Népszava, 2002. január (130. évfolyam, 1–26. sz.)

2002-01-11 / 9. szám

6 2002. JANUÁR 11., PÉNTEK TANULJ VELÜNK! A Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium ás a Népszava közös felvételi előkészítője MATEMATIKA 6. 1. feladat: Mely egész számokra teljesül egyszerre az aláb­bi két egyenlőtlenség? |x| -3 — 0,5x és |sin x| · 0,5 2. feladat: Bizonyítsa be, hogy a változó minden valós ér­tékére: 2xl -4x +1 -'^T^T<2! 3. feladat: Bizonyítsa be, hogy x és y minden valós értéké­re: sinx +siny „ . x + y -------------— ~ sin-----— 2 2 4. feladat: Adja meg azon (x,y) valós számpárok halmazát, amelyre teljesül, hogy: |x| + |y|­x + y+1! , 5. feladat: Mutassuk meg, hogy ha n pozitív egész szám, akkor 2Vn +1 - 2-Jn­­ -L + 2\ n - 2^n -1 V n 6. feladat: Mutassuk meg, hogy ha egy háromszög egyik oldalának hossza a másik két oldal hosszának mértani közepe, akkor ezen oldallal szemközti szög legfeljebb • 60°! 7. feladat: Bizonyítsuk be, hogy ha x, y és z pozitív valós számok, akkor xy + yz + xz Zxjyz + yjxz +zjxy 8. feladat: Legyenek a, b és c pozitív valós számok! Bizo­nyítsuk be, hogy: ya2 +b2 +Vi­1+cJ + Va2+cJ­­(a +b + c)vi2 ! MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 6. Csokonai Vitéz Mihály - Berzsenyi Dániel Csokonai Vitéz Mihály (1773, Debrecen - 1805, Debrecen) a magyar felvilágosodás korának legnagyobb költője. Mű­vészi és eszmélkedési pályáját az állandó újrakezdés jel­lemzi, s a kipróbált költői szerepek közül a gyakorlatban az alkalmi poétáé a meghatározó, s ez sem személyiségétől, sem a kor elvárásaitól nem volt idegen. Csokonai 1780-ban lép a debreceni református kollégium falai közé. Az elemi osztályok elvégzése után a főiskolai ta­gozat hallgatója. Huszonegy évesen elvállalta a poétai osz­tály vezetését. Az iskolai verstani gyakorlatokon csiszoló­dott mesterségbeli tudása, s a propozíciós témák szolgáltat­ták­­ többszöri átdolgozás után - a későbbi nagy versek alapját is (Az álom, Konstancinápoly, Zsugori uram). Bár kortársaihoz hasonlóan ő is ambivalensen viszonyul a fran­cia felvilágosodás eszméihez, a leíró (piktúra) és az elmél­kedő (szentencia) részt szerencsésen ötvöző Az estve szinte szó szerint közvetíti Rousseau gondolatait. Csokonai ösztönös tehetség és poéta doctus egyszerre; a korszak összes stílusirányzatában (klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus) alkot. Tudatosan készül a költői pályá­ra. Fontos tanulmányt ír a magyar nyelvű verselés lehetősé­geiről (A verscsinálásról közönségesen), elsőként készít szimultán ritmusú költeményt (Egy tulipánthoz), műfaji problémákat tisztáz (Az epopéeáról közönségesen). Bár a folklórhoz ellentmondásosan viszonyul, nevéhez főződik népies helyzetdal (Szegény Zsuzsi, a táborozáskor) és nép­dal is (Parasztdal); népmesét illeszt Tempeföl című színmű­vébe. Költői ambícióit jelzi, hogy húszéves korában megfo­galmazza ars poeticáját. A vidám természetű poéta (átdol­gozott változatban Az én poézisom természete) nem elsősor­ban költői hitvallás, hanem emberi program, melyet később így részletez: „Éljünk vidáman és minél kevesebb gonddal, mert egyszer meghalunk; ez a régi lyricusok philosophiája; ha pedig élnünk és örülnünk kell, hagyjunk élni és örülni másokat is, ez az egész emberiség philosophiája.” (Jegyzé­sek és értekezések az Anakreoni dalokra). Csokonai a bol­dogság költője akar lenni, s kijelöli maga számára a művé­szi példaképeket, a XIV. századi perzsa költőt, Háfizt (A Hafiz sírhalma) és Anakreónt. A görög mester követése, az anakreontika jelenti költői pályájának egyik legértékesebb vonulatát, formakincsének kivételes gazdagodását, s emeli Csokonait európai rangú lírikussá (Anakreoni dalok). 1795-ben egy hosszúra nyúlt, engedély nélküli budai úttal társított legáció után kizárják a református kollégiumból. Csokonai előbb Sárospatakra utazik, ahol fél évig jogi ta­nulmányokat folytat, majd Pozsonyban a közéleti költő sze­repében megjelenteti a Diétái Magyar Múzsa című verses újságjának néhány számát. A sikertelen vállalkozás után, 1797 nyarán ismerkedik meg Komáromban Vajda Julianná­val. A Lilla-szerelem kilenc hónapja az életprogram gya­korlati megvalósíthatóságát ígéri. A megélhető boldogság reménye szólal meg a Lilla-dalok ekkor keletkező darabjai­ban (Az alvó Lillára, Az esküvés). Az apró pillanatképeket a költői ötletek tobzódása, a felszabadult játékosság, a kivé­teles zeneiség jellemzi. A szakítás, a kudarc feldolgozása hosszabb időt vesz igény­be. Életművét építi, mely továbbra is sokféle hangon szólal meg. A dunántúli álláskeresés idején születik meg a Do­rottya, a keserűségében is az újrakezdés lehetőségét, az élet­örömet hirdető vígeposz, és a tanítványai számára készített, groteszk hangvételű komédia, Az özvegy Kamyóné. A kora­beli művelődési programokhoz kapcsolódóan, személyes él­mények alapján fogalmazza meg a közoktatás fontosságát a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban. Ám egyre inkább felerősödik a lemondás gesztusa. A­ Kisasszondon keletkezett A Magánossághoz című költeményében legfeljebb áttétele­sen tűnik fel szerelmének alakja, sőt a fölpanaszolt fájdalom, a barátok elvesztése sem vezethető le a Dunántúlon töltött időszak eseményeiből. A program és az élet ellentéte váltja ki Csokonaiból az egyetemes veszteségérzetet. Még szemléle­tesebben mutatja a személyes érzelem tárgyiasítását és eltá­volítását A tihanyi Ekhóhoz. Az elégiko-óda a humanista köl­tészet Balassi Bálint által is művelt, a XVIII. századra elkop­tatott verstípusát, a visszhangverset újítja fel. A téma első ki­dolgozása, A füredi parton még a Csokonai-kutatásban azo­­nosítatlan Rózsi halálát fájlalja, a végső változat már Lillát és a „titan törvényt” említi a fájdalom okaként, anélkül, hogy a költemény szerkezete vagy gondolati íve megváltozna. A sikertelen dunántúli álláskeresés, a csurgói tanárkodás után Csokonai hazatér Debrecenbe. Az új ars poetica. Az ember, a poézis első tárgya már a felemelkedés és bukás kettősségé­ben láttatja az ember sorsát. A pillangóhoz a „selyemmadár" létre vágyó, de hernyó módra mászó lírai és rezignált önarc­képe. A Reményhez az életmű összegzője, stílusszintézise mindannak a sokféle kísérletnek, amivel Csokonai gazdagí­totta költészetünket. A klasszikusan letisztult kompozícióban a legősibb, leghagyományosabb természet- és évszak-meta­­forika idézi a múlt felszabadult, bizakodással teli örömét és a jelen kilátástalanságát. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos ritmus zeneiségét egyaránt őrző vers záró, lemondó gesztusa Lillát immár végleg jelképpé emeli: minden emberi érték, az életkedv, a remény, a boldogság vissza nem szerezhető szim­bólumává. Utolsó éveiben új költőszerep, a „nationális poéta” kimunká­lásán fáradozik, ám régóta dédelgetett tervét, az Árpadiász című nemzeti eposzt már nem tudja megvalósítani. Elhatal­masodó betegségéről szinte klinikai pontossággal számol be Tüdőgyuladásomról című versében, megörökítve a fájdalmat enyhítő orvosi-baráti segítséget is. 1804. április 16-án a nagyváradi templomban még felolvassa utolsó alkotását, a Halotti verseket, a lélek halhatatlanságáról szóló filozófiai költeményt. A törekvéseit tekintve torzóban maradt, a művészi teljesít­ményt illetően kiteljesedett költészet és Csokonai személyi­sége tovább él a magyar irodalomban. Petőfi a vándorpoéta alakját festi le játékos életképében (Csokonai), Jókai Mór az És mégis mozog a föld című regényében a költő személyét is megidézi. A Nyugat első nemzedéke, elsősorban Ady (Vitéz Mihály ébresztése) és Tóth Árpád (Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz) egyszerre láttatják a tragikus sorsú költőt és a modern magyar líra előfutárát. Berzsenyi Dániel (1776, Egyházashetye-1836, Nikla) a ma­gyar klasszicizmus legnagyobb alakja, miközben költészete már a romantika felé mutat. Klasszicista vonás, hogy verseinek kiindulási pontja gyakran egy-egy horatiusi óda; antik, mitoló­giai utalásokkal teli költeményeit jórészt zárt strófaszerkezetek­ben írja. A romantikát idézi metaforikus képalkotása, nyel­vi ereje, dinamikus ember- és történelemszemlélete. A kisnemesi, gazdálkodó családból származó Berzsenyit a barát­ költőtárs, Kis János fedezi fel az irodalom számára. Az asztalitoknak szánt verseket elküldi Kazinczynak, aki elsősorban ódák írására biztatja a Niklán élő Berzsenyit. Kapcsolatuk az 1810-es évek elejéig mester-tanítvány vi­szony, melynek végérvényesen a Kazinczy szűkebb köréhez tartozó Kölcsey recenziója (Berzsenyi Dániel versei) vet vé­get. A bírálat hatására Berzsenyi visszavonul, elméleti mun­káiban tisztázza költői programját (Antirecenzió Kölcsey re­cenziójára, Észrevételek Kölcsey recenziójára, Poétái har­­monistika); csak a harmincas években tér vissza az irodalmi életbe; az akadémia rendes tagjává választják. Az ódaköltő Berzsenyi munkásságából a Magtárokhoz (Rom­lásnak indult...) fontosságát jelzi, hogy három változatban is elkészült. A végső változatban (1810) már elszakad Horatius művétől (A római néphez), s a magyar történelemre koncent­rál. Az alkaioszi strófában írt óda a dicső múltat szembesíti a jelennel, s fogalmazza meg a nemzet fennmaradásának le­hetőségét. A hagyományos hajótoposzt használva érzékelteti a Magyarokhoz (Forr a világ...), hogy a történelem viharában a szabadság és az erkölcs a nemzet megtartó ereje. Az ódát Kodály Zoltán zenésítette meg. Az Osztályrészem a műfaji át­menet verse. Az ifjúságból a felnőtt korba érkező lírai én a ho­ratiusi megelégedettséget hirdeti, ám az értékek múlandósá­gának rezignált tudomásulvétele - Berzsenyi elégiáinak alap­­gondolata - átminősíti az ódát. A Levéltöredék barátnémhoz látszólag episztolaként induló, felező tizenkettesben írt sorai egy esti életképet tágítanak létértelmezéssé; az idő minden ér­téket kikezdő hatalmával csak az emlékezet és a képzelet ve­heti fel a harcot. Az aszklépiadészi strófában készült A köze­lítő tél kivételes költői erővel, az alapvető természeti metafo­­rika használatával szembesíti a három idősíkot, s fogalmazza meg a múlandóság emberi törvényét. Az episztolák (a lírai­epikai műfaj, költői levél valódi személyhez) közül a só­gornőjéhez, a költőnő Dukai Takács Judithoz címzett levele a tehetség nemtől független voltát hangsúlyozza. A Vitkovics Mihályhoz legfőbb gondolata a társas élet dicsérete; az egyik első beszámoló a kora reformkor Pest-Budájának kulturális életéről. Az epigrammák közül a Napóleonhoz a XIX. száza­di irodalom és bölcselet legtöbbet idézett alakjáról mond vé­leményt. A Fohászkodás című himnusz a század új istenélmé­nyének rendkívül árnyalt kifejezése. A lírai életmű utolsó da­rabja a talányos ars poetica. A poézis hajdan és most, mely a harmónia megteremtésében látja a költészet feladatát. TÖRTÉNELEM 6. A­ LENGYELORSZÁG A XVI-XVII. SZÁZADBAN Esszé (10 pontos) a bölcsészkarokra, tanárképző főiskolák­ra és jogi egyetemekre felvételizőknek, ill. kisesszé a köz­­gazdasági egyetemekre és főiskolákra jelentkezőknek Az esszé célja: bemutatni, hogy Lengyelországra hogyan hatottak a felfedezések korának gazdasági-társadalmi fo­lyamatai, valamint összegyűjteni a lengyel vonatkozású eseményeket, azokat is, amelyek a Lengyelországgal szom­szédos országok történelméből ismert. Kidolgozás: Lengyelország területe a XVI. században. Lengyelország - perszonálunióban (majd reálunióban) Lit­vániával - sokáig Európa legnagyobb állama volt. A len­gyel király hűbérese volt a német lovagrend nyugati terüle­tén 1525-ben megalakult, szekularizált Porosz Hercegség. Lengyelország folyamatos háborúkkal biztosította Livónia (Lívföld, a német lovagrend keleti területei) birtoklását Oroszországgal szemben. Gazdaság. A XVI. századi agrárkonjunktúra biztosította a lengyel gabona és nyersanyag nyugat-európai piacát. A bal­ti-tengeri kereskedelem legfontosabb kikötője a Hanza-vá­­ros Danzig (ma: Gdansk), de a forgalmat németalföldi ke­reskedőtársaságok bonyolították. A mezőgazdasági áruter­melés elsősorban a lengyel nemesi birtokok robottal művelt majorságán zajlott, amelyet a nemesség bővíteni igyekezett a jobbágytelkek rovására. Társadalmi viszonyok. A gazdasági folyamatok tovább erő­sítették a társadalom 8-10%-át kitevő nemességet (szlahta), amely kizárólagos földtulajdonjoggal, adómentességgel, sőt vámmentességgel rendelkezett. A jobbágyságot a robot­tal megművelt majorsági gazdálkodás kiszélesítése miatt igyekeztek röghöz kötni. A polgárság a gazdaság és a rendi állam szerkezetéből adódóan gyenge maradt. Vallás. A XVI. század első felében Lengyelországban is tért hódított a reformáció, de a század második felében megerő­södött, sőt a lengyelek körében kizárólagossá vált a katoli­cizmus. A lengyel nemesi köztársaság. 1572-ben II. Zsigmond Ágosttal kihalt a Jagelló-ház és érvénybe lépett a lengyel nemesség királyválasztó joga. A lengyel nemesség válasz­tása Valois Henrikre esett, akinek rövid uralkodása alatt to­vább korlátozták a királyi hatalmat. Az 1574-ben kiadott Articuli Henriciani növelte a rendi országgyűlés (szejm) jogkörét az adó, a háború vagy béke, a hadsereg és a törvé­nyek megszavazásával, valamint a liberum veto alkalmazá­sával. Az 1576-ban lengyel királlyá választott Báthori Ist­ván erdélyi fejedelem igyekezett a központi hatalmat meg­erősíteni, de a lengyel nemesség követelte livóniai háború (IV. Iván orosz cárral) lekötötte erejét. Válságjelek a XVII. században. Lengyelország többször is sikertelenül beavatkozott az orosz trónharcokba (Ál-Dmit­­rijek segítése), és a század folyamán többször háborúra kényszerült a délkeleti határai mentén az Oszmán Biroda­lommal. Svédország megszerezte Livóniát a harmincéves háború idején, Ukrajnában az autonómiájukat védelmező kozákok Bogdan Hmelnyickij vezette felkelésével kellett számolnia. A Porosz Hercegséget Brandenburg szerezte meg, az ukrajnai kozákok pedig 1654-ben csatlakoztak Oroszországhoz. Sobieski János lengyel király, „Magyaror­szág megmentője” (1674-1696) uralkodása törökellenes si­kereket hozott,­ a lengyel seregek fontos szerepet játszottak 1683-ban Bécs megvédésében, és a Szent Liga tagjaként Magyarország felszabadításában. A szomszédok megerősö­dése, a XVII. századi dekonjunktúra, és főleg a nemesi köz­társaság politikai rendszere azonban a XVII. század végétől anarchiába sodorta az országot. B) HABSBURG-ELLENES MAGYAR RENDI KÜZDELMEK A XVII. SZÁZADBAN Nagyesszé a közgazdasági egyetemekre és főiskolákra je­lentkezőknek Az esszé célja: bemutatni a magyar függetlenségi törek­vések legfontosabb állomásait, az európai hatalmi helyzet átalakulásain keresztül érzékeltetni a Habsburg-magyar viszony változásait, vázolni a magyar és erdélyi rendek sajátos helyzetét, lehetőségeit, mozgásterét. Kidolgozás: A 15 éves háború idején (1593-1606) a ma­gyar nemesség és a Habsburgok kapcsolata megromlott. A háború, a megemelt adók, a császári zsoldosok rablásai ér­zékenyen érintették a magyar társadalmat. A bécsi udvar gazdasági nehézségein úgy igyekezett segíteni, hogy a magyar főnemesség vagyonának megszerzése céljával fel­­ségárulási pereket indított a főurak ellen, emellett kísérle­tet tett a magyar rendek politikai hatalmának megtörésére, a protestantizmus háttérbe szorítására. A rendi sérelmekre volt válasz a Bocskai István vezette felkelés (1604—1606). Bocskai a hajdúk segítségével sikeresen szállt szembe a császáriakkal, így az erdélyi rendek fejedelemmé válasz­tották, majd a magyar rendek is (1605). A szultán küldte koronát Bocskai nem fogadta el, mert el kívánta kerülni a török befolyás erősödését. Az I. Rudolffal (1576-1608) kötött bécsi béke (1606) visszaállította a rendi alkot­mányt, biztosította a protestáns vallásszabadságot és Er­dély önállóságát is. Bocskai a hajdúkat letelepítette, és kollektív privilégiumokat, nemességet adományozott ne­kik. Bocskai halála után I. Rudolf az engedmények vissza­vonására törekedett, így a magyar rendek a támogatásuk­kal trónra került II. Mátyással (1608-1619) megerősíttet­­ték a bécsi béke pontjait (1608, pozsonyi országgyűlés törvényei). A viszony átmeneti rendeződését az újbóli ná­dorválasztás és a magyar főurak egy részének rekatolizá­­lása is jelezte. A Porta és a Habsburg Birodalom között egyensúlyi politikára törekvő, önállóságát és mozgásterét kialakító Erdélyi Fejedelemség előtt a 30 éves háború ki­robbanásával (1618) és a Habsburgok lekötöttségével új lehetőség nyílt. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613— 1629) a magyar és cseh rendek támogatásával kísérletet tett a független magyar állam visszaállítására. Bár felvidéki katonai sikerei után a magyar rendek királlyá választották (1620, Besztercebánya), nyilvánvaló volt, hogy a török nem egyezik bele Erdély és Magyarország egyesítésébe. A szövetséges csehek fehérhegyi veresége (1620) Bethlent békére kényszerítette (1621, nikolsburgi béke), mely a bé­csi béke II. Ferdinánd általi megerősítését jelentette. Beth­len a Felvidékről és a királyi címről is lemondott. I. Rá­kóczi György erdélyi fejedelem (1630-1648) svéd szövet­ségben szintén beavatkozott a 30 éves háborúba (1644) a Habsburgok ellen. A Felvidék elfoglalása után a Török Porta megtiltotta a további harcokat, de Rákóczi még a félbeszakadt hadjárattal is előnyös békét köthetett a szo­rongatott helyzetben lévő III. Ferdinánddal (1645, linzi béke). Ez a béke is a bécsi békén alapult, és a vallássza­badságot kiterjesztette a jobbágyságra is. Az 1663-1664- es magyarországi török hadjárat Zrínyi Miklós sikereinek is köszönhetően török vereséggel zárult, I. Lipót azonban előnytelen békét kötött (1664, vasvári béke), a török ke­zén hagyva annak újabb hódításait. Szabadabb mozgáste­rét Bécs a magyarok ellen kívánta felhasználni. A magyar rendek az országos felháborodás nyomán szervezkedésbe kezdtek (Wesselényi-féle összeesküvés), melyet az udvar gyorsan felszámolt, főúri vezetőit (Zrínyi Péter, Frange­­pán Ferenc, Nádasdy Ferenc) kivégeztette (1671). Lipót felfüggesztette a magyar rendi alkotmányt (­jogelját­szás’5), és nyílt abszolutizmust vezetett be (rendeletekkel történő kormányzás, a magyar végvári katonák elbocsátá­sa, adók felemelése, protestánsok üldözése, nádori hivatal felfüggesztése). A mozgalom résztvevői közül sokan Er­délybe menekültek, és a nemesek, az elbocsátott végvári­ak, az üldözött protestánsok és szökött jobbágyok, vagy­is a bujdosók alkották a meginduló függetlenségi harcok, a kuruc mozgalmak bázisát. A Thököly Imre által 1678-tól vezetett harcok, bár átütő sikert nem hoztak, a franciák elleni háborúja miatt I. Lipót mégis visszaállította a ren­di alkotmányt (1681, soproni országgyűlés). A kurucok - visszautasítva a kompromisszumot - a Porta támogatásá­val újabb harcokat kezdtek. Thököly mint Felső-Magyar­­ország fejedelme (1682) a török oldalán bekapcsolódott a Bécs elleni török offenzívába (1683). A harcok nem csu­pán a törökök súlyos vereségeit (1686 Buda visszafogla­lása, 1697 zentai vereség) és Thököly bukását eredmé­nyezték, hanem az európai hatalmi helyzet alapvető át­rendeződését is. A török Magyarországról történő kiszo­rulásával a hegemóniára törekvő lipóti abszolutizmus sa­ját hódításának tekintette Magyarországot. Az „új beren­dezkedés” szellemében I. Lipót a magyar rendeket le­mondatta a szabad királyválasztás jogáról és az Arany­bulla ellenállási záradékáról (1687, pozsonyi országgyű­lés), az adókat megemelte, Erdélyt nem csatolta Magyar­­országhoz (1690, Diploma Leopoldinum), felrobbantatta a magyar várakat, megvonta a hajdú és kun kiváltságokat, a magyar birtokokra rátette a kezét (Újszerzeményi Bi­zottság). A háborús szenvedések és I. Lipót intézkedései a magyar társadalmat szembeállították a Habsburg di­nasztiával. A Habsburg-francia vetélkedést, majd a spa­nyol örökösödési háborút kihasználva a kurucok Tokaj­­hegyalján és Tiszaháton indított felkeléseiből nőtt ki a legjelentősebb Habsburg-ellenes megmozdulás, a II. Rá­kóczi Ferenc vezette szabadságharc (1703-1711). NÉPSZAVA I­d­őskor -Hőkor -Húskor -éíjelen Újra indult a felvételi elő• Tanulj velünk, mi fizetünk! A Fazekas Mihály Gyakorlógimnázium tanárainak együttműködésével a Népszava immár harmadik alkalommal indított inten­zív felvételi előkészítő kurzust matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, valamint történelemből. Tizennyolc héten át péntekenként történelemből és magyarból kidolgozott tételeket (esszéket) jelentetünk meg, amelyeket nem­csak az egyetemre, főiskolára jelentkezők, hanem az érettségizők is felhasználhatnak. Matematikából tematikus feladatsorokat közlünk: pénteken mindig a feladatokat, a következő hét szerdáján pedig a megoldásokat. A hatékonyabb felkészülés érdeké­ben az általános előkészítő után április 12-én (pénteken) mindhárom tantárgyból felvételi tesztsort közlünk, melynek nehézségi foka egyenértékű lesz egy valós felvételi tesztsoréval. Ezek kizárólag olyan kérdéseket tartalmaznak, amelyek megjelentek a Népszava felkészítő anyagában. Ez az egyetlen olyan feladatsor, melynek­­megoldásait az előkészítő során vissza kell küldeni. A megoldásokat „Népszava-ösztöndíj" jeligével ellátva, zárt borítékban kell a szerkesztőség címére eljuttatni. Továbbá mellékel­ni kell a Népszavából kivágott és kitöltött adatlapot, amelyen fel kell tüntetni a versenyző és az iskola nevét, címét, valamint a tantárgyat tanító szaktanár nevét, mert ezek alapján dől el az iskolák és tanárok közötti verseny. (Az adatlapról fénymásolatot nem fogadunk el!) A tesztfeladatok beérkező megoldásait a Fazekas Mihály Gyakorlógimnázium tanárai javítják és a pontszámok a Népszavá­ban jelennek meg. A példasorokat a felvételiztetés területén is nagy gyakorlattal, gazdag szakmai múlttal, tapasztalattal ren­delkező, a Fazekas Mihály Gyakorlógimnázium vezető tanáraiból álló oktatói csoport állította össze. Május 4-én nyílt, meghívásos próbafelvételit tartunk a Fazekas Mihály Gyakorlógimnáziumban. A részvétel feltétele: 1) tantárgyanként 20 diák, akik a Népszava akciójának tesztfeladatsorát legeredményesebben megoldották, 2) valamint lehetőség van az előzetes nevezésre is jelképes nevezési díj ellenében. Nevezési határidő: április 25. A Népszava-ösztöndíjat tantárgyanként az a 3 diák nyerheti el, akik a tesztfeladatsort a legjobban megoldották és a nyílt pró­bafelvételi vizsgán a legeredményesebben teljesítettek, tehát a tesztfeladatsorra és a feladatmegoldó versenyre kapott össze­sített pontszámuk a legmagasabb. Az értékelés alapján tantárgyanként az első három helyezett havi 15 000 Ft-os Népszava­­ösztöndíjat nyer az első tanévre. Az ösztöndíj tíz hónapra szól, ám csak annak jár, aki eredményes felvételi vizsgát tesz és ta­nulmányainak megkezdését az első és második félévben is igazolja. Ha a díjat csak későbbi tanévben érettségiző diák nyeri el, akkor az ösztöndíj-jogosultság az érettségit követő első tanévre esedékes. Az ösztöndíj nem ruházható át és nem örököl­hető. Amennyiben a versenyben ösztöndíj-jogosultságot szerzett tanuló nem vagy eredménytelenül felvételizik, úgy az ösztön­díjra a sorrendben következő eredményesen felvételiző diák jogosult. Ha többen is azonos pontszámmal végeznek ösztöndíj­szerző helyen, akkor a Népszava az azonos pontszámot elérők közül sorsolással választja ki a győzteseket. A Kiadó fenntart­ja magának a jogot, hogy az ösztöndíjak számát megemelje. Az akció keretén belül versenyt hirdetünk az ország összes középiskolai tanára részére. A versenyben nem vehetnek részt a Fazekas Mihály Gyakorlógimnázium tanárai! A felkészítő tanárok közötti versenyben azok érhetnek el helyezést, akik osztályaiból a legtöbb diák vesz részt a Népszava­­ösztöndíjakért folyó versenyben. Az értékelés a tesztfeladatok visszaküldése alapján történik. Minden tantárgyból a legered­ményesebb tanárt díjazzuk. Az akció keretén belül versenyt hirdetünk az ország összes középiskolája részére. Az iskolák közötti versenyben azon iskolák érhetnek el helyezést, ahonnan a legtöbb diák vesz részt a Népszava-ösztöndíjakért folyó versenyben. Az értékelés a tesztfeladatok visszaküldése alapján történik. Az első három helyezett középiskolát díjazzuk. Postacímünk: 1430 Budapest, Pf. 4. A borítékra írják rá: „Népszava-ösztöndíj" A versennyel kapcsolatos tudnivalók megtalálhatók a www.nepszava.hu internetes honlapon. Shiii? 'nijiUijiiii uni im. OHHHRi—'---------~—. ■ ■ 4

Next