Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)
2001-01-26 / 22. szám
LML Budapest nem rímel Prágára A kormánypártok értetlenül fogadták a szocialista kezdeményezést Az MSZP frakciója azt kezdeményezi, hogy a kulturális bizottság a lex Prága megvitatásával kezdje a következő parlamenti ülésszakot. A lex Prága a szocialisták megoldási javaslata a közszolgálati médiumok általuk válságosnak ítélt helyzetére. Elnevezése arra utal, hogy a hazai állapotokat hasonlatosnak tartják azokkal, amelyek nemrég kiváltották a cseh híradósok sztrájkját. A kormánypártok viszont az összehasonlítással és a lex Prágában felvetettekkel sem értenek egyet. László Boglár NÉPSZAVA A cseh tévések az ellen tiltakoztak, hogy politikai irányítás alá kerüljön az állami televízió. Az MSZP-ben úgy tartják, hogy a hazai közszolgálati médiumoknál ez már régen megtörtént. A Magyar Demokrata Fórumnál nem tartják indokoltnak az összehasonlítást Prágával. Az MDF médiapolitikusa azt mondta, aki egyenlőségjelet tesz az ottani és a hazai helyzet közé, az nem tudja, hogy ott megtörtént a rendszerváltás a sajtóban és nem az előző rendszer emberei uralják azt. Balogh László elismerte, hogy a médiatörvénynek vannak megoldatlan részei, de emlékeztetett rá, hogy a jogszabályt az előző ciklusban a szocialista többségű kormány készítette elő. Balogh ugyanakkor üdvözöl minden olyan tárgyalást, amely elő- segítheti a média békéjét. Ő maga is sürgeti - akárcsak az ellenzéki képviselők -, hogy egészüljenek ki a kuratóriumok az ellenzéki pártok delegáltjaival, de szerinte erről előbb az érintett pártoknak kell megegyezniük. Sasvári Szilárd nem zárkózik el attól, hogy az általa vezetett kulturális bizottság megtárgyalja a lex Prágát, de abban nem lát olyan javaslatot, amely érintené a médiatörvénynek a Fidesz által kezdeményezett módosítását. A fideszes médiapolitikus is úgy véli, az ellenzéki pártok előzetes egyetértése szükséges ahhoz, hogy a parlament szavazzon a közszolgálati médiumok felügyelő testületeinek kiegészítéséről. Sasvári fölöslegesnek tartja, hogy a szocialisták fokozott körültekintésre intsék a kormányt, mert az önmagától is jó tulajdonosként kíván gazdálkodni az intézmények székházaival. Sasvári ezt válaszul szánta arra, hogy a szocialisták elvárják a következetes döntéseket és átlátható beruházásokat a médiaszékházak tervezett beruházásaikor. A kulturális bizottság kisgazda tagja a legkevésbé sem tartja találónak a lex Prága elnevezést. Szentgyörgyvölgyi Péter úgy véli, hogy a cseh fővárosban egy hibás döntés utáni személyi kérdés eredményezte a tévések sztrájkját. A kisgazda politikus szerint ez nem hasonlatos még azzal sem, amivel a szocialisták elégedetlenek. Szentgyörgyvölgyi egyetért azzal, hogy további tárgyalásokat kell folytatni a médiáról, de nem érti, ha ez olyan fontos az ellenzéknek, akkor miért nem vesz részt az erről szóló üléseken. Utalt rá, hogy a kulturális bizottságon belül létrejött egy albizottság, hogy ajánlásokat tegyen a médiatörvény módosítására, de üléseiről hiányoztak az ellenzéki képviselők. Szentgyörgyvölgyi legalábbis úgy emlékszik, hogy az első értekezleten is már csak fanyalogtak a szocialisták, a szabad demokraták el se mentek, a másodikon pedig már egyik párt sem képviseltette magát. 2001. JANUÁR 26., PÉNTEK RÖVIDEN Dávid az MDF stratégiájáról Dávid Ibolya szerint az MDF az elmúlt években nem kényszerült nehezen vállalható kompromisszumokra. A pártelnök a szombati országos gyűlés előtt arról beszélt, hogy pártjának saját útja van és önálló programmal indul a következő választásokon. A Fidesszel kész a stratégiai együttműködésre, bár taktikai kérdésekben van eltérés köztük. Dávid Ibolya szerint viták csak a szövetség megkötésének idejéről és feltételeiről vannak. A MIÉP betiltását sürgetik A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) azonnali betiltását szorgalmazza a Fasizmus Üldözötteinek Érdekképviseleti Fóruma. A társadalmi szervezet elnöke, Kádár Endre szerint ugyanis a párt revizionista politikát folytat, és ezzel Magyarország megsérti az 1947-es párizsi békeszerződésben foglaltakat. A fórum mély felháborodással értesült arról, hogy a MIÉP a Legfőbb Ügyészséghez fordult a háborús főbűnös, Bárdossy László rehabilitálása érdekében. Eurorégiós alapító okirat Hármas Duna-vidéki Eurorégió alapító okiratot írták alá Győrött, Győr-Moson-Sopron megye, a szlovák oldalról pedig a dunaszerdahelyi, valamint a galántai járás önkormányzata öszsze kívánja hangolni területfejlesztési munkáját, valamint gazdasági tevékenységét. Közösen készülnek pályázni az Európai Unió programjaira is. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Ingyenesen hívható zöldszámunkon is állunk rendelkezésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszámon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (Mobilkészülékről nem hívható) BELFÖLD Bizonytalan kisgazdák A Fidesz elnöke szerint korai megvonni a konfliktus mérlegét Lányi Zsolt szerint kettőtől négyig terjedhet, Kiszely Katalin szerint viszont a tízet is meghaladhatja azoknak a képviselőknek a száma, akik a közeljövőben kilépnek a kisgazdafrakcióból. Szentgyörgyvölgyi Péter újonnan kinevezett frakcióvezetőhelyettes úgy véli, ez csak feltételezés, a képviselőcsoport egységes. Kövér László, a Fidesz elnöke szerint korai lenne még megvonni a konfliktus mérlegét. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, nem érdeklik a pártügyek. * Nyusztay Máté NÉPSZAVA A pártok népszerűsége nem befolyásolja a kormányzati munkát. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a kormány gazdasági kabinetjének tegnapi ülése után. Közölte azt is, nem foglalkozik pártügyekkel, és azok nem is érdeklik, ezért sincs oka arra, hogy tárgyaljon a kisgazdafrakcióból kizárt, illetve kilépett képviselőkkel. Ha azonban megkeresik, egy kávé mellé kész velük leülni munkaidő után. Ennek kapcsán azt is elmondta, egyelőre Torgyán József kisgazda pártvezérrel sem folytat megbeszélést. Kövér László, a Fidesz elnöke tegnap Mosonmagyaróváron beszélt a kisgazdapártról. Úgy vélte, elhamarkodott dolog lenne temetni az FKGP-t, miként korai megvonni a párton belüli konfliktus mérlegét is. Hozzátette, attól nem fél, hogy a kisgazdapárt nem lesz parlamenti párt 2002-ben, de az FKGP politizálásában, kommunikációjában sok mindennek kell változni, hogy a tizenkét százalékos eredményt meg tudják ismételni 2002-ben. Lányi Zsolt, a párt volt alelnöke lapunk kérdésére elmondta: egy héten belül eldől, hány képviselő lép ki az FKGP parlamenti frakciójából. Ismert, hogy Lányi hétfőn három képviselőtársával, Molnár Róbertte, Kiszely Katalinnal és Pápai Mihállyal közösen lépett ki a képviselőcsoportból Csúcs László kizárása után. Azt Lányi továbbra sem árulta el, pontosan kik követnék őket. Csak annyit mondott, legalább ketten, de inkább négyen ülnek majd át a függetlenek közé. Hasonlóan vélekedett kérdésünkre Molnár Róbert, az FKGP volt főtitkárhelyettese és Csúcs László volt frakcióvezető-helyettes. Kiszely Katalin ennél optimistább: szerinte tíznél többen ülnek át. Szentgyörgyvölgyi Péter, az új frakcióvezető-helyettes lapunknak elmondta: a hétfői vezetőségi ülésen sem volt és azóta sincs jele annak, hogy bárki csatlakozni kívánna a„renegátokhoz”. Véleménye szerint a frakció egységes, erős. Akik a távozás mellett döntöttek, sértett emberek, az ő ügyük nem pártügy. Lányiék nyilatkozatait a várható kilépésekről pedig alaptalan feltételezéseknek tartja. Szerinte a párt jelenlegi erejét jelzi, hogy amikor a tv2 Napló című műsorában több mint 50 ezren telefonáltak be, 13 százalékuk vélte úgy, hogy az FKGP bekerül a parlamentbe a következő választásokon. Ezt a politikus sokatmondó adatnak tartja, amely szemben áll a közvélemény-kutatók számaival (a tv2 kérdése ugyanakkor nem a párt várható választási eredményére vonatkozott - a szerk.) Horváth Béla frakcióvezetőhelyettes lapunknak elmondta, nem foglalkozik a „rendbontók” ügyével. A képviselő nem kívánt válaszolni arra a kérdésünkre, miért nem szavazta meg hétfőn Csúcs László kizárását. Egy neve elhallgatását kérő vidéki kisgazda képviselő lapunknak úgy nyilatkozott, a frakció egynegyede tartozik a bizonytalanok közé, közülük jelenleg többen azt latolgatják, milyen eredményre vezethet, ha „elengedik egymás kezét”. Hozzátette, a pártvezetés bírálatát sokan a párt elleni támadásként értékelik és ezért nem csatlakoznak a „reformerekhez”. Eközben a párt megyei elnökei sorra nyilatkoznak úgy: kiállnak Torgyán mellett. Legutóbb tegnap a Nógrád megyei vezetés közölte, hogy „Torgyán Józseffel teljes egyetértésben” készülnek a választásokra. Orbánnak nincs oka, hogy találkozzon az FKGP frakciójából kizárt vagy kilépett képviselőkkel Székely elfogultsági panasza Pungor András NÉPSZAVA Elfogultsági panasszal élt a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatala ellen Székely Zoltán. A vesztegetéssel gyanúsított volt kisgazda képviselő ezt tegnap a Fővárosi Főügyészségen jelentette be. Székely úgy véli, mivel a fővárosi nyomozóhivatal szervezte meg azt a tavaly október 12-i akciót - amikor tetten érték a Gellért szálló parkolójában, amint átvett Balla Dániel vállalkozótól 20 millió forintot -, ezért a testület szerinte érdekelt abban, hogy döntésének helyességét bizonyítékokkal támassza alá. Székely arra kérte az illetékes ügyészt, hogy ügyében másik ügyészségi nyomozóhivatal nyomozzon - tudtuk meg Futó Barnabástól, Székely ügyvédjétől. Sodor István fővárosi főügyész lapunknak elmondta: jövő hét közepéig elbírálják Székely elfogultsági panaszát. Addig nyilatkozatot kérnek az ügyészségi nyomozóktól arról, hogy elfogultnak érzik-e magukat, valamint átnézik a nyomozás idején keletkezett iratokat. Közben a Fővárosi Bíróság megerősítette a Népszava tegnapi információját, mely szerint helybenhagyták a Székely Zoltán és két szakértője előzetes letartóztatását meghosszabbító elsőfokú végzést, s a gyanúsítottak március 15-ig előzetesben maradnak. A Budai Központi Kerületi Bíróság két hete hosszabbította meg hatvan nappal Székely Zoltán és két szakértője előzetes letartóztatását. NÉPSZAVA Koalíciós kormányzásra készül az SZDSZ NÉPSZAVA-információ Legkésőbb november végéig elkészül az SZDSZ kormányprogramja. A párt - a realitásokat figyelembe véve - koalíciós kormányzásra készül. A kormányprogram kidolgozásához 12 kabinetet hoztak létre, ami nem feltétlenül egy leendő kormányzati struktúra leképezése - tudtuk meg Böhm Andrástól, Demszky Gábor pártelnök politikai helyettesétől, aki szerint a majdani koalíciós tárgyalások fontos kérdése lesz, hogy az SZDSZ mely területekhez kíván ragaszkodni. A párt nem hozott elvi döntést arról, hogy kivel lépne koalícióra és kivel nem. Annyi biztos, hogy az első választási forduló lesz a vízválasztó. Ha koalíciós kényszer alakul ki, a szabad demokraták azzal a párttal lépnek koalícióra, amelyik elképzeléseivel leginkább összeegyeztethetőnek tartják a kormányprogramjukat - mondta Bőhm András. Az SZDSZ a Korszakváltás programja című dokumentum mellett elkészítette választási tervét is. A kampányt már elkezdték, ennek része Demszky Gábor pártelnök országjárása is. A szabad demokrata kormányprogram elkészítésére az ügyvivői testület tizenkét munkacsoportot alakított ki. Az igazságügyi kabinet vezetésével Hack Pétert bízták meg az ügyvivői testület szerdai ülésén. A kulturális és médiakabinetet Pető Iván, az oktatásit Magyar Bálint, a honvédelmit Mécs Imre, a környezetvédelmit Fodor Gábor, a közbiztonságit Kóródi Mária, a közigazgatásit Weckler Ferenc, a külügyit Szent-Iványi István, a mezőgazdaságit Kis Zoltán vezeti. Hogy ki lesz az egészségügyi, a gazdasági és a költségvetési kabinet vezetője, egyelőre nem árulják el. A mostani politika helyzetben ez még nem aktuális - tette hozzá Bőhm András ügyvivő, fővárosi frakcióvezető. Kövér tárgyalna Kováccsal MTI-információ A Fidesz elnöke kész találkozni az MSZP elnökével, ha eredményes lesz a két frakcióvezető két hét múlva esedékes megbeszélése. Kövér László annak kapcsán beszélt erről, hogy ma egy televíziós stúdióbeszélgetésen már együtt vesz részt Kovács Lászlóval. Egyúttal azonban nyilvánvalóvá tette: értelmetlen és felesleges a két párt közötti közeledésről beszélni. - Belátható időn belül megmarad az a meglehetősen nagy távolság, amely egyebek között az eltérő múltból, az eltérő értékrendből és jövőképből fakad - szögezte le Kövér László Mosonmagyaróváron. Horn: hangulatjavító egyeztetés A jelenlegi miniszterelnök és elődje szinte egyetlen belpolitikai kérdésben sem értett egyet kettejük szerdai találkozóján. Horn Gyula ennek ellenére úgy érzi, hogy az ilyen típusú egyeztetések segíthetnek tompítani a jelenleg igencsak jellemző feszültséget a hazai politikai életben. László Boglár NÉPSZAVA A volt miniszterelnök szerint a politikusok jó részének tevékenysége ma nem szolgálja a társadalom érdekeinek képviseletét. Horn Gyula lapunknak azt mondta, ez a magatartás főként a kormánykoalíció képviselőinél érhető tetten, és vitathatatlanul a kormány felelőssége, hogy azon az oldalon törvényt sértenek, félelmet gerjesztenek és gyűlöletet szítanak a parlamenti képviselők. A volt kormányfő meg is mondta Orbán Viktornak, hogy a helyzet jobbítását a kormánytól várja, ezt a politikát pedig nem kívánja képviselni. Nem tartja ezzel ellentétesnek, hogy segítsen olyan nemzetközi ügyekben, amelyekben latba vetheti kapcsolatait. A megbeszélést kezdeményező Orbán Viktor is ezt kérte tőle. Ezzel együtt Horn Gyula önként is vállalta, hogy személyes ismeretségeit országos érdekek képviseletében kamatoztatja. Úgy véli, hogy ezek a kapcsolatok épp Magyarország integrációjának jelenlegi szakaszában értékesek. Horn ugyanis barátinak nevezhető kapcsolatot tart fent ma is azoknak az országoknak vezetőivel, akiknek véleménye mérvadó lehet. A volt miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés Magyarország EU-s felvételéről előbb a tagországok szintjén születik meg és a végső szót ennek alapján mondja ki a szervezet. Németh Miklós minapi elutasításából Horn Gyula szerint nem következik, hogy az MSZP leírta a volt miniszterelnököt. Mint ismeretes, Németh Miklós kijelentette: nem kíván intézményesített formában részt venni a szocialisták választási felkészülésében. Horn úgy véli, komolyan vehető, hogy Németh ennek ellenére támogatja az MSZP-t, és tudható is róla, hogy dolgozik ezért, változatlanul járja a vidéket. Horn Gyula ugyanakkor fontosnak tartotta leszögezni, hogy nem téma a szocialista pártban Németh Miklós esetleges miniszterelnökségi jelölése. Egy hónapig még maradhat a köztévé vezetője Folytatás a 1. oldalról A kuratórium ugyanakkor dönthet Szabó László Zsolt jelenlegi elnök menesztéséről is. A tegnapi ülésen ketten javasolták, hogy tűzzék napirendre visszahívását, de a kurátorok döntő többsége leszavazta az indítványt, amelynek elfogadásához egyébként kétharmados többség kellene. Az ülésen a 25 tagú testület meghallgatta az MTV Rt. elnökének és pénzügyi főigazgatójának tájékoztatóját az idei üzleti tervről. A kuratórium az MTV Rt. Felügyelő Bizottságának javaslatára felkérte Bakó Lajos kuratóriumi elnököt, hogy kezdeményezze az Állami Számvevőszéknél és az illetékes parlamenti bizottságánál az MTV Rt. gazdálkodásának vizsgálatát. Korábban felmerült, hogy ha nem rendeződik az MTV gazdasági helyzete, Pilli Gyula gazdasági igazgató lemond. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy az elnök távozása után ő lesz az ügyvezető. Bakó Lajos, a kuratórium elnöke elmondta: nincs olyan konkrét forgatókönyv, miszerint Pilli Gyula venné át az ügyvezetést, de nem lehet kizárni ezt sem. Pilli Gyula csaknem egy éve a köztévé gazdasági igazgatója, az Antall-kormány idején pedig az akkoriban csaknem száz százalékig állami tulajdonú - azóta tönkrement - Dunabank vezérigazgató-helyettese volt. Lentner Csaba - ma MIÉP-es képviselő - feljelentése nyomán 1993-ban rendőrségi eljárás indult Pilli Gyula, illetve Horváth Tibor, a bankfiók akkori vezérigazgatója ellen. Lentner - aki pár hónapig a bank fiókvezetője volt, de a vezetőség rövid úton felmentette - azt állította, hogy a bankfiók kellő fedezetek nélkül, felelőtlenül hitelezett néhány Győr környéki vállalkozásnak. Ily módon jutott például 25 milliós hitelhez az APISZ Rt., valamint 100 milliós hitelhez a Balogh Kft. is, amely cégek többek között Horváth Tibor, illetve Pilli Gyula 120 négyzetméteres győri luxuslakásainak építésével voltak megbízva. Horváth Tibor akkor megerősítette, hogy hitelt adtak ezeknek a cégeknek, bár saját bevallása szerint az öszszegek kisebbek voltak. Az állampolgári feljelentés nyomán a helyi rendőrség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást. Az Állami Bankfelügyelet éppen az érintetteket, vagyis a Dunabank vezetését szólította fel, hogy vizsgálják ki az ügyet. A belső vizsgálatban azonban sem ő, sem Pilli nem találtak perdöntő bizonyítékokat saját maguk ellen. Ugyanakkor a rendőri eljárás során több banki tisztségviselőt őrizetbe vett a megyei rendőr főkapitányság. Pilli Gyula 1994 tavaszán csaknem két hónapig volt előzetes letartóztatásban, s - az elhúzódó bírósági tárgyalások végén - 1999 júniusában a megyei bíróság jogerősen elítélte bűnsegédként elkövetett magánokirathamisítás miatt, s 50 ezer forintos bírság megfizetésére kötelezte.