Népszava, 2001. november (129. évfolyam, 255-279. sz.)

2001-11-23 / 273. szám

2 2001. NOVEMBER 23., PÉNTEK RÖVIDEN Lehet tavaszi ülésszak___ Az őszi ülésszak utolsó ötnapos plenáris ülését tartja jövő héten a parlament. Áder János házelnök azt is közölte: jövőre, a választá­sok előtt lesz tavaszi ülésszak, időtartama azonban annak függ­vénye, hogy mennyi elvégzendő munkája marad a parlamentnek. Áder János a házbizottsági ülé­sen kérte a frakciókat: egyeztes­senek az alkotmánymódosításról, mert ha a december 10-én kezdő­dő plenáris ülésen nem tudják megvitatni, akkor esély sincs rá, hogy idén az alaptörvényt meg­változtassák. Az MSZP a postáról kérdez Törvénytelenségeket gyanítanak a szocialisták a Magyar Posta Defend Kft.-ben való tulajdon­­szerzésével kapcsolatban. Erről dokumentumaik is vannak. Emi­att a párt négy írásbeli kérdést akar feltenni a Magyar Postát fel­ügyelő közlekedési és vízügyi miniszterhez. Ha ezekre meg­kapták a választ, akkor tudják el­dönteni, hogy büntetőjogi felje­lentést tesznek-e vagy esetleg félrevezették őket „a postaládá­jukba került dokumentumokkal”. Elhunyt Schél Gyula Hetvennégy éves korában el­hunyt Schél Gyula, a Magyar Rádió korábbi főosztályvezető­je, külföldi tudósítója. Schél Gyula a Magyar Rádiónál a po­litikai adások főszerkesztőségé­nek vezetője volt. Egyike volt az első rádiósoknak, akik éveket töltöttek el külföldön az intéz­mény állandó tudósítóiként. 1960-tól 1963-ig Berlinben, majd 1969-től 1973-ig New Yorkban dolgozott. Egyházi válasz a nyílt levélre Bölcskei Gusztáv református és Szebik Imre evangélikus püspök közösen válaszoltak arra a nyílt levélre, amit csaknem hatvan hí­vő értelmiségi tett közzé néhány hete a rasszizmus és az antisze­mitizmus elítélése érdekében. A válasz szerint az egyházi vezetők nem hívei a diszkriminációnak. Ugyanakkor nem tartják szeren­csésnek, hogy bárki szellemi be­folyást gyakoroljon egyházaikra. A püspökök úgy vélik, akkor használnak egyházaiknak a levél­írók, ha dialóguskészségüket a helyi közösségben gyakorolják. BELFÖLD Patthelyzet Rigler-ügyben A vizsgálóbizottság még a vagyonnyilatkozatát sem látta Nem sikerült kiderítenie a parlament ügyrendi bizottságának, hogy betekinthet-e a Rigler Zoltán összeférhetetlenségét vizsgá­ló testület a képviselő és családtagjai zárt vagyonnyilatkozatá­ba. Az eljárás a fideszes törvényhozó tisztázásával zárulhat. Nyusztay Máté NÉPSZAVA A parlament mentelmi bizottsá­gának következő ülésére elkészül a Rigler Zoltán (Fidesz) összefér­hetetlenségét vizsgáló háromtagú bizottság jelentése. Információ­ink szerint a testület eddig nem talált arra utaló adatokat, hogy a honatya munkája közben olyan információk birtokába jutott vol­na, amelyek a tulajdonába került Alba Régia Építőipari Rt.-vel kapcsolatosak. Rigler tagja a par­lament gazdasági bizottságának, az építésügyi albizottságnak és ő az elnöke az infrastruktúra-fej­lesztési albizottságnak. Ellene Vi­lágosi Gábor (SZDSZ) kezdemé­nyezett összeférhetetlenségi eljá­rást, amely lefolytatásával - sor­solással - Dornbach Alajost (SZDSZ), Dán Jánost (FKGP) és Fenyvessy Zoltánt (MIÉP) bíz­ták meg. A vizsgálat részleteiről egyikük sem nyilatkozott lapunk­nak. Parlamenti források szerint az eddig összegyűlt, többkilós iratmennyiség nem bizonyít sem­mit. A testület mel­­lesleg már most túl­lépte a 30 napos elő­írt határidőt, nem beszélve arról, hogy a mentelmi bizott­ság következő ülése december elején lesz, így az ügy két hónap után a politikus tisztázásával zárulhat, hacsak a következő hetekben nem bukkannak újabb adatokra. Azt egyelőre nem tudni, mi­lyen adatok alapján dolgozik a testület, hiszen még Rigler zárt vagyonnyilatkozatát sem látták. Dornbach Alajos ugyanis a múlt héten levelet írt az ügyrendi bi­zottság elnökének, Salamon Lászlónak (Fidesz), amelyben azt tudakolja, egyáltalán megnézhe­tik-e Rigler és hozzátartozói 1998. évi bevallásának zárt ré­szét. Az ügyrendi bizottság kor­mánypárti többsége tegnap - az ellenzékiek zúgolódása ellenére - eseti állásfoglalást hozott, amely­ben érdemi választ nem adott, viszont közölte: a Házsza­bály, amely alapján az ügyrendi bizott­ság dönthetne, nem rendelkezik e kér­désről (Dornbach éppen azért írt levelet, mert a Házszabály nem ad támpontot). A Népszava úgy tudja, hogy a Fidesz „levette a kezét” Riglerről, és vélhetően nem indítja őt a jövő évi választásokon. Értesüléseink szerint a pártban úgy vélik, az ügy ártott a párt megítélésének Győr-Moson-Sopron megyében (Rigler, aki Csornán él, a megyei listáról jutott be a parlamentbe 98-ban). Csorna Áder János, a Fi­desz alelnöke választókörzete. A bizottságok egyébként a hé­ten tárgyalják azokat a módosító­kat, amelyek révén egyértelműb­bé válnak a vagyonnyilatkozati, illetve az összeférhetetlenségi el­járásokra vonatkozó szabályok. Ezekről a következő plenáris hé­ten szavaz a parlament. Ha elfo­gadják a módosításokat, a jövő­ben a mentelmi bizottság folytat­ja le az ilyen eljárásokat (és bete­kinthet a vagyonnyilatkozatok zárt részébe is). Ezek a változá­sok nem érintik Rigler ügyét, de a korábban megindított, majd el­akadt eljárások folytatódhatnak Torgyán József és felesége, vala­mint Kuncze Gábor ellen. Ezt Isépy Tamás (Fidesz), a mentelmi bizottság fideszes elnöke meg­erősítette lapunknak. „Levette a kezét” Riglerről, és vélhetően nem indítja őt a Fidesz a választásokon Medgyessy a Fidesz stratégiájáról Kövér László szerint az ellenzék folytat lejárató kampányt NÉPSZAVA—MTI-összeállítás Újabb „lobbiügyre” derült fény Medgyessy Péter miniszterel­nök-jelölttel kapcsolatban. Pécsi fideszesek szerint 1999-ben 28 millió forintos megbízást kapott Toller László (MSZP) pécsi pol­gármestertől a város mintegy 40 intézményének gazdasági átvilá­gítására. Medgyessy cége ugyanakkor egy konzorcium tagjaként kapta meg a megbízást közbeszerzési pályázaton. A több mint 3 hónapos munka után mintegy 34 ezer oldalas beszá­molót készítettek, amelyet az önkormányzat illetékes bizottsá­gai megtárgyaltak, és egyetlen párt részéről sem kifogásolták a megbízottak személyét. Minder­ről Toller László és Medgyessy Péter beszélt tegnap Pécsett a helyi Fidesz kifogásaira reagál­va. Medgyessy úgy vélte, az alaptalan támadás része a Fidesz stratégiájának. Előadását egyéb­ként bekiabálásokkal zavarták meg. A kopasz fiatalokat a hall­gatóság kitapsolta. Úgy tudjuk, a helyi MIÉP-szervezet elhatáro­lódott a történtektől, és közölte: nem ők voltak, hanem a Fidesz. Kövér László, a Fidesz ügyve­zető alelnöke Püspökladányban úgy fogalmazott: „ Elmúltak azok az idők, amikor a lejárató kampánystratégia eredményes tudott lenni. ” Közölte: bár pozi­tív kampányt szeretne, az elmúlt három és fél évben­ az ellenzék a kormány megbuktatására töre­kedett, ezért nem valószínű, hogy a kampány kevésbé durva lesz, mint az eltelt három és fél esztendő közéleti stílusa. A Fi­desz alelnöke szerint kérdéses, hogy Medgyessy lesz-e az MSZP miniszterelnök-jelöltje a választásokon. Megfogalmazása szerint Medgyessy még bele sem bocsátkozott a kampányba, de máris elvesztette azt. Hozzá­tette: az MSZP nehéz helyzetbe került, mert már rájött, hogy nem volt jó választás Med­gyessy személye, vele nem lehet megnyerni a választásokat. Ugyanakkor ahogy közeledünk a választások időpontjához, egyre képtelenebb az első ember lecserélése - vélekedett a fide­szes politikus, aki szerint a szo­cialisták arra számítottak, hogy Medgyessy Péter robbanékony kampányával jelentősen elhúz a koalíciós erőktől, de ennek az ellenkezője történt. Megérkezett a Fővárosi Főügyészségre az a bejelentés, amely Medgyessy Péter esetleges büntetőjogi felelősségét serti a Gre­sham-palota eladásában játszott közvetítő szerepe miatt. Az ügyészségnek három nap alatt kell döntenie arról, hogy elrendeli vagy megtagadja a nyomozást, esetleg feljelentéskiegészítést rendel el. Medgyessynek a Gresham-palota eladásában játszott szerepe miatt a napokban érkezett egy állampolgári bejelentés a Legfőbb Ügyészséghez. A levél írója a lobbizással kapcsolatban hasonló megállapításokat tesz, mint ami újságokban is megjelent. Előbb támogattak, aztán kérdeztek Lakos Nóra NÉPSZAVA Meghallgatta a parlament költségvetési bizott­sága a három közszolgálati média elnökét az intézmények gazdálkodásáról. Mint ismert, a zárszámadásból összesen 14 milliárdot szava­zott meg a kormány és a MIÉP a Magyar Te­levíziónak és a Magyar Rádiónak, ugyanakkor a Duna Televízió - bár a támogatási kérelmek­hez egyedül ez a csatorna nyújtott be írásbeli magyarázatot - nem kapott egy forintot sem. A tegnapi ülésen Lentner Csaba (MIÉP) mó­dosító indítványt nyújtott be a napirendhez, amelyben javasolta a Duna Televízió pótlóla­gos támogatását 2 milliárd forinttal, annak ér­dekében, hogy a csatorna üzemviteli és fej­lesztési biztonsága garantálva legyen. A javas­latot a testület leszavazta, miután egyedül a MIÉP támogatta. Pekár István, a Duna Televí­zió elnöke elmondta: reméli, hogy az Ország­­gyűlés talál valamilyen megoldást a támoga­tásra, különben a belső gyártású műsorok kö­zött a reggelit is kénytelenek beszüntetni. Az MTV és a közrádió elnökét utólag, vagyis a támogatás megszavazása után kér­dezték arról, mire költenék a pénzt. Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke szerint az 1,5 milliárdos támogatás nem elég a rádió eszkö­zeinek fejlesztésére, ahhoz 7-7,5 milliárd fo­rintra lenne szükség. Arra a felvetésre, hogy Medgyessy Péternek, mint a szocialisták mi­niszterelnök-jelöltjének is teret kellene adni rendszeres interjúra, elmondta: a miniszterel­nöknek nincsen pártja, egyébként sem pártpo­litikai kérdésekről firtatják Orbán Viktort. A Magyar Televízió gazdálkodásáról több kritika is elhangzott: nem készítették el a ta­valy márciusra ígért reorganizációs progra­mot, amelyben kifejtették volna hosszú távú tervüket a csőd szélére került intézmény jövő­beli gazdálkodásáról. Veres János (MSZP) el­mondta, a Széchényi-tervet reklámozó hirde­tés eddig legalább 30 alkalommal ment le a köztévében. Ebben elhangzik, hogy a nyír­egyházi szennyvízkezelő beruházás a Széche­­nyi-tervnek köszönhetően jött létre. Veres fel­hívta a figyelmet arra, hogy a beruházás 2,2 milliárd forint volt, amelyből a svájci állam 1,2 milliárdot vállalt, a Széchenyi-terv pedig 30 milliót, így féligazságot közöl a hirdetés, amely nem sorolható a közszolgálati műsorok közé. Mendreczky Károly, az MTV elnöke el­mondta: a köztévé eleget tett az idei első fél­éves üzleti tervben foglaltaknak. Ennek ellent­mond, hogy a tervben szereplő koncessziós díjból származó 3 milliárd forint bevételként szerepelt, bár ezt azóta sem kapták meg. Elnökök - Mendreczky, Kondor és Pokár - a bizottsági ülésen Demecs Zsolt felvétele NÉPSZAVA Pannon rádió: MK­­P-bírtok A Pannon rádiónak nemcsak a tartalma, hanem a tulajdonosi szerkezete is sérti a médiatör­vényt - derült ki az Országos Rá­dió és Televízió Testület tegnapi ülésén. Tímár János SZDSZ-es delegált cégbírósági adatokkal tá­masztotta alá, hogy a Pannon rá­diót működtető Gidó média Kft. tagja Bogdán Emil, a MIÉP parla­menti képviselője. Emellett a Gi­dó Média Kft. tulajdonosa a Bocskai Szabadegyetem, amely­nek alapítója Csurka István, a MIÉP elnöke. Ez a médiatör­vénybe ütközik, hiszen egyetlen médium sem állhat párt vagy po­litikai mozgalom szolgálatában, ahogy nem lehet elektronikus médiumok tulajdonosa pártkép­viselő. Tímár kiegészítő előter­jesztését a Pannon rádió tartalmá­val kapcsolatos vizsgálati ered­ménnyel közösen tárgyalják a jö­vő héten. Az esetleges szankciók­ról nincs említés az előterjesztés­ben, de az sem kizárt, hogy a sza­bálysértések miatt megszüntetik a csatornát. Székely újra előzetesben Folytatás az 1. oldalról Székely Zoltánt azért kellett visszavinni a rendőrségi fogdá­ba, mivel többször és tudatosan megszegte a házi őrizet szabá­lyait, továbbá egészségi állapota sem indokolja, hogy kedvez­ményben részesüljön - a döntés indoklása szerint. Úgy tudjuk, először augusz­tusban jelentették a rendőrök, hogy nincs otthon Székely Zol­tán. Ez az eset még szankció nél­kül maradt. Miután azonban szeptemberben nem tudták ellen­őrizni, hogy otthon volt-e, mert nem engedték be a rendőröket a lakásba, a bíróság 200 ezer forint pénzbírságot szabott ki. Az erről szóló végzés novemberben lett jogerős, és mire visszaérkeztek az iratok a Legfelsőbb Bíróság­ról, szerdán megint azt jelentet­ték a járőrök, hogy nem tudták ellenőrizni, valóban otthon van-e Székely Zoltán. Ezek után hiva­talból döntött úgy a bíróság, hogy az elsőfokú ítélet kihirdeté­séig mégis előzetes letartóztatás­ban kell lennie. Mivel a tegnapi döntés azonnal végrehajtható, Székely Zoltánt már tegnap dél­után letartóztatták. Az ügyész és a védő viszont még fellebbezhet. Székely Zoltánt és ügyvédjét is váratlanul érték a történtek. Futó Barnabás kérdésünkre elmondta: nem értik a bíróság döntését, ezért mindenképpen fellebbez­nek.­­ A képviselő rendszeresen jár a Kútvölgyi kórházba, mert súlyos betegsége továbbra is fennáll. Ezt azonban nem min­den alkalommal adminisztrálták a kórházban. Székely Zoltán pe­dig állítja, nem szegte meg tuda­tosan a házi őrizet szabályait. A Budai Központi Kerületi Bíróság tavaly december 15-én rendelte el Székely Zoltán előze­tes letartóztatását. Korábban a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalának nyomozói és az ORFK munkatársai a Gellért Szálló parkolójában tetten érték, amint Balla Dániel vállalkozótól átvett 20 millió forintot. A Gyorskocsi utcai rendőrségi fog­dában eltöltött négy hónap után Székely Zoltán egészségi állapo­tára tekintettel döntött a bíróság úgy, hogy bár továbbra is fennáll szökésének veszélye, de ez házi őrizettel is kivédhető. Székely otthonában bárkit fogadhatott, telefonálhatott. A bíróságtól ka­pott engedély alapján egy előre kijelölt útvonalon csupán a Kút­völgyi kórházba mehetett keze­lésre. Székely Zoltán ellen hiva­talos személy által, kötelesség­szegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt emeletek vádat. A büntetőügyet december elején kezdik tárgyalni. Visszamenőleges vizsgálatra készül a Dunaferr NÉPSZAVA-információ A Dunaferr Rt. vezérigazgató­helyettese szerint a cég anyagi helyzetének hirtelen bekövetke­zett romlása több tényezőre ve­zethető vissza. A parlamenti Du­­naferr-albizottság ülésén Né­meth Miklós köztük említette a Dunaferr hitelállományának szerkezetét, a forint árfolyam­sávjának kiszélesítését, a nem­zeti valuta erősödését, a beruhá­zások nem megfelelő fedezetét, a kokszoló rossz technikai álla­potát, illetve a túltervezett bevé­teleket. A társaság állapota azért került napirendre a meghallgatá­son, mert a februárban megvá­lasztott új vezetőség a korábbi menedzsmenttől kapott idei pénzügyi tervet nem fogadta el és újat készíttetett. Ebben a ko­rábban tervezett 403 millió fo­rintos nyereség helyett az idén már veszteséggel számoltak. Az első kilenc hónapban a társaság 2,9 milliárdos veszteséget köny­velhetett el. A cégcsoport me­nedzsmentjének tagja szerint a Dunaferr társaságainak összevo­násával és a felesleges cégek megszüntetésével szeretnék a cég költségeit csökkenteni. Né­meth Miklós jelezte: januárra a Portolan Kft. - a Dunaferr szál­lításait végző cég - sorsa is el­dől, azaz eldöntik: megszüntes­­sék-e a céget. A Népszava információi sze­rint ezzel együtt átfogó, a Duna­­ferr-cégcsoport összes társasá­gát öt évre visszamenőleg érintő átvilágításra készülnek az rt. ve­zetői. Németh lapunk érdeklő­désére csak annyit válaszolt: két­­három hét múlva várható az ez­zel kapcsolatos döntés. A bizottság meghallgatta még Csiha Judit egykori privatizá­ciós minisztert, aki szerint a Du­­naferr-cégcsoport vagyonkeze­lésbe adásáról szóló szerződés sokkal körültekintőbb volt és a törvényi előírásoknak jobban megfelelt, mint a más cégekkel korábban kötött hasonló szerző­dések. A cégcsoport biztonságo­san működött, semmilyen jel nem utalt arra, hogy azonnal be kellene avatkozni a Dunaferr életébe. Horváth István egykori vezérigazgató meghallgatása a bizottsági tagok személyeskedő vitájába torkollott. Emiatt Hor­váth kijelentette: ha hívják, ak­kor sem megy el többet a testü­let üléseire.

Next