Népszava, 2002. április (130. évfolyam, 76–100. sz.)
2002-04-02 / 76. szám
2002. ÁPRILIS 2., KEDD BELFÖLD Stratégia a közlekedési krízis ellen Utak és hidak vagy parkok és sétányok épüljenek Budapesten? NÉPSZAVA-információ A terv része Budapest Városfejlesztési Koncepciójának, melyről valószínűleg júniusban döntenek a városatyák. Aligha vita nélkül, hiszen olyan programról van szó, mely 15-30 évre határozza meg a városfejlesztés irányait. Különösen kényes a közlekedés területe. A felmérések szerint az elviselhetetlen zsúfoltság legfőbb oka, hogy a sokszorosára nőtt gépjárműforgalmat tulajdonképpen ugyanannyi útnak kellene lebonyolítania, mint évtizedekkel ezelőtt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az ország szintén megnövekedett közúti áruszállításának többsége is Budapesten keresztül bonyolódik. A fővárosból tízezerszámra kitelepülők miatt egyre növekvő számú az agglomerációs lakosság s a külső kerületekben élők is gépkocsiba ülve járnak dolgozni. Ezzel szemben elavult, lestrapált, lassú és bonyolult a tömegközlekedés, semmiképpen sem olyan, ami valódi alternatívát jelentene. Ezt bizonyítja, hogy aránya az utasszállításban az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent. A program készítése során a szakemberek arra kerestek választ, milyen fejlesztésekkel lehet a forgalmat ésszerűbben, gyorsabban, kevesebb várakozással lebonyolítani, másrészt miként lehet gyorsabbá alakítani a tömegközlekedést, rábírni az embereket arra, hogy gépkocsijukat hagyják otthon vagy otthonuk és munkahelyük között valamelyik parkolóban, s onnan. áll az egész város. A tavasszal szokásosan elkezdődő útépítések, javítások, a budai és pesti rakparti utak árvíz miatti lezárása csak nyilvánvalóbbá tette, amit eddig is tudtunk: közlekedési krízis van Budapesten. Rendszeresek a városrésznyi dugók, utcaszámra még pénzért sem találni parkolóhelyet, a kipufogógáz elviselhetetlenné teszi levegőt. A Főpolgármesteri Hivatal megbízásából a szakemberek csoportja most kidolgozta, hogyan kell és lehet változtatni ezen a tűrhetetlen helyzeten. A budai Duna-partra tervezett, négysávos autóút a város közepébe vonzaná a kamionforgalmat metróval, villamossal, busszal, trolival folytassák az utat. Első lépésként ezt szolgálja az M0 autópálya teljes kiépítése a hozzá tartozó két híddal, az úgynevezett körvasút körút, tehát egy újabb belső gyűrű az Aquincumi híddal. Négysávos autóutat terveznek a budai Dunapartra, bár ennek az elképzelésnek vannak ellenzői is. Érveik között szerepel, hogy egy ilyen nagy kapacitású út a város közepébe vonzaná azt a kamionforgalmat, amelynek jelentős része a külső gyűrűkön is elérhetné célját. Mások szerint a Duna-partokon nem utakat, hanem parkokat, sétányokat kell létrehozni, átadni ezt a környéket a zöldnek, a pihenésnek, a rekreációnak. Hosszabb távon a tervezők azt javasolják, hogy építsen a város a Hungária körúthoz hasonló újabb gyűrűket, ily módon is tartsa távol a forgalmat a belső városrészektől. Korszerűsíteni, szélesíteni tervezik a sugarasan beérkező utakat is, sőt ezekből újak építésére is szükség lenne, különösen a budai hegyekben. Jelentősen gyorsíthatja a forgalmat, ha megszüntetik a szintbeli kereszteződéseket. Ezekből most 148 közúti, 81 vasúti-közúti található a városban. Közülük elsőként a dorogi vasútvonal és a 10-es út, illetve a Pomázi útnál lévőt építik át kétszintesre. Ugyanezt tervezik a pusztaszabolcsi vasútvonal és a Nagytétényi út, valamint a lajosmizsei MÁV-vonal esetében az Ady Endre út és az Üllői út találkozásánál. További gondot jelent hogy még mindig 1185 kilométer földút van Budapesten, a következő 15 évben ennek 90 százalékát aszfaltozzák le. A forgalomcsillapításban jelentős szerepet szánnak a tervezők a P+R (Parkolj és utazz tovább!) hálózat megteremtésének. E tekintetben azonban, mint az a Városházán rendezett szakmai vitán is elhangzott, nagyon rosszak a tapasztalatok. Azokat az üres területeket, ahol már működött vagy építeni terveztek ilyen őrzött, ingyenes parkolókat, kinézték maguknak és többnyire meg is szerezték a szupermarketek, plazák. Jó példa erre az Örs vezér tér. Ennek ellenére a terv készítői szerint parkolókat kell építeni a főváros környéki települések vasútállomásain, a nagy forgalmú metró-, busz- és villamos-végállomásokon, a HÉV-állomások mentén, ezzel is arra ösztönözve az embereket, hogy ne hozzák be a belvárosba gépkocsijukat. Csökkentheti a belső kerületek zsúfoltságát, hogy ezen a területen számos mélygarázs építése folyik vagy legalábbis ezt tervezik, s új lakások építésére sem adnak engedélyt e nélkül. A VIII. kerületi tömbrekonstrukció pedig azt bizonyítja, ilyen körülmények között működőképesek a sétálóutcák és az úgynevezett 30 kilométeres övezetek. A város számára azonban az a tiszta nyereség, ha az emberek helyi közlekedésre, munkába járásra egyáltalán nem használják autójukat. Ennek érdekében azonban mindenekelőtt 300 elavult villamost (köztük a Nagykörúton közlekedőket) kell újra cserélni, fejleszteni a gyorsvasúti hálózatot, megépíteni a 4-es metrót, új villamosvonalakat létrehozni, mások vonalát meghosszabbítani, s megteremteni az egységes elővárosi közlekedési rendszert. A Főpolgármesteri Hivatal megrendelésére készült közlekedésfejlesztési koncepciónak azonban mind a szakemberek, mind a környezetvédők, mind a városvédők körében vannak ellenzői. Érveik szerint az a törekvés, hogy újabb és újabb utakkal, hidakkal próbálják a nagyvárosokban csökkenteni a zsúfoltságot, mindenütt megbukott. A szélesebb, kényelmesebb út ugyanis inkább vonzza, növeli a forgalmat, ahogyan ez bebizonyosodott a Lágymányosi híd megépítése, a Hungária körút korszerűsítése után is. Szerintük megoldást csak a forgalom szigorú korlátozása, egyes területekről a kitiltása, másrészt a tömegközlekedésnek a tervezettnél is jelentősebb fejlesztése hozhat. Egyes vélemények szerint útadókkal, útvámokkal, a parkolási díjak további emelésével kell elvenni az autósok kedvét a levegőszennyeződéstől, annál is inkább, mert a felmérések szerint, annak ellenére, hogy tönkreteszik a várost, még így is csak az utazások húsz százalékát bonyolítják személygépkocsikon. A tervekben szerepel a 4-es 6-os villamosok cseréje is Demecs Zsolt felvétele Számon kérik a választási ígéretek betartását a szakszervezetek Tárgyalásokon túli eszközökkel kell kikényszeríteni a következő kormányból választási ígéreteit, amennyiben ezek nem valósulnak meg, véli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Ha a tárgyalóasztal mellett nem születik egyezség, egyéb eszközök alkalmazásától sem riadnak vissza. A közszféra többi érdekvédelmi szervezete úgy gondolja, összefogásra van szükség. Leopold Erika NÉPSZAVA A választások után azonnali egyeztetésre kéri fel az új kormányzatot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a folyamatban lévő ügyek és a költségvetés tervezésének tekintetében. A PDSZ úgy véli, hogy a költségvetés irányelvei és a tervezett költségvetés nyilván tükrözni fogja a kormányt alkotó pártok szándékait, ugyanakkor remélik, hogy azok egybeesnek a kampányban elhangzott ígéretekkel. Amennyiben azonban az egyeztetéseket követően nem jelennének meg a tervezetekben a választás előtti ígéretek elfogadható elemei, akkor a PDSZ a tárgyalásokon túli eszközökkel is készteti a kormányzó pártokat ígéreteik betartására - áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben. A PDSZ felhívja a közoktatási ágazatban szereplő szakszervezeteket, hogy csatlakozzanak hozzájuk. A PDSZ úgy gondolja, hogy elsősorban tárgyalni kell, szögezte le lapunknak Kerpel Gábor ügyvivő. Ha azonban a tárgyalóasztalnál nem születik egyezség, kénytelenek lesznek egyéb eszközökhöz folyamodni. Az oktatásban dolgozók már belefáradtak abba, hogy a pártok többsége a választási programban stratégiai ágazatnak tekinti a közoktatást, ha azonban kormányra kerül, akkor ennek nincs jele. Kerpen Gábor elmondta, hogy nem elsősorban a sztrájkra gondoltak, hiszen a demonstrációnak egyéb formái is léteznek, és szeretnék, ha csatlakozna hozzájuk a közoktatásban szereplő többi érdekvédelmi képviselet. Az ügyvivő szerint az egész közszférára vonatkozóan a PDSZ nem tudja megszervezni a demonstrációt, de adott esetben a Liga segítségükre lesz. Csatlakozni csak konkrét akcióhoz lehet, de szívesen együttműködne a PDSZ-szel a Pedagógusok Szakszervezete, mondta lapunknak Borbáth Gábor főtitkár. A választási programokban megígért béremeléseket, az új pedagógusi életpályamodellt - ha másként nem megy - erővel is ki kell kényszeríteni a következő kormányból, szögezte le a főtitkár. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete egy esetleges egységes közalkalmazotti összefogásban természetesen részt venne, nyilatkozta lapunknak Kónya Gusztávné elnök. Most egyelőre nem tartották meg a tervezett kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést, mivel tájékoztatást kaptak a szociális és gyermekvédelmi területre vonatkozó, jövőre életbe lépő életpályamodellről, amelynek ügyében további egyeztetéseket tartanak szükségesnek. A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumon ugyan nem kaptak 17 százalékos rendkívüli béremelési igényükre pozitív választ a szaktárcától, de elfogadták, hogy egy héttel a választások előtt már nem sikerült erre forrást találni. Kónya Gusztávné elmondta, hogy a tárgyalásokat tovább folytatják, és ha az új kormánnyal nem sikerül megegyezniük, újra napirendre kerül a figyelmeztető sztrájk lehetősége. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) úgy gondolja, nem lehet a közszférán belül egyik vagy másik ágazatot előnyben részesíteni. Vadász János szerint a KKDSZ egy egységes közszolgálati törvényen belül egységes bér- és szociális reformot támogat, ha tehát demonstrációra készülnek a szakszervezetek, az csakis teljes összefogással képzelhető el. Átmeneti mentesség A magyar környezetvédelemnek - négy területet kivéve - a csatlakozásig meg kell felelnie az uniós elvárásoknak - emlékeztetett rá Vass Nándor, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Négy területen ért el átmeneti mentességet Magyarország. A leghosszabb átmeneti idő a szennyvizek összegyűjtésénél, tisztításánál áll rendelkezésre, ezt 2015-ig kell megvalósítani. A veszélyes hulladékok égetéséhez használt berendezéseket már 2005 közepére fel kell újítani vagy ki kell cserélni. Számítások szerint erre hétmilliárd forint szükséges. A csomagolási hulladékoknál 2005 vége az a határidő, amikor már a hasznosításnak el kell érni legalább az 50 százalékot. A nagy tüzelőberendezéseknek, erőműveknek már 2004 végéig kell teljesíteniük az uniós határértékeket. A becslések szerint a korszerűsítés 15-20 milliárd forintot igényel majd. * TISZTELT ÜGYFELÜNK A fűtési idény rövidesen véget ér, de a meleg vizet is adó készülékek egész évben működnek. Mi az Ön biztonságát és kényelmét kívánjuk szolgálni évszaktól függetlenül kéményei ellenőrzésével, tisztításával. Kérjük, segítse elő munkavégzésünket! Szükség esetén hívja kerületi egységünket! FŐVÁROSI KÉMÉNYSEPRŐIPARI KFT. NÉPSZAVA Baleset-biztosítás: a levegőben lógó pillér Folytatás az 1. oldalról__________ A szakemberek szerint a jelenlegi „nagy kalapban” működő baleset-biztosítás hibája, hogy egyrészt nem ösztönzi a vállalatokat, hogy javítsanak a munkakörülményeken, másrészt még megbecsülni is nehéz a munkahelyi balesetek, egészségkárosodások számát. Pillanatnyilag ugyanis az esetek legalább harmadát a rendszer nem is regisztrálja. Az elképzelések szerint a jövőben aszerint néznék a munkaképesség megváltozását, mennyi maradt meg belőle, nem azt, mennyi veszett el a munkahelyi ártalmak miatt vagy egy szerencsétlenség során. Bár a tervekben és a nyilatkozatokban nem szerepel újabb befizetési forma bevezetése, azt azonban a szakértők is valószínűnek tartják: mindenképp szükség lesz külön baleseti járulékra ahhoz, hogy az új pillért fenntartsák. Különösen annak ismeretében, hogy a jelenlegi egészségbiztosítási kassza már most évről évre jelentős hiánynyal számol. Közben pedig mind a kormány, mind az ellenzék a tb-járulékok mérséklését és az egészségügyi hozzájárulás csökkentését ígéri. A tb-keret jelenleg a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás mellett abból a forrásból működik, amelyet megszavaz a kormány. Az utólagos kiegészítésre folyamatos és jelentős alultervezés mellett azért is szükség van, mert a betegellátási igények költségei egyre inkább elszakadnak a járulékok értékétől, a jövedelmek növekedési üteme nem olyan gyors, mint az egészségügyi szükséglet. A már idén is legalább 100 milliárd mínusszal „ f elszámolt” kassza tényleges szükségleténél például a gyógyszerfogyasztás növekedését sem vették figyelembe, mint ahogy azt sem, hogy a megemelt bérekkel emelkedik a táppénzek összege is. A szakértők szerint a rossz tervezés mellett elsősorban az elmaradt befizetések sújtják az egészségügyre szánt kasszát: ez ugyanis teljes egészében adóbevételként működik, s ha valamely munkáltató nem vagy kevesebbet fizet vagy kötelezettségét az állam elengedi - ahogy ez több állami cégnél is előfordult -, az azt jelenti: ennyivel kevesebb jut az egészségügyre. Ez a hiány a késedelmi kamatokkal együtt ma már 200-300 milliárd forint. Nehezíti a helyzetet, hogy ma a 10 milliós lakosságból mindössze 1,8-2,2 millióan fizetnek járulékot, azaz pillanatnyilag a nyugdíjasok, a diákok, a katonák vagy más okból jövedelem nélküliek is ebből a kasszából kapják egészségügyi ellátásuk fedezetét.