Népszava, 2002. január (130. évfolyam, 1–26. sz.)
2002-01-11 / 9. szám
6 2002. JANUÁR 11., PÉNTEK TANULJ VELÜNK! A Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium ás a Népszava közös felvételi előkészítője MATEMATIKA 6. 1. feladat: Mely egész számokra teljesül egyszerre az alábbi két egyenlőtlenség? |x| -3 — 0,5x és |sin x| · 0,5 2. feladat: Bizonyítsa be, hogy a változó minden valós értékére: 2xl -4x +1 -'^T^T<2! 3. feladat: Bizonyítsa be, hogy x és y minden valós értékére: sinx +siny „ . x + y -------------— ~ sin-----— 2 2 4. feladat: Adja meg azon (x,y) valós számpárok halmazát, amelyre teljesül, hogy: |x| + |y|x + y+1! , 5. feladat: Mutassuk meg, hogy ha n pozitív egész szám, akkor 2Vn +1 - 2-Jn -L + 2\ n - 2^n -1 V n 6. feladat: Mutassuk meg, hogy ha egy háromszög egyik oldalának hossza a másik két oldal hosszának mértani közepe, akkor ezen oldallal szemközti szög legfeljebb • 60°! 7. feladat: Bizonyítsuk be, hogy ha x, y és z pozitív valós számok, akkor xy + yz + xz Zxjyz + yjxz +zjxy 8. feladat: Legyenek a, b és c pozitív valós számok! Bizonyítsuk be, hogy: ya2 +b2 +Vi1+cJ + Va2+cJ(a +b + c)vi2 ! MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 6. Csokonai Vitéz Mihály - Berzsenyi Dániel Csokonai Vitéz Mihály (1773, Debrecen - 1805, Debrecen) a magyar felvilágosodás korának legnagyobb költője. Művészi és eszmélkedési pályáját az állandó újrakezdés jellemzi, s a kipróbált költői szerepek közül a gyakorlatban az alkalmi poétáé a meghatározó, s ez sem személyiségétől, sem a kor elvárásaitól nem volt idegen. Csokonai 1780-ban lép a debreceni református kollégium falai közé. Az elemi osztályok elvégzése után a főiskolai tagozat hallgatója. Huszonegy évesen elvállalta a poétai osztály vezetését. Az iskolai verstani gyakorlatokon csiszolódott mesterségbeli tudása, s a propozíciós témák szolgáltatták többszöri átdolgozás után - a későbbi nagy versek alapját is (Az álom, Konstancinápoly, Zsugori uram). Bár kortársaihoz hasonlóan ő is ambivalensen viszonyul a francia felvilágosodás eszméihez, a leíró (piktúra) és az elmélkedő (szentencia) részt szerencsésen ötvöző Az estve szinte szó szerint közvetíti Rousseau gondolatait. Csokonai ösztönös tehetség és poéta doctus egyszerre; a korszak összes stílusirányzatában (klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus) alkot. Tudatosan készül a költői pályára. Fontos tanulmányt ír a magyar nyelvű verselés lehetőségeiről (A verscsinálásról közönségesen), elsőként készít szimultán ritmusú költeményt (Egy tulipánthoz), műfaji problémákat tisztáz (Az epopéeáról közönségesen). Bár a folklórhoz ellentmondásosan viszonyul, nevéhez főződik népies helyzetdal (Szegény Zsuzsi, a táborozáskor) és népdal is (Parasztdal); népmesét illeszt Tempeföl című színművébe. Költői ambícióit jelzi, hogy húszéves korában megfogalmazza ars poeticáját. A vidám természetű poéta (átdolgozott változatban Az én poézisom természete) nem elsősorban költői hitvallás, hanem emberi program, melyet később így részletez: „Éljünk vidáman és minél kevesebb gonddal, mert egyszer meghalunk; ez a régi lyricusok philosophiája; ha pedig élnünk és örülnünk kell, hagyjunk élni és örülni másokat is, ez az egész emberiség philosophiája.” (Jegyzések és értekezések az Anakreoni dalokra). Csokonai a boldogság költője akar lenni, s kijelöli maga számára a művészi példaképeket, a XIV. századi perzsa költőt, Háfizt (A Hafiz sírhalma) és Anakreónt. A görög mester követése, az anakreontika jelenti költői pályájának egyik legértékesebb vonulatát, formakincsének kivételes gazdagodását, s emeli Csokonait európai rangú lírikussá (Anakreoni dalok). 1795-ben egy hosszúra nyúlt, engedély nélküli budai úttal társított legáció után kizárják a református kollégiumból. Csokonai előbb Sárospatakra utazik, ahol fél évig jogi tanulmányokat folytat, majd Pozsonyban a közéleti költő szerepében megjelenteti a Diétái Magyar Múzsa című verses újságjának néhány számát. A sikertelen vállalkozás után, 1797 nyarán ismerkedik meg Komáromban Vajda Juliannával. A Lilla-szerelem kilenc hónapja az életprogram gyakorlati megvalósíthatóságát ígéri. A megélhető boldogság reménye szólal meg a Lilla-dalok ekkor keletkező darabjaiban (Az alvó Lillára, Az esküvés). Az apró pillanatképeket a költői ötletek tobzódása, a felszabadult játékosság, a kivételes zeneiség jellemzi. A szakítás, a kudarc feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe. Életművét építi, mely továbbra is sokféle hangon szólal meg. A dunántúli álláskeresés idején születik meg a Dorottya, a keserűségében is az újrakezdés lehetőségét, az életörömet hirdető vígeposz, és a tanítványai számára készített, groteszk hangvételű komédia, Az özvegy Kamyóné. A korabeli művelődési programokhoz kapcsolódóan, személyes élmények alapján fogalmazza meg a közoktatás fontosságát a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban. Ám egyre inkább felerősödik a lemondás gesztusa. A Kisasszondon keletkezett A Magánossághoz című költeményében legfeljebb áttételesen tűnik fel szerelmének alakja, sőt a fölpanaszolt fájdalom, a barátok elvesztése sem vezethető le a Dunántúlon töltött időszak eseményeiből. A program és az élet ellentéte váltja ki Csokonaiból az egyetemes veszteségérzetet. Még szemléletesebben mutatja a személyes érzelem tárgyiasítását és eltávolítását A tihanyi Ekhóhoz. Az elégiko-óda a humanista költészet Balassi Bálint által is művelt, a XVIII. századra elkoptatott verstípusát, a visszhangverset újítja fel. A téma első kidolgozása, A füredi parton még a Csokonai-kutatásban azonosítatlan Rózsi halálát fájlalja, a végső változat már Lillát és a „titan törvényt” említi a fájdalom okaként, anélkül, hogy a költemény szerkezete vagy gondolati íve megváltozna. A sikertelen dunántúli álláskeresés, a csurgói tanárkodás után Csokonai hazatér Debrecenbe. Az új ars poetica. Az ember, a poézis első tárgya már a felemelkedés és bukás kettősségében láttatja az ember sorsát. A pillangóhoz a „selyemmadár" létre vágyó, de hernyó módra mászó lírai és rezignált önarcképe. A Reményhez az életmű összegzője, stílusszintézise mindannak a sokféle kísérletnek, amivel Csokonai gazdagította költészetünket. A klasszikusan letisztult kompozícióban a legősibb, leghagyományosabb természet- és évszak-metaforika idézi a múlt felszabadult, bizakodással teli örömét és a jelen kilátástalanságát. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos ritmus zeneiségét egyaránt őrző vers záró, lemondó gesztusa Lillát immár végleg jelképpé emeli: minden emberi érték, az életkedv, a remény, a boldogság vissza nem szerezhető szimbólumává. Utolsó éveiben új költőszerep, a „nationális poéta” kimunkálásán fáradozik, ám régóta dédelgetett tervét, az Árpadiász című nemzeti eposzt már nem tudja megvalósítani. Elhatalmasodó betegségéről szinte klinikai pontossággal számol be Tüdőgyuladásomról című versében, megörökítve a fájdalmat enyhítő orvosi-baráti segítséget is. 1804. április 16-án a nagyváradi templomban még felolvassa utolsó alkotását, a Halotti verseket, a lélek halhatatlanságáról szóló filozófiai költeményt. A törekvéseit tekintve torzóban maradt, a művészi teljesítményt illetően kiteljesedett költészet és Csokonai személyisége tovább él a magyar irodalomban. Petőfi a vándorpoéta alakját festi le játékos életképében (Csokonai), Jókai Mór az És mégis mozog a föld című regényében a költő személyét is megidézi. A Nyugat első nemzedéke, elsősorban Ady (Vitéz Mihály ébresztése) és Tóth Árpád (Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz) egyszerre láttatják a tragikus sorsú költőt és a modern magyar líra előfutárát. Berzsenyi Dániel (1776, Egyházashetye-1836, Nikla) a magyar klasszicizmus legnagyobb alakja, miközben költészete már a romantika felé mutat. Klasszicista vonás, hogy verseinek kiindulási pontja gyakran egy-egy horatiusi óda; antik, mitológiai utalásokkal teli költeményeit jórészt zárt strófaszerkezetekben írja. A romantikát idézi metaforikus képalkotása, nyelvi ereje, dinamikus ember- és történelemszemlélete. A kisnemesi, gazdálkodó családból származó Berzsenyit a barát költőtárs, Kis János fedezi fel az irodalom számára. Az asztalitoknak szánt verseket elküldi Kazinczynak, aki elsősorban ódák írására biztatja a Niklán élő Berzsenyit. Kapcsolatuk az 1810-es évek elejéig mester-tanítvány viszony, melynek végérvényesen a Kazinczy szűkebb köréhez tartozó Kölcsey recenziója (Berzsenyi Dániel versei) vet véget. A bírálat hatására Berzsenyi visszavonul, elméleti munkáiban tisztázza költői programját (Antirecenzió Kölcsey recenziójára, Észrevételek Kölcsey recenziójára, Poétái harmonistika); csak a harmincas években tér vissza az irodalmi életbe; az akadémia rendes tagjává választják. Az ódaköltő Berzsenyi munkásságából a Magtárokhoz (Romlásnak indult...) fontosságát jelzi, hogy három változatban is elkészült. A végső változatban (1810) már elszakad Horatius művétől (A római néphez), s a magyar történelemre koncentrál. Az alkaioszi strófában írt óda a dicső múltat szembesíti a jelennel, s fogalmazza meg a nemzet fennmaradásának lehetőségét. A hagyományos hajótoposzt használva érzékelteti a Magyarokhoz (Forr a világ...), hogy a történelem viharában a szabadság és az erkölcs a nemzet megtartó ereje. Az ódát Kodály Zoltán zenésítette meg. Az Osztályrészem a műfaji átmenet verse. Az ifjúságból a felnőtt korba érkező lírai én a horatiusi megelégedettséget hirdeti, ám az értékek múlandóságának rezignált tudomásulvétele - Berzsenyi elégiáinak alapgondolata - átminősíti az ódát. A Levéltöredék barátnémhoz látszólag episztolaként induló, felező tizenkettesben írt sorai egy esti életképet tágítanak létértelmezéssé; az idő minden értéket kikezdő hatalmával csak az emlékezet és a képzelet veheti fel a harcot. Az aszklépiadészi strófában készült A közelítő tél kivételes költői erővel, az alapvető természeti metaforika használatával szembesíti a három idősíkot, s fogalmazza meg a múlandóság emberi törvényét. Az episztolák (a líraiepikai műfaj, költői levél valódi személyhez) közül a sógornőjéhez, a költőnő Dukai Takács Judithoz címzett levele a tehetség nemtől független voltát hangsúlyozza. A Vitkovics Mihályhoz legfőbb gondolata a társas élet dicsérete; az egyik első beszámoló a kora reformkor Pest-Budájának kulturális életéről. Az epigrammák közül a Napóleonhoz a XIX. századi irodalom és bölcselet legtöbbet idézett alakjáról mond véleményt. A Fohászkodás című himnusz a század új istenélményének rendkívül árnyalt kifejezése. A lírai életmű utolsó darabja a talányos ars poetica. A poézis hajdan és most, mely a harmónia megteremtésében látja a költészet feladatát. TÖRTÉNELEM 6. A LENGYELORSZÁG A XVI-XVII. SZÁZADBAN Esszé (10 pontos) a bölcsészkarokra, tanárképző főiskolákra és jogi egyetemekre felvételizőknek, ill. kisesszé a közgazdasági egyetemekre és főiskolákra jelentkezőknek Az esszé célja: bemutatni, hogy Lengyelországra hogyan hatottak a felfedezések korának gazdasági-társadalmi folyamatai, valamint összegyűjteni a lengyel vonatkozású eseményeket, azokat is, amelyek a Lengyelországgal szomszédos országok történelméből ismert. Kidolgozás: Lengyelország területe a XVI. században. Lengyelország - perszonálunióban (majd reálunióban) Litvániával - sokáig Európa legnagyobb állama volt. A lengyel király hűbérese volt a német lovagrend nyugati területén 1525-ben megalakult, szekularizált Porosz Hercegség. Lengyelország folyamatos háborúkkal biztosította Livónia (Lívföld, a német lovagrend keleti területei) birtoklását Oroszországgal szemben. Gazdaság. A XVI. századi agrárkonjunktúra biztosította a lengyel gabona és nyersanyag nyugat-európai piacát. A balti-tengeri kereskedelem legfontosabb kikötője a Hanza-város Danzig (ma: Gdansk), de a forgalmat németalföldi kereskedőtársaságok bonyolították. A mezőgazdasági árutermelés elsősorban a lengyel nemesi birtokok robottal művelt majorságán zajlott, amelyet a nemesség bővíteni igyekezett a jobbágytelkek rovására. Társadalmi viszonyok. A gazdasági folyamatok tovább erősítették a társadalom 8-10%-át kitevő nemességet (szlahta), amely kizárólagos földtulajdonjoggal, adómentességgel, sőt vámmentességgel rendelkezett. A jobbágyságot a robottal megművelt majorsági gazdálkodás kiszélesítése miatt igyekeztek röghöz kötni. A polgárság a gazdaság és a rendi állam szerkezetéből adódóan gyenge maradt. Vallás. A XVI. század első felében Lengyelországban is tért hódított a reformáció, de a század második felében megerősödött, sőt a lengyelek körében kizárólagossá vált a katolicizmus. A lengyel nemesi köztársaság. 1572-ben II. Zsigmond Ágosttal kihalt a Jagelló-ház és érvénybe lépett a lengyel nemesség királyválasztó joga. A lengyel nemesség választása Valois Henrikre esett, akinek rövid uralkodása alatt tovább korlátozták a királyi hatalmat. Az 1574-ben kiadott Articuli Henriciani növelte a rendi országgyűlés (szejm) jogkörét az adó, a háború vagy béke, a hadsereg és a törvények megszavazásával, valamint a liberum veto alkalmazásával. Az 1576-ban lengyel királlyá választott Báthori István erdélyi fejedelem igyekezett a központi hatalmat megerősíteni, de a lengyel nemesség követelte livóniai háború (IV. Iván orosz cárral) lekötötte erejét. Válságjelek a XVII. században. Lengyelország többször is sikertelenül beavatkozott az orosz trónharcokba (Ál-Dmitrijek segítése), és a század folyamán többször háborúra kényszerült a délkeleti határai mentén az Oszmán Birodalommal. Svédország megszerezte Livóniát a harmincéves háború idején, Ukrajnában az autonómiájukat védelmező kozákok Bogdan Hmelnyickij vezette felkelésével kellett számolnia. A Porosz Hercegséget Brandenburg szerezte meg, az ukrajnai kozákok pedig 1654-ben csatlakoztak Oroszországhoz. Sobieski János lengyel király, „Magyarország megmentője” (1674-1696) uralkodása törökellenes sikereket hozott, a lengyel seregek fontos szerepet játszottak 1683-ban Bécs megvédésében, és a Szent Liga tagjaként Magyarország felszabadításában. A szomszédok megerősödése, a XVII. századi dekonjunktúra, és főleg a nemesi köztársaság politikai rendszere azonban a XVII. század végétől anarchiába sodorta az országot. B) HABSBURG-ELLENES MAGYAR RENDI KÜZDELMEK A XVII. SZÁZADBAN Nagyesszé a közgazdasági egyetemekre és főiskolákra jelentkezőknek Az esszé célja: bemutatni a magyar függetlenségi törekvések legfontosabb állomásait, az európai hatalmi helyzet átalakulásain keresztül érzékeltetni a Habsburg-magyar viszony változásait, vázolni a magyar és erdélyi rendek sajátos helyzetét, lehetőségeit, mozgásterét. Kidolgozás: A 15 éves háború idején (1593-1606) a magyar nemesség és a Habsburgok kapcsolata megromlott. A háború, a megemelt adók, a császári zsoldosok rablásai érzékenyen érintették a magyar társadalmat. A bécsi udvar gazdasági nehézségein úgy igyekezett segíteni, hogy a magyar főnemesség vagyonának megszerzése céljával felségárulási pereket indított a főurak ellen, emellett kísérletet tett a magyar rendek politikai hatalmának megtörésére, a protestantizmus háttérbe szorítására. A rendi sérelmekre volt válasz a Bocskai István vezette felkelés (1604—1606). Bocskai a hajdúk segítségével sikeresen szállt szembe a császáriakkal, így az erdélyi rendek fejedelemmé választották, majd a magyar rendek is (1605). A szultán küldte koronát Bocskai nem fogadta el, mert el kívánta kerülni a török befolyás erősödését. Az I. Rudolffal (1576-1608) kötött bécsi béke (1606) visszaállította a rendi alkotmányt, biztosította a protestáns vallásszabadságot és Erdély önállóságát is. Bocskai a hajdúkat letelepítette, és kollektív privilégiumokat, nemességet adományozott nekik. Bocskai halála után I. Rudolf az engedmények visszavonására törekedett, így a magyar rendek a támogatásukkal trónra került II. Mátyással (1608-1619) megerősíttették a bécsi béke pontjait (1608, pozsonyi országgyűlés törvényei). A viszony átmeneti rendeződését az újbóli nádorválasztás és a magyar főurak egy részének rekatolizálása is jelezte. A Porta és a Habsburg Birodalom között egyensúlyi politikára törekvő, önállóságát és mozgásterét kialakító Erdélyi Fejedelemség előtt a 30 éves háború kirobbanásával (1618) és a Habsburgok lekötöttségével új lehetőség nyílt. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613— 1629) a magyar és cseh rendek támogatásával kísérletet tett a független magyar állam visszaállítására. Bár felvidéki katonai sikerei után a magyar rendek királlyá választották (1620, Besztercebánya), nyilvánvaló volt, hogy a török nem egyezik bele Erdély és Magyarország egyesítésébe. A szövetséges csehek fehérhegyi veresége (1620) Bethlent békére kényszerítette (1621, nikolsburgi béke), mely a bécsi béke II. Ferdinánd általi megerősítését jelentette. Bethlen a Felvidékről és a királyi címről is lemondott. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630-1648) svéd szövetségben szintén beavatkozott a 30 éves háborúba (1644) a Habsburgok ellen. A Felvidék elfoglalása után a Török Porta megtiltotta a további harcokat, de Rákóczi még a félbeszakadt hadjárattal is előnyös békét köthetett a szorongatott helyzetben lévő III. Ferdinánddal (1645, linzi béke). Ez a béke is a bécsi békén alapult, és a vallásszabadságot kiterjesztette a jobbágyságra is. Az 1663-1664- es magyarországi török hadjárat Zrínyi Miklós sikereinek is köszönhetően török vereséggel zárult, I. Lipót azonban előnytelen békét kötött (1664, vasvári béke), a török kezén hagyva annak újabb hódításait. Szabadabb mozgásterét Bécs a magyarok ellen kívánta felhasználni. A magyar rendek az országos felháborodás nyomán szervezkedésbe kezdtek (Wesselényi-féle összeesküvés), melyet az udvar gyorsan felszámolt, főúri vezetőit (Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc) kivégeztette (1671). Lipót felfüggesztette a magyar rendi alkotmányt (jogeljátszás’5), és nyílt abszolutizmust vezetett be (rendeletekkel történő kormányzás, a magyar végvári katonák elbocsátása, adók felemelése, protestánsok üldözése, nádori hivatal felfüggesztése). A mozgalom résztvevői közül sokan Erdélybe menekültek, és a nemesek, az elbocsátott végváriak, az üldözött protestánsok és szökött jobbágyok, vagyis a bujdosók alkották a meginduló függetlenségi harcok, a kuruc mozgalmak bázisát. A Thököly Imre által 1678-tól vezetett harcok, bár átütő sikert nem hoztak, a franciák elleni háborúja miatt I. Lipót mégis visszaállította a rendi alkotmányt (1681, soproni országgyűlés). A kurucok - visszautasítva a kompromisszumot - a Porta támogatásával újabb harcokat kezdtek. Thököly mint Felső-Magyarország fejedelme (1682) a török oldalán bekapcsolódott a Bécs elleni török offenzívába (1683). A harcok nem csupán a törökök súlyos vereségeit (1686 Buda visszafoglalása, 1697 zentai vereség) és Thököly bukását eredményezték, hanem az európai hatalmi helyzet alapvető átrendeződését is. A török Magyarországról történő kiszorulásával a hegemóniára törekvő lipóti abszolutizmus saját hódításának tekintette Magyarországot. Az „új berendezkedés” szellemében I. Lipót a magyar rendeket lemondatta a szabad királyválasztás jogáról és az Aranybulla ellenállási záradékáról (1687, pozsonyi országgyűlés), az adókat megemelte, Erdélyt nem csatolta Magyarországhoz (1690, Diploma Leopoldinum), felrobbantatta a magyar várakat, megvonta a hajdú és kun kiváltságokat, a magyar birtokokra rátette a kezét (Újszerzeményi Bizottság). A háborús szenvedések és I. Lipót intézkedései a magyar társadalmat szembeállították a Habsburg dinasztiával. A Habsburg-francia vetélkedést, majd a spanyol örökösödési háborút kihasználva a kurucok Tokajhegyalján és Tiszaháton indított felkeléseiből nőtt ki a legjelentősebb Habsburg-ellenes megmozdulás, a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc (1703-1711). NÉPSZAVA Időskor -Hőkor -Húskor -éíjelen Újra indult a felvételi elő• Tanulj velünk, mi fizetünk! A Fazekas Mihály Gyakorlógimnázium tanárainak együttműködésével a Népszava immár harmadik alkalommal indított intenzív felvételi előkészítő kurzust matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, valamint történelemből. Tizennyolc héten át péntekenként történelemből és magyarból kidolgozott tételeket (esszéket) jelentetünk meg, amelyeket nemcsak az egyetemre, főiskolára jelentkezők, hanem az érettségizők is felhasználhatnak. Matematikából tematikus feladatsorokat közlünk: pénteken mindig a feladatokat, a következő hét szerdáján pedig a megoldásokat. A hatékonyabb felkészülés érdekében az általános előkészítő után április 12-én (pénteken) mindhárom tantárgyból felvételi tesztsort közlünk, melynek nehézségi foka egyenértékű lesz egy valós felvételi tesztsoréval. Ezek kizárólag olyan kérdéseket tartalmaznak, amelyek megjelentek a Népszava felkészítő anyagában. Ez az egyetlen olyan feladatsor, melynekmegoldásait az előkészítő során vissza kell küldeni. A megoldásokat „Népszava-ösztöndíj" jeligével ellátva, zárt borítékban kell a szerkesztőség címére eljuttatni. Továbbá mellékelni kell a Népszavából kivágott és kitöltött adatlapot, amelyen fel kell tüntetni a versenyző és az iskola nevét, címét, valamint a tantárgyat tanító szaktanár nevét, mert ezek alapján dől el az iskolák és tanárok közötti verseny. (Az adatlapról fénymásolatot nem fogadunk el!) A tesztfeladatok beérkező megoldásait a Fazekas Mihály Gyakorlógimnázium tanárai javítják és a pontszámok a Népszavában jelennek meg. A példasorokat a felvételiztetés területén is nagy gyakorlattal, gazdag szakmai múlttal, tapasztalattal rendelkező, a Fazekas Mihály Gyakorlógimnázium vezető tanáraiból álló oktatói csoport állította össze. Május 4-én nyílt, meghívásos próbafelvételit tartunk a Fazekas Mihály Gyakorlógimnáziumban. A részvétel feltétele: 1) tantárgyanként 20 diák, akik a Népszava akciójának tesztfeladatsorát legeredményesebben megoldották, 2) valamint lehetőség van az előzetes nevezésre is jelképes nevezési díj ellenében. Nevezési határidő: április 25. A Népszava-ösztöndíjat tantárgyanként az a 3 diák nyerheti el, akik a tesztfeladatsort a legjobban megoldották és a nyílt próbafelvételi vizsgán a legeredményesebben teljesítettek, tehát a tesztfeladatsorra és a feladatmegoldó versenyre kapott összesített pontszámuk a legmagasabb. Az értékelés alapján tantárgyanként az első három helyezett havi 15 000 Ft-os Népszavaösztöndíjat nyer az első tanévre. Az ösztöndíj tíz hónapra szól, ám csak annak jár, aki eredményes felvételi vizsgát tesz és tanulmányainak megkezdését az első és második félévben is igazolja. Ha a díjat csak későbbi tanévben érettségiző diák nyeri el, akkor az ösztöndíj-jogosultság az érettségit követő első tanévre esedékes. Az ösztöndíj nem ruházható át és nem örökölhető. Amennyiben a versenyben ösztöndíj-jogosultságot szerzett tanuló nem vagy eredménytelenül felvételizik, úgy az ösztöndíjra a sorrendben következő eredményesen felvételiző diák jogosult. Ha többen is azonos pontszámmal végeznek ösztöndíjszerző helyen, akkor a Népszava az azonos pontszámot elérők közül sorsolással választja ki a győzteseket. A Kiadó fenntartja magának a jogot, hogy az ösztöndíjak számát megemelje. Az akció keretén belül versenyt hirdetünk az ország összes középiskolai tanára részére. A versenyben nem vehetnek részt a Fazekas Mihály Gyakorlógimnázium tanárai! A felkészítő tanárok közötti versenyben azok érhetnek el helyezést, akik osztályaiból a legtöbb diák vesz részt a Népszavaösztöndíjakért folyó versenyben. Az értékelés a tesztfeladatok visszaküldése alapján történik. Minden tantárgyból a legeredményesebb tanárt díjazzuk. Az akció keretén belül versenyt hirdetünk az ország összes középiskolája részére. Az iskolák közötti versenyben azon iskolák érhetnek el helyezést, ahonnan a legtöbb diák vesz részt a Népszava-ösztöndíjakért folyó versenyben. Az értékelés a tesztfeladatok visszaküldése alapján történik. Az első három helyezett középiskolát díjazzuk. Postacímünk: 1430 Budapest, Pf. 4. A borítékra írják rá: „Népszava-ösztöndíj" A versennyel kapcsolatos tudnivalók megtalálhatók a www.nepszava.hu internetes honlapon. Shiii? 'nijiUijiiii uni im. OHHHRi—'---------~—. ■ ■ 4