Népszava, 2001. december (129. évfolyam, 280-303. sz.)
2001-12-08 / 286. szám
NÉPSZAVA Párbeszéd helyett üzengetés Folytatás az 1. oldalról Ezzel utalt Mikola István egészségügyi miniszter sorozatos nyilatkozataira, miszerint nem hullat krokodilkönnyeket a kereskedőkért, akik elképesztő költségekkel, fölösleges luxusban dolgoznak. Csak azért kongatják a vészharangot, mert rá kellett döbbenniük: „az aranytojást tojó tyúk kopasz, s nem várhatnak tőle több tojást.” A cégvezetők szerint viszont az elmúlt négy évben csak az adósságok nőttek, ez pedig nem az elképesztő árak miatt van: a miniszter ugyanis 5-6 százalékban fixálta az árréseket, így erre semmilyen befolyásuk sincs. Az elkészült adósságösszesítés szerintük mindent elmond: az éves 40-45 milliárd forintos forgalombevételből minden költségüket fedezni kell, ebből az árrés 2,5-2,6 milliárd, a kórházak kintlevősége pedig év végére 2,9 milliárd lehet. Annak ellenére, hogy a kereskedők folyamatosan kérték s kérik a helyzet megoldását a tárcától, s az érdekvédők is a miniszterhez fordultak, egyik szereplő sem érzi, hogy a helyzet megoldására készülne a tárca. A minisztérium egyértelmű véleménye: a nagykereskedőknek tudomásul kell venniük a magas árakat. Ha emiatt a cégek kivonulnak a piacról, a minisztérium szerint majd indiai, illetve kínai cégek olcsóbb készítményeiről kötnek szerződéseket. A Magyar Kórházszövetség szerint a harmadik negyedév adatai szerint havonta mintegy 800 millió forinttal nő a kórházi adósság, a bevételek pedig 5-6 százalékkal csökkennek. Valóban bármeddig szorítható az év, kérdéses azonban, milyen színvonalon. Nem mindegy, milyen eszközökkel és készítményekkel látják el az orvosok a betegeket. Ugyanakkor egyetlen országban sem a járulékbefizetésekből tartják el az egészségügyet - nyilatkozta dr. Rácz Jenő, a kórházszövetség elnökségi tagja. - Elegendő egymás mellé tenni, hogy amíg az elmúlt két évben 110, majd 124 százalékkal nőtt a kórházak gyógyszerkiadása, addig ennek fedezetére egyetlen fillérrel sem kaptunk többet. A kórházszövetségi képviselők szerint annak ellenére, hogy valamennyi betegség, tünet kezelésére elfogadott eljárások érvényesek, gyakran anyagi okok miatt képtelenek ezt betartani. Elképesztőnek tartják, hogy bírósági perek is folyamatban vannak pénzhiány miatt. Ha ugyanis például egy stroke esetén két kötelező CT-vizsgálatot ír elő a „protokoll”, s takarékosság miatt csak egyet végeznek el, a beteg - jogosan - már perelhet is. Mai elnökségi ülésén hozza nyilvánosságra a Magyar Orvosi Kamara, hogy az egész országban az orvosok hány százaléka támogatna egy esetleges sztrájkot. A még november közepén indított felmérés eredményei közül eddig egyelőre Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adatai ismertek. Ott a megkérdezett 609 orvos közül 377 mondott igent, aláírta a felmérés kérdőívét, és orvosi pecsétjével is hitelesítette szignóját. A sztrájkra igent mondó szabolcsi orvosok - a kamara térségi szervezetének elnöke szerint - szeretnék, ha még decemberben, de legkésőbb január elején sor kerülne egy országos demonstrációra. Kupcsulik Péter, a MOK elnöke szerint a sztrájk formájáról csak akkor tárgyalnak, ha kiderül, pontosan mekkora többlet jut 2002-ben az egészségügyre. Mint ismert, az akcióval az eszköz- és épületamortizációra, a dolgozók bérének minimálisan a köztisztviselői bérszínvonalra emelésére, valamint az ágazat konszolidációjának megkezdésére 150 milliárd forintos többletforrást szeretnének kikényszeríteni a központi költségvetésből. Nemzeti egészségügyi stratégia A Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) zárt ajtók mögött vitatta meg pénteki ülésén a nemzeti fejlesztési tervhez készült egészségügyi stratégiát. A nemzeti fejlesztési terv annak az eszköze lesz az Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozás után, hogy Magyarország vissza nem térítendő támogatáshoz juthasson az EU strukturális alapjaiból. Ez évente várhatóan 500 milliárd forintnyi uniós támogatást is jelenthet. Az 500 milliárd forintból évente 80- 100 milliárd forintnyi, azaz négy évre összességében 300-400 milliárd forintos támogatásra törekednek saját területükön a nemzeti terv egészségügyi stratégiájának készítői. A támogatást a népegészségügyi program megvalósítására, az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának korszerűsítésére, valamint a szakképzés támogatására fordítanák az ágazatban. BELFÖLD Megszületett az ajánlás a keresetemelésről Kezdődik a béralku a vállalatoknál Megegyezett tegnapi ülésén az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldala az országos keresetemelési ajánlás mértékéről. Eszerint 8 és 10,5 százalék közé tehető az a mérték, amelyet jövőre a versenyszféra helyi bérmegállapodásaihoz ajánlanak. NÉPSZAVA-MTI-információ A szakszervezeti oldal nem volt egységes a mérték elfogadásában, de az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége tartózkodásával nem akadályozta meg az egyezséget. A hosszas vita és alkudozás elején a szakszervezetek még 10- 13, a munkaadói érdekképviseletek 6-8 százalékos keresetemelést tartottak indokoltnak jövőre. Kalkulációik során az inflációra és a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisokból indultak ki. Az érvelések hatására ezt követően egy korábbi tárgyalási fordulón a szakszervezetek már elfogadták volna a 9-12 százalékos, a munkaadói képviseletek a 7-9 százalékos mértéket. Akkor azzal zárták a találkozót, hogy tagszervezeteik véleményét kikérve egy újabb - a tegnapi - tárgyaláson tovább közelítik az eltérő álláspontokat. A szakszervezetek a találkozó elején felvetették, hogy akkor tudnának elfogadni más mértéket, ha az erről szóló egyezséget egy szöveges javaslattal is kiegészíti majd az OMT. A kiegészítésnek céljaik szerint fel kell hívnia a munkaadók és a szakszervezetek figyelmét a jövőre 50 ezer forintos minimálbérből adódó komoly bérfeszültségekre. S arra is, hogy a béremelések során a munkahelyeken fordítsanak figyelmet az 50 ezer forintot nem sokkal meghaladó keresetekre. Kérték: az OMT egységesen lépjen fel a minimálbér-emelés megvalósítását elősegítő, az egyes munkáltatók által igényelhető kompenzációs keret első negyedéves mielőbbi felhasználhatósága érdekében. A szakszervezetek szükségesnek tartották, hogy a testület közölje: a több évre vonatkozó, a 8-10,5 százalékos mértéknél nagyobb béremelésekről rendelkező helyi megállapodásokat ne módosítsák a jövő évre közzétett ajánlás szerint. Ezenkívül igényelték azt is, hogy az állami érdekeltségű vállalatok is ehhez az országos béremelési ajánláshoz igazodjanak, illetve ezt a mértéket szorgalmazza az állam ott is, ahol kisebbségi tulajdonban van. A szakszervezeti javaslat szerint ki kellene egészíteni a megállapodást azzal is, hogy amenynyiben az első féléves inflációs és teljesítménymértékek nagyban eltérnek a prognosztizálttól, akkor pótlólagos keresetemelésekre kerüljön sor. Mindez szükséges a bérek uniós szintű felzárkóztatásához is. A szöveges kiegészítésekről a kormányzati, a munkaadói és a munkavállalói oldal további egyeztetéseket tart. A 8-10,5 százalékra vonatkozó kompromisszumot a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek először külön megtartott tárgyaláson alakították ki, s a további egyeztetéseken a kormányzatnak is elfogadható volt ez a mérték. Az ASZSZ azzal indokolta tartózkodását, hogy szerintük a prognosztizáltnál magasabb infláció miatt nagyon leszűkül a reálbér növekedési esélye, a megállapodás nem kezeli a bérfeszültségeket, nem tartalmazza az EU-s bérekhez való felzárkózás ütemezettségét - tudtuk meg Borsik János szakszervezeti elnöktől. A most elfogadott megállapodás nem tükrözi továbbá a magyar munkavállalók munkájának értékét, a gazdasági és termelékenységi növekedést, vagyis a javuló teljesítmény adta lehetőségekből többet érdemelnének a dolgozók. Borsik elmondta, hogy szerinte a munkavállalók is jobb eredményre számítottak. A megállapodás a munkavállalóknak méltányos, a munkaadók szempontjából kifizethető, s mindehhez nevét adta a kormány is - nyilatkozta lapunknak Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szakértője. Hozzátette: szerencsére még viszonylag időben megszületett a megállapodás, s ennek alapján a vállalatoknál el lehet kezdeni a béralkukat. Közműdönk emeléséről dönt a főváros MTI-információ A BKV jövő évi tarifáinak 6,5 százalékos, a temetkezés közszolgáltatási díjainak 6 százalékos, a vízdíj 6,9 százalékos, a csatornahasználati díj 6,74 százalékos, a szippantott szennyvíz 9,9 százalékos, valamint a főváros nevelési-oktatási intézményeinek étkezési térítési díjának 9,5 százalékos emelésére tett javaslatot a városvezetés a döntésben illetékes Fővárosi Közgyűlésnek. Néhány példa: 6,5 százalékos BKV-tarifaemelés esetén a vonaljegy ára 100-ról 105 forintra, a dolgozói havibérlet 3820-ról 4090 forintra, a tanuló- és nyugdíjas-havibérlet pedig 1240-ről 1330 forintra nőne. Minderről a jövő héten dönt a közgyűlés. Balesetbiztosítás a munkahelyen MTI-információ Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) keretein belül rövidesen megkezdődik a munkahelyi balesetbiztosítási ágazat kiépítése, amelynek elméleti előkészületeit kétnapos konferencián értékelték hazai és külföldi szakemberek - közölte Oberfrank Ferenc, az OEP főigazgatója a tanácskozást követő pénteki budapesti sajtótájékoztatón. Elmondta: Mikola István egészségügyi minisztertől úgy értesült: még ebben az évben a kormány elé terjeszti a munkahelyi balesetbiztosítás bevezetésének tervezetét. Oberfrank szerint a szervezőmunka a jelenlegi parlamenti ciklusban nem zárul le, a politikai feltételek azonban jók a munkahelyi balesetbiztosítás megvalósításához, mivel tervezetként minden párt programjában szerepel. Kameniczky István, az OEP főigazgató-helyettese elmondta: a munkahelyi balesetbiztosítási rendszert működtető országokhoz hasonlóan Magyarországon is a foglalkoztatottak egészségkárosodási kockázatával arányosan fizetnek majd játlékot a munkaadók, s ez az ártalmak csökkentésére ösztönzi őket. Még ebben az évben a kormány elé kerül a munkahelyi balesetbiztosítás bevezetésének tervezete Szalmás Péter felvétele 2001. DECEMBER 8., SZOMBAT Önkéntes alapon alkalmazzák a poligráfot a Magyar Postánál A Magyar Posta Rt. kijelentette, hogy csak abban az esetben használ poligráfot, ha a munkavállaló is beleegyezik. Ha a dolgozó ellenzi a hazugságvizsgáló alkalmazását, nem bocsáthatják el, de számolhat vele, hogy bizonyos következményekkel jár az ellenállás. NÉPSZAVA-MTI-információ A Magyar Posta Rt. vezetése hazugvizsgáló berendezéssel is keresi azt a személyt, aki a Földi László-féle Defend Kft.-vel kötött szerződéseket, illetve a két cég együttműködésével kapcsolatos más dokumentumokat juttatott el ellenzéki politikusokhoz és a sajtóhoz. Mivel a poligráf használatáról nem rendelkezik semmilyen jogszabály, a Magyar Posta elméletileg alkalmazhatja. Majtényi László korábbi ombudsman ugyan elfogadhatatlannak tartja a poligráf használatát büntetőeljárásokon kívül, a kisvállalkozásoktól a multinacionális cégeken át egyre többen alkalmazzák különböző, belső bűntények felderítésére. Az ombudsman szerint azonban ez nemcsak a munkavállalók személyiségi jogait sérti, hanem az emberi méltóságot is, hiszen a dolgozók olyan helyzetbe kerülnek, amelyben úgy érzik, tisztázniuk kell magukat. Amiatt azonban, mert valaki nem vállalja a vizsgálatot, még nem bocsáthatják el a munkahelyéről. A Munka törvénykönyvében az áll, hogy személyiségi jogokat sértő felvételi módszereket nem lehet alkalmazni, nyilatkozta lapunknak egy munkajogász. Ha már valakit felvettek, nem tehető ki a poligráf alkalmazásának, bár ez függ az illető által betöltött munkakörtől, annak bizalmi jellegétől, illetve a poligráf használatát kiváltó körülményektől is. Azzal viszont számolnia kell az érintettnek: ha megtagadja a vizsgálatot, csökkenhet a bizalom iránta, bizonyos információktól eltiltják, ki ...............észén a munkáltatónak is védekeznie kell. Csak olyat enged „testközelbe”, titkai közelébe, akiről remélheti, hogy nincs rejtegetnivalója előtte. A poligráf ........... pedig erre alkalmas, hiszen a vizsgálat úgy van felépítve, hogy kezelni tudja az ilyenkor keletkező stresszt, tehát emiatt nem lesz téves az eredmény, nyilatkozta lapunknak az ORFK szakembere. A diagnózis különben sem abszolút értékeket mutat, hanem az egyéni alapszinttől való eltéréseket vizsgálja. A vizsgálatokba nem tud beleszólni a szakszervezet, hiszen ez belső ügy, mondta Mundruczó Kornél, a Postás Szakszervezet elnöke. Hozzátette: valószínű, hogy eddig nem szakszervezeti tagok esetében alkalmazták a hazugságvizsgálót, mert azok felkeresték volna az érdekképviseletet. Időközben nyilatkozott a Magyar Posta Rt. is a vizsgálatokról. Ebben leszögezik, hogy vállalati filozófiájában kiemelkedő helyet foglal el a munkatársak és a küldemények biztonsága. Ebbe a körbe tartozik az üzleti titkok védelme is, amelyről minden társaságnál, intézménynél belső utasítások rendelkeznek. A társaságnál egy sor új biztonsági intézkedés kidolgozására és részbeni bevezetésére került sor az elmúlt időszakban az üzleti titok védelme érdekében is. A közlemény hangsúlyozza, hogy ennek egyik eleme a poligráfos vizsgálati módszer alkalmazása, amelyet a polgári ................... életben, a vállalati szférában bel- és külföldön egyaránt több helyen alkalmaznak. Megerősítik, hogy a vizsgálati módszert a Magyar .................... Posta Rt. is alkalmazni kívánja a jövőben, hiszen a még az alkalmazás előtt megkérdezett jogi szakértők nem emeltek törvényességi, illetve etikai kifogást. A poligráfos vizsgálatokra elsőként a társaság vezérigazgatóságán dolgozók egy szűkebb körében került sor. A vizsgálat minden esetben kizárólag önkéntes alapon, az érintett munkavállalók egyetértésével történt meg, akik ezt aláírásukkal igazolták. Törvényességi észrevételt senki nem tett, ilyen a Magyar Posta Rt.-hez nem érkezett - derül ki a közleményből. A vizsgálat eredménye csak a részt vevő munkavállaló és a munkáltatói jogkör gyakorlója számára hozzáférhető. A vizsgálat eredményének semmilyen munkajogi következménye nincs - szögezi le a társaság közleménye. Azzal viszont számolnia kell az érintettnek: ha megtagadja a vizsgálatot, csökkenhet a bizalom iránta Még egy hétig lehet jelentkezni MTI-információ Még egy hétig, azaz december 14-ig lehet jelentkezni azokba a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, amelyek írásbeli felvételit tarthatnak. Ilyen vizsgát azok az intézmények rendezhetnek, ahol a túljelentkezés az elmúlt évek átlagában háromszoros vagy ennél is nagyobb volt. Az idén 38 ilyen gimnázium kapott erre engedélyt, az országban összesen mintegy 300 intézményben működnek hat, illetve nyolc évfolyamos osztályok. Az egységes felvételi vizsgákat február 7-én tartják, a jelentkezéseket abba az intézménybe kell benyújtani, ahol a tanuló írásbelizni akar. Az írásbeli vizsgát bármelyik annak tartására jogosult iskolában le lehet tenni, ugyanis mindenütt ugyanazt a feladatsort kell megoldani, és a dolgozatokat azonos javítókulcs alapján értékelik. A vizsgán kétszer 45 perc áll a diákok rendelkezésére a feladatlapok kitöltéséhez. A feladatsorok nem a tantárgyi, lexikális tudást mérik, hanem a diákok szövegértését, lényeglátását, logikus gondolkodását. Külön feladatlap készül a hat- és külön a nyolcosztályos képzésre jelentkezőknek. Az írásbeli eredményét minden gimnázium elfogadja, és a tanuló, függetlenül attól, hogy hol tett írásbelit, bárhová jelentkezhet a rendes felvételi eljárás során. Az írásbeli eredményéről a diákok február 19-ig kapnak értesítést.