Népszava, 2003. április (131. évfolyam, 76-100. sz.)

2003-04-01 / 76. szám

Fogolylátogatáson a Vöröskereszt Első alkalommal látogattak meg iraki hadifog­lyokat a Nemzetközi Vöröskereszt illetékesei hétfőn. A szervezet tizenöt fős küldöttsége az Umm-Kászr déli kikötőváros közelében lévő tá­borban kezdte meg az iraki hadifoglyok meglá­togatását. A küldöttségnek tagja egy orvos és hat tolmács. (MTI) Powell Brüsszelbe és Ankarába utazik Az amerikai külügyminisz­ter kedden Brüsszelbe és Ankarába utazik, hogy az iraki háborúval kapcsolat­ban tárgyalásokat folytasson a NATO illetékeseivel és a török vezetőkkel. A wa­shingtoni külügyminiszté­rium tájékoztatása szerint Powell villámlátogatásra készül: kedd reggel indul útnak és csütörtökön már haza is tér Washingtonba. (MTI) Szíria Irak oldalán áll Szíria az iraki népet támogatja az amerikai-brit invázió ellenében - szögezte le hétfőn a damasz­kuszi külügyminisztérium szóvivője, válaszként az amerikai külügyminiszter pár órával koráb­ban elhangzott felhívására. Colin Powell felszó­lította Szíriát: szüntesse be a „terrorcsoportok­nak” és az iraki rezsimnek nyújtott támogatását. „Szíria döntő választás előtt áll. Folytathatja ter­rorcsoportok és Szaddám halódó rendszerének támogatását vagy rátérhet egy reményteljesebb irányvonalra” - hangoztatta Powell. (MTI) Peter Arnettet kirúgta az NBC Elbocsátotta az NBC tévétársaság Bagdad­ból jelentő haditudó­sítóját, Peter Arnet­­tet. Az NBC-t és az MSNBC-t tudósító Pulitzer-díjas sztár­­riporter ezúttal azzal vonta magára munkaadói haragját, hogy interjút adott az iraki televíziónak. Arnett kijelentette: vé­leménye szerint az amerikaiak első haditerve ku­darcot vallott. Az NBC vezetése szerint ugyanak­kor nem volt helyénvaló, hogy a riporter a dikta­túra szócsövének nyilatkozott s kifejtette szemé­lyes véleményét. A veterán haditudósító az első öbölháború idején a CNN alkalmazásában állt, s kollégájával, Bernard Shaw-val együtt a nyugati média egyetlen képviselőjeként jelentett a bom­bázások megkezdése után Bagdadból. Peter Ar­nettet már akkor is sok bírálat érte, mondván, túl közel került a bagdadi rezsimhez s nem objektí­ven tudósított. A 68 éves, új-zélandi születésű Ar­­nett utólag bocsánatot kért az amerikai néptől az interjú miatt, de az NBC döntésén ez már nem változtatott. (Népszava) HÁBORÚ PERCRŐL PERCRE 03:10 Tomahawk rakétákkal támadják Bag­­dadot; célpont: a tájékoztatási minisztérium 04:00 Colin Powell amerikai külügyminiszter felszólítja Szíriát: hagyjon fel az iraki veze­tés támogatásával 06:12 Amerikai tengerészgyalogosok nagy mennyiségű gázmaszkot és vegyvédelmi ruhát találnak egy Násziríja környéki iraki tá­borban 06:43 Hozzávetőleg 5000 amerikai katonát, köztük a különleges erők egységeit küld­ték Násziríjához, hogy csatlakozzanak tár­saikhoz 07:04 Amerikai parancsnokok szerint Na­­dzsef városát csaknem teljesen körülzárták, éjjel B-52-es bombázók támadtak a kitörő iraki egységekre 07:27 A brit hadsereg nagy mennyiségű lő­szertől tisztította meg a rumailai olajmezők­től északra fekvő területet 08:30 A brit tengerészgyalogosok folytatják a hadműveletet a Bászrától délre elhelyez­kedő iraki csapatok ellen 10:30 Az iraki állami tévé rövid szünet után újra sugároz 11:21 Násziríjánál az amerikaiak bevetik az AC-130-as repülőt 11:40 Hatezer amerikai tengerészgyalo­gos halad Bagdad felé, hogy előkészítse az iraki köztársasági gárdával történő összecsapást 13:34 Nádzsi Szabri iraki külügyminiszter szerint ötezer külföldi önkéntes érkezett Bagdadba 14:45 Alacsonyan támadó gépek bombáz­zák a bagdadi elnöki palotát 15:41 Az amerikai és szövetséges katonák eddig 8000 hadifoglyot ejtettek 16:21 Colin Powell amerikai külügyminisz­ter Európába indul, Ankarába és Brüsszel­be látogat 2 HÁBORÚ - VILÁG 2003. ÁPRILIS 1., KEDD NÉPSZAVA Nyolcvan kilométerre vannak az iraki fővárostól a szövetséges erők Intenzív légicsapások Bagdadra Intenzív bombázások, több város offenzívája, nagyszabású erőátcso­portosítások jelezték tegnap, hogy folytatódnak a koalíciós hadműve­letek Irakban. A brit The Times ugyanakkor ismét megerősítette, több héttel elhalasztották Bagdad ostromát, addig nem rohanják meg az iraki fővárost, amíg nem érkezik meg az amerikai csapaterősítés. Szaddám Huszein palotáit, a tájékoz­tatási minisztériumot, az iraki tévé átjátszóállomását bombázta a többi között tegnap a szövetséges légierő. Egy harci repülőgép hétfőn két raké­tát lőtt ki az egyik bagdadi elnöki pa­lotára. Ez az első eset, hogy fényes nappal érte csapás az elnöki palota­együttest. A hétfői bombatámadások következtében meghalt hat civil s többtucatnyian megsérültek. Az amerikai hadsereg több ezer fős erősítést küld a Bagdadtól délre, az utánpótlási vonalak szempontjából stratégiai helyen fekvő Násziríja biz­tosítására. A BBC híre szerint külön­leges amerikai egységek és tenge­részgyalogosok indultak Násziríja térségébe, ahol a szövetségesek ed­dig makacs iraki ellenállásba ütköz­tek. A londoni rádió helyszínen lévő tudósítója ötezer fősre tette az ameri­kai erősítést; a stratégiai fontosságú városnál jelenleg hétezer amerikai tengerészgyalogos harcol. Amerikai katonai egységek hétfőn behatoltak a Bagdad köré vont vörös vonalon túlra, míg más egységek az Eufrátesz folyó mentén nyomultak előre. Az iraki fővárost övező „vörös zónát” a Köztársasági Gárda egysé­gei védik. Nyugati értékelések sze­rint ez az övezet lehet az egyik leg­alattomosabb térség az inváziós csa­patok szempontjából. Egyes jelenté­sek szerint Szaddám Huszein iraki elnök engedélyezte vegyi fegyver be­vetését, amennyiben a támadók át­lépnék a vörös vonalat. Amerikai tá­jékoztatás szerint a nyugati szövetsé­gesek hétfőn mintegy 100 félkatonai harcost öltek meg Nedzsef körzeté­ben és a Köztársasági Gárda több tu­cat katonáját ejtették foglyul a Bag­dadtól délre eső Hindíja városban. Az amerikai haderő az iraki hábo­rú eddigi tizenkét napja alatt már el­lőtte Tomahawk rakétáinak egyhar­­madát. Ezt a CNN jelentette hétfőn a Pentagonra hivatkozva. A haditenge­részet pedig már pótlólagos pénzesz­közöket kért, hogy meggyorsíthassa új Tomahawkok előállítását. Ezeket a rakétákat hajókról és tengeralattjá­rókról indítják. A jelentés szerint a rendelkezésre álló kétezer rakétából eddig hétszázat használtak fel. A többszöri hét végi cáfolatok el­lenére a hétfői The Times megismé­telte azt az értesülést, miszerint Bag­dad ostromát a szövetségesek több héttel elhalasztották, mert be akarják várni a 120 ezer fős amerikai erősí­tést. A vezető londoni napilap szerint a Bagdad alatt álló alakulatoknak megmondták, hogy legalább két hé­tig nem várható az előrenyomulás az iraki főváros felé, sőt az egyik tiszt 45 napos várakozást jósolt emberei­nek. A lap szerint Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter és Tommy Franks tábornok, a háború katonai irányítója egyaránt kizárta ugyan a szüneteket, de ezt csak az ál­talános hadműveletek egészére értet­ték, nem a Bagdad elleni rohamra. A brit védelmi miniszter hétfő dél­után a londoni alsóházban kijelentet­te: a brit kormány mindig is nehéz, erőt próbáló és veszélyes háborúra számított Irakban. Geoff Hoon szerint a szövetségesek figyelemre méltó eredményeket értek el eddig, egyes alakulataik 80 kilométerre vannak Bagdadtól, Irak déli részét „zömmel” ellenőrzésük alatt tartják, jóllehet ma­radtak ellenállási gócok. Az egyik ilyen fő gócot, a dél-iraki Bászrát­­ csaknem 20 órás ütközet után - a brit királyi tengerészgyalogság hétfőre gyakorlatilag bekerítette, elfoglalva a stratégiai nagyváros legnagyobb déli elővárosát, ahol különösen heves volt az ellenállás. A brit tengerészgyalogo­sok hétfői londoni közlés szerint reg­gelre elfoglalták a várostól másfél ki­lométerre lévő Abu el-Kaszib iraki erősséget és több száz iraki katonát ej­tettek foglyul. Bászrától északra 17 iraki T-55-ös harckocsit, hét páncélo­zott csapatszállítót és több tüzérségi állást semmisített meg a brit légierő. A brit védelmi miniszter elismerte, hogy magas rangú iraki katonatiszt vagy politikus még nem adta meg ma­gát a háború kezdete óta. Hozzátette azonban, hogy a szövetségesek nyolc­ezer iraki hadifoglyot ejtettek eddig. Nadzsi Szabri iraki külügyminisz­ter mielőbbi távozást ajánlott a koalí­ciós erőknek, ha nem akarnak „egy nagy sivatagi temetőbe kerülni”. Bagdadi sajtóértekezletén Szabri gyarmatosítóknak nevezte a koalí­ciós erőket, amelyek „fel akarják da­rabolni Irakot”. Hozzátette: az iraki nép „holokausztot” készít elő az amerikaiak és a britek számára. Köz­lése szerint „immár több mint ötezer arab önkéntes érkezett Irakba, hogy segítsen megvédeni az arabok és a muzulmánok becsületét”. Az iraki tájékoztatási miniszter azt állítja, hogy az iraki csapatok 43 amerikai és brit katonát öltek meg az utóbbi 36 óra leforgása alatt. Mu­hammad Szaid asz-Szahaf Bagdad­ban tartott sajtótájékoztatóján hétfőn azt állította, hogy az iraki erők négy Apache helikoptert, két Predator pi­lóta nélküli kémrepülőt, 13 harcko­csit, nyolc csapatszállító járművet és hat páncélozott járművet semmisítet­tek meg. Iraki katonák a Vörös Félhold men­tőautójából tüzet nyitottak amerikai katonákra. Hármat közülük megsebe­sítettek, egyet súlyosan. MTI Amerikai tengerészgyalogosok vegyi fegyverek elleni védőfelszereléseket, lőszer­készletet találtak az ostromlott Nászirijában Fotó: Reuters VEGYÉSZ ALIRA VADÁSZTAK A TENGERÉSZGYALOGOSOK Rajtaütésszerű támadást intéztek hétfőre virradóra az amerikai tenge­részgyalogosok a Násziríjától 35 kilométerre északra fekvő Satra város ellen. A rajtaütés célpontja „Vegyész Ali", azaz Ali Hasszán al-Madzsid tá­bornok, Szaddám Huszein unokatestvére lett volna. Vegyész Ali volt az, aki 1988-ban az iraki kurdok elleni vegyi támadásokat irányította. A ten­gerészgyalogosokat azért fordították vissza Sátrába, mert hírszerzési ér­tesüléseket kaptak, hogy a városban tartózkodik a Bath párt számos ma­gas rangú vezetője , Vegyész Ali, akire Szaddám a dél-iraki front irányí­tását bízta. Az amerikai hadvezetés úgy értesült, hogy a városból szer­vezik a gerillatámadásokat a koalíciós erők ellen. Az amerikai erők bom­bázókkal, helikopterekkel, tankokkal támadtak Sátrára, Vegyész Alit azonban nem találták meg. Százmilliót ad humanitárius célokra az Európai Unió Az Európai Unió összesen 100 millió euró humanitárius segélyt nyújt Irak­nak. Ebből 21 millió már most a rászorultak rendelkezésre áll, a maradék átutalásáról egy-két héten belül megszületik a döntés. A Brüsszelből érke­ző pénzt a helyszínen dolgozó nemzetközi segélyszervezetek használják föl. Az Európai Bizottság humanitárius segélyeket koordináló hivatala, az ECHO már a háború kirobbanásának másnapján fölszabadított 21 millió eurót Irak megsegítésére, és arra kér­te a Miniszteri Tanácsot, valamint az Európai Parlamentet, hogy járulja­nak hozzá további 79 millió felsza­badításához a költségvetés tartalék­­alapjából. Március 21-én az ECHO 3 millió eurót azonnal átutalt az Irakban tevé­kenykedő Nemzetközi Vöröskereszt­nek. A pénzből 75 ezer, otthonából el­menekült ember háromhavi ellátását fedezik, élelmiszert vásárolnak a kór­házaknak és támogatják a segélyek célba juttatását. A napokban várha­tóan újabb 9,5 millió euró érkezik Brüsszelből a segélyszervezetek számlájára, a pénzt elsősorban az ivó­­vízellátás megszervezésére, a meg­rongálódott vízvezeték-hálózat kija­vítására fordítják. Ugyancsak előké­születben van egy 5,5 milliós gyors­segély kiutalása a kórházak megsegí­tésére, a fenyegető járványok meg­előzésére. 3 milliót különített el az Európai Bizottság a menekültek segé­lyezésére, ám ezt az összeget egy­előre visszatartják, mivel a menekült­áradat még nem indult meg. Az Európai Parlament április eleji plenáris ülésén várhatóan jóváhagyja az Irak humanitárius megsegítésére kért újabb 79 millió eurót. A parla­ment döntését követően egy-két hét­be telik, míg az összeg felszabadul és a rászorultakat támogató szerveze­tek számlájára érkezik. Mivel nehéz megjósolni, hogy a háború meddig tart és milyen pusztítást végez, a brüsszeli szakértők sem tudják meg­ítélni, hogy az összesen 100 millió eurónyi közvetlen támogatás mire lesz elegendő. Az ECHO a közel-keleti ország­ban működő nemzetközi szervezete­ken keresztül segélyezi a rászorulta­kat, a Nemzetközi Vöröskereszten kívül partnere mások mellett az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), a francia Premiere Ur­­gence, illetve a brit CARE. A tapasz­talatok szerint a szervezetek eddig mindenhová eljutottak, tevékenysé­güket nem akadályozták a harcoló fe­lek. Az amerikai, illetve a brit kato­nák által osztott segélyek saját kor­mányuk adományai, ehhez az EU- nak semmi köze - hangsúlyozzák Brüsszelben, hozzátéve: a humanitá­rius segítséget külön kell választani a hadműveletektől. Halmai Katalin (Brüsszel) SZADDÁM ÉS FIAI AZ IRAKI TÉVÉBEN Szaddám Huszein iraki elnö­köt és két fiát mutatta hétfőn az iraki állami televízió, né­hány órával egy bagdadi légi­támadás után, amelyben talá­lat érte az államfő egyik palo­táját. Egy tanácskozás képei voltak láthatók a tévében, Szaddám Huszeint közvetlen munkatársai körében lehetett látni. Ott volt a tanácskozók között a fontos állami tisztsé­geket viselő Udaj Huszein is, az elnök idősebbik fia, aki a háború kitörése óta nem buk­kant fel a televízióban - jelen­tette a francia AFP hírügynök­ség. Szaddám Huszeinről több alkalommal is közölt képeket az iraki televízió az első nagy légitámadás óta. Ezúttal sem tudni azonban, hogy mikor ké­szültek a felvételek. Verheugen egységre szólít fel (Folytatás az I. oldalról) A magyar integráció ugyanis nem csak a mostani kormány érdeme, ha­nem az öt korábbi kabinet egymásra épülő tevékenységének eredménye - hangsúlyozta Kovács. A két politikus egyetértett abban, hogy a 25 tagúra növekvő EU-ban ne­hezebb lesz közös döntéseket hozni, mint a jelenlegi 15 tagúban. Ám ép­pen az Irak körüli válság irányította rá a figyelmet arra, hogy szükség van az unió közös kül- és biztonsági politiká­jára. Ennek kialakításában az új tagál­lamoknak is fontos szerepük lesz, s Magyarország minden megtesz ennek megvalósulása érdekében - mondta a tájékoztatón Kovács László. Verheugen hangsúlyozta: vendég­látójával teljes mértékben egyetértett abban, hogy ezekben az ügyekben a tagállamok közötti egyszerű koordi­náció immár nem elég. Ha Európa szerepet kíván játszani a világban, akkor egységes hangon kell megszó­lalnia. Hatékony kül- és biztonságpo­litikára van szükség. A bővítési biz­tos kiszámíthatónak, stabilnak és egyöntetűnek nevezte a magyar kül- és integrációs politikát. Népszava-információ

Next