Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)

2001-01-02 / 1. szám

2 2001. JANUÁR 2., KEDD RÖVIDEN Az ISM tervei A kormányzat világos értékrend­jét tükrözi, hogy az ifjúsági tárca által felügyelt területek forrásai a következő két költségvetési évben a 2000. évihez képest, 65 százalékkal bővülhetnek - nyi­latkozta a Deutsch Tamás a mi­nisztérium jövő évi terveiről. A drogmegelőzési ügyekért felelős helyettes államtitkárság előtt ál­ló feladatok közül kiemelte a de­cemberben elfogadott nemzeti drogmegelőzési stratégia végre­hajtását. A program részeként az országban 7 regionális kábító­szerügyi egyeztető központ lét­rehozását támogatják. Váltazd ügyészség___ A bűnözés új formái elleni fellé­pés kellő hatékonysága érdekében szükséges az ügyészi szervezet átalakítása, centralizációja - derül ki a Polt Péter legfőbb ügyész ál­tal jegyzett Ügyészség a III. évez­redben című dokumentumból. Az új típusú, komplex bűnözés elleni hatékony fellépés speciális szak­tudást is igényel, továbbá a külön­böző hatáskörű és illetékességű szervek gyors, rugalmas együtt­működését. Azonban a bűnüldöző hatóságok jelenlegi struktúrája alapvetően az egyes bűncselek­mény-kategóriákhoz igazodik, és ez a széttagoltság gyakran nehezí­ti a szervezett bűnözésre utaló je­lek felismerését. A megoldást a bűnüldöző szervek koncentráció­ja nyújthatja. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT 1084 Budapest Vill.­ker, Auróra u. 11. Tel.: 3037381 Fax: 303-4744 http: WWW.observer.hu . Tisztelt Olvasónk! Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiként munkaidőben a 06-80-206-502-es zöldszá­mon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) A Népszava fotói „ PHOTO 3 PORST nyersanyagaival készülnek. BELFÖLD Az ÁPV-t is vizsgálják majd Az alapítványok sem ússzák meg a számvevőszéki ellenőrzést Nyusztay Máté NÉPSZAVA Az összes helyi önkormányzat, kórház, alapítvány és parlamenti párt számíthat az Állami Szám­vevőszék (ÁSZ) ellenőrzésére az elkövetkezendő két évben. A számvevőszék a közelmúltban tette közzé munkatervét, amely szerint összesen 56 jelentést ké­szítenek 2001-ben. Több mint húsz költségvetési intézmény, köztük az ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és Közbeszerzések Tanácsa gaz­dálkodását ellenőrzik. Két év múlva a Miniszterelnöki Hivatal, a belügyi, az igazságügyi, az egészségügyi és a környezetvé­delmi tárca is sorra kerül. Az ÁSZ azt tervezi, hogy ettől az évtől választási ciklusonként minden egyes önkormányzatot át­világít. Ezen belül elsősorban azokra az önkormányzatokra kon­centrálnak, amelyek működése „a központi költségvetés szintjén is jelentős kockázatokkal járhat”. Ebbe a körbe 263 várost, illetve a fővárosi kerületeket sorolták. Ezenkívül a 13 országos kisebb­ségi önkormányzat pénzügyi el­lenőrzését is tervezik. A számve­vőszék folytatja az egészségügyi r­endszer ellenőrését is. Legutóbb az önkormányzati kórházak mű­ködését vizsgálták. Az elkövetke­zendő két évben a „többiek” ke­rülnek sorra. Az ÁSZ utoljára hat évvel ezelőtt vizsgálta a közala­pítványokat és alapítványokat, idén az 1995-2001. között jutta­tott központi költségvetési támo­gatások felhasználását ellenőrzik. A fontosabb vizsgálatok között van még az M 3-as autópálya-be­ruházás pénzügyi revíziója, a jel­zálogbank és az ÁPV Rt. idei mű­ködésének ellenőrzése. Tavaly összesen 43 jelentést készített az ÁSZ, ezek összeállítása 35 ezer ellenőrzési napot vett igénybe. Miután egy ellenőrzési nap 60 ezer forintba kerül, a vizsgálatokra összesen több mint 2 milliárd forintot költöttek. Idén várhatóan 56 jelentést készít el az ÁSZ a tervek szerint 43 ezer ellenőrzési nap „felhasználásával”. Az összköltség így várhatóan két és fél milliárd forint lesz. Pallag László kiadatását kérték a legtöbbször NÉPSZAVA-információ A most befejeződött országgyűlé­si időszakban öt kisgazdapárti képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte az Országgyű­léstől az ügyészség, s ezzel az FKGP vezeti e tekintetben a par­lamenti frakciók közül a rangsort. Ezen belül is Pallag László kis­gazda képviselő ellen hat esetben rágalmazás vétsége miatt indult mentelmi ügy. Őt a fideszes Rap­­csák András követi, akit három esetben ugyancsak rágalmazás vétsége miatt, egy esetben kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétsége miatt pereltek be. A függetlenek közül Szabó Lu­kács vezeti a sort, akinek rágal­mazás vétsége és közlekedési szabálysértés miatt tárgyalta az ügyet a mentelmi bizottság. A mentelmi ügyek egyébként álta­lában leggyakrabban rágalmazás vétsége miatt indulnak ország­­gyűlési képviselők ellen, amit az is bizonyít, hogy a mentelmi ügyek közül 16 volt ilyen. Az állandó parlamenti bizott­ság ülésein statisztikák szerint legtöbbször a Fidesz-frakció tag­jai (91 százalék), utána az MSZP (88 százalék), FKGP (85 száza­lék), MDF (81 százalék), SZDSZ (78 százalék), MIÉP (75 száza­lék), független (43 százalék) vet­tek részt. Az Országgyűlés 2000. év január 31. és december 19. kö­zött 97 új törvényt alkotott, 50 törvénymódosításról döntött és 104 országgyűlési határozatot fo­gadott el. Ez azt jelenti, hogy ala­kuló ülése óta összesen 333 par­lamenti döntést hozott. Érdekesség, hogy az ellenzéki műfajként ismert és a kormány ellenőrzését szolgáló napirend előtti felszólalások, kérdések és interpellációk lehetőségét egyre többször használják ki a kor­mánypárti képviselőcsoportok. A törvényalkotás mellett az Ország­­gyűlés egyik feladata a kormány ellenőrzése. Ennek eszközei az azonnali kérdések, interpellációk és napirend előtti felszólalások. A rendszerváltozást követő parla­menti ciklusokban jórészt ezeket az eszközöket a mindenkori el­lenzék használta. Az Orbán-kor­­mány megalakulása óta azonban ez a helyzet megváltozott, mert kormánypárti és ellenzéki képvi­selők fele-fele arányban szólal­nak fel napirend előtt. Az inter­pellációk esetében az előző parla­menti ciklusban szinte kizárólag ellenzéki felszólalások voltak, ez­zel szemben az elmúlt két évben a kormánypárti interpellációk aránya eléri a 30 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a most befejező­dött parlamenti ülésszakban összesen 147 interpellációt nyúj­tottak be kormánypárti képvise­lők, míg az ellenzékiek 303 eset­ben éltek ezzel a lehetőséggel. Ezek közül egyetlen olyan eset sem volt, amikor az Országgyű­lés nem fogadta el az interpellált válaszát. 4 Mádl Ferenc köszöntője Folytatás az 1. oldalról Felhívta a figyelmet arra, hogy segíteni kell egymást, az eleset­teket is, hogy „mindenkinek jus­son nagyobb kenyér, mindenki­nek jussanak szebb holnapok”. - Meg kell védeni az új életet, a környezetet és Földünket is - tette hozzá az államfő. Végezetül leszögezte: „Kü­lönbözhetünk bármennyire egy­mástól, egyek vagyunk mégis, mert nincs másik sorsunk és nincs másik hazánk.” Mádl Ferenc köztársasági el­nök véleménye szerint a magyar lakosság jelenleg sokkal bizako­dóbb, mint az elmúlt néhány év­ben, Magyarországnak pedig nagy az elismertsége külföldön. Az államfő a tv2 kereskedel­mi televíziónak adott újévi in­­terjújában személyes tapasztala­taira hivatkozva úgy vélekedett, hogy az elmúlt években a társa­dalom jelentős részét jellemző viszonylagos elkeseredés, frusztráció után mintha most az emberek a szokotthoz képest sokkal bizakodóbbak lennének. A köztársasági elnök nem tel­jesen elégedett a politikai élet­ben uralkodó hangnemmel, de nézete szerint ennek a hangnem­nek a kritikáját sem kellene eltú­lozni. Hangsúlyozta ugyanak­kor: célja, hogy a jelenleginél lehetőleg nagyobb politikai bé­ke és nagyobb konszenzusra va­ló törekvés hassa át a politikai és a társadalmi életet. Mádl Ferenc ezalatt azt érti, hogy a politikai élet szereplői az ország céljai, nemzeti érdekei és a mindenki által osztott értékrend jegyében folytassák dialógusukat, vitájukat, együttműködésüket. Az államfő jelezte, hogy végze­tes helyzetet eredményezne, ha a belpolitikai viták miatt nem sike­rülne Magyarországnak csatla­koznia az EU-hoz. Mádl elmond­ta: a pártok általában támogatják az európai integrációt, ezért nem tartja valószínűnek, hogy e tekin­tetben valamiféle nagyobb kisik­lás következne be, hiszen a nem­zeti aspiráció és az európai törek­vések ezúttal egybeesnek. Szólt arról, hogy az uniós csatlakozáshoz kétharmados törvények sorának, valamint az alkotmánynak a módosítása is szükséges, és ez együttműkö­dést feltételez a politikai erők részéről. A megpróbáltatások XX. századából felépíthetjük a remény XXI. századát - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a millenniumi kormánybiztosság által szervezett, Évezredköszöntő elnevezésű ünnepségen hétfőn, az Országház Kupolatermében. Orbán Viktor az egy éve tartó millenniumi ünnepségek kapcsán kijelentette, hogy emberemlékezet óta nem volt ilyen szép és nagy ünnep Magyarországon. Emlékeztetett rá, hogy míg a világ országaiban tegnap véget ért a millenniumi év, addig a magyarok éppen most lendülnek bele, hiszen a magyar millennium 2001. augusztus 20-án ér véget, fel­téve, hogy az emberek abba akarják hagyni az ünnepségeket - fűzte hozzá. A kormányfő kitért arra, hogy az országot járva azt tapasztalta, a millenniumot mindenki a saját személyes ünnepeként élte meg. - Tegnap éjszaka felértünk egy magaslatra. Sokat dolgoztunk azért, hogy eljuthassunk idáig. A mai napon új távlatok nyílnak előttünk, mintha jobban kibontakoznának a jövő körvonalai - fo­galmazott Orbán Viktor. Szűkül a kedvezményre jogosultak köre Januártól szűkül azon egyházak köre, amelyek a számukra jutta­tott közcélú adomány után adó­­kedvezmények igénybevételére jogosító igazolást állíthatnak ki. 2001. január 31-ig kell megha­tározni azon egyházak körét, amelyek a törvény által előírt há­rom feltétel közül legalább az egyiknek megfelelnek, és így jo­gosultak az igazolás kiállítására. Csak az az egyház adhat ki igazo­lást, amely Magyarországon leg­alább 100 éve jelen van, minimá­lisan 30 éve szervezett formában működik vagy amelyik számára „a tárgyévet megelőző második adóévben keletkezett jövedel­mükből az adózók több mint 1 százaléka ajánlotta fel személyi jövedelemadójának 1 százalékát” - közölte az MTI. Törvénykezési össztüzet nyit a szocialista párt László Boglár NÉPSZAVA A szocialisták parlamenti kép­viselőcsoportja alternatív jogal­kotási programot készít. Azt tervezik, hogy már a tavaszi ülésszak idején átfogó törvény­­csomagokat terjesztenek az Or­szággyűlés elé. Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint ugyanis olyan előter­jesztésekre van szükség, ame­lyek nemcsak egy-egy tör­vénnyel toldozgatják a jogalko­tás hiányosságait, hanem az érintett területeket________ képesek teljesség­gel felölelni. Kato­na Béla úgy látja, hogy nem csupán néhány törvény megalkotásával maradt el saját kí­vánatos tempójától a jelenlegi parla­ment, de egész terü­letek újraszabályo­zása maradt el 2000-ben is. Katona a vállal­kozásokat érintő új ................ jogszabályok meg­születését hiányolja a leginkább. Ráadásul e téren nem csak az el­múlt két év elszomorító az adó­reform elodázása miatt, de Ka­tona nem látja biztatóaknak a kormány következő két évre vo­natkozó terveit sem. A késleke­dést nemcsak azért rója fel Ka­tona a jelenlegi kormánykoalíci­ónak, mert az hátrányosan érinti a teljes hazai vállalkozói réteget, hanem azért is, mert a korszerű adótörvényeket az Európai Unió is megköveteli a csatlakozni kí­vánó országoktól. A szocialisták arra készülnek, hogy kidolgoz­zák az adózásra vonatkozó saját törvényjavaslatukat. Saját kon­cepciójukat kívánják megfogal­mazni a szocialisták az egész­ségügy átalakítását illetően. Ez a tervezetcsomag, Katona szerint, azzal a szándékkal készül, hogy az orvosok igényeit is kielégítse, de alapvetően betegcentrikus megoldásokat kezdeményezzen az­ egészségügyben. Annak re­formjából ugyanis csak a házi­orvosi rendszer privatizációját sikerült kivitelezni az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint. Alapvető különbség van a jelen­legi gyakorlat és a szocialisták elképzelései között a szociális ellátás terén is. Az MSZP filozó­fiája szerint a gazdagok nem szorulnak családi pótlékra, vi­szont kiszámítható szociális _______ rendszert kell ki­építeni a valóban rászorulók számá­ra. Katona ez utóbbiak közé so­rolja az elszegé­nyedő középréte­get is. Ezt a néze­tet kívánja képvi­selni az MSZP a szociális szférát érintő törvénycso­magjának elkészí­tésekor és beter­jesztésekor is. ..............­ ■ Katona Béla abban bízik, hogy a szocialista törvényjavaslato­kat az eddiginél kisebb elutasí­tással kezeli majd 2001-ben a kormánykoalíció. Az MSZP frakcióvezető-helyettese utalt arra, hogy egyetlen benyújtott törvénymódosító javaslatuk sem került napirendre az elmúlt két évben. E tekintetben előíté­letek nélkül kezelik a szocialis­ták Szájer József kezdeménye­zését. Mint ismeretes, a Fidesz frakcióvezetője egyeztetést ja­vasolt a legnagyobb ellenzéki párt képviselőcsoportjának a kétharmados szavazattöbbséget igénylő törvények elfogadása érdekében. Katona úgy fogal­mazott, hogy­ a szocialisták mindaddig komolyan veszik Szájer ajánlatát, amíg arról­ be nem bizonyosodik, hogy csak PR-fogás. Katona Béla úgy látja, hogy nem csupán néhány törvény megalkotásával marad el saját kívánatos tempójától a parlament, de egész területek újraszabályozására sem került sor tavaly ­ Szent-Iványi nem tervez radikális változtatásokat NÉPSZAVA-információ Alapvető, radikális változtatá­sokra nincs szükség az SZDSZ- frakció munkájában, jelentette ki lapunknak Szent-Iványi István, a szabad demokrata képviselőcso­port nemrég megválasztott veze­tője. Mivel közelednek az or­szággyűlési választások, a parla­ment szempontjából egy év van még hátra a parlamenti pártok megmérettetéséig, az SZDSZ új frakcióvezetője tartalmi és tech­nikai változtatásokat tervez. Tar­talmi szempontból arra hívta fel a figyelmet, hogy elkészült az SZDSZ programja, a korszakvál­tás programja, amelynek alapján jelenleg is dolgoznak az SZDSZ kormányprogramján. Szent-Ivá­­nyi szerint az ebben szereplő leg­fontosabb témákról, az adócsök­kentésről, az adóreformról, az EU-integrációról, az egészség­ügy és a felsőoktatás reformjáról a frakció tagjainak hangsúlyo­sabban kell beszélni parlamenten belül és kívül egyaránt. Techni­kai változtatásként fogható fel az is, hogy mivel a parlamentáris politizálásnak egyre kisebb sze­repe van a mai magyar közélet­ben, az SZDSZ politikusainak meg kell keresniük a választó­­polgárokkal a közvetlen kapcso­latteremtés lehetséges fórumait. Szent-Iványi a képviselőcsoport valamennyi tagjára számít, sen­kit nem akar a háttérbe szorítani, mindenkitől nagyobb aktivitást vár és bízik abban, hogy az is­mert arcok, Pető Iván, Magyar Bálint, Kuncze Gábor, akik a párt elnökei is voltak, ugyanúgy részt vállalnak a frakció munkájában, mint mások. Szent-Iványi egyet­ért Demszky Gábor új pártelnök­kel abban, hogy egy pártnak egy politikát kell megjelenítenie, ép­pen ezért a frakció nem politizál­hat a párttal szemben. - Ilyen ve­szély nincs is - tette hozzá mert az új szabad demokrata pártelnök megválasztása óta megszűntek a belső viták. Min­denki számára nyilvánvalóvá vált, és azt el is fogadta, hogy az elnökválasztással egyfajta politi­kai gondolkodásmód kapott többséget az SZDSZ küldöttgyű­lésén, és ezt kell megvalósítani. Az SZDSZ szövetségi politikájá­ban az SZDSZ új frakcióvezető­je szerint nem lesz változás, mert ellenzéki pozícióban nincsen koalíció. Tehát az SZDSZ min­dig a saját álláspontját képviseli, és ezt soha nem az határozza meg, hogy mit mond a kormány­­oldal vagy az ellenzék másik ré­sze. Szent-Iványi: elkészült az SZDSZ programja, ami a korszakváltást cé­lozza és alapja a majdani kormánymunkának NÉPSZAVA

Next