Népszava, 2003. június (131. évfolyam, 127–150. sz.)

2003-06-07 / 132. szám

10 HÁTTÉR 2003. JÚNIUS 7., SZOMBAT Százmilliókat pazaroltak el a nagykövetek (Folytatás az 1. oldalról) Másutt pedig úgy fogalmaz az írás, hogy „a párizsi magyar tulaj­donú ingatlanállomány rendelte­tése és változó funkciójú haszno­sítása hosszabb idő alatt, egysé­ges koncepció nélkül, eseti dön­tések alapján alakult ki”. Ezért várhatóan új épületet vásárol a magyar állam a párizsi magyar nagykövetség elhelyezésére, bár sok százmilliót költöttek el már erre a célra, elsősorban az Antall- és az Orbán-kormány idején. Bársony András, a Külügymi­nisztérium mostani politikai ál­lamtitkára szerint ez a kiadás nö­veli a nagykövetség helyzetének megoldására több kormányzati ciklus alatt fordított összeget, de a kialakult helyzetben nem tud­nak mit tenni. A párizsi magyar külképviselet elhelyezése hosszú távon nem megoldott. A magyar nagykövetség jelenleg nem az eredeti épületében, hanem az emigráció kulturális eseményei­nek korábban otthont adó Magyar Házban működik. A külképvise­let régi épülete most a nagykövet otthonául szolgál, és egy, a ki­lencvenes évek elején nagyköveti rezidenciának vásárolt ingatlan­ban - mely szolgálati lakás lett - pedig az UNESCO magyar dolgo­zója és családja lakik. Különböző kormányzati ciklusban más-más ingatlant preferált a szaktárca, s az épületek felújítására, illetve megvételére sok pénzt költött az állam. Bársony úgy véli, a nagy­­követség költözése körüli bonyo­dalmak miatt a Külügyminiszté­rium az adófizetők pénzén „eddig sokat bukott”. Egyes becslések szerint ez az összeg megközelíti az egymilliárd forintot. A történet több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött. Az Antall-kor­­mány párizsi nagykövete, Szávai János 1991-ben mintegy 17 mil­lió frankért vásárolt egy 350 négyzetméteres, többszintes in­gatlant. Korábban a lapok arról írtak, hogy a nagykövetség épüle­te azért nem volt jó a számára, mert Szávai zongoraművész fele­ségének játékához szüksége volt új lakásra. Szávai ezt határozot­tan cáfolta - mint írta a Népsza­badságnak küldött levelében - „az új rezidencia megvásárlásá­nak oka tehát korántsem, amint a névtelen informátor félrevezető módon állítja, Liszt-díjas zongo­raművész feleségem, Szegedi­­ Anikó zongorajátéka volt (Buda­pesten évtizedeken át s most Pá­rizsban is bérlakásban lakunk), hanem egyszerűen az, hogy a hir­telen megnövekedett feladatok­hoz - az első időben a miniszter­­elnök a bilaterális és az UNES­­CO-képviseleten kívül rám bízta az Európa Tanáccsal, valamint az OECD-vel való kapcsolattartást is - megfelelő kereteket teremtse­nek”. Szávai szerint az új ingatlan csak tízmillió frankba került. Egy biztos, az ÁSZ jelentése szerint korábban a Külügyminisztérium gondoskodott a Szávai idején vá­sárolt ingatlan eladásáról, de „az elvégzett értékbecslések alapján­­ jelentős értékvesztéssel (közel ötvenszázalékos) lehetett számol­ni”. Egyes becslések szerint az esetleges eladásból származó veszteség 2000-ben százmillió forint lett volna. Pedig az épületet - mivel az a szakemberek szerint rezidenciának alkalmatlan, nem lehet ott protokolláris eseménye­ket tartani - már rég nem hasz­nálják rezidenciaként. Egy sok­­gyermekes, UNESCO-nál dolgo­zó diplomatacsalád lakik ott. El­adni hatalmas veszteség volna. A Horn-kormány 1998-ban döntött arról, hogy a Magyar Ház felújítása után rekonstruálják a belvárosi Foch sugárúti, rossz ál­lapotban lévő nagykövetségi épületet is. A célra 410 millió fo­rintot különített el a tárca. A Ma­gyar Házban vendéglakásokat alakítottak ki, majd a munka vé­geztével a munkások nekiláttak volna a külképviselet felújításá­nak. A munkák idejére a nagykö­vetség a Magyar Házba költö­zött. Az eredeti tervek szerint csak ideiglenesen. A Horn-kor­­mány célkitűzései azonban más­ként valósultak meg. Ugyanis az Orbán-kormány hatalomra jutá­sával Kékessy Dezső - Orbán Viktor és felesége barátja - lett a nagykövet. A magyar-svájci ál­lampolgárságú Kékessy többször elismerte, hogy politikai kineve­zett volt. Kékessy egy 2000 ápri­lisában adott interjújában azt mondta: amikor kiment Párizsba, rögtön látta, hogy a koncepció rossz, abból az épületből nem le­het nagykövetséget kialakítani. Szerinte irodaépítéssel az ingat­lan értékét csökkentették volna. Mint mondta, ő ezt akarta meg­akadályozni, amikor kérte a kül­ügyi tárca vezetőit, hogy vizsgál­ják felül a korábbi döntést. Ké­kessy elérte a tárcánál, hogy a nagykövetség épülete inkább reprezentatív, protokolláris fel­adatok ellátására alkalmas rezi­dencia legyen. Kékessy szerint Szávai vásárlása nem volt sze­rencsés. Ő is rezidenciakialakítá­son gondolkodott, de másutt, a régi nagykövetség épületében. Külügyminisztériumi forrása­ink szerint egyébként az akkori külügyi vezetés azért hagyta jóvá a gazdaságilag-szakmailag értel­metlen felújítást, mert Kékessy Orbán Viktor akkori miniszterel­nök barátja. A volt nagykövetnek ezenkívül Orbán feleségével, Lé­vai Anikóval közös vállalkozása van, melyet 1997-ben alapítottak. A Szárhegy Dülő-Sárazsa­­dány-Tokajhegyalja Kereskedel­mi és Szolgáltató Kft.-ben, amely Tokaj-Hegyalján szőlőművelés­sel foglalkozik, a HVG 2000. au­gusztus 26-i száma szerint Lévai résztulajdonos. A már említett ÁSZ-jelentés szerint az átalakításra majdnem ötszáznyolcvanmillió forintot fordítottak. Az ÁSZ-jelentés azt közli, hogy a földrajzi széttagolt­ság, a korlátozott kihasználtság, a funkcionális problémák miatt a magyar intézmények feladatellá­tása nem volt hatékony Párizs­ban. A nagykövetség épületében kialakítottak vendégszobákat. - Több lett, mint rezidencia, keve­sebb, mint nagykövetség - jelle­mezte lapunknak a helyzetet Bár­sony András. Az ÁSZ jelentése pedig úgy fogalmaz: ,A nagykö­veti lakrész többgyerekes család elhelyezésére alkalmatlan, funk­cionálisan nem teljesen átgondol­tan kialakított és berendezése, bú­torzata kényelmetlen.” Bársony András szerint az az abszurd helyzet alakult ki, hogy a Magyar Házban helyezték el a nagykö­vetséget, ugyanakkor a nagykö­vet dolgozószobája a régi épület­ben volt. A magyar nagykövetség még mindig a Magyar Házban működik, az eredeti épület pedig a nagykövet otthona. Bársony szerint azonban vissza kell adni eredeti funkciójának a Magyar Házat. Mint fogalmazott: „Az ál­lam egyfajta gentleman’s agree­­mentet (úriemberek közötti meg­állapodást) kötött az emigráció­val arról, hogy ideiglenesen mű­ködik ott a nagykövetség. Az ál­lam azonban nem viselkedett gentlemanként.” A magyar adófizetőknek tehát a két nagykövet átgondolatlan és az Antall- és Orbán-kormány kül­ügyminisztériumai által jóváha­gyott berházásai sok százmillió forintos kárt okoztak - derül ki az ÁSZ most nyilvánosságra hozott jelentéséből. Szávai János, akinek ingatlanvásárlása egyik utóda szerint sem volt sze­rencsés lépés SZÁVAI JÁNOS 1940. január 23-án született. Irodalomtörténész, műfordí­tó. Az ELTE-BTK magyar-francia szakán végzett 1963- ban, és a genfi egyetemre járt 1965-66-ban. 1975—90-ig az ELTE-BTK világirodalom tanszékének tanára. 1990— 94-ig párizsi nagykövet, egyben UNESCO-nagykövet. 1994-ben a párizsi Sorbonne egyetem vendégprofesszo­ra, 1988-89-ben az MDF külügyi bizottságának tagja. Megállítja-e valaki az ötös lottó „ámokfutását?" Egymilliárdos a mai jackpot Az ötöslottó-sorsoláson tíz számjegyű főnyereményért, 1 000 000 000, azaz egymilliárd forintért izgulhat az ország. Min­den idők negyedik legmagasabb hazai jackpotja 14 heti halmozó­dás után állt össze. Összeállt persze az ellenfél is, egy ötmilliónál jóval több alapjátékot bevető „hadtest” (legalább ennyi fogadás forog majd), vagyis a szerencsevadászok elszánt serege. A három és fél hónapos halmo­zódás nem, a milliárdos nyere­mény azonban igencsak ritka­ságszámba megy nálunk. Korábban négy olyan eset volt, amikor a várható heti főnyere­mény elérte e bűvös határt. Hogy most - látszólag ötödik alkalommal - mégis csak a negyedik öttalálatost köszönt­jük, ez azért van, mert az egyik jackpotot 2001 tavaszán ketten nyerték s megosztoztak, feles­ben is 500 millió feletti összeget „bezsebelve”. Az alig fél éve született, há­rommilliárdos abszolút csúcs emléke feltehetően még frissen él sok játékos fejében. Talán ezért várnak ki sokan, és egy sa­játos vabankot játszanak. Azzal vabankolnak tudniillik (s kísér­tik meg a „mindent” helyett a „semmit”), hogy nem játszanak. Ők még feszítik a húrt? Várnak, hogy több legyen a „bankban”? A tapasztalatok arra intenek, nem célszerű ujjat húzni Fortu­nával. A szerencse istennője szeszélyes és kiszámíthatatlan ugyan, de mégis azokat szokta megjutalmazni, akik hűségesek hozzá. Akiket manapság, a min­den korábbinál nagyobb jack­­pothalmozódások időszakában a kegyeibe fogad, azok egész éle­tükben hallgathatják Seherezádé meséit. Más elfoglaltságra emellett úgysem kényszerülnek. Népszava-információ A lottózóirodák ma is várják a fogadók rohamát NÉPSZAVA KÉKESSY DEZSŐ Az 1956-os forradalom után hagyta el Magyarországot. Svájcban orvosi diplomát szerzett, majd kutatóként dol­gozott. Ezután alapította meg orvosi diagnosztikával, gyógyszeripari és kozmetikai minőségvizsgálattal fog­lalkozó laboratóriumát. 1991-ben lett Magyarország genfi tiszteletbeli konzulja. 1997-ben genfi főkonzul lett. 1998-2002 augusztusáig párizsi magyar nagykövet. Újszülöttnek minden kenő új Június végéig tart a Szerencsejá­ték Rt. kenókampánya, amelyet a cég azért szervezett, hogy a fi­atalok körében is népszerűvé te­gye ezt a fogadási formát. A ki­mutatások szerint az elmúlt év­ben a kenó korábbi önmaga alatt teljesített. A felmérések szerint ezt a játékot egy régebben ver­buválódott, többé-kevésbé stabil törzsközönség játssza, újabb hí­veket azonban nem sikerült to­borozni. Pedig­ a játék a cég szakemberei szerint érdekes, csak sokak számára ismeretlen. A cél tehát a fiatal vásárlókö­zönség meghódítása. Az ő lelkü­ket és fantáziájukat egy radiká­lis, virulens reklámkampánnyal kívánja a cég felcsigázni. A Core-Action Reklámügynökség alkotta meg a napokban már több óriásplakáton látható, illet­ve lapunkban is bemutatott Szőr Kenó figurát. A korábbi kampányokban a kisemberek rulettjének is hívott kenó ez alkalommal talán a fia­talok játéka is lesz. Útmutatónk­kal a mostani akciók során elő­ször kenózni kezdőknek szeret­nénk segíteni. A kenóban az 1-80-ig terjedő számokat tartalmazó számhal­mazból a játékos tetszés szerint kiválasztott, legfeljebb 10 szá­mot játszhat meg. A nyeremények kiszámítása: 10-es játéktípusban elért 10 találat = befizetett tét x 1 000 000 10-ből 9 találat = a tét x 8000 10-ből 8 találat = a tét x 350 10-ből 7 találat = a tét x 30 10-ből 6 találat = a tét x 3­0 találat = a tét x 2 9-es játéktípusban elért 9 találat = tét x 100 000 9-ből 8 találat = a tét x 1200 9-ből 7 találat = a tét x 80 9-ből 6 találat = a tét x 8 9-ből 5 találat = a tét x 3 0 találat = a tét x 1 8-as játéktípusban elért 8 találat = a tét x 20 000 8-ból 7 találat = a tét x 320 8-ból 6 találat = a tét x 25 8-ból 5 találat = a tét x 5 0 találat = a tét x 1 7-es játéktípusban elért 1 találat = a tét x 5000 7-ből 6 találat = a tét x 60 7-ből 5 találat = a tét x 6 0 találat = a tét x 1 6-os játéktípusban elért 6 találat = a tét x 400 6-ból 5 találat = a tét x 20 6-ból 4 találat = a tét x 3 0 találat = a tét x 1 5-ös játéktípusban elért 5 találat = a tét x 200 5-ből 4 találat = a tét x 10 5-ből 3 találat = a tét x 2 4-es játéktípusban elért 4 találat = a tét x 100 4-ből 3 találat = a tét x 1 3-as játéktípusban elért 3 találat = a tét x 15 3-ból 2 találat = a tét x 1 2-es játéktípusban elért 2 találat = a tét x 6­­ -es játéktípusban elért 1 találat = a tét x 2 Ennyit fizetnek tehát a nyeremé­nyek. Tegnap egyébként véget ért az extranyeremény-akció. Tízszer félmillió forint gazdára talált. K Két kenó - de azért egy Luxor is? Fotó: Pap Zsombor

Next