Népszava, 2001. szeptember (129. évfolyam, 204-228. sz.)
2001-09-01 / 204. szám
2 2001. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT RÖVIDEN Segítség iskolakezdéshez Szeptemberben plusz egyhavi kiegészítő családi pótlékot kapnak az iskoláskorú gyermeket nevelő családok. A Szociális és Családügyi Minisztérium közölte, hogy ezt a 4 ezer forintot a hónap elején, a szokásos havi összeggel együtt folyósítják. Ez mintegy 530 ezer iskoláskorú gyermek számára jelent összesen 2 milliárd forintnyi tanévkezdési támogatást a leginkább rászorulók körében. A 13. havi támogatást a kétéves költségvetésbe már betervezték. Ketten az osztogatásról Egy szocialista képviselő szerint meg kell szüntetni, hogy az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága pénzt osszon a civil szervezeteknek. Juhászné Lévai Katalin megengedhetetlennek nevezte, hogy tízezer civil szervezet támogatásáról megfelelő információk hiányában döntsön a bizottság. Halász János fideszes országgyűlési képviselő közölte, hogy a civil szervezetek működési támogatásáról nem a társadalmi szervezetek bizottsága, hanem az Országgyűlés döntött, méghozzá 90 százalékos támogatottsággal. Döntés a jövő héten____ Doszpot Péter egyelőre nem döntött arról, hogy indul-e szocialista színekben a 2002-es választásokon. Ezt közölte a rendőr alezredes, miután két lapban is megjelent, hogy Nagykátán lesz egyéni jelölt. Döntés jövő héten lesz, de az MTI az MSZP kormányfőjelöltjének környezetéből úgy értesült, ha a népszerű tiszt indul, akkor Nagykátán kell majd megmérettetnie magát. BELFÖLD Répássy októberben újra kezdi Nem kizárt, hogy újra meg kell alakítani a képviselők vagyongyarapodását vizsgáló bizottságot. Ez akkor fordulhat elő, ha visszamenőleg nem lehet meghosszabbítani a bizottság mandátumát. A bizottság elnöke, Répássy Róbert mindenesetre már októberben folytatná a megkezdett vizsgálatokat. Patay Gábor írása a NÉPSZAVÁNAK Előreláthatólag csak októberben folytathatja a munkát a képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló csonka parlamenti bizottság. Ennek az az oka, hogy a testületnek a tavaszi ülésszak végéig be kellett volna fejeznie a munkát, mivel addig kaptak felhatalmazást a parlamenttől. A bizottság felállítását Torgyán József kezdeményezte villaépítési ügyének kirobbanása után. A testület fideszes elnöke, Répássy Róbert is csak akkor látja értelmét a képviselők vagyongyarapodását vizsgáló bizottság fenntartásának, ha a testület a parlamenti ciklus végéig be tudja fejezni munkáját. A legfontosabbnak azt tartja, hogy az együtt nem működő 163 képviselőről beszerezzék a nyilvánosan fellelhető adatokat. Ezeket Répássy az ingatlan-nyilvántartásból, a cégnyilvántartásból és a BM gépjárműnyilvántartási adataiból szeretné megszerezni. További feladatuk, hogy szakértők segítségével tételesen ellenőrizzék az eddig beérkezett nyilatkozatok hitelességét. Lapunk már megírta, a testületi elnök a vizsgálatok folytatása érdekében önálló képviselői és bizottsági indítványt is terjesztett a parlament elé. Mindkét javaslat azt tartalmazza, hogy az Országgyűlés hosszabbítsa meg a bizottság mandátumát ez év december 15-ig. Répássy visszamenőlegesen akarja meghosszabbítani a határidőt. Ellenkező esetben ugyanis az arra kijelölt bizottság nem javasolja a bizottsági határozati javaslat tárgysorozatba vételét, mert a testület már nem létezik. Ez történt az olajbizottság ügyében is, ahol a már nem működő testület kérte a munkára kiszabott időkeret meghoszszabbítását. Információink szerint azonban a parlament illetékes bizottságai - az alkotmányügyi és az ügyrendi - nem egyeznek bele a vagyongyarapodást vizsgáló bizottság munkájának folytatásába, hanem azt javasolják Répássynak, hogy alakítsák meg újra a testületet. Ehhez elölről kell kezdeni a bizottságok megalakításakor szükséges procedúrát. Az illetékes testületek valószínűleg nem járulnak hozzá a folytatáshoz, így újra kell alakítani a bizottságot Az MSZP is Majtényit javasolja MTI-NÉPSZAVA-információ A szocialisták azt szeretnék, ha az államfő Majtényi Lászlót jelölné újra adatvédelmi biztosnak, de készek arra is, hogy új személyi javaslatot tegyenek vagy tárgyaljanak bárkiről, aki a tisztséggel kapcsolatos törvényi előírásoknak megfelel. Ezt közölte Vastagh Pál országgyűlési képviselő az MSZP-frakció sajtótájékoztatóján. Egyúttal megerősítette pártja álláspontját, miszerint Berki Ádám ügyvéd, a köztársasági elnök jelöltje szerintük nem felel meg a törvényi követelményeknek, mert eddigi tevékenysége csak közvetett kapcsolatban áll az adatvédelemmel. Ezt a véleményét az MSZP az emberi jogi, illetve az alkotmányügyi bizottsági meghallgatásokat követően is kifejtette, és éppen erre hivatkozva nem támogatták jelölését a bizottságokban sem. Ennek ellenére Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfő reggelre hatpárti egyeztetést hívott össze, hogy még egyszer megkísérelje a választáshoz elengedhetetlen konszenzust megteremteni Berki személye körül. Ennek sikerén múlik az is, hogy szavaz-e jövő heti plenáris ülésén a parlament az adatvédelmi biztos személyéről. Vastagh Pál hangsúlyozta, hogy az eredményes választás előfeltétele a parlamenti pártok közti konszenzus kialakítása, hiszen kétharmados döntésről van szó. Mint mondta: nem feltételezi az államfőről, hogy az lenne a célja, hogy rendszeresen olyan jelöltről kelljen véleményt kialakítani, aki nem felel meg az előírásoknak, és azután az együttműködésre való képtelenségre hivatkozva a jelöltet elutasító ellenzékre lehessen mutogatni. A Köztársasági Őrezred egyik tagja szerepel az irredenta CD-n Simon Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK Tényfeltáró vizsgálatot rendeltek el a Köztársasági Őrezrednél, mert a testület főtörzsőrmestere, Muhorai Sándor is szerepel az irredenta dalokat tartalmazó CDROM-on - nyilatkozta lapunknak Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója. Az augusztus 20-ára előléptetett Muhorai nemcsak a hangját, hanem az arcát is adta az audiovizuális, tehát képeket is tartalmazó CD-hez. A tényfeltáró vizsgálat célja, hogy megállapítsák, tagja-e a tiszthelyettes a lemezt kiadó Ifjú Magyarok Egyesületének, illetve hogy követett-e el Muhorai fegyelmi vagy etikai vétséget az ügyben. A tényfeltáró vizsgálat eredménye dönti majd el, indítanak-e fegyelmi vizsgálatot is. Gémesi István dandártábornok, az őrezred parancsnoka nem kívánta kommentálni a hírt. Mint mondta, a vizsgálat folyik, ennek eredménye után állnak csak a nyilvánosság elé. Ismert, hogy az egyesület - amely a XI. kerületi MIÉP ifjúsági szervezetének társszervezete - kiadott egy nyolc irredenta dalt tartalmazó CD-t. A borítón támogatóként tüntették fel a parlament társadalmi szervezetek bizottságát, az ISM-et és a XI. kerületi önkormányzatot. Megkérdeztük Muhorai Sándort is, ő azonban elzárkózott mindenfajta nyilatkozattól, ugyanis a szolgálati szabályzat ezt megtiltja számára. Novák Előd Attila, az Ifjú Magyarok elnöke lapunknak elmondta, hogy Muhorai nem tagja a szervezetnek, csak szimpatizánsuk. Valóban szerepel a lemezen, de Novák ezt nem tartja összeférhetetlennek őrezredi állásával. A CD-n szereplő tizenegy személy majdnem fele nem ta£ja az egyesületnek. Az elnök szerint mindenkinek magánügye, hogy szabadidejében hol lép fel. A lemezen egyébként hallható a Hagyományőrző Huszárezred egyik tagja, Kemenár Zoltán is, a huszárezred azonban társadalmi szervezet, a tagok nincsenek hivatásos állományban. A művészeti tevékenységet nem tiltja a szolgálati szabályzat, mondta lapunknak Szikinger István alkotmányjogász. Ugyanakkor ha a szolgálati tevékenységen kívül folytat valaki a közbizalom rontására szolgáló tevékenységet, és ezt egy vizsgálat igazolja, akkor végső soron méltatlanság miatt el is bocsáthatják - tette hozzá. A rendőrségi törvény szerint: „a rendőr köteles a hivatásával össze nem függő társadalmi szervezettel fennálló, illetve az újonnan létesülő tagsági viszonyt előzetesen a rendőri szerv vezetőjéhez bejelenteni”. Kép a CD-ROM-ról: a szabadidejét az ifjaknál töltő Muhorai Sándor A parlament társadalmi szervezetek bizottságának fideszes alelnöke a Budapest Rádiónak elmondta, hogy szeptember 19-én hallgatják meg az Ifjú Magyarok Egyesületének vezetőjét. Novák Előd Attila megdöbbentőnek nevezte a számonkérést. Azt is közölte, hogy a XI. kerület fideszes polgármestere kérte, a szervező minden rendezvényén és kiadványán tüntessék fel mint támogatót az önkormányzatot és személy szerint őt is. Előkészületek a schengeni szigorra MTI-információ Magyarország a jövő év végéig elkészül az uniós határok szigorúbb őrizetét előíró, úgynevezett schengeni követelmények minimális technikai feltételeinek teljesítésével. A Belügyminisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a leendő külső határokon megjelentek azok az eszközök - infra távcsövek, bevetésirányító járművek, határregisztrációs rendszer -, amelyek elengedhetetlenül fontosak a csatlakozáshoz. Berta Krisztina hozzátette: a román, a horvát és a jugoszláv szakaszokon eközben folyamatosan feltöltik a határőrlétszámot is. Mint mondta, Magyarország uniós tagsága 2004, míg teljes körű schengeni tagsága 2005 körül várható. NÉPSZAVA Ász-jelentés csak kedden Kifogások az Országimázs szerződéseiről NÉPSZAVA-információ Legkorábban csak kedden kaphatja meg a sajtó az Állami Számvevőszéknek a 2000. évi költségvetésről szóló zárszámadási jelentését - értesült a Népszava. A dokumentumot, amelyen még tegnap délelőtt is dolgoztak a számvevőszék munkatársai, hétfő délelőtt postázzák az Országgyűlés elnökének. Információnk szerint az ÁSZ szabadságon lévő elnöke külön megkérte munkatársait, hogy ameddig nem szignálta a jelentést, ne beszéljenek róla senkinek. A Népszabadság azt írta, hogy a zárszámadási jelentésben a számvevők nehezményezik, hogy jogosultság híján nem tekinthetnek bele azokba a szerződésekbe, amelyeket az Országimázs Központ 1999-es pályázatán nyertes Happy End Kft. kötött külső cégekkel a kormányzati kommunikatív feladatok külső munkáinak elvégzésére. Emiatt a szakértők nem juthatnak el a közpénzek végső felhasználóihoz, és nem lehet megállapítani, hogy a korábbi keretszerződés alapján rendeltetésszerűen használták-e fel a közpénzeket. * Tóth István Zoltán, az Országimázs Központ vezetője örül annak, hogy az ÁSZ soha nem látott részletességgel tekintette át az Országimázs Központ működését. Az MTI-nek azt is elmondta, elégedett, hogy mindenkinek, így a sajtónak is fontos működésük, de - tette hozzá - a központ nem sajtóértesülések alapján végzi munkáját. Torgyán: a kormányfő elégedett volt a tárcával Folytatás az 1. oldalról Torgyán szerint először tavaly októberben hallott negatív véleményeket az FVM vezetéséről, de akkor sem a kormánytól. Az idén januárban Torgyán, mint mondta, beszélt a kormányfővel, és akkor Orbán csak Szabadi külföldi útjait tette szóvá, bár kérte az államtitkár felmentését, úgy, hogy konkrét kifogásai ez ügyben sem voltak. Amikor Torgyán lemondott a miniszterségről, a kormányfő - a kisgazda vezér állítása szerint - közölte vele: Tamás Károly közigazgatási államtitkárnak is mennie kell, mert „rengeteg dokumentum gyűlt össze róla”. Ezt egyébként Torgyán alkotmányellenesnek minősítette, csakúgy, mint Szabadi letartóztatását vagy azt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - Stumpf István közlése szerint - 36 vizsgálatot végzett az FVM-nél az elmúlt három évben. Torgyán leszögezte: ő csak egyetlen vizsgálatról, a külföldi utak ellenőrzéséről tudott, de annak megállapításai sem voltak megalapozottak. Ráadásul a MeH-nek látnia kellett a számlákat, tette hozzá. Az FKGP elnökét az ellenzéki politikusok az FVM-FTC közötti pénzmozgásokról, az úgynevezett életmódnap finanszírozásáról is kérdezték, Torgyán azonban több alkalommal is hangsúlyozta, hogy gazdasági kérdésekkel sem pártelnökként, sem miniszterként, sem az FTC vezetőjeként nem foglalkozott. Cáfolta, hogy 169 millió forint közpénz áramlott volna az FTC- hez az agrártárcától, és a legfőbb ügyész ezzel kapcsolatos átiratát „jogi dilettantizmusról árulkodó anyagnak" minősítette. Azt viszont közölte, hogy a kancellária tudott a pénzmozgásokról. Az ügyészségen kívül a vezető kormánypártot is bírálta a független honatya. A volt kormánytag szerint „a Fideszről köztudott volt, hogy minden szerződést aláír, de még soha egyet sem tartott be Elfogyott a hazai olimpiai tűz Lakos Nóra NÉPSZAVA Magyarországon egyre kevesebben hisznek abban, hogy Budapest megrendezheti a 2012-es nyári olimpiát. Ezt tükrözi az a felmérés, amely az MSZP megrendelésére készült. A változás azért is feltűnő, mert az év elején a lakosságnak még csaknem a fele hitt abban: van esély, hogy Budapest megkapja a jogot. Az újabb adatok alapján viszont a bizakodók aránya minimálisra zsugorodott. A lakosság 47 százaléka inkább egy későbbi időpontban látja reálisnak, hogy Budapest legyen a rendező. Abban mindössze hat százalék hisz, hogy a kormány által reálisnak tartott 2012-ben a magyar főváros megkaphatja az olimpiát. Májusban a Szondaphone mérése szerint még a megkérdezettek 48 százaléka gondolta úgy, hogy van esély a rendezés jogára. Az ellenzéki párt által most megkérdezettek majdnem egyharmada úgy véli, egyáltalán nem is kellene pályázni a rendezésre. A Szondaphone májusban azt állapította meg, hogy a lakosság 49 százaléka támogatta - és 51 százaléka ellenezte - a kormánynak ezt az elképzelését. Többmilliós támogatás az állami irányítású médiumoknak Lakos Nóra NÉPSZAVA A Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Nemzet című napilapot kiadó Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. és az Info Rádió nyert többek közt támogatást a Széchenyi-terv keretén belül meghirdetett Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Program első szakaszában — értesült a Politikafórum nevű internetes lap. A pályázatokról az Informatikai Kormánybiztosság bírálóbizottságainak javaslata alapján a Miniszterelnöki Hivatal döntött. Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke lapunknak elmondta: három közszolgálati műsor továbbvitelére fordítják az elnyert 5 milliós céltámogatást. A közrádiónak egyébként a köztévéhez hasonlóan jelenleg nincsen sem alelnöke, sem szóvivője, miután Kondor beiktatásával lejárt Krassó Lászlónak ez a megbízatása. Kondor tíz alelnökök kérdésében továbbra is tárgyal, így - mint mondta - várhatóan szeptemberre hozza meg végleges döntését, illetve a tervek szerint újra felállítják az elnöki hivatalt, amelyben a külügyi, a jogi, az oktatási iroda vesz majd részt. A Duna Televízió közel 10 millió forintos támogatást kapott az idei évben indított internetes műsorának folytatásához. Meszlény László hírigazgató lapunknak elmondta: a műsorhoz kapcsolódó internetes klub rendkívül népszerű a határon túli magyarok körében. Az állami irányítású médiumok közül a Magyar Nemzet kiadója nyerte a legmagasabb összeget: 20 millió forinttal támogatta a kiadót a Moll. Emellett az Info Rádió 11,5 millió forinthoz jutott. A rádió egyik vezetője, Heltai Péter ugyancsak érdekelt a Médiavilág Kft.-ben, amelyet 13 millió forinttal támogat a Miniszterelnöki Hivatal. Ugyanakkor a Magyar Televízió az MTA Sztakival közös, az AGB konkurenciájának megteremtésére irányuló pályázata mint arról már korábban beszámoltunk ebben a szakaszban nem nyert.