Népszava, 2001. február (129. évfolyam, 27-50. sz.)

2001-02-01 / 27. szám

NÉPSZAVA Országszerte működik a pontrendszer A kezdeti nehézségek kiküszö­bölése után ma már minden rendőrkapitányságon alkal­mazzák a közlekedési előéleti pontrendszert. A szabálysértők „jutalma” egy büntetőpont. Az adminisztrációs akadályok elhárításával egy időben az Országos Balesetmegelőzési Bizottság figyelemfelkeltő kampányt folytatott, amelynek eredményeiről hamarosan köz­vélemény-kutatással igyekez­nek megbizonyosodni. NÉPSZAVA-információ A közlekedési előéleti pontrend­szer országos alkalmazására 2-3 hét késéssel a napokban került sor. A január 1-jei bevezetést el­sősorban az akadályozta meg, hogy a vidéki rendőrkapitánysá­gokhoz nem jutottak el időben az új helyszínibírság-nyomtat­­ványok, amelyek segítségével a pontok bevihetők a nyilvántar­tásba. Ez az akadály azonban nemrégiben elhárult, így ma már minden rendőri szerv alkalmaz­hatja a közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény­­módosítás előírásait - tájékoz­tatta lapunkat Óberling József alezredes, az Országos Baleset­megelőzési Bizottság titkára. Az OBB titkára hozzátette, a rendőri szervek igyekeznek fi­gyelemmel kísérni a pontrend­szer társadalomra, s különös­képpen a közlekedőkre gyako­rolt hatásait. Éppen ezért a kö­zelmúltban végrehajtott figye­lemfelkeltő kampányukat hama­rosan közvélemény-kutatás kö­veti. Egy korábbi felmérés már bizonyította, hogy a közlekedők nem ítélik el a pontrendszert, ta­valy a megkérdezettek 56 száza­léka alkalmasnak tartotta az új intézkedést a közlekedésbizton­ság javítására. * Kökényesi Antal budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági igazgatóvá nevezte ki Komáromi Endrét, a közlekedésrendészeti főosztály eddigi vezetőjét. A fő­osztály új vezetője Pausz Ferenc alezredes, az ORFK közleke­désrendészeti főosztályának ko­rábbi vezetőhelyettese. Pályázható a lakásprogram Mától megújul a lakástámogatási rendszer. A lakásprogram új elemeire február 1-jétől lehet beadni a pályázatokat a Gazdasá­gi Minisztériumba. Ezzel párhuzamosan tovább folytatódik a tavaly beindult bérlakásprogram is. Holubár Zita NÉPSZAVA Február 1-jétől folytatódik és két új elemmel egészül ki a bér­lakásprogram. Költségeik 20-30 százalékát kell előteremteniük az önkormányzatoknak a nyug­díjasházak és a pályakezdők ott­­honainak építésére. A fiatal há­zasok átmeneti elhelyezése ér­dekében 40 négyzetméteres gar­zonlakások építésére pályázhat­nak a helyhatóságok. A pálya­kezdők 5 évig lakhatnának az államilag támogatott otthonban, s ezalatt - évente a lakás beke­rülési költségének 5 százalékát félretéve - előtakarékossággal kell összegyűjteniük saját ottho­nuk alapjait. A nyugdíjasházakban orvosi ellátást és napi háromszori étke­zést biztosítanak az időseknek, akik cserébe nyugdíjuk 80 szá­zalékát fizetik be az önkor­mányzatnak. Négymilliárdot szán a kor­mány idén a leromlott állapotú tömbházak rehabilitációjára. Pá­lyázni a födémfelújításra, pince­­korszerűsítésre, folyosók, lép­csőházak megújítására, víz-, gáz- és elektromos vezetékek cseré­jére lehet. Állami pénzre azon­ban csak azok számíthatnak, akik minimum 50 lakással ren­delkező tömbben élnek, s ahol a lakások 80 százaléka több mint 60 éves. A tömbház-rehabilitáció finanszírozásában egyharmad­egyharmad arányban osztozik a lakóközösség, az önkormányzat és az állam. Hasonlóan fedezik a költsége­ket a panelprogram esetén is. Erre összesen 2,5 milliárd forin­tot szánnak, amiből a GM ko­rábbi számításai szerint 10-15 ezer otthon szigetelése, illetve fűtéskorszerűsítése oldható meg. A kamatmentes támogatás lakásonként legfeljebb 400 ezer forint lehet. További korlátozás, hogy - mint tegnapi számunk­ban már megírtuk - vissza kell fizetnie a vissza nem térítendő támogatást annak, aki 10 éven belül el akarja adni otthonát. Beépül a lakásprogramba a ta­valy megindult energiatakaré­kossági program is. Idén erre 500 milliót szánnak. Az Orszá­gos Cigány Önkormányzat kht.­­ja által szervezett lakásépítésre 300 milliót fordítanak, s feltétel, hogy a család legalább 1 tagja rendelkezzen munkaviszonnyal. - Abban az esetben, ha vala­mely pályázat iránt nem lesz a keretösszegnek megfelelő ke­reslet, átcsoportosítjuk a forrást a lakásprogram más elemeire - mondta Sasvári Szilárd, a kormány lakáspolitikai munka­­csoportjának vezetője. Hozzá­tette: érkeztek ugyanis olyan jelzések, hogy a panelprogram üteme lassan fog haladni, mivel a rendszer hosszas előkészítést ír elő. BELFÖLD 2001. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK 3 A költségvetés 6500 „zsoldos ” katona alkalmazását tenné lehetővé Újaim átszervezés várható a honvédségnél A legfrissebb adatok szerint a Magyar Honvédség tatai dandárjánál 500, a hódmezővásárhelyinél 300, a debreceninél 170 szerződéses katonai beosztás üres. A betervezett létszámcsökkentés ugyanis együtt jár egy megállíthatatlan, önkéntes kiáramlással. A 73 bezárásra ítélt laktanyából eddig egyetlenegyre sem került lakat, bár az új struktúrát az év közepéig ki kell alakítani. Az integráció a minisztériumi és honvédségi szinten újabb 350 „emberáldozattal''jár. Szabó Iréné NÉPSZAVA Az elmúlt hónapokban az állo­mány mintegy húszezer tagjával folytatott személyi beszélgetést a honvédvezetés, hogy a haderő­­reform miatt megszűnő beosztá­sokról, a nyugdíjazásokról és az átirányítás lehetőségeiről tájé­koztassa a katonákat. Szabó János szakminiszter lapunknak nyilatkozva nemrégiben el­mondta: miután a tiszti beosztá­sok feltöltöttsége 80, a tiszthe­lyettesi pedig 60 százalékos, ter­veik szerint csak kétezer tiszttől és ezer tiszthelyettes­től válnak meg. A nyilvánosság elől titkolt adatok szerint eddig 4 ezer hivatásos katona hagyta el a sereget, és ezernél többnek bizonytalan a helyzete. A nem végleges számok szerint a honvédségnek néhány hónap alatt 1100 tiszt, és majd­nem ugyanennyi tiszthelyettes fordított hátat. A 7700 tiszthelyet­tessel lefolytatott személyi be­szélgetés után kiderült, csak 5277-en fogadtak el más beosz­tást. Tartalékos állományba mint­egy 900 tiszt és tiszthelyettes ke­rült és 850-nek megszűnt a mun­kaviszonya. Még nem tudni, mi lesz a sorsa 230 tisztnek, 426 tiszthelyettesnek és 280 szerző­déses katonának. Jelenleg alig 3 ezer szerződé­ses katonája van a haderőnek. Közülük májustól január elejéig 854-en távoztak. A mostani lét­szám tizede próbaidős, várható, hogy a jellemző lemorzsolódás után 1500-an maradnak. Egyéb­ként a költségvetés az idei évben 6500 „zsoldos” katona alkalma­zását tenné lehetővé. A napokban megnyitott miskolci toborzóiro­dának és az idei átadásra terve­zett budapestinek, kaposvárinak és a debreceninek elsődleges dol­ga lesz a szerződéses állomány létszámgyarapítása. Az érintettek szkeptikusak: amíg a laktanyák­ban nem lesznek megfelelő kö­rülmények, és amíg a bruttó 50 ezer fo­rintos havi járandó­ságot nem növelik, akár be is zárhatják a toborzóirodákat - mondják. Értesüléseink szerint az áthelye­zés problémáit a rosszul felmért állományszükséglet, a személy­ügyi döntésképtelenség és a ve­zetési bizonytalanság együtt okozza. Informátoraink elmond­ták: azért nem költözött még Egerbe például Kiskunfélegy­házáról egy elektronikai század, mert a szükséges 80 speciális szakemberből mindössze három hajlandó arra, hogy Heves me­gyébe költözzön. A légierőnél jelentkező anomáliák egyike, hogy a pápai repülőtér bezárása után 60 pilóta állás nélkül ma­radt, és Kecskemétről is jó néhá­nyan nyugdíjba mennek. A reformdokumentumok sze­rint a minisztérium és a vezérkar integrációs létszáma 600 lesz. A tárca jelenleg 476 embert al­kalmaz, az önmagát már jelentő­sen lecsökkentő vezérkar 472-t. Sokan úgy vélik: a 350 fős több­let megszüntetése miatt hamaro­san egy újabb „megrázó" átszer­vezés várható. A 350 fős többlet megszüntetése miatt újabb „megrázó” átszervezés várható A légierőnél jelentkező anomáliák egyike, hogy a pápai repülőtér bezá­rása után 60 pilóta állás nélkül maradt, és Kecskemétről is jó néhányan nyugdíjba mennek Veres Viktor felvétele Gógl nem vállal tisztséget a Klub Aliga Rt.-ben NÉPSZAVA-információ Nem vállal semmiféle tisztséget a Klub Aliga Vagyonkezelő Rt.­­ben Gógl Árpád. Ezt maga a le­köszönt egészségügyi miniszter jelentette ki lapunknak. Az el­múlt néhány hétben több híresz­telés kapott szárnyra arról, mi­lyen szerepet vállal Gógl Árpád az egészségügy-politika alakítá­sában, miután nem kezdhette meg működését az általa életre hívott Nemzeti Egészség Kht. Mint arról már beszámoltunk, a Klub Aliga létesítményeinek irányítása a Klub Aliga Vagyon­kezelő Rt.-nél marad. A Gógl Árpád által koordinál­ni kívánt egészségügyi projekt­nek részét képezi az orvosto­vábbképzés is, amelynek egyik helyszíne a Balaton-parti ingat­lanegyüttes. Gógl Árpád hozzá­tette: kormánytanácsadóként a továbbiakban a Fidesz egész­ségügy-politikáját kívánja kép­viselni a kabinetben, mivel az új miniszter inkább az MDF-vonal stratégiáját követi. Megegyezés születhet Bús ügyében Szlovákia elfogadta a magyar javaslatok nagy részét Szlovákia tudomásul veszi, hogy nem épül meg a nagymarosi vízlépcső. Elismeri, hogy hazánkat több víz illetné meg a Duna vízhozamából. Hajlandó újra tárgyalni a bős-nagymarosi víz­lépcsőrendszerrel kapcsolatos költségek és hasznok megosztásá­ról. Vagyis: elfogadta a bősi vízlépcsővita megoldására vonatko­zó magyar javaslatok nagy részét. Illés József NÉPSZAVA Még idén megszülethet a bősi vízlépcsővita végleges megoldá­sáról szóló magyar-szlovák kor­mányközi egyezmény, ugyanis Szlovákia elfogadta tárgyalási alapnak a hazánk által 1999 de­cemberében átadott megoldási javaslatot - jelentette be Székely László dunai kormánybiztos, a magyar ajánlatra adott szlovák válasz tartalmát ismertetve. Elmondta: a szlovák fél hajlan­dó tudomásul venni, hogy a Duna magyarországi szakaszán sem most, sem az elkövetkezendő év­tizedekben nem épül vízi erőmű. Vagyis kártérítési igényét fenn­tartja, de elfogadja, hogy hazánk nem építi meg a nagymarosi vízi erőművet. A kárigénnyel kapcsolatban Székely László lapunknak el­mondta: Szlovákia számára elő­nyös megoldás lenne, ha a két or­szág lemondana az egymással szemben támasztott kártérítési igényéről, s a hágai Nemzetközi Bíróság által ajánlott „nullszal­dós” kárrendezés mellett dönte­ne. Hazánk veszteségei ugyanis nagyobbak, mint Szlovákiáé. (A számszerűsíthető kárigényünk hozzávetőleg 280-400 milliárd forintra tehető, a nem vagyoni kár nagyságára pedig egyelőre nin­csenek konkrét számítások.) Szlovákia azt is elismeri, hogy Magyarországnak joga van vízre „cserélni” a bősi erőműben ter­melt áram hazánkat megillető ré­szét. (Igaz, északi szomszédunk szerint országunk mindössze 14 százalékban tulajdonosa az eddig megépült vízlépcsőrendszernek.) Emellett a szlovák kormányzat ahhoz is hozzájárul, hogy a szak­emberek duzzasztómű építése nélkül javítsanak a folyó hajóz­hatóságán. Szlovákia elfogadhatónak tar­totta az erőműrendszerrel kap­csolatos költségek és hasznok megosztásának újratárgyalására vonatkozó magyar javaslatot is. A kormánybiztos úgy véli: az egyeztetések során lesznek vitás kérdések. Eltér a felek álláspontja az erőműben lévő magyar beruhá­zási hányad értékét illetően. Nincs közös álláspont a szigetközi térség ökológiai vízigényéről. Székely László szerint már márciusban megkezdődhet a víz­lépcsőügy rendezését célzó új tárgyalássorozat. Először a meg­oldások elveit tartalmazó kor­mányközi megállapodást dolgoz­zák ki a felek. Később a vízierő­­mű-rendszer építésére megkötött eredeti egyezséget, vagyis az 1977-es államközi egyezményt módosítja majd a két ország. Nehéz törvénnyel megvédeni a nemdohányzókat Folytatás az 1. oldalról Jó esetben is legfeljebb egy ven­tilátor segíti a levegőcserét. Igaz, tette hozzá az elnök, itt még a lakosság hozzáállása sem könnyíti a jogszabály betartását: a dohányzás ugyanis sokkal el­fogadottabb, mint a fővárosban, így hallgatólagosan mindenki inkább tudomásul veszi a sza­bálytalanságot. Antalffy szerint gondot jelent az is, hogy az or­szágban teljesen eltérő a köz­egészségügyi ellenőrök elvárá­sa, hol mennyire kérik számon, illet­ve hogyan értelme­zik a törvényt.­­ A gazdasági tárca tavaly pályá­zaton támogatta a szellőztetőkészülé­kek beszerzését. Akkor mindössze 200 ezer forintra lehetett pályázni, amely a teljes költ­ség 20 százalékát fedezhette.­­ Idén emelkedett az összeg, vállalkozásonként egy­millió forintig járul hozzá a tár­ca a készülékvásárláshoz, a jut­tatás a költségek felét fedezheti. A szövetség adatai szerint mintegy 45 ezer melegkonyhás vendéglátó helyiség működik országszerte, s legfeljebb 10-15 százalékukban megoldott a füst­mentes helyiségek biztosítása. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illeté­kesei januártól vizsgálják a ven­déglátóhelyeket. Ugyancsak ők ellenőrzik 1999 novembere óta, hogy a munkahelyeken, oktatási és közintézményekben betart­ják-e az előírásokat. A törvény életbelépése és tavaly december 31-e között több mint 25 ezer, kimondottan dohányzási ellen­őrzés történt, s ebből 1420 eset­ben intézkedtek, illetve bírsá­goltak a felügyelők. Az ÁNTSZ illetékes osztályának vezetője szerint elsősorban az oktatási intézményekben tartható be na­gyon nehezen a törvény.­­ Az épületek már állnak, így a lég­­technikai megoldás kész, átala­kításukra pedig nincs fedezet. Azonban külön helyiséget sem lehet leválasztani, dohányzásra kije­lölni, mert mind az általános és közép­iskolában, főisko­lákon, egyeteme­ken minden terem foglalt - tudtuk meg a hivatalnál, így legtöbbször a diákok, tanárok az utcára szorulnak, ha mindenáron be­tartják a jogsza­bályt. Igaz, tette hozzá az ÁNTSZ illetékese, az ellenőrök egyelőre inkább tanácsokkal lát­ják el a vezetőket, s ritkán bírsá­golnak. Ha az iskola vezetősége a házi szabályzatában rögzíti a dohányzás feltételeit, s a sza­bálysértés következményeit, a szakember szerint már változhat a helyzet. Ma kétféle büntetést kaphat, aki megszegi a nemdohányzók védelméről szóló törvény előírá­sait: egészségvédelmi bírság­ként legfeljebb 30 ezer forint ró­ható ki, míg a fogyasztóvédelmi büntetés 50-100 ezer forint kö­zött ítélhető meg. Vidéken a lakosság hozzállása sem könnyíti a jogszabály betartását: a dohányzás ugyanis sokkal elfogadottabb, mint a fővárosban

Next