Népszava, 2001. december (129. évfolyam, 280-303. sz.)
2001-12-08 / 286. szám
A Kárpát-medence néprajzi kincsei Bársony Éva NÉPSZAVA A magyar néprajztudomány legjelesebb művelői fogtak össze a múlt század húszas éveiben, hogy albumba gyűjtsék a Kárpátmedence népművészetét bemutató lapokat. A kor néprajz iránt érdeklődő grafikusai 350 lapot készítettek el a tudós szerkesztők felkérésére, az album azonban nem készült el. A rendkívüli értéket képviselő színes és fekete-fehér lapokat azonban megőrizték a debreceni Déri Múzeumban, s az ezek közül kiválasztott mintegy 270 kép most a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában jelent meg nyomtatásban. A gazdag képanyagot lapozgatva a mai olvasó soha vagy ritkán látott népművészeti alkotásokkal találkozik. Az elkészülte óta eltelt majd háromnegyed évszázad ugyanis A Kárpát-medence néprajzi kincsei című albumban látható munkaeszközök, öltözékek, ünnepi és hétköznapi tárgyak, építészeti formák szinte teljes egészét a múzeumok és skanzenek falai közé utalta már. Ahogy a könyvben olvashatjuk is, a művészek az egész Kárpátmedence területét átfogó gyűjtések eredményét örökítették meg rajzban, az albummal tehát a mai olvasó a népművészet utolsó, még összefüggő korszakáról kap átfogó képet. A viseletek sokfélesége, a tárgyak megformálása és fantáziadús formavilága önmagában is megragadja a szemet. Egy eltűnt világ üzenetének is felfoghatjuk a köznapi teremtő erő gazdagságáról. A legérdekesebbek mégis azok a grafikák, amelyek az egykori népélet jellegzetes mozzanatait, a paraszti munka jeleneteit örökítik meg. Az eligazodást a két térkép is segíti, amely színes illusztrációival földrajzi térbe helyezi a könyv lapjain látható népművészeti kincseket. 10 2001. DECEMBER 8., SZOMBAT Kalandozások egy régi fiákeren Zórád Ernő albuma a századelő világáról Zórád Ernő festő- és grafikusművész kilencvenedik születésnapja alkalmából életműkötet jelent meg a Fekete Sas Kiadó gondozásában. A Kalandozások egy régi fiákeren nem gyűjti egybe az alkotó valamennyi munkájának reprodukcióját - ez az életmű terjedelmének ismeretében lehetetlennek tűnik de áttekinti Zórád Ernő pályájának valamennyi fontosabb korszakát. A kötetet követően, amelyet a szerző december 15-én 17 órakor a Libri Mammut Könyváruházban dedikál, az ünnepek alatt egy különlegességnek számító CD is a boltokba kerül: a festő maga énekli saját zongorakísérettel a századelő legnépszerűbb dalait. Kerékgyártó György NÉPSZAVA Ezt a történetet valójában így illenék elkezdeni: egyszer volt, hol nem van egy vándorfestő. A kóbor piktort Zórád Ernőnek hívják, s nemrégiben ünnepelte kilencvenedik születésnapját, ami egy vagabundtól valljuk be, szép teljesítmény. Mint ahogy az is, hogy így, kilenc évtizeddel a háta mögött ugyanolyan élettel teli, vidám, mint húszesztendősen, és ma is dolgozik. Zórád Ernő különös alkotóegyénisége a hazai képzőművészetnek. A XX. század során felbukkanó irányzatoktól függetlenül, tudatosan alakított ki saját szín- és formavilágot, amelynek segítségével sajátos atmoszférájú, ma már nosztalgiával emlegetett, rég eltűnt világot idéz meg: a múlt század első felének hol derűs, hol szomorkás világát. Ő maga pszeudo-naturalizmusnak nevezi ezt a stílust, éppen, mert egy már nem létező, csak az emlékekben élő kor tereit, tárgyait, alakjait mutatja meg a naturalizmus utolsó ecsetvonásig pontos és valósághű eszközeivel. Zórád képei azonban jóval többek afféle kordokumentumoknál. Ez a vándorfestő soha nem akart csak krónikás lenni. Még az őt méltán ismertté tévő, az egykori, lerombolása előtti Tabánt megidéző képein is érezni valami derírt, ami nála maga a nosztalgia. Ő nem elérzékenyülve emlékszik vissza ifjúságának éveire, hanem humorral, újra és újra átélve a boldog pillanatokat. A naturalista szemlélet mellett Zórád Ernőre kétségkívül hatással volt az impresszionizmus fénykezelése, a szecesszió ornamentikája és színvilága, s ezek együtt valóban különös festői világot teremtenek, természetesen magánvalóságot, amelyben az idézett kor egyegy részlete mindig az alkotó perspektívájából tűnik fel. Zórád Ernő életútja bővelkedik fordulatokban. A Dacsókeszin, Hont vármegyében élő, nemesi oklevéllel rendelkező család 1921 -ben kénytelen volt elhagyni nagybirtokát, és Budapestre költözni. A család maradék vagyonát eltőzsdézte, kölcsönöket vett fel, lakásról lakásra költözött, míg meg nem vetette lábát a tabáni Csap utcában. Zórád Ernő felsőfokú képzőművészeti tanulmányait az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában kezdte, ahol olyan osztálytársakkal járt együtt, mint a későbbi Amerigo Tot és Michel Gyarmathy, de hamarosan - a megélhetés reményében - már képkereskedőknek dolgozott. Első, nem önálló kiállítása 1935-ben nyílt meg Békéscsabán, s nem sokkal ezután hívták be először. Ekkortájt ügynökei is akadtak, de a mind gyakoribb behívóknak köszönhetően tanulmányai gyakran megszakadtak. 1945-ben készítette el Kis magyar irodalmi panteon című sorozatát magyar írókról, 1946-ban megnyílt első önálló kiállítása az Andrássy úton, 1947-ben a Magyar Vasárnap főmunkatársa lett. 1951-től dolgozott az újonnan induló Füles magazinnak mint illusztrátor és képregényrajzoló. Ez a váltás a továbbiakban meghatározóan hatott pályájára. Zórád Ernő már a főiskolai évek alatt a modernizmus bővöletében élt, erősen hatottak rá az új irányzatok. Kísérleteit azonban a szakma hamarosan visszautasítással fogadta, s ez épp a képregényeknek köszönhető. A rendelkezésre álló adatok szerint Zórád Ernő készítette el 1957-ben az első magyar, műfajilag tiszta képregényt, a Winnetou-t, munkáit számos nemzetközi kiállításon elismerték, díjazták, a képzőművészek azonban kommerszializálódásnak ítélték meg tevékenységét. Zórád ekkortájt fordult el végleg a hivatalos művészélettől, kísérleteit feladta, s kialakította máig ismert stílusát, visszafordult a századelő világához, közben továbbra is képregényrajzolással és folyóirat-illusztrálással tartotta fenn magát. A hivatalos kultúrpolitikával folytatott küzdelmét jól jellemzi, hogy az 1961-ben az ő illusztrációival megjelent díszkötéses Toldit, habár hamar elfogyott, második kiadásban már nem az ő rajzaival jelentették meg. A Jegorka a tengeren című gyermekkötethez készített munkái más művész neve alatt jelentek meg. Arról már nem is beszélve, hogy az 1980-as luccai kiállításra kiküldött, a kultuszminisztérium által kezelt anyaga egyszerűen elveszett. Zórád Ernő tehát nem eseménytelen életet tudhat eddig maga mögött. Erről tanúskodik a Kalandozások egy régi fiákeren című, szép kiadású kötet. A művész vagy a korszak iránt érdeklődőknek pedig érdemes kézbe venniük a Tabáni séták tánclépésben című CD-t, amelyen a művész saját zongorakíséretével maga ad elő 62, a korszakban rendkívül népszerű dalt. Zórád végleg elfordult a hivatalos művészélettől és kialakította egyéni stílusát Krúdy Gyula portréja a Kis magyar irodalmi panteon című sorozatban Kamera Hungária NÉPSZAVA-információ A televíziós műsorkészítők versenyére idén is Szegeden kerül sor december 13-tól négy napon át. Az estet, amelyre a Szegedi Nemzeti Színházban kerül sor, Alföldy Róbert rendezi. A díjakra pályázók 14 .kategóriában versenyeznek egymással. Az alkotók összesen 18 elismerést vehetnek majd át. A 15 szemledíjat és a 3 alkotói elismerést december 16-án adják át. Az idén harmadszor megrendezett fesztiválra összesen 383 művel pályáztak az alkotók és a szerkesztőségek, s a produkciók közül az előzsűrizés után 187 műsor került a döntőbe. KULTÚRA Most vasárnap 20 órakor üz -en Házigazda: Kovács Kati és Haumann Péter Charlie a műsor egyik sztárvendége. A Slágertévé az ff*f ^slágere EMi közös JÁTÉKA | ZAIKAi *léx£ hé**« « Zenemoioik J. fink Woy4 „*•»' •#“ c. CO*|ének mutaNvfc i ■»* «tot» t kethMt •iMvrokni ♦* bftkPMtw 6 jóföldjoiré&rt v#vő Cser András Budapest, Ribinszky Zsófia Áporka, Óváry Ádám Ócsa, Nagy Jánosné Abony, Tekséné Berkó Zsófia Budapest, Mihály Lászlóné Csernely, Stiglíncz Viktor Budapest, Franyó Mária Tápiószőlős, Juhász Attila Felsőtárkány, Bihari Istvánná Nyírbátor Barics László Budapest, Barta Anita Szilvásvárad, Surányi István Borocska, Himer Dávid Hatvan, Nagy Csaba Budapest, Berczesi Mónika Dunaszentmiklós, Horváth Évna Barcs, Csatár Mónika Várpalota, Tari Gyuláné Szirók, Orczifalvi András Békéscsaba, Lukácsné Varga Tímea Miskolc, Kiffer Kálmánné Esztergom, Tóth Angelika Jászapáti, Kiss Tamás Rudabánya, Tóth Csaba Elek is NÉPSZAVA RÖVIDEN Jótékonysági est Ma este 7 órakor a Katona József Színházban (V., Petőfi Sándor u. 6.) jótékonysági irodalmi estet rendeznek a Tudor Alapítvány javára. Brody-fia_____________ A Bródy Sándor Alapítvány ma este 7 órakor a Műcsarnokban (XIV., Hősök tere) adja át a Bródy Sándor-díjat, melyet idén Szálinger Balázs Zalai passió című vígeposza nyerte. Karácsonyi fények __ A Mátyás-templomban A karácsony fényei címmel rendeznek adventi és karácsonyi zenei fesztivált. Az esemény első koncertje ma este 8 órakor lesz a Mátyás-templomban (I., Szentháromság tér 2.), a MÁV Szimfonikus Zenekar játssza Haydn A teremtés című művét. Stereo MC’s-koncert Az 1987-ben alakult hip-hop stílust játszó angol duó, a Stereo MC’s, vagyis Rob Birch és Nick Hallam ma este 8 órától koncerteznek a Petőfi Csarnokban (XIV. Zichy Mihály út 14.). Fábry élő album _ Fábry Sándor ma este 8 órakor a Budapest Kongresszusi Központban (XII., Jagelló út 1-3.) mutatja be élőben Oh, Tannenbaum! című lemezét. Hangverseny A Bartók Emlékházban (II., Csalán út 29.) holnap délelőtt 11 órakor Olivier Pons - hegedű (Franciaország), Helen Linden - cselló (Finnország) és Mező László - cselló ad koncertet. Közreműködik Homor Zsuzsanna zongorán. mtaMiileci tcét aj j«tfe dnöke*t! December elsején tesszük fel az első és 11-én az utolsó kérdését az öt részből álló játéknak, amelynek nyereménye öt darab családi képeskönyv. (4mmi 5S**$fcs.‘ «’»Tél w\ r* Az albumot, amelynek értéke 6490 Ft, azok nyerhetik meg, akik a feltett kérdések közül legalább háromra helyes választ küldenek be. A helyes megfejtéseket nyílt levelezőlapon kell eljuttatniuk december 15-ig az alábbi címre: „Tudomány és technika évről évre” 1430 Budapest, Pf. 4. A 20. század technikai és tudományos vívmányait gyűjtötte össze ez a nagy családi képeskönyv. Olyan témák között kalandozhat az olvasó, amelyekben biztos talál magának tetszőt, hiszen az autózás, a repülés, az űrkutatás, a számítástechnika, a biológia, a régészet és más tudományok rohamos és szenzációs fejlődése ível át az elmúlt századon. Olyan feltalálókhoz és kutatókhoz kerülhetünk közel, akiket eddig nem vagy csak alkotásaik által ismerhetett a széles nagyközönség. Lapozza fel az albumot, és nézzen szét maga körül, mi minden viseli magán a tudomány és technika fejlődését - akár évről évre................................................................................................................................-■§<-------JÁTÉK BtfftSike*t Játék w*§*M*mi 1935 Egy fontos évszám a repülés történetében - a „Jumbo jet” Név:............................................................... átrepülte az Atlanti-óceánt. Cím□ 1968 □ 1970 □ 1973 Népszava szerkesztősége (1430 Budapest, Pf. 4.)