Népszava, 2001. november (129. évfolyam, 255-279. sz.)

2001-11-02 / 255. szám

2 2001. NOVEMBER 2., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Medgyessy feljegyzést kért a Ficótól Az RTL Klub információi sze­rint 1997-ben Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter tájé­koztatást kért a Fideszhez közel álló Fico Rt.-nél folytatott adó­­ellenőrzésről. Kékesi László, az APEH akkori elnöke meg is írta Medgyessynek, hogy a hatóság jogszabálysértéseket tárt fel a cég számlázásaiban. A televízió megkeresésére a szocialisták je­lenlegi miniszterelnök-jelöltje nem adott magyarázatot arra, hogy miért készíttetett feljegy­zést miniszterként az ellenzéki párthoz közel álló társaság ügyeiről, illetve hogy a tudomá­sára jutottak fényében kezdemé­­nyezett-e intézkedéseket. Ha­sonlóképp nem reagált az RTL Klub megkeresésére Horváth László fideszes képviselő, az 1997-ben a Fico cégjegyzésre jogosult tagja sem. Elégtétel Kuncze Gábornak______ Jogerősen helyreigazításra köte­lezte a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Magyar Nemzet című napila­pot abban az eljárásban, amelyet Kuncze Gábor, az SZDSZ elnö­ke indított személyiségi jogai­nak sérelme miatt. A politikus a lap 2000. november 24-én meg­jelent, Kuncze Gábor elhatáro­lódik a Wallistól című cikke miatt kért helyreigazítást. Az új­ság szerint Kuncze azt állította, hogy bérleti szerződést kötött egy Land Rover típusú terepjá­róra. Ezt azonban két héttel ko­rábbi, vagyoni helyzetét ismer­tető nyilatkozatában nem emlí­tette. Az LB szerint Kuncze va­gyoni helyzetével kapcsolatos nyilatkozatai és tényleges va­gyoni helyzete között nincs ellentmondás a gépkocsit illető­en sem. Pokorni az alkotmány módosításáról_______ Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke reméli, Medgyessy Péternek lesz elég ereje ahhoz, hogy meggyőzze párttársait a szerinte Magyarország biztonságát szol­gáló alkotmánymódosítási ja­vaslatnak a fontosságáról. Po­­korni örömét fejezte ki, hogy a szocialisták kormányfőjelöltje a NATO főtitkárával történt talál­kozója után belátta a kabinet ja­vaslatának fontosságát. Az in­dítvány lehetővé tenné, hogy a kormány parlamenti felhatal­mazás nélkül dönthessen olyan NATO-szövetségi kötelezettsé­gek teljesítéséről, mint például a légtér átengedése. A Fidesz el­nöke emlékeztetett arra is, hogy a kormány már két évvel ezelőtt változtatott volna, akkor azon­ban az MSZP „valamilyen poli­tikai akció” keretében kivonult az ülésteremből. Pórázon vezetett képviselő A bánásmód a kormánypártiakat is felháborította Simon Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK „A mentelemi bizottság képviselői és személy szerint én is indokolt­nak tartottam volna a Szabadi Bé­la terhére rótt bűncselekmények miatt a képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését’’ - nyilatkozta lapunknak Dornbach Alajos sza­bad demokrata honatya. Azért nem szavazták meg végül a ki­adatást, mert még az ülés elején megtudták, hogy Szabadit a rend­őrség bilincsbe verve és pórázon vezetve a legnagyobb sajtónyilvá­nosság előtt kísérte be a bizottság ülésére. Dornbach szerint ez az el­járás és a Szabadi letartóztatását kísérő széleskörű nyilvánosság nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselőket is fel­háborította. Kérte tehát az ülés el­halasztását és hogy hívják meg Polt Péter legfőbb ügyészt, mert úgy tűnt számukra, hogy az ügy politikai célokat szolgál. „A kor­mánypárti képviselők felháboro­dásuk ellenére ezt nem fogadták el, pedig ebben a kérdésben nem egy képviselő jogairól volt szó, mint inkább a képviselő állampol­gári jogairól" - tette hozzá Dorn­bach. Az ellenzéki képviselők legnagyobb meglepetésére ami­kor később a mentelmi jogról sza­vaztak, kiderült, hogy azok kerül­tek többségbe, akik nem támogat­ták Szabadi kiadatását. Ismert, hogy kedden a parla­ment mentelmi bizottsága 6-5 arányban úgy döntött, nem java­solja az Országgyűlésnek, hogy függessze fel Szabadi Béla füg­getlen képviselő mentelmi jogát. A mentelmi jog fenntartása mel­lett az MSZP, az SZDSZ és az FKGP, ellene a Fidesz és a MIÉP szavazott (az MDF képviselője nem vett részt az ülésen). A leg­főbb ügyész indítványa alapján Szabadi mentelmi jogát az FTC- vel kötött reklámszerződések mi­att kellene felfüggeszteni. A men­telmi bizottság döntése csak aján­lás a T. Ház számára, erről végle­gesen a plenáris ülés fog dönteni. Dornbach utólag megkövette Polt Pétert, ugyanis a bizottsági ülésen az SZDSZ-es képviselő azt állította, hogy Bauer Tamás (SZDSZ) többször interpellálta Poltot Szabadi ügyében, amikor még államtitkár volt, de a leg­főbb ügyész mindent rendben talált. Dornbach szerdán levélben korrigálta kijelentését, ugyanis nem Polt kapta a képviselő által említett interpellációkat, hanem Orbán Viktor kormányfő és ő volt az, aki mindent rendben lé­vőnek talált. Nem lát újdonságot az előző beterjesztéshez képest a legfőbb ügyész mostani indítványában Géczy József, a mentelmi bizott­ság szocialista tagja. Ezért kérték Polt Péter meghallgatását az ügy­ben, ahogyan ez korábban is több­ször előfordult. Géczy úgy vélte: az a mód is befolyásolta őket, ahogyan Szabadit elővezette a rendőrség. A képviselő, mint po­litológus, hozzátette: egyre több ügynek van „koncepciós szaga”. Vannak, akik elkerülik az igaz­ságszolgáltatást és vannak, akiket láncon vezetve visznek még a parlamentbe is. Géczy úgy vélte: azzal, hogy nem javasolták a ki­adatást, nem a büntetőügyet akar­ták akadályozni, hanem csak a politikai felhangokra hívták fel a figyelmet. Ezzel együtt szerinte kedden a Ház el fogja fogadni Szabadi mentelmi jogának felfüg­gesztését. Új vallási információs szervezet Magyarország vallási jelenségei­nek a legszélesebb körű adatbá­zisát kívánja létrehozni a Vallási Információs és Oktatási Központ Alapítvány (Vinok). A Vinok célja, hogy közreműködjön a vallás- és felekezetközi párbe­széd hazai megvalósításában. A Vinok a vallási adatbázis létrehozása mellett rendszeresen figyelemmel kíséri a hazai és a kelet-európai térség vallási fe­szültségeit és programok indítá­sával ezek feloldásában kíván szerepet vállalni. Oktatási prog­ramok elindításával szeretnének olyan szakembereket képezni, akik alkalmasak a vallási konf­liktusok kezelésére. Ezenkívül segíteni kívánják a hazai mene­kültügy vallási problémáinak megoldását is. A hazai menekül­tek nyolcvan százaléka muszlim vallású és hitük gyakorlásában sokszor akadályozva vannak (sertéshúsételeket kapnak, nem tudják napi rendszeres imájukat elvégezni). A Vinok az ő gond­jaik kezelésében is közre kíván működni. Meghallgatják a minisztert a lehallgatásokról Nyusztay Máté NÉPSZAVA A parlament nemzetbiztonsági bizottsága várhatóan a következő ülésén hallgatja meg Dávid Ibo­lya igazságügyi minisztert. Ezt a testület elnöke, Keleti György (MSZP) kezdeményezte azután, hogy kiderült: egy év alatt más­­félszeresére nőtt a titkosszolgála­ti eszközök alkalmazására ki­adott engedélyek száma (infor­mációink szerint csak a rendőr­ség belső elhárításánál 200 szá­zalékos a növekedés). Azt egyel­őre nem tudni, hogy mi ennek az oka. Ez összefüggésben lehet a mobillehallgató rendszer kiépíté­sével, az olajügyekkel, de a ter­rorizmussal kapcsolatos titkos adatgyűjtésekkel is. Minderre Dávid Ibolya vélhe­tően csak részben tud majd vála­szolni, ő ugyanis csak az egyik engedélyező, több ügyben a Fő­városi Bíróság elnöke által kije­lölt bíró adhat engedélyt. Nem engedélyhez kötött az információgyűjtés, csapdaállítá­­s, fedőcég vagy fedőokmány használata, objektum vagy gép­jármű figyelése és bizonyos ese­tekben a telefonlehallgatás sem. Az ilyen ügyekről nemhogy a parlament, de még a miniszter sem kaphat tájékoztatást. Mégis a minisztert hallgatja meg a bi­zottság, mert bírókat nem szá­moltathat be a hatalmi ágak szétválasztásából következően. Keleti György lapunknak úgy nyilatkozott: megvizsgálják, mi­lyen módon ellenőrizhetné az Országgyűlés az engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök alkalmazásának jogszerűségét úgy, hogy a bírók függetlensége ne sérüljön. Erre azonban csak a következő parlamenti ciklusban kerülhet sor, tette hozzá. ­ Az utolsó esély a jövő hét Nem születhetnek meg azok a törvények, amelyek tárgyalása a jövő héten nem kezdődik meg. A kormány ugyanis visszavon­ja azokat az előterjesztéseit, amelyekből nem lesz törvény a je­len parlamenti ciklus végéig. Újhegyi Katalin NÉPSZAVA Már csak azokat a törvényeket fogadhatja el a parlament őszi ülésszakán, amelyek tárgyalását a jövő heti plenáris ülésen meg­kezdi vagy általános vitájuk lezá­rul. Minthogy bizonytalan, lesz-e egyáltalán tavaszi ülésszak, a kormány többi előterjesztése je­lenlegi formájában nemigen ke­rülhet már a T. Ház elé. Az Országgyűlés házbizottsá­ga 1998-ban olyan állásfoglalást hozott, amelynek értelmében a nem tárgyalt előterjesztéseket a kormány visszavonja. Az ország­­gyűlési választások után újonnan megalakuló kormány joga tehát azt mérlegelni, hogy azokat ere­deti, esetleg módosított formá­ban az új összetételű parlament elé terjeszti-e. Ugyanez a sors vár azokra a tervezetekre, ame­lyek vitáját ugyan az előző or­szággyűlés megkezdte, ám vég­szavazásukra már nem futotta idejéből. A házbizottság éppen azért fogalmazta meg három év­vel ezelőtti állásfoglalását, hogy ne hozza kényszerhelyzetbe az új összetételű kabinetet. A rend­szerváltozás utáni első két cik­lusban ugyan eseti döntések alapján, de hasonlóan járt el az éppen hivatalban lévő kormány. Csupán azok a jelentések örök­lődnek a következő országgyű­lésre, amelyek kidolgozása nem kötődik sem a kormányhoz, sem az éppen aktuális politikai erők­höz. Az országgyűléshez még be nem nyújtott tervezetek sorsáról az illetékes tárca új vezetése dönt. Annak is kicsi tehát a való­színűsége, hogy egy előző cik­lusban kidolgozott tervezet vál­tozatlan formában kerüljön a kö­vetkező parlament elé. A jövő heti plenáris ülés végén nagyjából tudni lehet majd, hogy mely törvénytervezetek marad­nak ki az őszi - és ezzel a jelen­legi parlamenti ciklus - program­jából. Gond azoknál az előter­jesztéseknél lehet, amelyek meg­születését alkotmánybírósági ha­tározat írja elő és köti időpont­hoz. Ilyen például az állampolgá­ri jogok országgyűlési biztosára vonatkozó törvény, amelynek megalkotására december 15-ig adott időt az Alkotmánybíróság. Ezek, illetve az európai uniós jogharmonizációhoz kapcsolódó törvénytervezetek indokolhatják tehát leginkább a parlament tava­szi ülésezését. ­­á Torgyán a Fideszre mutogat NÉPSZAVA-információ Valótlan, hogy bármilyen tárgya­lás folyna a szocialista párt és Független Kisgazdapárt között - cáfolta Torgyán József a koráb­ban felröppent híreket. Ilyen tár­gyalások nem folytak, nem foly­nak és szándékukban sem áll ilyeneket folytatni, fogalmazott Torgyán. Az FKGP elnöke sze­rint nemcsak az MSZP-vel, de a Fidesszel sem kívánnak egyez­kedni, bármilyen megbeszélést legkorábban a választások első fordulója után lát esedékesnek. A pártelnök bizonyítottnak vé­li, hogy a Fidesz buzdította a kis­gazdapárt elleni „rohamra” a pár­ton belüli árulókat. A Fidesz el­nökének és alelnökének nyilat­kozata a „megélhetési árulókkal” való tárgyalásról Torgyán szerint megerősítette azt, hogy a legna­gyobb kormánypárt áll az FKGP széthullása mögött. Ezért a kis­gazdák országos elnöksége le­zárta a tagvisszavételeket. Is­mert, hogy Kövér László Fidesz­­alelnök a közelmúltban tárgyalá­sokat folytatott Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszterrel és Szentgyörgyvölgyi Péter kisgaz­da frakcióvezetővel a választáso­kon való valamilyen formájú kö­zös indításukról. E tárgyalások tényét és a közös választási sze­replést Pokorni Zoltán Fidesz­­elnök is megerősítette. Torgyán szerint a Fidesz eljárása ellenté­tes az európai néppártok szoká­saival és a páneurópai értékekkel is. A pártelnök ugyanakkor azt jósolja, az árulók többsége nem fog semmit kapni a Fidesztől. G. Nagyné Maczó Ágnes, az FKGP alelnöke jelzés értékűnek tartja, hogy az FKGP a pécsi választásokon nyolcszázalékos eredményt ért el. Szerinte ez el kell, hogy gondolkodtassa mind­azokat, akik „1-2 százalékos közvélemény-kutatási adatokkal szórakoznak”. Béres Béla FKGP-alelnök sze­rint jelenleg virtuális kormányzás folyik Magyarországon, a kor­mányt csak a jó kommunikáció érdekli. Megemlítette: szakmai alapon elfogadhatatlannak tartják a zárszámadás ratifikálását. A Liebmann Katalin vezette Re­form Kisgazdapárt és a Cseh Sán­­dor-féle Kisgazda Szövetség mi­napi egyesülését Béres úgy kom­mentálta, hogy Liebmann Kata­linnal már sokan szerettek volna egyesülni, úgy tűnik, most Cseh Sándornak sikerülni fog. Torgyán tagadja, hogy balra helyezkedne Gy. Balázs Béla felvétele NÉPSZAVA Tavasszal várhatóan nem ülésezik a parlament Folytatás az 1. oldalról Orbán Viktor szavai után aligha kétséges, hogy milyen tartalmú lesz Áder János javaslata. A ko­rábbi két ciklus utolsó ülésszakai előtt a bizottsági ülésen a frak­ciók képviselői azt tartották cél­szerűnek, hogy törvénykezési szünet előzze meg a parlamenti választásokat, hogy az Ország­­gyűlés ne válhasson kampányte­reppé, így az 1998-as választá­sok első fordulója előtt egy hó­nappal fejezték be parlamenti munkájukat a képviselők, 1994- ben pedig negyven nappal előzte meg az utolsó ülés a sza­vazóhelyek meg­nyitását. Vonatkozó törvény azonban nincs. Arról viszont ren­delkezik az alkot­mány, hogy parlamenti ülésnek mindenképp kell lennie. Az alap­törvény ugyanis előírja, hogy az Országgyűlés évenként két ren­des ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötö­dikéig, illetve szeptember else­jétől december tizenötödikéig. Ülésszaknak számíthat viszont egyetlen ülés is, vagyis a T. Ház­ra valójában az az egyetlen köte­lezettség hárul, hogy 2001 feb­ruárjában összeüljön és semmi kétség, legalább egy ülést össze is hív a házelnök. Az a kérdés, hogy a továbbiakra vonatkozóan hogyan döntenek a képviselők és e tekintetben nem sérthetetlen a házbizottság előzetes állásfogla­lása, nem sért ugyanis házsza­bályt a parlament, ha egyszerű többséggel leszavazza a házbi­zottságban elfogadott napirendet. Törvények elfogadtatása már nem motiválja a kormánypárto­kat abban, hogy minél többször ülésezzen a parlament tavasszal, hiszen a számukra fontos előter­jesztéseket - mint például a föld­törvények - már ez év végéig ke­resztülviszik. Legfeljebb csak egy tartalmas ülésre lehet szük­ségük, hogy a zsúfolt őszi ülés­szakból már nyilvánvalóan át­csúszó egy-két EU-jogharmoni­­zációs törvényt elfogadtassák. Ezen túl viszont inkább az a szempontjuk, hogy az ellenzék minél kevesebb nyilvános sze­replés lehetőségé­hez juthasson. Az ellenzékiek éppen ezért háborognak minden olyan kor­mánypárti nyilat­kozat ellen, amely nem látja indokolt­nak a tavaszi ülés­szak lehetőség szerinti kiterjesz­tését. Vélhetően a Szentgyörgy­­völgyi Péter frakcióvezető mel­letti kisgazdák a kormánypártok véleményét osztják, Torgyánék viszont inkább kampányolni akarnak majd. Az egy üléssel le­tudható ülésszak melletti és elle­ni szavazatok száma ily módon nagyjából azonos számú, az egyszerű többséghez mindkét oldalnak a MIÉP kell. E párt frakciója az egyik legfegyelme­­zettebb képviselőcsoportja a parlamentnek, az egész ciklus minden bizottsági és plenáris ülésén nem csak részt vett, de aktív is volt. Ugyanakkor Csur­­ka István a közelmúltban azt mondta, a Fidesz és a MIÉP szá­mára már csak egy paraszthaj­szál szükséges a kétharmados tá­mogatottság eléréséhez. A miniszterelnök szavai után aligha kétséges, milyen tartalmú lesz Áder javaslata

Next