Népszava, 2002. április (130. évfolyam, 76–100. sz.)

2002-04-11 / 84. szám

NÉPSZAVA Megkezdődött a Kossuth téri sortűz büntetőpere MTI információ Tagadta bűnösségét az '56-os Kossuth téri sortűz ügyében a Fővárosi Bíróságon szerdán megkezdődött büntetőper vád­lottja, a hetvennégy éves Erdész József. A Fővárosi Főügyészség vád­irata szerint mintegy 60 halottja és 150 sebesültje volt az 1956- os forradalom során október 25-én a Parlament épülete előt­ti tüntetésen lezajlott lövöldö­zésnek. A szerdán megkezdődött bün­tetőperben a hetvennégy éves Erdész József az egyetlen vád­lott, ügyét a vádhatóság elkü­lönítette és bíróság elé vitte. Ugyanakkor tovább folyik a nyomozás annak érdekében, hogy az ügyben esetleg még más elkövetőket is sikerül felku­tatni. A vádirat azt is tartalmazza - és maga Erdész József is akként vallott korábban, a nyomozás során -, hogy október 25-én az Akadémia utca 17. szám alatti pártközpont védelmében több sorozatot is leadott az utcán a Kossuth téren tartózkodó embe­rekre, illetve az onnan menekü­lő tömegre. A szerdai tárgyaláson ugyan­akkor a vádlott azt állította, hogy csak a levegőibe lőtt az Akadémia utcában. Vallomása szerint a közelben nem is látott embereket. A bíróság szerdán úgy határo­zott, hogy Róth Miklós ügyvéd, aki eddig a büntetőeljárásban sértetti képviselőként a sortűz­­ben megsebesült, de még élet­ben lévő két személy jogi képvi­seletét látta el, a büntetőper so­rán már nem töltheti be ezt a funkciót. A bajai Szentháromság téren kereste igazát a nyugdíjas Miniszteri üdítő az éhségsztrájkolónak Kalmár Miklóssal furcsa dolgok estek meg az elmúlt két hétben. Először nem vette át a múlt hónap végén a postástól a nyugdíját. Aztán kétszáz forintot fizetett ki a postán egy küldeményért, amelyet magának az igazságügyi miniszter asszonynak címzett. Majd szájkosarat tett Betti nevű kutyájára, és egy csütörtöki nap reggelén kibaktatott a bajai Szentháromság térre, és a szobor tövében éhségsztrájkba kezdett. Szombaton este csoda történt: Dávid Ibolya megjelent, és személyesen arra kérte, menjen haza, vigyázzon az egészségére. Másnap szavazott az ország. Szabó Iréné NÉPSZAVA A dedikált üdítős dobozt szomba­ton a bajai újtelepi lakás asztalára helyezte Kalmár Miklós, és alig­ha fogja felbontani egy darabig. Ez a tárgyi bizonyítéka annak, hogy nagy bajában maga az igaz­ságügyi miniszter asszony keres­te meg a választás előtti napon es­te, és most abban reménykedik: a doboz azt jelzi, hat évvel ezelőtt kezdődött kálváriája rendeződni fog. A bíróság első, illetve má­sodfokon hozott ítélete ellenére nem kell kifizetnie a Bajai Kommunális és Szolgáltató Köz­hasznú Társaságnak sok tízezer forintot. Dávid Ibolya ugyan nem ígért mást, csak azt, hogy Kalmár Miklós hozzá írott beadványát áttanul­mányozza. A nyugdíjas férfit akkor érte a nagy megtiszteltetés, amikor az elkeseredés kihajtotta Baja főte­rére, ahol egyébként halászléfő­ző versenyeket, sokféle vigalmi összejövetelt szokott tartani a nép. Az elvált ember nem szólt senkinek arról, hogy mire készül. Még a fiának és a lányának sem. A nagy utazótáskába berakott há­rom plédet, bőrbekecset, télika­bátot, vegyvédelmi köpenyt Bet­tinek, két liter vizet a műanyag flaskába. Rátette a kutyára a száj­kosarat, és április 4-én reggel hét­kor már mind a ketten ott posztol­­tak a szobornál, a pompás árvács­kák szomszédságában. Azt mond­ja, az első éjszaka egyáltalán nem aludt, mert hajnalig jöttek a kí­váncsiskodók, akiknek el kellett mondania, hogy is járt ő egy szol­gáltatóval. A második éjszakán is épp csak bóbiskolt egy kicsit a fia 26 éves Skodájában, amit a gyerek azután vitt oda, hogy megtudta, édesapja mire vete­medett. - Híres ember lettem — mond­ja, fájós lábát tapogatva. Lehet, hogy mégis megfázott a térde, hi­degek voltak az éjszakák a Szent­­háromság téren. Hogy miért lett hí­res? A Varsó utca 3-ban lévő 20 éves panelház földszinti lakásáért évekig je­lentős fűtési díjat fi­zetett ugyan, mégis mindig hideg volt a három oldalról ut­cával érintkező ott­hona. Ezért úgy döntött, kikap­csoltatja a fűtésszolgáltatást, és olcsóbb megoldást keres. Szerin­te a cég feltételeinek eleget tett, sőt, lakótársai beleegyezését is megszerezte a leváláshoz, ami 1996-ban megtörtént. Megmutat­ja a likvidált csöveket, illetve a szoba plafonján elhelyezett ener­giatakarékos lapradiátorokat. Ezekkel fűt, de két olajradiátora is van. Azt mondja, ezzel a meg­oldással lényegesen kevesebből kijön fűtési szezonban. Még el­mondta, azt követően, hogy levált a ház fűtési rendszeréről, öt évig rá se néztek. Arról sem tájékoz­tatták, hogy ha nem veszi is igénybe a távhőszolgáltatást, ak­kor is kell alapdíjat fizetnie. Szó­val beleesett saját tájékozatlansá­ga csapdájába, így aztán a hely­béli és a megyei bíróság is olyan ítéletet hozott, hogy Kalmár Mik­lós visszamenőleg 200 ezer fo­rinttal tartozik a szolgáltatónak, a bíróságnak és az államnak. - Én jogszerető ember vagyok kérem, de ha a jog nem az igaz­ság pártján van, akkor muszáj harcolni - mondja. - És amikor a márciusi nyugdíjamat 18 ezer forinttal megcsorbítva hozta ki a postás, nem vettem fel. Mond­tam neki, az egészet kérem. És ekkor döntöttem az éhségsztrájk mellett. Rá-ránéz az üdítős dobozra, amit Dávid Ibolyától kapott. És elmeséli újra, mi is történt azon a szombat estén. - Ültünk Bettivel, és fáztunk. Hát egyszer csak megjelenik a macskaköves téren egy szép, nagy, fekete autó. Kiszáll belőle egy szép, nagydarab férfi, és ki­nyitja az autó hátsó ajtaját. Ott meg feltűnik az igazságügyi mi­niszter asszony. Nem volt rajta kalap. Odajött hozzánk. Én feláll­tam, és vigyázzba merevedtem. Dávid Ibolya szépen beszélt hoz­zám, azt mondta, fogadjak szót, menjek haza, nem ez a dolgok el­intézési módja. Aztán ideadta az üdítőitalt és elment. Én meg összecsomagoltam, és hazabak­tattam a kutyámmal. Másnap va­sárnap volt, így én is el tudtam menni szavazni. Nem volt rajta kalap. Én felálltam és vigyázzba merevedtem. Dávid Ibolya szépen beszélt hozzám... „Másnap vasárnap volt, elmehettem szavazni" Isza Ferenc felvétele Civil szervezetek vezetői a köztársasági elnöknél MTI-információ A civil szervezetek működését szabályozó jogi keretekről, a civil összefogás kérdéséről, valamint a társadalmi szervezetek az európai integrációban játszott szerepéről tartott megbeszélést Mádl Ferenc köztársasági elnök civil szerve­zetek vezetőivel szerdán Buda­pesten. Barabás Miklós, az Európa Ház Egyesület igazgatója a talál­kozót követően elmondta: tavaly már tettek hasonló látogatást Mádl Ferencnél. A mostani meg­beszélésen részben az elmúlt egy év alatt történteket összegezték, másrészt megvizsgálták, melyek azok a területek, amelyeken a köztársasági elnök saját eszközei­vel segíteni tudja a civil szerve­zeteket. Hozzátette: a találkozón megállapították, hogy a jogi kere­tek adottak a civil szervezetek működéséhez, a jogszabályok azonban finomításra számlnak. Jelezte: szükség volna például ar­ra, hogy differenciáltan és ne „egy kalap alatt” kezeljék a kü­lönböző nagyságú, jellegű szer­vezeteket, illetve hogy összhang legyen a civileket érintő jogsza­bályok között. A találkozón felmerült annak szükségessége is, hogy tanul-­ mányban vizsgálják meg: meny­nyire eurokonform a magyar jogrend civil szervezetekre vo­natkozó része. A megbeszélés résztvevői fontosnak tartották azt is: szülessen keretmegállapo­dás a kormány és a civil szféra között. Barabás Miklós rámuta­tott: ehhez azonban civil össze­fogásra, civil érdekképviselet kialakítására van szükség. El­mondta, hogy a tavaly megren­dezett Civiliádán már hozzá­kezdtek a civil társadalom fejlő­désének irányát meghatározó stratégia kidolgozásához. Jelen­leg széles körű felmérés folyik, amelyet a munkaanyag elkészí­tése és megvitatása követ majd. Utalt arra: ehhez a folyamathoz kapcsolódva képzelik el az or­szágos érdekképviselet létreho­zását. A társadalmi szervezetek az európai uniós integrációban ját­szott szerepe kapcsán rámutatott: még április vége előtt kezde­ményezni fogják egy Civil fómm az európai integrációért elnevezé­sű hálózat létrehozását, amely összefogja majd az integráció kérdései iránt érdeklődő civil szervezeteket. A tervek szerint a fómm még a nyár előtt képviseletet nyit Brüsszelben, elősegítve a magyar civil hozzájárulást az EU reform­jával foglalkozó brüsszeli kon­­vent munkájához. A tervek szerint a fórum képviseletet nyit BrüsszelbenSzalmás Péter felvétele BELFIÍD 2002. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK 5 Ellentmondások a Székely-ügyben MTI-információ Ellentmondás volt Balla Dániel, a Székely-ügy kirobbantója és a Fővárosi Bíróságon szerdán meghallgatott tanúk vallomása között: többen tagadták, hogy Székely Zoltán nyomást gyako­rolva, bizonyos cégek bevonását akarta elérni a szigethalmi csa­tornázási projektbe, és 30 millió forintot kért volna a kivitelezés összegéből. Az előzetes letartóztatásban lévő Székely Zoltán volt kisgaz­da, jelenleg független ország­­gyűlési képviselőt az ügyészség két rendbeli vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja különböző csatornaberuházá­sokkal kapcsolatban. A bíróság tanúként hallgatta meg Buda Györgyöt, a közbe­szerzési pályázat bonyolítóját, aki elmondta, Székellyel először a közbeszerzési döntőbizottság ülésén találkozott, miután a Csőszer Rt. megtámadta a pá­lyázati döntést. Buda György ta­gadta, hogy ő közvetített volna Balla Dániel és Székely Zoltán között, illetve hogy a képviselő nyomására a Penta Kft.-t aján­lotta alvállalkozóként a nyertes PMVCS Kft.-nek. Közölte azt is, nem hallott olyasmit Szé­kelytől, a Csőszert kell kihozni győztesként. Ezzel szemben Balla Dániel, a PMVCS Kft. vezetője a tár­gyaláson azt mondta, hogy Bu­da közölte vele: Székely meg­fogalmazta azt az elvárást, hogy alvállalkozóként a Cső­szert alkalmazza, sőt, miután ezt elutasította, ismét üzent a képviselő egy másik vállalko­zást ajánlva. A Penta Kft. ügyvezetője, Nagy Gábor azt mondta: előze­tes megállapodást kötöttek, de Bálla aránytalanul osztotta el a feladatokat, így a konkrét szer­ződés már nem született meg. Nagy szerint sem Székely neve, sem pénz nem került szóba, mi­vel nem jutottak túl a műszaki problémák megbeszélésén. Elegendő lesz a 15 milliárdos keret Még nem tudni, hányan adtak be pályázatot Bár végleges adatokat még nem közöltek a munkaügyi hivata­lok, a szakemberek becslései szerint elegendő lesz a minimálbér kompenzálására elkülönített 15 milliárdos keret. A hiánypótlá­sokat követően a Munkaerő-piaci Alap irányítótestülete május elején dönt a pénz elosztásáról. NÉPSZAVA-információ Becslések szerint a 15 milliárd forintos keret közelében lesz a minimálbér-emelés okozta bér­­növekedés kompenzálására be­nyújtott érvényes pályázatok összege, nyilatkozta lapunknak Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szakértője. Hozzátette: a Munka­erő-piaci Alap irányítótestülete májusi ülésén dönt majd az ér­vényes pályázatok függvényében a pénz elosztásáról. Amennyiben 15 milliárd forint alatt lesz a megpályázott összeg, el kell dön­teni, hogyan használják fel a fennmaradó pénzt, hiszen a tava­lyi határozat alapján ez csak mi­nimálbér-kompenzációra osztha­tó ki. Az Országos Munkaügyi és Kutató Módszertani Központban még nem teszik publikussá a be­érkezett pályázatok számát. Mint megtudtuk, még nem végleges a feldolgozottság, és április végéig lehet pótolni a hiányzó iratokat. Az eddigi tájékoztatások alap­ján a különböző érdekvédelmi szövetségek is úgy tudják, hogy a keretet nem haladják túl az érvé­nyes pályázatok. Információink szerint az ország minden területé­ről érkeztek igények, és nagy számban pályáztak 1 -2 fős vállal­kozások. Amint arról lapunkban már be­számoltunk, a különböző érdek­védő szövetségek szerint ez a kompenzáció főleg az egy-két al­kalmazottat foglalkoztató cégek számára jelent segítséget, hiszen itt a maximálisan elnyerhető ösz­­szeg személyenként 98 600 fo­rint. Az egyéni vállalkozók ezzel szemben csupán 13 500 forint járuléktámogatást kaphatnak. A Kereskedők és Vendéglátók Or­szágos Érdekképviseleti Szövet­sége (KISOSZ) már a kihirdetés­nél kérte, hogy amennyiben nem lesz elegendő a 15 milliárd forint, az egyéni vállalkozók által meg­pályázható 13 ezer forintot ne csökkentsék, mivel ebben az esetben nagyon rossz üzenete lesz a pályázatnak. Az Ipartestületek Országos Szövetsége a kihirdetést köve­tően már megvizsgálta, melyek azok a külső források, amelyek­kel szükség esetén kipótolhatják a központi keretet. Szerintük erre amiatt volt szükség, hogy érzé­kelhető támogatási keretek kerül­jenek kiosztásra, és a vállalkozók ne kényszerüljenek munkaidő­csökkentésre vagy elbocsátásra.

Next