Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)

2001-01-26 / 22. szám

L­ML Budapest nem rímel Prágára A kormánypártok értetlenül fogadták a szocialista kezdeményezést Az MSZP frakciója azt kezdeményezi, hogy a kulturális bizott­ság a lex Prága megvitatásával kezdje a következő parlamenti ülésszakot. A lex Prága a szocialisták megoldási javaslata a köz­­szolgálati médiumok általuk válságosnak ítélt helyzetére. Elne­vezése arra utal, hogy a hazai állapotokat hasonlatosnak tartják azokkal, amelyek nemrég kiváltották a cseh híradósok sztrájk­ját. A kormánypártok viszont az összehasonlítással és a lex Prá­gában felvetettekkel sem értenek egyet. László Boglár NÉPSZAVA A cseh tévések az ellen tiltakoz­tak, hogy politikai irányítás alá kerüljön az állami televízió. Az MSZP-ben úgy tartják, hogy a hazai közszolgálati médiumoknál ez már régen megtörtént. A Magyar Demokrata Fórum­nál nem tartják indokoltnak az összehasonlítást Prágával. Az MDF médiapolitikusa azt mond­ta, aki egyenlőségjelet tesz az ot­tani és a hazai helyzet közé, az nem tudja, hogy ott megtörtént a rendszerváltás a sajtóban és nem az előző rendszer emberei uralják azt. Balogh László elismerte, hogy a médiatörvénynek vannak megoldatlan részei, de emlékez­tetett rá, hogy a jogszabályt az előző ciklusban a szocialista többségű kormány készítette elő. Balogh ugyanakkor üdvözöl min­den olyan tárgyalást, amely elő-­ segítheti a média békéjét. Ő maga is sürgeti - akárcsak az ellenzéki képviselők -, hogy egészüljenek ki a kuratóriumok az ellenzéki pártok delegáltjaival, de szerinte erről előbb az érintett pártoknak kell megegyezniük. Sasvári Szilárd nem zárkózik el attól, hogy az általa vezetett kulturális bizottság megtárgyalja a lex Prágát, de abban nem lát olyan javaslatot, amely érintené a médiatörvénynek a Fidesz által kezdeményezett módosítását. A fideszes médiapolitikus is úgy véli, az ellenzéki pártok előzetes egyetértése szükséges ahhoz, hogy a parlament szavazzon a közszolgálati médiumok felügye­lő testületeinek kiegészítéséről. Sasvári fölöslegesnek tartja, hogy a szocialisták fokozott körülte­kintésre intsék a kormányt, mert az önmagától is jó tulajdonosként kíván gazdálkodni az intézmé­­nyek székházaival. Sasvári ezt válaszul szánta arra, hogy a szo­cialisták elvárják a következetes döntéseket és átlátható beruházá­sokat a médiaszékházak tervezett beruházásaikor. A kulturális bizottság kisgazda tagja a legkevésbé sem tartja talá­lónak a lex Prága elnevezést. Szentgyörgyvölgyi Péter úgy véli, hogy a cseh fővárosban egy hibás döntés utáni személyi kérdés eredményezte a tévések sztrájk­ját. A kisgazda politikus szerint ez nem hasonlatos még azzal sem, amivel a szocialisták elé­gedetlenek. Szentgyörgyvölgyi egyetért azzal, hogy további tár­gyalásokat kell folytatni a médiá­ról, de nem érti, ha ez olyan fon­tos az ellenzéknek, akkor miért nem vesz részt az erről szóló ülé­seken. Utalt rá, hogy a kulturális bizottságon belül létrejött egy al­bizottság, hogy ajánlásokat te­gyen a médiatörvény módosításá­ra, de üléseiről hiányoztak az el­lenzéki képviselők. Szentgyörgy­völgyi legalábbis úgy emlékszik, hogy az első értekezleten is már csak fanyalogtak a szocialisták, a szabad demokraták el se mentek, a másodikon pedig már egyik párt sem képviseltette magát. 2001. JANUÁR 26., PÉNTEK RÖVIDEN Dávid az MDF stratégiájáról Dávid Ibolya szerint az MDF az elmúlt években nem kényszerült nehezen vállalható kompro­misszumokra. A pártelnök a szombati országos gyűlés előtt arról beszélt, hogy pártjának sa­ját útja van és önálló programmal indul a következő választásokon. A Fidesszel kész a stratégiai együttműködésre, bár taktikai kérdésekben van eltérés köztük. Dávid Ibolya szerint viták csak a szövetség megkötésének idejéről és feltételeiről vannak. A MIÉP betiltását sürgetik A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) azonnali betiltását szor­galmazza a Fasizmus Üldözöt­teinek Érdekképviseleti Fóru­ma. A társadalmi szervezet elnö­ke, Kádár Endre szerint ugyanis a párt revizionista politikát folytat, és ezzel Magyarország megsérti az 1947-es párizsi bé­keszerződésben foglaltakat. A fórum mély felháborodással ér­tesült arról, hogy a MIÉP a Leg­főbb Ügyészséghez fordult a há­borús főbűnös, Bárdossy László rehabilitálása érdekében. Eurorégiós alapító okirat Hármas Duna-vidéki Eurorégió alapító okiratot írták alá Győ­rött, Győr-Moson-Sopron me­gye, a szlovák oldalról pedig a dunaszerdahelyi, valamint a ga­­lántai járás önkormányzata ösz­­sze kívánja hangolni területfej­lesztési munkáját, valamint gaz­dasági tevékenységét. Közösen készülnek pályázni az Európai Unió programjaira is. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszá­mon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (­Mobilkészülékről nem hívható) BELFÖLD Bizonytalan kisgazdák A Fidesz elnöke szerint korai megvonni a konfliktus mérlegét Lányi Zsolt szerint kettőtől négyig terjedhet, Kiszely Katalin szerint viszont a tízet is meghaladhatja azoknak a képviselők­nek a száma, akik a közeljövőben kilépnek a kisgazdafrakció­ból. Szentgyörgyvölgyi Péter újonnan kinevezett frakcióvezető­helyettes úgy véli, ez csak feltételezés, a képviselőcsoport egysé­ges. Kövér László, a Fidesz elnöke szerint korai lenne még meg­vonni a konfliktus mérlegét. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, nem érdeklik a pártügyek. * Nyusztay Máté NÉPSZAVA A pártok népszerűsége nem befo­lyásolja a kormányzati munkát. Erről beszélt Orbán Viktor mi­niszterelnök a kormány gazdasági kabinetjének tegnapi ülése után. Közölte azt is, nem foglalkozik pártügyekkel, és azok nem is ér­deklik, ezért sincs oka arra, hogy tárgyaljon a kisgazdafrakcióból kizárt, illetve kilépett képviselők­kel. Ha azonban megkeresik, egy kávé mellé kész velük leülni­­ munkaidő után. Ennek kapcsán azt is elmondta, egyelőre Torgyán József kisgazda pártvezérrel sem folytat megbeszélést. Kövér László, a Fidesz elnöke tegnap Mosonmagyaróváron be­szélt a kisgazdapártról. Úgy vélte, elhamarkodott dolog lenne temet­ni az FKGP-t, miként korai meg­vonni a párton belüli konfliktus mérlegét is. Hozzátette, attól nem fél, hogy a kisgazdapárt nem lesz parlamenti párt 2002-ben, de az FKGP politizálásában, kommuni­kációjában sok mindennek kell változni, hogy a tizenkét százalé­kos eredményt meg tudják ismé­telni 2002-ben. Lányi Zsolt, a párt volt alelnöke lapunk kérdésére elmondta: egy héten belül eldől, hány képviselő lép ki az FKGP parlamenti frak­ciójából. Ismert, hogy Lányi hét­főn három képviselőtársával, Mol­nár Róbertte, Kiszely Katalinnal és Pápai Mihállyal közösen lépett ki a képviselőcso­portból Csúcs Lász­ló kizárása után. Azt Lányi továbbra sem árulta el, pontosan kik követnék őket. Csak annyit mon­dott, legalább ket­ten, de inkább né­gyen ülnek majd át a függetlenek közé. Hasonlóan vé­lekedett kérdésünkre Molnár Ró­bert, az FKGP volt főtitkárhelyet­tese és Csúcs László volt frak­cióvezető-helyettes. Kiszely Ka­talin ennél optimistább: szerinte tíznél többen ülnek át. Szentgyörgyvölgyi Péter, az új frakcióvezető-helyettes lapunk­nak elmondta: a hétfői vezetőségi ülésen sem volt és azóta sincs jele annak, hogy bárki csatlakozni kí­vánna a„renegátokhoz”. Vélemé­nye szerint a frakció egységes, erős. Akik a távozás mellett dön­töttek, sértett emberek, az ő ügyük nem pártügy. Lányiék nyi­latkozatait a várható kilépésekről pedig alaptalan feltételezéseknek tartja. Szerinte a párt jelenlegi ere­jét jelzi, hogy amikor a tv2 Napló című műsorában több mint 50 ez­ren telefonáltak be, 13 százalékuk vélte úgy, hogy az FKGP bekerül a parlamentbe a következő vá­lasztásokon. Ezt a politikus sokat­mondó adatnak tartja, amely szemben áll a közvélemény-kuta­tók számaival (a tv2 kérdése ugyanakkor nem a párt várható választási eredményére vonatko­zott - a szerk.) Horváth Béla frakcióvezető­helyettes lapunknak elmondta, nem fog­lalkozik a „rend­bontók” ügyével. A képviselő nem kí­vánt válaszolni arra a kérdésünkre, miért nem szavazta meg hétfőn Csúcs László kizárását. Egy neve elhallgatását kérő vi­déki kisgazda képviselő lapunk­nak úgy nyilatkozott, a frakció egynegyede tartozik a bizonytala­nok közé, közülük jelenleg többen azt latolgatják, milyen eredmény­re vezethet, ha „elengedik egymás kezét”. Hozzátette, a pártvezetés bírálatát sokan a párt elleni táma­dásként értékelik és ezért nem csatlakoznak a „reformerekhez”. Eközben a párt megyei elnökei sorra nyilatkoznak úgy: kiállnak Torgyán mellett. Legutóbb tegnap a Nógrád megyei vezetés közölte, hogy „Torgyán Józseffel teljes egyetértésben” készülnek a vá­lasztásokra. Orbánnak nincs oka, hogy találkozzon az FKGP frakciójából kizárt vagy kilépett képviselőkkel Székely elfogultsági panasza Pungor András NÉPSZAVA Elfogultsági panasszal élt a Fővá­rosi Főügyészség Nyomozó Hi­vatala ellen Székely Zoltán. A vesztegetéssel gyanúsított volt kisgazda képviselő ezt tegnap a Fővárosi Főügyészségen jelentet­te be. Székely úgy véli, mivel a fővárosi nyomozóhivatal szervez­te meg azt a tavaly október 12-i akciót - amikor tetten érték a Gel­­lért szálló parkolójában, amint át­vett Balla Dániel vállalkozótól 20 millió forintot -, ezért a testület szerinte érdekelt abban, hogy döntésének helyességét bizonyí­tékokkal támassza alá. Székely arra kérte az illetékes ügyészt, hogy ügyében másik ügyészségi nyomozóhivatal nyo­mozzon - tudtuk meg Futó Bar­nabástól, Székely ügyvédjétől. Sodor István fővárosi főügyész lapunknak elmondta: jövő hét kö­zepéig elbírálják Székely elfo­gultsági panaszát. Addig nyilat­kozatot kérnek az ügyészségi nyomozóktól arról, hogy elfo­gultnak érzik-e magukat, vala­mint átnézik a nyomozás idején keletkezett iratokat. Közben a Fővárosi Bíróság megerősítette a Népszava tegnapi információját, mely szerint hely­benhagyták a Székely­ Zoltán és két szakértője előzetes letartózta­tását meghosszabbító elsőfokú végzést, s a gyanúsítottak március 15-ig előzetesben maradnak. A Budai Központi Kerületi Bíróság két hete hosszabbította meg hat­van nappal Székely Zoltán és két szakértője előzetes letartóztatását. NÉPSZAVA Koalíciós kormányzásra készül az SZDSZ NÉPSZAVA-információ Legkésőbb november végéig el­készül az SZDSZ kormányprog­ramja. A párt - a realitásokat fi­gyelembe véve - koalíciós kor­mányzásra készül. A kormány­­program kidolgozásához 12 ka­binetet hoztak létre, ami nem feltétlenül egy leendő kormány­zati struktúra leképezése - tud­tuk meg Böhm Andrástól, Dem­szky Gábor pártelnök politikai helyettesétől, aki szerint a maj­dani koalíciós tárgyalások fon­tos kérdése lesz, hogy az SZDSZ mely területekhez kíván ragaszkodni. A párt nem hozott elvi döntést arról, hogy kivel lépne koalícióra és kivel nem. Annyi biztos, hogy az első választási forduló lesz a vízválasztó. Ha koalíciós kény­szer alakul ki, a szabad demokra­ták azzal a párttal lépnek koalí­cióra, amelyik elképzeléseivel leginkább összeegyeztethetőnek tartják a kormányprogramjukat - mondta Bőhm András. Az SZDSZ a Korszakváltás programja című dokumentum mellett elkészítette választási tervét is. A kampányt már el­kezdték, ennek része Demszky Gábor pártelnök országjárása is. A szabad demokrata kormány­­program elkészítésére az ügyvi­vői testület tizenkét munkacso­portot alakított ki. Az igazságügyi kabinet veze­tésével Hack Pétert bízták meg az ügyvivői testület szerdai ülé­sén. A kulturális és médiakabi­netet Pető Iván, az oktatásit Ma­gyar Bálint, a honvédelmit Mécs Imre, a környezetvédelmit Fo­dor Gábor, a közbiztonságit Kóródi Mária, a közigazgatásit Weckler Ferenc, a külügyit Szent-Iványi István, a mezőgaz­daságit Kis Zoltán vezeti. Hogy ki lesz az egészségügyi, a gaz­dasági és a költségvetési kabinet vezetője, egyelőre nem árulják el. A mostani politika helyzet­ben ez még nem aktuális - tette hozzá Bőhm András ügyvivő, fővárosi frakcióvezető. Kövér tárgyalna Kováccsal MTI-információ A Fidesz elnöke kész találkozni az MSZP elnökével, ha eredmé­nyes lesz a két frakcióvezető két hét múlva esedékes megbeszélé­se. Kövér László annak kapcsán beszélt erről, hogy ma egy tele­víziós stúdióbeszélgetésen már együtt vesz részt Kovács László­val. Egyúttal azonban nyilván­valóvá tette: értelmetlen és feles­leges a két párt közötti közele­désről beszélni. - Belátható időn belül megmarad az a meglehető­sen nagy távolság, amely egye­bek között az eltérő múltból, az eltérő értékrendből és jövőkép­ből fakad - szögezte le Kövér László Mosonmagyaróváron. Horn: hangulatjavító egyeztetés A jelenlegi miniszterelnök és elődje szinte egyetlen belpolitikai kérdésben sem értett egyet kettejük szerdai találkozóján. Horn Gyula ennek ellenére úgy érzi, hogy az ilyen típusú egyeztetések segíthetnek tompítani a jelenleg igencsak jellemző feszültséget a hazai politikai életben. László Boglár NÉPSZAVA A volt miniszterelnök szerint a politikusok jó részének tevé­kenysége ma nem szolgálja a tár­sadalom érdekeinek képvisele­tét. Horn Gyula lapunknak azt mondta, ez a magatartás főként a kormánykoalíció képviselőinél érhető tetten, és vitathatatlanul a kormány felelőssége, hogy azon az oldalon törvényt sértenek, fé­lelmet gerjesztenek és gyűlöletet szítanak a parlamenti képviselők. A volt kormányfő meg is mondta Orbán Viktornak, hogy a helyzet jobbítását a kormánytól várja, ezt a politikát pedig nem kívánja képviselni. Nem tartja ezzel el­lentétesnek, hogy segítsen olyan nemzetközi ügyekben, amelyek­ben latba vetheti kapcsolatait. A megbeszélést kezdeményező Or­bán Viktor is ezt kérte tőle. Ezzel együtt Horn Gyula önként is vál­lalta, hogy személyes ismeretsé­geit országos érdekek képvisele­tében kamatoztatja. Úgy véli, hogy ezek a kapcsolatok épp Ma­gyarország integrációjának je­lenlegi szakaszában értékesek. Horn ugyanis barátinak nevezhe­tő kapcsolatot tart fent ma is azoknak az országoknak vezetői­vel, akiknek véleménye mérvadó lehet. A volt miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a dön­tés Magyarország EU-s felvéte­léről előbb a tagországok szint­jén születik meg és a végső szót ennek alapján mondja ki a szer­vezet. Németh Miklós minapi elutasí­tásából Horn Gyula szerint nem következik, hogy az MSZP leírta a volt miniszterelnököt. Mint is­meretes, Németh Miklós kijelen­tette: nem kíván intézményesített formában részt venni a szocialis­ták választási felkészülésében. Horn úgy véli, komolyan vehető, hogy Németh ennek ellenére tá­mogatja az MSZP-t, és tudható is róla, hogy dolgozik ezért, válto­zatlanul járja a vidéket. Horn Gyula ugyanakkor fontosnak tar­totta leszögezni, hogy nem téma a szocialista pártban Németh Miklós esetleges miniszterelnök­ségi jelölése. Egy hónapig még maradhat a köztévé vezetője Folytatás a 1. oldalról A kuratórium ugyanakkor dönt­het Szabó László Zsolt jelenlegi elnök menesztéséről is. A tegnapi ülésen ketten javasolták, hogy tűzzék napirendre visszahívását, de a kurátorok döntő többsége le­szavazta az indítványt, amelynek elfogadásához egyébként kéthar­mados többség kellene. Az ülésen a 25 tagú testület meghallgatta az MTV Rt. elnökének és pénzügyi főigazgatójának tájékoztatóját az idei üzleti tervről. A kuratórium az MTV Rt. Felügyelő Bizottsá­gának javaslatára felkérte Bakó Lajos kuratóriumi elnököt, hogy kezdeményezze az Állami Szám­vevőszéknél és az illetékes parla­menti bizottságánál az MTV Rt. gazdálkodásának vizsgálatát. Korábban felmerült, hogy ha nem rendeződik az MTV gazda­sági helyzete, Pilli Gyula gazda­sági igazgató lemond. Ugyanak­kor előfordulhat az is, hogy az el­nök távozása után ő lesz az ügy­vezető. Bakó Lajos, a kuratórium elnöke elmondta: nincs olyan konkrét forgatókönyv, miszerint Pilli Gyula venné át az ügyveze­tést, de nem lehet kizárni ezt sem. Pilli Gyula csaknem egy éve a köztévé gazdasági igazgatója, az Antall-kormány idején pedig az akkoriban csaknem száz százalé­kig állami tulajdonú - azóta tönk­rement - Dunabank vezérigazga­tó-helyettese volt. Lentner Csaba - ma MIÉP-es képviselő - felje­lentése nyomán 1993-ban rendőr­ségi eljárás indult Pilli Gyula, il­letve Horváth Tibor, a bankfiók akkori vezérigazgatója ellen. Lentner - aki pár hónapig a bank fiókvezetője volt, de a vezetőség rövid úton felmentette - azt állí­totta, hogy a bankfiók kellő fede­zetek nélkül, felelőtlenül hitele­zett néhány Győr környéki vállal­kozásnak. Ily módon jutott pél­dául 25 milliós hitelhez az APISZ Rt., valamint 100 milliós hitelhez a Balogh Kft. is, amely cégek többek között Horváth Tibor, il­letve Pilli Gyula 120 négyzetmé­teres győri luxuslakásainak építé­sével voltak megbízva. Horváth Tibor akkor megerősítette, hogy hitelt adtak ezeknek a cégeknek, bár saját bevallása szerint az ösz­­szegek kisebbek voltak. Az állampolgári feljelentés nyomán a helyi rendőrség külö­nösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gya­núja miatt rendelt el nyomozást. Az Állami Bankfelügyelet éppen az érintetteket, vagyis a Duna­bank vezetését szólította fel, hogy vizsgálják ki az ügyet. A belső vizsgálatban azonban sem ő, sem Pilli nem találtak perdöntő bizo­nyítékokat saját maguk ellen. Ugyanakkor a rendőri eljárás so­rán több banki tisztségviselőt őri­zetbe vett a megyei rendőr főka­pitányság. Pilli Gyula 1994 tava­szán csaknem két hónapig volt előzetes letartóztatásban, s - az elhúzódó bírósági tárgyalások vé­gén - 1999 júniusában a megyei bíróság jogerősen elítélte bűnse­gédként elkövetett magánokirat­hamisítás miatt, s 50 ezer forintos bírság megfizetésére kötelezte.

Next