Népszava, 2002. szeptember (130. évfolyam, 204–228. sz.)

2002-09-02 / 204. szám

, 2002. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ GAZDASÁG RÖVIDEN Növelte árbevételét az Akadémiai Kiadó Az Akadémiai, valamint a Köz­­gazdasági és Jogi Könyvkiadó (KJK) az idei év első félévében egyaránt 18 százalékos árbevétel­növekedést ért el az előző év azo­nos időszakához viszonyítva. Az Akadémiai Könyvkiadó éves ár­bevétel-növekedése 2002-ben várhatóan 12 százalék lesz, míg a KJK-é meghaladja a 18 százalé­kot. A KJK dinamikusabb bővü­lését az idén megvásárolt adófo­lyóiratok várható bevételével ma­gyarázta. A két társaság a napok­ban mutatta be közös internetes áruházát, a szakkonyv.hu portált, amely 1800 kiadványt kínál. Nemzetközi vásár nyílik Mátészalkán_________ Öt ország 110 cégének részvéte­lével rendezik meg a VII. Szat­­már Expo Nemzetközi Innová­ciós és Technológiai Kiállítást szeptember 5-8. között Máté­szalkán. A kiállítók az expo ha­gyományainak megfelelően ezúttal is ipari termelésük meg­újításának eredményeiről adnak számot, bemutatva új áruikat is. A kiállításon a magyar vállala­tok mellett holland, olasz, ro­mán és ukrán cégek mutatkoz­nak be. A vásár kísérő rendezvé­nyeként szakmai konferenciákat is szerveznek, amelyek elsősor­ban a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok erősítését, az együttműködés további javítását szolgálják. Kevés tej fogy Magyarországon Évente legalább 3-5 százalékkal lehetne növelni a következő években a magyarországi tejfo­gyasztást, hogy az elérje a leg­alább 150 literes fejenkénti éves szintet, ami lehetővé tenné a gya­korta keletkező termékfelesleg felszámolását. Magyarországon egy ember átlagosan évente mintegy 120 liter tejet fogyaszt. A Tej Terméktanácsnál viszont ezt a mennyiséget mintegy 40-50 literrel többre becsülik. Ez a mennyiség meg sem közelíti a nyugat-európai országokét, de elmarad még a nyolcvanas évek közepének mennyiségétől is, amikor Magyarországon évente 200 liter volt a jellemző éves át­lagos fogyasztás. Több turista látogatott Tolna megyébe Tolna megyében 20 százalékkal nőtt a külföldről érkező vendég­­forgalom az év első felében, s a vendégéjszakák száma is 13 százalékkal emelkedett. A folya­mat júniusra tovább erősödött, és ez a turisztikai teljesítmény igazi meglepetés, hiszen az or­szág minden más térségében je­lentősen csökkent a külföldi vendégforgalom. Az első félév­ben a dél-dunántúli térségben jelentősen visszaesett a vendég­­forgalom, valamint a vendégéj­szakák száma, különösen Bara­nya megyében. A külföldi ven­dégforgalom-kiesést a belföldi turisták számának jelentős nö­vekedése sem tudta teljes mér­tékben pótolni. A 6x6 TAXI SZENZÁCIÓS REPTÉRI TRANSZFERÉ TOVÁBBRA IS ÉRVÉNYES PEST: 3400 Ft BUDA: 3800 Ft 2-666-666 S 4-666-666 Reptérről vagy reptérre történő utazáskor kérje 6x6 taxiját transzferáron. Selejtezés vár az almáskertekre Az idei 470 ezer tonnából csak 50 ezer tonna a minőségi gyümölcs Legalább hárommilliárd fo­rintra lenne szüksége az alma­ágazatnak idén - állítják a ter­melők. A szakemberek azon­ban figyelmeztetnek, a jelenle­gi termésszerkezet mindenkép­pen változásra szorul. Az elöre­gedett vagy pedig csak léalmát adó ültetvényeken elengedhe­tetlen a költségvetési támoga­tással ösztönzött selejtezés. Bihari Tamás NÉPSZAVA Magyarországon az összesen 37 ezer hektár almaültetvény alig 20 százalékát telepítették az utóbbi öt évben, és az idén várható 470 ezer tonnás termésből mindössze 50 ezer tonna a minőségi étkezé­si gyümölcs - nyilatkozta lapunk­nak Kovács Géza, az Alma Ter­méktanács elnöke. Hozzátette, Lengyelországban egy évtizede egy rendkívüli fagy tizedelte meg az almáskerteket. Az elmúlt idő­szakban az új telepítésekkel a lengyelek korszerű, minőségi ter­mékstruktúrát hoztak létre, és ma már hazánk legnagyobb verseny­társai az európai piacon. Magyar­­országon ma is túlnyomórészt jo­natán és starking terem a fákon. A termelők döntő többsége léalmát termeszt, amelyért jelenleg átla­gosan 10 forintot kínálnak a fel­dolgozók. A terméktanács elnöke megjegyezte, a 400 ezer tonnás léalmatermés feldolgozásához, sűrítménykészítéshez kilónként 6 forintos támogatásra lenne szük­ség, hogy a gazdák ne fizessenek rá a gazdálkodásra. Ez mintegy 2,4 milliárd forintos költségvetési pénzforrást igényelne. A minősé­gi alma hűtőházi tárolásához 600 millió forintra lenne szükség. Az európai uniós (EU) tagországok­ban a hűtőházi, minőségi étkezési almát keresik. Ebből pillanatnyi­lag Magyarország csak korláto­zott mennyiséget képes kiszállíta­ni. Kovács Géza elmondta, a ha­zai almaültetvények 30-40 száza­lékát kellene leselejtezni, és a gyenge minőségű léalma helyett étkezési almára kellene áttérni. Az EU-s csatlakozásig, illetve utána, a legrövidebb időn belül a léalma és az étkezési alma ará­nyát legalább 50-50 százalékra szükséges beállítani. A ma ha­zánkban még kevéssé népszerű sárga - például golden - fajtákkal is kiegészítve a választékot az új telepítés három év múlva hektá­ronként 600 mázsás termést hoz­hat. Az étkezési almáért idén 60- 90 forintot is adnak a kereskedők. Szakértőnk szerint elfogadható gazda­sági környezetben egy ültetvény átla­gos élettartama, 10-12 év alatt a be­ruházás megtérül­het és nyereséget is hozhat. Az elnök elismerte, ma egy hektár telepítése elérheti az egy­millió forintot. Ez az összeg tíz éve még csupán 100 ezer forintra rúgott. A korábbi 40 helyett vi­szont 50 százalékos támogatást is meg lehet pályázni a telepítésre, és a mezőgazdasági termeléshez szükséges beruházásokhoz is hoz­zátesz az állam. A gépbeszerzésre 25, a családi gazdaságoknak 35 százalékos támogatás is megpá­lyázható, bár idén a gépvásárlásra szánt költségvetési keretek kime­rültek. Technikai és technológiai fejlettségtől függően egy hűtőház is felépíthető 10 tonnánként 1-3 millió forintból. Az öntözés, gé­pesítés és hűtőházi kapacitás ki­építésével együtt egy hektár al­más telepítésének költségei elérhetik a 10 millió forintot is. Más út nem nagyon nyílik a hazai gazdák előtt, ha versenyké­pesek akarnak ma­radni az EU-ban és vissza akarnak térni az egyre igé­nyesebb kelet-európai piacra. Kovács elmondta, egykor csak a volt Szovjetunióba több százezer tonna almát expor­táltak a magyar szövetkezetek. Mára onnan és az egykori NDK, vagyis Németország keleti felé­ből is kiszorultunk. Az orosz piacon az űrt betöltötték a jelen­tős támogatást élvező olaszok, franciák vagy az amerikaiak, akik hajón viszik az almát Szibériába. A német piac is igé­nyelné a magyar almát, de amíg a csomagolás sem éri el az EU-s termelők színvonalát, marad a léalmakivitel. A terméktanács elnöke hozzá­fűzte, a hazai almafogyasztás ma mindössze évi 10-12 kiló, és ennek fele a friss gyümölcs. Egy német átlagosan 40, egy ameri­kai pedig 50 kiló almát fogyaszt egy évben. Mindenképpen ösz­tönözni kellene a hazai almafo­gyasztást, s ebben a termékta­nács megtette az első lépéseket. Sokat lendítene a hazai almaág­azat ügyén, ha a történelmi bor­vidékekhez hasonlóan a négy al­matermesztő vidéket, a termés kétharmadát adó észak-alföldi (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Haj­dú és Borsod megye egy része) Pest megyei, Zala megyei és Duna-Tisza-közi térségeket ön­álló régióként ismerné el az ag­rártárca. A hazai almafogyasztás mindössze évi 10-12 kiló, és ennek fele a friss gyümölcs Magyarországon ma is túlnyomórészt jonatán és starking terem a fákon Változtatni kell a működő tőke becsalogatásának módszerein Folytatás az 1. oldalról Annak érdekében viszont nyo­mást gyakorolhat a magyar kor­mányra, hogy a jövőben már ne kaphassanak ilyen lehetőséget a cégek. Az unióba történő belépés után pedig ilyen adókedvezmé­nyek nyújtására egyáltalán nem lesz lehetőség. Ezért adókedvez­mények helyett más vonzó aján­latokat kell kidolgoznia a kor­mánynak annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is csábító befektetési lehetőségnek számít­son a külföldi cégek számára. Medgyessy Péter miniszterel­nök az Audi Hungária Motor új győri üzemének csütörtöki meg­nyitásakor jelezte, hogy a kor­mány már idén egy olyan új be­ruházásösztönző törvényt akar az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a jelenlegitől teljesen el­térő módszerekkel próbálja meg a külföldi cégeket magyarorszá­gi beruházásokra buzdítani. Gazdasági szakértők szerint el­sősorban a befektetések jelenle­ginél kedvezőbb környezetével lehet pótolni a megszűnő adó­­kedvezmények vonzó hatását. A kormánynak rendkívül kicsi a mozgástere a külföldi beruházá­sok ösztönzésére - véli Hegedűs Miklós, a GKI vezető munkatár­sa. A költségvetés jelentős hiánya miatt ugyanis akár adókedvezmé­nyeket, akár más költségekkel já­ró támogatásokat csak viszonylag szerény mértékben nyújthat a kormány a külföldi vállalkozók­nak. Ellenkező esetben ugyanis nem lesz képes az unió elvárásai­nak megfelelő mértékűre csök­kenteni a költségvetési deficitet. Az adókedvezmények meg­szűnése után is van mód a külföl­di cégek magyarországi beruhá­zásainak ösztönzésére. Elsősor­ban az infrastruktúra fejlesztésé­vel, a közművesítés költségeinek átvállalásával, valamint az alkal­mazottak átképzési költségeiben való részvállalással lehet eredmé­nyeket elérni. A kutató szerint azonban mindezek nem tudják el­lensúlyozni az adókedvezmények formájában nyújtott támogatást. Ennek pontos megállapítása a szakértő szerint lehetetlen, mert azt sem tudjuk, mekkora adóbe­vételtől esik el a költségvetés az adókedvezmények miatt, és a más támogatási lehetőségek érté­ke és hatása sem számítható ki. Sokkal derűlátóbban vélekedik Bácskai Tamás közgazdászpro­fesszor. Szerinte a természetben nyújtott támogatások ugyan­olyan mértékű ösztönző erőt je­lenthetnek, mint most az adóked­vezmények. A professzor szerint ugyanis az adókedvezmény az első években csak látszólagos, mert az új beruházások az első 3- 4 évben többnyire veszteségesek, és a befektetés csak több év után kezd nyereséget termelni. Emel­lett a vállalkozás elindulásakor adott telek-, épület-, közművesí­­tési, infrastrukturális fejlesztési, valamint az átképzési költségek egy részének átvállalása már csak korai időpontja miatt is érté­kesebb, mint a később érvénye­síthető adókedvezmény. A befektetői környezet jelen­leginél kedvezőbbé változtatása az anyagi juttatásoknál sokkal ösztönzőbb lenne a külföldi cé­gek számára - véli Hegedűs Miklós. Szerinte ugyanis legin­kább az adminisztratív és bürok­­ratív akadályok lebontása segít­hetné a külföldi működő tőke Magyarországra történő beáram­lását. A kutató szerint már az is kedvező hatást gyakorolna a kül­földi cégek döntéshozóira, ha a politikai vezetés a korábbi inga­dozó magatartás helyett eltökélt­séget mutatna, és a befektetők számára kiszámítható, átlátható és kedvező körülmények megte­remtésére törekedne. E célok megvalósulása pedig a multina­cionális cégeknél kisebb társasá­gok számára jelentene óriási le­hetőséget. A szakember szerint nem csak elvi, de anyagi segítséget is jelen­tene a külföldi és belföldi vállal­kozások számára, ha bizonyos számviteli előírások az eszközök értékének a jelenleginél gyorsabb leírását tennék lehetővé. Szintén minden vállalkozásra kedvezően hatna a munkaerő terheinek csök­kentése. A társasági adó kulcsá­nak csökkentése viszont szerény eredményt hozna. Mivel most is a legalacsonyabb uniós adókul­csokhoz hasonló mértékű, mér­séklésének nagyon korlátozott lehetősége van. NÉPSZAVA Romló gazdasági egyensúly NÉPSZAVA-információ A fejlett országok első félévi tel­jesítménye és az elmúlt néhány hónap tőzsdei folyamatai alapján - a GKI és a Kereskedelmi és Hi­telbank közös előrejelzése szerint - az előzetes várakozásokhoz ké­pest a reméltnél rosszabb világ­­gazdasági környezetre számíthat Magyarország. A vizsgálat szerint az ipari ter­melés stagnál, amely a júniusi emelkedéssel együtt is az első fél­évben csak kismértékben haladta meg az előző év első hat hónapjá­ban jegyzett adatokat. Az ipari exportnövekedés 3 százalékos volt, a kivitel nagyobb részét adó ipari vámszabadterületeken azon­ban némileg visszaesett. Az ipari export növekedése is részben a - júniusra jószerivel megszűnt - vi­deojáték-gyártásnak volt betud­ható. A belföldi ipari értékesítés egy helyben topogott az év első hat hónapjában. A szakemberek megállapítot­ták, hogy a választás évében emelkedett a lakosság jövedelme. A versenyszférában az első félév­ben 14,2 százalékkal, a költség­­vetési területeken ennél is na­gyobb mértékben, 28,7 százalék­kal növekedtek a jövedelmek. A reálkeresetek január és június kö­zött 11,3 százalékkal haladták meg az előző év hasonló idősza­kában mért adatokat, és a szak­emberek éves szinten is ezt az ér­téket várják. A keresetkiáramlásnak tulajdo­nítható a kiskereskedelmi forga­lom 12,5 százalékos megugrása. Kiemelkedett a gépkocsi-forgal­mazás ebből a mezőnyből, hiszen idén hat hónap alatt egyharmad­­dal töb­b autót értékesítettek, mint egy évvel korábban. Ezzel párhu­zamosan viszont nem növekedett számottevően a lakosság megta­karítási hajlandósága, ami a hitel, és különösen az ingatlanhitelek iránti rendkívüli érdeklődéssel magyarázható. Az inflációs ráta eddig ala­­csony volt, ám a dohány jövedéki adójának emelése és a növekvő kereslet miatt felgyorsulhat a pénzromlás. Júliusban 0,3 száza­lékkal több munkanélkülit tartot­tak nyilván, mint tavaly, s az ipar­­­ban 2,1 százalékkal kevesebb embert foglalkoztattak az előző év hasonló időszakához képest. Svájci a balatoni bor mestere Svájci borász nyerte el az idén a balatoni borok mestere címet, a három legjobb bor olaszrizling­­ből készült, s az egyik nagydíjas badacsonyi aszú. A nyertes, Tho­mas Burchalter a kéthelyi Öreg­­baglas Rt. tulajdonosának a fia, a dél-balatoni történelmi bőrerdé­iben tevékenykedő társaság főbo­rásza. A Balatoni Szövetség által meghirdetett borversenyt pénte­ken tartották meg Aszófőn, a ve­télkedőn az öt balatoni történelmi borvidéken tevékenykedő boros­gazdák, pincészetek közül 58 vett részt 148 borával. Az idei balato­ni borverseny egyik érdekessége, hogy a tóparti szőlők legkedvel­tebb fehér szőlőfajtájából, az olaszrizlingből készült a legjobb három bor. Mind a három nagy aranyérmes olaszrizling kései szüretelésű szőlőből készült, ter­mészetes csemegebor. Fél százalékkal nőtt a BÚX MTI-információ A Budapesti Értéktőzsde hivata­los részvényindexe, a BUX az el­múlt héten 0,51 százalékkal erő­södött, pénteken 7665 ponton zárt. A részvénypiac forgalma 30,32 milliárd forintot ért el, szemben az előző héten regiszt­rált 26,51 milliárd forinttal. A részvénypiac összforgalmából az OTP 26,4 százalékkal, a Mol 25,8 százalékkal, a Richter 21,7 száza­lékkal, a Matáv 20,2 százalékkal részesedett. A vezető részvények közül a Richter és a Mol nyere­séggel zárta a hetet, a Matáv és az OTP viszont veszített értékéből. Legtöbbet a Richter erősö­dött, amelynek árfolyama 6,9 százalékkal 13 465 forintra nőtt. A Mol 1,6 százalékkal 5320 fo­rintra emelkedett. Az OTP árfo­lyama 2 százalékkal 2210 fo­rintra, a Matávé 1,2 százalékkal 830 forintra csökkent. A Richter a héten aláírta a lengyel Polfa gyógyszergyár megvételéről szóló szerződést. Szakértők sze­rint az akvizíciót kedvezően ítélte meg a piac, és a jelek sze­rint az utóbbi hetekben elszen­vedett nagy veszteségek után a papír kikerült a gödörből. A Mal október 11 -re rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen az igazgatóság felhatalmazást kér az alaptőke zártkörű felemelésére. A napirenden igazgatósági és fel­ügyelőbizottsági tagok visszahívá­sa és választása is szerepel. Her­nádi Zsolt elnök-vezérigazgató a Népszabadságnak adott interjújá­­ban úgy nyilatkozott: nem vár vál­tozást a Mal felső vezetésében, szerinte ő és Mosonyi György­ ve­zérigazgató is a helyén marad. A kisebb forgalmú papírok kö­zül az Egis kismértékben, 0,8 százalékkal erősödött, 12 600 forintra nőtt az ára. Tovább emelkedett a Rába, a társaság részvényei 1230 forintot értek a hét utolsó kereskedési napján, ami 5,1 százalékos drágulás. A másik járműgyártó, a NABI ár­folyama 0,9 százalékkal 4000 forintra nőtt.

Next