Népszava, 2003. február (131. évfolyam, 27-50. sz.)
2003-02-01 / 27. szám
2 2003. FEBRUÁR 1., SZOMBAT BELFÖLD RÖVIDEN Apad a reformátusok lélekszáma_________ Amint a nemzet, a reformátusok lélekszáma is apad - mutatott rá beszédében a Tiszántúli Református Egyházkerület új főgondnoka, Virágh Pál. Az egyházkerület kilenc egyházmegye 400 gyülekezete, valamint a kerület oktatási, szociális és egészségügyi intézményei képviselőinek részvételével tartotta meg alakuló közgyűlését a debreceni Nagytemplomban. Megerősítették posztján Bölcskei Gusztávot, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökét, Nagy László lelkészt és Arday András világi főjegyzőt. Milliárdok a lakásprogramra Lamperth Mónika belügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján közölte: a kormány csakúgy, mint tavaly, az idén is folytatja a Széchenyi-terv lakásprogramját, amelyhez az elmúlt évinél 10 százalékkal több, összességében 140 milliárd forint támogatást nyújt. A fenti kereten belül 2 milliárd forint áll rendelkezésre a panelrehabilitációra, 10 milliárd forint pedig bérlakásépítésre. A következő három évben együttesen csaknem 70 milliárd forint támogatással 12-13 ezer bérlakás épülhet - mondta Lamperth. Másik fővárosi javaslatot kér a Fidesz—MKDSZ______ A fővárosi kerületi önkormányzatok polgári frakciói kezdeményezik, hogy a városvezetés vonja vissza forrásmegosztási tervezetét, és a kerületek bevonásával és egyetértésével készüljön új javaslat - mondta Jenik Péter, a fővárosi közgyűlés Fidesz- MKDSZ képviselőcsoportjának sajtófőnöke. A polgári frakciók vezetői javasolják, hogy az új forrásmegosztási tervezet teljes mértékben biztosítsa mind a kerületek, mind a főváros számára a közalkalmazottak és a köztisztviselők megemelt bérének kifizetéséhez szükséges fedezetet. Orbán még nem döntött Kérik, hogy legyen elnök, de csak később ad választ A volt miniszterelnök még nem döntötte el, elfogadja-e a Fidesz- MPP elnökségének a felkérését, hogy első számú vezetőként irányítsa a nagyobbik ellenzéki pártot. Orbán Viktor korábban január végére, február elejére ígérte, hogy határoz a kérdésben. Azóta levelekkel bombázzák a jobboldali értelmiségiek, szinte követelve, hogy engedjen a felkérésnek. Besenyei Zsolt NÉPSZAVA Doncsev András, Orbán sajtótitkára szerint a volt kormányfő csak akkor dönt, ha meggyőződött arról, hogy a Fideszben többségében vannak azok az erők, melyek változást akarnak a pártban. Mint arról beszámoltunk, a Fidesz elnökségének normafai ülésén határoztak a párt szervezeti átalakításáról és a taglétszám növeléséről. Azóta Orbán Áder János ügyvezető alelnökkel és Kövér László választmányi elnökkel sorra járja a Fidesz megyei szervezeteit, hogy megvitassák az ezzel kapcsolatos véleményeket. Lapunknak névtelenül nyilatkozó fideszes politikusok az igenlő választ valószínűsítik, mondván, Orbán az első pillanatban lesöpörhette volna a felkérést, ha nem akarná elfogadni az elnöki posztot. Bár korábban szó volt arról, hogy Orbán jövő csütörtökön a Vigadóban jelenti be, hogy három év után visszatér-e a Fidesz élére, Révész Máriusz országgyűlési képviselő, Orbán szóvivője szerint valószínűbb, hogy csak egy héttel később, a párt február 11 -i elnökségi ülése után jelenti be a döntést a volt kormányfő. A Vigadóba Orbánt a Martonyi János volt külügyminiszter vezette Magyar Polgári Együttműködés Egyesület hívta meg, hogy értékelje a tavalyi évet és vázolja a következőre vonatkozó elképzeléseit. Az egykori miniszterelnök negyedik alkalommal mond beszédet a konzervatív egyesület felkérésére, korábban mint hivatalban lévő kormányfő tette ezt. A hétszáz helyre kiadott jegyeket napok alatt lefoglalták az egyesület tagjai, akik jelentkezési sorrendben, telefonos megrendeléssel juthattak az ingyenes belépőkhöz. Martonyi a polgári körök honlapján sajnálatát fejezi ki, hogy a „soha nem látott érdeklődés” miatt az Orbán által életre hívott körök képviselői közül csak azok kaphattak a jegyekből, akik segítették az MPEE munkáját, egyben kéri őket, hogy a beszéd idején ne a Vigadó körül csoportosuljanak, mert nincs területfoglalási engedélyük. Megkezdődött az Eu-kampány A napokban érkezik meg a háztartásokba az EU Kommunikációs Közalapítvány első levele. A küldeményt válaszkártyával látták el, amelyeken az állampolgárok kérhetnek további információkat az uniós csatlakozásról. Patay Gábor NÉPSZAVA Megkezdődött az európai uniós csatlakozással kapcsolatos kormányzati kampány. Ezekben a napokban érkezik meg ugyanis 3,8 millió háztartásba az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány levele a magyar EU- csatlakozásról. Palánkai Tibor, a kuratórium elnöke levelében arról ír, hogy a közelgő, április 12-i népszavazáson többről van szó, mint az Európai Unió bővítéséről, ez egyesülés Európa nyugati felével. „Hiszünk abban - írja Palánkai -, hogy a magyar nemzet csak az egyesült Európában, a világ legnagyobb és gazdaságilag legerősebb demokratikus közösségében lehet igazán sikeres és boldog... Ezt az európai jövőt akarta - pártállástól függetlenül - mindegyik magyar kormány a rendszerváltás óta.” A levélhez egy válaszkártya is csatlakozik, amely tartalmazza a címzett vonalkódját, ennek segítségével szortírozzák később a címzettet érdeklő témák tájékoztató anyagait. A családok tizenegy téma közül választhatnak, melyek között van általános tájékoztató az EU-ról, de az érdeklődők információkat kaphatnak az ország függetlenségét, az iskolát, a vállalkozást, a földet, az utazást, a forintot vagy a szociális biztonságot érintő kérdésekről is. A levél emellett felajánlja, hogy a címzett önkéntes aktivistaként segítse a közalapítvány munkáját. Másodszor is megbukhat az új ombudsmanról szili javaslat? NÉPSZAVA-információ Várhatóan az első fél évben már nem kerül a parlament elé a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat, melyet Szili Katalin és Hegyi Gyula szocialista képviselők nyújtottak be az Országgyűlésnek. A bizottságok előtt fekvő indítvánnyal - Illés Zoltán fideszes képviselő szerint - nagy valószínűséggel nem is foglalkozik majd a Ház. Illés - aki támogatja az indítványt - úgy véli, az ellenzéki és a kormánypárti frakciókban azok a jogászok dominálnak, akik inkább az erős állam eszméjében hisznek, s nem akarnak egy újabb, csak javaslattevő jogosítvánnyal felruházott ombudsmant. Tegnap a Közép-európai Egyetemen rendeztek nemzetközi konferenciát a kérdésről. A jelenlegi jogőrök sem támogatják az új intézmény létrehozását, mert - mint Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa korábban fogalmazott - nem lenne szerencsés „tovább szeletelni az emberi jogok tortáját”. A jogőrök szerint az új ombudsman feladatkörét ők is el tudják, tudták látni. A javaslat szerint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ellenőrizné a most felnövekvő nemzedék életéhez és egészségéhez szükséges természeti alapok megőrzését. Az új ombudsman felhívná a figyelmet a környezetkárosításokra, figyelmeztetné a hatóságokat, ha elmulasztják a környezetvédelmi intézkedéseket. Az új ombudsman nem csak környezetvédelmi biztos lenne, mivel - mint a leendő intézmény kidolgozói állítják - a jövő generációnak éppúgy érdeke a kulturális, nyelvi sokszínűség megismerésének lehetősége, mint az esőerdők fennmaradása. Zlinszky Jánossal (a képen balról), a Regionális Környezetvédelmi Központ főtanácsosával beszélget Hegyi Gyula (MSZP), a törvényjavaslat egyik beterjesztője a konferencián Cseke Csilla felvétele Boross a megyék önállóságát félti Patay Gábor NÉPSZAVA A megyék megmaradása mellett érvel, és a járási közigazgatási szervezetek visszaállítását javasolja az a levél, amelyet Boross Péter volt miniszterelnök fogalmazott meg. A Magyar Demokrata Fórum közelgő országos gyűlése számára készítette el memorandumát. Boross szerint az uniós régiók kialakítása szükségszerű ugyan, de nem jelentheti a történelmi gyökerű megyei rendszer elsorvasztását. A megyék védelmében született levelében így fogalmaz: „Az önkormányzatok, különösen a megyei önkormányzatok sajátos helyet foglaltak el a magyar államszerkezet kiépítésének ezeréves történelmében. Fenntartották közjogi értelemben a magyar államiságot és annak eszményét akkor is, amikor hagyományos értelemben vett országkeretek nem is voltak. Az évszázadok során kialakult magyar közjogi gondolkodásmód középpontjában a megyei autonómiák védelme állt, az idegen központosító hatalom centralizáló törekvéseivel szemben.” Boross szerint a kormányoldal részéről elhangzó elképzelésekkel szemben az MDF-nek fel kell emelnie a szavát. Ennek érdekében tiltakozásra szólít fel a megyék elsorvasztására vagy felszámolására utaló álláspontok ellen. 1 többség csatlakozáspárti A Szonda Ipsos és a Tárki felmérése után a Medián legújabb közvélemény-kutatása szintén az uniós csatlakozás csökkenő lakossági támogatottságát mutatja, de az igenek száma még így is magas. A januárban készített felmérés szerint ugyanakkor a csatlakozás kérdése egyre több embert foglalkoztat. A megkérdezettek zöme azonban attól tart, hogy a tagság előnyei és hátrányai nem egyformán érintik a társadalom különböző csoportjait. Simon Zoltán NÉPSZAVA A Medián 1200 felnőtt megkérdezésével végzett felmérése szerint az április 12-i népszavazáson való részvételi szándék hónapok óta csaknem változatlan, januárban a lakosság 64 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmegy voksolni. A biztosan távolmaradók aránya sem változott, 10 százalékos. Valamelyest nőtt azonban az EU-csatlakozás iránti figyelem, januárban már 83 százalék állította, hogy foglalkoztatja ez a téma, szemben a korábbi 79-cel. A belépésre voksolók azonban megfogyatkoztak: mind a teljes népesség, mind a biztos szavazók körében kevesebben szavaznának a csatlakozásra. Nyáron a teljes népesség 65, novemberben 69, míg januárban már csak 62 százaléka támogatta az unióba történő belépést. A csatlakozást elutasítók aránya ebben az időszakban 20-ról 24 százalékra nőtt. A biztos szavazók közül nyáron még 86, januárban csak 72 százalék mondott igent a belépésre, a nemmel szavazók aránya pedig 10-ről 20 százalékra emelkedett az év elejére. A felmérésből kiderül az is, hogy a Fidesz és az MSZP szavazói nyáron még egyforma arányban - 87 százalékban - a csatlakozást támogatták. Januárban a Fidesz szavazóinak már csak 69 százaléka szavazott volna igennel, de a szocialista hívek körében is 75 százalékra csökkent a támogatók aránya. Az adatok szerint az emberek többsége attól tart, hogy az uniós csatlakozás előnyei és hátrányai nem egyformán érintik a társadalom különböző csoportjait, különösen a kisvállalkozók, a mezőgazdaságban élők és a kétkezi munkások járhatnak majd roszszul. Ugyanakkor - a felmérés szerint - a fiatalok, a nagyvállalkozók és a diplomások inkább a csatlakozás előnyeit érzik majd. A Szonda Ipsos és a Tárki ebben a hónapban ugyancsak a támogatók táborának fogyatkozását mérte. Még így is jelentős azonban az EU-tagságot pártolók aránya: a teljes népesség körében a Szonda szerint 56, míg a Tárki adatai alapján 58 százalékos, tehát a lakosság többsége támogatja a csatlakozást. A magukat biztos szavazónak tartók körében a Szonda háromnegyedes, a Tárki pedig 71 százalékos támogatottságot mért. Az áprilisi népszavazás kimenetele így továbbra is egyértelműnek tűnik. Az adatok mégis azt mutatják, hogy négy évre visszamenőleg soha nem volt olyan alacsony a Magyarország európai uniós taggá válását támogatók aránya, mint most, három hónappal a belépésről kiírt népszavazást megelőzően. A csökkenés részben a csatlakozást ellenzők, részben a bizonytalanok arányának növekedéséből fakad. NÉPSZAVA Színvallásra kényszerítenék a jobboldal vezetőit Látványos mozgolódás és elhatárolódás érzékelhető az Orbán Viktor által életre hívott polgári körök egyik jelentős bázisában. Az öntevékeny csoportok számos tagja támadni kezdte a Fideszt, mivel állításuk szerint a politikai jobboldal vezetői nem állnak ki a polgári körök mellett, nem mutatnak nekik utat és korlátozzák a nemzeti oldal egységesítésének folyamatát. Szalay Tamás Lajos NÉPSZAVA Egy új, radikálisabb, tagságát illetően egyre nagyobb mag kezd kiválni a polgári körök csoportjából, hivatkozva arra, hogy a Fidesz és a polgári jobboldal nem áll kellő módon az öntevékeny csoportok mellé. A Polgárok a Hazáért Szövetség nevet viselő mag könnyen a Hajrá, Magyarország! mozgalom egyik vezető sejtje lehet, komoly konkurenciát jelentve ezzel az Orbán Viktor-féle Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek. A polgári körök egyik jelentős bázisa úgy véli, hogy a Fidesz nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy egységesítse a jobboldalt. Orbán Viktor eltűnt a közéletből, nem mutat utat, nem határoz meg konkrét irányt és feladatokat. Ezt Orbán feltehetően majd a vigadóbeli beszédében teszi meg, ahova egyébként a polgári körök jelentős része nem kapott meghívást. Az új sejt úgy érzi, ideje „mozdulni”, és ha már a jobboldal nem elég elszánt, ak_________ kor ők fognak összehangolt támadásokat intézni a kormány, illetve a baloldal ellen. Az új sejt tagjai „színvallásra” szólították fel a Fideszt és a jobboldal erőit, Orbán Viktort arra kérik, hogy álljon az élükre és közös erővel egyesítsék a nemzeti szavazókat. A markáns új csoport az utóbbi napokban többször is csalódottságának adott hangot a Fidesszel kapcsolatban, mivel úgy érzik, a párt több fontos kérdésben (iraki háború, Terror Háza, EU-csatlakozás) egyáltalán nem vagy túl későn és nem elég markánsan foglalt állást. Úgy érzik, a Fidesz több fontos kérdésben nem foglalt állást Lomnici ismét kéri a Kúriát MTI-információ Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének véleménye szerint, noha az igazságszolgáltatás és a közigazgatás Magyarországon hagyományosan összekapcsolódik, a régió kialakulása után sem szabad megszüntetni a megyei bíróságokat. Lomnici erről a Kecskeméten rendezett jogásznapon beszélt. Ezen szóba került az egykori Kúria épületének ügye is, amelylyel kapcsolatban Lomnici Zoltán megismételte korábbi kijelentését, miszerint a Kúria Parlamenttel szemben épült egykori épületét vissza kellene kapnia az igazságszolgáltatásnak. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ismét hangsúlyozta: nem történelmi nosztalgiáról van szó, nem csupán az igazságszolgáltatást ért hajdani sérelem orvoslásáról, hanem szükséghelyzetről is. Bárándy Péter igazságügy-miniszter pedig újra megerősítette teg- nap támogatja a Kúria volt épületének bírósági célra történtő visszaadását. Pert vesztett a Színes Mai Lap NÉPSZAVA-információ Pert nyert a Ringier a Színes Mai Lapot kiadó Híd Rádió Kft. ellen - tudta meg lapunk a Dezső, Réti, Antal ügyvédi irodától. A Fővárosi Bíróság nem jogerősen kötelezte az újságot, hogy hagyjon föl a Ringier tulajdonának minősülő védjegy, a Mai Nap-logó bitorlásával, illetve mutassa be azokat az adatokat, melyek a védjegy által okozott gazdagodását mutatják. Ha a fellebbviteli bíróság is helybenhagyja a döntést, akkor a Színes Mai Lap nem használhatja többé a logóját, valamint kártérí- tést kell fizetnie a Ringier-nek. A döntés előzménye: 2001 februárjában a svájci kiadó összevonta két bulvárlapját Mai Blikk néven, a Mai Nap szerkesztőségének egy része azonban önálló lapot indította a kifogásolt néven. A Ringier akkor bírósághoz fordult, előbb elveszítette a sajtóigazgatási eljárást, azután viszont megnyerte a jellegbitorlási pert.