Népszava, 2001. december (129. évfolyam, 280-303. sz.)

2001-12-08 / 286. szám

­ A Kárpát-medence néprajzi kincsei Bársony Éva NÉPSZAVA A magyar néprajztudomány leg­jelesebb művelői fogtak össze a múlt század húszas éveiben, hogy albumba gyűjtsék a Kárpát­medence népművészetét bemuta­tó lapokat. A kor néprajz iránt ér­deklődő grafikusai 350 lapot ké­szítettek el a tudós szerkesztők felkérésére, az album azonban nem készült el. A rendkívüli érté­ket képviselő színes és fekete-fe­hér lapokat azonban megőrizték a debreceni Déri Múzeumban, s az ezek közül kiválasztott mint­egy 270 kép most a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában jelent meg nyomtatásban. A gazdag képanyagot lapoz­gatva a mai olvasó soha vagy rit­kán látott népművészeti alkotá­sokkal találkozik. Az elkészülte óta eltelt majd háromnegyed év­század ugyanis A Kárpát-me­dence néprajzi kincsei című al­bumban látható munkaeszközök, öltözékek, ünnepi és hétköznapi tárgyak, építészeti formák szinte teljes egészét a múzeumok és skanzenek falai közé utalta már. Ahogy a könyvben olvashatjuk is, a művészek az egész Kárpát­medence területét átfogó gyűjté­sek eredményét örökítették meg rajzban, az albummal tehát a mai olvasó a népművészet utolsó, még összefüggő korszakáról kap átfogó képet. A viseletek sokfélesége, a tár­gyak megformálása és fantázia­dús formavilága önmagában is megragadja a szemet. Egy eltűnt világ üzenetének is felfoghatjuk a köznapi teremtő erő gazdagsá­gáról. A legérdekesebbek mégis azok a grafikák, amelyek az egy­kori népélet jellegzetes mozzana­tait, a paraszti munka jeleneteit örökítik meg. Az eligazodást a két térkép is segíti, amely színes illusztrációival földrajzi térbe he­lyezi a könyv lapjain látható nép­­művészeti kincseket. 10 2001. DECEMBER 8., SZOMBAT Kalandozások egy régi fiákeren Zórád Ernő albuma a századelő világáról Zórád Ernő festő- és grafikusművész kilencve­nedik születésnapja alkalmából életműkötet je­lent meg a Fekete Sas Kiadó gondozásában. A Kalandozások egy régi fiákeren nem gyűjti egybe az alkotó valamennyi munkájának re­produkcióját - ez az életmű terjedelmének is­meretében lehetetlennek tűnik de áttekinti Zórád Ernő pályájának valamennyi fontosabb korszakát. A kötetet követően, amelyet a szerző december 15-én 17 órakor a Libri Mammut Könyváruházban dedikál, az ünnepek alatt egy különlegességnek számító CD is a boltokba ke­rül: a festő maga énekli saját zongorakísérettel a századelő legnépszerűbb dalait. Kerékgyártó György NÉPSZAVA Ezt a történetet valójában így ille­nék elkezdeni: egyszer volt, hol nem van egy vándorfestő. A kó­bor piktort Zórád Ernőnek hívják, s nemrégiben ünnepelte kilenc­venedik születésnapját, ami egy vagabundtól valljuk be, szép teljesít­mény. Mint ahogy az is, hogy így, ki­lenc évtizeddel a háta mögött ugyan­olyan élettel teli, vi­dám, mint húszesz­tendősen, és ma is dolgozik. Zórád Ernő különös alkotó­egyénisége a hazai képzőművé­szetnek. A XX. század során fel­bukkanó irányzatoktól függetle­nül, tudatosan alakított ki saját szín- és formavilágot, amelynek segítségével sajátos atmoszférá­­jú, ma már nosztalgiával emlege­tett, rég eltűnt világot idéz meg: a múlt század első felének hol de­rűs, hol szomorkás világát. Ő ma­ga pszeudo-naturalizmusnak ne­vezi ezt a stílust, éppen, mert egy már nem létező, csak az emlékek­ben élő kor tereit, tárgyait, alak­jait mutatja meg a naturalizmus utolsó ecsetvonásig pontos és va­lósághű eszközeivel. Zórád képei azonban jóval többek afféle kor­dokumentumoknál. Ez a vándor­festő soha nem akart csak króni­kás lenni. Még az őt méltán is­mertté tévő, az egykori, lerombo­lása előtti Tabánt megidéző képe­in is érezni valami derírt, ami ná­la maga a nosztalgia. Ő nem elér­­zékenyülve emlékszik vissza ifjú­ságának éveire, hanem humorral, újra és újra átélve a boldog pilla­natokat. A naturalista szemlélet mellett Zórád Ernőre kétségkívül hatással volt az impresszioniz­mus fénykezelése, a szecesszió orna­mentikája és színvi­lága, s ezek együtt valóban különös festői világot terem­tenek, természete­sen magánvalósá­got, amelyben az idézett kor egy­­egy részlete mindig az alkotó perspektívájából tűnik fel. Zórád Ernő életútja bővelkedik fordulatokban. A Dacsókeszin, Hont vármegyében élő, nemesi oklevéllel rendelkező család 1921 -ben kénytelen volt elhagyni nagybirtokát, és Budapestre köl­tözni. A család maradék vagyonát eltőzsdézte, kölcsönöket vett fel, lakásról lakásra költözött, míg meg nem vetette lábát a tabáni Csap utcában. Zórád Ernő felső­fokú képzőművészeti tanulmá­nyait az Országos Magyar Ki­rályi Iparművészeti Iskolában kezdte, ahol olyan osztálytársak­kal járt együtt, mint a későbbi Amerigo Tot és Michel Gyar­­mathy, de hamarosan - a megél­hetés reményében - már képke­reskedőknek dolgozott. Első, nem önálló kiállítása 1935-ben nyílt meg Békéscsabán, s nem sokkal ezután hívták be először. Ekkortájt ügynökei is akadtak, de a mind gyakoribb behívóknak köszönhetően tanulmányai gyak­ran megszakadtak. 1945-ben készítette el Kis ma­gyar irodalmi panteon című soro­zatát magyar írókról, 1946-ban megnyílt első önálló kiállítása az Andrássy úton, 1947-ben a Ma­gyar Vasárnap főmunkatársa lett. 1951-től dolgozott az újonnan in­duló Füles magazinnak mint il­lusztrátor és képregényrajzoló. Ez a váltás a továbbiakban meg­határozóan hatott pályájára. Zó­rád Ernő már a főiskolai évek alatt a modernizmus bővöletében élt, erősen hatottak rá az új irány­zatok. Kísérleteit azonban a szakma hamarosan visszautasí­tással fogadta, s ez épp a képre­gényeknek köszönhető. A rendel­kezésre álló adatok szerint Zórád Ernő készítette el 1957-ben az el­ső magyar, műfajilag tiszta kép­regényt, a Winnetou-t, munkáit számos nemzetközi kiállításon elismerték, díjazták, a képzőmű­vészek azonban kommerszializá­­lódásnak ítélték meg tevékenysé­gét. Zórád ekkortájt fordult el végleg a hivatalos művészélettől, kísérleteit feladta, s kialakította máig ismert stílusát, visszafor­dult a századelő világához, köz­ben továbbra is képregényrajzo­­lással és folyóirat-illusztrálással tartotta fenn magát. A hivatalos kultúrpolitikával folytatott küzdelmét jól jellemzi, hogy az 1961-ben az ő illusztrá­cióival megjelent díszkötéses Tol­dit, habár hamar elfogyott, máso­dik kiadásban már nem az ő rajzai­val jelentették meg. A Jegorka a tengeren című gyermekkötethez készített munkái más művész ne­ve alatt jelentek meg. Arról már nem is beszélve, hogy az 1980-as luccai kiállításra kiküldött, a kul­tuszminisztérium által kezelt anyaga egyszerűen elveszett. Zórád Ernő tehát nem ese­ménytelen életet tudhat eddig maga mögött. Erről tanúskodik a Kalandozások egy régi fiákeren című, szép kiadású kötet. A mű­vész vagy a korszak iránt érdek­lődőknek pedig érdemes kézbe venniük a Tabáni séták tánclé­pésben című CD-t, amelyen a művész saját zongorakíséretével maga ad elő 62, a korszakban rendkívül népszerű dalt. Zórád végleg elfordult a hivatalos művészélet­től és kialakította egyéni stílusát Krúdy Gyula portréja a Kis magyar irodalmi panteon című sorozatban Kamera Hungária NÉPSZAVA-információ A televíziós műsorkészítők ver­senyére idén is Szegeden kerül sor december 13-tól négy napon át. Az estet, amelyre a Szegedi Nemzeti Színházban kerül sor, Alföldy Róbert rendezi. A díjak­ra pályázók 14 .kategóriában versenyeznek egymással. Az alkotók összesen 18 elis­merést vehetnek majd át. A 15 szemledíjat és a 3 alkotói elis­merést december 16-án adják át. Az idén harmadszor megrende­zett fesztiválra összesen 383 művel pályáztak az alkotók és a szerkesztőségek, s a produkciók közül az előzsűrizés után 187 műsor került a döntőbe. KULTÚRA M­ost vasárnap 20 órakor üz -en Házigazda: Kovács Kati és Haumann Péter Charlie a műsor egyik sztárvendége. A Slágertévé az ff*f ^slágere EMi közös JÁTÉKA | ZAIK­Ai *léx£ hé**« « Zenemoioik J. fink Woy4 „*•»' •#“ c. CO*|ének mutaNvfc i ■»*­ «tot» t kethMt •iMvrokni ♦* bftkPMtw 6 jóföldjoi­­ré&rt v#vő Cser András Budapest, Ribinszky Zsófia Áporka, Óváry Ádám Ócsa, Nagy Jánosné Abony, Tekséné Berkó Zsófia Budapest, Mihály Lászlóné Csernely, Stiglíncz Viktor Budapest, Franyó Mária Tápiószőlős, Juhász Attila Felsőtárkány, Bihari Istvánná Nyírbátor Barics László Budapest, Barta Anita Szilvásvárad, Surányi István Borocska, Himer Dávid Hatvan, Nagy Csaba Budapest, Berczesi Mónika Dunaszentmiklós, Horváth Évna Barcs, Csatár Mónika Várpalota, Tari Gyuláné Szirók, Orczifalvi András Békéscsaba, Lukácsné Varga Tímea Miskolc, Kiffer Kálmánné Esztergom, Tóth Angelika Jászapáti, Kiss Tamás Rudabánya, Tóth Csaba Elek is NÉPSZAVA RÖVIDEN Jótékonysági est Ma este 7 órakor a Katona Jó­zsef Színházban (V., Petőfi Sán­dor u. 6.) jótékonysági irodalmi estet rendeznek a Tudor Alapít­vány javára. Brody-fia_____________ A Bródy Sándor Alapítvány ma este 7 órakor a Műcsarnokban (XIV., Hősök tere) adja át a Bródy Sándor-díjat, melyet idén Szálinger Balázs Zalai passió cí­mű vígeposza nyerte. Karácsonyi fények __ A Mátyás-templomban A kará­csony fényei címmel rendeznek adventi és karácsonyi zenei fesztivált. Az esemény első kon­certje ma este 8 órakor lesz a Mátyás-templomban (I., Szent­­háromság tér 2.), a MÁV Szim­fonikus Zenekar játssza Haydn A teremtés című művét. Stereo MC’s-koncert Az 1987-ben alakult hip-hop stí­lust játszó angol duó, a Stereo MC’s, vagyis Rob Birch és Nick Hallam ma este 8 órától koncer­teznek a Petőfi Csarnokban (XIV. Zichy Mihály út 14.). Fábry élő album _ Fábry Sándor ma este 8 órakor a Budapest Kongresszusi Köz­pontban (XII., Jagelló út 1-3.) mutatja be élőben Oh, Tannen­baum! című lemezét. Hangverseny A Bartók Emlékházban (II., Csalán út 29.) holnap délelőtt 11 órakor Olivier Pons - hegedű (Franciaország), Helen Linden - cselló (Finnország) és Mező László - cselló ad koncertet. Közreműködik Homor Zsuzsan­na zongorán. m­taMiileci tcét aj j«tfe dnöke*t! December elsején tesszük fel az első és 11-én az utolsó kérdését az öt részből álló játéknak, amelynek nyereménye öt darab családi képeskönyv. (4mmi 5S**$fcs.‘ «’»Tél w\ r* Az albumot, amelynek értéke 6490 Ft, azok nyerhetik meg, akik a feltett kérdések közül leg­alább háromra helyes választ küldenek be. A helyes megfejtéseket nyílt levelezőlapon kell eljuttatniuk december 15-ig az alábbi címre: „Tudomány és technika évről évre” 1430 Budapest, Pf. 4. A 20. század technikai és tudományos vívmányait gyűjtötte össze ez a nagy családi képes­könyv. Olyan témák között kalandozhat az olvasó, amelyekben biztos talál magának tetszőt, hiszen az autózás, a repülés, az űrkutatás, a számítástechnika, a biológia, a régészet és más tu­dományok rohamos és szenzációs fejlődése ível át az elmúlt századon. Olyan feltalálókhoz és kutatókhoz kerülhetünk közel, akiket eddig nem vagy csak alkotásaik által ismerhetett a szé­les nagyközönség. Lapozza fel az albumot, és nézzen szét maga körül, mi minden viseli ma­gán a tudomány és technika fejlődését - akár évről évre.­­...............................................................................................................................-■§<-------­JÁTÉK BtfftS­ike*t Játék w*§*M*mi 1935 Egy fontos évszám a repülés történetében - a „Jumbo jet” Név:............................................................... átrepülte az Atlanti-óceánt. Cím­□ 1968 □ 1970 □ 1973 Népszava szerkesztősége (1430 Budapest, Pf. 4.)

Next