Népszava, 2001. november (129. évfolyam, 255-279. sz.)
2001-11-23 / 273. szám
2 2001. NOVEMBER 23., PÉNTEK RÖVIDEN Lehet tavaszi ülésszak___ Az őszi ülésszak utolsó ötnapos plenáris ülését tartja jövő héten a parlament. Áder János házelnök azt is közölte: jövőre, a választások előtt lesz tavaszi ülésszak, időtartama azonban annak függvénye, hogy mennyi elvégzendő munkája marad a parlamentnek. Áder János a házbizottsági ülésen kérte a frakciókat: egyeztessenek az alkotmánymódosításról, mert ha a december 10-én kezdődő plenáris ülésen nem tudják megvitatni, akkor esély sincs rá, hogy idén az alaptörvényt megváltoztassák. Az MSZP a postáról kérdez Törvénytelenségeket gyanítanak a szocialisták a Magyar Posta Defend Kft.-ben való tulajdonszerzésével kapcsolatban. Erről dokumentumaik is vannak. Emiatt a párt négy írásbeli kérdést akar feltenni a Magyar Postát felügyelő közlekedési és vízügyi miniszterhez. Ha ezekre megkapták a választ, akkor tudják eldönteni, hogy büntetőjogi feljelentést tesznek-e vagy esetleg félrevezették őket „a postaládájukba került dokumentumokkal”. Elhunyt Schél Gyula Hetvennégy éves korában elhunyt Schél Gyula, a Magyar Rádió korábbi főosztályvezetője, külföldi tudósítója. Schél Gyula a Magyar Rádiónál a politikai adások főszerkesztőségének vezetője volt. Egyike volt az első rádiósoknak, akik éveket töltöttek el külföldön az intézmény állandó tudósítóiként. 1960-tól 1963-ig Berlinben, majd 1969-től 1973-ig New Yorkban dolgozott. Egyházi válasz a nyílt levélre Bölcskei Gusztáv református és Szebik Imre evangélikus püspök közösen válaszoltak arra a nyílt levélre, amit csaknem hatvan hívő értelmiségi tett közzé néhány hete a rasszizmus és az antiszemitizmus elítélése érdekében. A válasz szerint az egyházi vezetők nem hívei a diszkriminációnak. Ugyanakkor nem tartják szerencsésnek, hogy bárki szellemi befolyást gyakoroljon egyházaikra. A püspökök úgy vélik, akkor használnak egyházaiknak a levélírók, ha dialóguskészségüket a helyi közösségben gyakorolják. BELFÖLD Patthelyzet Rigler-ügyben A vizsgálóbizottság még a vagyonnyilatkozatát sem látta Nem sikerült kiderítenie a parlament ügyrendi bizottságának, hogy betekinthet-e a Rigler Zoltán összeférhetetlenségét vizsgáló testület a képviselő és családtagjai zárt vagyonnyilatkozatába. Az eljárás a fideszes törvényhozó tisztázásával zárulhat. Nyusztay Máté NÉPSZAVA A parlament mentelmi bizottságának következő ülésére elkészül a Rigler Zoltán (Fidesz) összeférhetetlenségét vizsgáló háromtagú bizottság jelentése. Információink szerint a testület eddig nem talált arra utaló adatokat, hogy a honatya munkája közben olyan információk birtokába jutott volna, amelyek a tulajdonába került Alba Régia Építőipari Rt.-vel kapcsolatosak. Rigler tagja a parlament gazdasági bizottságának, az építésügyi albizottságnak és ő az elnöke az infrastruktúra-fejlesztési albizottságnak. Ellene Világosi Gábor (SZDSZ) kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárást, amely lefolytatásával - sorsolással - Dornbach Alajost (SZDSZ), Dán Jánost (FKGP) és Fenyvessy Zoltánt (MIÉP) bízták meg. A vizsgálat részleteiről egyikük sem nyilatkozott lapunknak. Parlamenti források szerint az eddig összegyűlt, többkilós iratmennyiség nem bizonyít semmit. A testület mellesleg már most túllépte a 30 napos előírt határidőt, nem beszélve arról, hogy a mentelmi bizottság következő ülése december elején lesz, így az ügy két hónap után a politikus tisztázásával zárulhat, hacsak a következő hetekben nem bukkannak újabb adatokra. Azt egyelőre nem tudni, milyen adatok alapján dolgozik a testület, hiszen még Rigler zárt vagyonnyilatkozatát sem látták. Dornbach Alajos ugyanis a múlt héten levelet írt az ügyrendi bizottság elnökének, Salamon Lászlónak (Fidesz), amelyben azt tudakolja, egyáltalán megnézhetik-e Rigler és hozzátartozói 1998. évi bevallásának zárt részét. Az ügyrendi bizottság kormánypárti többsége tegnap - az ellenzékiek zúgolódása ellenére - eseti állásfoglalást hozott, amelyben érdemi választ nem adott, viszont közölte: a Házszabály, amely alapján az ügyrendi bizottság dönthetne, nem rendelkezik e kérdésről (Dornbach éppen azért írt levelet, mert a Házszabály nem ad támpontot). A Népszava úgy tudja, hogy a Fidesz „levette a kezét” Riglerről, és vélhetően nem indítja őt a jövő évi választásokon. Értesüléseink szerint a pártban úgy vélik, az ügy ártott a párt megítélésének Győr-Moson-Sopron megyében (Rigler, aki Csornán él, a megyei listáról jutott be a parlamentbe 98-ban). Csorna Áder János, a Fidesz alelnöke választókörzete. A bizottságok egyébként a héten tárgyalják azokat a módosítókat, amelyek révén egyértelműbbé válnak a vagyonnyilatkozati, illetve az összeférhetetlenségi eljárásokra vonatkozó szabályok. Ezekről a következő plenáris héten szavaz a parlament. Ha elfogadják a módosításokat, a jövőben a mentelmi bizottság folytatja le az ilyen eljárásokat (és betekinthet a vagyonnyilatkozatok zárt részébe is). Ezek a változások nem érintik Rigler ügyét, de a korábban megindított, majd elakadt eljárások folytatódhatnak Torgyán József és felesége, valamint Kuncze Gábor ellen. Ezt Isépy Tamás (Fidesz), a mentelmi bizottság fideszes elnöke megerősítette lapunknak. „Levette a kezét” Riglerről, és vélhetően nem indítja őt a Fidesz a választásokon Medgyessy a Fidesz stratégiájáról Kövér László szerint az ellenzék folytat lejárató kampányt NÉPSZAVA—MTI-összeállítás Újabb „lobbiügyre” derült fény Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölttel kapcsolatban. Pécsi fideszesek szerint 1999-ben 28 millió forintos megbízást kapott Toller László (MSZP) pécsi polgármestertől a város mintegy 40 intézményének gazdasági átvilágítására. Medgyessy cége ugyanakkor egy konzorcium tagjaként kapta meg a megbízást közbeszerzési pályázaton. A több mint 3 hónapos munka után mintegy 34 ezer oldalas beszámolót készítettek, amelyet az önkormányzat illetékes bizottságai megtárgyaltak, és egyetlen párt részéről sem kifogásolták a megbízottak személyét. Minderről Toller László és Medgyessy Péter beszélt tegnap Pécsett a helyi Fidesz kifogásaira reagálva. Medgyessy úgy vélte, az alaptalan támadás része a Fidesz stratégiájának. Előadását egyébként bekiabálásokkal zavarták meg. A kopasz fiatalokat a hallgatóság kitapsolta. Úgy tudjuk, a helyi MIÉP-szervezet elhatárolódott a történtektől, és közölte: nem ők voltak, hanem a Fidesz. Kövér László, a Fidesz ügyvezető alelnöke Püspökladányban úgy fogalmazott: „ Elmúltak azok az idők, amikor a lejárató kampánystratégia eredményes tudott lenni. ” Közölte: bár pozitív kampányt szeretne, az elmúlt három és fél évben az ellenzék a kormány megbuktatására törekedett, ezért nem valószínű, hogy a kampány kevésbé durva lesz, mint az eltelt három és fél esztendő közéleti stílusa. A Fidesz alelnöke szerint kérdéses, hogy Medgyessy lesz-e az MSZP miniszterelnök-jelöltje a választásokon. Megfogalmazása szerint Medgyessy még bele sem bocsátkozott a kampányba, de máris elvesztette azt. Hozzátette: az MSZP nehéz helyzetbe került, mert már rájött, hogy nem volt jó választás Medgyessy személye, vele nem lehet megnyerni a választásokat. Ugyanakkor ahogy közeledünk a választások időpontjához, egyre képtelenebb az első ember lecserélése - vélekedett a fideszes politikus, aki szerint a szocialisták arra számítottak, hogy Medgyessy Péter robbanékony kampányával jelentősen elhúz a koalíciós erőktől, de ennek az ellenkezője történt. Megérkezett a Fővárosi Főügyészségre az a bejelentés, amely Medgyessy Péter esetleges büntetőjogi felelősségét serti a Gresham-palota eladásában játszott közvetítő szerepe miatt. Az ügyészségnek három nap alatt kell döntenie arról, hogy elrendeli vagy megtagadja a nyomozást, esetleg feljelentéskiegészítést rendel el. Medgyessynek a Gresham-palota eladásában játszott szerepe miatt a napokban érkezett egy állampolgári bejelentés a Legfőbb Ügyészséghez. A levél írója a lobbizással kapcsolatban hasonló megállapításokat tesz, mint ami újságokban is megjelent. Előbb támogattak, aztán kérdeztek Lakos Nóra NÉPSZAVA Meghallgatta a parlament költségvetési bizottsága a három közszolgálati média elnökét az intézmények gazdálkodásáról. Mint ismert, a zárszámadásból összesen 14 milliárdot szavazott meg a kormány és a MIÉP a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak, ugyanakkor a Duna Televízió - bár a támogatási kérelmekhez egyedül ez a csatorna nyújtott be írásbeli magyarázatot - nem kapott egy forintot sem. A tegnapi ülésen Lentner Csaba (MIÉP) módosító indítványt nyújtott be a napirendhez, amelyben javasolta a Duna Televízió pótlólagos támogatását 2 milliárd forinttal, annak érdekében, hogy a csatorna üzemviteli és fejlesztési biztonsága garantálva legyen. A javaslatot a testület leszavazta, miután egyedül a MIÉP támogatta. Pekár István, a Duna Televízió elnöke elmondta: reméli, hogy az Országgyűlés talál valamilyen megoldást a támogatásra, különben a belső gyártású műsorok között a reggelit is kénytelenek beszüntetni. Az MTV és a közrádió elnökét utólag, vagyis a támogatás megszavazása után kérdezték arról, mire költenék a pénzt. Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke szerint az 1,5 milliárdos támogatás nem elég a rádió eszközeinek fejlesztésére, ahhoz 7-7,5 milliárd forintra lenne szükség. Arra a felvetésre, hogy Medgyessy Péternek, mint a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének is teret kellene adni rendszeres interjúra, elmondta: a miniszterelnöknek nincsen pártja, egyébként sem pártpolitikai kérdésekről firtatják Orbán Viktort. A Magyar Televízió gazdálkodásáról több kritika is elhangzott: nem készítették el a tavaly márciusra ígért reorganizációs programot, amelyben kifejtették volna hosszú távú tervüket a csőd szélére került intézmény jövőbeli gazdálkodásáról. Veres János (MSZP) elmondta, a Széchényi-tervet reklámozó hirdetés eddig legalább 30 alkalommal ment le a köztévében. Ebben elhangzik, hogy a nyíregyházi szennyvízkezelő beruházás a Széchenyi-tervnek köszönhetően jött létre. Veres felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházás 2,2 milliárd forint volt, amelyből a svájci állam 1,2 milliárdot vállalt, a Széchenyi-terv pedig 30 milliót, így féligazságot közöl a hirdetés, amely nem sorolható a közszolgálati műsorok közé. Mendreczky Károly, az MTV elnöke elmondta: a köztévé eleget tett az idei első féléves üzleti tervben foglaltaknak. Ennek ellentmond, hogy a tervben szereplő koncessziós díjból származó 3 milliárd forint bevételként szerepelt, bár ezt azóta sem kapták meg. Elnökök - Mendreczky, Kondor és Pokár - a bizottsági ülésen Demecs Zsolt felvétele NÉPSZAVA Pannon rádió: MKP-bírtok A Pannon rádiónak nemcsak a tartalma, hanem a tulajdonosi szerkezete is sérti a médiatörvényt - derült ki az Országos Rádió és Televízió Testület tegnapi ülésén. Tímár János SZDSZ-es delegált cégbírósági adatokkal támasztotta alá, hogy a Pannon rádiót működtető Gidó média Kft. tagja Bogdán Emil, a MIÉP parlamenti képviselője. Emellett a Gidó Média Kft. tulajdonosa a Bocskai Szabadegyetem, amelynek alapítója Csurka István, a MIÉP elnöke. Ez a médiatörvénybe ütközik, hiszen egyetlen médium sem állhat párt vagy politikai mozgalom szolgálatában, ahogy nem lehet elektronikus médiumok tulajdonosa pártképviselő. Tímár kiegészítő előterjesztését a Pannon rádió tartalmával kapcsolatos vizsgálati eredménnyel közösen tárgyalják a jövő héten. Az esetleges szankciókról nincs említés az előterjesztésben, de az sem kizárt, hogy a szabálysértések miatt megszüntetik a csatornát. Székely újra előzetesben Folytatás az 1. oldalról Székely Zoltánt azért kellett visszavinni a rendőrségi fogdába, mivel többször és tudatosan megszegte a házi őrizet szabályait, továbbá egészségi állapota sem indokolja, hogy kedvezményben részesüljön - a döntés indoklása szerint. Úgy tudjuk, először augusztusban jelentették a rendőrök, hogy nincs otthon Székely Zoltán. Ez az eset még szankció nélkül maradt. Miután azonban szeptemberben nem tudták ellenőrizni, hogy otthon volt-e, mert nem engedték be a rendőröket a lakásba, a bíróság 200 ezer forint pénzbírságot szabott ki. Az erről szóló végzés novemberben lett jogerős, és mire visszaérkeztek az iratok a Legfelsőbb Bíróságról, szerdán megint azt jelentették a járőrök, hogy nem tudták ellenőrizni, valóban otthon van-e Székely Zoltán. Ezek után hivatalból döntött úgy a bíróság, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetéséig mégis előzetes letartóztatásban kell lennie. Mivel a tegnapi döntés azonnal végrehajtható, Székely Zoltánt már tegnap délután letartóztatták. Az ügyész és a védő viszont még fellebbezhet. Székely Zoltánt és ügyvédjét is váratlanul érték a történtek. Futó Barnabás kérdésünkre elmondta: nem értik a bíróság döntését, ezért mindenképpen fellebbeznek. A képviselő rendszeresen jár a Kútvölgyi kórházba, mert súlyos betegsége továbbra is fennáll. Ezt azonban nem minden alkalommal adminisztrálták a kórházban. Székely Zoltán pedig állítja, nem szegte meg tudatosan a házi őrizet szabályait. A Budai Központi Kerületi Bíróság tavaly december 15-én rendelte el Székely Zoltán előzetes letartóztatását. Korábban a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalának nyomozói és az ORFK munkatársai a Gellért Szálló parkolójában tetten érték, amint Balla Dániel vállalkozótól átvett 20 millió forintot. A Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdában eltöltött négy hónap után Székely Zoltán egészségi állapotára tekintettel döntött a bíróság úgy, hogy bár továbbra is fennáll szökésének veszélye, de ez házi őrizettel is kivédhető. Székely otthonában bárkit fogadhatott, telefonálhatott. A bíróságtól kapott engedély alapján egy előre kijelölt útvonalon csupán a Kútvölgyi kórházba mehetett kezelésre. Székely Zoltán ellen hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt emeletek vádat. A büntetőügyet december elején kezdik tárgyalni. Visszamenőleges vizsgálatra készül a Dunaferr NÉPSZAVA-információ A Dunaferr Rt. vezérigazgatóhelyettese szerint a cég anyagi helyzetének hirtelen bekövetkezett romlása több tényezőre vezethető vissza. A parlamenti Dunaferr-albizottság ülésén Németh Miklós köztük említette a Dunaferr hitelállományának szerkezetét, a forint árfolyamsávjának kiszélesítését, a nemzeti valuta erősödését, a beruházások nem megfelelő fedezetét, a kokszoló rossz technikai állapotát, illetve a túltervezett bevételeket. A társaság állapota azért került napirendre a meghallgatáson, mert a februárban megválasztott új vezetőség a korábbi menedzsmenttől kapott idei pénzügyi tervet nem fogadta el és újat készíttetett. Ebben a korábban tervezett 403 millió forintos nyereség helyett az idén már veszteséggel számoltak. Az első kilenc hónapban a társaság 2,9 milliárdos veszteséget könyvelhetett el. A cégcsoport menedzsmentjének tagja szerint a Dunaferr társaságainak összevonásával és a felesleges cégek megszüntetésével szeretnék a cég költségeit csökkenteni. Németh Miklós jelezte: januárra a Portolan Kft. - a Dunaferr szállításait végző cég - sorsa is eldől, azaz eldöntik: megszüntessék-e a céget. A Népszava információi szerint ezzel együtt átfogó, a Dunaferr-cégcsoport összes társaságát öt évre visszamenőleg érintő átvilágításra készülnek az rt. vezetői. Németh lapunk érdeklődésére csak annyit válaszolt: kéthárom hét múlva várható az ezzel kapcsolatos döntés. A bizottság meghallgatta még Csiha Judit egykori privatizációs minisztert, aki szerint a Dunaferr-cégcsoport vagyonkezelésbe adásáról szóló szerződés sokkal körültekintőbb volt és a törvényi előírásoknak jobban megfelelt, mint a más cégekkel korábban kötött hasonló szerződések. A cégcsoport biztonságosan működött, semmilyen jel nem utalt arra, hogy azonnal be kellene avatkozni a Dunaferr életébe. Horváth István egykori vezérigazgató meghallgatása a bizottsági tagok személyeskedő vitájába torkollott. Emiatt Horváth kijelentette: ha hívják, akkor sem megy el többet a testület üléseire.