Népszava, 2001. november (129. évfolyam, 255-279. sz.)
2001-11-02 / 255. szám
2 2001. NOVEMBER 2., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Medgyessy feljegyzést kért a Ficótól Az RTL Klub információi szerint 1997-ben Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter tájékoztatást kért a Fideszhez közel álló Fico Rt.-nél folytatott adóellenőrzésről. Kékesi László, az APEH akkori elnöke meg is írta Medgyessynek, hogy a hatóság jogszabálysértéseket tárt fel a cég számlázásaiban. A televízió megkeresésére a szocialisták jelenlegi miniszterelnök-jelöltje nem adott magyarázatot arra, hogy miért készíttetett feljegyzést miniszterként az ellenzéki párthoz közel álló társaság ügyeiről, illetve hogy a tudomására jutottak fényében kezdeményezett-e intézkedéseket. Hasonlóképp nem reagált az RTL Klub megkeresésére Horváth László fideszes képviselő, az 1997-ben a Fico cégjegyzésre jogosult tagja sem. Elégtétel Kuncze Gábornak______ Jogerősen helyreigazításra kötelezte a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Magyar Nemzet című napilapot abban az eljárásban, amelyet Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke indított személyiségi jogainak sérelme miatt. A politikus a lap 2000. november 24-én megjelent, Kuncze Gábor elhatárolódik a Wallistól című cikke miatt kért helyreigazítást. Az újság szerint Kuncze azt állította, hogy bérleti szerződést kötött egy Land Rover típusú terepjáróra. Ezt azonban két héttel korábbi, vagyoni helyzetét ismertető nyilatkozatában nem említette. Az LB szerint Kuncze vagyoni helyzetével kapcsolatos nyilatkozatai és tényleges vagyoni helyzete között nincs ellentmondás a gépkocsit illetően sem. Pokorni az alkotmány módosításáról_______ Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke reméli, Medgyessy Péternek lesz elég ereje ahhoz, hogy meggyőzze párttársait a szerinte Magyarország biztonságát szolgáló alkotmánymódosítási javaslatnak a fontosságáról. Pokorni örömét fejezte ki, hogy a szocialisták kormányfőjelöltje a NATO főtitkárával történt találkozója után belátta a kabinet javaslatának fontosságát. Az indítvány lehetővé tenné, hogy a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül dönthessen olyan NATO-szövetségi kötelezettségek teljesítéséről, mint például a légtér átengedése. A Fidesz elnöke emlékeztetett arra is, hogy a kormány már két évvel ezelőtt változtatott volna, akkor azonban az MSZP „valamilyen politikai akció” keretében kivonult az ülésteremből. Pórázon vezetett képviselő A bánásmód a kormánypártiakat is felháborította Simon Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK „A mentelemi bizottság képviselői és személy szerint én is indokoltnak tartottam volna a Szabadi Béla terhére rótt bűncselekmények miatt a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését’’ - nyilatkozta lapunknak Dornbach Alajos szabad demokrata honatya. Azért nem szavazták meg végül a kiadatást, mert még az ülés elején megtudták, hogy Szabadit a rendőrség bilincsbe verve és pórázon vezetve a legnagyobb sajtónyilvánosság előtt kísérte be a bizottság ülésére. Dornbach szerint ez az eljárás és a Szabadi letartóztatását kísérő széleskörű nyilvánosság nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselőket is felháborította. Kérte tehát az ülés elhalasztását és hogy hívják meg Polt Péter legfőbb ügyészt, mert úgy tűnt számukra, hogy az ügy politikai célokat szolgál. „A kormánypárti képviselők felháborodásuk ellenére ezt nem fogadták el, pedig ebben a kérdésben nem egy képviselő jogairól volt szó, mint inkább a képviselő állampolgári jogairól" - tette hozzá Dornbach. Az ellenzéki képviselők legnagyobb meglepetésére amikor később a mentelmi jogról szavaztak, kiderült, hogy azok kerültek többségbe, akik nem támogatták Szabadi kiadatását. Ismert, hogy kedden a parlament mentelmi bizottsága 6-5 arányban úgy döntött, nem javasolja az Országgyűlésnek, hogy függessze fel Szabadi Béla független képviselő mentelmi jogát. A mentelmi jog fenntartása mellett az MSZP, az SZDSZ és az FKGP, ellene a Fidesz és a MIÉP szavazott (az MDF képviselője nem vett részt az ülésen). A legfőbb ügyész indítványa alapján Szabadi mentelmi jogát az FTC- vel kötött reklámszerződések miatt kellene felfüggeszteni. A mentelmi bizottság döntése csak ajánlás a T. Ház számára, erről véglegesen a plenáris ülés fog dönteni. Dornbach utólag megkövette Polt Pétert, ugyanis a bizottsági ülésen az SZDSZ-es képviselő azt állította, hogy Bauer Tamás (SZDSZ) többször interpellálta Poltot Szabadi ügyében, amikor még államtitkár volt, de a legfőbb ügyész mindent rendben talált. Dornbach szerdán levélben korrigálta kijelentését, ugyanis nem Polt kapta a képviselő által említett interpellációkat, hanem Orbán Viktor kormányfő és ő volt az, aki mindent rendben lévőnek talált. Nem lát újdonságot az előző beterjesztéshez képest a legfőbb ügyész mostani indítványában Géczy József, a mentelmi bizottság szocialista tagja. Ezért kérték Polt Péter meghallgatását az ügyben, ahogyan ez korábban is többször előfordult. Géczy úgy vélte: az a mód is befolyásolta őket, ahogyan Szabadit elővezette a rendőrség. A képviselő, mint politológus, hozzátette: egyre több ügynek van „koncepciós szaga”. Vannak, akik elkerülik az igazságszolgáltatást és vannak, akiket láncon vezetve visznek még a parlamentbe is. Géczy úgy vélte: azzal, hogy nem javasolták a kiadatást, nem a büntetőügyet akarták akadályozni, hanem csak a politikai felhangokra hívták fel a figyelmet. Ezzel együtt szerinte kedden a Ház el fogja fogadni Szabadi mentelmi jogának felfüggesztését. Új vallási információs szervezet Magyarország vallási jelenségeinek a legszélesebb körű adatbázisát kívánja létrehozni a Vallási Információs és Oktatási Központ Alapítvány (Vinok). A Vinok célja, hogy közreműködjön a vallás- és felekezetközi párbeszéd hazai megvalósításában. A Vinok a vallási adatbázis létrehozása mellett rendszeresen figyelemmel kíséri a hazai és a kelet-európai térség vallási feszültségeit és programok indításával ezek feloldásában kíván szerepet vállalni. Oktatási programok elindításával szeretnének olyan szakembereket képezni, akik alkalmasak a vallási konfliktusok kezelésére. Ezenkívül segíteni kívánják a hazai menekültügy vallási problémáinak megoldását is. A hazai menekültek nyolcvan százaléka muszlim vallású és hitük gyakorlásában sokszor akadályozva vannak (sertéshúsételeket kapnak, nem tudják napi rendszeres imájukat elvégezni). A Vinok az ő gondjaik kezelésében is közre kíván működni. Meghallgatják a minisztert a lehallgatásokról Nyusztay Máté NÉPSZAVA A parlament nemzetbiztonsági bizottsága várhatóan a következő ülésén hallgatja meg Dávid Ibolya igazságügyi minisztert. Ezt a testület elnöke, Keleti György (MSZP) kezdeményezte azután, hogy kiderült: egy év alatt másfélszeresére nőtt a titkosszolgálati eszközök alkalmazására kiadott engedélyek száma (információink szerint csak a rendőrség belső elhárításánál 200 százalékos a növekedés). Azt egyelőre nem tudni, hogy mi ennek az oka. Ez összefüggésben lehet a mobillehallgató rendszer kiépítésével, az olajügyekkel, de a terrorizmussal kapcsolatos titkos adatgyűjtésekkel is. Minderre Dávid Ibolya vélhetően csak részben tud majd válaszolni, ő ugyanis csak az egyik engedélyező, több ügyben a Fővárosi Bíróság elnöke által kijelölt bíró adhat engedélyt. Nem engedélyhez kötött az információgyűjtés, csapdaállítás, fedőcég vagy fedőokmány használata, objektum vagy gépjármű figyelése és bizonyos esetekben a telefonlehallgatás sem. Az ilyen ügyekről nemhogy a parlament, de még a miniszter sem kaphat tájékoztatást. Mégis a minisztert hallgatja meg a bizottság, mert bírókat nem számoltathat be a hatalmi ágak szétválasztásából következően. Keleti György lapunknak úgy nyilatkozott: megvizsgálják, milyen módon ellenőrizhetné az Országgyűlés az engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök alkalmazásának jogszerűségét úgy, hogy a bírók függetlensége ne sérüljön. Erre azonban csak a következő parlamenti ciklusban kerülhet sor, tette hozzá. Az utolsó esély a jövő hét Nem születhetnek meg azok a törvények, amelyek tárgyalása a jövő héten nem kezdődik meg. A kormány ugyanis visszavonja azokat az előterjesztéseit, amelyekből nem lesz törvény a jelen parlamenti ciklus végéig. Újhegyi Katalin NÉPSZAVA Már csak azokat a törvényeket fogadhatja el a parlament őszi ülésszakán, amelyek tárgyalását a jövő heti plenáris ülésen megkezdi vagy általános vitájuk lezárul. Minthogy bizonytalan, lesz-e egyáltalán tavaszi ülésszak, a kormány többi előterjesztése jelenlegi formájában nemigen kerülhet már a T. Ház elé. Az Országgyűlés házbizottsága 1998-ban olyan állásfoglalást hozott, amelynek értelmében a nem tárgyalt előterjesztéseket a kormány visszavonja. Az országgyűlési választások után újonnan megalakuló kormány joga tehát azt mérlegelni, hogy azokat eredeti, esetleg módosított formában az új összetételű parlament elé terjeszti-e. Ugyanez a sors vár azokra a tervezetekre, amelyek vitáját ugyan az előző országgyűlés megkezdte, ám végszavazásukra már nem futotta idejéből. A házbizottság éppen azért fogalmazta meg három évvel ezelőtti állásfoglalását, hogy ne hozza kényszerhelyzetbe az új összetételű kabinetet. A rendszerváltozás utáni első két ciklusban ugyan eseti döntések alapján, de hasonlóan járt el az éppen hivatalban lévő kormány. Csupán azok a jelentések öröklődnek a következő országgyűlésre, amelyek kidolgozása nem kötődik sem a kormányhoz, sem az éppen aktuális politikai erőkhöz. Az országgyűléshez még be nem nyújtott tervezetek sorsáról az illetékes tárca új vezetése dönt. Annak is kicsi tehát a valószínűsége, hogy egy előző ciklusban kidolgozott tervezet változatlan formában kerüljön a következő parlament elé. A jövő heti plenáris ülés végén nagyjából tudni lehet majd, hogy mely törvénytervezetek maradnak ki az őszi - és ezzel a jelenlegi parlamenti ciklus - programjából. Gond azoknál az előterjesztéseknél lehet, amelyek megszületését alkotmánybírósági határozat írja elő és köti időponthoz. Ilyen például az állampolgári jogok országgyűlési biztosára vonatkozó törvény, amelynek megalkotására december 15-ig adott időt az Alkotmánybíróság. Ezek, illetve az európai uniós jogharmonizációhoz kapcsolódó törvénytervezetek indokolhatják tehát leginkább a parlament tavaszi ülésezését. á Torgyán a Fideszre mutogat NÉPSZAVA-információ Valótlan, hogy bármilyen tárgyalás folyna a szocialista párt és Független Kisgazdapárt között - cáfolta Torgyán József a korábban felröppent híreket. Ilyen tárgyalások nem folytak, nem folynak és szándékukban sem áll ilyeneket folytatni, fogalmazott Torgyán. Az FKGP elnöke szerint nemcsak az MSZP-vel, de a Fidesszel sem kívánnak egyezkedni, bármilyen megbeszélést legkorábban a választások első fordulója után lát esedékesnek. A pártelnök bizonyítottnak véli, hogy a Fidesz buzdította a kisgazdapárt elleni „rohamra” a párton belüli árulókat. A Fidesz elnökének és alelnökének nyilatkozata a „megélhetési árulókkal” való tárgyalásról Torgyán szerint megerősítette azt, hogy a legnagyobb kormánypárt áll az FKGP széthullása mögött. Ezért a kisgazdák országos elnöksége lezárta a tagvisszavételeket. Ismert, hogy Kövér László Fideszalelnök a közelmúltban tárgyalásokat folytatott Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszterrel és Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda frakcióvezetővel a választásokon való valamilyen formájú közös indításukról. E tárgyalások tényét és a közös választási szereplést Pokorni Zoltán Fideszelnök is megerősítette. Torgyán szerint a Fidesz eljárása ellentétes az európai néppártok szokásaival és a páneurópai értékekkel is. A pártelnök ugyanakkor azt jósolja, az árulók többsége nem fog semmit kapni a Fidesztől. G. Nagyné Maczó Ágnes, az FKGP alelnöke jelzés értékűnek tartja, hogy az FKGP a pécsi választásokon nyolcszázalékos eredményt ért el. Szerinte ez el kell, hogy gondolkodtassa mindazokat, akik „1-2 százalékos közvélemény-kutatási adatokkal szórakoznak”. Béres Béla FKGP-alelnök szerint jelenleg virtuális kormányzás folyik Magyarországon, a kormányt csak a jó kommunikáció érdekli. Megemlítette: szakmai alapon elfogadhatatlannak tartják a zárszámadás ratifikálását. A Liebmann Katalin vezette Reform Kisgazdapárt és a Cseh Sándor-féle Kisgazda Szövetség minapi egyesülését Béres úgy kommentálta, hogy Liebmann Katalinnal már sokan szerettek volna egyesülni, úgy tűnik, most Cseh Sándornak sikerülni fog. Torgyán tagadja, hogy balra helyezkedne Gy. Balázs Béla felvétele NÉPSZAVA Tavasszal várhatóan nem ülésezik a parlament Folytatás az 1. oldalról Orbán Viktor szavai után aligha kétséges, hogy milyen tartalmú lesz Áder János javaslata. A korábbi két ciklus utolsó ülésszakai előtt a bizottsági ülésen a frakciók képviselői azt tartották célszerűnek, hogy törvénykezési szünet előzze meg a parlamenti választásokat, hogy az Országgyűlés ne válhasson kampánytereppé, így az 1998-as választások első fordulója előtt egy hónappal fejezték be parlamenti munkájukat a képviselők, 1994- ben pedig negyven nappal előzte meg az utolsó ülés a szavazóhelyek megnyitását. Vonatkozó törvény azonban nincs. Arról viszont rendelkezik az alkotmány, hogy parlamenti ülésnek mindenképp kell lennie. Az alaptörvény ugyanis előírja, hogy az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. Ülésszaknak számíthat viszont egyetlen ülés is, vagyis a T. Házra valójában az az egyetlen kötelezettség hárul, hogy 2001 februárjában összeüljön és semmi kétség, legalább egy ülést össze is hív a házelnök. Az a kérdés, hogy a továbbiakra vonatkozóan hogyan döntenek a képviselők és e tekintetben nem sérthetetlen a házbizottság előzetes állásfoglalása, nem sért ugyanis házszabályt a parlament, ha egyszerű többséggel leszavazza a házbizottságban elfogadott napirendet. Törvények elfogadtatása már nem motiválja a kormánypártokat abban, hogy minél többször ülésezzen a parlament tavasszal, hiszen a számukra fontos előterjesztéseket - mint például a földtörvények - már ez év végéig keresztülviszik. Legfeljebb csak egy tartalmas ülésre lehet szükségük, hogy a zsúfolt őszi ülésszakból már nyilvánvalóan átcsúszó egy-két EU-jogharmonizációs törvényt elfogadtassák. Ezen túl viszont inkább az a szempontjuk, hogy az ellenzék minél kevesebb nyilvános szereplés lehetőségéhez juthasson. Az ellenzékiek éppen ezért háborognak minden olyan kormánypárti nyilatkozat ellen, amely nem látja indokoltnak a tavaszi ülésszak lehetőség szerinti kiterjesztését. Vélhetően a Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető melletti kisgazdák a kormánypártok véleményét osztják, Torgyánék viszont inkább kampányolni akarnak majd. Az egy üléssel letudható ülésszak melletti és elleni szavazatok száma ily módon nagyjából azonos számú, az egyszerű többséghez mindkét oldalnak a MIÉP kell. E párt frakciója az egyik legfegyelmezettebb képviselőcsoportja a parlamentnek, az egész ciklus minden bizottsági és plenáris ülésén nem csak részt vett, de aktív is volt. Ugyanakkor Csurka István a közelmúltban azt mondta, a Fidesz és a MIÉP számára már csak egy paraszthajszál szükséges a kétharmados támogatottság eléréséhez. A miniszterelnök szavai után aligha kétséges, milyen tartalmú lesz Áder javaslata