Népszava, 2001. április (129. évfolyam, 77-100. sz.)
2001-04-28 / 99. szám
2 2001. ÁPRILIS 28., SZOMBAT RÖVIDEN A bíboros a pátriárkához megy Május 8-ra meghívta Paskai László bíborost a konstantinápolyi pátriárka, aki négy napot töltött Magyarországon. I. Bartolomaiosz hivatalos látogatásán hazai egyházi vezetőkkel is találkozott. Orbán Viktor kormányfőtől magas kitüntetést vett át és díszdoktorrá avatták a Pázmány Páter Katolikus Egyetemen. A pátriárka tegnapi tihanyi látogatásán elismerően szólt az ortodoxok és a római katolikusok jó kapcsolatáról és a hatékony teológiai párbeszédről. Torgyán pert nyert Csurka ellen A kisgazda pártelnök első fokon megnyerte a MIÉP elnöke ellen indított személyiségi jogi perét. Torgyán József azért perelte be Csurka Istvánt, mert az hazugnak és elmebetegnek nevezte őt a Magyar Fórum tavaly október 19-i számában. A Pesti Központi Kerületi Bíróság nem jogerős ítélete szerint a holland gazdák Magyarországra telepítésének ötlete kapcsán Csurka István valótlanul állította, hogy az ügyben a földművelésügyi miniszter minden szava hazugság, illetve hogy elmeháborodottként viselkedik. Fiatalok a párbeszéd hiányáról A fiatalok megítélése szerint ma a legtöbb gondot az alkoholizmus, és annak következményei, a kábítószerek, valamint az erőszak elterjedése jelenti. Erről beszéltek azon a regionális tanácskozáson, amelyet az ősszel tartandó New York-i ENSZ- közgyűlésre készülve európai és közép-ázsiai országokból érkezett fiatalok részvételével rendeztek Budapesten. A résztvevők gyermekjogi kérdéseket vitattak meg, de kiderült az is, hogy a hazai fiatalok a párbeszéd fórumainak megteremtését, a fiatalok és a felnőttek közötti kapcsolatok intézményes kiépítését tartják az egyik legfontosabb teendőnek. Biztonságpolitikai konferencia A biztonságpolitikát ért kihívásokat csak nemzetközi összefogással lehet megnyugtatóan kezelni. Ezt mondta Deák Péter biztonságpolitikai szakértő azon a tudományos konferencián, amelyet Szegeden tartottak a hazai demokratizálódási folyamatról. Szombati Béla, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának helyettes vezetője hozzátette, a biztonságpolitika fogalmának ma már a gazdasági, környezeti, társadalmi, kulturális és politikai tényezők is részét képezik. BELFÖLD Egyenlően állnak a nagy pártok A Fidesz behozta az MSZP-t, de a többség az utóbbi győzelmét jósolja A Gallup közvélemény-kutatása szerint a Fidesz gyakorlatilag beérte az MSZP-t, az utóbbi négy hónapban a legnagyobb kormánypárt támogatottsága 7 százalékponttal nőtt. A Medián szerint is csökkent a különbség a két párt között, de nem ilyen nagy arányban. Mindkét cég szerint a megkérdezettek az MSZP-t tartják a 2002-es választások esélyesének. Lakos Nóra NÉPSZAVA A pártot választó biztos szavazók körében az MSZP támogatottsága a Gallup áprilisi adatai szerint 43 százalék, ez az arány márciusban 45 százalék, tavaly decemberben pedig 49 százalék volt. A Fideszt támogatók aránya a pártot választó biztos szavazók körében most 40 százalék, márciusban 39 százalék, tavaly decemberben még csak 33 százalék volt. A Fidesz tehát összesen jelentős, 7 százalékpontos növekedést ért el a pártot választók körében, amivel gyakorlatilag beérte az MSZP-t. A Medián áprilisi közvélemény-kutatása szerint ugyanakkor a biztos szavazók körében az MSZP támogatottsága 35 százalék, ez az arány a múlt hónapban 29 százalék, februárban pedig 39 százalék volt. A Fidesz támogatottságáról a Medián ugyanebben a körben 27 százalékot mutatott, az utóbbi három hónapban ez az arány náluk 24-29 százalék között mozgott. A Gallup szerint, ha most lennének a választások, 23 százalék szavazna az MSZP-re és 22 százalék a Fideszre. Ebből a szempontból 1999 őszén az MSZP előnye még 13 százalékpont volt a Fidesz előtt, tavaly ősszel 11 százalékpont, míg az idén februárban már csak 4, márciusban 2, áprilisban pedig 1 százalékpontra olvadt. A távolság csökkenése elsősorban az MSZP relatív gyengülésének és nem a Fidesz erősödésének a következménye - olvasható a Gallup elemzésében. A MIÉP már második hónapja a parlamentbe jutási küszöb felett szerepel a Gallup közvéleménykutatásaiban. A pártot választók között a MIÉP támogatóinak aránya egy hónappal ezelőtt 5 százalék volt, az áprilisi mérésben ez 6 százalékra nőtt. Ezzel ellentétes a tendencia az SZDSZ esetében: jelentősen visszaesett a rájuk szavazók aránya. A pártot választók körében az SZDSZ támogatottsága 2000 decembere és 2001 februárja között rendre 8-7 százalék körül volt, ami márciusra a felére, 4 százalékra zuhant vissza, és most áprilisban is ezen a szinten stagnált. Ezzel az SZDSZ ismét a parlamentbe jutási küszöb alá került. A Medián szerint az SZDSZ márciusi 8 százalékos támogatottsága 5 százalékra esett vissza, ami éppen hogy elég a parlamentbe jutáshoz. A Gallup az MDF támogatottságát 4 százalékra jelzi a pártot választók között, a kisgazdapárt támogatottsága 2 százalék. A Medián szerint az MDF és a MIÉP egyaránt 3 százalékon áll, míg az FKGP támogatottsága áprilisban 2 százalékos a biztos szavazóknál. A Gallup szerint jelentősen nőtt a választásokon a Fidesz győzelmét jóslók aránya, ám továbbra is az MSZP-t tartják a legesélyesebbnek. A Gallup adatai azt mutatják: az emberek 35 százaléka véli úgy, hogy a választásokat most az MSZP nyerné és 30 százalék várja a Fideszt győztesnek. A Medián felmérése: a biztos szavazók 40 százaléka tartja az MSZP-t 29 százalék pedig a Fideszt a legesélyesebbnek. Azok aránya, akik azt mondták, hogy egészen biztosan nem mennének el választani, ha most rendeznék a parlamenti választásokat, 18 százalék volt, 27 százalék pedig nem tudja, kire szavazna - írja a Gallup. Ez azt jelenti, hogy az emberek csaknem felének (45 százalék) nincs pártelkötelezettsége. A Medián szerint 58 százalék menne el biztosan szavazni, ami 4 százalékkal kevesebb az utóbbi két hónapban mértnél és megegyezik a januári adatokkal, ugyanakkor most 17 százalék mondja azt, hogy biztosan nem szavazna. Kisgazda hadüzenet a Fidesznek Folytatás az 1. oldalról A kisgazda kormánytagok, a megyék és a frakció többsége sem áll már ki az elnök mellett, és lapunk úgy tudja, alig tíz országgyűlési képviselő támogatására számíthat, ha kilép. (Leghűségesebb támogatói között van Cseh Mária, Czoma Kálmán, Gyimóthy Géza, Homoki János, Kávássy Sándor, Pallag László és Szabadi Béla.) Boros Imre PHARE-miniszter szerint annak sincs jelentősége, ha Torgyán ki akar lépni a koalícióból, mert ez a frakció hatáskörébe tartozik, és ott már többször vereséget szenvedett a pártelnök. A miniszter hozzátette, Torgyán ismét saját érdekeinek elfedésére kívánja használni az FKGP logóját, de már csak azt tudja felhasználni, a tagságot nem. A kisgazdavezér egyébként tájékoztatóján szólt Boros Imre sorsáról is. Mint mondta, Orbán Viktor miniszterelnök nem térhet ki a Boros visszahívását indítványozó kisgazdadöntés teljesítése elől. .. Orbán Viktornak nem is kell tárgyalnia velem erről, mivel én vagyok jogosult delegálni és visszahívni a kisgazda minisztereket a koalíciós szerződés értelmében, ezt pedig a miniszterelnöknek is el kell fogadnia ” - mondta, miután Orbán korábban nem járult hozzá Boros leváltásához. A miniszterelnök Gödöllőn csak annyit mondott Torgyán szavaira: „az ajtóm nyitva áll”. Kijelentette, szívesen áll minden egyeztetés elé, ha a parlament bármely pártjának vezetője - különösen, ha koalíciós pártról van szó - úgy gondolja, valamit meg kell beszélnie a kormányfővel. A kisgazdaelnök a többi kisgazda kormánytagot is bírálta. Szabó János honvédelmi miniszternek - aki szívesen közvetítene a különböző kisgazda csoportok között az egység megteremtéséért - azt üzente: hagyja abba a kisgazdapárt ellen folyó megkonstruált támadássorozatban való tevékeny részvételét. Az FKGP elnöke levelet is írt Szabónak, amelyben úgy vélte, tetteit az mozgatja, hogy joggal tart miniszteri tevékenységének szakmai értékelésétől. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszterrel - aki ellen a napokban fegyelmit indítottak - Torgyán úgy fogalmazott: már többször kénytelen volt megvédeni a minisztert a helyi szervezete előtt, a Pest megyei szervezet is több alkalommal kívánta már az eltávolítását. - Teljes politikai karrierjét nekem köszönheti, de a hála nem emberi kategória - mondta. Megjegyezte azt is: személyes vendégeként meghívta őt a ceglédi gyűlésre. Turi-Kovács erre úgy reagált: még nem kapott hivatalos értesítést, de amúgy is el akart menni Ceglédre. Szavazati joga azonban nem lesz, mivel párttagságát felfüggesztették. Ezzel egyébként egyre többen vannak így, következésképpen Torgyánnak egyre kevesebb a félnivalója, még ha a nagyválasztmányon bizalmatlansági indítványt nyújtanak is be ellene. Nem vehet részt a nagyválasztmányon Balogh Gyula, a párt szervező főtitkára, Szabolcs megyei pártelnök sem, aki ellen tegnap indítottak fegyelmit. Ezt az elnökség többek között azzal indokolta, hogy Torgyán kórházi kezelése idején a párt nevében nyilatkozott, valamint hogy Szabolcsban alkotmányellenesen felfüggesztett több helyi vezetőt. Az utóbbit Balogh cáfolta. Mint lapunknak elmondta, felfüggesztésének igazi oka, hogy nem értett egyet Turi-Kovács Béla, illetve a „reformerek” fegyelmijével. Hozzátette, tudomása szerint Torgyán megkísérel majd a kilépni a koalícióból, amit nem fognak megszavazni a küldöttek. Balogh elmondta azt is, mindenképpen elmegy a nagy választmányra, és az összes kisgazdát arra kéri: közösen váltsák le a jelenlegi elnökséget, ellenkező esetben az FKGP sorsa a biztos bukás. Otthon van a burtönviselt képviselő NÉPSZAVA-MTI-információ A kisgazdapártból kizárt és immár független képviselő, Székely Zoltán tegnaptól házi őrizetben van. Több mint négy hónapot töltött előzetes letartóztatásban, míg végül tegnap kiengedték a Nagy Ignác utcai Fővárosi Büntetésvégrehajtási Intézetből. A vesztegetéssel gyanúsított törvényhozó ügyében a Fővárosi Bíróság döntött, a Fővárosi Főügyészség indítványára. Futó Barnabás, a képviselő ügyvédje elmondta: védencének azért kellett péntekig várnia a csütörtöki döntés végrehajtására, mert az ügyészségnek nyilatkoznia kellett a bírósági döntés helybenhagyásáról vagy a fellebbezésről. Lapunk kérdésére megerősítette, hogy Székely Zoltánnál a házi őrizet legenyhébb módját rendelték el. A képviselőnek nem kell jeladó karperecét viselnie, s a rendőrség sem őrzi őt állandóan. Bár lakását nem hagyhatja el, de egészségi állapota miatt szabadon járhat kórházi kezelésekre. Az ügyvéd többször kérte az ügyészségtől védence szabadlábra helyezését és a házi őrizet elrendelését Székely Zoltán rossz egészségi állapota miatt. A jelenleg független képviselő előzetes letartóztatása alatt kétszer került a tököli rabkórházba szív- és érrendszeri, valamint gerincpanaszokkal. Székelyt tavaly október 12-én a fővárosban az ügyészség tetten érte, amikor a közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként 20 millió forintot vett át Balla Dániel vállalkozótól. Decemberben őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Több büntetőeljárás van folyamatban ellene hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt. Székely Zoltánnál a házi őrizet legenyhébb módját rendelték el A beteg Székely képviselő örömmel hagyta maga mögött a négy hónapot NÉPSZAVA Egységes baloldali demonstráció MTI-információ Közös nagygyűlésen vettek részt Tatabányán a MSZOSZ, a Magyar Szocialista Párt, a Munkáspárt és az egységbe tömörült szociáldemokrata pártok képviselői. Az MSZOSZ elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány az európai uniós csatlakozási felkészülést saját érdekei és céljai alá rendeli. Sándor László azt mondta, tízpontos követelést állítottak öszsze a közhangulat és a társadalmi béke javítására, amit a május 1-jei ünnepségeken ismertetnek. A munkavállalók és a nyugdíjasok érdekében szervezett tatabányai nagygyűlésen Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke úgy vélte, hogy a kormány, akárcsak egykor Rodolfo, mosolygós arccal csapja be a népet, s közben a saját és klientúrája zsebét tömi. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szerint a munkavállalók és a nyugdíjasok csak akkor számíthatnak helyzetük javítására, ha pártja bekerül a parlamentbe. Balogh László, a Szociáldemokrata Unió alelnöke arról beszélt, hogy az egységes szervezet közösen küzd a társadalmi jólétért. Pokorni a koalíció mindkét tagjával tárgyalni akar Kirády Attila, László Boglár NÉPSZAVA Pokorni Zoltán szerint folyamatos az egyeztetés a Fidesz és MDF között a választások előtti közös feladatokról és kiváló az összhangjuk kormányzati szinten is. A Fidesz pártelnökjelöltje lapunknak azt mondta, hogy konkrét tárgyalások még nem voltak és lehetséges időpontjukról egyelőre nem is kíván nyilatkozni. Az MDF elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, a választási együttműködésről majd a két párt által kijelölt politikusok tárgyalnak, de nem a sajtón keresztül kell erről vitázni. Dávid Ibolya szerint azonban a szavazók a két párt egyikének sem fogják megbocsátani, ha a kormányzati időből hátralevő egy évben az esetleges együttműködésre helyezik a fő hangsúlyt és nem a kormányzati teljesítményre. Dávid ugyanis a felmutatott eredményekben látja a koalíció erősségét, és úgy tartja, az MDF és a Fidesz csak akkor nyerhet jövőre elég szavazatot, ha most erre koncentrál, így képesek ugyanis távolt tartani az MSZP-t és a MIÉP-et a kormányzati hatalomtól. Dávid Ibolya arra nem kívánt válaszolni, hogyan reagálna, ha a Fidesz az egyeztetések újrakezdését kezdeményezné. Pokorni Zoltán a Fidesz szövetségi politikájáról lapunknak azt mondta, hogy nem vetették el a választási együttműködést a Független Kisgazdapárttal sem. Azt azonban hozzátette, hogy az FKGP-ben mindennapossá vált politikai feszültség a közös munkára is kihathat. Ugyanakkor a koalíciónak, így a kisgazdapártnak is az az érdeke, hogy végrehajtsák a kormányprogramot és megnyerjék a következő választásokat. Mint mondta, szükség van a kisgazda szavazók voksaira, ezért most az a legfontosabb, hogy rend legyen a pártban. Pokorni Zoltán leszögezte: a Fidesz az úgynevezett reformkisgazdákkal, illetve a különböző platformokkal valóban nem kíván külön választási szövetséget kötni. Rádiós elbocsátások júniustól Lakos Nóra NÉPSZAVA A Magyar Rádió tegnapi kibővített vezetői értekezletén Szíjártó István ügyvezető elnök beszámolt a várható létszámleépítésről. Már korábban tájékoztatta az MR kuratóriumi elnökségét, hogy saját hatáskörben vizsgálja meg a létszámleépítés lehetőségét. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a Pénzügyminisztériumnak megküldött költségvetési támogatási igény szerint az intézkedés 180 embert érinthet. Az intézmény adófőszerkesztői és igazgatói május végéig fejezik be részlegük átvilágítását. Gyakorlatilag azt nézik majd meg, hány emberrel lehetne gazdaságosan működtetni a hozzájuk tartozó osztályokat, s így véső soron a rádiót. Ezután döntenek arról, kiket küldenek el. Az elbocsátások nem egyszerre és nem tömegesen történnek, így június végéig a létszámcsökkentés első köre fejeződhet be. Krassó László, az intézmény szóvivője lapunknak elmondta: nem napi leépítési kényszerről van szó, de hosszú távon mindenképpen csökkenteni kell a dolgozók létszámát. Ettől legalább annyi pénz megtakarítását remélik, amennyivel fel lehet emelni az ott maradók fizetését. itt Két vezetőt feláldoznak Az RTL Klub „szakmai hibájáért”felelnek NÉPSZAVA-információ Személyi konzekvenciái is lesznek annak, hogy az RTL Klub levetítette Frei Tamás egy orosz bérgyilkossal készített riportját, amiben a bérgyilkos megjelölte azt az összeget, amelyért megölné a magyar kormányfőt. A Népszava úgy értesült, a jövő héten jelentik be hivatalosan, hogy Pillér Andrást, az RTL Klub vezérigazgatóját és Gyöngyösi Bence programigazgatót terheli a felelősség a szakmai hiba miatt, így várhatóan meg kell válniuk pozíciójuktól. Pillér szerint a felelősség nem a riportert, hanem az RTL Klubot terheli a sugárzásért. Frei műsorát nem is veszik le a tévé programjáról. Szabó Stein Imre, a csatorna kommunikációs igazgatója csütörtökön a képernyőn és közleményben is elnézést kért Orbán Viktor miniszterelnöktől, a tegnapi sajtótájékoztatón pedig elismerte, hogy szakmai hibát követtek el.