Népszava, 2002. október (130. évfolyam, 229–254. sz.)
2002-10-01 / 229. szám
ÁRA: 89 FORINT A vezető részvények napi mozgása: Matáv 751 Ft Bp -2,47% Mal 5 275 Ft Bp -0,57% OTP 2 020 Ft -3,12% Richter 11 705 Ft -1,18% TVK 4 515 Ft O -1,85% BUX 7102,69 pBp -1,81% Tőzsdehírek tornái ALAPÍTVA 1873-BAN 130. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 2002. OKTÓBER 1., KEDD 1 . www.nepszava.hu Újabb haladék az egészségügynek Mától már egyetlen hazai kórház sem működhetne, még ideiglenes engedéllyel sem - legalábbis elvileg. Pillanatnyilag egyik intézmény sem felel meg azoknak a minimális előírásoknak, amelyek a szabályozás szerint a betegellátáshoz alapvetően szükségesek. 3. oldal 9 / IUCO / O / Változnak a titkosszolgálati múltról szóló törvények Több lényeges ponton megváltozik a két titkosszolgálati múlttal foglalkozó törvény, amennyiben a parlament támogatja a beterjesztett módosító indítványokat. E. oldal Kostunica csatát nyert, nem háborút „Nem hiszem, hogy a szerb elnökválasztás második fordulójában vereséget szenvednék” - nyilatkozta Vojiszlav Kostunica azután, hogy kihirdették az első felvonás nem hivatalos végeredményét. Kostunica a szavazatok 31,2 százalékát szerezte meg. 9. oldal Petrovics Emil helyzetképe a zene világnapján A túlkínálat, az értékorientáció hiánya, az állandó pénzhajszolás miatt elsikkadnak az igazán figyelemreméltó produkciók, a politika bárdolatlan, megkérdőjelezendő kulturális szerepvállalása és az elosztás aránytalanságai folyamatosan feszültségeket okoznak - véli Petrovics Emil. 13. oldal Éles versenyben a gyorséttermek Értesüléseink szerint a piacvezető McDonald’s is tárgyal az egykori Wendy’s gyorséttermek átvételéről. Alig egy évvel nagyra törő terveik bejelentését követően ugyanis augusztusban csendben kivonult Magyarországról az amerikai érdekeltségű cég. Ezzel négyre szűkült az egyre kiélezettebb versenynek helyet adó hazai gyorsétterempiac szereplőinek száma. Elsőként a Burger King tette rá a kezeit az amerikai étteremlánc egyik frekventált helyen felszabadult éttermére. Cikkünk a 4. oldalon Hatszázezer személyt érint a közalkalmazotti béremelés Mától a számlákon a pénz A közalkalmazotti béremeléshez szükséges összegeket minden költségvetési intézménynek átutalta a kormányzat. Az elosztás mikéntjéről minden érintett ágazatban külön végrehajtási megállapodás született, ami azt is jelenti, hogy az 50 százalékos emelés nem minden esetben éri el az 50 százalékot. Amennyiben az eddig átutalt összeg nem elegendő, utólagos korrekciók során lehet igényelni kiegészítést. NÉPSZAVA-összeállítás A közalkalmazotti béremelés teljes költségét a kormányzat átutalta az intézményfenntartóknak, jogszabályi kötöttségek biztosítják, hogy ez az összeg csak béremelésre fordítható. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendkívüli munkaügyi ellenőrzést rendelt el annak érdekében, hogy az intézményfenntartók betartsák a törvényi előírást. A közalkalmazotti béremelés 600 ezer személyt érint, végrehajtásához 420 milliárd forint szükséges - nyilatkozta a Népszavának Vadász János közszolgálati kormánymegbízott. Október ötödikén, néhány kivétellel, mindenhol utalható már az emelt bér. Vadász szerint helyi szinten néhány fideszes önkormányzat megpróbálja akadályozni a kifizetéseket. A közszolgálati kormánymegbízott olyan esetről is tud, amikor a korábbi bérfejlesztéseket visszavonták, de ezeket igyekeznek rendezni. Az 50 százalékos béremelési keretet az érintett intézmények által megadott létszám- és béradatok alapján határozták meg. A költségvetési módosításba beépített közalkalmazotti béremelés kifizetésére minden érintett ágazatban megszületett a végrehajtási megállapodás. E megállapodás meghatározza a bérnövekmény elosztásának szempontjait. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az intézményi vezetőknek kell gondoskodniuk arról, hogy a bérre fordítható keretből valamennyi közalkalmazott elérje az új bértábla által megszabott fizetési határokat, differenciálásra pedig csak a megmaradó összeget lehet felhasználni. Folytatás a 3. oldalon Október ötödikétől már minden közalkalmazottat foglalkoztató intézményben átutalható a bér, a munkavállalók tehát napokon belül hozzájuthatnak megemelt keresetükhöz Demecs Zsolt felvétele Áfa tankönyvekre, gyógyszerekre A változás leginkább a nyugdíjasok terheit növelné tovább Az európai uniós csatlakozással párhuzamosan megszűnik hazánkban a gyógyszerek és a tankönyvek jelenlegi áfamentessége, amely különösen a már úgyis nehéz helyzetben lévő nyugdíjasokat érinti érzékenyen. A gyakran nélkülözhetetlen gyógykészítmények aránya ugyanis e társadalmi csoport esetében a legnagyobb a mindennapos fogyasztási cikkek között. Farkas Barbara NÉPSZAVA Az európai uniós csatlakozással párhuzamosan, 2004. január elsejétől a tankönyvek és gyógyszerek árainál a jelenlegi nulla százalékról öt százalékra emelkedik az áfatartalom, ám ez összességében nem érinti érzékenyen a lakossági kiadásokat - mutatnak rá a szakemberek. A fogyasztói árindexkosárban ugyanis a tankönyvek 0,3, a gyógyszerek 2,1 százalékos súllyal szerepelnek, így esetükben az ötszázalékos drágulás aligha növeli jelentősen az inflációt. A nyugdíjasoknak ennél mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk, hiszen az összfogyasztáson belül esetükben 4,9 százalékra rúg a gyógyszerkiadások aránya. Az egyes családokat természetesen különbözőképpen érintheti majd az adóemelés, hiszen a tartós gyógyszerfogyasztóknál ez a változás 1-2 ezer forintos drágulást is jelenthet. Míg a tankönyvek esetében az EU-harmonizációs lépés mintegy 600-700 forinttal emelheti az egy gyermek után kifizetett összeget. Ennek persze alapfeltétele, hogy a többi kiadások, azaz a szerzők, a nyomdák, a könyvterjesztők költségei, illetve a gyógyszerárak változatlanok maradjanak 2003 végéig. A versenyhelyzet következtében az ötszázalékos áfatartalom bevezetése nem feltétlenül jelent ötszázalékos drágulást, ám mint Hegedűs Miklós, a GKI vezető munkatársa rámutatott: az eddigi gyakorlat szerint a központi költségvetési növeléssel párhuzamosan emelkednek az árak is. Ráadásul az ezen terméket vásárlók magánszemélyek, tehát az áfatartalmat nem is tudják visszaigényelni - tette hozzá. Folytatás a 4. oldalon ONLINE PARLAMENT - ahol a képviselők sosem hagyják abba... Előleg az uniótól a belépő országoknak A tagállamok elfogadták azt az alapelvet, hogy a belépő országok a csatlakozás évében nem válhatnak az Európai Unió nettó befizetőivé. A Tizenötök már csak a pénzügyi támogatás, illetve ellentételezés formájáról, és nem a szükségességéről vitatkoznak - derült ki a külügyminiszterek hétfői tanácskozásán. Halmai Katalin (Brüsszel) NÉPSZAVA A tagállamok egyetértettek abban az alapelvben, hogy a belépő országok a taggá válás évében nem válhatnak nettó befizetővé, vagyis a közös kasszából többet kell kapniuk, mint amennyit oda befizetnek. A Tizenötök egységesen támogatják azt a javaslatot, hogy az új tagok költségvetési pozícióját már az első évben javítani kell, ennek módjáról azonban még vitatkoznak Brüszszelben. Egyelőre három előterjesztés fekszik az asztalon, ezek mindegyike a regionális fejlesztésekre szánt pénzek folyósításának felgyorsítását szorgalmazza. (A nettó befizetővé válás „réme" azért fenyeget néhány majdani tagállamot, mert az uniós pénzek odaítélése és tényleges kiutalása között egy vagy több év is eltelhet.) Az unió soros dán elnöksége azt javasolja, hogy az új tagok 2004-ben kapják meg a környezetvédelmi és közlekedési beruházásokra szóló, úgynevezett kohéziós támogatások az évre megítélt összegének 4 százalékát. (Számítások szerint ez körülbelül százmillió euró pluszpénzt jelentene tíz ország számára.) A javaslat legfőbb ellenzői a hírek szerint az unió kohéziós alapjának haszonélvezői: Írország, Görögország, Portugália és Spanyolország. A négyek saját tapasztalataikra hivatkozva azzal érvelnek, hogy a friss belépők nincsenek felkészülve a Brüsszelből érkező támogatás előírásszerű elköltésére. Folytatás a 8. oldalon Jövő hétfőn új pályázat a köztévé elnöki posztjára Lakos Nóra NÉPSZAVA Nem választották meg Baló Györgyöt a Magyar Televízió elnökének az MTV Közalapítvány civil kurátorai, noha a pártok delegáltjaiból álló elnökségtől megkapta a szükséges kétharmados támogatást, így továbbra is Ragáts Imre jelenlegi ügyvezető alelnök irányíthatja a köztévét. A tegnapi szavazáson a kuratórium elnökségétől Baló György hat szavazatot kapott, Friderikusz Sándor viszont csak négyet, de ugyancsak négy voksot szerzett Siklósi Beatrix. Friderikusz esélyeit vélhetően rontotta, hogy a múlt héten nyilvánosságra került Lendvai Ildikótól, az MSZP frakcióvezetőjétől kapott hangüzenete, amelyben maga és Medgyessy Péter nevében is támogatásáról biztosította az MTV elnöki pályázata kapcsán. Ugyanakkor Siklósi meglepően jó szereplését magyarázhatja, hogy a huszonegy társadalmi kurátor közül négyen még a szavazás előtt levelet juttattak el az elnökséghez és ebben leszögezik, hogy „megismerve a pályázók terveit, Siklósi Beatrixet tartják a legalkalmasabbnak", így arra kérik az elnökséget, hogy őt jelöljék szavazásra, különben nem választanak elnököt. Folytatás a 2. oldalon A civil kurátorok jó előre közölték, hogy csak Siklósit fogadják el a köztévé élére I