Népszava, 2003. január (131. évfolyam, 1-26. sz.)
2003-01-08 / 6. szám
2 2003. JANUÁR 8., SZERDA RÖVIDEN Tizennégy vagyonnyilatkozat Tizennégy parlamenti képviselő már leadta vagyonnyilatkozatát az Országgyűlés mentelmi bizottságánál - közölte Géczi József Alajos (MSZP) kedden. A testület elnöke elmondta: a képviselőknek minden év január 31-ig kell benyújtaniuk vagyonnyilatkozataikat. Jelezte: az előző évvel ellentétben, amikor az első napokban szinte senki nem nyújtotta be vagyonbevallását, ebben az esztendőben január 6- án, hétfőn már tizenegyen és kedd délutánig még hárman leadták a dokumentumot. A törvény szerint az a képviselő, aki nem tesz eleget kötelezettségének, addig nem gyakorolhatja képviselői jogait és nem részesülhet tiszteletdíjban, amíg nem nyújtja be vagyonnyilatkozatát. Thürmer Gyula Kubába utazik Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke január második felében küldöttség élén hivatalos látogatást tesz Kubában - közölte a párt sajtóirodája. A politikus a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívásának tesz eleget. Thürmer találkozik a Kubai Kommunista Párt illetékes vezetőivel, üzletemberekkel, valamint közéleti személyiségekkel. Borbély Zoltán az LÜ szóvivője Borbély Zoltánt bízta meg egyelőre egy hónapos időtartamra Polt Péter legfőbb ügyész a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivői feladataival. Borbély a Fővárosi Főügyészség szóvivői feladatait továbbra is ellátja. Az újságírói, tévés gyakorlattal rendelkező sajtófelelős ezenkívül ügyészként, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanáraként is dolgozik. Figyelő: új főszerkesztő Martin József Péter lesz a Figyelő című gazdasági és üzleti hetilap főszerkesztője - értesült sajtópiaci forrásokból kedden az MTI. A váltásra az információ szerint ez év februárjában kerülhet sor. Az értesülést az orgánumot kiadó Sanoma Budapest Kiadói Rt. illetékesei is megerősítették. Az újságot jelenleg főszerkesztőként jegyző Merényi Miklós távozásáról december elején jelentek meg lapinformációk, amelyek szerint a jelenlegi vezető a Sanoma-lapcsoportot is elhagyja. BELEÜLD A tavaszi ülésszakban a parlamentnek a kormány törvényalkotási programja szerint negyvennyolc törvényjavaslatról kell döntenie, melynek több mint a fele az európai uniós csatlakozással van összefüggésben. A csatlakozás után gyakran több képviselő is a nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatt távol lesz, az pedig valószínűleg január végén dől majd el, hogy az Országgyűlés februártól milyen ülésezési rendben fog dolgozni. Arató Judit NÉPSZAVA A kormány jövő évi törvényalkotási programjának kialakításában jelentős szerepet játszottak az európai uniós csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációs célú feladatok. A 2003. február tizenegyedikétől június végéig terjedő időszakban a kabinet tervei szerint negyvennyolc törvényt kell elfogadnia az Országgyűlésnek és ezeken kívül három törvényjavaslatot kell tárgyalnia. A csatlakozás után a hazai parlamentből gyakran több képviselő is hiányozni fog a nemzetközi kötelezettségek miatt - amilyenek például a Európa Parlament (EP) plenáris ülései, az EP bizottsági ülései. Olyan hét is lesz, amikor negyven képviselő nem tud majd részt venni a magyar parlament munkájában. Az, hogy az Országgyűlés milyen módon fog a tavaszi ülésszakban tárgyalni, még nem dőlt el, a kormánypártok a heti ülésezési rend mellett vannak, az ellenzék kéthetente is hajlandó lenne ülésezni, de a tervezhetőség mindkét oldal számára fontos szempont. Emiatt a frakciók január végén egyeztetést tartanak, és célul tűzték ki a házszabály e téren való módosítását. Az elfogadandó törvényjavaslatok közül huszonhat jogharmonizációs célú vagy jogharmonizációs célú is. Ezek közül márciusban kerül a T. Ház elé többek között az európai parlamenti képviselők választására vonatkozó részletes szabályozás tervezete, a Munka törvénykönyvének újabb módosítása, a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényjavaslat. Az agrárpiaci rendtartásról, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvények ugyancsak módosításra várnak. Áprilisban dönt a Tisztelt Ház az államtitokról és a szolgálati titokról, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény jogharmonizációs célú módosításáról, valamint a gazdasági társaságokról és a cégnyilvántartásról, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és a kereskedelmi képviseletről szóló törvények jogharmonizációs célú módosításáról is. Májusban sem maradnak a képviselők a csatlakozáshoz szükséges törvényalkotási feladatok híján. Ekkor kell ugyanis dönteniük egyebek mellett a közbeszerzésekről, a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslatok sorsáról. Módosítják a szerzői jogi törvényt is. A nyár utolsó ülésezési hónapjában kerülnek a parlament elé az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggő alkotmánymódosításból következő egyes törvénymódosításokról szóló, a jogalkotásról, az esélyegyenlőségről, a polgári perrendtartásról szóló jogharmonizációs célú törvényjavaslatok. Júniusban kell a képviselőknek dönteni négy olyan törvényről, melyek nemzetközi kötelezettségek teljesítésével függnek össze. Ezek között kerül majd sor az alkotmány további módosítására is. Az európai integrációval kapcsolatos feladatokon kívül egyéb munkájuk is lesz a képviselőknek. Februárban a még az őszi ülésszakban megkezdett, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslatról kell szavazniuk. Tavasszal az egészségügyi szolgáltatások, a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele, az Országos Területrendezési Terv, a kedvezménytörvény, a köztisztviselői jogállásról szóló törvény, a közoktatási és a felsőoktatási törvény is az Országgyűlés elé kerül. Júniusban pedig a polgári szolgálatról, az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásáról, valamint a jogi segítségnyújtásról szóló törvényjavaslatokról döntenek a honatyák. Júniusig negyvennyolc törvényjavaslatról kell dönteniük a honatyáknak A tavaszi ülésszakon az alkotmányt ismét módosítani fogja az Országgyűlés Egyelőre nem dőlt el az Országgyűlés tárgyalási rendje Avatás fél évszázad után Köves Slomó személyében - több mint fél évszázad után - ismét ortodox rabbit avattak Magyarországon; a keddi, budapesti ünnepségen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök. Az eseményt Medgyessy Péter miniszterelnök levélben üdvözölte. A szertartást Mordecháj Elijáhu izraeli főrabbi vezette a VI. kerületi, Vasvári Pál utcai zsinagógában. Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója arra kérte az új rabbit, hogy segítse a zsidóság szellemi felemelkedését. Az 1979-es születésű Köves Slomó a harmadik ortodox rabbi - Oberländer Báruch és Hoffmann Áron mellett - Magyarországon Demecs Zsolt felvétele Baloldali romák Farkasék ellen A kisebbségi ombudsman a németkézi ügy miatt bepanaszolja az ügyészséget Rendszerváltásra készülnek az Országos Cigány Önkormányzatban (OCÖ). Három baloldali szervezet Roma Koalíció néven összefogott, hogy leváltsa az önkormányzatot 8 éve vezető, Farkas Flórián irányította Lungo Dromot (LD). A szombati választáson mindkét fél a saját győzelmét várja. Közben a kisebbségi ombudsman panaszt nyújt be az ügyészségi határozat ellen, amely megtagadta a nyomozást a németkézi házrombolás ügyében. Besenyei Zsolt NÉPSZAVA A december végén alakult Demokratikus Roma Koalíció szándékai szerint a jövőben Kolompár Orbán lenne az OCÖ ügyvezető elnöke, Horváth Aladár és Kövesi Vilmos pedig az elnöki és az általános alelnöki funkciót osztaná fel egymás között, attól függően, hogy melyikük kap több szavazatot az önkormányzat szombati választásán. Ebben a felállásban Kolompár a szakmaioperatív munkát irányítaná, a másik két politikus pedig a cigányság politikai képviseletét látná el, de csak akkor, ha a koalíció szombaton több elektori szavazatot kap, mint az LD. Horváth szerint erre jó esélyük van: többséget szerezhetnek, és ezzel átvehetik a cigány önkormányzat irányítását a Lungo Dromtól. A Polgárjogi Alapítvány vezetője lapunknak elmondta: a megyei választási gyűlések alapján mintegy 60 százalékra becsüli a koalíció támogatóit és 40-re az LD-ét. A koalíciót három cigány tömörülés, a Magyarországi Cigány Szervezetek Fóruma, a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége és a Magyarországi Roma Parlament hozta létre december végén azzal a céllal, hogy közös listát állítsanak a január 11-i elektori gyűlésre, amelyen az 53 önkormányzati hely sorsa dől el. Horváth elmondta: a koalíció szociáldemokrata és baloldali liberális elvek mentén jött létre Farkas Flórián leváltására, akinek szervezete a parlamenti jobboldallal ápol jó kapcsolatokat. A polgárjogi vezető jóléti rendszerváltást tart szükségesnek a cigányság életében is. Mint Horváth elmondta, a koalíció nem a Lungo Drom, csak a Farkas-féle vezetés ellen küzd. Szerinte a Lungo Drom alapszervezeteibe tömörült helyi romák is áldozatául estek a politikai vezetésnek. Farkast Flóriánt lapunknak nem sikerült elérnie. Alelnöke, Osztojkán Béla azonban a Lungo Drom győzelmében bízik. Szintén a megyei gyűlésekre hivatkozva állítja, a 4600-ból 1500 saját elektorral rendelkeznek, és a reményei szerint a függetlenek közül elegendőt tudnak majd megnyerni szombaton. Osztojkán nagy hibának tartja, hogy a koalíció a politikai spektrum mentén osztaná fel a kisebbségi politikát is, szerinte nincsenek jobb- vagy baloldali cigányok. Az alelnök úgy véli, egy kisebbségi önkormányzatnak mindig kormány közeli politikát kell folytatnia, ám károsnak tartja, ha a kormányzat beleavatkozik az önkormányzat életébe. Az OCÖ-választás kapcsán erős kormányzati nyomást éreznek, de mint mondta, a cigányok nem hagyják magukat befolyásolni. * Panaszt nyújt be a kisebbségi ombudsman a szekszárdi ügyészség határozata miatt, amiért az megtagadta a nyomozást Németkér volt polgármestere és a képviselő-testület tagjai ellen, akiket tavaly az ombudsman jelentett fel egy roma család házának megrongálása kapcsán. Kaltenbach Jenő nem ért egyet az ügyészséggel. Szerinte fennáll a hivatali visszaélés, mivel a polgármester visszavásárolta a Paks melletti Bedőtanyáról a faluba költöző család házát, amit azután helybéli romáknak ingyen engedett át. Az ügyészség nem talált adatot a szándékosságra, az ombudsman viszont nehezen tudja elképzelni, hogy a polgármester hivatali kötelességei közé tartozik magáningatlanok adásvételének intézése. Kaltenbach lapunknak úgy nyilatkozott: hajlandó megváltoztatni a véleményét, ha valaki megmutatja neki az említett tevékenységekre utaló törvényi helyeket. NÉPSZAVA Bíróság elé állítják a harapós tüntetőt Pungor András NÉPSZAVA Hivatalos személy elleni erőszak bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt az V-XIII. Kerületi Ügyészség vádat emelt az egyik Erzsébet hídi tüntető ellen. Az ügyészség D. Mártonra halmazati büntetésként felfüggesztett börtönbüntetést kér a bíróságtól. Mint ismert, július 4-én a választási szavazatok újraszámlálását követelő Lelkiismeret ’88 csoport eltorlaszolta az Erzsébet hidat, megbénítva ezzel a főváros közlekedését. Az engedély nélküli tüntetőket kommandósok szorították le a hídról. Az előállított demonstrálók közül két hídfoglaló pénzbírságot kapott, két tüntetővel szemben pedig bizonyíték hiányában még júliusban megszüntették az eljárást. A Budapesti Rendőr-főkapitányság annak idején 53 szabálysértési eljárást indított az ügyben. Közülük 23 embert az Erzsébet hídról állítottak elő, a többiek pedig kezdetben a Kossuth téren, majd a Belváros több pontján tüntettek, őrizetbe viszont egyiküket sem vették. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője elmondta: D. Mártont a többi tüntetővel együtt a híd elhagyására szólították fel a rendőrök. A vád szerint a férfi azonban erre nem volt hajlandó, szembefordult a rendőrségi sorfallal, rángatta őket, akadályozta a munkájukat. A rendőrök D. Mártont a földre teperték, hogy megbilincseljék, de a vádlott a rendőrök felé rúgott és az egyik törzsőrmester karjába bele is harapott. A rendőr nyolc napon belüli sérülést szenvedett. Bizakodnak a Heti Válasz szerkesztői Várhatóan a jövő héten vitatja meg további működésének kereteit a Heti Válasz című lapot is kiadó Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány kuratóriuma. Elképzelhető, hogy a jelentősen csökkentett támogatás következtében kénytelenek lesznek megszüntetni a jobboldali hetilapot. A Népszava úgy tudja, a szerkesztőség egyelőre bizakodik és szóba sem kerül a Heti Válasz megszüntetése. Az ez évi költségvetés ötvenmillió forint állami támogatást nyújt, ami a tavalyi keret alig egytizedét biztosítja a lap megjelentetése mellett más tevékenységet is folytató közalapítványnak. A kuratóriumnak tehát döntenie kell, hogy mi az, amire továbbra is pénzt kívánnak fordítani. A közalapítvány ugyanis nemcsak a Heti Válasz kiadását, de a gondola.hu internetes újságot, a Válasz Könyvkiadót és a Kölcsey Intézetet éppúgy működteti, mint ahogyan további, tíznél több orgánumot is jelentős összeggel támogat. Tavaly a Heti Válasz több mint százmillió forintos veszteséget produkált, annak ellenére, hogy a lapot jelenleg is harmincezernél többen vásárolják. A Népszava úgy értesült, a harmadik évfolyamát megkezdő szerkesztőségben egyelőre alapvetően mindenki bizakodik. Korábban felmerült, hogy a jelenlegi kormányzat szeretné megszüntetné a Heti Válasz közpénzekből való támogatását és jelképes összegért átadná a lap kiadási jogát és eszközállományát a szerkesztőségnek. Úgy tudjuk, a Heti Válasz mindeddig több százmillió forintból gazdálkodhatott, a kormányzat pedig nem látta, illetve nem látja indokoltnak, hogy az adófizetők pénzét ilyen kiadásokra fordítsák. Felmerült ugyanakkor az is, hogy esetleg átalakítják a közalapítvány kuratóriumát, amely vélhetően befolyásolta volna a hetilap hangütését. - Mindig is bizakodó voltam, most is az vagyok. Igazságtalan lenne, ha egy ilyen értékes vállalkozás, mint a Heti Válasz, eltűnne a semmibe - nyilatkozta lapunknak Elek István főszerkesztő. A lap vezetője tavaly decemberben levélben fordult a kormánytagokhoz és parlamenti képviselőkhöz, kérve, ne csökkentsék tizedére a közalapítvány állami támogatását, ám a kormánytöbbség leszavazta ezeket a módosító indítványokat.