Népszava, 2003. február (131. évfolyam, 27-50. sz.)

2003-02-01 / 27. szám

2 2003. FEBRUÁR 1., SZOMBAT BELFÖLD RÖVIDEN Apad a reformátusok lélekszáma_________­ ­ Amint a nemzet, a reformátu­sok lélekszáma is apad - mutatott rá beszédében a Tiszántúli Refor­mátus Egyházkerület új főgond­noka, Virágh Pál. Az egyházkerü­let kilenc egyházmegye 400 gyü­lekezete, valamint a kerület okta­tási, szociális és egészségügyi in­tézményei képviselőinek részvé­telével tartotta meg alakuló köz­gyűlését a debreceni Nagytemp­lomban. Megerősítették posztján Bölcskei Gusztávot, a Tiszántúli Református Egyházkerület püs­pökét, Nagy László lelkészt és Arday András világi főjegyzőt. Milliárdok a lakásprogramra Lamperth Mónika belügyminisz­ter tegnapi sajtótájékoztatóján közölte: a kormány csakúgy, mint tavaly, az idén is folytatja a Széchenyi-terv lakásprogramját, amelyhez az elmúlt évinél 10 szá­zalékkal több, összességében 140 milliárd forint támogatást nyújt. A fenti kereten belül 2 milliárd forint áll rendelkezésre a panel­rehabilitációra, 10 milliárd forint pedig bérlakásépítésre. A követ­kező három évben együttesen csaknem 70 milliárd forint támo­gatással 12-13 ezer bérlakás épül­het - mondta Lamperth. Másik fővárosi javaslatot kér a Fidesz—MKDSZ______ A fővárosi kerületi önkormány­zatok polgári frakciói kezdemé­nyezik, hogy a városvezetés von­ja vissza forrásmegosztási terve­zetét, és a kerületek bevonásával és egyetértésével készüljön új ja­vaslat - mondta Jenik Péter, a fővárosi közgyűlés Fidesz- MKDSZ képviselőcsoportjának sajtófőnöke. A polgári frakciók vezetői javasolják, hogy az új for­rásmegosztási tervezet teljes mér­tékben biztosítsa mind a kerüle­tek, mind a főváros számára a közalkalmazottak és a köztisztvi­selők megemelt bérének kifizeté­séhez szükséges fedezetet. Orbán még nem döntött Kérik, hogy legyen elnök, de csak később ad választ A volt miniszterelnök még nem döntötte el, elfogadja-e a Fidesz- MPP elnökségének a felkérését, hogy első számú vezetőként irá­nyítsa a nagyobbik ellenzéki pártot. Orbán Viktor korábban ja­nuár végére, február elejére ígérte, hogy határoz a kérdésben. Azóta levelekkel bombázzák a jobboldali értelmiségiek, szinte követelve, hogy engedjen a felkérésnek. Besenyei Zsolt NÉPSZAVA Doncsev András, Orbán sajtótit­kára szerint a volt kormányfő csak akkor dönt, ha meggyőző­dött arról, hogy a Fideszben több­ségében vannak azok az erők, melyek változást akarnak a párt­ban. Mint arról beszámoltunk, a Fidesz elnökségének normafai ülésén határoztak a párt szerveze­ti átalakításáról és a taglétszám növeléséről. Azóta Orbán Áder János ügyvezető alelnökkel és Kövér László választmányi el­nökkel sorra járja a Fidesz me­gyei szervezeteit, hogy megvitas­sák az ezzel kapcsolatos vélemé­nyeket. Lapunknak névtelenül nyilatkozó fideszes politikusok az igenlő választ valószínűsítik, mondván, Orbán az első pillanat­ban lesöpörhette volna a felké­rést, ha nem akarná elfogadni az elnöki posztot. Bár korábban szó volt arról, hogy Orbán jövő csütörtökön a Vigadóban jelenti be, hogy há­rom év után visszatér-e a Fidesz élére, Révész Máriusz ország­­gyűlési képviselő, Orbán szóvi­vője szerint valószínűbb, hogy csak egy héttel később, a párt február 11 -i elnökségi ülése után jelenti be a döntést a volt kor­mányfő. A Vigadóba Orbánt a Marto­­nyi János volt külügyminiszter vezette Magyar Polgári Együtt­működés Egyesület hívta meg, hogy értékelje a tavalyi évet és vázolja a következőre vonatkozó elképzeléseit. Az egykori mi­niszterelnök negyedik alkalom­mal mond beszédet a konzerva­tív egyesület felkérésére, koráb­ban mint hivatalban lévő kor­mányfő tette ezt. A hétszáz helyre kiadott jegye­ket napok alatt lefoglalták az egyesület tagjai, akik jelentkezési sorrendben, telefonos megrende­léssel juthattak az ingyenes belé­pőkhöz. Martonyi a polgári körök honlapján sajnálatát fejezi ki, hogy a „soha nem látott érdeklő­dés” miatt az Orbán által életre hívott körök képviselői közül csak azok kaphattak a jegyekből, akik segítették az MPEE munká­ját, egyben kéri őket, hogy a be­széd idején ne a Vigadó körül csoportosuljanak, mert nincs te­rületfoglalási engedélyük. Megkezdődött az Eu­-kampány A napokban érkezik meg a háztartásokba az EU Kommuniká­ciós Közalapítvány első levele. A küldeményt válaszkártyával látták el, amelyeken az állampolgárok kérhetnek további infor­mációkat az uniós csatlakozásról. Patay Gábor NÉPSZAVA Megkezdődött az európai uniós csatlakozással kapcsolatos kor­mányzati kampány. Ezekben a napokban érkezik meg ugyanis 3,8 millió háztartásba az Európai Unió Kommunikációs Közala­pítvány levele a magyar­ EU- csatlakozásról. Palánkai Tibor, a kuratórium elnöke levelében ar­ról ír, hogy a közelgő, április 12-i népszavazáson többről van szó, mint az Európai Unió bővítésé­ről, ez egyesülés Európa nyugati felével. „Hiszünk abban - írja Palánkai -, hogy a magyar nem­zet csak az egyesült Európában, a világ legnagyobb és gazdasági­lag legerősebb demokratikus kö­zösségében lehet igazán sikeres és boldog... Ezt az európai jövőt akarta - pártállástól függetlenül - mindegyik magyar kormány a rendszerváltás óta.” A levélhez egy válaszkártya is csatlakozik, amely tartalmazza a címzett vonalkódját, ennek segít­ségével szortírozzák később a címzettet érdeklő témák tájékoz­tató anyagait. A családok tizen­egy téma közül választhatnak, melyek között van általános tájé­koztató az EU-ról, de az érdeklő­dők információkat kaphatnak az ország függetlenségét, az iskolát, a vállalkozást, a földet, az uta­zást, a forintot vagy a szociális biztonságot érintő kérdésekről is. A levél emellett felajánlja, hogy a címzett önkéntes aktivistaként se­gítse a közalapítvány munkáját. Másodszor is megbukhat az új ombudsmanról szili javaslat? NÉPSZAVA-információ Várhatóan az első fél évben már nem kerül a parlament elé a jövő nemzedékek országgyűlési biz­tosáról szóló törvényjavaslat, melyet Szili Katalin és Hegyi Gyula szocialista képviselők nyújtottak be az Országgyűlés­nek. A bizottságok előtt fekvő indítvánnyal - Illés Zoltán fide­szes képviselő szerint - nagy valószínűséggel nem is foglal­kozik majd a Ház. Illés - aki tá­mogatja az indítványt - úgy vé­li, az ellenzéki és a kormánypár­ti frakciókban azok a jogászok dominálnak, akik inkább az erős állam eszméjében hisznek, s nem akarnak egy újabb, csak ja­vaslattevő jogosítvánnyal felru­házott ombudsmant. Tegnap a Közép-európai Egyetemen rendeztek nemzet­közi konferenciát a kérdésről. A­ jelenlegi jogőrök sem támogat­ják az új intézmény létrehozását, mert - mint Lenkovics Barna­bás, az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa korábban fogalmazott - nem lenne szeren­csés „tovább szeletelni az embe­ri jogok tortáját”. A jogőrök sze­rint az új ombudsman feladatkö­rét ők is el tudják, tudták látni. A javaslat szerint a jövő nem­zedékek országgyűlési biztosa ellenőrizné a most felnövekvő nemzedék életéhez és egészsé­géhez szükséges természeti ala­pok megőrzését. Az új ombuds­man felhívná a figyelmet a kör­nyezetkárosításokra, figyelmez­tetné a hatóságokat, ha elmu­lasztják a környezetvédelmi in­tézkedéseket. Az új ombudsman nem csak környezetvédelmi biz­tos lenne, mivel - mint a leendő intézmény kidolgozói állítják - a jövő generációnak éppúgy ér­deke a kulturális, nyelvi sokszí­nűség megismerésének lehető­sége, mint az esőerdők fennma­radása. Zlinszky Jánossal (a képen balról), a Regionális Környezetvédelmi Központ főtanácsosával beszélget Hegyi Gyu­la (MSZP), a törvényjavaslat egyik beterjesztője a konferencián Cseke Csilla felvétele Boross a megyék önállóságát félti Patay Gábor NÉPSZAVA A megyék megmaradása mellett érvel, és a járási közigazgatási szervezetek visszaállítását java­solja az a levél, amelyet Boross Péter volt miniszterelnök fogal­mazott meg. A Magyar Demokra­ta Fórum közelgő országos gyű­lése számára készítette el memo­randumát. Boross szerint az uniós régiók kialakítása szükségszerű ugyan, de nem jelentheti a törté­nelmi gyökerű megyei rendszer elsorvasztását. A megyék védel­mében született levelében így fo­galmaz: „Az önkormányzatok, különösen a megyei önkormány­zatok sajátos helyet foglaltak el a magyar államszerkezet kiépítésé­nek ezeréves történelmében. Fenntartották közjogi értelemben a magyar államiságot és annak eszményét akkor is, amikor ha­gyományos értelemben vett or­szágkeretek nem is voltak. Az év­századok során kialakult magyar közjogi gondolkodásmód közép­pontjában a megyei autonómiák védelme állt, az idegen központo­sító hatalom centralizáló törekvé­seivel szemben.” Boross szerint a kormányoldal részéről elhangzó elképzelések­kel szemben az MDF-nek fel kell emelnie a szavát. Ennek érdeké­ben tiltakozásra szólít fel a me­gyék elsorvasztására vagy felszá­molására utaló álláspontok ellen. 1­ ­ többség csatlakozáspárti A Szonda Ipsos és a Tárki felmérése után a Medián legújabb köz­vélemény-kutatása szintén az uniós csatlakozás csökkenő lakos­sági támogatottságát mutatja, de az igenek száma még így is ma­gas. A januárban készített felmérés szerint ugyanakkor a csatla­kozás kérdése egyre több embert foglalkoztat. A megkérdezettek zöme azonban attól tart, hogy a tagság előnyei és hátrányai nem egyformán érintik a társadalom különböző csoportjait. Simon Zoltán NÉPSZAVA A Medián 1200 felnőtt megkér­dezésével végzett felmérése sze­rint az április 12-i népszavazáson való részvételi szándék hónapok óta csaknem változatlan, január­ban a lakosság 64 százaléka mondta azt, hogy biztosan el­megy voksolni. A biztosan távol­maradók aránya sem változott, 10 százalékos. Valamelyest nőtt azonban az EU-csatlakozás iránti figyelem, januárban már 83 szá­zalék állította, hogy foglalkoztat­ja ez a téma, szemben a korábbi 79-cel. A belépésre voksolók azonban megfogyatkoztak: mind a teljes népesség, mind a biztos szavazók körében kevesebben szavaznának a csatlakozásra. Nyáron a teljes népesség 65, novemberben 69, míg januárban már csak 62 száza­léka támogatta az unióba történő belépést. A csatlakozást elutasí­tók aránya ebben az időszakban 20-ról 24 százalékra nőtt. A biz­tos szavazók közül nyáron még 86, januárban csak 72 százalék mondott igent a belépésre, a nem­mel szavazók aránya pedig 10-ről 20 százalékra emelkedett az év elejére. A felmérésből kiderül az is, hogy a Fidesz és az MSZP szava­zói nyáron még egyforma arány­ban - 87 százalékban - a csatla­kozást támogatták. Januárban a Fidesz szavazóinak már csak 69 százaléka szavazott volna igen­nel, de a szocialista hívek köré­ben is 75 százalékra csökkent a támogatók aránya. Az adatok szerint az emberek többsége attól tart, hogy az uniós csatlakozás előnyei és hátrányai nem egyformán érintik a társada­lom különböző csoportjait, külö­nösen a kisvállalkozók, a mező­gazdaságban élők és a kétkezi munkások járhatnak majd rosz­­szul. Ugyanakkor - a felmérés szerint - a fiatalok, a nagyvállal­kozók és a diplomások inkább a csatlakozás előnyeit érzik majd. A Szonda Ipsos és a Tárki eb­ben a hónapban ugyancsak a tá­mogatók táborának fogyatkozá­sát mérte. Még így is jelentős azonban az EU-tagságot pártolók aránya: a teljes népesség körében a Szonda szerint 56, míg a Tárki adatai alapján 58 százalékos, te­hát a lakosság többsége támogat­ja a csatlakozást. A magukat biz­tos szavazónak tartók körében a Szonda háromnegyedes, a Tárki pedig 71 százalékos támogatott­ságot mért. Az áprilisi népszava­zás kimenetele így továbbra is egyértelműnek tűnik. Az adatok mégis azt mutatják, hogy négy évre visszamenőleg soha nem volt olyan alacsony a Magyarország európai uniós tag­gá válását támogatók aránya, mint most, három hónappal a be­lépésről kiírt népszavazást meg­előzően. A csökkenés részben a csatlakozást ellenzők, részben a bizonytalanok arányának növe­kedéséből fakad. NÉPSZAVA Színvallásra kényszerítenék a jobboldal vezetőit Látványos mozgolódás és elhatárolódás érzékelhető az Orbán Viktor által életre hívott polgári körök egyik jelentős bázisában. Az öntevékeny csoportok számos tagja támadni kezdte a Fi­deszt, mivel állításuk szerint a politikai jobboldal vezetői nem állnak ki a polgári körök mellett, nem mutatnak nekik utat és korlátozzák a nemzeti oldal egységesítésének folyamatát. Szalay Tamás Lajos NÉPSZAVA Egy új, radikálisabb, tagságát il­letően egyre nagyobb mag kezd kiválni a polgári körök csoportjá­ból, hivatkozva arra, hogy a Fi­desz és a polgári jobboldal nem áll kellő módon az ön­tevékeny csoportok mellé. A Polgárok a Hazáért Szövetség nevet viselő mag könnyen a Hajrá, Magyarország! mozgalom egyik vezető sejtje le­het, komoly konkurenciát jelent­ve ezzel az Orbán Viktor-féle Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek. A polgári körök egyik je­lentős bázisa úgy véli, hogy a Fi­desz nem tesz meg mindent an­nak érdekében, hogy egységesít­se a jobboldalt. Orbán Viktor el­tűnt a közéletből, nem mutat utat, nem határoz meg konkrét irányt és feladatokat. Ezt Orbán feltehe­tően majd a vigadóbeli beszédé­ben teszi meg, ahova egyébként a polgári körök jelentős része nem kapott meghívást. Az új sejt úgy érzi, ideje „mozdulni”, és ha már a jobboldal nem elég elszánt, ak­_________ kor ők fognak összehangolt táma­dásokat intézni a kormány, illetve a baloldal ellen. Az új sejt tagjai „színvallásra” szólí­tották fel a Fideszt és a jobboldal erőit, Orbán Viktort arra kérik, hogy álljon az élükre és közös erővel egyesítsék a nemzeti sza­vazókat. A markáns új csoport az utóbbi napokban többször is csa­lódottságának adott hangot a Fi­desszel kapcsolatban, mivel úgy érzik, a párt több fontos kérdés­ben (iraki háború, Terror Háza, EU-csatlakozás) egyáltalán nem vagy túl későn és nem elég mar­kánsan foglalt állást. Úgy érzik, a Fidesz több fontos kérdésben nem foglalt állást Lomnici ismét kéri a Kúriát MTI-információ Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bí­róság és az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács elnökének véleménye szerint, noha az igaz­ságszolgáltatás és a közigazgatás Magyarországon hagyományo­san összekapcsolódik, a régió ki­alakulása után sem szabad meg­szüntetni a megyei bíróságokat. Lomnici erről a Kecskeméten rendezett jogásznapon beszélt. Ezen szóba került az egykori Kúria épületének ügye is, amely­­lyel kapcsolatban Lomnici Zol­tán megismételte korábbi kije­lentését, miszerint a Kúria Par­lamenttel szemben épült egyko­ri épületét vissza kellene kapnia az igazságszolgáltatásnak. A Legfelsőbb Bíróság elnöke is­mét hangsúlyozta: nem történel­mi nosztalgiáról van szó, nem csupán az igazságszolgáltatást ért hajdani sérelem orvoslásáról, hanem szükséghelyzetről is. Bá­­rándy Péter igazságügy-minisz­ter pedig újra megerősítette teg-­ nap­ támogatja a Kúria volt épü­letének bírósági célra történtő visszaadását. Pert vesztett a Színes Mai Lap NÉPSZAVA-információ Pert nyert a Ringier a Színes Mai Lapot kiadó Híd Rádió Kft. ellen - tudta meg lapunk a Dezső, Ré­ti, Antal ügyvédi irodától. A Fő­városi Bíróság nem jogerősen kö­telezte az újságot, hogy hagyjon föl a Ringier tulajdonának minő­sülő védjegy, a Mai Nap-logó bi­torlásával, illetve mutassa be azo­kat az adatokat, melyek a védjegy által okozott gazdagodását mutat­ják. Ha a fellebbviteli bíróság is helybenhagyja a döntést, akkor a Színes Mai Lap nem használhatja többé a logóját, valamint kártérí-­ tést kell fizetnie a Ringier-nek. A döntés előzménye: 2001 február­jában a svájci kiadó összevonta két bulvárlapját Mai Blikk néven, a Mai Nap szerkesztőségének egy része azonban önálló lapot indította a kifogásolt néven. A Ringier akkor bírósághoz fordult, előbb elveszítette a sajtóigazgatá­si eljárást, azután viszont meg­nyerte a jellegbitorlási pert.

Next