Népszava, 2001. március (129. évfolyam, 51-76. sz.)

2001-03-01 / 51. szám

4 2001. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG RÖVIDEN Pert nyert az MVM Jogszerűen és indokoltan járt el az MVM, amikor felmondta a Bakonyi Erőmű Rt.-vel kötött hosszú távú áramvásárlási szer­ződést - döntött a bíróság. A vá­lasztott bíróság 290 millió forint perköltség megfizetésére köte­lezte a Bakonyi Erőművet, az MVM Rt.-nek 60 millió forint eljárási díjat kell fizetnie. Csökkenő lakáshitelkamatok Az OTP Bank Rt. március 1-jé­­től, csütörtöktől 150-200 bázis­ponttal csökkenti az ingatlanfe­dezetek mellett folyósított hite­leinek éves kamatát. Az OTP Bank a támogatás nélküli lakás­hitelének kamata csütörtöktől 16 százalék. Ez a hiteltípus bár­mely, ingatlanhoz kapcsolódó célra felvehető, használt lakás vásárlására igényelhető. A Föld­hitel- és Jelzálogbank már feb­ruár 1-jétől mérsékelte egyes la­káshiteleinek kamatát. A hasz­nált lakások vásárlásához, bőví­téséhez, korszerűsítéséhez az addigi 12,6 százalék helyett 10,9 százalékos kamatot fizet­nek az ügyfelek. 1. OLCSÓ 2. GYORS 3. PONTOS 4. UDVARIAS 5. KÉNYELMES 6. MEGBÍZHATÓ 6x6­ Bennünk megbíz­ó! * 2-666-666 4-666-666 A Népszava munkatársait a 6x6 Taxi szállítja ­ Szabadi egyedül döntött a kukoricaexport támogatásáról Folytatás az 1. oldalról Az agrártárcánál működő, piac­szabályozási kérdésekkel foglal­kozó Agrárrendtartási Hivatal (ARH) akkori elnöke ugyanis többször is tájékoztatja Szabadit a dolgok állásáról. A vezető több­ször is azt írja: ,A Politikai Ál­lamtitkár úr utasítására elkészítet­tük 100 ezer tonna takarmányku­koricának az Oroszországi Föde­rációba történő külpiaci értékesí­tését elősegítő exporttámogatásá­ra vonatkozó FVM-rendelet ter­vezetét. A rendelet célja, hogy ez­zel is elősegítsük miniszter úr hi­vatalos oroszországi tárgyalásá­nak eredményességét.” A rendelet mielőbbi megszü­letése az FVM vezetői számára rendkívül fontos lehetett, emiatt a jogszabály megalkotása előtt nem készült tanulmány az intéz­kedés várható hatásairól és a szükséges egyeztetéseket sem folytatták le. A társtárcák képvi­selői viszont a meghirdetést sze­rették volna megakadályozni. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kifogásolta, hogy a tervezetből nem derül ki, hogy az intézke­dést követően várhatóak-e olyan piaci hatások, amelyek további intézkedések megtételét vonják maguk után és az amúgy is szű­kös piacra jutási támogatások idő előtti felhasználásához ve­zetnek. A Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára az agrártárcának küldött levelében kerek perec kijelenti: rende­let kiadásával nem tudok egyet­érteni. A jogalkotásról szóló tör­vény ugyanis kimondja: A jog­szabály megalkotása előtt ele­mezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyo­kat, meg kell vizsgálni a szabá­lyozás várható hatását és a vég­rehajtás feltételeit.” A Gazdasá­gi Minisztérium (GM) sem tá­mogatta az FVM elképzeléseit. A gazdasági tárca szerint „a je­lenlegi keresleti pozíció mellett fennáll a veszélye annak, hogy a kukorica árnövelése miatt a ha­zai hústermelés gazdaságossága jelentősen romlik. Ilyen körül­mények között szakmailag nem indokolt az áru kiviteléhez nyúj­tott exporttámogatás. Informá­cióim szerint a takarmánykuko­rica támogatás nélkül is expor­tálható." A gabonapiac szereplői sem ér­tettek egyet a tervezett intézke­déssel. Tóth István, a nagy gabo­natermelőket képviselő Mező­­gazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint a beavat­kozást sem a piaci viszonyok, sem az árak nem indokolták és a rendelet meghirdetése nagy fel­háborodást váltott ki a piacon. Mészáros Gyula, a Magyar Ag­rárkamara főtitkára levélben kér­te az FVM-et, hogy „az export tá­mogatására ne kerüljön sor, mivel azt szakmailag indokolatlannak és az állattenyésztést hátrányosan befolyásoló intézkedésnek tekint­jük”. Lakatos Zoltán, a gabona­­kereskedőket és takarmányfel­dolgozókat képviselő Gabona­­szövetség elnöke szerint az ér­dekképviselet és a terméktanács sem értett egyet a döntéssel, mert azt szakmailag nem lehetett kel­lőképpen megindokolni. A Buda­pesti Árutőzsdén is meglepetést keltett az FVM lépése. Szojka Já­nos, a SWAP Kft. üzletkötője la­punknak elmondta, akkoriban az árak folyamatosan emelkedtek és a piacon nagy volt a hazai és a külföldi kereslet. Az árut emiatt támogatás nélkül is megérte ex­portálni, így az állami támogatás csak „ajándék” volt a pályázaton győztes cégek számára. Végül azonban Torgyán József valahogyan meggyőzhette mi­nisztertársait a kivitel támogatá­sának szükségességéről. Erre utal, hogy március 14-én a PM még nem tartotta indokoltnak a támogatást, március 22-én vi­szont már képviselője azt írta az agrártárca illetékesének: „amennyiben a szaktárca az in­tézkedést kereskedelempolitikai szempontból elengedhetetlennek ítéli, a Pénzügyminisztérium a rendelet kiadása ellen nem tá­maszt kifogást”. Mivel minden akadály elhárult, március 29-én megjelenhetett az ominózus ren­delet. Ezt követően a jogszabály szerint a pályázatok elbírálására, az exportengedélyek kiadására kijelölt Agrárintervenciós Köz­pont (AIK) egyik vezetője már arról tájékoztatja Szabadi Bélát, hogy „az FVM vezetői döntése alapján az AIK az alábbi pályá­zóknak adott ki kukoricaexport­támogatási ígérvényt”. Az intézkedés legnagyobb nyertese, az Agrograin Rt. elnö­ke, Vermes András, nem furcsáll­ja, hogy övék lett a támogatások nagy része. Cégét ugyanis a leg­nagyobb hazai gabonakereskedő­ként tartják számon. Az Agrograin a sajtóból jó előre értesült arról, hogy az agrártárca készül valami­re a gabonapiacon - magyarázza rendkívüli gyorsaságukat a cég elnöke. Azt ő sem tagadja, hogy a támogatás kapóra jött számukra. Vermes szerint ugyanis a rendelet megjelenése előtti hónapokban alaposan megdrágult a kukorica, így a támogatással ki tudták egyenlíteni a bel- és a külpiaci árak közti különbséget. Az elnök ugyanakkor kérdésünkre határo­zottan cáfolta, hogy az elnyert tá­mogatásból valamennyit vissza kellett fizetni az agrártárca veze­tőinek. A vád: mérleghamisítás Egyszeri juttatást kapnak a közszférában foglalkoztatottak Kevesebb mint 1 százalékos nyugdíj-kiegészítésre számíthatnak a nyugdíjasok a tavalyi többletbevételekből az év végén elkülö­nített 15 milliárd forintos keretből, s az egyszeri juttatás nem növeli az idén esedékes emelés bázisát - derült ki a Pénzügymi­nisztérium (PM) beszámolójából a parlament költségvetési bi­zottságának tegnapi ülésén. A szocialisták szerint az idén a ter­vezettnél legalább 120 milliárd forinttal több bevétellel gazda­godik a központi költségvetés. Dutka Noémi NÉPSZAVA Az ellenzéki képviselők élesen bírálták, törvénytelennek és al­kotmánysértőnek tartották azt a módszert, hogy a kormány a múlt év végén saját hatáskörben rendelkezett a többlet jelentős részének a sorsáról. Vélemé­nyük szerint ezt a módszert egy­értelműen tiltja az államháztartá­si törvény. Szekeres Imre, a bi­zottság szocialista elnöke leszö­gezte: a kormány meghamisítot­ta az államháztartás tavalyi mér­legét. A keletkezett 222 milliárd forintnyi többletbevételből ugyanis 94,5 milliárdot a köz­ponti letéti számlán helyezett el úgy, hogy azt a tavalyi költség­­vetési mérlegben a rendkívüli kormányzati kiadások között meg is jelenítette. A hatályos jogszabály azonban úgy rendel­kezik, hogy a letéti számlára uta­lást sem a költségvetési hiány, sem a többletet módosító tétel­ként nem lehet elszámolni. Sze­keres véleménye szerint ehelyett a parlament által jóváhagyott törvénymódosításban kellett volna rendelkezni a többletbevé­telek sorsáról. Tállai András, a PM politikai államtitkára tegnapi bizottsági meghallgatásán emlékeztetett ar­ra, hogy a kormány december 21-i határozatában a vártnál na­gyobb infláció miatt nyugdíj-ki­egészítésre 15, bérkorrekcióra pedig 25 milliárd forintot külö­­nített el. Az előzetes számítások szerint a nyugdíjasok valamivel kevesebb mint 1 százalékos ki­egészítésre számíthatnak. Az ok­tatásban várhatóan 3 százalékos béremelésre kerül sor, míg a közigazgatásban, illetve a köz­­művelődésben dolgozók 2, a közbiztonságiak pedig 1 százalé­kos kiigazításra számíthatnak. Emellett 35 milli­árd forintot a Reorg Apport Rt. kötvény­­kibocsátásából ere­dő ez évi kifizetések kezelésére és az MVM Rt. tőkeeme­lésének fedezetére különített el a kor­mány szintén a köz­ponti letéti számlán. További 32,5 milliárd forintot a bérla­kásprogramra szavaztak meg a miniszterek. Ebből 13 milliárdot átcsoportosítással, 19,5 milliár­dot viszont szintén a többletből kívánnak biztosítani erre a célra, utóbbi összeget egy külön letéti számlán helyezték el. Tállai kijelentette: lényegében a képviselők dönthetnek majd a 2000. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat részeként arról, hogy milyen célt szolgáljanak a tavalyi pluszpénzek. Az államtit­kár szerint sem eljárási hiba, sem törvénytelenség nem történt. Ér­demben azonban nem cáfolta meg az ellenzék kifogásait, ugyanis nem azokra a törvény­helyekre reagált, amelyekre a szocialista­ és demokrata képviselők utaltak. Ehelyett az­zal érvelt, hogy nem hibáztatha­tó a kormány azért, mert a ko­rábbi ígéreteit teljesíti, sőt a nyugdíjasokat a törvényben fog­laltaknál nagyobb juttatásban ré­szesíti. Tállai újságírók kérdésé­re válaszolva hangsúlyozta: egy­szeri hangulatjavító intézkedés­ről van szó - mellesleg a kor­mányhatározat is egyszeri nyug­díj- és bérkiegészítésről rendel­kezik. Keller László (MSZP) ellen­ben azt hangoztatta, hogy a pluszjuttatással növelni kellene az idei emelés bázisait. A köz­szférában dolgozók és a nyugdí­jasok ugyanis a vártnál nagyobb infláció miatt hó­napokig hitelezték a költségvetést. Szekeres Imre kez­deményezte, hogy a költségvetési bi­zottság módosítsa az államháztartás­ról szóló törvényt. Azt javasolta, hogy ha a központi költségvetés bevételei a fél év végén 2 száza­lékkal meghaladják az előirány­zat időarányos mértékét, auto­matikusan módosítani kelljen a költségvetési törvényt. A kor­mánypárti képviselők azonban leszavazták a felvetést. Szekeres úgy véli, hogy az idén az erede­tileg tervezettnél 120 milliárd forinttal több bevételre tesz szert a büdzsé. A szocialisták ebből 35 milliárd forintot a közalkalma­zottak bérkiigazítására, 20 milli­árdot az egészségügy működési feltételeinek javítására, 10 milli­árdot pedig az ágazatban szüksé­ges beruházásokra fordítana. Emellett 20 milliárd forintot a tömegközlekedés korszerűsíté­sére, 35 milliárdot pedig az in­formációs társadalom kialakítá­sára költené el. Szekeres szerint idén a tervezettnél 120 milliárddal lesz több a büdzsé bevétele NÉPSZAVA Elnökre várva időhúzásra kényszerülhet az ÁPV Rt. NÉPSZAVA-információ Gyakorlatilag döntésképtelenné válhat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.), ha nem kerül hamarosan új elnök a szervezet élére. A privatizációs törvény és az ÁPV Rt. 1999-ben jóváhagyott szervezeti működési szabályzata értelmében ugyanis csak az igazgatótanács elnöke ír­hatja alá és fogalmazhatja meg az igazgatóság határozatait. A leg­több nagy összegű és jelentőségű ügyben viszont kizárólag az igaz­gatóság határozhat. Többek kö­zött ilyen minden, az állami va­gyonhoz kapcsolódó tranzakció, ha annak értéke meghaladja az 500 millió forintot. Elnek nélkül nem lehet a tartós állami tulajdon körét sem módosítani. A vagyon­kezelő nem alakíthat ki álláspon­tot a tulajdonában lévő hitelinté­zetekkel, tartós állami vagyonnal és saját vagy elődje által alapított cégeivel kapcsolatban. Ez azokra a vállalatokra is vonatkozik, ame­lyeknél a társaság tőkéjén belül az ÁPV Rt. részesedése megha­ladja az 500 millió forintot. Az, hogy az elnöki pozíció üres, en­nélfogva érzékenyen érinthet több állami tulajdonban lévő nagyvállalatot, szélsőséges eset­ben pedig akár működési problé­mákat is okozhat. Lapunk ezzel kapcsolatos kérdéseire többszöri megkeresésünkre sem válaszol­tak az ÁPV Rt.-nél. A vagyonkezelő munkaszerve­zetét vezető vezérigazgató hatás­köre ezzel szemben igen korláto­zott. Dönthet az 50-250 milliós tranzakciók ügyében. A nagyobb állami vállalatok függőben lévő ügyeihez azonban ez a hatáskör várhatóan nem lesz elegendő. Ezek ugyanis sokkal inkább mil­liárdos, mint milliós tranzakciók, így hiába bízzák meg várhatóan ma Faragó Csabát a vezérigaz­gatói feladatok ellátásával, az ÁPV Rt. „lényegi” kérdésekben nem határozhat mindaddig, amíg nem kerül új elnök az igazgatóta­nács élére. A privatizációs tör­vény értelmében ennek jogkörét nem veheti át a részvényesi jogo­kat gyakorló Miniszterelnöki Hi­vatalt vezető miniszter sem. Mint ismeretes, az ÁPV Rt. ve­zérigazgatóját és elnökét is a mi­niszterelnök jelöli, ám az elnöki pozícióra javasolt jelöltet még ki­nevezése előtt meg kell hallgassa a parlament költségvetési bizott­sága. Nem érdekli a Postabank a Külkereskedelmi Bankot A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) nem pályázik a Postabankra, ha azt az állam nyílt pályázaton meghirdeti - mondta tegnap Erdei Tamás, az MKB elnök-vezérigazgatója. A pénzintézet beolvasztása olyan befektetéseket igényelne, ame­lyek csak túl hosszú időn belül térülnének meg. Az MKB há­rom éven belül egyharmad rész­ben részvényvásárlással, kéthar­mad részben tőkeemeléssel 50 százalékos részesedést szerez az Euroleasingben, így a bank 15 százalék részesedést szerez a lí­zingpiacon. Az elnök arról is beszélt, hogy a szövetkezeti üzletrésztörvény nem fenyegeti az MKB-t, mert kicsi, de egészséges agrárport­­fóliója van, a bank ugyanis első­sorban nem szövetkezeteket, ha­­nem integrátorokat hitelez. Csökkenés az értéktőzsdén MTI-információ A Budapesti Értéktőzsde hi­vatalos részvényindexe, a BUX 45,06 pontos csökke­néssel 7116,83 ponton zárt szerdán. A keddi záró érték­hez képest ez 0,63 százalé­kos gyengülés. A részvénypiac forgalma 5,77 milliárd forint volt. Szinte minden vezető rész­vény gyengült. Ez alól csak a Richter kivétel. A szerdai kereskedést a kivárás jellemezte. A külföl­di befektetők arra számítot­tak, hogy Alan Greenspan, a FED elnöke kamatcsökken­tést jelent be. Ez nem követ­kezett be, így a külföldi tőzsdékhez hasonlóan a bu­dapesti börzén is alacsony volt a forgalom - értékelte a napot Horváth Krisztián, az Erste Bank Befektetési Rt. üzletkötője. A Matáv 1,13 százalékot veszített értékéből, 960 fo­rinton zárt. A részvény éves minimális záró értéke 958 forint, ezt 2000. december 4- én érte el. A távközlési társaság pa­pírjainak napi minimuma szerdán 932 forint volt, ami 10 forinttal kevesebb, mint a részvény éves abszolút mini­mális értéke, amelyet 2000. december 1-jén regisztráltak. A Mol 2,16 százalékkal, 4760 forintra, az OTP 0,32 százalékkal, 14 215 forintra, a TVK 3,04 százalékkal, 4150 forintra, a BorsodChem 2,53 százalékkal, 5195 fo­rintra gyengült. A Richter ez­zel szemben 1,02 százalék­kal, 16 415 forintra drágult. A Matáv 2,955 milliárd, a Mol 676,126 millió, az OTP 467,434 millió, a Richter 620,367 millió, a Borsod­Chem 89,994 millió, a TVK 15,61 millió forint értékben cserélt gazdát. A Népszava megszokott, a tőzsdei részvények for­galmáról tájékoztató táb­lázatát mai számunkban adatszolgáltatási hiba mi­att nem tudjuk közölni. Olvasóink szíves elnézé­sét kérjük. Konferencia a magyar­­orosz kereskedelemről Biztatónak ítélték a magyar­orosz kereskedelem pers­pektíváit a Magyar Befekte­tési és Kereskedelemfejlesz­tési Kht., valamint a Floreno Kft. által erről a témáról ren­dezett szerdai, budapesti konferencia résztvevői. A tanácskozás elsősorban azt célozta, hogy milyen módon csökkenthető a két ország külkereskedelmében meglévő nagyarányú ma­gyar passzívum. A jelenlegi 455 millió dolláros magyar kivitel ugyanis még mindig csak a fele az 1998-as orosz pénz­ügyi válság előttinek. A Külügyminisztériumot képviselő Tamás István meglátása szerint erre azért is szükség van, mert orosz részről nem mutatkozik kü­lönösebb támogatás a ma­gyar export erősítésére. Kiemelte a régióközi együttműködésben mutat­kozó lehetőségeket is, ame­lyek elsősorban a magyar gépipari export pozíciót ja­víthatja. A FONTOSABB NYÍLTVÉGŰ ALAPOK ADATAI Kert Vagyon Árfolyam (M Ft) (R) Budapest 1. 03. 01. 31709 3,124500 Budapest II. 02.27. 31378 2,654700 Budapest Bonitas 03.01. 303 1,050646 Budapest Nemzetközi Kötvény 02. 27. 742 1,275900 Budapest Nemzetközi Részvény 02.27. 8 684 1,269400 Budapest Növekedési 02.27. 14 250 1,821300 Budapest Számlafedezeti 03.01. 31504 1,000000 CA Devizarészvény 02.27. 2030 1,178971 CA Kötvény 02.27. 10 716 1,899772 CA Közép-európai Részvény 02.27. 1499 3,461944 CA Pénzpiaci 02.27. 23 104 1,544365 CA Részvény 02.27. 2186 1,295792 CA Selecta Európai Részvény 02.27. 3 585 1,146713 Cívis ‘95 02.27. 1078 0,934500 Europool Aranyhal 02.28. 599 2,352000 Hunnia Államkötvény 02.28. 2 323 2,477000 Hunnia Deviza Kötvény 02.27. 221 1,172000 Hunnia Deviza Részvény 02.27. 701 1,542000 Hunnia Kamatvadász 02.27. 568 1,337000 Hunnia Kötvény Index 02.27. 106 1,259000 Hunnia Pénzpiaci 02.28. 5178 1,372000 Hunnia Részvény 02.27. 467 1,038000 Hunnia Részvény Index 02.27. 111 0,961000 OTP Optima 03.01. 282 820 2,262680 OTP Paletta 02.28. 5 546 1,458114 OP Platina 02.28. 2 985 1,014422 OP Quality 02.28. 2 842 1,137140 1,4­4 VALUTAÁRFOLYAMOK 2001. február 28. OTP Bank Exclusive Change vételi eladási vételi eladási Angol font 407,56 426,88 407,50 425,00 Ausztrál dollár 14732 156,96 148,50 154,00 Belga frank (100) 640,62 680,25 612,70 667,90 Cseh korona 7,31 8,08 7,30 7,90 Dán korona 34,63 36,77 33,00 36,10 Euró 259,76 273,08— — Finn márka 43,46 46,15 41,60­­ 45,30 Francia frank 39,40 41,83 39,60 41,00 Görög drachma (100) 75,84 80,53 76,30 79,00 Holland forint 117,27 124,52 118,00 122,00 Japán jen (100) 242,00 256,96 232,50 253,60 Kanadai dollár 184,25 195,64 185,00 192,00 Német márka 132,81 139,62 134,00 137,00 Norvég korona 31,38 33,32 30,00 32,80 Olasz líra (1000) 133,47 141,72 134,50 139,00 Osztrák schilling (100) 1887,75 1984,55 1905,00 1950,00 Portugál escudo (100) 128,90 136,88 123,30 134,40 Spanyol pezeta (100) 155,32 164,93 156,20 162,00 Svájci frank 167,96 178,35 169,50 175,00 Svéd korona 28,55 30,31 27,35 29,90 Szlovák korona 5,78 6,39 5,90 6,40 USA-dollár 263,04 297,55 285,00 294,00

Next