Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)
2001-01-11 / 9. szám
NÉPSZAVA Késik a megemelt tanári bérek kifizetése Nem fizetik ki a pedagógusok januártól megemelt bérét egyes önkormányzatok - értesült a Népszava. Az érintett képviselőtestületek arra hivatkoznak, amíg nem rendelkeznek új költségvetéssel, csak az előző évi szerint működhetnek. Az viszont nem tartalmazza a központi illetményemelést. A Pedagógus Szakszervezet álláspontja szerint az eljárás több törvényt, valamint a közalkalmazott munkavállalók alkotmányos jogait is sérti. Kirády Attila NÉPSZAVA A közalkalmazottak az elmúlt években rendszeresen szenvednek el sérelmeket amiatt, hogy az önkormányzatok nem hajlandóak már januártól kifizetni a megemelt illetményüket - nyilatkozta lapunknak Árok Antal, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) titkára. Annak ellenére, hogy a költségvetési törvény s így az új bértábla is már év elejétől hatályos. (Az önkormányzatok jó néhány helyen a megemelt _____ minimálbért is csak hónapokkal később fizetnék ki a közalkalmazottaknak.) A helyi képviselő-testületek az államháztartási törvény azon rendelkezésére hivatkoznak, mely szerint mindaddig, amíg nem rendelkeznek elfogadott költségvetéssel - ennek időpontja jó esetben március-április -, csak előző évi pénzügyi kereteik között működhetnek. Ezek viszont a központi illetményemelést még nem tartalmazzák, így tavaszig nem fizetik ki a tanárok megemelt bérét. A helyhatóságok jogértelmezése sérti a Munka törvénykönyve azon rendelkezését, mely szerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni - vélik az érdekvédelmi szervezet jogászai. A rendelkezés szemben áll a közalkalmazotti bértáblában meghatározott garantált illetményekre vonatkozó szabályokkal is - állítják a szakértők. (A PSZ korábban már az állampolgári jogok országgyűlési biztosához is fordult az általuk feltételezett jogsértések miatt.) A jogszabályi ellentmondásokon túl késlekedést okoz a kifizetésekben az is, hogy az önkormányzatok egy része a megadott határidőig nem juttatta el az új bérbesorolásokat a tanári fizetések bérszámfejtését végző megyei hivataloknak. (Ez történt többek között Sarkadon.) Némely testületnél pedig eleve úgy szervezik a béremeléssel kapcsolatos előkészítő munkálatokat, hogy még hetekig ne kerülhessen sor a kifizetésre - mondta Árok Antal. A fővárosi önkormányzat például január 15-ig kérte be a fenntartása alá eső intézmények bérszámításait. Az átsorolásokra vonatkozó engedélyt csak ezután, február környékén adja meg. Mindezen felül néhány önkormányzat egyértelműen törvénysértő javaslatot terjesztett elő az érdekegyeztetés során - tette hozzá a PSZ titkára. Dunaújvárosban - pénzhiányra hivatkozva - csak szeptemberben fizetnék ki a január elsejétől járó megemelt béreket. Néhány önkormányzat egyértelműen törvénysértő javaslatot terjesztett elő az érdekegyeztetés során Közműdíj-kompenzáció MTI-információ Hétfőtől, a Hálózat Alapítvány igénylőlapján lehet a kerületi polgármesteri hivatalok ügyfélszolgálati irodáin bejelenteni a fővárosi közüzemidíj-kompenzációra, lakásrezsi-támogatásra való igényjogosultságot. Télen havi 2400 forintos, nyáron pedig 1200 forintos támogatást kapnak a távfűtési díjkompenzációra jogosultak. Ennek feltétele, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladhatja meg a 28 000 forintot, a gyermeküket egyedül nevelők vagy az egyedül élők esetében pedig a 38 000 forintot. A havi 1330 forintos víz-, csatorna- és szemétdíj-kompenzációt azok kaphatják, akik jogosultak valamilyen rendszeres önkormányzati támogatásra. Új igénylést kell azoknak is benyújtaniuk, akik korábban már kaptak kompenzációt s továbbra is megfelelnek a feltételeknek. Azok is kérhetnek támogatást, akiknek közműdíjtartozásuk van, illetve akik társasházban laknak. Az igényléseket folyamatosan lehet benyújtani, a kompenzációt pedig jóváírják a következő havi számlán. Közbeszerzési törvényt sértett a vérellátó szolgálat Kétmillió forintra marasztalta el a döntőbizottság az OVSZ-t Közbeszerzési törvényt sértett az Országos Vérellátó Szolgálat, ugyanis azonos rendeltetésre külön-külön, kisebb összegekben kért ajánlatot vércsoportvizsgálathoz szükséges anyagokra, s ezzel megkerülte a 16 millió forintos értékhatár fölött már kötelező közbeszerzési eljárást - állapította meg a Közbeszerzési Döntőbizottság. A vizsgálat kérelmezői kérték meg a szolgálat e tárgykörben egész évben végrehajtott beszerzéseinek vizsgálatát. Ezeknél az OVSZ folyamatosan mellőzi a közbeszerzési eljárást. Ezt a bizottság illetékesség hiányában utasította el. NÉPSZAVA-információ Megsértette a közbeszerzési törvényt az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), amikor több mint 26 millió forintos, a vércsoportvizsgálathoz szükséges anyagokra kiírt beszerzését három részre szétbontotta, s így megkerülte a 16 milliós érték fölött kötelező közbeszerzési eljárást - derül ki a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatából. A bizottság azt vizsgálta, hogy a három különböző kiírás rendeltetése azonos volt-e. A jogszabály értelmében ha a rendeltetés megegyezik, hasonló vagy felhasználásuk egymással összefügg, kötelező egy pályázatban szerepeltetni őket. Miután itt mindhárom kiírásban szereplő eszköz rendeltetése összefüggött - vércsoportvizsgálathoz szükséges anyagok összértékük pedig több mint 26 millió forint. A törvény értelmében közbeszerzési eljárást kellett volna kiírni. Az OVSZ ehelyett szétbontotta a tendert, és külön-külön, részleteiben alacsonyabb összegben kért ajánlatokat, s így megkerülte az eljárási kötelezettséget. Ráadásul a szolgálat az elválasztott kérelmek egyikénél külön is törvényt sértett, ugyanis az egyik áru éves beszerzésére is többet költött, mint 16 millió forint, közbeszerzési eljárást mégsem indított. A kérelemben szerepel az is, hogy a bizottság vizsgálja meg az OVSZ egész éves e tárgykörű beszerzéseit, mert a szolgálat folyamatosan - több százmilliós értékekben - a közbeszerzési eljárást mellőzve vásárolta eszközeit. A beszerzés szétbontása miatt a bizottság 2 millió forintra büntette a vérellátót, míg az éves, egyéb beszerzésekkel kapcsolatban nem kezdeményezett ellenőrzést. Indoklásuk szerint ők csak konkrét ügyeket vizsgálhatnak. Az OVSZ fellebbezett a határozat ellen, és a bírósághoz fordult jogorvoslatért. Információink szerint az Országos Vérellátó Szolgálat élére, a távozó Mikola István helyére várhatóan dr. Hargittai Mária, az egészségügyi tárca jelenlegi főosztályvezetője kerül. BELFÖLD 2001. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK A megkérdezett diákok negyede kényszerül dolgozni a tanulás mellett Jelentős segítség a diákhitel A felsőoktatásban továbbtanulók egyharmadánál már a felvételnél felmerülnek anyagi szempontok, 18 százalékuk pedig komolyan mérlegeli, hogy évet halaszt a tanulmányaihoz szükséges költségek előteremtése érdekében - állapította meg egy közelmúltban készült felmérés. A szeptemberben bevezetendő diákhitelt a hallgatók 61 százaléka venné igénybe. Kirády Attila NÉPSZAVA A magyar családok hét százalékának megoldhatatlan problémát jelent gyermekük felsőfokú tanulmányainak finanszírozása - derült ki a Magyar Gallup Intézet tavaly év végén készült felméréséből. (A közvélemény-kutatók 120 felsőoktatási intézmény 2020 hallgatóját kérdezték meg a jövő szeptembertől bevezetendő diákhitellel kapcsolatban.) A felsőoktatásban továbbtanulók egyharmadánál már a felvételnél felmerülnek anyagi szempontok, 18 százalékuk komolyan mérlegelte, hogy évet halaszt a tanulmányaihoz szükséges költségek előteremtése érdekében. A kutatás megállapításai szerint a hallgatók 25 százaléka kényszerül arra, hogy az egyetem mellett állandó munkát végezzen. (Egyötödük szerint ez jelentős energiát vesz el a tanulástól.) A megkérdezettek 10 százalékának minden hónapban, 16 százalékuknak pedig gyakran vannak napi megélhetési problémáik. Az egyetemisták és főiskolások átlagosan 26 ezer forintból élnek a tanulmányi időszakban, körülbelül 10 ezer forintot költenek lakhatásra és élelmiszerekre, 3500-at a tanulmányokhoz szükséges könyvekre, eszközökre, míg szórakozásra átlagosan 5500 forint jut. A felmérés szerint a hallgatók 70 százaléka részesül rendszeres - átlagosan 7200 forintos - ösztöndíjban. Ennél jelentősebb bevételt jelent azonban számukra a rendszeres szülői támogatás, illetve a munkavégzésért járó kereset. (A megkérdezettek 83 százaléka átlagosan 17 000 forintot kap szüleitől havonta, a rendszeres munkavégzők pedig 24 000 forintot keresnek.) A hallgatók saját bevallásuk szerint körülbelül 21 ezer forintról dönthetnek szabadon, miközben a „normális hallgatói léthez” megítélésük szerint összességében 42 ezer forintra lenne szükségük. A kutatás megállapította: anyagi nehézségeik enyhítésére a diákok csupán 4 százaléka vett fel már bankkölcsönt. A jelenlegi kamatfeltételek mellett ez az arány várhatóan nem változik alapvetően. A szeptemberben bevezetendő diákhitelt ugyanakkor a hallgatók 61 százaléka venné igénybe. (A kölcsön összege havi 21 ezer forint lesz, a visszafizetést a munkavállaláskor kell elkezdeni, a törlesztés nagysága a jövedelem nagyságától függ.) A hitel a megkérdezettek 94 százalékának jelentős, illetve érzékelhető segítséget jelentene tanulmányaik folytatásához. A hallgatók többsége (77 százalékuk) - amennyiben jövedelme megengedi - szívesen vállalna az előírtnál nagyobb törlesztőrészletet is a mihamarabbi visszafizetés érdekében. Ezt a hitelrendszer lehetővé teszi. in 77% ■ E Nem tudja, nincs válasz :§ R □ Arra, hogy minél kisebbek legyenek f a havi törlesztőrészletek ’ I—| Arra, hogy akár nagyobb havi I__I törlesztéssel is, de minél hamarabb visszafizesse a hitelt .» Ha a végzést követően anyagilag lehetőséged lenne rá, ha megengedhetnéd magadnak, akkor mire törekednél? 14% Neked személy szerint ez a havi 21000 forintos hitellehetőség a tanulmányok folytatásához: 5% 38% m jelentéktelenül kicsi TM segítséget jelentene □ nem jelentene érzékelhető segítséget | | érzékelhető segítséget jelentene 43% Q igen jelentős segítséget jelentene Vagyonátjátszásra gyanakszik Keller A szocialista Keller László szerint törvénytelen vagyonátjátszás történt állami értékekből a Nemzeti Egészség Kht. javára, a miniszterelnök asszisztálásával. Elmondta: a kht.-nak a miniszterelnök, illetve az azóta leköszönt pénzügyminiszter és egészségügy-miniszter által ellenjegyzett társasági szerződése szerint a társaság ingyenes használatba kap számos állami ingatlant, és a következő két évben több mint 2 milliárd forint működési támogatásban részesül. Borókai Gábor szerint megelőlegezett bizalmatlanságot tükröz Keller nyilatkozata, mivel a kht.-ról csak január 30-i ülésén dönt a kormány. A kormányszóvivő elmondta: bármilyen konstrukcióban jön létre a kht, abban az állam jelen lesz, így nem meglepő, hogy a társaság működéséhez vagyont kell átcsoportosítani. Nem hirdet moratóriumot a NATO Folytatás az 1. oldalról A NATO döntéshozatali mechanizmusán keresztül ezzel minden tagállam megismerkedhetett, Magyarország is, sőt annak terjesztését a bombázott országok lakosságának körében is szorgalmazták, amelyet egyébként rövid „viselkedési utasításként” is fel lehet fogni. A NATO-források valódi veszélyről 1999-ben sem szóltak, és ma sincs egzakt bizonyíték arra, hogy a leukémiás megbetegedéseket összefüggésbe lehetne hozni az uránlövedékkel - jelentette ki a Népszavának Fodor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. Majd közölte, a katonai vezetésnek természetesen tudomása volt arról, hogy létezik ez az eszköz, de a háborús övezetre vonatkozó rendszabályok, előírások betartatásán és a védekezési feltételek megteremtésén kívül semmi oka nem volt arra, hogy rendkívüli intézkedéseket tegyen, hangsúlyozta Fodor, így szerinte nem lehet szó a katonai vezetés felelősségéről. Kormány közeli forrásból úgy tudjuk, a politika szintjére nem jutott el a kérdés, a kabinet semmiféle jelzést vagy dokumentumot nem kapott az uránlövedékben rejlő esetleges veszélyekről. Néhány, Öböl-háborút járt magyar katonaorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy sem az Öbölszindróma, sem annak oka nem derült ki máig, mitől betegedtek meg a vietnami háború amerikai veteránjai. Megerősítették: még 1999-ben szó sem volt arról, hogy fehérvérűséget lehet kapni az uránlövedéktől. A gyengített urán mérgező hatását viszont minden katonaorvos tudta. Az állomány tájékoztatása viszont elmaradt. Szerdán a magyar honvédség egyik egészségügyi tisztje részt vett azon a sajtótájékoztatón, amelyet Pristinában a tartomány főorvosa tartott. Mint megtudtuk, nyilvánosságra hozta, hogy 1997- től hány civil betegedett meg leukémiában. A négy év alatt 178 felnőtt lakos lett vérrákos, a 15 év alatti populáció körében a számuk 73 volt. Svéd László vezérőrnagy az adatokat nem kommentálta, csupán annyit mondott: zsákutca az összehasonlítgatás, hiszen nincs elemezve az a sokféle tényező, ami az egészségügyi problémákat okozhatja. Nem tudjuk, milyen vegyi anyagok kerültek a talajba, a levegőbe a vegyi üzemek kilövése után. Nem tudjuk, milyen ártalmas anyagokat használt a jugoszláv hadsereg a NATO támadása során. A magyar katonák hazai vizsgálatáról közölte, öt-hat hónap is kell a befejezéséig. Szerinte a NATO nemzetközi egészségügyi csapatának évekbe telhet, hogy a Balkán-szindróma okát kiderítse. A magyar katonai hírszerzés szerint Milosevics NATO-ellenes propagandájának része az urántartalmú lövedékek kapcsolatba hozatala a radioaktív sugárzással. Arra törekedtek, hogy negatív képet fessenek a NATO-ról - nyilatkozta az m1 híradójának Botz László, a Katonai Felderítő Hivatal vezetője. Elmondta, hogy a sugárzásról, valamint az urántartalmú lövedékekről az első információkat 1999-ben jugoszláv hírforrásból szerezték. Elképzelhető az is, hogy a Milosevics által irányított hadsereg szállított a kritikus területekre sugárzó anyagokat. Botz kijelentette: a hivatal jelenleg is vizsgálja és elemzi, hogy kinek állhatott érdekében ennyire torzítottan beállítani a csökkentett urántartalmú lövedékek hatását. Jelenleg semmi sem támasztja alá azt, hogy a gyengített uránt tartalmazó töltetekkel való érintkezés számottevően veszélyeztetné a csapatok vagy a balkáni polgári lakosság egészségét - jelentette ki Lord Robertson főtitkár a NATO állandó tanácsának ez évi első ülése után. A NATO-tanács nem határozta el az urántartamú lőszer használatának megszüntetését vagy felfüggesztését, amit Olaszország és Németország javasolt. Kiszivárgott értesülések szerint a tanács ülésén az olaszok és a németek felvetése nem kapott támogatást. Robertson közölte, megfontolják annak a több mint száz koszovói helyszínnek az alapos megtisztítását, ahol ilyen lőszert az 1999-es légi hadjárat során kilőttek. A tanács elhatározta, hogy a szövetség együttműködik mindazokban a vizsgálatokban, amelyeket nemzetközi szervezetek vagy országok végeznek - jelentette az MTI. A távozó magyar NATO-nagykövet, Simonyi András lapunknak hangsúlyozta: a NATO egy évvel ezelőtt már foglalkozott a gyengített uránlőszerek problémájával, valamennyi tagországnak tudomása volt arról, hogy ilyen fegyvertípus bevetésre került. Magyarországnak is minden lehetséges csatorna rendelkezésére állt arra, hogy ebben a kérdésben tájékozódhasson. Simonyi a tanácskozás legfontosabb eredményének azt tartja, hogy további konzultációk lesznek, megalakultak a megfelelő bizottságok, és a NATO kész automatikusan megosztani valamennyi információját az érintett államokkal. Jövő hétfőn tanácskoznak Brüsszelben a tagállamok katonaorvos-szakértői. Az amerikai katonai szakértők Brüsszelben tájékoztatást adtak a sajtónak. Michael Kilpatrick és Eric Daxton elmondták, néhány amerikai katona évek óta él urántartalmú lövedék repeszével a testében, mégsem fejlődött ki náluk sem fehérvérűség, sem másfajta daganatos megbetegedés. Joseph Ralston tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka szerdán Prágában kijelentette: A NATO megígérte, hogy a szegényített uránt tartalmazó lövedékek balkáni használatának kivizsgálásakor a lehető legnagyobb nyíltsággal fog eljárni. A tábornok kifejtette, a NATO az uránlövedék használatának lehetőségéről nem kíván lemondani, mert ez gyengítené a szervezet katonai erejét. Javier Solana, az EU vezető kül- és biztonságpolitikai képviselője, volt NATO-főtitkár szerdán teljes átláthatóságot sürgetett. Az Európai Unió és a NATO tagállamainak el kell dönteniük, akarnak-e alkalmazni urántölteteket. Előbb a tényeket kell világosan látni - mondta Solana. A volt főtitkár nem tartja nyugtalanítónak az ilyen töltetek bevetését. Román sajtóértesülések szerint a bukaresti vezetésnek már tavaly nyáron voltak információi arról, hogy milyen következményekkel járhatnak a NATO által a Balkánon használt uránt tartalmazó lövedékek. A volt védelmi miniszter és a volt vezérkari főnök viszont tagadta, hogy hivatalos tájékoztatást kaptak volna Brüszszeltől.