Népszava, 2002. május (130. évfolyam, 101–125. sz.)

2002-05-25 / 120. szám

10 2002. MÁJUS 25., SZOMBAT RÖVIDEN Tavaszünnep Aquincumban Floralia-ünnep lesz szombaton és vasárnap Aquincumban, az Aquincum Baráti Kör és a Magyar Virágkötők és Virágkereskedők Szakmai Egyesülete szervezésében. A virágzás, a megújulás római istennőjét köszöntő eseménysorozat alkalmából az idén is meghirdették a fiatal virágkötők versenyét. A virág- és növénykompozíciók az antikvitás színvilágával és díszítőművészetével készülnek. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek az antik Róma életébe, kipróbálhatják a hódító légiósok fegyvereit. A látogatók készíthetnek ékszereket, kerámiatárgyakat, mozaikot, aquincumi emlékérmet és pecsételőt. Térzene a várban Mától minden szombat délután térzene fogadja a látogatókat. Régi idők hagyományait kívánja feleleveníteni a Budavári Önkormányzat, amikor a Szentháromság téren egy Zenepavilon felállításáról döntött. Első alkalommal a Brassimum kvintett játszik. Félkész katasztrófák Az V. Országos Groteszk Képző-, Iparművészeti és Fotópályázat Magyar Groteszk „Félkész katasztrófák” címmel kiállítást rendez Kaposváron, a Vaszary Képtárban (Fő u. 12.). A kiállítást délután 15 órakor megnyitja Szuromi Pál művészettörténész. A tárlat Budapesten is látható lesz a Budapest Galéria Lajos utcai Kiállító Házában augusztus 1-jétől. Egy kis századelő Kerékgyártó György NÉPSZAVA Vannak korszakok egy ország történelmében, amelyre - korosztálytól függetlenül - mindenki nosztalgiával képes gondolni, még akkor is, ha történetesen ezt a kort nem élte át. Magyarország történetében talán az utolsó ilyen időszak a századelő, amelynek hangulatát elsősorban Krúdy, Kosztolányi, Hunyady, Csáth, Karinthy írásai, Gulácsy festményei idézik. És a kuplék, sanzonok, románcok, amelyek a mai napig nélkülözhetetlen részei a rádiós és televíziós nosztalgiaműsoroknak. Valószínűleg egyetlen más korszak sem „termelt” annyi örökzöld slágert, mint a századelő. Zórád Ernő Tabáni séták tánclépésben című CD-jének nehezen találhatnánk autentikusabb összeállítást e néhány évtized dalaiból. A kilencvenen túli Zórádot eddig festőként, grafikusként, a hazai képregény úttörőjeként ismerhette a közönség. Kevesen tudták róla, hogy az idősödő (nem idős! - hogy az ember értse a különbséget, találkoznia kell vele) mester fiatalemberként az 1920-as években tapőrként szerepelt az úri társaságok összejövetelein. A tapőrt abban a korszakban a lányos házakhoz teadélutánokra hívták meg a társasági életben jártasak, hogy zongorakísérettel előadott dalaikkal szórakoztassák az úrilányokat és vendégeiket. Zórád - ezt festői munkássága ismeretében is tudjuk - nem egyszerű nosztalgiával tekint vissza legénykorának éveire, ő ismerője, értője ennek a már-már legendás korszaknak. A saját pianínókíséretével előadott hatvanegy dal (A muzsikusnak dalból van a lelke, Az esküvődön én is ott leszek, Az egyiknek sikerül, Stux, maga vérbeli párizsi lett, Nyáron a párom egy vadevezős, és számos kevésbé ismert, hasonlóan szórakoztató slágerszeretettel, derűvel, tehát hitelesen idézi ezt a ma már mesebelinek tűnő világot. Hallgatása okvetlenül ajánlott csendes vasárnap délutánokon, vidám hangulatú baráti poharazgatás közben és magányos tavaszi estén, elérzékenyüléskor. (Zórád Ernő: Tabáni séták tánclépésben, BeMa 100 Kiadó) Az ötvenes években kitűnő írókat tiltottak ki a pályáról, s hogy közülük sokan, a partvonalon kívül szorulva, a magyar gyermek- és ifjúsági könyvek remekeivel gazdagították a korosztálynak szóló irodalmat - nyilatkozta lapunknak Vekerdy Tamás pszichológus. Gondolok itt Weöres Sándorra, Török Sándorra, Zelk Zoltánra, Mándy Ivánra, de a sor még folytatható. Később olyan kiváló írók csatlakoztak hozzájuk a gyermekirodalomban, mint Janikovszky Éva, Lázár Ervin, Csukás István, s arról sem feledkezhetünk meg, hogy a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években sok pénzt is fordítottak itthon a gyerek- és ifjúsági könyvkiadásra. A Nyugaton időközben született rendkívül színvonalas gyerekirodalom azonban a hazai könyvkiadásban nem kapott teret. Verses könyvek még eljutottak hozzánk, de azok a külföldi prózai művek, regények, képeskönyvek, amelyek igaz történeteket mondtak el rendkívül magas színvonalon gyerekekről gyerekeknek, hiányoztak a magyar gyermekkönyvkínálatból. Csak a 2-3 éveseknek szóló Patrick-történeteket említem példának. Ezek elbűvölő képeskönyvecskék a legkisebbeknek, remekül megírva és gyönyörűen megrajzolva olyan mindennapos történetekről, mint az elalvás, villamosozás, kabátvásárlás. Mostanra megváltozott a helyzet, kiváltképpen az Animus Kiadó könyveinek, köztük a Harry Potternek köszönhetően. Ez utóbbi regények minden ellenkező híreszteléssel szemben kitűnő könyvek, igazi,jó irodalom. Történetük mélyen gyökerezik a kelta tündérmesékben, az angol kísértetkastély-legendákban, Edgar Allan Poe, Oscar Wilde mellett rokonságban áll Dickensszel is, nem szólva az angol kollégiumi élet irodalmi hagyományairól. Érzelemteli, de nem érzelgős, van humora. Komoly irodalmi hagyományokhoz nyúl vissza, emellett ízig-vérig mai, s ráadásul a kis árva Harry története bizonyos értelemben népmeséi jellegű is. Megérdemelt a sikere világszerte. Ne felejtsük el, hogy a gyerekek milliói nem szoktak bedőlni a bóvlinak. Annak csak mi, felnőttek dőlünk be. A hazai gyermekkönyvkiadást kifejezetten jónak tartom, vannak jó hagyományaink és biztató jelenünk. KULTÚRA Új forgalmazó a mozipiacon NÉPSZAVA-információ Május végén új filmforgalmazó lép a hazai piacra: a 12 éve működő, New York-i központú, Latin- Amerikában, Ázsiában és Európa néhány országában is jelen lévő SPI International. Az SPI első magyarországi bemutatója 2002. május 30-án Steven Soderbergh Traffic című alkotása lesz, mely négy Oscart nyert tavaly. Az SPI International eredetileg külföldi gyártású filmek angol nyelvű szinkronjának elkészítésére specializálódott. Később forgalmazóként is bemutatkozott a mozi-, a video-, a DVD- és a televíziós piacon egyaránt. Két éve az SPI a gyártók sorába is belépett, elsősorban gyermekeknek szánt animációs filmek készítésével foglalkozik. Az SPI három éve jelent meg Közép-Európában. A lengyel, cseh és szlovák irodák sikerét látva - melyek mindhárom országban 6-11 százalékos piaci részesedést hasítottak ki maguknak, döntött úgy a vállalat, hogy 2002 tavaszán Magyarországon is megkezdi működését. Bár kétségtelen, hogy a hazai filmes piac telítettnek mondható, mégis úgy gondoljuk, létezik egy nem teljesen kielégített igény az „intelligens” filmekre, olyan igényes, független mozikra, amelyeket nem neveznek rétegfilmeknek, hisz a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthatnak - mondja Szarvasi Zoltán, a cég hazai képviseletének ügyvezető igazgatója. A vállalat havi két filmmel kíván jelen lenni a magyar piacon. Nyáron olyan alkotások láthatók majd a mozikban, mint a szintén Oscar-díjas Iris című romantikus szerelmi történet Judi Denchcsel, a Resident Evil, egy videojátékon alapuló akciófilm Milla Jovovichcsal vagy Robert Altman új filmje, a szatirikus humorú Gosford Park. A későbbiekben várható a Primary Colors, melyben John Travolta alakítja majd az amerikai elnököt, Al Pacino és Robin Williams párbaja az Insomnia című pszichothrillerben, Harrison Ford a Kurszk tengeralattjáró tragédiáját feldolgozó K-19-ben, Nicolas Cage az Adaptationben, valamint egy Graham Greene-adaptáció is, a Csendes amerikai. Az SPI független filmes alkotások forgalmazására specializálódott, hosszú távú partnerei többek között az Intermédia, a Canal 1 és a Capitol Films. Az amerikai központ által a gyártókkal kötött hosszú távú szerződések megengedik, hogy minden helyi iroda maga döntse el, hogy az adott ország várható piaci igényeinek megfelelően mely filmeket kívánja forgalmazni a rendelkezésre álló óriási könyvtárból, mely nem csupán amerikai, hanem angol és francia filmeket is tartalmaz. Ennek megfelelően az is elképzelhető, hogy az SPI magyar filmeket is forgalmazzon a jövőben. Az SPI havi két filmmel kíván jelen lenni a magyar piacon NÉPSZAVA Kényszerszünet után újra megrendezik a Gyermekkönyvnapokat A Harry Potter hatására robbanásszerűen megnőtt az olvasó iskolások száma Csaknem másfél évtizedes kényszerszünet után tegnap újra megnyitotta kapuit a Gyermekkönyvnapok háromnapos rendezvénysorozta a Millenáris Parkban. A seregszemlére rég megérett az idő, hiszen a könyvpiac forgalma az elmúlt két évben az előző évinek a kétszeresére nőtt. A gyermekkönyvek az összforgalom tíz százalékát tették ki. Bársony Éva NÉPSZAVA Megérett az idő erre az ünnepre Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése titkára szerint, hiszen az elmúlt két évben a magyar könyvpiac forgalma az előző évinek a kétszeresére nőtt. Ezen belül pedig a gyerekkönyvek az összforgalom megközelítően tíz százalékát tették ki. Eszerint az elmúlt egy évben 4,3 milliárd forintot adtak ki a vásárlók gyermek- és ifjúsági könyvekért. Ugyanakkor az utóbbi két év hazai könyvkiadásában a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás mondhatja magáénak a kiemelkedően legnagyobb ütemű növekedést. A könyvszakma képviselőivel összhangban Zentai Péter László szerint is közrejátszott ebben a Harry Potter-könyvek óriási sikere, mely siker - az olvasás évének jótékony hatása mellett - a többi értékes gyerekkönyv iránti érdeklődést is megnövelte. - A mostani rendezvényünkjogelődje” a magyar könyvkiadás rangos eseménye volt a rendszerváltás előtt, így azzal a reménnyel indítjuk útjára a 29 pavilonban bemutatkozó kiadványok ünnepét, hogy hagyományteremtő eseménnyé lesz a fiatal olvasónemzedéknek szóló értékeket felvonultató seregszemle - nyilatkozta Zentai. Kereskedői szemmel nézve az elmúlt év szembetűnő könyvpiaci jelensége volt, hogy - bár a gyermekirodalomra szakosodott új szereplő nem robbant be a piacra - e területen néhány kiadó tovább erősítette pozícióit, sajátos kínálatának további finomításával - összegezte véleményét Gazdag Judit, a Líra és Lant könyvkereskedelmi hálózat vezérigazgatóhelyettese. Ugyancsak figyelemre méltó jelenségnek ítéli, hogy a jelenleg a „terepet uraló” tíz-tizenkét kiadó egyre határozottabban formálódó arculattal működik. A legnagyobb teljesítmény talán a Móra Kiadóé azzal, hogy visszahódította helyét a piac vezető szereplői között. Kínálatában ott vannak a gyermek- és ifjúsági irodalom klasszikusai éppúgy, mint a napjaink életét tükröző, s elsősorban a magyar szerzők tollából származó művek, gondolok, itt például Janikovszky Éva vagy Békés Pál írásaira. Méltó partnere a versenyben a Harry Potter-sorozat példátlan sikerével előretört Animus Kiadó, amely naprakészen „szállítja” a választott korosztálynak szóló világirodalmat. Több kiadó, mint a Park, a Tessloff vagy az Egmont az ismeretterjesztés és az illusztrált kiadványok megjelentetését tekinti feladatának. Jelentős szolgálatot tesz a Holnap Kiadó a magyar és a világirodalom klasszikus szerzőit felvonultató sorozata, míg két kiváló kortárs mesélőnk, Lázár Ervin és Csukás István kizárólag a meghatározó arculatát tekintve másra szakosodott Osirisnál publikál. Az adatok tükréből Gazdag Judit kiemelte, hogy míg hálózatuk forgalma évi 18 százalékos növekedést mutatott, ezen belül a gyermek- és ifjúsági könyveké 20 százalékkal nőtt. Hozzátette, az 1100 könyvszállítójuk közül az éves forgalom szerinti húsz vezető kiadó listáján hat gyermek- és ifjúsági műveket megjelentető kiadó vívott ki magának előkelő helyet. Nemcsak hazai, hanem világméretű jelenség, hogy a Harry Potter-könyvek sikere fellendülést hozott az egész gyermekkönyvkiadásban, mondja elöljáróban a kis angol varázslótanonc történeteit magyarul közreadó Animus Kiadó igazgatója, Balázs István. Úgy értékeli, hogy a sorozat hatására robbanásszerűen megnőtt az olvasó gyerekek száma nálunk is. Egy dislexiás kisdiák édesanyjától hallotta, hogy míg korábban néhány sor elolvasásának közösen is csak kínnalkeservel jutottak a végére, addig a gyerek a Harry Pottert teljesen egyedül olvasta el. Nemcsak a mi forgalmunk nőtt, hanem más gyerekkönyvkiadóké is, mert a gyerekek rájöttek, hogy olvasni nem is olyan rossz. Most tehát ránk, kiadókra nagy felelősség hárul, hogy hogyan tudunk sáfárkodni az olvasás reneszánszával megnövekedett lehetőségeinkkel. Kiadónkban a Harry Potter-könyvek hasznát úgy igyekeztünk a gyerekkönyvkínálat fellendítésére fordítani, hogy a nemzetközi piacról mazsoláztunk. A jelek szerint szerencsés kézzel, mert az utóbbi időkben a gyerekkönyvek sikerlistájáról tízből hét az Animus Kiadónál jelent meg, s olyan angol és amerikai szerzőket sikerült vásárlóink kedvencévé emelni, akikről korábban itthon nem is hallottak. Helyesnek bizonyult az az elképzelésünk, hogy ne újabb varázslótörténeteket szállítsunk, hanem éppenséggel azokat a könyveket adjuk közre, amelyek a leghétköznapibb valóság szépségével és fájdalmával szembesítik a gyerekeket. E könyveink sikere arra utal, nem igazolódott be az a félelem, hogy csak egy mágustörténet varázsolhatja el a gyerekeket. Viszont ismét beigazolódott, hogy csak az olvasóikat komolyan vevő szerzők hódíthatják meg őket, akik nem elkenik a valóságban nap mint nap támadó konfliktusokat, hanem kellő beleérző képességgel és tehetséggel pergő, könnyed, olvasmányos irodalommá formálják, kellő humorral fűszerezve. így adták ki a Potter-siker előtti korszak egyik legnépszerűbb brit írónője, Jaqueline Wilson öt könyvét, az amerikai Louis Sachar három ifjúsági művét, s az ugyancsak amerikai Lois Lowry kicsit Orwell 1984 című regényét idéző, fiataloknak szóló abszurd regényét, az Emlékek őrét. Valamennyi felkerült a sikerlistára. Most gyerekkönyvkiadásunk egy újabb hajtásának meggyökereztetésén dolgozunk, szándékunk szerint a Walt Disney-ízlés térhódításának ellensúlyozására. A kisebb gyerekeknek adunk ki képeskönyvet. Elsőként Gergő falunk címmel egy bűbájos svéd könyvet jelentettünk meg. Tavaly télen nyitott Budapest első, gyermekeknek szóló könyvesboltja, a Pagony Francia elismerés Forgács Péter Bibó-filmjének Lelkes fogadtatásban részesítette a francia sajtó Forgács Péter Bibó-breviárium című dokumentumfilmjét, amelyet a cannes-i filmfesztiválon a Rendezők két hete című program keretében mutattak be, Bibó István, töredékek címmel. A Le Monde méltatja Forgács több mint húszéves életművét, amelynek középpontjában a magyar nyilvános és privát archívumok állnak. A lap röviden ismerteti Bibó István pályáját, akit Forgács „Tocqueville és Camus szintézisének” tekint, szerepvállalását 1944-ben és 1956- ban. „Már ez a történelmi sorsfordulók által kovácsolt élet is elég lenne, hogy lebilincselővé tegye Forgács filmjét. De Bibó politikai gondolkodásának mélyreható megjelenítése a képekkel, feliratokkal, híradórészletekkel ellenáll a múló időnek, és tanulsága messze túlnő a kor térbeli és időbeli összefüggésein. E keresztény humanista politikai és társadalmi elemzései, akinek szelleme soha nem figyelt a totalitarizmus szirénhangjaira, akár nacionalisták, akár szocialisták voltak azok, ma hasznosabbak, mint valaha egy ismét a fatalizmustól kísértett korban” - írja a Le Monde. „Politikus film, amely a képek által feltárja a XX. századi Magyarország egyik érzékeny részét” - írja a baloldali Libération. A lap szerint a filmben narrációként elhangzó Bibó-idézetek, amelyben a demokráciáról, annak kudarcairól és csapdáiról elmélkedik a filozófus, önmagukban is megállnák a helyüket. „Az embernek kettős érzése van a filmmel kapcsolatban: csak a szövegre figyelne, időnként megállna, visszatérne egyegy gondolatra, vagy pedig hagyná peregni szó nélkül a képeket, amelyek a maguk hangtalan módján szintén felépítik a művet” - állapítja meg a Libération.