Népszava, 2001. április (129. évfolyam, 77-100. sz.)

2001-04-28 / 99. szám

2 2001. ÁPRILIS 28., SZOMBAT RÖVIDEN A bíboros a pátriárkához megy Május 8-ra meghívta Paskai László bíborost a konstantinápo­lyi pátriárka, aki négy napot töl­tött Magyarországon. I. Bartolo­­maiosz hivatalos látogatásán ha­zai egyházi vezetőkkel is találko­zott. Orbán Viktor kormányfőtől magas kitüntetést vett át és dísz­doktorrá avatták a Pázmány Páter Katolikus Egyetemen. A pátriárka tegnapi tihanyi látogatásán elis­merően szólt az ortodoxok és a római katolikusok jó kapcsolatá­ról és a hatékony teológiai párbe­szédről. Torgyán pert nyert Csu­rka ellen A kisgazda pártelnök első fokon megnyerte a MIÉP elnöke ellen indított személyiségi jogi perét. Torgyán József azért perelte be Csurka Istvánt, mert az hazugnak és elmebetegnek nevezte őt a Ma­gyar Fórum tavaly október 19-i számában. A Pesti Központi Ke­rületi Bíróság nem jogerős ítélete szerint a holland gazdák Magyar­­országra telepítésének ötlete kap­csán Csurka István valótlanul ál­lította, hogy az ügyben a földmű­velésügyi miniszter minden sza­va hazugság, illetve hogy elme­­háborodottként viselkedik. Fiatalok a párbeszéd hiányáról A fiatalok megítélése szerint ma a legtöbb gondot az alkoholiz­mus, és annak következményei, a kábítószerek, valamint az erő­szak elterjedése jelenti. Erről beszéltek azon a regionális ta­nácskozáson, amelyet az ősszel tartandó New York-i ENSZ- közgyűlésre készülve európai és közép-ázsiai országokból érke­zett fiatalok részvételével ren­deztek Budapesten. A résztve­vők gyermekjogi kérdéseket vi­tattak meg, de kiderült az is, hogy a hazai fiatalok a párbe­széd fórumainak megteremtését, a fiatalok és a felnőttek közötti kapcsolatok intézményes kiépí­tését tartják az egyik legfonto­sabb teendőnek. Biztonságpolitikai konferencia A biztonságpolitikát ért kihívá­sokat csak nemzetközi összefo­gással lehet megnyugtatóan ke­zelni. Ezt mondta Deák Péter biztonságpolitikai szakértő azon a tudományos konferencián, amelyet Szegeden tartottak a ha­zai demokratizálódási folyamat­ról. Szombati Béla, a Külügymi­nisztérium Integrációs Államtit­kárságának helyettes vezetője hozzátette, a biztonságpolitika fogalmának ma már a gazdasá­gi, környezeti, társadalmi, kul­turális és politikai tényezők is részét képezik. BELFÖLD Egyenlően állnak a nagy pártok A Fidesz behozta az MSZP-t, de a többség az utóbbi győzelmét jósolja A Gallup közvélemény-kutatása szerint a Fidesz gyakorlatilag beérte az MSZP-t, az utóbbi négy hónapban a legnagyobb kor­mánypárt támogatottsága 7 százalékponttal nőtt. A Medián sze­rint is csökkent a különbség a két párt között, de nem ilyen nagy arányban. Mindkét cég szerint a megkérdezettek az MSZP-t tartják a 2002-es választások esélyesének. Lakos Nóra NÉPSZAVA A pártot választó biztos szavazók körében az MSZP támogatottsá­ga a Gallup áprilisi adatai szerint 43 százalék, ez az arány március­ban 45 százalék, tavaly decem­berben pedig 49 százalék volt. A Fideszt támogatók aránya a pártot választó biztos szavazók körében most 40 százalék, márciusban 39 százalék, tavaly decemberben még csak 33 százalék volt. A Fi­desz tehát összesen jelentős, 7 százalékpontos növekedést ért el a pártot választók körében, amivel gyakorlatilag beérte az MSZP-t. A Medián áprilisi köz­vélemény-kutatása szerint ugyan­akkor a biztos szavazók körében az MSZP támogatottsága 35 szá­zalék, ez az arány a múlt hónap­ban 29 százalék, februárban pe­dig 39 százalék volt. A Fidesz tá­mogatottságáról a Medián ugyan­ebben a körben 27 százalékot mutatott, az utóbbi három hónap­ban ez az arány náluk 24-29 szá­zalék között mozgott. A Gallup szerint, ha most len­nének a választások, 23 százalék szavazna az MSZP-re és 22 szá­zalék a Fideszre. Ebből a szem­pontból 1999 őszén az MSZP előnye még 13 százalékpont volt a Fidesz előtt, tavaly ősszel 11 százalékpont, míg az idén feb­ruárban már csak 4, márciusban 2, áprilisban pedig 1 százalék­­pontra olvadt. A távolság csökke­nése elsősorban az MSZP relatív gyengülésének és nem a Fidesz erősödésének a következménye - olvasható a Gallup elemzésében. A MIÉP már második hónapja a parlamentbe jutási küszöb felett szerepel a Gallup közvélemény­kutatásaiban. A pártot választók között a MIÉP támogatóinak ará­nya egy hónappal ezelőtt 5 száza­lék volt, az áprilisi mérésben ez 6 százalékra nőtt. Ezzel ellentétes a tendencia az SZDSZ esetében: jelentősen visszaesett a rájuk sza­vazók aránya. A pártot választók körében az SZDSZ támogatottsá­ga 2000 decembere és 2001 feb­ruárja között rendre 8-7 százalék körül volt, ami márciusra a felé­re, 4 százalékra zuhant vissza, és most áprilisban is ezen a szinten stagnált. Ezzel az SZDSZ ismét a parlamentbe jutási küszöb alá ke­rült. A Medián szerint az SZDSZ márciusi 8 százalékos támogatott­sága 5 százalékra esett vissza, ami éppen hogy elég a parlamentbe jutáshoz. A Gallup az MDF támogatott­ságát 4 százalékra jelzi a pártot vá­lasztók között, a kisgazdapárt tá­mogatottsága 2 százalék. A Me­dián szerint az MDF és a MIÉP egyaránt 3 százalékon áll, míg az FKGP támogatottsága áprilisban 2 százalékos a biztos szavazóknál. A Gallup szerint jelentősen nőtt a választásokon a Fidesz győzelmét jóslók aránya, ám to­vábbra is az MSZP-t tartják a leg­esélyesebbnek. A Gallup adatai azt mutatják: az emberek 35 szá­zaléka véli úgy, hogy a választá­sokat most az MSZP nyerné és 30 százalék várja a Fideszt győztes­nek. A Medián felmérése: a biz­tos szavazók 40 százaléka tartja az MSZP-t 29 százalék pedig a Fideszt a legesélyesebbnek. Azok aránya, akik azt mond­ták, hogy egészen biztosan nem mennének el választani, ha most rendeznék a parlamenti választá­sokat, 18 százalék volt, 27 száza­lék pedig nem tudja, kire szavaz­na - írja a Gallup. Ez azt jelenti, hogy az emberek csaknem fe­lének (45 százalék) nincs pártel­kötelezettsége. A Medián szerint 58 százalék menne el biztosan szavazni, ami 4 százalékkal keve­sebb az utóbbi két hónapban mértnél és megegyezik a januári adatokkal, ugyanakkor most 17 százalék mondja azt, hogy bizto­san nem szavazna. Kisgazda hadüzenet a Fidesznek Folytatás az 1. oldalról A kisgazda kormánytagok, a me­gyék és a frakció többsége sem áll már ki az elnök mellett, és lapunk úgy tudja, alig tíz országgyűlési képviselő támogatására számít­hat, ha kilép. (Leghűségesebb tá­mogatói között van Cseh Mária, Czoma Kálmán, Gyimóthy Géza, Homoki János, Kávássy Sándor, Pallag László és Szabadi Béla.) Boros Imre PHARE-miniszter szerint annak sincs jelentősége, ha Torgyán ki akar lépni a koalí­cióból, mert ez a frakció hatáskö­rébe tartozik, és ott már többször vereséget szenvedett a pártelnök. A miniszter hozzátette, Torgyán ismét saját érdekeinek elfedésére kívánja használni az FKGP logó­ját, de már csak azt tudja felhasz­nálni, a tagságot nem. A kisgazdavezér egyébként tá­jékoztatóján szólt Boros Imre sor­sáról is. Mint mondta, Orbán Vik­tor miniszterelnök nem térhet ki a Boros visszahívását indítványozó kisgazdadöntés teljesítése elől. .. Orbán Viktornak nem is kell tár­gyalnia velem erről, mivel én va­gyok jogosult delegálni és vissza­hívni a kisgazda minisztereket a koalíciós szerződés értelmében, ezt pedig a miniszterelnöknek is el kell fogadnia ” - mondta, miután Orbán korábban nem járult hozzá Boros leváltásához. A miniszterelnök Gödöllőn csak annyit mondott Torgyán szavaira: „az ajtóm nyitva áll”. Kijelentette, szívesen áll minden egyeztetés elé, ha a parlament bármely pártjának vezetője - kü­lönösen, ha koalíciós pártról van szó - úgy gondolja, valamit meg kell beszélnie a kormányfővel. A kisgazdaelnök a többi kis­gazda kormánytagot is bírálta. Szabó János honvédelmi minisz­ternek - aki szívesen közvetítene a különböző kisgazda csoportok között az egység megteremté­séért - azt üzente: hagyja abba a kisgazdapárt ellen folyó meg­konstruált támadássorozatban való tevékeny részvételét. Az FKGP elnöke levelet is írt Szabó­nak, amelyben úgy vélte, tetteit az mozgatja, hogy joggal tart mi­niszteri tevékenységének szak­mai értékelésétől. Turi-Kovács Béla környezetvé­delmi miniszterrel - aki ellen a napokban fegyelmit indítottak - Torgyán úgy fogalmazott: már többször kénytelen volt megvé­deni a minisztert a helyi szerve­zete előtt, a Pest megyei szerve­zet is több alkalommal kívánta már az eltávolítását. - Teljes poli­tikai karrierjét nekem köszönheti, de a hála nem emberi kategória - mondta. Megjegyezte azt is: személyes vendégeként meghívta őt a ceglédi gyűlésre. Turi-Ko­vács erre úgy reagált: még nem kapott hivatalos értesítést, de amúgy is el akart menni Ceglédre. Szavazati joga azonban nem lesz, mivel párttagságát felfüggesztet­ték. Ezzel egyébként egyre töb­ben vannak így, következéskép­pen Torgyánnak egyre kevesebb a félnivalója, még ha a nagyválaszt­mányon bizalmatlansági indít­ványt nyújtanak is be ellene. Nem vehet részt a nagy­vá­lasztmányon Balogh Gyula, a párt szervező főtitkára, Szabolcs megyei pártelnök sem, aki ellen tegnap indítottak fegyelmit. Ezt az elnökség többek között azzal indokolta, hogy Torgyán kórhá­zi kezelése idején a párt nevé­ben nyilatkozott, valamint hogy Szabolcsban alkotmányellene­sen felfüggesztett több helyi ve­zetőt. Az utóbbit Balogh cáfolta. Mint lapunknak elmondta, fel­függesztésének igazi oka, hogy nem értett egyet Turi-Kovács Béla, illetve a „reformerek” fe­gyelmijével. Hozzátette, tudo­mása szerint Torgyán megkísé­rel majd a kilépni a koalícióból, amit nem fognak megszavazni a küldöttek. Balogh elmondta azt is, mindenképpen elmegy a nagy választmányra, és az összes kisgazdát arra kéri: közösen váltsák le a jelenlegi elnökséget, ellenkező esetben az FKGP sor­sa a biztos bukás. Otthon van a burtönviselt képviselő NÉPSZAVA-MTI-információ A kisgazdapártból kizárt és im­már független képviselő, Szé­kely Zoltán tegnaptól házi őri­zetben van. Több mint négy hó­napot töltött előzetes letartózta­tásban, míg végül tegnap kiengedték a Nagy Ignác utcai Fővárosi Büntetés­végrehajtási Inté­zetből. A vesztege­téssel gyanúsított törvényhozó ügyé­ben a Fővárosi Bíróság döntött, a Fővárosi Főügyészség indítvá­nyára. Futó Barnabás, a képviselő ügyvédje elmondta: védencének azért kellett péntekig várnia a csütörtöki döntés végrehajtásá­ra, mert az ügyészségnek nyilat­koznia kellett a bírósági döntés helybenhagyásáról vagy a fel­lebbezésről. Lapunk kérdésére megerősítette, hogy Székely Zoltánnál a házi őrizet legeny­hébb módját rendelték el. A kép­viselőnek nem kell jeladó kar­perecét viselnie, s a rendőrség sem őrzi őt állandóan. Bár laká­sát nem hagyhatja el, de egész­ségi állapota miatt szabadon jár­hat kórházi kezelésekre. Az ügyvéd többször kérte az ügyészségtől védence szabad­lábra helyezését és a házi őrizet elrendelését Szé­kely Zoltán rossz egészségi állapota miatt. A jelenleg független képviselő előzetes letartózta­tása alatt kétszer került a tököli rab­kórházba szív- és érrendszeri, valamint gerincpanaszokkal. Székelyt tavaly október 12-én a fővárosban az ügyészség tetten érte, amikor a közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnöke­ként 20 millió forintot vett át Balla Dániel vállalkozótól. De­cemberben őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyez­ték. Több büntetőeljárás van fo­lyamatban ellene hivatalos sze­mély által fontosabb ügyben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt. Székely Zoltánnál a házi őrizet legenyhébb módját rendelték el A beteg Székely képviselő örömmel hagyta maga mögött a négy­ hónapot NÉPSZAVA Egységes baloldali demonstráció MTI-információ Közös nagygyűlésen vettek részt Tatabányán a MSZOSZ, a Ma­gyar Szocialista Párt, a Munkás­párt és az egységbe tömörült szo­ciáldemokrata pártok képviselői. Az MSZOSZ elnöke elfogadha­tatlannak nevezte, hogy a kormány az európai uniós csatlakozási fel­készülést saját érdekei és céljai alá rendeli. Sándor László azt mondta, tízpontos követelést állítottak ösz­­sze a közhangulat és a társadalmi béke javítására, amit a május 1-jei ünnepségeken ismertetnek. A munkavállalók és a nyugdí­jasok érdekében szervezett tata­bányai nagygyűlésen Juhász Fe­renc, az MSZP alelnöke úgy vél­te, hogy a kormány, akárcsak egykor Rodolfo, mosolygós arc­cal csapja be a népet, s közben a saját és klientúrája zsebét tömi. Thürmer Gyula, a Munkáspárt el­nöke szerint a munkavállalók és a nyugdíjasok csak akkor számít­hatnak helyzetük javítására, ha pártja bekerül a parlamentbe. Ba­logh László, a Szociáldemokrata Unió alelnöke arról beszélt, hogy az egységes szervezet közösen küzd a társadalmi jólétért. Pokorni a koalíció mindkét tagjával tárgyalni akar Kirády Attila, László Boglár NÉPSZAVA Pokorni Zoltán szerint folyama­tos az egyeztetés a Fidesz és MDF között a választások előtti közös feladatokról és kiváló az össz­hangjuk kormányzati szinten is. A Fidesz pártelnökjelöltje lapunk­nak azt mondta, hogy konkrét tár­gyalások még nem voltak és le­hetséges időpontjukról egyelőre nem is kíván nyilatkozni. Az MDF elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, a választási együttműködésről majd a két párt által kijelölt politikusok tárgyal­nak, de nem a sajtón keresztül kell erről vitázni. Dávid Ibolya szerint azonban a szavazók a két párt egyikének sem fogják meg­bocsátani, ha a kormányzati idő­ből hátralevő egy évben az esetle­ges együttműködésre helyezik a fő hangsúlyt és nem a kormány­zati teljesítményre. Dávid ugyan­is a felmutatott eredményekben látja a koalíció erősségét, és úgy tartja, az MDF és a Fidesz csak akkor nyerhet jövőre elég szava­zatot, ha most erre koncentrál, így képesek ugyanis távolt tartani az MSZP-t és a MIÉP-et a kor­mányzati hatalomtól. Dávid Ibo­lya arra nem kívánt válaszolni, hogyan reagálna, ha a Fidesz az egyeztetések újrakezdését kezde­ményezné. Pokorni Zoltán a Fidesz szö­vetségi politikájáról lapunknak azt mondta, hogy nem vetették el a választási együttműködést a Független Kisgazdapárttal sem. Azt azonban hozzátette, hogy az FKGP-ben mindennapossá vált politikai feszültség a közös mun­kára is kihathat. Ugyanakkor a koalíciónak, így a kisgazdapárt­nak is az az érdeke, hogy végre­hajtsák a kormányprogramot és megnyerjék a következő válasz­tásokat. Mint mondta, szükség van a kisgazda szavazók voksai­­ra, ezért most az a legfontosabb, hogy rend legyen a pártban. Po­­korni Zoltán leszögezte: a Fidesz az úgynevezett reformkisgazdák­kal, illetve a különböző platfor­mokkal valóban nem kíván külön választási szövetséget kötni. Rádiós elbocsátások júniustól Lakos Nóra NÉPSZAVA A Magyar Rádió tegnapi kibőví­tett vezetői értekezletén Szíjártó István ügyvezető elnök beszá­molt a várható létszámleépítésről. Már korábban tájékoztatta az MR kuratóriumi elnökségét, hogy sa­ját hatáskörben vizsgálja meg a létszámleépítés lehetőségét. Mint arról lapunkban már beszámol­tunk, a Pénzügyminisztériumnak megküldött költségvetési támo­gatási igény szerint az intézkedés 180 embert érinthet. Az intéz­mény adófőszerkesztői és igazga­tói május végéig fejezik be rész­legük átvilágítását. Gyakorlatilag azt nézik majd meg, hány ember­rel lehetne gazdaságosan működ­tetni a hozzájuk tartozó osztályo­kat, s így véső soron a rádiót. Ez­után döntenek arról, kiket külde­nek el. Az elbocsátások nem egy­szerre és nem tömegesen történ­nek, így június végéig a létszám­­csökkentés első köre fejeződhet be. Krassó László, az intézmény szóvivője lapunknak elmondta: nem napi leépítési kényszerről van szó, de hosszú távon minden­képpen csökkenteni kell a dolgo­zók létszámát. Ettől legalább annyi pénz megtakarítását remé­lik, amennyivel fel lehet emelni az ott maradók fizetését. i­­tt Két vezetőt feláldoznak Az RTL Klub „szakmai hibájáért”felelnek NÉPSZAVA-információ Személyi konzekvenciái is lesz­nek annak, hogy az RTL Klub le­vetítette Frei Tamás egy orosz bérgyilkossal készített riportját, amiben a bérgyilkos megjelölte azt az összeget, amelyért megöl­né a magyar kormányfőt. A Nép­szava úgy értesült, a jövő héten jelentik be hivatalosan, hogy Pil­lér Andrást, az RTL Klub vezér­­igazgatóját és Gyöngyösi Bence programigazgatót terheli a fele­lősség a szakmai hiba miatt, így várhatóan meg kell válniuk pozí­ciójuktól. Pillér szerint a felelős­ség nem a riportert, hanem az RTL Klubot terheli a sugárzásért. Frei műsorát nem is veszik le a tévé programjáról. Szabó Stein Imre, a csatorna kommunikációs igazgatója csütörtökön a képer­nyőn és közleményben is elné­zést kért Orbán Viktor miniszter­­elnöktől, a tegnapi sajtótájékoz­tatón pedig elismerte, hogy szak­mai hibát követtek el.

Next