Népszava, 2002. április (130. évfolyam, 76–100. sz.)
2002-04-15 / 87. szám
8 2002. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ RÖVIDEN Páneurópai támogatás Az Európai Unió mielőbbi bővítése mellett foglaltak állást a páneurópai mozgalom fennállásának 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi kongresszus szónokai vasárnap Bécsben. Helmut Kohl volt német kancellár a bővítés ütemes lebonyolítását követelte. Habsburg Ottó, a mozgalom elnöke ugyancsak a kibővített Európa mellett foglalt állást. Dzserbai merénylet____ Egyre több jel utal arra, hogy a csütörtökön egy tunéziai szigeten bekövetkezett robbanás nem baleset, hanem merénylet volt, jelentette ki a német belügyminiszter, Otto Schily. Vasárnap tízre emelkedett a merénylet német áldozatainak a száma. A La Griba zsinagóga elleni merénylet eddig 15 halálos áldozatot követelt. A mintegy 30 sérült közül többnek életveszélyes az állapota. London oltóanyagot rendelt Nagy-Britannia kormányzata sajtóértesülés szerint 16 millió adag himlő elleni oltóanyagot rendelt, miután március közepén Dick Cheney amerikai alelnök arra figyelmeztette Londont, hogy Irak biológiai támadással válaszolhat egy esetleg ellene irányuló csapásra. Kijevi atrocitás Betörték szombat este a kijevi központi zsinagóga ablakait. A rendőrség közönséges huliganizmusnak, nem antiszemita támadásnak minősítette az esetet, a kijevi főrabbi kétségbe vonta az állítást. A garázdálkodó fiatalok a Dinamo Kijev stadionjából a meccs után hazafelé tartva dobálták meg kővel az ablakokat. Eritrea elfogadja a döntést Eritrea bejelentette, hogy elfogadja a hágai bíróság döntését, amely szerint fel kell adnia bizonyos területeket Etiópia javára. A régóta húzódó határvita miatt két éve tartó harcokban több mint nyolcvanezren estek áldozatul. Itália sztrájkra készült, Olaszországban az utolsó egyeztetéseket tartották a keddi általános sztrájk előtt. A három nagy szakszervezeti szövetség, a CGIL, a CISL és az UIL felhívására tiltakoznak Berlusconi szociálpolitikája ellen és sürgetik a munkaügyi párbeszéd felújítását. Chávez párbeszédre szállt Visszavette a hatalmat a venezuelai elnök Két nap után visszavette a hatalmat a pénteken katonai puccsal eltávolított venezuelai elnök. Hugo Chávez helikopterrel tért vissza Caracasba, a Miraflores elnöki palota előtt ünneplő híveinek ezrei fogadták. A meghiúsult államcsínykísérlet vezetőit letartóztatták. NÉPSZAVA-összeállítás Egy napig tartott a gyáriparos szövetség vezetőjének, Pedro Carmonának az ideiglenes országlása. A politikust Hugo Chavez hivatalos államfő menesztése után tábornokok egy csoportja kérte fel az ország vezetésére. Chávez menesztését általános sztrájk, majd véres összecsapásokba torkollott tömegtüntetés előzte meg. A halálos áldozatokért az elnököt tették felelőssé. Az elnököt letartóztató pucscsisták azonban nem élveztek tömegtámogatást, a volt államfő mellett tízezrek vonultak az utcára, s a volt ejtőernyősből lett államfő mellé sorakozott fel végül a fegyveres erők többsége. Az államfő mintegy háromezres testőrsége visszafoglalta az elnöki palotát. Carmona lemondását követően Chávez alelnökét, Diosdado Cabellót eskették fel. Az újabb ideiglenes elnökség a törvényes államfő visszatéréséig tartott. Két nap alatt így négy elnöke is volt a latin-amerikai országnak. A latin-amerikai államokat tömörítő riói csoport ugyan üdvözölte a venezuelai fordulatot, de megkérdőjelezte Chávez eltávolításának módszerét, és az alkotmányosság mielőbbi helyreállítását követelte. Kuba elítélte az államcsínyt és kiállt a venezuelai elnök mellett. Chávez lemondásának hírére estek az olajárak, a venezuelai olajiparban befejezettnek nyilvánították a sztrájkot. Chávez volt kormányának minisztere, Rafael Vargas szerint több ezer ember támogatta az elűzött államfőt szombaton, köztük a menesztett elnökhöz hű katonatisztek is. A katonaság megosztottnak tűnt, miután a szárazföldi haderő vezetése közleményt adott ki, és az elkövetett hibák - köztük a parlament feloszlatásának - helyesbítését követelte az új kormánytól. Vasárnap ismét megkezdte működését a feloszlatott, majd újra összehívott parlament. Carmonát és kormányának tagjait, illetve a puccsért felelős tiszteket letartóztatták. Carmonát abban a Titiana erődben tartják fogva, ahová az államcsíny után az elnököt zárták. Chávezt a katonai bázisról a Caracastól 150 kilométerre fekvő karibi Orchilla-szigetre szállították, ahonnan vasárnap hajnalban helikopteren tért vissza a fővárosba. Chávez vasárnapi televíziós beszédében leszögezte: tisztelni kell egymás véleményét. Felkérte az egyházat, a gazdasági élet vezetőit, a politikai pártokat és a tömegtájékoztatási eszközök irányítóit, hogy az ország egységének a megteremtésén munkálkodjanak. Keddre kerekasztal-megbeszélést hívott össze a társadalmi párbeszéd kialakításával kapcsolatos kérdések megvitatására. Keddre kerekasztalt hívott össze Chávez a társadalmi párbeszéd kialakítására VILÁG Colin Powell nem ért el áttörést Folytatás az 1. oldalról Ariel Saron tanácsadója ugyanakkor még szombaton visszautasította Arafat nyilatkozatát, mondván, a palesztin vezető kettős játékot játszik: egyfelől terrorizmust elítélő nyilatkozatokat ad ki, majd erőszakra hív fel és támogatja a terrorcselekményeket. Izrael a hét végén folytatta a palesztin városok elleni offenzíváját. Szombaton legalább hat települést szállt meg a hadsereg és őrizetbe vett terrorcselekményekkel gyanúsított 40 palesztint. Átkutatták több palesztin minisztérium és oktatási intézmény épületeit Rámalláhban és Ciszjordánia más palesztin településein. Vasárnap azonban az izraeli hadvezetés bejelentette: feloldják a „zárt katonai körzeteket” Ciszjordánia területének legnagyobb részén. A szigorú korlátozások azonban fennmaradnak Rámalláhban, Dzsenínben és Betlehemben. Ennek értelmében az újságírók a jövőben tudósíthatnak a palesztin területekről, de az említett körzetekben csak a katonai hatóságokkal való konzultáció után kaphatnak csak engedélyt. Az izraeli katonai rádió ugyanakkor vasárnap délután azt közölte, hogy az izraeli biztonsági kabinet „elektronikus határzár” létrehozásáról döntött a Jeruzsálemhez közeli palesztin zónák, valamint Dzsenín és a szintén ciszjordániai Tul- Kárm közelében, hogy ezzel is nehezítsék „a terroristák bejutását Izraelbe.” Ariel Saron vasárnap száműzetést vagy börtönt ajánlott annak a mintegy 200 palesztin harcosnak, akik április másodika óta elbarikádozták magukat a betlehemi Születés Templomában. Ha az emigrációt választják, mondta Saron, kötelezettséget kell vállalniuk, hogy soha többé nem térnek vissza palesztin területekre, ha azonban maradnak, izraeli bíróság ítélkezik felettük. Szalah al-Tamaari palesztin tárgyaló elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. Benjámin Ben Eliézer izraeli védelmi miniszter vasárnap azt állította, hogy „csupán néhány tucat palesztin halt meg” a dzseníni menekülttáborban, és a hadsereg korábban „téves adatokat közölt”. A Hukuk palesztin emberi jogi szervezet Man Robinsonhoz, az ENSZ emberi jogi főbiztosához fordult, hogy sürgősen küldjön vizsgálóbizottságot Dzsenínbe. Az izraeli legfelsőbb bíróság elutasította két arab képviselő követelését, hogy tiltsák meg az izraeli hadseregnek a dzseníni palesztin áldozatok eltemetését. A palesztin források továbbra is azt állítják, több száz palesztin halt meg Dzsenínben. A tekintélyes Jédiót Ahronót izraeli lap szerint csaknem az egész országban törölték a zsidó állam megalakulásáról megemlékező, szerdára tervezett ünnepségeket, mert újabb merényletektől tartanak. A lap úgy tudja, hogy csak Tel-Avivban és Jeruzsálemben lesznek ünnepélyek, rendkívüli biztonsági intézkedések közepette. Mósé Kacav izraeli államfő a Der Spiegelnek adott interjújában aggodalmát fejezte ki az Európában tapasztalható új keletű antiszemitizmus kapcsán. Egyúttal kijelentette: Európa hibát követ el, amikor kereskedelmi szankciókat fontolgat Izraellel szemben, így akarva visszavonulásra késztetni az izraeli hadsereget a ciszjordániai kivonulásra. Szerinte az EU ezzel az álláspontjával a „palesztin terroristákat bátorítja.” Jasszer Arafat és Colin Powell üdvözli egymást a rámalláhi megbeszélések kezdetén MTI-bírfotó Ojdanics önként feladja magát Sztojiljkovics tudatosan készült az öngyilkosságra MTI-információ Önként feladja magát a Nemzetközi Törvényszéknek Dragoljub Ojdanics, a jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnöke, akit háborús bűncselekmények elkövetésével vádol a hágai nemzetközi bíróság. Elhunyt szombaton este Vlajko Sztojiljkovics aki csütörtökön lőtte főbe magát a belgrádi parlament előtt. A volt szerb belügyminiszter kiadatását ugyancsak követelte a törvényszék. „Rögtön elfoghatnak, de erre nincs szükség, mert nem fogok megszökni és nem fogok rejtőzködni. Törvény kötelez arra, hogy Hágába menjek, és ezt követeli az állam és a népem, amely annak idején ugyanígy követelte, hogy védjem az országot az agressziótól" - nyilatkozta Ojdanics tábornok a Frankfurtban megjelenő, szerb nyelvű Vesti című lapnak. A volt vezérkari főnök közölte, hogy a törvény és az alkotmány szerint védelmezte az országot, és betartotta a genfi konvenciók nemzetközi háborús előírásait. Sztojiljkovics két napig feküdt kómában, a kórház illetékes orvosa szerint szombaton este fél tízkor halt meg. A politikus aznap lőtte főbe magát, amikor a jugoszláv parlament alsóháza elfogadta a törvényt a hágai törvényszékkel folytatandó együttműködésről. A Szerbiai Szocialista Párt (SPS) szerint Sztojiljkovics öngyilkossága ítélet a hágai Nemzetközi Törvényszék és a bíróságot segítő jugoszláviai politikusok felett. Sztojiljkovics búcsúlevelében Zoran Djindjics szerb kormányfőt, Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfőt, Dragisa Pesics szövetségi kormányfőt, Miroljub Labus kormányalelnököt, Dragoljub Micsunovics parlamenti elnököt és a montenegrói Szocialista Néppárt vezetőit tette felelőssé haláláért. A Szerb Radikális Párt (SRS) lemondásra szólított minden minden állami hivatalnokot, akiket Stojiljkovic búcsúlevelében említett. Az áldozat ügyvédje, Branimir Gugl közölte a Blic című belgrádi lappal: védence nem kétségbeesésében fordította önmaga ellen fegyverét, hanem tudatosan készült az öngyilkosságra. Búcsúlevelében azt írta: cselekedetének az alkotmányosságért és a nemzeti méltóságért való harc jelképévé kell válnia. Pofon a francia kampányban MTI-információ Az eddig kivételesen unalmasnak ítélt francia elnökválasztási hadjáratban elcsattant az első pofon, és a viszonválasz sem váratott sokáig magára. A szokatlan kezdeményezés kétes dicsősége Francois Bayrounak, a liberális értékeket valló UDF párt elnökjelöltjének jutott. A mérsékelt jobboldali párt kandidátusa egy strasbourgi külvárosi piacon kampánystábja kíséretében éppen elvegyült a nép közé, amikor zsebében egy tízéves kisrác kotorászó kezére akadt. A gyereknek az UDF impulzív elnöke visszakézből lekevert egyet. Az eset egyik szemtanúja, egy amerikai kampányszakértő, ott a helyszínen elragadtatásának adott hangot a bűnözés ellen bátran fellépő politikusi magatartás láttán: „Uram, az Egyesült Államokban ennyi elég lenne, hogy önt elnökké válasszák!” A francia sajtóban nem volt ennyire egyértelmű a fogadtatás. Az Élysée-palotát ostromló UDF-elnök egyébként visszakapta a pofont. Rennes-ben négy helybéli suhanc habos tortákkal hajigálta meg Bayrout. Két méretes krémes találta telibe a politikus ábrázatát. NÉPSZAVA Kivonulás a Kodori-szorosból MTI-információ Eduard Sevardnadze grúz köztársasági elnök szombaton bejelentette: az orosz csapatok megkezdték a kivonulást a Grúzia és Abházia határán lévő Kodoriszorosból. A kivonulás megkezdését Alekszandr Jevtyejev tábornok, az orosz békefenntartók parancsnoka is megerősítette, akivel Sevardnadze tárgyalt. A kaukázusi köztársaság államfője már pénteken közölte, hogy távoznak a térségből az orosz békefenntartók. Az orosz egységek aznap jelentek meg a Kodori-szorosnál a grúziai vezetés engedélye nélkül. Az orosz lépés, amely hetekkel előzte meg az amerikai katonai megfigyelők érkezését, komoly felzúdulást keltett a grúz parlamentben. Sevardnadze egyetemi hallgatók előtt kijelentette, Tbiliszi nem akarja, hogy a Kodori-szorosnál történtek miatt megromoljanak az orosz-grúz kapcsolatok. Hamid Karzai kíséri Kabulba Záhir Sah volt királyt MTI-információ Szerdán vagy csütörtökön tér haza Afganisztánba Záhir Sah, Afganisztán csaknem hardline esztendeje száműzetésben élő uralkodója - közölte egy afgán kormányszóvivő vasárnap. Tájékoztatása szerint kedden Rómába utazik Hamid Karzai, Afganisztán ideiglenes miniszterelnöke, aki Kabulba kíséri a nyolcvanhét éves egykori királyt. A tervek szerint Záhir Sah nyitja meg a lója dzsirgát, a törzsi vezetők hagyományos gyűlését, amelyet június 10-re hívtak öszsze, és amelynek meg kell választania az ország új, széles társadalmi alapokon nyugvó kormányát. Záhir Sah hazatérését eredetileg március 25-re várták. Az olasz biztonsági szolgálat tanácsára azonban az utolsó pillanatban elhalasztották el az utazást. Afganisztánban összecsapások voltak a nemzetközi biztonsági erők egységei és az al-Kaida erők maradékai között. A nemzetközi erő katonái szombaton megöltek több feltételezett al-Kaida tagot - közölte vasárnap a koalíció szóvivője, Bryan Hilferty. A pakisztáni székhelyű AIP iszlám hírügynökség vasárnapi jelentése szerint három rakétát lőttek ki a kelet-afganisztáni Hoszt repülőterére. A lövedékek célt tévesztettek. Senkinek sem esett bántódása. Aki Gusmao győzelmét várják Történelmi voksolást tartottak tegnap Kelet-Timoron. A hamarosan függetlenné váló terület első elnökválasztásán várhatóan földcsuszamlásszerű győzelmet arat a függetlenségi harc esélyese, Xanana Gusmao, aki várhatóan megszerzi a voksok több mint nyolcvan százalékát. NÉPSZAVA-információ Az 55 éves, rendkívül népszerű egykori gerillavezér csak vonakodva vállalta el az elnökjelöltséget. Gusmao egyetlen vetélytársával, a szociáldemokrata Francisco Xavier de Amarallal együtt adta le szavazatát, s összeölelkezve fényképezkedtek a szavazóhelyiségben. Amaral indulása szimbolikus jelentőségű, volt. Mintegy 430 ezer választásra jogosult adhatta le szavazatát, a végeredményt szerdára ígérik. Az elnökválasztás az utolsó lépés a függetlenség felé vezető úton. A több mint 740 ezer lakosú Kelet-Timor május 20-án válik hivatalosan függetlenné, miután a lakosság népszavazáson erre voksolt 24 évi indonéziai megszállás után. A függetlenségi törekvések 1999-es nyilvánvalóvá tétele után indonézbarát milíciák megfélemlítési kampányt folytattak, amelynek több mint ezer ember áldozatul esett. Jelenleg a terület ENSZ-irányítás alatt áll. .