Népszava, 2001. szeptember (129. évfolyam, 204-228. sz.)

2001-09-01 / 204. szám

2 2001. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT RÖVIDEN Segítség iskolakezdéshez Szeptemberben plusz egyhavi kiegészítő családi pótlékot kap­nak az iskoláskorú gyermeket nevelő családok. A Szociális és Családügyi Minisztérium közöl­te, hogy ezt a 4 ezer forintot a hónap elején, a szokásos havi összeggel együtt folyósítják. Ez mintegy 530 ezer iskoláskorú gyermek számára jelent össze­sen 2 milliárd forintnyi tanév­kezdési támogatást a leginkább rászorulók körében. A 13. havi támogatást a kétéves költségve­tésbe már betervezték. Ketten az osztogatásról Egy szocialista képviselő szerint meg kell szüntetni, hogy az Or­szággyűlés társadalmi szerveze­tek bizottsága pénzt osszon a ci­vil szervezeteknek. Juhászné Lévai Katalin megengedhetet­lennek nevezte, hogy tízezer ci­vil szervezet támogatásáról megfelelő információk hiányá­ban döntsön a bizottság. Halász János fideszes országgyűlési képviselő közölte, hogy a civil szervezetek működési támoga­tásáról nem a társadalmi szerve­zetek bizottsága, hanem az Or­szággyűlés döntött, méghozzá 90 százalékos támogatottsággal. Döntés a jövő héten____ Doszpot Péter egyelőre nem dön­tött arról, hogy indul-e szocialista színekben a 2002-es választáso­kon. Ezt közölte a rendőr alezre­des, miután két lapban is megje­lent, hogy Nagykátán lesz egyéni jelölt. Döntés jövő héten lesz, de az MTI az MSZP kormányfője­löltjének környezetéből úgy érte­sült, ha a népszerű tiszt indul, ak­kor Nagykátán kell majd megmé­rettetnie magát. BELFÖLD Répássy októberben újra kezdi Nem kizárt, hogy újra meg kell alakítani a képviselők vagyon­gyarapodását vizsgáló bizottságot. Ez akkor fordulhat elő, ha visszamenőleg nem lehet meghosszabbítani a bizottság mandá­tumát. A bizottság elnöke, Répássy Róbert mindenesetre már októberben folytatná a megkezdett vizsgálatokat. Patay Gábor írása a NÉPSZAVÁNAK Előreláthatólag csak októberben folytathatja a munkát a képvise­lők vagyoni helyzetét vizsgáló csonka parlamenti bizottság. Ennek az az oka, hogy a testü­letnek a tavaszi ülésszak végéig be kellett volna fejeznie a mun­kát, mivel addig kaptak felha­talmazást a parlamenttől. A bi­zottság felállítását Torgyán Jó­zsef kezdeményezte villaépítési ügyének kirobbanása után. A testület fideszes elnöke, Ré­pássy Róbert is csak akkor látja értelmét a képviselők vagyon­gyarapodását vizsgáló bizottság fenntartásának, ha a testület a parlamenti ciklus végéig be tudja fejezni munkáját. A legfonto­sabbnak azt tartja, hogy az együtt nem működő 163 képviselőről beszerezzék a nyilvánosan fellel­hető adatokat. Ezeket Répássy az ingatlan-nyilvántartásból, a cég­nyilvántartásból és a BM gépjármű­­nyilvántartási ada­taiból szeretné meg­szerezni. További feladatuk, hogy szak­értők segítségével tételesen ellenőriz­zék az eddig beér­kezett nyilatkozatok hitelességét. La­punk már megírta, a testületi el­nök a vizsgálatok folytatása ér­dekében önálló képviselői és bi­zottsági indítványt is terjesztett a parlament elé. Mindkét javaslat azt tartalmazza, hogy az Ország­­gyűlés hosszabbítsa meg a bi­zottság mandátumát ez év de­cember 15-ig. Répássy visszamenőlegesen akarja meghosszabbítani a határ­időt. Ellenkező esetben ugyanis az arra kijelölt bizottság nem ja­vasolja a bizottsági határozati ja­vaslat tárgysorozatba vételét, mert a testület már nem létezik. Ez tör­tént az olajbizottság ügyében is, ahol a már nem mű­ködő testület kérte a munkára kiszabott időkeret meghosz­­szabbítását. Információink szerint azonban a parlament illetékes bizottságai - az al­kotmányügyi és az ügyrendi - nem egyeznek bele a vagyongyarapo­dást vizsgáló bizottság munkájá­nak folytatásába, hanem azt java­solják Répássynak, hogy alakítsák meg újra a testületet. Ehhez elölről kell kezdeni a bizottságok megala­kításakor szükséges procedúrát. Az illetékes testületek valószínűleg nem járulnak hozzá a folytatáshoz, így újra kell alakítani a bizottságot Az MSZP is Majtényit javasolja MTI-NÉPSZAVA-információ A szocialisták azt szeretnék, ha az államfő Majtényi Lászlót je­lölné újra adatvédelmi biztosnak, de készek arra is, hogy új szemé­lyi javaslatot tegyenek vagy tár­gyaljanak bárkiről, aki a tisztség­gel kapcsolatos törvényi előírá­soknak megfelel. Ezt közölte Vastagh Pál országgyűlési kép­viselő az MSZP-frakció sajtótá­jékoztatóján. Egyúttal megerősí­tette pártja álláspontját, miszerint Berki Ádám ügyvéd, a köztársa­sági elnök jelöltje szerintük nem felel meg a törvényi követelmé­nyeknek, mert eddigi tevékeny­sége csak közvetett kapcsolatban áll az adatvédelemmel. Ezt a vé­leményét az MSZP az emberi jo­gi, illetve az alkotmányügyi bi­zottsági meghallgatásokat köve­tően is kifejtette, és éppen erre hivatkozva nem támogatták jelö­lését a bizottságokban sem. Ennek ellenére Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfő reggel­re hatpárti egyeztetést hívott össze, hogy még egyszer megkí­sérelje a választáshoz elenged­hetetlen konszenzust megterem­teni Berki személye körül. En­nek sikerén múlik az is, hogy szavaz-e jövő heti plenáris ülé­sén a parlament az adatvédelmi biztos személyéről. Vastagh Pál hangsúlyozta, hogy az eredményes választás előfeltétele a parlamenti pártok közti konszenzus kialakítása, hi­szen kétharmados döntésről van szó. Mint mondta: nem feltétele­zi az államfőről, hogy az lenne a célja, hogy rendszeresen olyan jelöltről kelljen véleményt kiala­kítani, aki nem felel meg az elő­írásoknak, és azután az együtt­működésre való képtelenségre hivatkozva a jelöltet elutasító el­lenzékre lehessen mutogatni. A Köztársasági Őrezred egyik tagja szerepel az irredenta CD-n Simon Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK Tényfeltáró vizsgálatot rendeltek el a Köztársasági Őrezrednél, mert a testület főtörzsőrmestere, Muhorai Sándor is szerepel az ir­redenta dalokat tartalmazó CD­­ROM-on - nyilatkozta lapunk­nak Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója. Az augusztus 20-ára előléptetett Muhorai nemcsak a hangját, ha­nem az arcát is adta az audiovi­zuális, tehát képeket is tartalma­zó CD-hez. A tényfeltáró vizsgá­lat célja, hogy megállapítsák, tagja-e a tiszthelyettes a lemezt kiadó Ifjú Magyarok Egyesületé­nek, illetve hogy követett-e el Muhorai fegyelmi vagy etikai vétséget az ügyben. A tényfeltáró vizsgálat eredménye dönti majd el, indítanak-e fegyelmi vizsgá­latot is. Gémesi István dandártá­bornok, az őrezred parancsnoka nem kívánta kommentálni a hírt. Mint mondta, a vizsgálat folyik, ennek eredménye után állnak csak a nyilvánosság elé. Ismert, hogy az egyesület - amely a XI. kerületi MIÉP ifjúsá­gi szervezetének társszervezete - kiadott egy nyolc irredenta dalt tartalmazó CD-t. A borítón támo­gatóként tüntették fel a parla­ment társadalmi szervezetek bi­zottságát, az ISM-et és a XI. ke­rületi önkormányzatot. Megkér­deztük Muhorai Sándort is, ő azonban elzárkózott mindenfajta nyilatkozattól, ugyanis a szolgá­lati szabályzat ezt megtiltja szá­mára. Novák Előd Attila, az Ifjú Magyarok elnöke lapunknak el­mondta, hogy Muhorai nem tag­ja a szervezetnek, csak szimpati­zánsuk. Valóban szerepel a leme­zen, de Novák ezt nem tartja összeférhetetlennek őrezredi ál­lásával. A CD-n szereplő tizen­egy személy majdnem fele nem ta£ja az egyesületnek. Az elnök szerint mindenkinek magánügye, hogy szabadidejében hol lép fel. A lemezen egyébként hallható a Hagyományőrző Huszárezred egyik tagja, Kemenár Zoltán is, a huszárezred azonban társadalmi szervezet, a tagok nincsenek hi­vatásos állományban. A művészeti tevékenységet nem tiltja a szolgálati szabályzat,­­ mondta lapunknak Szikinger István alkotmányjogász. Ugyan­akkor ha a szolgálati tevékenysé­gen kívül folytat valaki a közbi­zalom rontására szolgáló tevé­kenységet, és ezt egy vizsgálat igazolja, akkor végső soron mél­tatlanság miatt el is bocsáthatják - tette hozzá. A rendőrségi törvény szerint: „a rendőr köteles a hiva­tásával össze nem függő társadal­mi szervezettel fennálló, illetve az újonnan létesülő tagsági vi­szonyt előzetesen a rendőri szerv vezetőjéhez bejelenteni”. Kép a CD-ROM-ról: a szabadidejét az ifjaknál töltő Muhorai Sándor A parlament társadalmi szervezetek bizottságának fideszes alel­nöke a Budapest Rádiónak elmondta, hogy szeptember 19-én hallgatják meg az Ifjú Magyarok Egy­esü­letének vezetőjét. Novák Előd Attila megdöbbentőnek nevezte a számonkérést. Azt is kö­zölte, hogy a XI. kerület fideszes polgármestere kérte, a szervező minden rendezvényén és kiadványán tüntessék fel mint támoga­tót az önkormányzatot és személy szerint őt is. Előkészületek a schengeni szigorra MTI-információ Magyarország a jövő év végéig elkészül az uniós határok szigo­rúbb őrizetét előíró, úgynevezett schengeni követelmények mini­mális technikai feltételeinek tel­jesítésével. A Belügyminisztérium nem­zetközi ügyekért felelős helyet­tes államtitkára elmondta, hogy a leendő külső határokon megje­lentek azok az eszközök - infra távcsövek, bevetésirányító jár­művek, határregisztrációs rend­szer -, amelyek elengedhetetle­nül fontosak a csatlakozáshoz. Berta Krisztina hozzátette: a ro­mán, a horvát és a jugoszláv szakaszokon eközben folyama­tosan feltöltik a határőrlétszá­mot is. Mint mondta, Magyaror­szág uniós tagsága 2004, míg teljes körű schengeni tagsága 2005 körül várható. NÉPSZAVA Ász-jelentés csak kedden Kifogások az Országimázs szerződéseiről NÉPSZAVA-információ Legkorábban csak kedden kap­hatja meg a sajtó az Állami Számvevőszéknek a 2000. évi költségvetésről szóló zárszám­adási jelentését - értesült a Nép­szava. A dokumentumot, ame­lyen még tegnap délelőtt is dol­goztak a számvevőszék munka­társai, hétfő délelőtt postázzák az Országgyűlés elnökének. Infor­mációnk szerint az ÁSZ szabad­ságon lévő elnöke külön megkér­te munkatársait, hogy ameddig nem szignálta a jelentést, ne be­széljenek róla senkinek. A Népszabadság azt írta, hogy a zárszámadási jelentésben a számvevők nehezményezik, hogy jogosultság híján nem te­kinthetnek bele azokba a szerző­désekbe, amelyeket az Ország­imázs Központ 1999-es pályá­zatán nyertes Happy End Kft. kötött külső cégekkel a kor­mányzati kommunikatív felada­tok külső munkáinak elvégzésé­re. Emiatt a szakértők nem jut­hatnak el a közpénzek végső fel­használóihoz, és nem lehet meg­állapítani, hogy a korábbi keret­­szerződés alapján rendeltetés­szerűen használták-e fel a köz­pénzeket. * Tóth István Zoltán, az Ország­imázs Központ vezetője örül an­nak, hogy az ÁSZ soha nem lá­tott részletességgel tekintette át az Országimázs Központ műkö­dését. Az MTI-nek azt is el­mondta, elégedett, hogy min­denkinek, így a sajtónak is fon­tos működésük, de - tette hozzá - a központ nem sajtóértesülé­sek alapján végzi munkáját. Torgyán: a kormányfő elégedett volt a tárcával Folytatás az 1. oldalról Torgyán szerint először tavaly ok­tóberben hallott negatív vélemé­nyeket az FVM vezetéséről, de akkor sem a kormánytól. Az idén januárban Torgyán, mint mondta, beszélt a kormányfővel, és akkor Orbán csak Szabadi külföldi útja­it tette szóvá, bár kérte az államtit­kár felmentését, úgy, hogy konk­rét kifogásai ez ügyben sem vol­tak. Amikor Torgyán lemondott a miniszterségről, a kormányfő - a kisgazda vezér állítása szerint - közölte vele: Tamás Károly köz­­igazgatási államtitkárnak is men­nie kell, mert „rengeteg doku­mentum gyűlt össze róla”. Ezt egyébként Torgyán alkotmányel­lenesnek minősítette, csakúgy, mint Szabadi letartóztatását vagy azt, hogy a Kormányzati Ellenőr­zési Hivatal - Stumpf István köz­lése szerint - 36 vizsgálatot vég­zett az FVM-nél az elmúlt három évben. Torgyán leszögezte: ő csak egyetlen vizsgálatról, a külföldi utak ellenőrzéséről tudott, de an­nak megállapításai sem voltak megalapozottak. Ráadásul a MeH-nek látnia kellett a számlá­kat, tette hozzá. Az FKGP elnökét az ellenzéki politikusok az FVM-FTC kö­zötti pénzmozgásokról, az úgy­nevezett életmódnap finanszíro­zásáról is kérdezték, Torgyán azonban több alkalommal is hangsúlyozta, hogy gazdasági kérdésekkel sem pártelnökként, sem miniszterként, sem az FTC vezetőjeként nem foglalkozott. Cáfolta, hogy 169 millió forint közpénz áramlott volna az FTC- hez az agrártárcától, és a leg­főbb ügyész ezzel kapcsolatos átiratát „jogi dilettantizmusról árulkodó anyagnak" minősítet­te. Azt viszont közölte, hogy a kancellária tudott a pénzmozgá­sokról. Az ügyészségen kívül a vezető kormánypártot is bírálta a független honatya. A volt kor­mánytag szerint „a Fideszről köztudott volt, hogy minden szerződést aláír, de még soha egy­et sem tartott be Elfogyott a hazai olimpiai tűz Lakos Nóra NÉPSZAVA Magyarországon egyre keveseb­ben hisznek abban, hogy Buda­pest megrendezheti a 2012-es nyári olimpiát. Ezt tükrözi az a felmérés, amely az MSZP meg­rendelésére készült. A változás azért is feltűnő, mert az év ele­jén a lakosságnak még csaknem a fele hitt abban: van esély, hogy Budapest megkapja a jogot. Az újabb adatok alapján vi­szont a bizakodók aránya mini­málisra zsugorodott. A lakosság 47 százaléka inkább egy későb­bi időpontban látja reálisnak, hogy Budapest legyen a rende­ző. Abban mindössze hat száza­lék hisz, hogy a kormány által reálisnak tartott 2012-ben a ma­gyar főváros megkaphatja az olimpiát. Májusban a Szonda­­phone mérése szerint még a megkérdezettek 48 százaléka gondolta úgy, hogy van esély a rendezés jogára. Az ellenzéki párt által most megkérdezettek majdnem egyharmada úgy véli, egyáltalán nem is kellene pá­lyázni a rendezésre. A Szonda­­phone májusban azt állapította meg, hogy a lakosság 49 száza­léka támogatta - és 51 százaléka ellenezte - a kormánynak ezt az elképzelését. Többmilliós támogatás az állami irányítású médiumoknak Lakos Nóra NÉPSZAVA A Magyar Rádió, a Duna Televí­zió és a Magyar Nemzet című na­pilapot kiadó Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. és az Info Rádió nyert többek közt támogatást a Széchenyi-terv keretén belül meg­hirdetett Információs Társada­lom- és Gazdaságfejlesztési Prog­ram első szakaszában — értesült a Politikafórum nevű internetes lap. A pályázatokról az Informatikai Kormánybiztosság bírálóbizottsá­gainak javaslata alapján a Minisz­terelnöki Hivatal döntött. Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke lapunknak elmondta: három köz­­szolgálati műsor továbbvitelére fordítják az elnyert 5 milliós cél­támogatást. A közrádiónak egyéb­ként a köztévéhez hasonlóan je­lenleg nincsen sem alelnöke, sem szóvivője, miután Kondor beikta­tásával lejárt Krassó Lászlónak ez a megbízatása. Kondor tíz alelnö­­kök kérdésében továbbra is tár­gyal, így - mint mondta - várha­tóan szeptemberre hozza meg végleges döntését, illetve a tervek szerint újra felállítják az elnöki hi­vatalt, amelyben a külügyi, a jogi, az oktatási iroda vesz majd részt. A Duna Televízió közel 10 millió forintos támogatást ka­pott az idei évben indított inter­netes műsorának folytatásához. Meszlény László hírigazgató la­punknak elmondta: a műsorhoz kapcsolódó internetes klub rend­kívül népszerű a határon túli ma­gyarok körében. Az állami irányítású médiu­mok közül a Magyar Nemzet ki­adója nyerte a legmagasabb összeget: 20 millió forinttal tá­mogatta a kiadót a Moll. Emel­lett az Info Rádió 11,­5 millió fo­rinthoz jutott. A rádió egyik ve­zetője, Heltai Péter ugyancsak érdekelt a Médiavilág Kft.-ben, amelyet 13 millió forinttal tá­mogat a Miniszterelnöki Hiva­tal. Ugyanakkor a Magyar Tele­vízió az MTA Sztakival közös, az­ AGB konkurenciájának meg­teremtésére irányuló pályázata mint arról már korábban beszá­moltunk ebben a szakaszban nem nyert.

Next