Népszava, 2002. szeptember (130. évfolyam, 204–228. sz.)
2002-09-02 / 204. szám
, 2002. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ GAZDASÁG RÖVIDEN Növelte árbevételét az Akadémiai Kiadó Az Akadémiai, valamint a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (KJK) az idei év első félévében egyaránt 18 százalékos árbevételnövekedést ért el az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az Akadémiai Könyvkiadó éves árbevétel-növekedése 2002-ben várhatóan 12 százalék lesz, míg a KJK-é meghaladja a 18 százalékot. A KJK dinamikusabb bővülését az idén megvásárolt adófolyóiratok várható bevételével magyarázta. A két társaság a napokban mutatta be közös internetes áruházát, a szakkonyv.hu portált, amely 1800 kiadványt kínál. Nemzetközi vásár nyílik Mátészalkán_________ Öt ország 110 cégének részvételével rendezik meg a VII. Szatmár Expo Nemzetközi Innovációs és Technológiai Kiállítást szeptember 5-8. között Mátészalkán. A kiállítók az expo hagyományainak megfelelően ezúttal is ipari termelésük megújításának eredményeiről adnak számot, bemutatva új áruikat is. A kiállításon a magyar vállalatok mellett holland, olasz, román és ukrán cégek mutatkoznak be. A vásár kísérő rendezvényeként szakmai konferenciákat is szerveznek, amelyek elsősorban a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok erősítését, az együttműködés további javítását szolgálják. Kevés tej fogy Magyarországon Évente legalább 3-5 százalékkal lehetne növelni a következő években a magyarországi tejfogyasztást, hogy az elérje a legalább 150 literes fejenkénti éves szintet, ami lehetővé tenné a gyakorta keletkező termékfelesleg felszámolását. Magyarországon egy ember átlagosan évente mintegy 120 liter tejet fogyaszt. A Tej Terméktanácsnál viszont ezt a mennyiséget mintegy 40-50 literrel többre becsülik. Ez a mennyiség meg sem közelíti a nyugat-európai országokét, de elmarad még a nyolcvanas évek közepének mennyiségétől is, amikor Magyarországon évente 200 liter volt a jellemző éves átlagos fogyasztás. Több turista látogatott Tolna megyébe Tolna megyében 20 százalékkal nőtt a külföldről érkező vendégforgalom az év első felében, s a vendégéjszakák száma is 13 százalékkal emelkedett. A folyamat júniusra tovább erősödött, és ez a turisztikai teljesítmény igazi meglepetés, hiszen az ország minden más térségében jelentősen csökkent a külföldi vendégforgalom. Az első félévben a dél-dunántúli térségben jelentősen visszaesett a vendégforgalom, valamint a vendégéjszakák száma, különösen Baranya megyében. A külföldi vendégforgalom-kiesést a belföldi turisták számának jelentős növekedése sem tudta teljes mértékben pótolni. A 6x6 TAXI SZENZÁCIÓS REPTÉRI TRANSZFERÉ TOVÁBBRA IS ÉRVÉNYES PEST: 3400 Ft BUDA: 3800 Ft 2-666-666 S 4-666-666 Reptérről vagy reptérre történő utazáskor kérje 6x6 taxiját transzferáron. Selejtezés vár az almáskertekre Az idei 470 ezer tonnából csak 50 ezer tonna a minőségi gyümölcs Legalább hárommilliárd forintra lenne szüksége az almaágazatnak idén - állítják a termelők. A szakemberek azonban figyelmeztetnek, a jelenlegi termésszerkezet mindenképpen változásra szorul. Az elöregedett vagy pedig csak léalmát adó ültetvényeken elengedhetetlen a költségvetési támogatással ösztönzött selejtezés. Bihari Tamás NÉPSZAVA Magyarországon az összesen 37 ezer hektár almaültetvény alig 20 százalékát telepítették az utóbbi öt évben, és az idén várható 470 ezer tonnás termésből mindössze 50 ezer tonna a minőségi étkezési gyümölcs - nyilatkozta lapunknak Kovács Géza, az Alma Terméktanács elnöke. Hozzátette, Lengyelországban egy évtizede egy rendkívüli fagy tizedelte meg az almáskerteket. Az elmúlt időszakban az új telepítésekkel a lengyelek korszerű, minőségi termékstruktúrát hoztak létre, és ma már hazánk legnagyobb versenytársai az európai piacon. Magyarországon ma is túlnyomórészt jonatán és starking terem a fákon. A termelők döntő többsége léalmát termeszt, amelyért jelenleg átlagosan 10 forintot kínálnak a feldolgozók. A terméktanács elnöke megjegyezte, a 400 ezer tonnás léalmatermés feldolgozásához, sűrítménykészítéshez kilónként 6 forintos támogatásra lenne szükség, hogy a gazdák ne fizessenek rá a gazdálkodásra. Ez mintegy 2,4 milliárd forintos költségvetési pénzforrást igényelne. A minőségi alma hűtőházi tárolásához 600 millió forintra lenne szükség. Az európai uniós (EU) tagországokban a hűtőházi, minőségi étkezési almát keresik. Ebből pillanatnyilag Magyarország csak korlátozott mennyiséget képes kiszállítani. Kovács Géza elmondta, a hazai almaültetvények 30-40 százalékát kellene leselejtezni, és a gyenge minőségű léalma helyett étkezési almára kellene áttérni. Az EU-s csatlakozásig, illetve utána, a legrövidebb időn belül a léalma és az étkezési alma arányát legalább 50-50 százalékra szükséges beállítani. A ma hazánkban még kevéssé népszerű sárga - például golden - fajtákkal is kiegészítve a választékot az új telepítés három év múlva hektáronként 600 mázsás termést hozhat. Az étkezési almáért idén 60- 90 forintot is adnak a kereskedők. Szakértőnk szerint elfogadható gazdasági környezetben egy ültetvény átlagos élettartama, 10-12 év alatt a beruházás megtérülhet és nyereséget is hozhat. Az elnök elismerte, ma egy hektár telepítése elérheti az egymillió forintot. Ez az összeg tíz éve még csupán 100 ezer forintra rúgott. A korábbi 40 helyett viszont 50 százalékos támogatást is meg lehet pályázni a telepítésre, és a mezőgazdasági termeléshez szükséges beruházásokhoz is hozzátesz az állam. A gépbeszerzésre 25, a családi gazdaságoknak 35 százalékos támogatás is megpályázható, bár idén a gépvásárlásra szánt költségvetési keretek kimerültek. Technikai és technológiai fejlettségtől függően egy hűtőház is felépíthető 10 tonnánként 1-3 millió forintból. Az öntözés, gépesítés és hűtőházi kapacitás kiépítésével együtt egy hektár almás telepítésének költségei elérhetik a 10 millió forintot is. Más út nem nagyon nyílik a hazai gazdák előtt, ha versenyképesek akarnak maradni az EU-ban és vissza akarnak térni az egyre igényesebb kelet-európai piacra. Kovács elmondta, egykor csak a volt Szovjetunióba több százezer tonna almát exportáltak a magyar szövetkezetek. Mára onnan és az egykori NDK, vagyis Németország keleti feléből is kiszorultunk. Az orosz piacon az űrt betöltötték a jelentős támogatást élvező olaszok, franciák vagy az amerikaiak, akik hajón viszik az almát Szibériába. A német piac is igényelné a magyar almát, de amíg a csomagolás sem éri el az EU-s termelők színvonalát, marad a léalmakivitel. A terméktanács elnöke hozzáfűzte, a hazai almafogyasztás ma mindössze évi 10-12 kiló, és ennek fele a friss gyümölcs. Egy német átlagosan 40, egy amerikai pedig 50 kiló almát fogyaszt egy évben. Mindenképpen ösztönözni kellene a hazai almafogyasztást, s ebben a terméktanács megtette az első lépéseket. Sokat lendítene a hazai almaágazat ügyén, ha a történelmi borvidékekhez hasonlóan a négy almatermesztő vidéket, a termés kétharmadát adó észak-alföldi (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú és Borsod megye egy része) Pest megyei, Zala megyei és Duna-Tisza-közi térségeket önálló régióként ismerné el az agrártárca. A hazai almafogyasztás mindössze évi 10-12 kiló, és ennek fele a friss gyümölcs Magyarországon ma is túlnyomórészt jonatán és starking terem a fákon Változtatni kell a működő tőke becsalogatásának módszerein Folytatás az 1. oldalról Annak érdekében viszont nyomást gyakorolhat a magyar kormányra, hogy a jövőben már ne kaphassanak ilyen lehetőséget a cégek. Az unióba történő belépés után pedig ilyen adókedvezmények nyújtására egyáltalán nem lesz lehetőség. Ezért adókedvezmények helyett más vonzó ajánlatokat kell kidolgoznia a kormánynak annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is csábító befektetési lehetőségnek számítson a külföldi cégek számára. Medgyessy Péter miniszterelnök az Audi Hungária Motor új győri üzemének csütörtöki megnyitásakor jelezte, hogy a kormány már idén egy olyan új beruházásösztönző törvényt akar az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a jelenlegitől teljesen eltérő módszerekkel próbálja meg a külföldi cégeket magyarországi beruházásokra buzdítani. Gazdasági szakértők szerint elsősorban a befektetések jelenleginél kedvezőbb környezetével lehet pótolni a megszűnő adókedvezmények vonzó hatását. A kormánynak rendkívül kicsi a mozgástere a külföldi beruházások ösztönzésére - véli Hegedűs Miklós, a GKI vezető munkatársa. A költségvetés jelentős hiánya miatt ugyanis akár adókedvezményeket, akár más költségekkel járó támogatásokat csak viszonylag szerény mértékben nyújthat a kormány a külföldi vállalkozóknak. Ellenkező esetben ugyanis nem lesz képes az unió elvárásainak megfelelő mértékűre csökkenteni a költségvetési deficitet. Az adókedvezmények megszűnése után is van mód a külföldi cégek magyarországi beruházásainak ösztönzésére. Elsősorban az infrastruktúra fejlesztésével, a közművesítés költségeinek átvállalásával, valamint az alkalmazottak átképzési költségeiben való részvállalással lehet eredményeket elérni. A kutató szerint azonban mindezek nem tudják ellensúlyozni az adókedvezmények formájában nyújtott támogatást. Ennek pontos megállapítása a szakértő szerint lehetetlen, mert azt sem tudjuk, mekkora adóbevételtől esik el a költségvetés az adókedvezmények miatt, és a más támogatási lehetőségek értéke és hatása sem számítható ki. Sokkal derűlátóbban vélekedik Bácskai Tamás közgazdászprofesszor. Szerinte a természetben nyújtott támogatások ugyanolyan mértékű ösztönző erőt jelenthetnek, mint most az adókedvezmények. A professzor szerint ugyanis az adókedvezmény az első években csak látszólagos, mert az új beruházások az első 3- 4 évben többnyire veszteségesek, és a befektetés csak több év után kezd nyereséget termelni. Emellett a vállalkozás elindulásakor adott telek-, épület-, közművesítési, infrastrukturális fejlesztési, valamint az átképzési költségek egy részének átvállalása már csak korai időpontja miatt is értékesebb, mint a később érvényesíthető adókedvezmény. A befektetői környezet jelenleginél kedvezőbbé változtatása az anyagi juttatásoknál sokkal ösztönzőbb lenne a külföldi cégek számára - véli Hegedűs Miklós. Szerinte ugyanis leginkább az adminisztratív és bürokratív akadályok lebontása segíthetné a külföldi működő tőke Magyarországra történő beáramlását. A kutató szerint már az is kedvező hatást gyakorolna a külföldi cégek döntéshozóira, ha a politikai vezetés a korábbi ingadozó magatartás helyett eltökéltséget mutatna, és a befektetők számára kiszámítható, átlátható és kedvező körülmények megteremtésére törekedne. E célok megvalósulása pedig a multinacionális cégeknél kisebb társaságok számára jelentene óriási lehetőséget. A szakember szerint nem csak elvi, de anyagi segítséget is jelentene a külföldi és belföldi vállalkozások számára, ha bizonyos számviteli előírások az eszközök értékének a jelenleginél gyorsabb leírását tennék lehetővé. Szintén minden vállalkozásra kedvezően hatna a munkaerő terheinek csökkentése. A társasági adó kulcsának csökkentése viszont szerény eredményt hozna. Mivel most is a legalacsonyabb uniós adókulcsokhoz hasonló mértékű, mérséklésének nagyon korlátozott lehetősége van. NÉPSZAVA Romló gazdasági egyensúly NÉPSZAVA-információ A fejlett országok első félévi teljesítménye és az elmúlt néhány hónap tőzsdei folyamatai alapján - a GKI és a Kereskedelmi és Hitelbank közös előrejelzése szerint - az előzetes várakozásokhoz képest a reméltnél rosszabb világgazdasági környezetre számíthat Magyarország. A vizsgálat szerint az ipari termelés stagnál, amely a júniusi emelkedéssel együtt is az első félévben csak kismértékben haladta meg az előző év első hat hónapjában jegyzett adatokat. Az ipari exportnövekedés 3 százalékos volt, a kivitel nagyobb részét adó ipari vámszabadterületeken azonban némileg visszaesett. Az ipari export növekedése is részben a - júniusra jószerivel megszűnt - videojáték-gyártásnak volt betudható. A belföldi ipari értékesítés egy helyben topogott az év első hat hónapjában. A szakemberek megállapították, hogy a választás évében emelkedett a lakosság jövedelme. A versenyszférában az első félévben 14,2 százalékkal, a költségvetési területeken ennél is nagyobb mértékben, 28,7 százalékkal növekedtek a jövedelmek. A reálkeresetek január és június között 11,3 százalékkal haladták meg az előző év hasonló időszakában mért adatokat, és a szakemberek éves szinten is ezt az értéket várják. A keresetkiáramlásnak tulajdonítható a kiskereskedelmi forgalom 12,5 százalékos megugrása. Kiemelkedett a gépkocsi-forgalmazás ebből a mezőnyből, hiszen idén hat hónap alatt egyharmaddal több autót értékesítettek, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan viszont nem növekedett számottevően a lakosság megtakarítási hajlandósága, ami a hitel, és különösen az ingatlanhitelek iránti rendkívüli érdeklődéssel magyarázható. Az inflációs ráta eddig alacsony volt, ám a dohány jövedéki adójának emelése és a növekvő kereslet miatt felgyorsulhat a pénzromlás. Júliusban 0,3 százalékkal több munkanélkülit tartottak nyilván, mint tavaly, s az iparban 2,1 százalékkal kevesebb embert foglalkoztattak az előző év hasonló időszakához képest. Svájci a balatoni bor mestere Svájci borász nyerte el az idén a balatoni borok mestere címet, a három legjobb bor olaszrizlingből készült, s az egyik nagydíjas badacsonyi aszú. A nyertes, Thomas Burchalter a kéthelyi Öregbaglas Rt. tulajdonosának a fia, a dél-balatoni történelmi bőrerdéiben tevékenykedő társaság főborásza. A Balatoni Szövetség által meghirdetett borversenyt pénteken tartották meg Aszófőn, a vetélkedőn az öt balatoni történelmi borvidéken tevékenykedő borosgazdák, pincészetek közül 58 vett részt 148 borával. Az idei balatoni borverseny egyik érdekessége, hogy a tóparti szőlők legkedveltebb fehér szőlőfajtájából, az olaszrizlingből készült a legjobb három bor. Mind a három nagy aranyérmes olaszrizling kései szüretelésű szőlőből készült, természetes csemegebor. Fél százalékkal nőtt a BÚX MTI-információ A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 0,51 százalékkal erősödött, pénteken 7665 ponton zárt. A részvénypiac forgalma 30,32 milliárd forintot ért el, szemben az előző héten regisztrált 26,51 milliárd forinttal. A részvénypiac összforgalmából az OTP 26,4 százalékkal, a Mol 25,8 százalékkal, a Richter 21,7 százalékkal, a Matáv 20,2 százalékkal részesedett. A vezető részvények közül a Richter és a Mol nyereséggel zárta a hetet, a Matáv és az OTP viszont veszített értékéből. Legtöbbet a Richter erősödött, amelynek árfolyama 6,9 százalékkal 13 465 forintra nőtt. A Mol 1,6 százalékkal 5320 forintra emelkedett. Az OTP árfolyama 2 százalékkal 2210 forintra, a Matávé 1,2 százalékkal 830 forintra csökkent. A Richter a héten aláírta a lengyel Polfa gyógyszergyár megvételéről szóló szerződést. Szakértők szerint az akvizíciót kedvezően ítélte meg a piac, és a jelek szerint az utóbbi hetekben elszenvedett nagy veszteségek után a papír kikerült a gödörből. A Mal október 11 -re rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen az igazgatóság felhatalmazást kér az alaptőke zártkörű felemelésére. A napirenden igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok visszahívása és választása is szerepel. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a Népszabadságnak adott interjújában úgy nyilatkozott: nem vár változást a Mal felső vezetésében, szerinte ő és Mosonyi György vezérigazgató is a helyén marad. A kisebb forgalmú papírok közül az Egis kismértékben, 0,8 százalékkal erősödött, 12 600 forintra nőtt az ára. Tovább emelkedett a Rába, a társaság részvényei 1230 forintot értek a hét utolsó kereskedési napján, ami 5,1 százalékos drágulás. A másik járműgyártó, a NABI árfolyama 0,9 százalékkal 4000 forintra nőtt.