Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)
2001-01-04 / 3. szám
NÉPSZAVA Leghamarabb nyáron tárgyalják a ciánpereket Pálmai Erika NÉPSZAVA Csak a nyár elején kezdheti el tárgyalni a Pesti Központi Kerületi Bíróság a tavalyi tiszai ciánszennyezés miatt két, a Tisza menti idegenforgalomból élő magánszemély és egy gazdasági társaság által a katasztrófát okozó romániai Aurul cég ellen indított kártérítési pereket. A bíróságnak ugyanis - mivel külföldi céget pereltek be - hat hónapra van szüksége az idézések kiadásához. Emlékezetes, hogy 2000. január 30-án 100 ezer köbméter ciánvegyülettel szennyezett víz került a Tiszába, ami a folyó élővilágának jelentős részét kipusztította. Ennek következtében a turizmus is teljesen visszaesett: a lefoglalt szállásokat visszamondták, az idegenforgalmi beruházásokra kötött előszerződéseket is felmondták. Az első kártérítési pert két, a falusi vendéglátásból élő tiszanánai lakos indította a Páneurópai Jogász Unióval közösen. Keresetükben annak a megállapítását kérték a bíróságtól, hogy a környezetszennyezés megtörtént, és ezáltal csökkent a táj értéke, mindezért pedig a romániai bányavállalat, az Aurul a felelős. Kártérítésként fejenként 100 ezer forintot kértek. Keresetüket azonban - eljárásjogi hibákra hivatkozva - idézés kibocsátása nélkül elutasították. A bíróság által kifogásolt hiányosságokat azóta pótolták, így nyáron kezdődhet a per. Időközben egy, a Tisza-tó partjánál vízidodzsem-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás is beperelte a román céget. Forgalmuk ugyanis a ciánszennyezés után 87 százalékkal esett vissza, amiért elmaradt haszon címén egyelőre 100 ezer forintot kérnek. Fennakadás volt több vidéki okmányirodán MTI-információ Az okmányirodák megkezdték keddtől a járművezetésre jogosító okmányok, valamint a gépjármű-törzskönyvek és a forgalmi engedélyek kiállítását, cseréjét és pótlását, azonban több vidéki irodában fennaka _______ dás volt, mert az önkormányzatok nem kapták meg időben a gépjármű érvényességi matricákat - közölte _________ Eiselt György, a BM informatikai és távközlési helyettes államtitkára. Eiselt György szerint a közlekedésigazgatási feladatok átvétele semmilyen problémát nem okozott az okmányirodáknak, de előfordul némi torlódás ott, ahol az ügyfélfogadás nem folyamatos. Kedden az országban összesen 77 új vezetői engedélyt, 280 törzskönyvet és 8 ideiglenes, valamint 5 nemzetközi jogosítványt adtak ki az okmányirodák s 335 vezetői engedélyt javítottak ki, illetve cseréltek le. A forgalmi engedélyekkel kapcsolatban mintegy 2200 ügyet intéztek, és 314 új forgalmi engedélyt adtak ki. - Szerdán kora délutánig több mint 20 ezer állampolgári kérelmet kezeltek és intéztek el az okmányirodák - mondta. Ez év elejétől működnek az okmányirodák, és az okmányokat _______ korábban kiadó 152 rendőrkapitányságot 263 iroda váltotta fel 1540 ügyintézővel. Elkészült a vállalkozói igazolványok nyilvántartásának egységes rendszere, így ezután nem kell majd a társintézetektől beérkező adatokra várni, minden információ elérhető az okmányirodák számítógépes rendszerén. Azoknak, akik már korábban kiváltották vállalkozói igazolványukat, 2002. július 1-jéig regisztráltatniuk kell magukat az okmányirodáknál, így teljes adatbázist építhetnek ki az egyéni vállalkozókról. Az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően hétfőtől, az eddigi gyakorlattal ellentétben, három hónapnál régebbi anyakönyvi kivonatot is elfogadnak az okmányirodák. Hétfőtől három hónapnál régebbi anyakönyvi kivonatot is elfogadnak Új bűncselekmény: rendbontás MTI-információ Hatályba lép január 4-én a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása, amely új bűncselekménnyel, a rendbontással egészíti ki a jogszabályt, pótolja a rémhírterjesztés Alkotmánybíróság által megsemmisített tényállását és rendelkezik arról, hogy a jövőben az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a közjegyző-helyettes is hivatalos személynek minősüljön. A sporthuliganizmus visszaszorítására, a nyilvános rendezvények biztonságosabbá tételére irányul az a módosítás, amely szerint a nyilvános rendezvényeken elkövetett rendbontást 2 évig, a csoportosan vagy felfegyverkezve elkövetett rendbontást pedig 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. BELFÖLD 2001. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK 3 Nagyobb büntetésre számíthatnak a törvénytelenül foglalkoztató munkaadók Emelik a munkavédelmi bírságot? Ha a tárcák és a parlament is elfogadja, a jelenlegi munkaügyi és munkavédelmi bírságok többszörösére büntethetik majd a munkaadókat. A Munkaügyi Főfelügyelet tervei szerint a mostani 3 millió forintos felső határ helyett akár 10 millió forintot is fizethet az, aki törvénytelenül foglalkoztatja dolgozóit. A változások a januári-februári, elsősorban a minimálbér bevezetését vizsgáló fokozott ellenőrzéseket még nem érintik. Kun J. Viktória NÉPSZAVA Az év első két hónapjára tervezett, elsősorban a megemelt minimálbér bevezetését, illetve alkalmazását vizsgáló fokozott, már megkezdett ellenőrzések mellett várható, hogy még a második félévben lényegesen magasabb bírságokkal igyekszik fellépni a Munkaügyi Főfelügyelet a törvénytelenségekkel szemben. Már tárcaközi egyeztetésen van az az anyag, amely a bírságok emelését javasolja, s ha ezt a képviselők is megszavazzák, a jelenlegi többszörösére növekedhet a kifizetendő összeg. A főfelügyelet igazgatója, Békés András szerint az inflációt hosszú évek óta nem követték a bírságok, miközben a munkaügyi szabálytalanságok száma növekedett. Míg hat évvel ezelőtt a jelenlegi legmagasabb, 3 millió forintos bírság még komoly kiadást okozott, ma már a nagyobb vállalkozásoknak ez az összeg nem jelent valóban súlyos terhet - véli az igazgató. A 10 millió forintot és ennek arányában növekvő bírságösszeget azonban már biztosan „megérzik” a munkaadók. Azt ugyan nem lehet megjósolni, hogy mindennek lesz-e elrettentő hatása, ahogy azt sem lehet tudni, hogy egy konkrét szabálysértés esetén mekkora a büntetés összege, hiszen - valamennyi körülmény mérlegelése mellett - a felügyelők döntésén múlik, kinek mennyit kell fizetnie. Ugyan az előzetes szándékok ellenére idén sem bővült a felügyelet, az illetékesek remélik, a súlyosabb bírságok és a fokozott ellenőrzések következtében idővel elérik, hogy a munkaadók kénytelenek legyenek betartani a jogszabályokat. A szakemberek szerint Magyarországon az elmúlt években egyre több helyen tapasztalható törvénytelen foglalkoztatás. Színlelt szerződésekkel, túlmunkával, ki nem fizetett bérekkel próbálják a munkáltatók kijátszani a törvényt. A most megemelt, 40 ezer forintos minimálbér pedig sokak szerint tovább ösztönzi elsősorban a kis- és középvállalkozókat, hogy szabálytalanul, gyakran bármilyen szerződés nélkül alkalmazzák dolgozóikat. Évente mintegy 45-50 ezer ellenőrzést végez a felügyelet, ezzel pedig a munkahelyek alig 5 százalékát tudják vizsgálni. Míg 1999-ben összesen 635 millió forint munkaügyi, 98 millió munkavédelmi bírságot szabtak ki, 2000 első félévében, már hat hónap alatt 504 milliós munkaügyi és 54 milliós munkavédelmi bírság kifizetésére ítélték a munkaadókat az ellenőrök. Kártérítést kaptak a pusztaszőlősiek MTI-információ Mintegy hetven pusztaszőlősi lakóház tulajdonosa 15 000 és 90 000 forint közötti kártérítést kapott a biztosítótól, négyszáz kaszaperi károsult igényét ezután bírálják el. Csürhés István, Kaszaper s a hozzá tartozó Szőlős polgármestere elmondta: a lakott pusztaszőlősi házakban a hónapokig tartó gázkitörés miatt keletkezett károk ellenőrzését követően, az óév utolsó napjaiban fizette ki a kártérítést a biztosító. A lakott hetven ház mellett körülbelül ugyanennyi lakatlan, elhagyott családi otthon is van Pusztaszőlősön. Az augusztus 18-tól 91 napig, november 16-ig tartó pusztaszőlősi földgázkitörés miatt a hetven helyi családi otthon mellett körülbelül négyszáz kaszaperi ház is megrongálódott. A pusztaszőlősi gázkitöréstől pár kilométerre fekvő Kaszaperen a biztosító még nem vizsgálta meg a kárbejelentések jogosságát. A polgármester tudomása szerint a kárfelmérést hétfőn kezdik meg a biztosítótársaság emberei, s január 21-ig be is fejezik. A biztosító ezután téríti meg a károkat Kaszaperen is. A Mal Rt. a hetven pusztaszőlősi (lakott) családi ház tulajdonosának a gázkitöréssel járó kellemetlenségek ellensúlyozására otthononként ötvenezer forintot fizetett. A helyi önkormányzat tizenkétmillió forintot kapott kompenzációként, ezt az összeget az érintett hétszáz kaszaperi és pusztaszőlősi család között osztották szét. Májusban megkezdődik az Erzsébet tér rendezése MTI-információ A budapesti Erzsébet téren megvalósítandó kulturális központ és millenniumi park építése várhatóan májusban kezdődhet meg, addig két közbeszerzési pályázatot kell lebonyolítania a beruházási irodának. Az egykori helyszínre tervezett új Nemzeti Színház alapjai helyén tátongó gödör rendezéséről tavaly áprilisban egyezett meg a kormány és a főváros. A meghirdetett, majd augusztusban eredményhirdetéssel zárult pályázat nyertesének, a FIRKA Építész Stúdiónak legkésőbb február végéig kell elkészülnie a részletes építészeti elképzelésekkel. A kivitelezési munkákra ezt megelőzően az elképzelések szerint már két héten belül kiírják a közbeszerzési pályázatot. A nyílt rendszerű, kétfordulós tendernek várhatóan április közepére lesz eredménye. Az építkezés lebonyolítóját is közbeszerzési eljárás során választják ki, s a procedúra a remények szerint február végére lezárul. A nemzetközi és belföldi autóbusz-pályaudvart az Erzsébet téri beruházás befejezése előtt fél évvel a IX. kerületbe, a Könyves Kálmán körút-Üllői út csomópont mellé telepítenék ki. A pályaudvar kiköltöztetéséért a Miniszterelnöki Hivatal és a Közlekedési Minisztérium felelős. Az Erzsébet tér rendezéséről szóló dokumentum szerint az állam 2002. április 15-ig rendezi az Erzsébet teret, az ott megkezdett építkezést folytatva a mélyben 150 személyautónak helyet adó közparkolót, mintegy 30 üzlethelyiségnek és egy kisebb konferenciateremnek, valamint egy szabadidős létesítménynek helyet adó szintet alakítanak ki, a felszínen pedig közpark létesül. A főváros az Erzsébet téri beruházás befejezését követő 90 napon belül az ingatlan eladására nyílt nemzetközi pályázatot hirdet, az értékesítésből befolyt összegen az állam és a főváros egyenlő arányban osztozik. Az Erzsébet téri beruházás a tervek szerint mintegy 2 milliárd, a buszpályaudvar kitelepítése pedig 2,5-3 milliárd forintba kerül. Zöldfövezeti érdekellentétek A településeknek egyeztetni kellene a beépíthető területek nagyságát Moratóriummal szeretnék megfékezni a zöldövezet kiirtását a budapesti agglomerációban. A települések ugyanis dömpingszerű átminősítéssel igyekeznek még a területrendezési terv életbelépése előtt minél több befektetőnek utat adni. A 72 település felén már most is neuralgikus a helyzet. Az önkormányzatok alkotmánysértőnek tartják a korlátozást, s nem riadnak vissza egy esetleges tüntetéstől sem. Holubár Zita NÉPSZAVA A fővárosban és az agglomerációban évente egy Veresegyház méretű zöldövezet esik áldozatul a beépítések terjeszkedésének. Bár valamennyi önkormányzat belátja: nem lehet kiirtani a települések közti zöldövezetet, anyagi érdekeik miatt mégis megdöbbentő gyorsasággal igyekeznek települési területté nyilvánítani a külterületet. A helyhatóságok sietségének oka, hogy az agglomeráció területrendezési terve előírja: meg kell őrizni az erdők, rétek, legelők és védett területek összefüggő zónáját - hívta fel a figyelmet Schuchmann Péter, a tervet kidolgozó Pestterv Kft. ügyvezető igazgatója. Ez csak strukturált fejlesztést tesz lehetővé. Ez pedig - az érdekellentétek miatt - kizárólag úgy lehetséges, hogy korlátozzák az önkormányzatok jogát a területek átminősítésére. Az egyes településeknek egyeztetniük kellene egymással, ki mekkora földet sorol át települési területté, s hagy ezáltal beépíteni. Jelenleg mindez spontán folyamatok eredménye. A nemzetközi szakirodalom szerint egy térség egészének fenntarthatósága érdekében az adott terület kétharmadának biológiailag aktívnak kellene maradnia, s az ideális mérce szerint csupán egyharmadát szabadna beépíteni. Ebben kellene érdekeltté tenni a területek tulajdonosait és az érintett önkormányzatokat. Ehhez azonban szükség van támogatásra. A rendezési terv mellett kompenzációs rendszerrel kellene szorgalmazni a zöldövezetek védelmét. A pénz sokkal erősebb ösztönző, mint a rendezési tiltás - szögezte le Schuchmann Péter. A területrendezési terv elfogadása egyébként még legalább egy évet várat magára. Lassan halad ugyanis a törvényi előkészítés, a minisztériumokon belüli és a tárcák közti egyeztetés. Mindezek okán a fővárosi önkormányzat javasolta, hogy azonnali hatállyal moratóriumot vezessenek be a területek átminősítésére. A moratórium terve jelenleg a földművelési tárca megítélésére vár. Bevezetéséhez átmeneti törvényre van szükség. A területrendezési terv véleményezésekor egyértelműen megfogalmazódott bennünk, hogy az átminősítés korlátozására szükség van - jelentette ki Bihari Gábor, a fővárosi önkormányzat várostervezési és városképvédelmi bizottságának tagja. Hozzátette: a cél az, hogy az eddig kialakult és a már kijelölt, beépítésre szánt területeken kívül mást ne minősíthessenek át. A főváros területén egyébként már most is van ilyen korlátozás. Szakértői vélemények alapján rögzítették, hol van átminősíthető külterület. A szigorú fővárosi szabályozás viszont arra késztette a beruházókat, hogy a környező településeken próbálják meg a Budapesten és környékén élőket megközelíteni. Az agglomeráció falvai és városai emiatt jelentős értéknövekedéssel tudják értékesíteni ingatlanjaikat, s később is nagy bevételre számíthatnak az iparűzési adóból. Számukra a tilalom mindenképpen kedvezőtlen. A moratórium egyébként 72 települést érintene. Bihari Gábor szerint ezeknek felében már most neuralgikus állapotok uralkodnak, intenzív az átminősítés, elenyésző a zöldfelület. A moratórium bevezetése legfeljebb a kieső források kompenzálása esetén elképzelhető - figyelmeztet Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Nem lehet ugyanis lemondásra kényszeríteni a helyhatóságokat úgy, hogy nem garantálják számukra, más forrásból előteremthetik az iparűzési adóból tervezett bevételeket. Az önkormányzatok már most tiltakoznak. Pécel közgyűlése a moratórium gondolatát hallva azonnal határozatba foglalta tiltakozását. Megkeresésükre több mint 10 település csatlakozott hozzájuk. Alkotmánysértő a főváros által javasolt moratórium, alapjaiban ellentétes ugyanis az önkormányzatiság eszméjével - jelentette ki Márkus János, Pécel polgármestere. - Sérti a települések önállóságát és tulajdonosi rendelkezési jogát. Megfosztja a falvakat és a városokat pénzforrásaiktól, fejlődési lehetőségeiktől. Ez az életben maradásunkat veszélyezteti - tette hozzá. Amint a földművelési minisztériumban elkezdenek foglalkozni az előterjesztés gondolatával, megtesszük a szükséges lépéseket - szögezte le Márkus János. Hozzátette: a települések nem riadnak el egy esetleges tüntetéstől sem. A fővárosban már meghatározták, hol van átminősíthető külterület