Népszava, 2001. december (129. évfolyam, 280-303. sz.)

2001-12-14 / 291. szám

NÉPSZAVA Magyarországon nem tudnak illegális szervkereskedelemről Egyre több orvos hagyja el a szakmát Kun J. Viktóra NÉPSZAVA Magyarországon nem létezik szervkereskedelem, az emiatt kialakult félelem viszont emberéletekbe kerül - figyelmeztetnek a szakemberek. Kimutatható, hogy egy-egy ilyen témájú film, könyv vagy kirobbantott botrány után mennyivel több lehetséges donor gondolja meg magát. Ennek ellenére úgy tűnik, nem ez a legfőbb oka annak, hogy a lehetségesnél lényegesen kevesebb transzplantáció történik nálunk, a számok pedig egyre rosszabbak. Az orvosok és érdekvédők szerint a pénz- és a mind súlyosabb orvoshiány miatt egyre kevesebb a donor s az operáció is. A vezetők szerint már most is sorra hagyják el a szakmát az orvosok, s várhatóan rövidesen kritikussá válhat a helyzet. Valamennyi szervkereskedelemmel foglalkozó írás, film, könyv vagy sajtóbotrány szinte mindig a fantázia szüleménye. Magyarországon ugyanis nem létezik illegális szervkereskedelem - hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján mind a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke, mind a Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója. Székely György és dr. Pemner Ferenc is állítja: bizonyítottan emberéletekbe kerül egy-egy ilyen szenzáció. Mindezt elsősorban arra a hírre reagálva mondták el, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a napokban új főosztályt hozott létre, ahol kimondottan a szervek és a különböző szövetek kivitelét és behozatalát ellenőrzi. A vámosok külön orvosi felkészítést is kapnak ahhoz, hogy fel tudják ismerni, ha ilyen „csomagot” hoznak vagy visznek a határátlépők. A tájékoztató szervezői úgy gondolják, ez a hír azt sugallja, mintha Magyarországon is illegális kereskedelem folyna. Azaz, az emberek nem érezhetnék biztonságosnak, ha esetleg maguk vállalkoznak szervüket felajánlani, vagy elhunyt hozzátartozójuk honorizációja ellen nem tiltakoznak. Már csak az idő miatt is elképzelhetetlen, hogy távoli, rendkívül gazdag országokba kerüljenek ezek a testrészek, ugyanis különösen steril körülmények között, néhány óra elteltével már új helyükre kell hogy kerüljenek - nyilatkozta Székely György elnök. Mindezek mellett mégsem ez a szervátültetések legfőbb akadálya nálunk - mondta dr. Pemner Ferenc, a legtöbb átültetést végző klinika igazgatója. Szerinte ahelyett, hogy évente lényegesen több mint 10 millió forintot fordítanak egy olyan rendszer működtetésére, amely az esetleges tiltakozókat regisztrálja, mindezt inkább a beavatkozásokra kellene költeni. Az elmúlt három évben, mióta bárki saját transzplantációját tiltó nyilatkozatot tehet, mindössze 36 ilyen eset történt, így igazán értelme sincs ezt fenntartani. Azon túl, hogy az ígéretek ellenére sincs az operációk finanszírozása megoldva, most már az orvoshiány is mind súlyosabb problémát jelent. Jelenleg ugyanis hiába kapják meg a beavatkozást végző intézmények egy-egy szervcsere ellenértékét, az elvész a „nagy kasszában”. Azaz, az az orvos, nővér, aki a nap 24 órájában bármikor, bármilyen hosszú operációra „riasztható”, szinte semmit nem lát ebből a pénzből - állítja Pemner Ferenc. - Ez a fajta munka rendkívüli, ráadásul nem közvetlenül, hanem áttételesen menti az egészségügyi dolgozó egy-egy ember életét. Mindez a teljes egészségügyi ágazatra jellemzően oda vezet, hogy mind többen hagyják el ezt a szakterületet. A helyzet már most is súlyos, néhány éven belül azonban akár kritikussá válhat. Ha nem lesz változás, elgondolkodtató, szaktudásunk ellenére képesek leszünk-e még egyáltalán szervátültetéseket végezni. Emelkednek a közüzemi díjak Budapesten jövőre 6 százalékkal drágulnak a BKV tarifái, ugyancsak 6 százalékkal növekednek a temetési közszolgáltatási díjak, 6,9 százalékkal nő a vízdíj, több mint 6,7 százalékkal drágul a csatornahasználati díj, 9,9 százalékkal növekszik a szennyvízszippantás díja, s 9,5 százalékkal kell többet fizetni a fővárosi önkormányzat oktatásinevelési intézményeiben az étkezési térítésekért. Minderről tegnapi, egyórás rendkívüli ülésén vita nélkül, többnyire az MSZP-SZDSZ-képviselők támogató szavazataival döntött a Fővárosi Közgyűlés. Országszerte gondokat okozott a hol Országszerte hóesés és hófúvás nehezítette a közúti forgalmat, de katasztrófahelyzet nem alakult ki. Nincsenek elzárt települések és járhatatlan utak. A mentőszolgálat és a tűzoltóság jelentős késéssel, de minden hívásnak eleget tudott tenni. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felkészült a helyzet rosszabbodására is. NÉPSZAVA-összeállítás Nehéz téli közúti viszonyok alakultak ki a tegnapi folyamatos hóesés következtében, de csupán olyan mértékben, amellyel téli időszakban bármikor számolni kell és lehet - nyilatkozta a Népszavának Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Minden főút és jelentősebb mellékút járható volt tegnap este. A tűzoltóság műszaki mentésekhez igényelt segítsége 50 százalékkal növekedett. Általában árokba csúszott autók, a forgalmat elzáró, keresztbe fordult kamionok, koccanásos balesetekben sérült gépkocsik megsegítéséhez, illetve kidőlt fák, bokrok eltakarításához vált szükségessé a tűzoltóság beavatkozása. A Polgári Védelem is felkészült a helyzet rosszabbodására - mondta Dobson. Rendkívüli esetekben melegedőhelyeket üzemeltetnek az elakadt utasok számára, de erre tegnap nem volt igény. A mentőszolgálat nem kért légi mentést, a honvédség segítségét sem kellett igénybe vennie a Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. A vészhelyzetközpont, minden eshetőségre felkészülve, elkezdte a koordinációs munkát, és mindaddig üzemelni fog, míg az időjárás szükségessé teszi. A fővárosi tűzoltóságot egyetlen személyi sérülésekkel járó közúti balesethez riasztották, de több esetben kérték a segítségüket közúti torlasz felszámolásához. Késéssel ugyan, de minden hívásra helyszínre érkeztek tegnap a mentők - tudtuk meg Győrfi Páltól, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjétől. A lelassult közlekedésnek köszönhetően jelentősebb közúti balesethez nem riasztották a mentőket, de 20-30 százalékkal növekedett a közúti végtagsérüléses esetek száma. A mentőszolgálat minden autója folyamatosan terepen volt, négy terepjáró gépkocsi is üzemelt. Az ország minden települése elérhető volt. A halasztható, nem sürgősségi esetek azonban jelentős késést szenvedtek. A határforgalomban nem okozott fennakadást a hóesés - közölte Orodán Sándor szóvivő. Egyetlen határátlépőnél sem alakult ki nagyobb várakozás, az átléptetés a megszokott ütemben folyt. Ferihegyen csak kisebb fennakadásokat okozott a hóesés, tudtuk meg Danks Emesétől, a Malév szóvivőjétől. A legnagyobb gondot a szél okozta, hiszen a letakarított pálya néhány perc alatt újra havas lett. A járatok általában 2-3 órát késtek. A párizsi járatot törölni kellett, a stuttgartit átmenetileg Bécsbe irányították, de néhány óra múlva megérkezett Budapestre. Fodor Lajos, a Honvéd Vezérkar főnöke tegnap reggel elrendelte, hogy szükség esetén a honvédség országszerte katonai erővel és technikával nyújtson segítséget a bajba jutott lakosoknak. Budapesten az utak kásásak voltak, állandó hóekézésre szorultak. A közterület-fenntartó vállalat kérte az autósokat, tegyék lehetővé a hókotró járművek közlekedését, biztosítsanak részükre előnyt. A BKV járatainak többsége rendben közlekedett, de a hegyi járatok helyenként akadoztak. A villamosközlekedésben esetenként gondot okozott a váltók befagyása, ezért néhány vonalon villamospótló buszok jártak. A Mávinformtól kapott tájékoztatás szerint a vonatok mindenütt menetrend szerint indultak el, ám útközben nagyon sok járaton 10-15 perces késéssel számolhattak az utasok. Budapest térségében főleg a váltóállítások okoztak gondot. A Volánbusz Rt. valamennyi járata elindult csütörtök reggel a Budapest környéki településekre - közölte Sólyom István fődiszpécser. A buszok reggel 7 óráig minden állomáshelyre legfeljebb 10 perces késésekkel érkeztek, ezután a késések növekedtek, olykor az 50 percet is elérték. Országszerte hatalmas erőfeszítéssel takarították az utakat, több helyen gondot okozott a szél, emiatt hófúvások keletkeztek. Az utak több helyen voltak latyakosak, kásásak. A főutakat mindenütt folyamatosan takarították, a mellékutakon viszont sok helyütt volt jég, hó. A havas utak tisztítását az is nehezítette, hogy a hó mínusz 10 fokos hidegben már nem olvasztja meg a jeget. Tegnap hajnalban a nagy hóesés miatt megcsúszott egy autóbusz Veres Viktor felvétele BELFÖLD 2001. DECEMBER 14., PÉNTEK 3 Bírálják a miniszterelnököt a közszféra szakszervezetei Életpályamodellt szeretnének Jóval több mint 50 ezer aláírásra számít a közalkalmazottak előmeneteli rendszerének parlamenti tárgyalását szorgalmazó Pedagógus Szakszervezet, hiszen ez idáig 28 tömörülés csatlakozott az akcióhoz. Megdöbbentette viszont a szakszervezeteket, hogy a miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában a pedagógusok gondjának nevezte 650 ezer közalkalmazott problémáját. Holubár Zita NÉPSZAVA Már 28 szakszervezet csatlakozott ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelynek célja a közalkalmazottak bérhelyzetének javítása. A Pedagógus Szakszervezet (PSZ) által meghirdetett akcióban való részvételi szándékát írásban 24 szakszervezet, szóban további 4 érdekvédelmi tömörülés jelezte. Többek között a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Határőr Szakszervezet és a Magyar Orvosi Kamara is gyűjti az aláírásokat az Országos Választási Bizottság által hitelesített íveken. Mindennek célja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre és tárgyalja meg a közalkalmazottaknak egy olyan előmeneteli rendszerét, amely igazodik a minimálbérhez, illetve biztosítja a végzett munka minőségével és mennyiségével arányos jövedelemhez való jog érvényesülését. Ebben a ciklusban azonban már biztosan nem tárgyalják a kérdést a parlamentben. Az aláírásgyűjtési akció ugyanis január 18-án zárul, az Országgyűlés pedig várhatóan március elején ül össze utoljára ebben a ciklusban. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy az aláírásgyűjtési akció kizárólag a pedagógusok bérfejlesztését szolgálja. Célunk az, hogy valamennyi közalkalmazott esetén érvényesüljön a végzettség és vegyék figyelembe a munkával töltött évek számát is - hangsúlyozta Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének titkára. Hozzáfűzte: mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli sajtóbeszélgetésében csupán a pedagógusok béremelését, életpályarendszerét említette. Bírálják a miniszterelnök kijelentését más szakszereztek is. - Meglepett bennünket, hogy a kormányfő a pedagógusok gondjaként említette a közalkalmazottak súlyos bérfeszültségeit - figyelmeztetett Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Ez azonban nem csupán a tanárok és tanítók, hanem az egészségügyben, kulturális és szociális intézményekben dolgozók, a fegyveres testületek civil munkaköreiben tevékenykedő 650 ezres közalkalmazotti kör közös problémája. Nem eredményezett áttörést a bérekben a pedagógusi bérszorzó szeptemberi emelése sem. Kifogásolja is a Pedagógusok Szakszervezete, hogy jelentősen elmaradnak a bérek a nemzetgazdasági átlagához képest. Korábban az volt a célkitűzés, hogy a jelenlegi kormányzati ciklus végére elérik a nemzetgazdasági átlag 125 százalékát. Ettől most több mint 20 százalék választja el őket. Annak ellenére, hogy a 125 százalékos szint megnevezésekor ez nem tűnt irreális elvárásnak, főként a gazdasági előrejutáshoz képest - mondta Borbáth Gábor főtitkár. Mindez természetesen jórészt magyarázható azzal, hogy 2000-ben törés következett be, a reálkeresetek nem növekedtek. Nehezíti a közalkalmazottak helyzetét az is, hogy - a versenyszférával ellentétben - nekik nincs módjuk arra: év közben is tárgyaljanak a bérekről, így nem tudják kompenzálni az infláció alultervezéséből adódó reálértékcsökkenést. Nehéz utólag pótolni a kétéves költségvetésből adódó elmaradásokat is. A PSZ vezetője elmondta: örültek volna, ha a pedagógusi életpályamodell tervezetét előbb kapják meg, hiszen így mára sokkal jobban kidolgozhatták volna az új szisztémát. Érdekes egyébként, hogy bár néhány ponton valóban részletesebben jelenik meg a kormány munkájában a PSZ által 1,5 évvel ezelőtt megfogalmazott javaslat, számos kérdésre most is csak címszavakban utalnak. Pedig a kormány feladata az lenne, hogy részleteiben is kibontson és garanciákkal ellásson egy ilyen munkát. A szakszervezet szerint az életpályamodellt legkésőbb 2003 januárjában be kell vezetni, a legkomolyabb feszültségeket azonban már 2002 szeptemberéig orvosolni kell. Ezen a területen a valóságos munkáltató a kormány, s ha tetszik, ha nem, ezt tudomásul kell venni - fogalmazott Varga László, a PSZ titkára. Igaz, sok tekintetben valóban az adott intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogok egy részét, ám a bérekről, s az intézményeknek juttatott forrásokról nem ő, hanem a kormány dönt, s a költségvetési törvény rendelkezik. Végre magára kellene tehát vállalnia a kormánynak ennek a kérdésnek a rendezését - tette hozzá a titkár. A valóságos munkáltató a kormány, s ha tetszik, ha nem, ezt tudomásul kell venni y • Összehangolt cselekvés várható a Tisza védelmében NÉPSZAVA-információ Strasbourgban ma vitatják meg a Tisza vízgyűjtő medencéjének fenntartható fejlesztéséről szóló nemzetközi keretegyezmény tervezetét az érintett országok részvételével. A Tisza vízgyűjtő területét nemzetközi regionális egységként kezelő tervezetet az Európa Tanács környezetvédelmi jogszabályozással foglalkozó bizottsága készítette el - tudtuk meg a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Irodától. Információnk szerint a tervezet egyrészt a környezeti biztonság jogi kereteit határozza meg, másrészt sürgeti az érintett országok vízgazdálkodási, árvízvédelmi, katasztrófaelhárítási, erdőgazdálkodási feladatainak nemzetközi régión belüli egyeztetését. Továbbá lehetőséget ad más ágazatok - vízi közlekedés és sport, idegenforgalom, kultúra, vadászat, halászat-horgászat - érdekeinek érvényesítésére is. A keretegyezmény letéteményese az Európa Tanács, amely lehetőséget ad nemzetközi források megszerzésére is. Magyarország, Szlovákia, Románia, Ukrajna és Jugoszlávia között a két- és többoldalú tárcaközi egyeztetések már ez év tavaszán elkezdődtek. De ily módon csak nehézkesen lehet összehangolni az eltérő gazdasági fejlettségű országok különböző fejlesztési elképzeléseit. A keretegyezmény természetesen nem a tárcaközi párbeszédet helyettesítené, hanem a széles körű, összehangolt és fenntartható fejlesztés kereteit teremti meg. Hazánknak egyébként jól megfontolt érdeke, hogy a Tisza-vízgyűjtő eddig megoldatlan kérdései - vagyis a környezet, a vízgazdálkodás, továbbá a katasztrófaelhárítás - nemzetközi regionális keretek között rendeződjenek, illeszkedjenek az EU-csatlakozás diktálta követelményekhez.