Népszava, 2002. május (130. évfolyam, 101–125. sz.)

2002-05-28 / 122. szám

2 2002. MÁJUS 28., KEDD BELFÖLD RÖVIDEN Októberben újra Tocsik-per A Legfelsőbb Bíróság (LB) ok­tóberre halasztotta Tocsik Már­tának a polgári perét, amelyben a felperes Legfőbb Ügyészség (LÜ) kéri az alperes ÁPV Rt. és a jogásznő között 1996-ban megkötött két sikerdíjas megbí­zási szerződés semmisségének kimondását. A két szerződés alapján összesen 804 millió fo­rintos sikerdíjban részesült To­csik Márta, ám ha a bíróság ki­mondja a szerződések semmis­ségét, a pénzt vissza kell fizetni. Tavaly a Fővárosi Bíróság a pol­gári perben első fokon elutasí­totta a Legfőbb Ügyészség kere­setét és szóbeli indoklásában úgy fogalmazott: Tocsik végzett munkát a szerződések alapján. Az LB fellebbezett a Fővárosi Bíróság döntése ellen, és a teg­napi tárgyaláson az LB előtt is fenntartotta keresetét, azaz a szerződések semmisségének ki­mondását. Az LB úgy határo­zott, hogy döntésének meghoza­tala előtt beszerzi az ÁPV Rt. és Tocsik Márta közötti, jelenleg felfüggesztett polgári per iratait. Helyreigazítás helyett A Millenáris Kht. kommuniká­ciós vezetője, Csörgő Tünde la­punktól azt kérte, hogy lapunk idei május 22-i számában a Mil­lenáris Kht.-vel kapcsolatban közölt információnk forrását je­löljük meg, mert a hír nem igaz. Közlése szerint ugyanis Berkecz Máriának 2005-ig szól a kineve­zése, s végkielégítésének össze­ge töredéke az azóta a sajtóban a Népszavára hivatkozva több he­lyen megjelent 60 millió forint­nak. A pontos összeget a fel­mentett ügyvezető személyiségi jogai miatt a Millenáris Kht. kommunikációs vezetőjének nem állt módjában közölni. Megalakult az új kormány Folytatás az 1. oldalról Felszólalásában Medgyessy visszautalt Pokorni Zoltánnak, a Fidesz elnök-frakcióvezetőjé­nek pénteki kijelentéseire. A pártelnök ugyanis, mint arról már beszámoltunk, hús nélküli kocsonyához hasonlította a kor­mányprogramot, majd pszicho­­analitikai elemzést is rögtönzött Medgyessy személyiségével, il­letve az általa előterjesztett programmal kapcsolatban. Medgyessy Péter úgy reagált: azt tanácsolja Pokorni Zoltán­nak, hogy ne Freudot olvasson, bár megérti az indíttatást, hanem inkább a görög filozófusokat, il­letve Hegelt. Hegelre utalva fontosnak nevezte a dialektikát, ami viszont a Fidesz padsorai­ban derültséget váltott ki. Az új miniszterelnök a továb­biakban hangsúlyozta, hogy még akkor sem változtat stílu­sán, ha folytatódnak a rosszin­dulatú és indulatos felszólalások a parlamentben. Ehelyett a jövő­ben is a partnerét tisztelő, hig­gadt, érvelő politikus marad. Az alig kétórás plenáris ülés végén az új miniszterek letették a hiva­tali esküt, és ezzel hivatalosan megszűnt az Orbán-kormány megbízatása. A Medgyessy-kormány beikta­tásának napján jutott célba az a május 14-én keltezett típuslevél, amelyet Orbán Viktor küldött a nyugdíjasoknak, megköszönve a négy együtt töltött évet. A volt kormányfő megfogalmazása szerint „az a család... amelyik­ben nem becsülik meg a nagy­szülőket, nem érdemel boldog jövőt”. A kormányfő levelében emlékezteti az időskorúakat, hogy sikerült az elmúlt négy év alatt a nyugdíjakat az inflációt meghaladó mértékben emelni és hogy a leköszönő kormány visz­­szaadhatta mindazt, amit a Bok­ros-csomag elvett tőlük. A sze­mélyre szóló, azaz a nevet és a címzett pontos lakcímét is tartal­mazó levélben az exkormányfő örömét fejezte ki azért, hogy si­került megakadályozniuk a gyógy­szer- és a gázárak elviselhetetlen mértékű emelését. Ismert, hogy ezt - mármint a Medgyessy-kor­mány áremelésekre vonatkozó, nem létező tervét­­ a Fidesz elő­szeretettel hangoztatta választá­si kampányában. A volt minisz­terelnök szerint az is örömre ad okot, hogy a levéllel együtt meg­érkezik a négy és fél százalékos nyugdíjemelés is. Erről törvényi kötelezettsége alapján döntött az ügyvezető Orbán-kormány. A levél ugyan tegnap megérkezett, de a nyugdíjemelés még nem. A levélen szereplő aláírás - amely miniszterelnöki papíron és borí­tékban jutott a postaládákba - már nem utal Orbán volt tisztsé­gére, a leköszönt kormányfő csak a nevét írta alá. Ez alapján nem kizárt, hogy a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóság adatbázisára támaszkodó és a tevékenységét befejező Miniszterelnöki Hiva­talban „kezelt” levelet eredeti­leg az Orbán-kormány hivatali idejének lejárta után akarták kézbesíteni. Fidelitas: kezdeményezés az újraszámlálásért NÉPSZAVA-MTI-információ A Fidelitas népi kezdeményezést indítana azért, hogy az Ország­­gyűlés törvényben rendelje el a szavazatok újraszámlálását. A Fidesz ifjúsági szervezete három kérdést szerepeltetne az aláírás­­gyűjtő íveken. Az első azt kéri, hogy a parlament tűzze napi­rendre a választási törvény mó­dosítását, lehetővé téve, hogy a 2002. évi, és az azt követő parla­menti választások szavazólapjait megőrizzék és levéltárba helyez­zék. A másik kérdés úgy szólna: támogatja-e a választási törvény módosítását annak érdekében, hogy az OVB kapjon hatáskört a választási eredmények teljes kö­rű vagy szúrópróbaszerű ellenőr­zésére. A harmadik azt kérdezné, hogy támogatja-e, hogy az Or­szággyűlés - elismerve a válasz­tások legitim eredményét - tör­vényben rendelje el az idei vá­lasztások szavazatainak újra­számlálását. Hat évre ítélték Székelyt Többet is kaphatott volna Hat év börtönbüntetésre ítélte el­ső fokon Székely Zoltán volt or­szággyűlési képviselőt a Fővárosi Bíróság. A bíróság bűnösnek mondta ki Székelyt kétrendbeli, hivatalos személy által köteles­ségszegéssel elkövetett vesztege­tésben és tíz évre eltiltották a köz­ügyek gyakorlásától. Az ítélet el­len a vád képviselője súlyosbítá­sért, míg Székely Zoltán védője felmentésért fellebbezett, így a határozat nem jogerős. A bíróság a jogerős ítélet kihirdetéséig fenntartja Székely Zoltán előze­tes letartóztatását. Az ítélet indoklásában elhang­zott: bizonyítottá vált, hogy Szé­kely Zoltán 1999-ben az Ország­­gyűlés Környezetvédelmi Alap Céltámogatás (KAC) Ellenőrző Albizottságának elnökeként talál­kozott Em­őd polgármesterével, és megpróbálta megszerezni egy 464 millió forintos csatornaépí­tésre adott támogatás 30 százalé­kát, illetve elérni az általa megje­lölt cég bevonását az építésbe. A bíróság hasonlóan bizonyítottnak találta a volt képviselő terhére rótt másik vádpontot, miszerint Székely az Országgyűlés közbe­szerzéseket vizsgáló bizottságá­nak elnökeként előbb 30, majd 20 millió forintot kért Bálla Dániel vállalkozótól, és a pénzt át is vet­te. A politikus cserében azt ígérte, hogy nem támadja meg azt a köz­­beszerzési pályázatot, amelyen a vállalkozó számára kedvező dön­tés született. A bíróság az ügyben Balla Dániel vallomását fogadta el, hiszen a férfi szavahihetőségé­hez nem fért kétség, még akkor sem, ha Székely megpróbálta kü­lönböző gazdasági bűncselekmé­nyekkel kapcsolatba hozni. A 2000. októberi, Gellért téri tet­tenéréssel összefüggésben a bíró­ság azt jegyezte meg, hogy az ügyészség a rendőrséggel karölt­ve rendkívül felelőtlenül járt el, mert az akció során több olyan felvételt is készítettek, amelyeket minőségük miatt nem lehetett fel­használni. Az utolsó szó jogán tartott be­szédében Székely a vád alaptalan­ságának megállapítását kérte. Az előző parlamenti ciklusban kis­gazda, majd független képviselő hangoztatta, hogy a nyomozás so­rán több jogellenes cselekmény történt, így például mentelmi jo­gának tudatos kijátszása. Felmen­tette a bíróság ugyanakkor a má­sodrendű vádlott Földvári Zsol­tot, akit kétrendbeli befolyással való üzérkedéssel vádoltak. Ő az utolsó szó jogán csak azt mondta: nem követte el a vádiratban leírt bűncselekményeket. Kétrendbeli vesztegetésben találták bűnösnek Székelyt Kovács Petra felvétele A héten távozik posztjáról a MÚOSZ elnöke NÉPSZAVA-információ Wisinger István június 1 -jétől ter­vei szerint távozik a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségének elnöki tisztségéből. A szervezet jövő heti rendkívüli választmányi ülésén döntenek a küldöttgyűlés összehívásáról. Az várhatóan szeptemberben szavaz az új el­nökről. Wisinger lapunknak távo­zását azzal indokolta, hogy janu­ár vége óta nem sikerült rendezni azokat a konfliktusokat, amelye­ket a választmány vezetése még az év elején robbantott ki. A távo­zó elnök úgy értékelte, hogy az utóbbi négy évben a MÚOSZ „az erős politikai nyomás és a szorító gazdasági feltételek” ellenére jól végezte a dolgát, növelte szere­pét. Wisinger ugyanakkor nehez­ményezte, hogy a szövetségnek - bár erre korábban javaslatot is tett - továbbra sincs hosszú távú stra­tégiai terve, miközben a média te­rületén folyamatos változások vannak. Wisinger jelenleg mun­kát keres, hiszen úgy látja, a mé­dia más területein még szükség NÉPSZAVA Az MDF a következő félévre koncentrál frakciós ülésén Számos technikai kérdés és a következő időszak parlamenti po­litizálása mellett elképzelhető, hogy az MDF stratégiájának meghatározása is szóba kerül a párt máriabesnyői egész napos kihelyezett frakcióülésén. A tanácskozáson szó eshet Csapody Miklós fegyelmi ügyéről is, aki egyetlen ellenzékiként bizalmat szavazott Kovács László külügyminiszter-jelöltnek annak bi­zottsági meghallgatásakor, és tartózkodott a kormányprogram­ról, illetve Medgyessy Péterről tartott szavazáson. Párttársai nemmel szavaztak. Patay Gábor NÉPSZAVA A Magyar Demokrata Fórum következő féléves stratégiájának meghatározása és a Fidesszel kötendő, a két pártfrakció parla­menten belüli együttműködését szabályozó megállapodás terve­zetének előkészítése, illetve Csapody Miklós fegyelmi ügye is szóba kerülhet a képviselő­­csoport mai egész napos ülésén. A párt elnökségi tagjaival kibő­vített megbeszélésen az MDF prominens személyiségeinek el kell határozniuk, hogy milyen módon erősítik meg az MDF alappilléreinek számító szerve­zeteket és hogyan hódítják visz­­sza a párt társadalmi bázisát. Er­re óhatatlanul szüksége van az MDF-nek, ugyanis az őszi, ön­­kormányzati választásokon dől el, hogy a párt helyi politikusai mennyire sikeresek. A helyható­sági választások arra is alkalmat teremtenek, hogy a demokrata fórum bővítse bázisát. Ameny­­nyiben ez elmarad, az a veszély fenyeget, hogy a rendszerváltó párt a Fidesz oldalvizén hajózva - valódi tömegbázis nélkül - folytatja politizálását. Rosszabb esetben az is megeshet, hogy az MDF lassan, de biztosan beépül a Fideszbe. Font Sándor, a képviselőcso­port helyettes vezetője szerint a félévente rendszeresen megtar­tott kétnapos frakcióülésekhez hasonló a mai is. A munka nagy részét, a Medgyessy-kormány első 100 napos programjának végrehajtásához szükséges tör­vénymódosításokat, döntéseket tekintik át, emellett kijelölik a témafelelősöket is. A frakcióba bekerült új képviselőknek átad­ják azokat az információkat amelyek segítségükre lehetnek a parlamenti munkába való minél gyorsabb beilleszkedéshez. Font elmondta, hogy az eredetileg kétnaposra tervezett tanácsko­zást azért kénytelenek egy nap alatt megtartani, mert szoros a kormányzó pártok törvényalko­tási menetrendje. Font szerint minden pártnak alapvető érde­ke, hogy foglalkozzon támoga­tói és szimpatizánsai körének bővítésével. Font szerint ma minden szóba kerülhet, de az, hogy az egyes témák milyen súllyal szerepelnek majd a frak­cióülésen, ott dől el. Az MDF-en belül ugyanakkor vannak, akik arra emlékeztetnek, hogy még mindig nem készült el az a dokumentum, amely a Fi­desz- és az MDF-frakciók parla­menten beüli, intézményesített kapcsolatát hivatott szabályoz­ni. Párton belüli vélemények szerint leginkább ez magyarázza a pártelnök olykor érthetetlen viselkedését. Dávid Ibolya néha „ad hoc” módon jelenik meg legfőbb szövetségese, a Fidesz rendezvényein, az összefogás mélyítéséről és a pártok kapcso­latának intézményesítéséről be­szél, ugyanakkor a Fidesz által megrendezett nagygyűléseken nem szónokolt, azaz több politi­kustársával ellentétben az or­szág egyik legnépszerűbb politi­kusaként nem tett a tömegek előtt hitet a közös politizálás mellett. A pártok intézményesített kapcsolatának fontosságát egyébként Pokorni Zoltán Fi­­desz-frakcióvezető, pártelnök is kiemelte az MDF első frakció­ülését követő sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy kü­lön képviselőcsoportot alakít a demokrata fórum. Az egynapos megbeszélés té­mái között szerepelhet Csapody Miklós fegyelmi ügye. A képvi­selő ugyanis a külügyi bizottság többségével egyetértve - egyet­len ellenzékiként - alkalmasnak találta Kovács László szocialista pártelnököt a neki szánt külügy­miniszteri posztra. Ezt termé­szetesen nem nézték jó szemmel párttársai, mint ahogy vélhetően az sem nyerte el tetszésüket, hogy a négyszeres képviselő tar­tózkodott a kormányprogramról és Medgyessy Péter személyéről tartott tegnapi szavazástól, hol­ott a képviselőcsoport vezetője szombaton még arról beszélt, hogy az MDF-esek a nem gom­bot fogják megnyomni a szava­záskor. Polgári körök a határokon túl is? Folytatás az 1. oldalról Markó Bélát azután kérdeztük, hogy a hét végén polgári körök alakítására szólította fel az erdé­lyi és a partiumi magyarságot Ba­yer Zsolt, ismert jobboldali újság­író, a Duna Televízió kulturális igazgatóhelyettese. Bayer szerint ezzel a sokaknak nem tetsző RMDSZ-csúcsvezetés megbuk­tatását is el lehetne érni. Az ugyancsak a hét végén alakult Szövetség a Nem­zetért „polgári kör”,­­ amelynek vezetője maga a volt minisz­terelnök, Orbán Viktor­­ közle­ményében úgy fogalmaz, hogy „a 2002 áprilisában született új ma­gyar közösség készen áll, hogy folytassa a nemzet határokon át­ívelő újraegyesítését”. Vona Gá­bor, a polgári kör tagja, a Jobbik vezetője lapunknak azt mondta, hogy a vasárnapi alakuló esemé­nyen szóba sem került a határo­kon túl élő magyarság bevonása a polgári körök mozgalmába. Bayer felhívása egyébként minden bizonnyal nyitott fülekre fog találni a romániai magyarság körében. Ismert és pár éve műkö­dő szervezet például az Udvarhe­lyért Polgári Egyesület (UPE), amely több mandátumot is szer­zett a legutóbbi romániai önkor­mányzati választásokon. Az UPE és az RMDSZ viszonya nem fel­hőtlen: Románia Legfelsőbb Tör­vényszékének döntése értelmé­ben az UPE nem jogszerűen vett részt a választásokon, ezért elve­szítette képviselői mandátumait, amelyeket Székelyudvarhelyen szerzett. A székelyudvarhelyi UPE-sok mindenesetre a helyi művelődési házban óriás kivetítőn kö­vették Orbán Viktor választási beszédét. Majd nyilatkozat­ban támogatásukról biztosították a Fi­­desz-MDF párost a választásokra a határon túli nemzetrészek érde­kében. Bayer Zsolt felhívása nemzet­közi jogi szempontból magán­kezdeményezésnek számít, mondta lapunknak Valki László. A nemzetközi jogász szerint ugyanakkor a felhívás leginkább az RMDSZ-nek árt, amely min­dig is igyekezett távol tartani ma­gát a magyarországi pártpolitiká­tól. Ez pedig nyilvánvalóan egy politikai felhívás, amely a hazai viszonyokat ültetné át egy másik országra, tette hozzá. Azért sem szerencsés a bejelentés, mert a magyarigazolványokkal kapcso­latban nemrég a román fél súlyos fenntartását fejezte ki, aminek következtében jött létre a sajátos Orbán-Nastase-paktum. Egy ha­sonló szervezkedés megindítása, amely magyar kezdeményezésre különböző szervezeteket hozna létre Erdélyben, ismét felszíthatja a parazsat a magyar-román vi­szonyban, mondta Valki. Török Gábor úgy vélte: Bayer felhívása egy normális politikai szándékot fejez ki, azt ugyanis, hogy civil szervezeteket hozza­nak létre egy másik országban. Ezzel jogilag nincs semmilyen gond, mondta a politológus, sze­rinte ugyanis Burkina-Fasótól az Antarktiszig bárhol létrejöhet ilyen szervezet. Egyelőre ugyanis a polgári körök jogilag nem léte­ző szervezetek - Török tudomása szerint bejegyzésük sem történt meg -, státusuk szerint tehát civil kezdeményezésnek számítanak. Más kérdés a felhívás politikai megítélése, amire azonban a poli­tológus nem vállalkozott. Ugyan­akkor az erdélyi magyarok majd eldöntik, mondta, hogy akarnak-e ilyen szervezetet vagy sem, elle­nükben úgysem lehet létrehozni a polgári köröket. Török az egyér­telmű politikai nyomásgyakorlás hatására sem számol az RMDSZ összeomlásával, vezetőit is csak demokratikusan lehet leváltani, tette hozzá. Valki: a felhívás az RMDSZ-nek árt a leginkább

Next