Népszava, 2002. július (130. évfolyam, 151–177. sz.)

2002-07-01 / 151. szám

www.nepszava.hu Díjtalan tévézés és rádiózás Mától nem kell fizetni tévé-elő­fizetési díjat. Ezt erősítette meg a Pénzügyminisztérium, amely azt is közölte, hogy a havi 736 forintos előfizetési díj egyelőre nem szűnik meg, hanem kifize­tését a költségvetés vállalja át. Az összegben benne volt a rá­diókészülékek előfizetési díja is. 2. oldal Két párt és a két kecskegida Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke ma sem bánja, hogy belügymi­niszter korában nem turkált az irattárakban mások múltját kutat­va. Nagy eredménynek tartja, hogy végre nyilvánosságra kerül­het a közszereplők múltjának egy újabb darabja. Interjújában a párt­elnök állítja: Demszky Gábor mindenképpen indul a főpolgár­mesteri posztért. 6. oldal Megint fenyeget az al-Kaida Közeleg a függetlenség napja, az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti ünnepe, s az amerikai hatóságok attól tartanak, a július 4-i felvonulásokat, tűzijátékokat terroristamerényletek zavarhatják meg. A hírszerzői jelentések, az al-Kaida újabb fenyegetései, az elfogott terroristák vallomásai mind azt mutatják, indokolt az óvatosság. 9. oldal Törésvonalak az átvilágítás ügyében Medgyessy Péter ügye nyomán kikristályosodott a két politikai tábor álláspontja, ám a kettő közötti törésvonal csak látszó­lag ideológiai. Most, hogy a koalíció és ellenzéke is önálló javaslatokkal állt elő, kiderült: az összes parlamenti erő lezár­ná a rendszerv­áltó vitát, de úgy, hogy saját politikai érdekei ne szenvedjenek csorbát. Nyusztay Máté NÉPSZAVA A múlt héten a kormány, illetve a Fidesz és az MDF is benyúj­totta az Országgyűlésnek tör­vényjavaslatát, amely a pártálla­mi iratokról és hálózati szemé­lyekről szól. Látszólag liberális— konzervatív felfogásbeli különb­ségről van szó. A kabinet ugyanis a választópolgárokra bízná annak megítélését, hogy megválaszt-e közbizalmi posztra olyan embe­reket, akik együttműködtek a Belügyminisztérium 111-as főcso­portfőnökségével. A Fidesz- MDF eleve kizárná őket a köz­életből, az összeférhetetlenség kimondásával. Elemzők szerint nyilvánvaló, hogy az előbbi Medgyessy Péter védelmében, az utóbbi pedig ellene irányul. ___________Folytatás a 2. oldalon 130. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 2002. JÚLIUS 1., HÉTFŐ NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN A „selecao” 2-0-ra verte Németországot a jokohamai fináléban Brazília ötödször nyert futball-világbajnokságot Ronaldo két döntőbeli góljával Brazília futballválogatottja 2-0-ra legyőzte Németországot, és 5. alkalommal szerezte meg a labdarúgó-világbajnoki címet. A szombati bronzmérkőzésen Törökország 3-2-re verte a Koreai Köztársaságot. A legjobb kezekbe került a világ­­bajnoki trófea a japán-dél-koreai közös rendezésű labdarúgó-vb jokohamai döntője után: Brazília mind a hét mérkőzését megnyer­te a rendes játékidőben, az utolsót tegnap 2-0-ra Németország ellen. A mérkőzés legjobbjának Ronal­do bizonyult, aki kétszer is beta­lált a vb legjobb kapusának vá­lasztott, de itt az első gól előtt hi­bázó Oliver Kahn kapujába. Ronaldo 8 találattal a gólkirályi címet is elnyerte, összesen 12 vá­gó­jával az örökranglista dobogó­jának alsó fokán beérte legendás honfitársát, Pelét. A brazilok csa­patkapitánya, Cafú az egyetlen labdarúgó, aki három vb-döntőn játszhatott, s ráadásul ebből két­szer győzött. A több mint 70 ezer néző előtt játszott jokohamai fináléban a né­met jól szervezett csapat benyo­mását keltette, de az egyéni ké­pességek különbsége végül brazil győzelmet eredményezett. Ro­naldo előbb a 67. percben egy Ri­­valdo-lövés után Kahnról kipatta­nó labdát lőtt a hálóba, majd az 79. percben Rivaldo átlépős cse­lét követően okosan helyezett a bal alsó sarokba. A szombati bronzmérkőzésen Teguban Törökország 3-2-re le­győzte a társházigazda Koreai Köztársaságot. Hakan Sükür már all. másodpercben (!) eredmé­nyesnek bizonyult, ez volt a vb­­történelem leggyorsabb gólja. Részletek a 14. és 15. oldalon Az egyedülálló módon harmadik vb-döntőjét játszó brazil csapatkapitány, Ca. emeli magasba a Világkupát, miközben „alatta” ünnepel a világbajnok gárda MTI-telefotó Mától a hazai pénzváltók kétharmada nem nyit ki Mától a pénzváltóirodák 60 százaléka lehúzza a redőnyt, ugyanis nem hajlandó eleget tenni a szigorodó előírások­nak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tízmilliós beruházásokat írt elő, és a pénzváltók jövő hétfő­től csak ügynökként folytat­hatják tevékenységüket. Farkas Barbara NÉPSZAVA Június 27-ig a mintegy 600 pénzváltó iroda közül - amelyek több mint 2000 pénzváltóhellyel rendelkeznek - mindössze 250-en nyújtották be működési enge­dély iránti kérelmüket - tudtuk meg a PSZÁF-től. Ötven iroda az engedély visszavonását kérte, míg a többi, 300 társaságnak a felügyelet egy tavalyi jogsza­bály értelmében határozatot küld ki, amelyben közli: nem jo­gosultak a tevékenység folytatá­sára. A pénzmosás megelőzését célzó határozatok szerint ugyan­is július elsejétől csak valamely bank ügynökeként, s a PSZÁF engedélyével válthatnak valutát az irodák. Mint Szabó Ildikó, a felügye­let illetékese lapunknak elmond­ta: újabb kérelmekre már nem nagyon számítanak, ám amennyiben érkezne, akkor azt természetesen elbírálják. Egyes hírek szerint a Magyar Posta is késve nyújtotta be kérelmét, ám az engedélyt megkapták - mondták a PSZÁF-nál -, s a jö­vőben a Postabank ügynökeként folytatják pénzváltási tevékeny­ségüket. A későn ébredők között voltak a szállodák is, ám egy ré­szük már az engedély birtoká­ban van. „A jogszabály értelmében ka­merás ellenőrző rendszert kellett kiépítenünk, az ügyfelekről ké­szült felvételeket pedig 50 napig meg kell őriznünk.” Folytatás az 5. oldalon * Nőtt az adó, drágább a benzin Illés József NÉPSZAVA Az üzemanyag árába épített jö­vedéki adó emelése miatt mától drágulnak a hajtóanyagok. A 95- ös motorbenzin „listaára" 213 forint 50 fillérről 227 forintra emelkedik, míg a gázolaj ára az eddigi literenkénti 193 forintról 199 forintra növekszik. (Az árak töltőállomásonként eltérőek le­hetnek.) Mint azt korábban megírtuk, a jövedéki adó emeléséről még az Orbán-kormány hozott döntést. A Fidesz-kormányzat tavaly ősszel határozott úgy, hogy ad­dig nem emeli az hajtóanyagár­ban lévő adóterhet, amíg a vi­lágpiacon mértékadónak tekin­tett Brent típusú nyersolaj há­romhavi átlagára hordónként 25 dollár alá nem csökken. Ez év júliusától viszont - a korábbi kormánydöntés értelmében - a világpiaci árak alakulásától füg­getlenül tíz százalék körüli mértékben mindenképpen nö­velni kell az adótartamot. (A nyersolaj ára időközben tartósan 25 dollár alá esett, ám a lekö­szönő kormányzat feltehetően az akkor közelgő választások miatt nem hajtotta végre az adó­emelést.) Az előző kabinet mindkét üzemanyagtípus - a benzin és a gázolaj - esetében tíz százalék feletti adóemelést tervezett. Az új kormány azonban a múlt héten módosította a jövedéki törvényt és a dízelüzemanyag esetében a korábban tervezett 11 százalék helyett csak hatszáza­lékos emelést hagyott jóvá. En­nek eredményeként kilenc forint helyett csak négy forint 80 fil­lérrel növekszik a gázolajárban lévő jövedéki adó, ami az adó­tételre rakódó 25 százalékos for­galmi adóval együtt hatforintos dráguláshoz vezetett. A benzin esetében viszont az új kabinet nem változtatta meg elődje döntését, így ennél a haj­tóanyagnál a jövedéki adó 10 forint 50 fillérrel történő emelé­se miatt 13 forint 50 fillér árnö­vekedés következett be. Szeptembertől és bérstruktúra Átlagjövedelemre még jár az adójóváírás Holubár Zita NÉPSZAVA Szeptembertől átlagosan havi 4-5 ezer forinttal gazdálkodhatnak több pénzből az érintettek a mini­málbér adómentessége következ­tében - gazdasági szakértők szá­mítása szerint. Az intézkedés összesen 2,7 millió munkavállaló számára előnyös - döntő többsé­gük 6 ezer forinttal számíthat többre. Bár a befizetett személyi jövedelemadó összege ily módon mérséklődik számukra, a többi járulék terhe változatlan marad. Továbbra is 3 százalék egészség­­biztosítási és 1,5 százalék mun­kavállalói járulékot kell fizetni az államkasszába. Levonnak bérük­ből ezenkívül 8 százalék nyugdíj­járulékot is. Ez aztán megoszlik az állami és a magánnyugdíj­pénztár között. Előbbi kasszájába 2 százalék, utóbbiéba 6 százalék kerül. (A kormány tervei szerint a ma­­gán-nyugdíjpénztá­­ri befizetést 6-ról 8 százalékra emelik.) A januári mini­málbér-emelést kö­vetően a legalacsonyabb fizeté­sért foglalkoztatottak 50 ezer fo­rintos bruttó keresetükből 37 500 forintot vittek haza. Ennek kiszá­mításakor figyelembe vettek egy 3000 forintos adójóváírást is. A legalacsonyabb, 20 százalékos adókulcsot tekintve a minimálbér után 10 ezer forint adót kellene fi­zetni, ebből az említett 3000 fo­rintos jóváírás és a nyugdíjjárulék adómentessége miatt pusztán 6 ezer forintot számítottak fel. Mint ismert, a minimálbér adómentesítéseként elterjedt in­tézkedés valójában az adójóvá­írás növelését jelentette. Azaz: az egyelőre 3000 forintos adójó­váírás összegét szeptembertől 6000 forinttal emelik, így össze­sen 9000 forint be­fizetése alól mente­sülnek a minimál­bért keresők. Nem törlik el tehát az adót hivatalosan, csupán az adófize­tőt tehermentesítik alóla. A minimálbéren foglalkozta­tottak esetén nyugdíjjárulékként 4000 forintot vonnak le, egész­ségbiztosítási járulék címén pe­dig 1500 forintot kell fizetniük az államkasszába. Folytatás a 3. oldalon ! Minden negyedik magy­ar állampolgárnak emelkedik a nettó jö­vedelme annak következtében, hogy a minimálbér adómentessé vált. Nemcsak azok visznek haza több pénzt, akiket 50 ezer forin­tért foglalkoztatnak, hanem azok is, akik 127 500 forintnál keve­sebbet keresnek havonta. A bérstruktúra többi tételét a változás nem befolyásolja, a járulékok terhei nem változnak. 2,7 millió munkavállaló számára előnyös az intézkedés sti

Next