Népszava, 2001. május (129. évfolyam, 101-126. sz.)
2001-05-02 / 101. szám
2 2001. MÁJUS 2., SZERDA BELFÖLD RÖVIDEN Nyilvánosság Klub a népszámláló tisztekről A demokrácia állampolgári környezetét védelmező alkotmányos jogokat sértették meg a kötelező népszámlálásra álcázottan beosztott rendőrtisztek azzal, hogy „polgári otthonokban néztek körül, a magánéletet tanulmányozták, az egyének vagyontárgyait és privát szokásait figyelték meg” - áll a Nyilvánosság Klub állásfoglalásában. A szervezet szerint ezzel a közbizalmat rendítették meg, az alkotmányos demokrácia fundamentumát. A Nyilvánosság Klub szerint jóvátehetetlenül. Diszkriminált igazgató-jelölt?_______ Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul az MSZP a debreceni színházigazgató-választással kapcsolatban - közölte Juhászné Lévai Katalin megyei pártelnök. A politikus szerint az alkotmánynak a hivatal viseléséhez való jogról rendelkező része sérült akkor, amikor politikai múltja miatt nem Halasi Imrét választotta meg a debreceni Csokonai Színház élére a városi közgyűlés. A döntés előtt ugyanis Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere utalt "az egyik jelölt" korábbi politikai szerepvállalására, s negatívumként értékelte - mondta Juhászné. Halasit a szakmai szakértői bizottság egyhangúan a legjobb pályázónak ítéli meg a debreceni színi direktori posztra. Helyette azonban Csurka Istvánt választották meg, mert ő 1994- ben az MSZP Zala megyei listájáról bejutott az Országgyűlésbe. Göncz párbeszédet sürget a státustörvényről Az anyanemzet morális kötelessége, hogy a határon túl élő magyarok iskolázása, kulturális színvonala, tudata fenntartásáért megtegye a tőle telhetőt. Egyebek között ezzel érvelt a státustörvény mellett a volt magyar köztársasági elnök dunaszerdahelyi látogatásán. Göncz Árpád úgy vélte, az utóbbi években sokat javult a magyar-szlovák viszony. De - mint mondta - nem eleget. A politikus a csallóközi városban tartott irodalmi fórumon reményét fejezte ki, hogy mind a szlovák, mind a román kormány megvitatja a státustörvényt a magyar kormánnyal. Boros: szüksége van a kisgazdákra a Fidesznek MTI-információ A kisgazdapárt megtisztulva 2002 után is stabil koalíciós partner lehet, s most az a cél, hogya hét végén Budapesten tartandó, a Polgári Reform Platform szervezte rendezvényen minél többen sorakozzanak fel a megújulást támogató kisgazdák mögött - mondta Cegléden Boros Imre kisgazda tárca nélküli miniszter. Szerinte Torgyán jelenlegi politizálásával szavakban kiáll ugyan a koalíció mellett, valójában azonban igyekszik instabillá tenni a kormánykoalíciót. Emiatt viszont mindinkább gyengül a hozzá hű hívek tábora, egyre többen fordulnak el tőle, mások pedig elvtelenül, egy beígért magas pozíció reményében tartanak ki mellette. Boros Imre úgy vélte: hamarosan eldől, melyik kisgazda oldal az erősebb, hitelesebb. Amennyiben a Torgyán nélküli kisgazdák a következő egy évben vissza tudják szerezni a párt támogatottságát, hogy a parlamenti küszöb fölé kerülhessen az FKGP, úgy a párt stabil, megbízható partnere lesz a Fidesznek - fogalmazott a miniszter. Boros Imre hozzátette még: a választásokon a Fidesznek szüksége lesz a kisgazda partnerre. NÉPSZAVA Május 1. a munkavállalók érdekeiért Folytatás az 1. oldalról Az MSZOSZ elnöke felolvasta a szövetség által összeállított 12 pontos követelést is, amelyben a munkavállalók életkörülményeinek javítására szolgáló kívánalmakat fogalmazták meg. A konföderáció értelmezése szerint a közeljövő legfontosabb feladata, hogy igyekezzenek javítani az életminőséget, csökkenteni a munkaidőt, megállítani a munkahelyek megszüntetését. Célnak tartják az Európai Unió munkajogi alapelveinek maradéktalan adoptálását, valamint a társadalmi párbeszéd újbóli megteremtését. A Munka törvénykönyvének módosítására utalt a hat szakszervezeti szövetség (az Autonóm Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, az MSZOSZ, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) által közösen elkészített „Kiáltvány 2001” is, melyben a szövetségek közös követeléseikkel igyekeztek újra bizonyítani egységüket. A városligeti fórumon a szakszervezeti vezetők arról biztosították az MSZP elnökét, hogy alapvetően támogatják a szocialisták által kezdeményezett népszavazást. Az MSZOSZ kivételével azonban a tagságra akarják bízni annak eldöntését, hogy egyetértenek-e a sorkatonai szolgálatra vonatkozó kérdéssel. Ugyanakkor hajlandók egyeztetni a szocialista párttal azokról a kérdésekről, amelyek a munkavállalókra vonatkozhatnak az MSZP programjában. A szakszervezetek május elsejei ünnepségén a meghirdetett tiltakozások helyét gyorsan átvette a szórakozás, a majális hangulata. Az emberek szívesebben hallgatták a szakszervezeti vezetők célkitűzéseit a söröskorsók mellett, mint a pódiumok előtt. A tiltakozások iránti csekély érdeklődésről egy ágazati szakszervezeti szakember így vélekedett: „Talán nem véletlen, hogy a munkavállalók legnagyobb ünnepét sikerült összevonni a hétvégével, hiszen egy 3 napos tavaszi hétvégén a dolgozó inkább elutazik, mintsem hogy a kormány intézkedései ellen demonstráljon. Egyébként is az Mt. módosítása után meg kell szokni a szombati munkavégzést. ” Az MSZP a kormány leváltására készül A szocialisták véget akarnak vetni annak, hogy a Fidesz vezette kormány zsákmánynak tekinti az országot és annak is, hogy Magyarország a Fidesz közeli cégek országa legyen. Egyebek között erről is beszélt a Magyar Szocialista Párt elnöke pártja városligeti rendezvényén. Kovács László szerint a kormány folytatja a „Kész átverés show”-t, üres ígéretekkel orránál fogva vezeti az egész országot, és ehhez meghamisított statisztikai adatokat használ. Az MSZP nemcsak ennek akar véget vetni, hanem annak is, hogy az embereknek félniük kelljen állásuk elvesztésétől, csak azért, mert mást gondolnak, mint a kormány. Kovács azt is felháborítónak nevezte, hogy számlálóbiztosnak álcázott kormányőrök kutakodnak egyszerű emberek életében, csak azért, mert azok közel laknak fontos vezetőkhöz. A szocialisták elnöke szerint időszerű a szociális fordulat megteremtése, hogy a rendszerváltás végre kiterjedhessen az életkörülményekre is. Kovács László utalt rá, hogy a hazai árak már elérték az európaiakat, de szükség van a bérek igazítására is. Ennek jegyében ígérik a szocialisták, hogy kedvezményekkel fogják ösztönözni a munkaadókat mindazoknak az érdekében, akik ma munkavállalás szempontjából hátrányosan megkülönböztetettek: gyedről, gyesről visszatérők, illetve sorkatonai szolgálatuk után munkát keresők. Az MSZP elnöke azt is ígérte, hogy pártja - választási győzelme esetén - visszaállítja a Munka törvénykönyvének korábbi szabályozását. Valótlannak nevezte a miniszterelnök közlését, miszerint a szocialisták a módosított szabályozást támogatják, hiszen szembetűnő a vezető kormánypárt és az MSZP közötti nézetkülönbség e téren. Kovács László megdöbbentően aktuálisnak érzi azt a több évszázados jelszót, amely munkát és kenyeret követel a munkavállalóknak. Megfogalmazása szerint ma a bérből élő családok között legalább 400 ezerre tehető azoknak a száma, amelyekben a gyerekeknek nem teremthetőek megfelelő életkörülmények. Ezt is meg akarják szüntetni a szocialisták annak a pártbeli vezérgondolatnak a jegyében, amely szerint a szegénység fogalma nem lehet ismeretes Magyarországon. Kovács azt mondta: az MSZP-nek le kell váltania a jelenlegi kormányt, mert az ma úgy tekint az országra, mint a rablás színterére. A szocialisták viszont, ha nyernek, szolgálni akarnak. Elkészült az SZDSZ választási stratégiája A volt államfő szerint gyűlöletfalak választják el a politika jelenlegi résztvevőit egymástól. Göncz Árpád ezt nagyon veszélyesnek tartja. A tavaly leköszönt köztársasági elnök hangos kampányra számít a 2002-es országgyűlési választások előtt. A politikus a Szabad Demokraták Szövetségének az óbudai hajógyári szigeten rendezett háromnapos majálisán vett részt, ahol mintegy kétmillió forintot gyűjtöttek össze a jándi árvízkárosultaknak. A rendezvényen az SZDSZ elnöke lapunknak elmondta, hogy pártja befejezte választási stratégiájának elkészítését, így a vezető testületek most dolgozzák ki annak részleteit, hogy miképpen lehet a leghatékonyabban eljuttatni a választókhoz a párt programját. Demszky Gábor kifejtette, hogy a program sarokpontjai a tiszta közélet és a demokratikus intézmények - elsősorban a parlament szerepének és hitelének visszaállítása. Ahhoz, hogy a programot a választópolgárok megismerjék és komolyan vegyék, az SZDSZ- nek a jövőben kezdeményezőbben, bátrabban kell politizálnia - tette hozzá a pártelnök. Demszky szerint a program képviseletében egységes a párt, a stratégiával kapcsolatos vitákat pedig sürgősen le kell zárni. A Szabad Demokraták Szövetségének jelenlegi fő feladata ugyanis az, hogy megerősödjön. Az biztos, hogy minden körzetben indítanak önálló jelölteket a jövő évi választásokon, bármiféle együttműködési megállapodásról pedig csak a két forduló között lehet szó. Az SZDSZ elsősorban azok szavazataira számít, akik le akarják váltani az Orbán-kormányt, ugyanakkor nem akarják csak az MSZP-re bízni az országot. A szocialista párttal kapcsolatban Demszky elgondolkodtatónak tartja, hogy Horn Gyula még mindig a Munkáspárttal való együttműködésben gondolkodik, és a párt több tagja - szavai szerint - dédelgeti a Fidesszel kötendő nagykoalíció tervét. Jelenleg tehát nem lehet tudni, hogy mi a Magyar Szocialista Párt. Hozzátette azonban: az a szocialisták belügye, hogy miképp rendezik belső vitáikat. Thürmer a parlamentbe viszi a Munkáspártot A Munkáspárt elnöke úgy látja, az elmúlt tíz évben most van a legtöbb esély arra, hogy pártja bejusson a parlamentbe. Thürmer Gyula elnök a Hősök terén tartott központi ünnepségükön ígéretet tett arra, hogy bejuttatja a parlamentbe a Munkáspártot, Kifogásolta, hogy „a munkásokat jelenleg egyetlen párt sem képviseli a törvényhozásban”. Egyúttal bírálta a kormányt, mert - mint fogalmazott - Kádár János alatt jobb volt, mint ma. Hozzátette, hogy pártja nem a múltat akarja visszahozni, hanem maguknak kíván jobb jelent és a gyermekeiknek jobb jövőt. Thürmer Gyula azt mondta, nem mehet tovább, hogy ma „mindenki kaszál”, csak a valódi munkások, a pedagógusok, az orvosok és a nyugdíjasok nem. Tiltakozásokról szólt az ünnep külföldön is Franciaország 70 nagyobb városában és kisebb településén tartottak felvonulást a munka ünnepén. A demonstrációkon főleg azoknak követeltek biztonságot, akik több nagy cég - így a Danone- csoport és a brit Marks and Spencer kiskereskedelmi vállalat - szerkezetátalakítási programja miatt kerültek az utcára. Londonban heten megsérültek, amikor a rendőrök feltartóztatták a város központjába tartó tüntetőket. 29 embert - köztük kilenc külföldit - a közrend megsértéséért őrizetbe is vettek. Az ötezer antikapitalista, globalizációellenes tiltakozó órákon át nézett farkasszemet a több ezer rohamrendőrrel, néha dulakodtak is velük. Az összecsapások akkor történtek, amikor a radikális csoportok megpróbálták áttörni a kordont, amelyre rakétákat is dobtak. Berlinben egy rendőrnő súlyosan megsérült, amikor a felvonulók kövekkel hajigálták meg a menetüket biztosító rendőröket. A hatóságok az idén sem engedélyezték a berlini baloldali-autonóm körök felvonulását. A rendőrök vízágyúkkal válaszoltak a kődobálásra, majd kiürítették a teret, mire a randalírozók tovább vonultak a közeli Heinrichplatzra. Moszkvában a szakszervezetek május elsejei felvonulásán részt vett Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, aki - az egyesített szociáldemokrata párt képviseletében - hosszú évek óta először jelent meg az ünnepen. Az egykori államfő támogatta a szakszervezetek gazdasági követeléseit, az árak mérséklését, a bérek növelését, a munka törvénykönyve módosításának elutasítását. Varsóban a baloldali pártok, szakszervezetek felvonulásán és nagygyűlésén hatezren vettek részt. A nagyvárosokban a felvonulók néhány helyen ezúttal is szóváltásba keveredtek jobboldali tüntetőkkel, tojások és kefiresdobozok is röpültek, de komolyabb összetűzés nem volt. Athénban a szakszervezetek tüntetésén tiltakoztak amiatt, hogy a kormány emelni készül a nyugdíjkorhatárt, de csökkenteni akarja a nyugdíjakat. A demonstráción a 35 órás munkahét azonnali bevezetését is követelték. Észak- és Dél-Korea mintegy ezer képviselője először ünnepelte együtt május elsejét. Az északkoreai Gyémánt-hegységben tartott rendezvényen az északiak szorgalmazták az egyesítést is. Ausztráliában néhány ezer, globalizációt ellenző tüntető összecsapott a rendőrséggel. Sydneyben és Brisbane városában többen megsebesültek, jó néhány tüntetőt letartóztattak. A szocialista párt elnöke a kormány leváltásának programját hirdette meg a nagygyűlésen I /I „Egyéb” ellenőrzésekre is utasítható az új hivatal A Belügyminisztérium alá tartozó új ellenőrző szervezetet hozna létre a köztisztviselői törvény módosításával a kormány. A hivatal legfontosabb feladata a köztisztviselők vagyoni helyzetének vizsgálata és személyes adatainak kezelése volna. Az új intézmény „egyéb ellenőrzési feladatokat” is elláthatna, de hogy milyen feladatokat, azt nem tudni. Simon Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK A parlamentben most napirenden lévő köztisztviselői törvény új állami szervezetet kíván felállítani Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal (KEH) néven. A kormánytervezet szerint minden köztisztviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni (nemcsak önmagáról, hanem a vele egy háztartásban élőkről is), illetve a vagyoni állapotában beállt változásról számot adni. A KEH központi hivatali szerv lenne, feladata a köztisztviselők vagyoni helyzetének vizsgálata. A törvénytervezet szerint a belügyminiszter irányítja, s ő megbízhatja „egyéb ellenőrzési feladatokkal” is. E feladatokról a jogszabály nem szól. A KEH helyettes államtitkári besorolású vezetőjét a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezné ki, határozatlan időre. A KEH tisztségviselője csak az lehetne, aki megfelel a „C” típusú biztonsági ellenőrzésnek (egy fideszes módosító indítvány ugyanakkor törölni kívánja ezt a részt). A KEH szervezetét, működését és az általa folytatott ellenőrzéseket a kormány szabályozná. A Világgazdaság értesülése szerint az új hivatal 120 fővel kezdené meg a munkát. A törvény alapján a KEH több százezer köztisztviselő adatait kezelné, és ellenőrizné a köztisztviselők által adott vagyonnyilatkozat hitelességét is. Ha vagyongyarapodásra utaló adatokat találnak, meghallgathatják a köztisztviselőt és a vele egy háztartásban élőket, szakértőket rendelhetnek ki és másoktól is adatokat szerezhetnek be. A KEH értesíti a munkáltatót az ellenőrzés eredményéről, az esetleges jogkövetkezmények levonása a munkáltató feladata. Az érintettek betekinthetnek a rájuk vonatkozó adatokba. Miután a törvény nem kétharmados, elfogadására minden esély megvan. Július elsejére tervezik életbe léptetését, s akkortól a nem képviselő kormánytagok, államtitkárok és más főtisztviselők évente kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Kétévente kellene nyilatkozniuk a főosztályvezetőknek, osztályvezetőknek és kormánytanácsadóknak, valamint a jegyzőknek is, míg a többi köztisztviselőt ötévenként terhelné ez a kötelezettség. is * Miniszterek a bizottságokban A héten meghallgatják az ombudsmanokat is Újhegyi Katalin NÉPSZAVA Az alkotmány- és igazságügyi bizottság ma délelőtt Dávid Ibolya igazságügy-minisztert hallgatja meg a tárca tevékenységéről. A gazdasági bizottság a PHARE-támogatások felhasználásáról hallgat meg tájékoztatót. Boros Imre kisgazda tárca nélküli miniszter az időszerű feladatokról is tájékoztatja a képviselőket. Ugyancsak ma mondja el beszámolóját az illetékes testület előtt Varga Mihály pénzügyminiszter. Holnap Pokorni Zoltán oktatási minisztert hallgatja meg a költségvetési és pénzügyi bizottság sárospataki kihelyezett ülésén. A miniszter a humán infrastruktúra és az oktatás kérdéseiről ad számot. A parlament környezetvédelmi bizottsága ezen a napon Faragó Csabának az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatójának beszámolóját hallgatja meg zárt ülésén. A testület pénteken nyílt nappal folytatja munkáját, amikor a nukleáris energiatermelés időszerű kérdéseiről rendez vitanapot. A külügyi bizottság mai ülésén Székely László dunai kormánybiztos tájékoztatja a képviselőket a bősnagymarosi vízlépcsőre vonatkozó hágai döntéssel kapcsolatos szlovák-magyar tárgyalásokról. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tavalyi munkájáról Demeter Ervin tárca nélküli miniszter szintén ma délelőtt számol be a nemzetbiztonsági bizottságban. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ma az adatvédelmi országgyűlési biztos, csütörtökön pedig az állampolgári jogok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosainak elmúlt évi tevékenységéről szóló beszámolót hallgatja meg. Ma négy miniszter számol be tevékenységéről a parlamenti bizottságoknak, de szó lesz a bősi vízlépcsővel összefüggő tárgyalások állásáról is