Népszava, 2002. április (130. évfolyam, 76–100. sz.)

2002-04-16 / 88. szám

NÉPSZAVA Frankfurter Rundschau: Orbán falra festi az ördögöt A világsajtó továbbra is jelentős teret szán a magyar választási kampánynak. Több újság kitért a Fidesz szombati nagygyűlésé­re. A Frankfurter Rundschau külön idézte Duray Miklósnak, a Magyar Koalíció Pártja politikusának a Kossuth téren elhang­zott kijelentéseit. NÉPSZAVA-összeállítás Orbán mozgósítja híveit címmel számolt be hétfőn a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung a budapesti Kossuth téren a kor­mánypártok által rendezett nagy­gyűlésről. Matthias Rüb „komoly becslésekre” hivatkozva félmillió­ban adta meg a résztvevők szá­mát, hozzátéve: a szélsőjobboldali MIÉP szintén a Fidesz-Magyar Polgári Párt által szervezett de­monstráción való részvételre szó­lította fel híveit. Orbán a falra festi az ördögöt címmel és virtuális polgárháború minden szavazatért alcímmel kö­zölt tudósítást a Frankfurter Rundschau. Ulrich Glauber meg­látása szerint a MIÉP első fordu­lós kudarca óta a Fidesz-Magyar Polgári Párt teljesen magára ma­radt. Orbán csak abban remény­kedhet, hogy a 71 százalékos részvételi arány a szavazás máso­dik fordulójában még tovább emelkedik. „A haza veszélyben van” - idézte a Frankfurter Rundschau Duray Miklósnak, a szlovákiai magyarság „uszító” politikusának a Kossuth téren el­hangzott kijelentését. „Duray a nagygyűlésen leplezetlenül szólt a 15 millió magyar jövőjéről”, ami Glauber szerint megkongatta a vészharangokat a szomszédos államokban. A tudósító kitért az első forduló óta zajló, sok embert taszító „virtuális polgárháborúra” is, megírva: e-mailekben, SMS- üzenetekben és mobiltelefonos hívásokban egyesek nemzeti ka­tasztrófát jósolnak egy kormány­váltás esetére. A magyarországi választások­kal foglalkozik több romániai magyar lap. Soha nem övezte még olyan érdeklődés a magyar­­országi választásokat Erdélyben, mint az idén. A magyarázat egy­szerű: a Fidesz-kormány alatt új­ra rivaldafénybe került a határon túli magyarság sorsa - írta a Ko­lozsváron megjelenő Szabadság. A szerző szerint profi módon elhitették, hogy ez a kormány egészen másként viszonyul az er­délyiekhez, mint az előzőek. El­hitették az erdélyi tömegekkel, hogy a segítség önzetlen, a szim­bolikus támogatásokat pedig úgy adták el, mintha dollármilliók lennének. A valóság azonban az, hogy minden magyarországi kor­mány ugyanazt látta és fogja látni a határon kívüli magyarlakta te­rületekben, amit az európai integ­rációs folyamat rákényszerít: a gazdasági expanzió egyik ideális régióját. A hétfői román lapok többsége külföldi hírügynökségek és rádi­ók tudósításait ismertetve szá­molt be a Fidesz szombati válasz­tási nagygyűléséről, a Cotidianul pedig vezércikket szentelt a vá­lasztásoknak. Orbán Viktor szá­mára sajnálatos módon a határon túli magyaroknak nincs szavazati joguk Magyarországon, mert ha lenne, egészen másként alakult volna a magyarországi választá­sok első fordulójának eredménye a Fidesz számára - írta a Cotidia­nul. Az Adevarul című lap külön kommentárt szentelt annak, hogy a magyarországi jobboldal „túlli­citálja a nacionalista érzelmeket". A lap szerint világosan látszik, hogy az első választási forduló eredményétől sokkolt Orbán Vik­tor magyar miniszterelnök utolsó megoldásként az agresszív nacio­nalizmus kártyáját igyekszik ki­játszani, s ezzel egyebek között megpróbálja az Országgyűlésből kikerült szélsőjobboldali MIÉP szavazatait megszerezni. A magyarországi választásokat értékelte legújabb számában a Respekt című tekintélyes cseh politikai hetilap. A cikkíró szerint a magyarok a választás első for­dulójában megbizonyosodtak ar­ról, hogy demokráciában élnek. Bár az előzetes felmérések a kor­mánypárt győzelmét jelezték, s Orbán Viktor készen állt a majd­nem egyszemélyes uralkodásra, mégis veszített. ­ POLITIKAI HIRDETÉS Politikát hirdetés A nyugalom erejével. Újra MSZP. Április 21-én ismét szavazzon a jóléti rendszerváltásra! . . . Győzelmünk mindannyiunkon múlik! Velünk az ország! ! VÁLASZTÁS Orbán és pártja megkímélte magát a kétéves költségvetéssel A miniszterelnök és a nagytőke Miközben Orbán Viktor, a még hivatalban lévő miniszterelnök a nagytőke hatalomra kerülésével riogat, ha a szocialisták alakítanak kormányt, a Playboy magazin szerint Orbán Győző Magyarország száz leggazdagabb embere közé tartozik. Igaz, Orbán Győző a nemzeti tőkések egyike, nem külföldi pénzember. NÉPSZAVA-információ A miniszterelnök édesapja és öccse, ifj. Orbán Győző három társaság tulajdonosai, amelyek öt bányát működtetnek, tudhattuk meg az Élet és Irodalomból. Újab­ban a külföldi tőkét is elengedhe­tetlennek nevezi Orbán, de sze­rinte az ő érdekeik nem előzhetik meg a magyar kis- .................... és középvállalkozó­két. Egyébként Csurka István, a MIÉP elnöke mondta ki először a Magyar Nemzet egy januári számá­ban, hogy az MSZP nagyot hibá­zott, amikor a „globalista körök tanácsára” Medgyessy Pétert vá­lasztotta miniszterelnök-jelölt­nek. Orbán és a nagytőke viszo­nyára kiválóan rávilágítanak az Európai Unióról mondott szavai. A kormányfő március 20-án Sze­geden arról beszélt, hogy valójá­ban az Európai Unió jön Ma­gyarországra és nem fordítva, hi­szen az unió „ki szeretné terjesz­­teni határait, s mi szívesen látjuk, jól fogja magát érezni nálunk”. Közismert, hogy az Orbán­­kormány első pénzügyminiszte­re Járai Zsigmond volt, aki jelen­leg a Magyar Nemzeti Bank él­..................... nőké. Járai 1989 és 1990 között pénz­ügyminiszter-he­lyettes volt, Med­gyessy beosztottja­ként, később, ................... ugyancsak az MSZP kormányfő­jelöltjéhez hasonlóan bankelnök, mellesleg a Budapesti Értéktőzs­de elnöke is. Az ő kormányba kerülésekor nem esett szó a nagytőke uralmáról. Járai ter­jesztette be a parlament elé a ké­téves költségvetést is (2001-02), amelyet Borókai Gábor kor­mányszóvivő az „áttörés költ­ségvetésének” nevezett. A bü­dzsé kiemelt céljai közül az első a családok támogatása és az élet­­színvonal emelése volt. Utóbbi elsősorban bérfejlesztést jelent, többek közt a radikális minimál­bér-emelést. A második kiemelt cél a gazdaságfejlesztés: Széche­­nyi-terv, vidék- és agrárfejlesz­tés, önkormányzati fejlesztések. A harmadik „csomag” az okta­tást és az egészségügyet foglalta magában, ugyancsak bérfejlesz­tés formájában. De ebben a költ­ségvetésben szerepelt az alanyi jogú családi pótlék, gyes és gyed. Ez a kétéves költségvetés rendezte tehát azokat az állami juttatásokat, amiket most Orbán és a Fidesz veszélyben lát. Az ellenzéki pártok - köztük a MIÉP - nem szavazták meg az 1998-2002-es kormányzati cik­lus egyetlen költségvetését sem. Ugyanúgy, ahogy az előző parla­menti ciklusokban sem szavazott soha ellenzéki párt igennel a költségvetésre. Orbán a kétéves költségvetéssel ráadásul megkí­mélte magát és pártját - a vá­lasztások előtt fél évvel - egy igen heves vitától az ellenzékkel, hiszen a T. Fláz nem tárgyalta a kormány négyéves politikáját összegző utolsó költségvetését. Ugyanakkor egyetlen demokra­tikus országban sem szavazza meg egyetlen ellenzéki párt sem a költségvetéseket, hiszen ez a szavazás egyúttal a kormányok elleni bizalmi szavazást is jelent. Emlékezetes, amikor Bill Clin­ton elnöksége alatt az Egyesült Államok néhány hétig nem ren­delkezett elfogadott költségveté­si törvénnyel, mert az ellenzéki republikánus többség nem sza­vazta azt meg. Hetekig álltak a kormányhivatalok, és az állami alkalmazottak nem kaptak fize­tést sem. Járai Zsigmond kormányba kerülésekor nem esett szó a nagy tőke uralmáról Emlékezés a holokauszt áldozataira NÉPSZAVA-MTI-információ A holokauszt áldozatainak em­léknapja összekötő kapocs a múlt és a jövő között, jelentette ki Tor­­dai Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke a Frankel Leó utcai zsinagógában tartott megemlékezésen. Tordai a holokauszt áldozatainak emlék­napja alkalmából megnyitotta a „Kötelességünk a múlt tükrében” című háromnapos programsoro­zatot. Demszky Gábor főpolgár­mester leszögezte: „a budapestiek elutasítják a szélsőjobboldal és a mérsékelt jobboldal közötti egyre nyíltabb összejátszást és együtt­működést”. Szerinte ezt a múlt heti választási eredmények újból bebizonyították. Azonban az anti­szemitizmus gyökerét még nem sikerült kitépni Magyarországon. Az utóbbi napokban a pártpoliti­kával együtt már a középiskolák­ban is felbukkantak antiszemita megnyilvánulások - tette hozzá. „Az egyetlen módszer arra, hogy ellenmérget fecskendezzünk a di­ákokba, az, ha megismerkedhet­nek a zsidóság hagyományaival.” Az antiszemita propaganda annyira erősödött fel, hogy ma senki nem lát Budapest utcáin horogkeresztes zászlókkal masí­rozó embereket, ahogy ez meg­történt a Horn-kormány idősza­kában, reagált Borókai Gábor kormányszóvivő Demszky sra- Szabadon választó muzsikusok A 100 tagú cigányzenekar tizen­két művésze közleményben állt ki - lapunk híre kapcsán - Raduly József elnök mellett, aki állításuk szerint soha nem jelentette ki, hogy a zenekar tagjainak a Fi­­deszre kell szavaznia, különben azonnal felmond nekik. A doku­mentumot aláírta többek között a főprímás, a művészeti vezető, a művészeti tanács elnöke, az eti­kai bizottság elnöke, az ellenőrző bizottság elnöke és két szólista. A közlemény szerint a 36 állami ki­tüntetéssel és folklór Oscar-díjjal elismert 100 Tagú Budapest Ci­gányzenekar megalakulása óta politikamentes, pártsemleges. Annak ellenére is, hogy 1994-ben az MDF kampányzáró nagygyű­lésén játszott. A közlemény meg­fogalmazása szerint: „a szabad választás joga mindenkit megillet, még a 100 tagú cigányzenekar művészeit is, így ebből adódóan Raduly Józsefnek nem dolga mozgósítani az együttes tagjait. A 100 tagú cigányzenekar függetlenségét nem zavarja, hogy húzta már az MDF-nek is 2002. ÁPRILIS 16., KEDD 3 Széthúz a Centrum Torgyán József visszalép NÉPSZAVA-információ Lemondott a Centrum párt elnök­ségi tagságáról Kónya Imre, az MDNP alelnöke. Indoklása sze­rint: a választások első fordulója után a Centrum megváltoztatta irányvonalát, és az MSZP-hez közeledik. Előzőleg, vasárnap ké­ső este, közleményt adott ki az MDNP alelnöke, Ligeti Imre, va­lamint Moldvai Jolán és Király Ferencné, a párt I. és XII. szerve­zetének választmányi tagja. Kö­zölték: a Néppártban viselt vala­mennyi tisztségükről lemonda­nak, mert a Centrum az első for­duló után „megfontolatlan, zava­ros, egymásnak ellentmondó és az alakulásakor megfogalmazott célokkal is szembenálló nyilatko­zataival, majd ma - elnökségi ha­tározatként deklarált - baloldali elkötelezettségével számunkra elvesztette hitelét”. Úgy tudjuk, e döntések hátterében az áll: a Fi­desz és az MDF vezetői az első forduló óta aktívan próbálták rá­bírni a centrumosokat - elsősor­ban a néppárti elnökségi tagokat - hogy a jobboldal mellé álljanak a második fordulóban. Ez azon­ban nem volt sikeres, mert a Centrumot alkotó pártok többsé­ge megszavazta, hogy a kor­mányváltó erőket támogassák. Az MDNP nem lépett ki a Cent­rumból, bár felmerült ez is. Ehe­lyett a vasárnapi döntést a balol­dal támogatásáról nem szavaz­ták meg, de tudomásul vették. A Néppárt további sorsáról a szer­dai elnökségi ülésen születik döntés. A hét végi döntés nyomán teg­nap sorra jelentették be visszalé­pésüket centrumos jelöltek, más­más párt javára. Gyenesei István (Somogy 6. körzet) közölte: a rá adott szavazatokat visszaadja a szavazópolgároknak, és azért nem ajánlja, hogy támogassák akár a még versenyben maradt szocialista, illetve a polgári oldal jelöltjét, mert nem hiszi, hogy ezzel befolyásolni lehetne a vá­lasztókat. Döntését úgy indokol­ta: „itt és most többről és másról van szó, mint egyszerű bal- vagy jobboldali elkötelezettségről, ezért miközben egy tapodtat sem mozdulok el középről, egyetér­tek a Centrum azon álláspontjá­val, hogy a választás második fordulójában a kormányváltó erőket támogatjuk." Szép Fló­rián (Szombathely 2-es körzet) tegnap az MSZP-SZDSZ jelölt támogatására szólította fel vá­lasztóit, Varga István (Hajdú-Bi­­har 2. körzet) pedig visszalépett a szocialista jelölt javára. Győ­rött viszont azt jelentették be, hogy a Centrum, az FKGP és a KDNP is a Fidesz-MDF jelöltjét támogatja. A Néppárton kívül a KDNP-t is megosztotta a Centrum kor­mányváltó törekvése. Tegnap Jáky Miklós és Dömötör István, a párt II., illetve XII. kerületi el­nöke lemondásra szólította fel Bartók Tivadar pártelnököt és Füzessy Tibor alelnököt. Felkér­ték egyben szavazóikat, hogy azok április 21-én a nemzeti ol­dalt „és ezzel a polgári megúju­lást” támogassák. Torgyán József, az FKGP elnöke visszalépett az választások máso­dik fordulójától. A politikus mátészalkai kampányfőnöke, Ember László közölte: Torgyán döntéséről hétfőn értesítette a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei 9. számú választókerület választási bizott­ságát. Torgyán, aki az első fordulóban a harmadik helyen végzett Fülöp István (Fidesz-MDF) és Kertész István (MSZP) mögött, nem indokolta visszalépését és nem tett utalást arra sem, hogy va­lamelyik jelölt javára lépett volna-e vissza.

Next