Népszava, 2001. március (129. évfolyam, 51-76. sz.)
2001-03-01 / 51. szám
4 2001. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG RÖVIDEN Pert nyert az MVM Jogszerűen és indokoltan járt el az MVM, amikor felmondta a Bakonyi Erőmű Rt.-vel kötött hosszú távú áramvásárlási szerződést - döntött a bíróság. A választott bíróság 290 millió forint perköltség megfizetésére kötelezte a Bakonyi Erőművet, az MVM Rt.-nek 60 millió forint eljárási díjat kell fizetnie. Csökkenő lakáshitelkamatok Az OTP Bank Rt. március 1-jétől, csütörtöktől 150-200 bázisponttal csökkenti az ingatlanfedezetek mellett folyósított hiteleinek éves kamatát. Az OTP Bank a támogatás nélküli lakáshitelének kamata csütörtöktől 16 százalék. Ez a hiteltípus bármely, ingatlanhoz kapcsolódó célra felvehető, használt lakás vásárlására igényelhető. A Földhitel- és Jelzálogbank már február 1-jétől mérsékelte egyes lakáshiteleinek kamatát. A használt lakások vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez az addigi 12,6 százalék helyett 10,9 százalékos kamatot fizetnek az ügyfelek. 1. OLCSÓ 2. GYORS 3. PONTOS 4. UDVARIAS 5. KÉNYELMES 6. MEGBÍZHATÓ 6x6 Bennünk megbízó! * 2-666-666 4-666-666 A Népszava munkatársait a 6x6 Taxi szállítja Szabadi egyedül döntött a kukoricaexport támogatásáról Folytatás az 1. oldalról Az agrártárcánál működő, piacszabályozási kérdésekkel foglalkozó Agrárrendtartási Hivatal (ARH) akkori elnöke ugyanis többször is tájékoztatja Szabadit a dolgok állásáról. A vezető többször is azt írja: ,A Politikai Államtitkár úr utasítására elkészítettük 100 ezer tonna takarmánykukoricának az Oroszországi Föderációba történő külpiaci értékesítését elősegítő exporttámogatására vonatkozó FVM-rendelet tervezetét. A rendelet célja, hogy ezzel is elősegítsük miniszter úr hivatalos oroszországi tárgyalásának eredményességét.” A rendelet mielőbbi megszületése az FVM vezetői számára rendkívül fontos lehetett, emiatt a jogszabály megalkotása előtt nem készült tanulmány az intézkedés várható hatásairól és a szükséges egyeztetéseket sem folytatták le. A társtárcák képviselői viszont a meghirdetést szerették volna megakadályozni. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kifogásolta, hogy a tervezetből nem derül ki, hogy az intézkedést követően várhatóak-e olyan piaci hatások, amelyek további intézkedések megtételét vonják maguk után és az amúgy is szűkös piacra jutási támogatások idő előtti felhasználásához vezetnek. A Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára az agrártárcának küldött levelében kerek perec kijelenti: rendelet kiadásával nem tudok egyetérteni. A jogalkotásról szóló törvény ugyanis kimondja: A jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit.” A Gazdasági Minisztérium (GM) sem támogatta az FVM elképzeléseit. A gazdasági tárca szerint „a jelenlegi keresleti pozíció mellett fennáll a veszélye annak, hogy a kukorica árnövelése miatt a hazai hústermelés gazdaságossága jelentősen romlik. Ilyen körülmények között szakmailag nem indokolt az áru kiviteléhez nyújtott exporttámogatás. Információim szerint a takarmánykukorica támogatás nélkül is exportálható." A gabonapiac szereplői sem értettek egyet a tervezett intézkedéssel. Tóth István, a nagy gabonatermelőket képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint a beavatkozást sem a piaci viszonyok, sem az árak nem indokolták és a rendelet meghirdetése nagy felháborodást váltott ki a piacon. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára levélben kérte az FVM-et, hogy „az export támogatására ne kerüljön sor, mivel azt szakmailag indokolatlannak és az állattenyésztést hátrányosan befolyásoló intézkedésnek tekintjük”. Lakatos Zoltán, a gabonakereskedőket és takarmányfeldolgozókat képviselő Gabonaszövetség elnöke szerint az érdekképviselet és a terméktanács sem értett egyet a döntéssel, mert azt szakmailag nem lehetett kellőképpen megindokolni. A Budapesti Árutőzsdén is meglepetést keltett az FVM lépése. Szojka János, a SWAP Kft. üzletkötője lapunknak elmondta, akkoriban az árak folyamatosan emelkedtek és a piacon nagy volt a hazai és a külföldi kereslet. Az árut emiatt támogatás nélkül is megérte exportálni, így az állami támogatás csak „ajándék” volt a pályázaton győztes cégek számára. Végül azonban Torgyán József valahogyan meggyőzhette minisztertársait a kivitel támogatásának szükségességéről. Erre utal, hogy március 14-én a PM még nem tartotta indokoltnak a támogatást, március 22-én viszont már képviselője azt írta az agrártárca illetékesének: „amennyiben a szaktárca az intézkedést kereskedelempolitikai szempontból elengedhetetlennek ítéli, a Pénzügyminisztérium a rendelet kiadása ellen nem támaszt kifogást”. Mivel minden akadály elhárult, március 29-én megjelenhetett az ominózus rendelet. Ezt követően a jogszabály szerint a pályázatok elbírálására, az exportengedélyek kiadására kijelölt Agrárintervenciós Központ (AIK) egyik vezetője már arról tájékoztatja Szabadi Bélát, hogy „az FVM vezetői döntése alapján az AIK az alábbi pályázóknak adott ki kukoricaexporttámogatási ígérvényt”. Az intézkedés legnagyobb nyertese, az Agrograin Rt. elnöke, Vermes András, nem furcsállja, hogy övék lett a támogatások nagy része. Cégét ugyanis a legnagyobb hazai gabonakereskedőként tartják számon. Az Agrograin a sajtóból jó előre értesült arról, hogy az agrártárca készül valamire a gabonapiacon - magyarázza rendkívüli gyorsaságukat a cég elnöke. Azt ő sem tagadja, hogy a támogatás kapóra jött számukra. Vermes szerint ugyanis a rendelet megjelenése előtti hónapokban alaposan megdrágult a kukorica, így a támogatással ki tudták egyenlíteni a bel- és a külpiaci árak közti különbséget. Az elnök ugyanakkor kérdésünkre határozottan cáfolta, hogy az elnyert támogatásból valamennyit vissza kellett fizetni az agrártárca vezetőinek. A vád: mérleghamisítás Egyszeri juttatást kapnak a közszférában foglalkoztatottak Kevesebb mint 1 százalékos nyugdíj-kiegészítésre számíthatnak a nyugdíjasok a tavalyi többletbevételekből az év végén elkülönített 15 milliárd forintos keretből, s az egyszeri juttatás nem növeli az idén esedékes emelés bázisát - derült ki a Pénzügyminisztérium (PM) beszámolójából a parlament költségvetési bizottságának tegnapi ülésén. A szocialisták szerint az idén a tervezettnél legalább 120 milliárd forinttal több bevétellel gazdagodik a központi költségvetés. Dutka Noémi NÉPSZAVA Az ellenzéki képviselők élesen bírálták, törvénytelennek és alkotmánysértőnek tartották azt a módszert, hogy a kormány a múlt év végén saját hatáskörben rendelkezett a többlet jelentős részének a sorsáról. Véleményük szerint ezt a módszert egyértelműen tiltja az államháztartási törvény. Szekeres Imre, a bizottság szocialista elnöke leszögezte: a kormány meghamisította az államháztartás tavalyi mérlegét. A keletkezett 222 milliárd forintnyi többletbevételből ugyanis 94,5 milliárdot a központi letéti számlán helyezett el úgy, hogy azt a tavalyi költségvetési mérlegben a rendkívüli kormányzati kiadások között meg is jelenítette. A hatályos jogszabály azonban úgy rendelkezik, hogy a letéti számlára utalást sem a költségvetési hiány, sem a többletet módosító tételként nem lehet elszámolni. Szekeres véleménye szerint ehelyett a parlament által jóváhagyott törvénymódosításban kellett volna rendelkezni a többletbevételek sorsáról. Tállai András, a PM politikai államtitkára tegnapi bizottsági meghallgatásán emlékeztetett arra, hogy a kormány december 21-i határozatában a vártnál nagyobb infláció miatt nyugdíj-kiegészítésre 15, bérkorrekcióra pedig 25 milliárd forintot különített el. Az előzetes számítások szerint a nyugdíjasok valamivel kevesebb mint 1 százalékos kiegészítésre számíthatnak. Az oktatásban várhatóan 3 százalékos béremelésre kerül sor, míg a közigazgatásban, illetve a közművelődésben dolgozók 2, a közbiztonságiak pedig 1 százalékos kiigazításra számíthatnak. Emellett 35 milliárd forintot a Reorg Apport Rt. kötvénykibocsátásából eredő ez évi kifizetések kezelésére és az MVM Rt. tőkeemelésének fedezetére különített el a kormány szintén a központi letéti számlán. További 32,5 milliárd forintot a bérlakásprogramra szavaztak meg a miniszterek. Ebből 13 milliárdot átcsoportosítással, 19,5 milliárdot viszont szintén a többletből kívánnak biztosítani erre a célra, utóbbi összeget egy külön letéti számlán helyezték el. Tállai kijelentette: lényegében a képviselők dönthetnek majd a 2000. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat részeként arról, hogy milyen célt szolgáljanak a tavalyi pluszpénzek. Az államtitkár szerint sem eljárási hiba, sem törvénytelenség nem történt. Érdemben azonban nem cáfolta meg az ellenzék kifogásait, ugyanis nem azokra a törvényhelyekre reagált, amelyekre a szocialista és demokrata képviselők utaltak. Ehelyett azzal érvelt, hogy nem hibáztatható a kormány azért, mert a korábbi ígéreteit teljesíti, sőt a nyugdíjasokat a törvényben foglaltaknál nagyobb juttatásban részesíti. Tállai újságírók kérdésére válaszolva hangsúlyozta: egyszeri hangulatjavító intézkedésről van szó - mellesleg a kormányhatározat is egyszeri nyugdíj- és bérkiegészítésről rendelkezik. Keller László (MSZP) ellenben azt hangoztatta, hogy a pluszjuttatással növelni kellene az idei emelés bázisait. A közszférában dolgozók és a nyugdíjasok ugyanis a vártnál nagyobb infláció miatt hónapokig hitelezték a költségvetést. Szekeres Imre kezdeményezte, hogy a költségvetési bizottság módosítsa az államháztartásról szóló törvényt. Azt javasolta, hogy ha a központi költségvetés bevételei a fél év végén 2 százalékkal meghaladják az előirányzat időarányos mértékét, automatikusan módosítani kelljen a költségvetési törvényt. A kormánypárti képviselők azonban leszavazták a felvetést. Szekeres úgy véli, hogy az idén az eredetileg tervezettnél 120 milliárd forinttal több bevételre tesz szert a büdzsé. A szocialisták ebből 35 milliárd forintot a közalkalmazottak bérkiigazítására, 20 milliárdot az egészségügy működési feltételeinek javítására, 10 milliárdot pedig az ágazatban szükséges beruházásokra fordítana. Emellett 20 milliárd forintot a tömegközlekedés korszerűsítésére, 35 milliárdot pedig az információs társadalom kialakítására költené el. Szekeres szerint idén a tervezettnél 120 milliárddal lesz több a büdzsé bevétele NÉPSZAVA Elnökre várva időhúzásra kényszerülhet az ÁPV Rt. NÉPSZAVA-információ Gyakorlatilag döntésképtelenné válhat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.), ha nem kerül hamarosan új elnök a szervezet élére. A privatizációs törvény és az ÁPV Rt. 1999-ben jóváhagyott szervezeti működési szabályzata értelmében ugyanis csak az igazgatótanács elnöke írhatja alá és fogalmazhatja meg az igazgatóság határozatait. A legtöbb nagy összegű és jelentőségű ügyben viszont kizárólag az igazgatóság határozhat. Többek között ilyen minden, az állami vagyonhoz kapcsolódó tranzakció, ha annak értéke meghaladja az 500 millió forintot. Elnek nélkül nem lehet a tartós állami tulajdon körét sem módosítani. A vagyonkezelő nem alakíthat ki álláspontot a tulajdonában lévő hitelintézetekkel, tartós állami vagyonnal és saját vagy elődje által alapított cégeivel kapcsolatban. Ez azokra a vállalatokra is vonatkozik, amelyeknél a társaság tőkéjén belül az ÁPV Rt. részesedése meghaladja az 500 millió forintot. Az, hogy az elnöki pozíció üres, ennélfogva érzékenyen érinthet több állami tulajdonban lévő nagyvállalatot, szélsőséges esetben pedig akár működési problémákat is okozhat. Lapunk ezzel kapcsolatos kérdéseire többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak az ÁPV Rt.-nél. A vagyonkezelő munkaszervezetét vezető vezérigazgató hatásköre ezzel szemben igen korlátozott. Dönthet az 50-250 milliós tranzakciók ügyében. A nagyobb állami vállalatok függőben lévő ügyeihez azonban ez a hatáskör várhatóan nem lesz elegendő. Ezek ugyanis sokkal inkább milliárdos, mint milliós tranzakciók, így hiába bízzák meg várhatóan ma Faragó Csabát a vezérigazgatói feladatok ellátásával, az ÁPV Rt. „lényegi” kérdésekben nem határozhat mindaddig, amíg nem kerül új elnök az igazgatótanács élére. A privatizációs törvény értelmében ennek jogkörét nem veheti át a részvényesi jogokat gyakorló Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter sem. Mint ismeretes, az ÁPV Rt. vezérigazgatóját és elnökét is a miniszterelnök jelöli, ám az elnöki pozícióra javasolt jelöltet még kinevezése előtt meg kell hallgassa a parlament költségvetési bizottsága. Nem érdekli a Postabank a Külkereskedelmi Bankot A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) nem pályázik a Postabankra, ha azt az állam nyílt pályázaton meghirdeti - mondta tegnap Erdei Tamás, az MKB elnök-vezérigazgatója. A pénzintézet beolvasztása olyan befektetéseket igényelne, amelyek csak túl hosszú időn belül térülnének meg. Az MKB három éven belül egyharmad részben részvényvásárlással, kétharmad részben tőkeemeléssel 50 százalékos részesedést szerez az Euroleasingben, így a bank 15 százalék részesedést szerez a lízingpiacon. Az elnök arról is beszélt, hogy a szövetkezeti üzletrésztörvény nem fenyegeti az MKB-t, mert kicsi, de egészséges agrárportfóliója van, a bank ugyanis elsősorban nem szövetkezeteket, hanem integrátorokat hitelez. Csökkenés az értéktőzsdén MTI-információ A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX 45,06 pontos csökkenéssel 7116,83 ponton zárt szerdán. A keddi záró értékhez képest ez 0,63 százalékos gyengülés. A részvénypiac forgalma 5,77 milliárd forint volt. Szinte minden vezető részvény gyengült. Ez alól csak a Richter kivétel. A szerdai kereskedést a kivárás jellemezte. A külföldi befektetők arra számítottak, hogy Alan Greenspan, a FED elnöke kamatcsökkentést jelent be. Ez nem következett be, így a külföldi tőzsdékhez hasonlóan a budapesti börzén is alacsony volt a forgalom - értékelte a napot Horváth Krisztián, az Erste Bank Befektetési Rt. üzletkötője. A Matáv 1,13 százalékot veszített értékéből, 960 forinton zárt. A részvény éves minimális záró értéke 958 forint, ezt 2000. december 4- én érte el. A távközlési társaság papírjainak napi minimuma szerdán 932 forint volt, ami 10 forinttal kevesebb, mint a részvény éves abszolút minimális értéke, amelyet 2000. december 1-jén regisztráltak. A Mol 2,16 százalékkal, 4760 forintra, az OTP 0,32 százalékkal, 14 215 forintra, a TVK 3,04 százalékkal, 4150 forintra, a BorsodChem 2,53 százalékkal, 5195 forintra gyengült. A Richter ezzel szemben 1,02 százalékkal, 16 415 forintra drágult. A Matáv 2,955 milliárd, a Mol 676,126 millió, az OTP 467,434 millió, a Richter 620,367 millió, a BorsodChem 89,994 millió, a TVK 15,61 millió forint értékben cserélt gazdát. A Népszava megszokott, a tőzsdei részvények forgalmáról tájékoztató táblázatát mai számunkban adatszolgáltatási hiba miatt nem tudjuk közölni. Olvasóink szíves elnézését kérjük. Konferencia a magyarorosz kereskedelemről Biztatónak ítélték a magyarorosz kereskedelem perspektíváit a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., valamint a Floreno Kft. által erről a témáról rendezett szerdai, budapesti konferencia résztvevői. A tanácskozás elsősorban azt célozta, hogy milyen módon csökkenthető a két ország külkereskedelmében meglévő nagyarányú magyar passzívum. A jelenlegi 455 millió dolláros magyar kivitel ugyanis még mindig csak a fele az 1998-as orosz pénzügyi válság előttinek. A Külügyminisztériumot képviselő Tamás István meglátása szerint erre azért is szükség van, mert orosz részről nem mutatkozik különösebb támogatás a magyar export erősítésére. Kiemelte a régióközi együttműködésben mutatkozó lehetőségeket is, amelyek elsősorban a magyar gépipari export pozíciót javíthatja. A FONTOSABB NYÍLTVÉGŰ ALAPOK ADATAI Kert Vagyon Árfolyam (M Ft) (R) Budapest 1. 03. 01. 31709 3,124500 Budapest II. 02.27. 31378 2,654700 Budapest Bonitas 03.01. 303 1,050646 Budapest Nemzetközi Kötvény 02. 27. 742 1,275900 Budapest Nemzetközi Részvény 02.27. 8 684 1,269400 Budapest Növekedési 02.27. 14 250 1,821300 Budapest Számlafedezeti 03.01. 31504 1,000000 CA Devizarészvény 02.27. 2030 1,178971 CA Kötvény 02.27. 10 716 1,899772 CA Közép-európai Részvény 02.27. 1499 3,461944 CA Pénzpiaci 02.27. 23 104 1,544365 CA Részvény 02.27. 2186 1,295792 CA Selecta Európai Részvény 02.27. 3 585 1,146713 Cívis ‘95 02.27. 1078 0,934500 Europool Aranyhal 02.28. 599 2,352000 Hunnia Államkötvény 02.28. 2 323 2,477000 Hunnia Deviza Kötvény 02.27. 221 1,172000 Hunnia Deviza Részvény 02.27. 701 1,542000 Hunnia Kamatvadász 02.27. 568 1,337000 Hunnia Kötvény Index 02.27. 106 1,259000 Hunnia Pénzpiaci 02.28. 5178 1,372000 Hunnia Részvény 02.27. 467 1,038000 Hunnia Részvény Index 02.27. 111 0,961000 OTP Optima 03.01. 282 820 2,262680 OTP Paletta 02.28. 5 546 1,458114 OP Platina 02.28. 2 985 1,014422 OP Quality 02.28. 2 842 1,137140 1,44 VALUTAÁRFOLYAMOK 2001. február 28. OTP Bank Exclusive Change vételi eladási vételi eladási Angol font 407,56 426,88 407,50 425,00 Ausztrál dollár 14732 156,96 148,50 154,00 Belga frank (100) 640,62 680,25 612,70 667,90 Cseh korona 7,31 8,08 7,30 7,90 Dán korona 34,63 36,77 33,00 36,10 Euró 259,76 273,08— — Finn márka 43,46 46,15 41,60 45,30 Francia frank 39,40 41,83 39,60 41,00 Görög drachma (100) 75,84 80,53 76,30 79,00 Holland forint 117,27 124,52 118,00 122,00 Japán jen (100) 242,00 256,96 232,50 253,60 Kanadai dollár 184,25 195,64 185,00 192,00 Német márka 132,81 139,62 134,00 137,00 Norvég korona 31,38 33,32 30,00 32,80 Olasz líra (1000) 133,47 141,72 134,50 139,00 Osztrák schilling (100) 1887,75 1984,55 1905,00 1950,00 Portugál escudo (100) 128,90 136,88 123,30 134,40 Spanyol pezeta (100) 155,32 164,93 156,20 162,00 Svájci frank 167,96 178,35 169,50 175,00 Svéd korona 28,55 30,31 27,35 29,90 Szlovák korona 5,78 6,39 5,90 6,40 USA-dollár 263,04 297,55 285,00 294,00