Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)
2001-01-02 / 1. szám
2 2001. JANUÁR 2., KEDD RÖVIDEN Az ISM tervei A kormányzat világos értékrendjét tükrözi, hogy az ifjúsági tárca által felügyelt területek forrásai a következő két költségvetési évben a 2000. évihez képest, 65 százalékkal bővülhetnek - nyilatkozta a Deutsch Tamás a minisztérium jövő évi terveiről. A drogmegelőzési ügyekért felelős helyettes államtitkárság előtt álló feladatok közül kiemelte a decemberben elfogadott nemzeti drogmegelőzési stratégia végrehajtását. A program részeként az országban 7 regionális kábítószerügyi egyeztető központ létrehozását támogatják. Váltazd ügyészség___ A bűnözés új formái elleni fellépés kellő hatékonysága érdekében szükséges az ügyészi szervezet átalakítása, centralizációja - derül ki a Polt Péter legfőbb ügyész által jegyzett Ügyészség a III. évezredben című dokumentumból. Az új típusú, komplex bűnözés elleni hatékony fellépés speciális szaktudást is igényel, továbbá a különböző hatáskörű és illetékességű szervek gyors, rugalmas együttműködését. Azonban a bűnüldöző hatóságok jelenlegi struktúrája alapvetően az egyes bűncselekmény-kategóriákhoz igazodik, és ez a széttagoltság gyakran nehezíti a szervezett bűnözésre utaló jelek felismerését. A megoldást a bűnüldöző szervek koncentrációja nyújthatja. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT 1084 Budapest Vill.ker, Auróra u. 11. Tel.: 3037381 Fax: 303-4744 http: WWW.observer.hu . Tisztelt Olvasónk! Ingyenesen hívható zöldszámunkon is állunk rendelkezésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiként munkaidőben a 06-80-206-502-es zöldszámon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) A Népszava fotói „ PHOTO 3 PORST nyersanyagaival készülnek. BELFÖLD Az ÁPV-t is vizsgálják majd Az alapítványok sem ússzák meg a számvevőszéki ellenőrzést Nyusztay Máté NÉPSZAVA Az összes helyi önkormányzat, kórház, alapítvány és parlamenti párt számíthat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzésére az elkövetkezendő két évben. A számvevőszék a közelmúltban tette közzé munkatervét, amely szerint összesen 56 jelentést készítenek 2001-ben. Több mint húsz költségvetési intézmény, köztük az ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és Közbeszerzések Tanácsa gazdálkodását ellenőrzik. Két év múlva a Miniszterelnöki Hivatal, a belügyi, az igazságügyi, az egészségügyi és a környezetvédelmi tárca is sorra kerül. Az ÁSZ azt tervezi, hogy ettől az évtől választási ciklusonként minden egyes önkormányzatot átvilágít. Ezen belül elsősorban azokra az önkormányzatokra koncentrálnak, amelyek működése „a központi költségvetés szintjén is jelentős kockázatokkal járhat”. Ebbe a körbe 263 várost, illetve a fővárosi kerületeket sorolták. Ezenkívül a 13 országos kisebbségi önkormányzat pénzügyi ellenőrzését is tervezik. A számvevőszék folytatja az egészségügyi rendszer ellenőrését is. Legutóbb az önkormányzati kórházak működését vizsgálták. Az elkövetkezendő két évben a „többiek” kerülnek sorra. Az ÁSZ utoljára hat évvel ezelőtt vizsgálta a közalapítványokat és alapítványokat, idén az 1995-2001. között juttatott központi költségvetési támogatások felhasználását ellenőrzik. A fontosabb vizsgálatok között van még az M 3-as autópálya-beruházás pénzügyi revíziója, a jelzálogbank és az ÁPV Rt. idei működésének ellenőrzése. Tavaly összesen 43 jelentést készített az ÁSZ, ezek összeállítása 35 ezer ellenőrzési napot vett igénybe. Miután egy ellenőrzési nap 60 ezer forintba kerül, a vizsgálatokra összesen több mint 2 milliárd forintot költöttek. Idén várhatóan 56 jelentést készít el az ÁSZ a tervek szerint 43 ezer ellenőrzési nap „felhasználásával”. Az összköltség így várhatóan két és fél milliárd forint lesz. Pallag László kiadatását kérték a legtöbbször NÉPSZAVA-információ A most befejeződött országgyűlési időszakban öt kisgazdapárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte az Országgyűléstől az ügyészség, s ezzel az FKGP vezeti e tekintetben a parlamenti frakciók közül a rangsort. Ezen belül is Pallag László kisgazda képviselő ellen hat esetben rágalmazás vétsége miatt indult mentelmi ügy. Őt a fideszes Rapcsák András követi, akit három esetben ugyancsak rágalmazás vétsége miatt, egy esetben kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétsége miatt pereltek be. A függetlenek közül Szabó Lukács vezeti a sort, akinek rágalmazás vétsége és közlekedési szabálysértés miatt tárgyalta az ügyet a mentelmi bizottság. A mentelmi ügyek egyébként általában leggyakrabban rágalmazás vétsége miatt indulnak országgyűlési képviselők ellen, amit az is bizonyít, hogy a mentelmi ügyek közül 16 volt ilyen. Az állandó parlamenti bizottság ülésein statisztikák szerint legtöbbször a Fidesz-frakció tagjai (91 százalék), utána az MSZP (88 százalék), FKGP (85 százalék), MDF (81 százalék), SZDSZ (78 százalék), MIÉP (75 százalék), független (43 százalék) vettek részt. Az Országgyűlés 2000. év január 31. és december 19. között 97 új törvényt alkotott, 50 törvénymódosításról döntött és 104 országgyűlési határozatot fogadott el. Ez azt jelenti, hogy alakuló ülése óta összesen 333 parlamenti döntést hozott. Érdekesség, hogy az ellenzéki műfajként ismert és a kormány ellenőrzését szolgáló napirend előtti felszólalások, kérdések és interpellációk lehetőségét egyre többször használják ki a kormánypárti képviselőcsoportok. A törvényalkotás mellett az Országgyűlés egyik feladata a kormány ellenőrzése. Ennek eszközei az azonnali kérdések, interpellációk és napirend előtti felszólalások. A rendszerváltozást követő parlamenti ciklusokban jórészt ezeket az eszközöket a mindenkori ellenzék használta. Az Orbán-kormány megalakulása óta azonban ez a helyzet megváltozott, mert kormánypárti és ellenzéki képviselők fele-fele arányban szólalnak fel napirend előtt. Az interpellációk esetében az előző parlamenti ciklusban szinte kizárólag ellenzéki felszólalások voltak, ezzel szemben az elmúlt két évben a kormánypárti interpellációk aránya eléri a 30 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a most befejeződött parlamenti ülésszakban összesen 147 interpellációt nyújtottak be kormánypárti képviselők, míg az ellenzékiek 303 esetben éltek ezzel a lehetőséggel. Ezek közül egyetlen olyan eset sem volt, amikor az Országgyűlés nem fogadta el az interpellált válaszát. 4 Mádl Ferenc köszöntője Folytatás az 1. oldalról Felhívta a figyelmet arra, hogy segíteni kell egymást, az elesetteket is, hogy „mindenkinek jusson nagyobb kenyér, mindenkinek jussanak szebb holnapok”. - Meg kell védeni az új életet, a környezetet és Földünket is - tette hozzá az államfő. Végezetül leszögezte: „Különbözhetünk bármennyire egymástól, egyek vagyunk mégis, mert nincs másik sorsunk és nincs másik hazánk.” Mádl Ferenc köztársasági elnök véleménye szerint a magyar lakosság jelenleg sokkal bizakodóbb, mint az elmúlt néhány évben, Magyarországnak pedig nagy az elismertsége külföldön. Az államfő a tv2 kereskedelmi televíziónak adott újévi interjújában személyes tapasztalataira hivatkozva úgy vélekedett, hogy az elmúlt években a társadalom jelentős részét jellemző viszonylagos elkeseredés, frusztráció után mintha most az emberek a szokotthoz képest sokkal bizakodóbbak lennének. A köztársasági elnök nem teljesen elégedett a politikai életben uralkodó hangnemmel, de nézete szerint ennek a hangnemnek a kritikáját sem kellene eltúlozni. Hangsúlyozta ugyanakkor: célja, hogy a jelenleginél lehetőleg nagyobb politikai béke és nagyobb konszenzusra való törekvés hassa át a politikai és a társadalmi életet. Mádl Ferenc ezalatt azt érti, hogy a politikai élet szereplői az ország céljai, nemzeti érdekei és a mindenki által osztott értékrend jegyében folytassák dialógusukat, vitájukat, együttműködésüket. Az államfő jelezte, hogy végzetes helyzetet eredményezne, ha a belpolitikai viták miatt nem sikerülne Magyarországnak csatlakoznia az EU-hoz. Mádl elmondta: a pártok általában támogatják az európai integrációt, ezért nem tartja valószínűnek, hogy e tekintetben valamiféle nagyobb kisiklás következne be, hiszen a nemzeti aspiráció és az európai törekvések ezúttal egybeesnek. Szólt arról, hogy az uniós csatlakozáshoz kétharmados törvények sorának, valamint az alkotmánynak a módosítása is szükséges, és ez együttműködést feltételez a politikai erők részéről. A megpróbáltatások XX. századából felépíthetjük a remény XXI. századát - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a millenniumi kormánybiztosság által szervezett, Évezredköszöntő elnevezésű ünnepségen hétfőn, az Országház Kupolatermében. Orbán Viktor az egy éve tartó millenniumi ünnepségek kapcsán kijelentette, hogy emberemlékezet óta nem volt ilyen szép és nagy ünnep Magyarországon. Emlékeztetett rá, hogy míg a világ országaiban tegnap véget ért a millenniumi év, addig a magyarok éppen most lendülnek bele, hiszen a magyar millennium 2001. augusztus 20-án ér véget, feltéve, hogy az emberek abba akarják hagyni az ünnepségeket - fűzte hozzá. A kormányfő kitért arra, hogy az országot járva azt tapasztalta, a millenniumot mindenki a saját személyes ünnepeként élte meg. - Tegnap éjszaka felértünk egy magaslatra. Sokat dolgoztunk azért, hogy eljuthassunk idáig. A mai napon új távlatok nyílnak előttünk, mintha jobban kibontakoznának a jövő körvonalai - fogalmazott Orbán Viktor. Szűkül a kedvezményre jogosultak köre Januártól szűkül azon egyházak köre, amelyek a számukra juttatott közcélú adomány után adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolást állíthatnak ki. 2001. január 31-ig kell meghatározni azon egyházak körét, amelyek a törvény által előírt három feltétel közül legalább az egyiknek megfelelnek, és így jogosultak az igazolás kiállítására. Csak az az egyház adhat ki igazolást, amely Magyarországon legalább 100 éve jelen van, minimálisan 30 éve szervezett formában működik vagy amelyik számára „a tárgyévet megelőző második adóévben keletkezett jövedelmükből az adózók több mint 1 százaléka ajánlotta fel személyi jövedelemadójának 1 százalékát” - közölte az MTI. Törvénykezési össztüzet nyit a szocialista párt László Boglár NÉPSZAVA A szocialisták parlamenti képviselőcsoportja alternatív jogalkotási programot készít. Azt tervezik, hogy már a tavaszi ülésszak idején átfogó törvénycsomagokat terjesztenek az Országgyűlés elé. Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint ugyanis olyan előterjesztésekre van szükség, amelyek nemcsak egy-egy törvénnyel toldozgatják a jogalkotás hiányosságait, hanem az érintett területeket________ képesek teljességgel felölelni. Katona Béla úgy látja, hogy nem csupán néhány törvény megalkotásával maradt el saját kívánatos tempójától a jelenlegi parlament, de egész területek újraszabályozása maradt el 2000-ben is. Katona a vállalkozásokat érintő új ................ jogszabályok megszületését hiányolja a leginkább. Ráadásul e téren nem csak az elmúlt két év elszomorító az adóreform elodázása miatt, de Katona nem látja biztatóaknak a kormány következő két évre vonatkozó terveit sem. A késlekedést nemcsak azért rója fel Katona a jelenlegi kormánykoalíciónak, mert az hátrányosan érinti a teljes hazai vállalkozói réteget, hanem azért is, mert a korszerű adótörvényeket az Európai Unió is megköveteli a csatlakozni kívánó országoktól. A szocialisták arra készülnek, hogy kidolgozzák az adózásra vonatkozó saját törvényjavaslatukat. Saját koncepciójukat kívánják megfogalmazni a szocialisták az egészségügy átalakítását illetően. Ez a tervezetcsomag, Katona szerint, azzal a szándékkal készül, hogy az orvosok igényeit is kielégítse, de alapvetően betegcentrikus megoldásokat kezdeményezzen az egészségügyben. Annak reformjából ugyanis csak a háziorvosi rendszer privatizációját sikerült kivitelezni az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint. Alapvető különbség van a jelenlegi gyakorlat és a szocialisták elképzelései között a szociális ellátás terén is. Az MSZP filozófiája szerint a gazdagok nem szorulnak családi pótlékra, viszont kiszámítható szociális _______ rendszert kell kiépíteni a valóban rászorulók számára. Katona ez utóbbiak közé sorolja az elszegényedő középréteget is. Ezt a nézetet kívánja képviselni az MSZP a szociális szférát érintő törvénycsomagjának elkészítésekor és beterjesztésekor is. .............. ■ Katona Béla abban bízik, hogy a szocialista törvényjavaslatokat az eddiginél kisebb elutasítással kezeli majd 2001-ben a kormánykoalíció. Az MSZP frakcióvezető-helyettese utalt arra, hogy egyetlen benyújtott törvénymódosító javaslatuk sem került napirendre az elmúlt két évben. E tekintetben előítéletek nélkül kezelik a szocialisták Szájer József kezdeményezését. Mint ismeretes, a Fidesz frakcióvezetője egyeztetést javasolt a legnagyobb ellenzéki párt képviselőcsoportjának a kétharmados szavazattöbbséget igénylő törvények elfogadása érdekében. Katona úgy fogalmazott, hogy a szocialisták mindaddig komolyan veszik Szájer ajánlatát, amíg arról be nem bizonyosodik, hogy csak PR-fogás. Katona Béla úgy látja, hogy nem csupán néhány törvény megalkotásával marad el saját kívánatos tempójától a parlament, de egész területek újraszabályozására sem került sor tavaly Szent-Iványi nem tervez radikális változtatásokat NÉPSZAVA-információ Alapvető, radikális változtatásokra nincs szükség az SZDSZ- frakció munkájában, jelentette ki lapunknak Szent-Iványi István, a szabad demokrata képviselőcsoport nemrég megválasztott vezetője. Mivel közelednek az országgyűlési választások, a parlament szempontjából egy év van még hátra a parlamenti pártok megmérettetéséig, az SZDSZ új frakcióvezetője tartalmi és technikai változtatásokat tervez. Tartalmi szempontból arra hívta fel a figyelmet, hogy elkészült az SZDSZ programja, a korszakváltás programja, amelynek alapján jelenleg is dolgoznak az SZDSZ kormányprogramján. Szent-Iványi szerint az ebben szereplő legfontosabb témákról, az adócsökkentésről, az adóreformról, az EU-integrációról, az egészségügy és a felsőoktatás reformjáról a frakció tagjainak hangsúlyosabban kell beszélni parlamenten belül és kívül egyaránt. Technikai változtatásként fogható fel az is, hogy mivel a parlamentáris politizálásnak egyre kisebb szerepe van a mai magyar közéletben, az SZDSZ politikusainak meg kell keresniük a választópolgárokkal a közvetlen kapcsolatteremtés lehetséges fórumait. Szent-Iványi a képviselőcsoport valamennyi tagjára számít, senkit nem akar a háttérbe szorítani, mindenkitől nagyobb aktivitást vár és bízik abban, hogy az ismert arcok, Pető Iván, Magyar Bálint, Kuncze Gábor, akik a párt elnökei is voltak, ugyanúgy részt vállalnak a frakció munkájában, mint mások. Szent-Iványi egyetért Demszky Gábor új pártelnökkel abban, hogy egy pártnak egy politikát kell megjelenítenie, éppen ezért a frakció nem politizálhat a párttal szemben. - Ilyen veszély nincs is - tette hozzá mert az új szabad demokrata pártelnök megválasztása óta megszűntek a belső viták. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, és azt el is fogadta, hogy az elnökválasztással egyfajta politikai gondolkodásmód kapott többséget az SZDSZ küldöttgyűlésén, és ezt kell megvalósítani. Az SZDSZ szövetségi politikájában az SZDSZ új frakcióvezetője szerint nem lesz változás, mert ellenzéki pozícióban nincsen koalíció. Tehát az SZDSZ mindig a saját álláspontját képviseli, és ezt soha nem az határozza meg, hogy mit mond a kormányoldal vagy az ellenzék másik része. Szent-Iványi: elkészült az SZDSZ programja, ami a korszakváltást célozza és alapja a majdani kormánymunkának NÉPSZAVA