Népszava, 2002. május (130. évfolyam, 101–125. sz.)
2002-05-28 / 122. szám
2 2002. MÁJUS 28., KEDD BELFÖLD RÖVIDEN Októberben újra Tocsik-per A Legfelsőbb Bíróság (LB) októberre halasztotta Tocsik Mártának a polgári perét, amelyben a felperes Legfőbb Ügyészség (LÜ) kéri az alperes ÁPV Rt. és a jogásznő között 1996-ban megkötött két sikerdíjas megbízási szerződés semmisségének kimondását. A két szerződés alapján összesen 804 millió forintos sikerdíjban részesült Tocsik Márta, ám ha a bíróság kimondja a szerződések semmisségét, a pénzt vissza kell fizetni. Tavaly a Fővárosi Bíróság a polgári perben első fokon elutasította a Legfőbb Ügyészség keresetét és szóbeli indoklásában úgy fogalmazott: Tocsik végzett munkát a szerződések alapján. Az LB fellebbezett a Fővárosi Bíróság döntése ellen, és a tegnapi tárgyaláson az LB előtt is fenntartotta keresetét, azaz a szerződések semmisségének kimondását. Az LB úgy határozott, hogy döntésének meghozatala előtt beszerzi az ÁPV Rt. és Tocsik Márta közötti, jelenleg felfüggesztett polgári per iratait. Helyreigazítás helyett A Millenáris Kht. kommunikációs vezetője, Csörgő Tünde lapunktól azt kérte, hogy lapunk idei május 22-i számában a Millenáris Kht.-vel kapcsolatban közölt információnk forrását jelöljük meg, mert a hír nem igaz. Közlése szerint ugyanis Berkecz Máriának 2005-ig szól a kinevezése, s végkielégítésének összege töredéke az azóta a sajtóban a Népszavára hivatkozva több helyen megjelent 60 millió forintnak. A pontos összeget a felmentett ügyvezető személyiségi jogai miatt a Millenáris Kht. kommunikációs vezetőjének nem állt módjában közölni. Megalakult az új kormány Folytatás az 1. oldalról Felszólalásában Medgyessy visszautalt Pokorni Zoltánnak, a Fidesz elnök-frakcióvezetőjének pénteki kijelentéseire. A pártelnök ugyanis, mint arról már beszámoltunk, hús nélküli kocsonyához hasonlította a kormányprogramot, majd pszichoanalitikai elemzést is rögtönzött Medgyessy személyiségével, illetve az általa előterjesztett programmal kapcsolatban. Medgyessy Péter úgy reagált: azt tanácsolja Pokorni Zoltánnak, hogy ne Freudot olvasson, bár megérti az indíttatást, hanem inkább a görög filozófusokat, illetve Hegelt. Hegelre utalva fontosnak nevezte a dialektikát, ami viszont a Fidesz padsoraiban derültséget váltott ki. Az új miniszterelnök a továbbiakban hangsúlyozta, hogy még akkor sem változtat stílusán, ha folytatódnak a rosszindulatú és indulatos felszólalások a parlamentben. Ehelyett a jövőben is a partnerét tisztelő, higgadt, érvelő politikus marad. Az alig kétórás plenáris ülés végén az új miniszterek letették a hivatali esküt, és ezzel hivatalosan megszűnt az Orbán-kormány megbízatása. A Medgyessy-kormány beiktatásának napján jutott célba az a május 14-én keltezett típuslevél, amelyet Orbán Viktor küldött a nyugdíjasoknak, megköszönve a négy együtt töltött évet. A volt kormányfő megfogalmazása szerint „az a család... amelyikben nem becsülik meg a nagyszülőket, nem érdemel boldog jövőt”. A kormányfő levelében emlékezteti az időskorúakat, hogy sikerült az elmúlt négy év alatt a nyugdíjakat az inflációt meghaladó mértékben emelni és hogy a leköszönő kormány viszszaadhatta mindazt, amit a Bokros-csomag elvett tőlük. A személyre szóló, azaz a nevet és a címzett pontos lakcímét is tartalmazó levélben az exkormányfő örömét fejezte ki azért, hogy sikerült megakadályozniuk a gyógyszer- és a gázárak elviselhetetlen mértékű emelését. Ismert, hogy ezt - mármint a Medgyessy-kormány áremelésekre vonatkozó, nem létező tervét a Fidesz előszeretettel hangoztatta választási kampányában. A volt miniszterelnök szerint az is örömre ad okot, hogy a levéllel együtt megérkezik a négy és fél százalékos nyugdíjemelés is. Erről törvényi kötelezettsége alapján döntött az ügyvezető Orbán-kormány. A levél ugyan tegnap megérkezett, de a nyugdíjemelés még nem. A levélen szereplő aláírás - amely miniszterelnöki papíron és borítékban jutott a postaládákba - már nem utal Orbán volt tisztségére, a leköszönt kormányfő csak a nevét írta alá. Ez alapján nem kizárt, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatbázisára támaszkodó és a tevékenységét befejező Miniszterelnöki Hivatalban „kezelt” levelet eredetileg az Orbán-kormány hivatali idejének lejárta után akarták kézbesíteni. Fidelitas: kezdeményezés az újraszámlálásért NÉPSZAVA-MTI-információ A Fidelitas népi kezdeményezést indítana azért, hogy az Országgyűlés törvényben rendelje el a szavazatok újraszámlálását. A Fidesz ifjúsági szervezete három kérdést szerepeltetne az aláírásgyűjtő íveken. Az első azt kéri, hogy a parlament tűzze napirendre a választási törvény módosítását, lehetővé téve, hogy a 2002. évi, és az azt követő parlamenti választások szavazólapjait megőrizzék és levéltárba helyezzék. A másik kérdés úgy szólna: támogatja-e a választási törvény módosítását annak érdekében, hogy az OVB kapjon hatáskört a választási eredmények teljes körű vagy szúrópróbaszerű ellenőrzésére. A harmadik azt kérdezné, hogy támogatja-e, hogy az Országgyűlés - elismerve a választások legitim eredményét - törvényben rendelje el az idei választások szavazatainak újraszámlálását. Hat évre ítélték Székelyt Többet is kaphatott volna Hat év börtönbüntetésre ítélte első fokon Székely Zoltán volt országgyűlési képviselőt a Fővárosi Bíróság. A bíróság bűnösnek mondta ki Székelyt kétrendbeli, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetésben és tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vád képviselője súlyosbításért, míg Székely Zoltán védője felmentésért fellebbezett, így a határozat nem jogerős. A bíróság a jogerős ítélet kihirdetéséig fenntartja Székely Zoltán előzetes letartóztatását. Az ítélet indoklásában elhangzott: bizonyítottá vált, hogy Székely Zoltán 1999-ben az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap Céltámogatás (KAC) Ellenőrző Albizottságának elnökeként találkozott Emőd polgármesterével, és megpróbálta megszerezni egy 464 millió forintos csatornaépítésre adott támogatás 30 százalékát, illetve elérni az általa megjelölt cég bevonását az építésbe. A bíróság hasonlóan bizonyítottnak találta a volt képviselő terhére rótt másik vádpontot, miszerint Székely az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként előbb 30, majd 20 millió forintot kért Bálla Dániel vállalkozótól, és a pénzt át is vette. A politikus cserében azt ígérte, hogy nem támadja meg azt a közbeszerzési pályázatot, amelyen a vállalkozó számára kedvező döntés született. A bíróság az ügyben Balla Dániel vallomását fogadta el, hiszen a férfi szavahihetőségéhez nem fért kétség, még akkor sem, ha Székely megpróbálta különböző gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatba hozni. A 2000. októberi, Gellért téri tettenéréssel összefüggésben a bíróság azt jegyezte meg, hogy az ügyészség a rendőrséggel karöltve rendkívül felelőtlenül járt el, mert az akció során több olyan felvételt is készítettek, amelyeket minőségük miatt nem lehetett felhasználni. Az utolsó szó jogán tartott beszédében Székely a vád alaptalanságának megállapítását kérte. Az előző parlamenti ciklusban kisgazda, majd független képviselő hangoztatta, hogy a nyomozás során több jogellenes cselekmény történt, így például mentelmi jogának tudatos kijátszása. Felmentette a bíróság ugyanakkor a másodrendű vádlott Földvári Zsoltot, akit kétrendbeli befolyással való üzérkedéssel vádoltak. Ő az utolsó szó jogán csak azt mondta: nem követte el a vádiratban leírt bűncselekményeket. Kétrendbeli vesztegetésben találták bűnösnek Székelyt Kovács Petra felvétele A héten távozik posztjáról a MÚOSZ elnöke NÉPSZAVA-információ Wisinger István június 1 -jétől tervei szerint távozik a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöki tisztségéből. A szervezet jövő heti rendkívüli választmányi ülésén döntenek a küldöttgyűlés összehívásáról. Az várhatóan szeptemberben szavaz az új elnökről. Wisinger lapunknak távozását azzal indokolta, hogy január vége óta nem sikerült rendezni azokat a konfliktusokat, amelyeket a választmány vezetése még az év elején robbantott ki. A távozó elnök úgy értékelte, hogy az utóbbi négy évben a MÚOSZ „az erős politikai nyomás és a szorító gazdasági feltételek” ellenére jól végezte a dolgát, növelte szerepét. Wisinger ugyanakkor nehezményezte, hogy a szövetségnek - bár erre korábban javaslatot is tett - továbbra sincs hosszú távú stratégiai terve, miközben a média területén folyamatos változások vannak. Wisinger jelenleg munkát keres, hiszen úgy látja, a média más területein még szükség NÉPSZAVA Az MDF a következő félévre koncentrál frakciós ülésén Számos technikai kérdés és a következő időszak parlamenti politizálása mellett elképzelhető, hogy az MDF stratégiájának meghatározása is szóba kerül a párt máriabesnyői egész napos kihelyezett frakcióülésén. A tanácskozáson szó eshet Csapody Miklós fegyelmi ügyéről is, aki egyetlen ellenzékiként bizalmat szavazott Kovács László külügyminiszter-jelöltnek annak bizottsági meghallgatásakor, és tartózkodott a kormányprogramról, illetve Medgyessy Péterről tartott szavazáson. Párttársai nemmel szavaztak. Patay Gábor NÉPSZAVA A Magyar Demokrata Fórum következő féléves stratégiájának meghatározása és a Fidesszel kötendő, a két pártfrakció parlamenten belüli együttműködését szabályozó megállapodás tervezetének előkészítése, illetve Csapody Miklós fegyelmi ügye is szóba kerülhet a képviselőcsoport mai egész napos ülésén. A párt elnökségi tagjaival kibővített megbeszélésen az MDF prominens személyiségeinek el kell határozniuk, hogy milyen módon erősítik meg az MDF alappilléreinek számító szervezeteket és hogyan hódítják viszsza a párt társadalmi bázisát. Erre óhatatlanul szüksége van az MDF-nek, ugyanis az őszi, önkormányzati választásokon dől el, hogy a párt helyi politikusai mennyire sikeresek. A helyhatósági választások arra is alkalmat teremtenek, hogy a demokrata fórum bővítse bázisát. Amenynyiben ez elmarad, az a veszély fenyeget, hogy a rendszerváltó párt a Fidesz oldalvizén hajózva - valódi tömegbázis nélkül - folytatja politizálását. Rosszabb esetben az is megeshet, hogy az MDF lassan, de biztosan beépül a Fideszbe. Font Sándor, a képviselőcsoport helyettes vezetője szerint a félévente rendszeresen megtartott kétnapos frakcióülésekhez hasonló a mai is. A munka nagy részét, a Medgyessy-kormány első 100 napos programjának végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat, döntéseket tekintik át, emellett kijelölik a témafelelősöket is. A frakcióba bekerült új képviselőknek átadják azokat az információkat amelyek segítségükre lehetnek a parlamenti munkába való minél gyorsabb beilleszkedéshez. Font elmondta, hogy az eredetileg kétnaposra tervezett tanácskozást azért kénytelenek egy nap alatt megtartani, mert szoros a kormányzó pártok törvényalkotási menetrendje. Font szerint minden pártnak alapvető érdeke, hogy foglalkozzon támogatói és szimpatizánsai körének bővítésével. Font szerint ma minden szóba kerülhet, de az, hogy az egyes témák milyen súllyal szerepelnek majd a frakcióülésen, ott dől el. Az MDF-en belül ugyanakkor vannak, akik arra emlékeztetnek, hogy még mindig nem készült el az a dokumentum, amely a Fidesz- és az MDF-frakciók parlamenten beüli, intézményesített kapcsolatát hivatott szabályozni. Párton belüli vélemények szerint leginkább ez magyarázza a pártelnök olykor érthetetlen viselkedését. Dávid Ibolya néha „ad hoc” módon jelenik meg legfőbb szövetségese, a Fidesz rendezvényein, az összefogás mélyítéséről és a pártok kapcsolatának intézményesítéséről beszél, ugyanakkor a Fidesz által megrendezett nagygyűléseken nem szónokolt, azaz több politikustársával ellentétben az ország egyik legnépszerűbb politikusaként nem tett a tömegek előtt hitet a közös politizálás mellett. A pártok intézményesített kapcsolatának fontosságát egyébként Pokorni Zoltán Fidesz-frakcióvezető, pártelnök is kiemelte az MDF első frakcióülését követő sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy külön képviselőcsoportot alakít a demokrata fórum. Az egynapos megbeszélés témái között szerepelhet Csapody Miklós fegyelmi ügye. A képviselő ugyanis a külügyi bizottság többségével egyetértve - egyetlen ellenzékiként - alkalmasnak találta Kovács László szocialista pártelnököt a neki szánt külügyminiszteri posztra. Ezt természetesen nem nézték jó szemmel párttársai, mint ahogy vélhetően az sem nyerte el tetszésüket, hogy a négyszeres képviselő tartózkodott a kormányprogramról és Medgyessy Péter személyéről tartott tegnapi szavazástól, holott a képviselőcsoport vezetője szombaton még arról beszélt, hogy az MDF-esek a nem gombot fogják megnyomni a szavazáskor. Polgári körök a határokon túl is? Folytatás az 1. oldalról Markó Bélát azután kérdeztük, hogy a hét végén polgári körök alakítására szólította fel az erdélyi és a partiumi magyarságot Bayer Zsolt, ismert jobboldali újságíró, a Duna Televízió kulturális igazgatóhelyettese. Bayer szerint ezzel a sokaknak nem tetsző RMDSZ-csúcsvezetés megbuktatását is el lehetne érni. Az ugyancsak a hét végén alakult Szövetség a Nemzetért „polgári kör”, amelynek vezetője maga a volt miniszterelnök, Orbán Viktor közleményében úgy fogalmaz, hogy „a 2002 áprilisában született új magyar közösség készen áll, hogy folytassa a nemzet határokon átívelő újraegyesítését”. Vona Gábor, a polgári kör tagja, a Jobbik vezetője lapunknak azt mondta, hogy a vasárnapi alakuló eseményen szóba sem került a határokon túl élő magyarság bevonása a polgári körök mozgalmába. Bayer felhívása egyébként minden bizonnyal nyitott fülekre fog találni a romániai magyarság körében. Ismert és pár éve működő szervezet például az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE), amely több mandátumot is szerzett a legutóbbi romániai önkormányzati választásokon. Az UPE és az RMDSZ viszonya nem felhőtlen: Románia Legfelsőbb Törvényszékének döntése értelmében az UPE nem jogszerűen vett részt a választásokon, ezért elveszítette képviselői mandátumait, amelyeket Székelyudvarhelyen szerzett. A székelyudvarhelyi UPE-sok mindenesetre a helyi művelődési házban óriás kivetítőn követték Orbán Viktor választási beszédét. Majd nyilatkozatban támogatásukról biztosították a Fidesz-MDF párost a választásokra a határon túli nemzetrészek érdekében. Bayer Zsolt felhívása nemzetközi jogi szempontból magánkezdeményezésnek számít, mondta lapunknak Valki László. A nemzetközi jogász szerint ugyanakkor a felhívás leginkább az RMDSZ-nek árt, amely mindig is igyekezett távol tartani magát a magyarországi pártpolitikától. Ez pedig nyilvánvalóan egy politikai felhívás, amely a hazai viszonyokat ültetné át egy másik országra, tette hozzá. Azért sem szerencsés a bejelentés, mert a magyarigazolványokkal kapcsolatban nemrég a román fél súlyos fenntartását fejezte ki, aminek következtében jött létre a sajátos Orbán-Nastase-paktum. Egy hasonló szervezkedés megindítása, amely magyar kezdeményezésre különböző szervezeteket hozna létre Erdélyben, ismét felszíthatja a parazsat a magyar-román viszonyban, mondta Valki. Török Gábor úgy vélte: Bayer felhívása egy normális politikai szándékot fejez ki, azt ugyanis, hogy civil szervezeteket hozzanak létre egy másik országban. Ezzel jogilag nincs semmilyen gond, mondta a politológus, szerinte ugyanis Burkina-Fasótól az Antarktiszig bárhol létrejöhet ilyen szervezet. Egyelőre ugyanis a polgári körök jogilag nem létező szervezetek - Török tudomása szerint bejegyzésük sem történt meg -, státusuk szerint tehát civil kezdeményezésnek számítanak. Más kérdés a felhívás politikai megítélése, amire azonban a politológus nem vállalkozott. Ugyanakkor az erdélyi magyarok majd eldöntik, mondta, hogy akarnak-e ilyen szervezetet vagy sem, ellenükben úgysem lehet létrehozni a polgári köröket. Török az egyértelmű politikai nyomásgyakorlás hatására sem számol az RMDSZ összeomlásával, vezetőit is csak demokratikusan lehet leváltani, tette hozzá. Valki: a felhívás az RMDSZ-nek árt a leginkább