Népszava, 2003. február (131. évfolyam, 27-50. sz.)

2003-02-27 / 49. szám

14 SPORT 2003. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Úszódressz nélkül Szabó Tünde a barce­lonai olimpia után, 1992-ben fejezte be versenyzői pályafutá­sát. Olimpiai és világ­­bajnoki ezüstérmes úszóként, de általá­nos szakmai vélemény szerint többszörös aranyérmes lett volna, ha nem éppen Egerszegi Krisztina kortársa és ellenfele. Azóta úszásokta­tással, edzősködéssel foglalkozik, ám most, ti­zenegy év elteltével meghökkentő szerepkörben tér vissza a nagy nyilvánosság elé: ő a pénteken utcára kerülő Playboy magazin címlapsztárja. A belső oldalakon pedig Nánási Pál remek fotóin mutatja meg mindazt, amit annak idején az úszó­­dressz legfeljebb sejtetni engedett. (Népszava) Mandula egyéniben és párosban Mandula Petra egyéniben és párosban is tovább­jutott a 170 ezer dollár összdíjazású acapulcói tenisztornán. Az egyéni verseny 1. fordulóban a horvát Ivana Abramovicot 6:3, 7:6-ra, a páros nyolcaddöntőjében pedig az osztrák Wartuschsal az oldalán a Martinez-Granados, Ad. Serra-Za­­netti spanyol, olasz kettőst 6:2, 6:2-re verte. Véget ért Bryant sorozata Véget ért Kobe Bryant remek soroza­ta: az észak-amerikai profi kosárlabda­bajnokság (NBA) legutóbbi játéknap­ján „csak” 32 pontot szerzett az LA Lakers játékosa, vagyis sorozatban a tizedik mérkőzésén már nem tudott 40-ig jutni. Eredmények: Los Angeles Lakers- Los Angeles Clippers 109-98, Orlando Magie- Dallas Mavericks 98-93, Cleveland Cavaliers- New Jersey Nets 93-90, Indiana Pacers-Washing­­ton Wizards 78-83, New York Knicks-Houston Rockets 102-95, San Antonio Spurs-Miami Heat 84-69, Sacramento Kings-Detroit Pistons 81-75, Portland TrailBlazers-Atlanta Hawks 89-86. Megszűnik a 107 százalékos szabály Megszűnik az úgynevezett 107 százalékos sza­bály a Forma-1-ben. A korábbi években csak azok a pilóták indulhattak el az adott Grand Prix-n, akik az időmérő edzés során a legjobb köridőhöz képest maximum 107 százaléknyi időegység alatt teljesítették a pályát. Ezen sza­bály eltörlése azért lépett életbe, mert az új sza­bályok szerint mindenkinek csak egy mért kör áll majd rendelkezésére. Nem feltétlenül a mérkőzés tétje adja meg a ringcsatarangját, hanem a felek előélete és stílusa Külön utakon pénz Azok után, hogy Mike Tyson múlt hét végén 49 másodperc alatt keresett 5 millió dollárt egy szakmai rang és presztízs nélküli meccsen, felmerül a kér­dés, hogy reális értékmérő-e a pénz a hivatásos ökölvívásban. A válasz után kutatva egy új sportági összefüggés nyomaira bukkantunk: egyes nagy derbiken már nemcsak a tét nagysága biztosítja a rangot és a piaci eladhatóságot, hanem a résztvevők múltja-jelene. és pofon Mike Tyson 5 millió dolláros „perc­­bére” persze nem is olyan kirívó. Az egykor klasszis szinten bunyózó Ty­son nevével egyrészt korábbi sikerei ­­a legfiatalabb nehézsúlyú világbajnok lett 20 évesen, 1986-ban -, másrészt vaskos botrányai miatt még mindig el lehet adni bármilyen derbit. Nem volt ez mindig így, a pénzdíja­zás korábban nagyjából párhuzamosan mozgott a szakmai ranggal és a szur­kolói érdeklődéssel. Elemzésünk so­rán nagy segítségünkre volt idősebb Füzesy Zoltán, a profi ökölvívás ma­gyarországi „élő lexikona”, aki érdek­lődésünkre azonnal citált egy témába illő idézetet a legendás Rejtő-hőstől, Fülig Jimmytől: „A pénz az egyetlen jó, amiből nem árt meg a sok!” Addig nem volt nagy gond, amíg Nat Fleischer, az 1922-ben megjelenő Ring Magazin legendás alapítója állí­totta össze a ranglistát, s ennek alap­ján köttettek meg a derbik. Maga Fleischer évtizedeken át szoigalmazta egy világszövetség létrejöttét, de arra bizonyára nem gondolt, hogy mára tíz kisebb-nagyobb szervezet kuszálja A NEHÉZSÚLY PILLANATNYI VILÁGRANGLISTÁJA: 1. Lennox Lewis 2. Vlagyimir Kiicsko 3. Mike Tyson 4. David Tua 5. Chris Byrd 6. John Ruiz 7. Vitali Klitschko 8. Evander Holyfield 9. Juan Carlos Gomez 10. Kirk Johnson össze a szálakat. A WBA 1962-ben alakult meg az amerikai nemzeti szö­vetségből, Jósé Sulaiman 1963-ban hozta létre a WBC-t, egy sértődés után az IBF, majd egy újabbat követő­en a WBO is kibontotta szárnyait. A többi kisebb szerveződéstől helyhiány miatt most eltekintünk... Nyilvánva­ló, hogy a szövetségek megpróbálták egymás legértékesebb embereit „elra­bolni”, amelynek egyik jellemző esz­köze volt a nagyobb pénzdíj. Ez és a kódolt televíziózás (Pay-Per-View) megjelenése tolta az egekbe a 90-es évek elejétől a mérkőzéspénzeket. Az amerikai HBO és Showtime csatornák jelenleg a profiboksz-közvetítések moguljai, egy-egy rangosabb derbiért 10-50 dollárt is elkérnek háztartáson­ként, ami néhány milliós érdeklődés esetén is - márpedig az amerikai piac hatalmas - horribilis bevételt jelent. A pénzdíjak korábban jellemzően a sportérték mentén növekedtek. Az el­ső olyan derbi, amelynek az összbe­vétele meghaladta a 2 millió dollárt, az 1926-os Dempsey-Tunney nehéz­súlyú vb-címmérkőzés volt, előbbi 717, utóbbi 200 ezer dollárt keresett az ügyön. 1962-ben a címvédő Pet­­terson már 1 millió fölött kaszált an­nak ellenére, hogy kikapott Listontól. Általában a világbajnok keresett job­ban, 1964-ben Liston 720, bizonyos Cassius Clay 360 ezer dollárt kapott, előbbi pluszban hatalmas pofonokat is. Clay, alias Muhammad Ali 1971- ben Frazierrel együtt 2,5-2,5 millió dollárt zsebelt be második mérkőzé­sükért, 1974-ben, Foremannal együtt pedig 5-5 milliót, plusz egyet-egyet az edzéskiadásokra (a mérkőzésre Zaire-ben került sor). Az említett derbik mind nehézsúlyú világbajnoki összecsapások voltak, de az igazi rangadókra kisebb kategóriák­ban is összejött egy-egy kalap pénz. Váltósúlyban 1980-ban Leonard 3,5 milliót, Duran 650 ezer dollárt kapott, a visszavágón viszont utóbbi már 10, előbbi 3 milliót. Az 1983-as Hagler- Duran derbi sem volt piskóta, előbbi 8, utóbbi 5 millió dollárral gazdagodott. A tavaly júniusi Lennox Lewis- Mike Tyson nehézsúlyú címmérkőzés összdíjazása már 100 millió dollár fö­lé emelkedett, pedig a sportérték ezút­tal nem szökött az egekbe. A mostaná­ban megfigyelhető új trend szerint nem feltétlenül a mérkőzés tétje ­­mondjuk egy vb-öv - adja meg a ring­csata rangját, hanem a felek előélete és stílusa. Maradva Lewisnál, nem szorul rá, hogy újra és újra bizonyítson, ő már megtehette, hogy kötelező kihívói kö­zül most Vitalij Klicskót, korábban pe­dig Chris Byrdöt kikerülje. Ahogy utóbbiról írta a szaksajtó: „Olyan unalmas a bunyója, hogy egy telefonfülkét sem töltene meg nézők­kel.” Nézőriasztó módon pedig a mai profi ökölvívásban már nyerni sem kifizetődő. Hát még veszíteni. Deák Zsigmond Az angol telivér kialakulásának furcsa előzményei Tétre, helyre, befutóra A lóverseny néhány éve még ná­lunk is a Szerencsejáték Rt. egyik üzletága volt. A sportág helyzete azonban az elmúlt években válságossá vált. A Sze­rencsejáték Rt. ezért vált meg tőle, noha a hajdani kezdetek fö­löttébb ígéretesek voltak. Az ember és a ló kapcsolata több ezer éves múltra tekint vissza. Kí­nában, Krisztus születése előtt 2000 évvel már az előkelő kínaiak lovat használtak közlekedési esz­közként. Szemirámisz, Asszíria királynője hadjáratához több száz­ezer lovas katonát fegyverzett fel. Dáreiosz kin­cseit százezer ló gyarapította. A ló a görög mito­lógiában is számos helyen szerepel, többek kö­zött ismeretes Heraklész takarítása Augiász istál­lójában. Homérosznál olvasható a mára jelképpé vált trójai faló története. A történelem folyamán a lovat nemcsak hábo­rúkban használták, munkára fogták és nemcsak közlekedési eszközül szolgált. Hanem a sport­ban is jelentős szerepet kapott. Az ókori olim­piák kedvelt száma volt a kocsiverseny. Erről Homérosz szintén megemlékezett. Rómában a császárság idején a kocsiversenyek még nagy­szerűbb látványosságnak számítottak, mert ak­kor már több tízezres tömeget csábítottak a ver­senypályákra. A római polgárok kötöttek először fogadásokat egy-egy kocsi győzelmére, a magá­ra valamit is adó gazdag római polgárok ver­senyistállókat tartottak fenn. Egy-egy értékes, idomított ló egész vagyont ért. Az arab világban is nagy becse volt a lónak. A hiedelem szerint Mohamed próféta Al-Borak ne­vű lován érkezett a paradicsomba. És bár a kö­zépkor korai szakaszában Ázsia lovas népei, köztük a nomád magyarok is rendszeresen ren­deztek lovas versenyeket, amely a honfoglalás után az egész középkorra jellemző volt, a lóver­seny hazája mégis Anglia. Mert ott alakult ki a lófuttatás ma ismert metódusa. Ezt nálunk Szé­chenyi István 176 évvel ezelőtt honosította meg. A hagyomány brit meghonosítói már a XII. században rendeztek olyan lóversenyeket, ame­lyeken maga a király, például II. Henrik is meg­jelent. Az 1200-as években a legtöbb futtatás egy Market nevű városban zajlott. Amely 1226-ban leégett és újjáépítése után a New Market ne­vet kapta. Ez a város azóta is az angliai lóte­nyésztés és lóversenyzés központja. Ahogy terjedt a lóversenyzés, úgy nőtt a te­nyésztés jelentősége, s így alakult ki körülbelül 300 évvel ezelőtt az angol telivér fajta. Amely valójában hibrid ló, hiszen európai és arab vér­vonalú egyedektől származik. Többek között a Byerly Turk, Darley Arabian és a Godolphin Arabian mének voltak a fajta ősei. Az utóbbi ló körül még diplomáciai bonyodalmak is támad­tak, ugyanis a paripa eredeti tulajdonosa, Mirza sejk később megbánta, hogy eladta lovát egy Darley nevű angolnak és megtiltotta, hogy kien­gedjék a sejkségből a mént. Az új tulajdonos úgy csempészte Angliába lovát. Ekkor a sejk levelet írt az angol királynak, de mindhiába. A mén töb­bé nem hagyta el a szigetországot. A Godolphin Arabian nevű ló története szintén kalandos. „Ót” a marokkói szultán eredetileg XV. Lajos francia királynak ajándékozta. A mén azonban máig is­meretlen körülmények között útközben elve­szett, később ugyanilyen rejtélyes módon Pá­rizsban egy vízhordó kocsi elé fogva tűnt fel. Ilyen helyzetben látta meg egy Cooke nevű an­gol úr. Akinek megtetszett, 75 frankért megvásá­rolta, hazavitte Londonba és ott egy kávékeres­kedőnek adta el. Ó ajándékozta aztán a lovat Godolphin márkinak. Ä mén egyébként igen he­ves természetű volt. Egyszer még gyilkolt is sze­relemféltésből: egy vetélytárs csődör tarkóját úgy megharapta, hogy az belepusztult a sérülés­be. így harcolta ki, hogy őt állítsák be az erede­tileg tenyésztésre kijelölt mén helyére. így lett a későbbi angol telivér fajta egyik alapító őse. http:Wwww.mtv.hu során Tyson már nem a régi, de még hozza a pénzt Fotó: MTI Ügetőverseny Bécsben. Színes fametszet 1860-ból

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék