Népszava, 2002. április (130. évfolyam, 76–100. sz.)
2002-04-16 / 88. szám
NÉPSZAVA Frankfurter Rundschau: Orbán falra festi az ördögöt A világsajtó továbbra is jelentős teret szán a magyar választási kampánynak. Több újság kitért a Fidesz szombati nagygyűlésére. A Frankfurter Rundschau külön idézte Duray Miklósnak, a Magyar Koalíció Pártja politikusának a Kossuth téren elhangzott kijelentéseit. NÉPSZAVA-összeállítás Orbán mozgósítja híveit címmel számolt be hétfőn a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung a budapesti Kossuth téren a kormánypártok által rendezett nagygyűlésről. Matthias Rüb „komoly becslésekre” hivatkozva félmillióban adta meg a résztvevők számát, hozzátéve: a szélsőjobboldali MIÉP szintén a Fidesz-Magyar Polgári Párt által szervezett demonstráción való részvételre szólította fel híveit. Orbán a falra festi az ördögöt címmel és virtuális polgárháború minden szavazatért alcímmel közölt tudósítást a Frankfurter Rundschau. Ulrich Glauber meglátása szerint a MIÉP első fordulós kudarca óta a Fidesz-Magyar Polgári Párt teljesen magára maradt. Orbán csak abban reménykedhet, hogy a 71 százalékos részvételi arány a szavazás második fordulójában még tovább emelkedik. „A haza veszélyben van” - idézte a Frankfurter Rundschau Duray Miklósnak, a szlovákiai magyarság „uszító” politikusának a Kossuth téren elhangzott kijelentését. „Duray a nagygyűlésen leplezetlenül szólt a 15 millió magyar jövőjéről”, ami Glauber szerint megkongatta a vészharangokat a szomszédos államokban. A tudósító kitért az első forduló óta zajló, sok embert taszító „virtuális polgárháborúra” is, megírva: e-mailekben, SMS- üzenetekben és mobiltelefonos hívásokban egyesek nemzeti katasztrófát jósolnak egy kormányváltás esetére. A magyarországi választásokkal foglalkozik több romániai magyar lap. Soha nem övezte még olyan érdeklődés a magyarországi választásokat Erdélyben, mint az idén. A magyarázat egyszerű: a Fidesz-kormány alatt újra rivaldafénybe került a határon túli magyarság sorsa - írta a Kolozsváron megjelenő Szabadság. A szerző szerint profi módon elhitették, hogy ez a kormány egészen másként viszonyul az erdélyiekhez, mint az előzőek. Elhitették az erdélyi tömegekkel, hogy a segítség önzetlen, a szimbolikus támogatásokat pedig úgy adták el, mintha dollármilliók lennének. A valóság azonban az, hogy minden magyarországi kormány ugyanazt látta és fogja látni a határon kívüli magyarlakta területekben, amit az európai integrációs folyamat rákényszerít: a gazdasági expanzió egyik ideális régióját. A hétfői román lapok többsége külföldi hírügynökségek és rádiók tudósításait ismertetve számolt be a Fidesz szombati választási nagygyűléséről, a Cotidianul pedig vezércikket szentelt a választásoknak. Orbán Viktor számára sajnálatos módon a határon túli magyaroknak nincs szavazati joguk Magyarországon, mert ha lenne, egészen másként alakult volna a magyarországi választások első fordulójának eredménye a Fidesz számára - írta a Cotidianul. Az Adevarul című lap külön kommentárt szentelt annak, hogy a magyarországi jobboldal „túllicitálja a nacionalista érzelmeket". A lap szerint világosan látszik, hogy az első választási forduló eredményétől sokkolt Orbán Viktor magyar miniszterelnök utolsó megoldásként az agresszív nacionalizmus kártyáját igyekszik kijátszani, s ezzel egyebek között megpróbálja az Országgyűlésből kikerült szélsőjobboldali MIÉP szavazatait megszerezni. A magyarországi választásokat értékelte legújabb számában a Respekt című tekintélyes cseh politikai hetilap. A cikkíró szerint a magyarok a választás első fordulójában megbizonyosodtak arról, hogy demokráciában élnek. Bár az előzetes felmérések a kormánypárt győzelmét jelezték, s Orbán Viktor készen állt a majdnem egyszemélyes uralkodásra, mégis veszített. POLITIKAI HIRDETÉS Politikát hirdetés A nyugalom erejével. Újra MSZP. Április 21-én ismét szavazzon a jóléti rendszerváltásra! . . . Győzelmünk mindannyiunkon múlik! Velünk az ország! ! VÁLASZTÁS Orbán és pártja megkímélte magát a kétéves költségvetéssel A miniszterelnök és a nagytőke Miközben Orbán Viktor, a még hivatalban lévő miniszterelnök a nagytőke hatalomra kerülésével riogat, ha a szocialisták alakítanak kormányt, a Playboy magazin szerint Orbán Győző Magyarország száz leggazdagabb embere közé tartozik. Igaz, Orbán Győző a nemzeti tőkések egyike, nem külföldi pénzember. NÉPSZAVA-információ A miniszterelnök édesapja és öccse, ifj. Orbán Győző három társaság tulajdonosai, amelyek öt bányát működtetnek, tudhattuk meg az Élet és Irodalomból. Újabban a külföldi tőkét is elengedhetetlennek nevezi Orbán, de szerinte az ő érdekeik nem előzhetik meg a magyar kis- .................... és középvállalkozókét. Egyébként Csurka István, a MIÉP elnöke mondta ki először a Magyar Nemzet egy januári számában, hogy az MSZP nagyot hibázott, amikor a „globalista körök tanácsára” Medgyessy Pétert választotta miniszterelnök-jelöltnek. Orbán és a nagytőke viszonyára kiválóan rávilágítanak az Európai Unióról mondott szavai. A kormányfő március 20-án Szegeden arról beszélt, hogy valójában az Európai Unió jön Magyarországra és nem fordítva, hiszen az unió „ki szeretné terjeszteni határait, s mi szívesen látjuk, jól fogja magát érezni nálunk”. Közismert, hogy az Orbánkormány első pénzügyminisztere Járai Zsigmond volt, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank él..................... nőké. Járai 1989 és 1990 között pénzügyminiszter-helyettes volt, Medgyessy beosztottjaként, később, ................... ugyancsak az MSZP kormányfőjelöltjéhez hasonlóan bankelnök, mellesleg a Budapesti Értéktőzsde elnöke is. Az ő kormányba kerülésekor nem esett szó a nagytőke uralmáról. Járai terjesztette be a parlament elé a kétéves költségvetést is (2001-02), amelyet Borókai Gábor kormányszóvivő az „áttörés költségvetésének” nevezett. A büdzsé kiemelt céljai közül az első a családok támogatása és az életszínvonal emelése volt. Utóbbi elsősorban bérfejlesztést jelent, többek közt a radikális minimálbér-emelést. A második kiemelt cél a gazdaságfejlesztés: Széchenyi-terv, vidék- és agrárfejlesztés, önkormányzati fejlesztések. A harmadik „csomag” az oktatást és az egészségügyet foglalta magában, ugyancsak bérfejlesztés formájában. De ebben a költségvetésben szerepelt az alanyi jogú családi pótlék, gyes és gyed. Ez a kétéves költségvetés rendezte tehát azokat az állami juttatásokat, amiket most Orbán és a Fidesz veszélyben lát. Az ellenzéki pártok - köztük a MIÉP - nem szavazták meg az 1998-2002-es kormányzati ciklus egyetlen költségvetését sem. Ugyanúgy, ahogy az előző parlamenti ciklusokban sem szavazott soha ellenzéki párt igennel a költségvetésre. Orbán a kétéves költségvetéssel ráadásul megkímélte magát és pártját - a választások előtt fél évvel - egy igen heves vitától az ellenzékkel, hiszen a T. Fláz nem tárgyalta a kormány négyéves politikáját összegző utolsó költségvetését. Ugyanakkor egyetlen demokratikus országban sem szavazza meg egyetlen ellenzéki párt sem a költségvetéseket, hiszen ez a szavazás egyúttal a kormányok elleni bizalmi szavazást is jelent. Emlékezetes, amikor Bill Clinton elnöksége alatt az Egyesült Államok néhány hétig nem rendelkezett elfogadott költségvetési törvénnyel, mert az ellenzéki republikánus többség nem szavazta azt meg. Hetekig álltak a kormányhivatalok, és az állami alkalmazottak nem kaptak fizetést sem. Járai Zsigmond kormányba kerülésekor nem esett szó a nagy tőke uralmáról Emlékezés a holokauszt áldozataira NÉPSZAVA-MTI-információ A holokauszt áldozatainak emléknapja összekötő kapocs a múlt és a jövő között, jelentette ki Tordai Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke a Frankel Leó utcai zsinagógában tartott megemlékezésen. Tordai a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából megnyitotta a „Kötelességünk a múlt tükrében” című háromnapos programsorozatot. Demszky Gábor főpolgármester leszögezte: „a budapestiek elutasítják a szélsőjobboldal és a mérsékelt jobboldal közötti egyre nyíltabb összejátszást és együttműködést”. Szerinte ezt a múlt heti választási eredmények újból bebizonyították. Azonban az antiszemitizmus gyökerét még nem sikerült kitépni Magyarországon. Az utóbbi napokban a pártpolitikával együtt már a középiskolákban is felbukkantak antiszemita megnyilvánulások - tette hozzá. „Az egyetlen módszer arra, hogy ellenmérget fecskendezzünk a diákokba, az, ha megismerkedhetnek a zsidóság hagyományaival.” Az antiszemita propaganda annyira erősödött fel, hogy ma senki nem lát Budapest utcáin horogkeresztes zászlókkal masírozó embereket, ahogy ez megtörtént a Horn-kormány időszakában, reagált Borókai Gábor kormányszóvivő Demszky sra- Szabadon választó muzsikusok A 100 tagú cigányzenekar tizenkét művésze közleményben állt ki - lapunk híre kapcsán - Raduly József elnök mellett, aki állításuk szerint soha nem jelentette ki, hogy a zenekar tagjainak a Fideszre kell szavaznia, különben azonnal felmond nekik. A dokumentumot aláírta többek között a főprímás, a művészeti vezető, a művészeti tanács elnöke, az etikai bizottság elnöke, az ellenőrző bizottság elnöke és két szólista. A közlemény szerint a 36 állami kitüntetéssel és folklór Oscar-díjjal elismert 100 Tagú Budapest Cigányzenekar megalakulása óta politikamentes, pártsemleges. Annak ellenére is, hogy 1994-ben az MDF kampányzáró nagygyűlésén játszott. A közlemény megfogalmazása szerint: „a szabad választás joga mindenkit megillet, még a 100 tagú cigányzenekar művészeit is, így ebből adódóan Raduly Józsefnek nem dolga mozgósítani az együttes tagjait. A 100 tagú cigányzenekar függetlenségét nem zavarja, hogy húzta már az MDF-nek is 2002. ÁPRILIS 16., KEDD 3 Széthúz a Centrum Torgyán József visszalép NÉPSZAVA-információ Lemondott a Centrum párt elnökségi tagságáról Kónya Imre, az MDNP alelnöke. Indoklása szerint: a választások első fordulója után a Centrum megváltoztatta irányvonalát, és az MSZP-hez közeledik. Előzőleg, vasárnap késő este, közleményt adott ki az MDNP alelnöke, Ligeti Imre, valamint Moldvai Jolán és Király Ferencné, a párt I. és XII. szervezetének választmányi tagja. Közölték: a Néppártban viselt valamennyi tisztségükről lemondanak, mert a Centrum az első forduló után „megfontolatlan, zavaros, egymásnak ellentmondó és az alakulásakor megfogalmazott célokkal is szembenálló nyilatkozataival, majd ma - elnökségi határozatként deklarált - baloldali elkötelezettségével számunkra elvesztette hitelét”. Úgy tudjuk, e döntések hátterében az áll: a Fidesz és az MDF vezetői az első forduló óta aktívan próbálták rábírni a centrumosokat - elsősorban a néppárti elnökségi tagokat - hogy a jobboldal mellé álljanak a második fordulóban. Ez azonban nem volt sikeres, mert a Centrumot alkotó pártok többsége megszavazta, hogy a kormányváltó erőket támogassák. Az MDNP nem lépett ki a Centrumból, bár felmerült ez is. Ehelyett a vasárnapi döntést a baloldal támogatásáról nem szavazták meg, de tudomásul vették. A Néppárt további sorsáról a szerdai elnökségi ülésen születik döntés. A hét végi döntés nyomán tegnap sorra jelentették be visszalépésüket centrumos jelöltek, másmás párt javára. Gyenesei István (Somogy 6. körzet) közölte: a rá adott szavazatokat visszaadja a szavazópolgároknak, és azért nem ajánlja, hogy támogassák akár a még versenyben maradt szocialista, illetve a polgári oldal jelöltjét, mert nem hiszi, hogy ezzel befolyásolni lehetne a választókat. Döntését úgy indokolta: „itt és most többről és másról van szó, mint egyszerű bal- vagy jobboldali elkötelezettségről, ezért miközben egy tapodtat sem mozdulok el középről, egyetértek a Centrum azon álláspontjával, hogy a választás második fordulójában a kormányváltó erőket támogatjuk." Szép Flórián (Szombathely 2-es körzet) tegnap az MSZP-SZDSZ jelölt támogatására szólította fel választóit, Varga István (Hajdú-Bihar 2. körzet) pedig visszalépett a szocialista jelölt javára. Győrött viszont azt jelentették be, hogy a Centrum, az FKGP és a KDNP is a Fidesz-MDF jelöltjét támogatja. A Néppárton kívül a KDNP-t is megosztotta a Centrum kormányváltó törekvése. Tegnap Jáky Miklós és Dömötör István, a párt II., illetve XII. kerületi elnöke lemondásra szólította fel Bartók Tivadar pártelnököt és Füzessy Tibor alelnököt. Felkérték egyben szavazóikat, hogy azok április 21-én a nemzeti oldalt „és ezzel a polgári megújulást” támogassák. Torgyán József, az FKGP elnöke visszalépett az választások második fordulójától. A politikus mátészalkai kampányfőnöke, Ember László közölte: Torgyán döntéséről hétfőn értesítette a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei 9. számú választókerület választási bizottságát. Torgyán, aki az első fordulóban a harmadik helyen végzett Fülöp István (Fidesz-MDF) és Kertész István (MSZP) mögött, nem indokolta visszalépését és nem tett utalást arra sem, hogy valamelyik jelölt javára lépett volna-e vissza.