Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)

2001-01-11 / 9. szám

NÉPSZAVA Késik a megemelt tanári bérek kifizetése Nem fizetik ki a pedagógusok januártól megemelt bérét egyes önkormányzatok - értesült a Népszava. Az érintett képviselő­­testületek arra hivatkoznak, amíg nem rendelkeznek új költség­­vetéssel, csak az előző évi szerint működhetnek. Az viszont nem tartalmazza a központi illetményemelést. A Pedagógus Szak­­szervezet álláspontja szerint az eljárás több törvényt, valamint a közalkalmazott munkavállalók alkotmányos jogait is sérti. Kirády Attila NÉPSZAVA A közalkalmazottak az elmúlt években rendszeresen szenved­nek el sérelmeket amiatt, hogy az önkormányzatok nem hajlandóak már januártól kifizetni a meg­emelt illetményüket - nyilatkozta lapunknak Árok Antal, a Pedagó­gus Szakszervezet (PSZ) titkára. Annak ellenére, hogy a költség­­vetési törvény s így az új bértábla is már év elejétől hatályos. (Az önkormányzatok jó néhány he­lyen a megemelt _____ minimálbért is csak hónapokkal később fizetnék ki a közal­kalmazottaknak.) A helyi képvise­lő-testületek az ál­lamháztartási tör­vény azon rendel­kezésére hivatkoz­nak, mely szerint mindaddig, amíg nem rendelkez­nek elfogadott költségvetéssel - ennek időpontja jó esetben márci­us-április -, csak előző évi pénz­ügyi kereteik között működhet­nek. Ezek viszont a központi il­letményemelést még nem tartal­mazzák, így tavaszig nem fizetik ki a tanárok megemelt bérét. A helyhatóságok jogértelmezé­se sérti a Munka törvénykönyve azon rendelkezését, mely szerint a munkabért a tárgyhónapot kö­vető hónap 10. napjáig ki kell fi­zetni - vélik az érdekvédelmi szervezet jogászai. A rendelkezés szemben áll a közalkalmazotti bértáblában meghatározott garan­tált illetményekre vonatkozó sza­bályokkal is - állítják a szakér­tők. (A PSZ korábban már az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosához is fordult az általuk feltételezett jogsértések miatt.) A jogszabályi ellentmondáso­kon túl késlekedést okoz a kifize­tésekben az is, hogy az önkor­mányzatok egy része a megadott határidőig nem juttatta el az új bérbesorolásokat a tanári fizeté­sek bérszámfejtését végző megyei hiva­taloknak. (Ez történt többek között Sar­kadon.)­­ Némely testü­letnél pedig eleve úgy szervezik a bér­emeléssel kapcsola­tos előkészítő mun­kálatokat, hogy még hetekig ne kerülhessen sor a kifi­zetésre - mondta Árok Antal. A fővárosi önkormányzat például január 15-ig kérte be a fenntartá­sa alá eső intézmények bérszámí­tásait. Az átsorolásokra vonatko­zó engedélyt csak ezután, február környékén adja meg. Mindezen felül néhány önkormányzat egy­értelműen törvénysértő javaslatot terj­esztett elő az érdekegyeztetés során - tette hozzá a PSZ titkára. Dunaújvárosban - pénzhiányra hivatkozva - csak szeptemberben fizetnék ki a január elsejétől járó megemelt béreket. Néhány önkormányzat egyértelműen törvénysértő javaslatot terjesztett elő az érdekegy­eztetés során Közműdíj-kompenzáció MTI-információ Hétfőtől, a Hálózat Alapítvány igénylőlapján lehet a kerületi pol­gármesteri hivatalok ügyfélszol­gálati irodáin bejelenteni a fővá­rosi közüzemidíj-kompenzációra, lakásrezsi-támogatásra való igényjogosultságot. Télen havi 2400 forintos, nyáron pedig 1200 forintos támogatást kapnak a táv­fűtési díjkompenzációra jogosul­tak. Ennek feltétele, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladhatja meg a 28 000 fo­rintot, a gyermeküket egyedül ne­velők vagy az egyedül élők eseté­ben pedig a 38 000 forintot. A ha­vi 1330 forintos víz-, csatorna- és szemétdíj-kompenzációt azok kaphatják, akik jogosultak vala­milyen rendszeres önkormányzati támogatásra. Új igénylést kell azoknak is be­nyújtaniuk, akik korábban már kaptak kompenzációt s továbbra is megfelelnek a feltételeknek. Azok is kérhetnek támogatást, akiknek közműdíjtartozásuk van, illetve akik társasházban laknak. Az igényléseket folyamatosan lehet benyújtani, a kompenzációt pedig jóváírják a következő havi számlán. ­ Közbeszerzési törvényt sértett a vérellátó szolgálat Kétmillió forintra marasztalta el a döntőbizottság az OVSZ-t Közbeszerzési törvényt sértett az Országos Vér­ellátó Szolgálat, ugyanis azonos rendeltetésre külön-külön, kisebb összegekben kért ajánlatot vércsoportvizsgálathoz szükséges anyagokra, s ezzel megkerülte a 16 millió forintos értékhatár fölött már kötelező közbeszerzési eljárást - álla­pította meg a Közbeszerzési Döntőbizottság. A vizsgálat kérelmezői kérték meg a szolgálat e tárgykörben egész évben végrehajtott beszer­zéseinek vizsgálatát. Ezeknél az OVSZ folya­matosan mellőzi a közbeszerzési eljárást. Ezt a bizottság illetékesség hiányában utasította el. NÉPSZAVA-információ Megsértette a közbeszerzési tör­vényt az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), amikor több mint 26 millió forintos, a vér­csoportvizsgálathoz szükséges anyagokra kiírt beszerzését há­rom részre szétbontotta, s így megkerülte a 16 milliós érték fölött kötelező közbeszerzési el­járást - derül ki a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatából. A bizottság azt vizsgálta, hogy a három különböző kiírás rendel­tetése azonos volt-e. A jogsza­bály értelmében ha a rendeltetés megegyezik, hasonló vagy fel­­használásuk egymással össze­függ, kötelező egy pályázatban szerepeltetni őket. Miután itt mindhárom kiírásban szereplő eszköz rendeltetése összefüg­gött - vércsoportvizsgálathoz szükséges anyagok összérté­kük pedig több mint 26 millió forint. A törvény értelmében közbeszerzési eljárást kellett volna kiírni. Az OVSZ ehelyett szétbontot­ta a tendert, és külön-külön, részleteiben alacsonyabb összeg­ben kért ajánlatokat, s így meg­kerülte az eljárási kötelezettsé­get. Ráadásul a szolgálat az el­választott kérelmek egyikénél külön is törvényt sértett, ugyan­is az egyik áru éves beszerzésére is többet költött, mint 16 millió forint, közbeszerzési eljárást mégsem indított. A kérelemben szerepel az is, hogy a bizottság vizsgálja meg az OVSZ egész éves e tárgykörű be­szerzéseit, mert a szolgálat folya­matosan - több százmilliós érté­kekben - a közbeszerzési eljárást mellőzve vásárolta eszközeit. A beszerzés szétbontása miatt a bizottság 2 millió forintra bün­tette a vérellátót, míg az éves, egyéb beszerzésekkel kapcsolat­ban nem kezdeményezett ellen­őrzést. Indoklásuk szerint ők csak konkrét ügyeket vizsgál­hatnak. Az OVSZ fellebbezett a határozat ellen, és a bírósághoz fordult jogorvoslatért. Információink szerint az Orszá­gos Vérellátó Szolgálat élére, a távozó Mikola István helyére várhatóan dr. Hargittai Mária, az egészségügyi tárca jelenlegi főosztályvezetője kerül. BELFÖLD 2001. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK A megkérdezett diákok negyede kényszerül dolgozni a tanulás mellett Jelentős segítség a diákhitel A felsőoktatásban továbbtanulók egyharmadánál már a felvételnél felmerülnek anyagi szempontok, 18 százalékuk pedig komolyan mérlegeli, hogy évet halaszt a tanulmányaihoz szükséges költségek előteremtése érdekében - állapította meg egy közelmúltban készült felmérés. A szeptemberben bevezetendő diákhitelt a hallgatók 61 százaléka venné igénybe. Kirády Attila NÉPSZAVA A magyar családok hét százalé­kának megoldhatatlan problémát jelent gyermekük felsőfokú ta­nulmányainak finanszírozása - derült ki a Magyar Gallup Intézet tavaly év végén készült felméré­séből. (A közvélemény-kutatók 120 felsőoktatási intézmény 2020 hallgatóját kérdezték meg a jövő szeptembertől bevezetendő diák­hitellel kapcsolatban.) A felsőoktatásban továbbtanu­lók egyharmadánál már a felvé­telnél felmerülnek anyagi szem­pontok, 18 százalékuk komolyan mérlegelte, hogy évet halaszt a tanulmányaihoz szükséges költ­ségek előteremtése érdekében. A kutatás megállapításai sze­rint a hallgatók 25 százaléka kényszerül arra, hogy az egyetem mellett állandó munkát végezzen. (Egyötödük szerint ez jelentős energiát vesz el a tanulástól.) A megkérdezettek 10 százalékának minden hónapban, 16 százalé­kuknak pedig gyakran vannak napi megélhetési problémáik. Az egyetemisták és főiskolá­sok átlagosan 26 ezer forintból élnek a tanulmányi időszakban, körülbelül 10 ezer forintot költe­nek lakhatásra és élelmiszerekre, 3500-at a tanulmányokhoz szük­séges könyvekre, eszközökre, míg szórakozásra átlagosan 5500 forint jut. A felmérés szerint a hallgatók 70 százaléka részesül rendszeres - átlagosan 7200 forintos - ösz­töndíjban. Ennél jelentősebb be­vételt jelent azonban számukra a rendszeres szülői támogatás, illet­ve a munkavégzésért járó kereset. (A megkérdezettek 83 százaléka átlagosan 17 000 forintot kap szüleitől havonta, a rendszeres munkavégzők pedig 24 000 fo­rintot keresnek.) A hallgatók saját bevallásuk szerint körülbelül 21 ezer forint­ról dönthetnek szabadon, miköz­ben a „normális hallgatói léthez” megítélésük szerint összességé­ben 42 ezer forintra lenne szüksé­gük. A kutatás megállapította: anyagi nehézségeik enyhítésére a diákok csupán 4 százaléka vett fel már bankkölcsönt. A jelenlegi kamat­­feltételek mellett ez az arány vár­hatóan nem változik alapvetően. A szeptemberben bevezetendő diákhitelt ugyanakkor a hallgatók 61 százaléka venné igénybe. (A kölcsön összege havi 21 ezer forint lesz, a visszafizetést a munkaválla­láskor kell elkezdeni, a törlesztés nagysága a jövedelem nagyságá­tól függ.) A hitel a megkérdezet­tek 94 százalékának jelentős, illetve érzékelhető segítséget jelentene tanulmányaik folytatásához. A hallgatók többsége (77 szá­zalékuk) - amennyiben jövedel­me megengedi - szívesen vállal­na az előírtnál nagyobb törlesztő­részletet is a mihamarabbi vissza­fizetés érdekében. Ezt a hitel­­rendszer lehetővé teszi. in 77% ■ E Nem tudja, nincs válasz :§ R □ Arra, hogy minél kisebbek legyenek f a havi törlesztőrészletek ’ I—| Arra, hogy akár nagyobb havi I__I törlesztéssel is, de minél hamarabb­­ visszafizesse a hitelt .» Ha a végzést követően anyagilag lehetőséged lenne rá, ha megengedhetnéd magadnak, akkor mire törekednél? 14% Neked személy szerint ez a havi 21000 forintos hitellehetőség a tanulmányok folytatásához: 5% 38% m jelentéktelenül kicsi TM segítséget jelentene □ nem jelentene érzékelhető segítséget | | érzékelhető segítséget jelentene 43% Q igen jelentős segítséget jelentene Vagyonátjátszásra gyanakszik Keller A szocialista Keller László szerint törvénytelen vagyonátjátszás tör­tént állami értékekből a Nemzeti Egészség Kht. javára, a miniszter­­elnök asszisztálásával. Elmondta: a kht.-nak a miniszterelnök, illet­ve az azóta leköszönt pénzügymi­niszter és egészségügy-miniszter által ellenjegyzett társasági szer­ződése szerint a társaság ingyenes használatba kap számos állami in­gatlant, és a következő két évben több mint 2 milliárd forint műkö­dési támogatásban részesül. Boró­kai Gábor szerint megelőlegezett bizalmatlanságot tükröz Keller nyilatkozata, mivel a kht.-ról csak január 30-i ülésén dönt a kor­mány. A kormányszóvivő el­mondta: bármilyen konstrukció­ban jön létre a kht, abban az ál­lam jelen lesz, így nem meglepő, hogy a társaság működéséhez va­gyont kell átcsoportosítani. Nem hirdet moratóriumot a NATO Folytatás az 1. oldalról A NATO döntéshozatali mecha­nizmusán keresztül ezzel minden tagállam megismerkedhetett, Magyarország is, sőt annak ter­jesztését a bombázott országok lakosságának körében is szorgal­mazták, amelyet egyébként rövid „viselkedési utasításként” is fel lehet fogni. A NATO-források valódi ve­szélyről 1999-ben sem szóltak, és ma sincs egzakt bizonyíték arra, hogy a leukémiás megbetegedé­seket összefüggésbe lehetne hozni az uránlövedékkel - jelentette ki a Népszavának Fodor Lajos ve­zérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. Majd közölte, a ka­tonai vezetésnek természetesen tudomása volt arról, hogy létezik ez az eszköz, de a háborús öve­zetre vonatkozó rendszabályok, előírások betartatásán és a véde­kezési feltételek megteremtésén kívül semmi oka nem volt arra, hogy rendkívüli intézkedéseket tegyen, hangsúlyozta Fodor, így szerinte nem lehet szó a katonai vezetés felelősségéről. Kormány közeli forrásból úgy tudjuk, a politika szintjére nem jutott el a kérdés, a kabinet sem­miféle jelzést vagy dokumentu­mot nem kapott az uránlövedék­ben rejlő esetleges veszélyekről. Néhány, Öböl-háborút járt ma­gyar katonaorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy sem az Öböl­szindróma, sem annak oka nem derült ki máig, mitől betegedtek meg a vietnami háború amerikai veteránjai. Megerősítették: még 1999-ben szó sem volt arról, hogy fehérvérűséget lehet kapni az uránlövedéktől. A gyengített urán mérgező hatását viszont minden katonaorvos tudta. Az állomány tájékoztatása viszont elmaradt. Szerdán a magyar honvédség egyik egészségügyi tisztje részt vett azon a sajtótájékoztatón, amelyet Pristinában a tartomány főorvosa tartott. Mint megtudtuk, nyilvánosságra hozta, hogy 1997- től hány civil betegedett meg leu­kémiában. A négy év alatt 178 felnőtt lakos lett vérrákos, a 15 év alatti populáció körében a szá­muk 73 volt. Svéd László vezérőrnagy az adatokat nem kommentálta, csu­pán annyit mondott: zsákutca az összehasonlítgatás, hiszen nincs elemezve az a sokféle tényező, ami az egészségügyi problémákat okozhatja. Nem tudjuk, milyen vegyi anyagok kerültek a talajba, a levegőbe a vegyi üzemek kilö­vése után. Nem tudjuk, milyen ártalmas anyagokat használt a ju­goszláv hadsereg a NATO táma­dása során. A magyar katonák ha­zai vizsgálatáról közölte, öt-hat hónap is kell a befejezéséig. Sze­rinte a NATO nemzetközi egész­ségügyi csapatának évekbe tel­het, hogy a Balkán-szindróma okát kiderítse. A magyar katonai hírszerzés szerint Milosevics NATO-ellenes propagandájának része az urán­tartalmú lövedékek kapcsolatba hozatala a radioaktív sugárzással. Arra törekedtek, hogy negatív ké­pet fessenek a NATO-ról - nyilat­kozta az m1 híradójának Botz László, a Katonai Felderítő Hiva­tal vezetője. Elmondta, hogy a sugárzásról, valamint az urántar­talmú lövedékekről az első infor­mációkat 1999-ben jugoszláv hír­forrásból szerezték. Elképzelhető az is, hogy a Milosevics által irá­nyított hadsereg szállított a kriti­kus területekre sugárzó anyago­kat. Botz kijelentette: a hivatal je­lenleg is vizsgálja és elemzi, hogy kinek állhatott érdekében ennyire torzítottan beállítani a csökkentett urántartalmú lövedé­kek hatását. Jelenleg semmi sem támasztja alá azt, hogy a gyengített uránt tartalmazó töltetekkel való érint­kezés számottevően veszélyeztet­né a csapatok vagy a balkáni pol­gári lakosság egészségét - jelen­tette ki Lord Robertson főtitkár a NATO állandó tanácsának ez évi első ülése után. A NATO-tanács nem határozta el az urántartamú lőszer használa­tának megszüntetését vagy fel­függesztését, amit Olaszország és Németország javasolt. Kiszivár­gott értesülések szerint a tanács ülésén az olaszok és a németek felvetése nem kapott támogatást. Robertson közölte, megfontolják annak a több mint száz koszovói helyszínnek az alapos megtisztítá­sát, ahol ilyen lőszert az 1999-es légi hadjárat során kilőttek. A ta­nács elhatározta, hogy a szövet­ség együttműködik mindazokban a vizsgálatokban, amelyeket nem­zetközi szervezetek vagy orszá­gok végeznek - jelentette az MTI. A távozó magyar NATO-nagy­­követ, Simonyi András lapunknak hangsúlyozta: a NATO egy évvel ezelőtt már foglalkozott a gyengí­tett uránlőszerek problémájával, valamennyi tagországnak tudo­mása volt arról, hogy ilyen fegy­vertípus bevetésre került. Ma­gyarországnak is minden lehetsé­ges csatorna rendelkezésére állt arra, hogy ebben a kérdésben tá­jékozódhasson. Simonyi a tanácskozás legfon­tosabb eredményének azt tartja, hogy további konzultációk lesz­nek, megalakultak a megfelelő bizottságok, és a NATO kész au­tomatikusan megosztani vala­mennyi információját az érintett államokkal. Jövő hétfőn tanács­koznak Brüsszelben a tagállamok katonaorvos-szakértői. Az amerikai katonai szakértők Brüsszelben tájékoztatást adtak a sajtónak. Michael Kilpatrick és Eric Daxton elmondták, néhány amerikai katona évek óta él urán­tartalmú lövedék repeszével a testében, mégsem fejlődött ki ná­luk sem fehérvérűség, sem más­fajta daganatos megbetegedés. Joseph Ralston tábornok, a NATO európai erőinek főpa­rancsnoka szerdán Prágában kije­lentette: A NATO megígérte, hogy a szegényített uránt tartalmazó lövedékek balkáni használatának kivizsgálásakor a lehető legna­gyobb nyíltsággal fog eljárni. A tábornok kifejtette, a NATO az uránlövedék használatának lehe­tőségéről nem kíván lemondani, mert ez gyengítené a szervezet katonai erejét. Javier Solana, az EU vezető kül- és biztonságpolitikai képvi­selője, volt NATO-főtitkár szer­dán teljes átláthatóságot sürgetett. Az Európai Unió és a NATO tag­államainak el kell dönteniük, akar­nak-e alkalmazni urántölteteket. Előbb a tényeket kell világosan látni - mondta Solana. A volt fő­titkár nem tartja nyugtalanítónak az ilyen töltetek bevetését. Román sajtóértesülések szerint a bukaresti vezetésnek már tavaly nyáron voltak információi arról, hogy milyen következményekkel járhatnak a NATO által a Balká­non használt uránt tartalmazó lö­vedékek. A volt védelmi minisz­ter és a volt vezérkari főnök vi­szont tagadta, hogy hivatalos tá­jékoztatást kaptak volna Brüsz­­szeltől.

Next