz­ben feloszlatta magát.

Next