Népszava, 2003. augusztus (131. évfolyam, 178–202. sz.)
2003-08-01 / 178. szám
Fujimori volt elnök kiadatását kérik Hivatalosan is kérte Lima Japántól Alberto Fujimori volt perui elnök kiadatását, aki ellen az Interpol nemzetközi elfogatóparancsot adott ki emberrablásban és tömegmészárlásban való feltételezett szerepvállalása miatt. A japán származású Fujimori csaknem tíz év perui elnökség után három évvel ezelőtt távozott a szigetországba, miután 2000 novemberében a limai törvényhozás alkalmatlannak nyilvánította az államfői posztra és eltávolította tisztségéből. Fujimori még 2000-ben megkapta a japán állampolgárságot kivándorolt szülei után, ami aligha teszi lehetővé kiadatását. (MTI) Moszkva betartja a moratóriumot Oroszországnak atomnagyhatalomnak kell maradnia - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a nyugat-oroszországi Szarovban található szövetségi nukleáris központban. Putyin szerint erre egyebek között azért van szükség, hogy ne bővüljön a központban dolgozók munkájára igényt tartó külföldi importőrök köre. Az orosz elnök kijelentette: Oroszország betartja az atomkísérletek tilalmára vonatkozó kötelezettségét, de csak abban az esetben, ha ugyanezt a tilalmat a többi atomhatalom is betartja. A nukleáris központ kutatásait ennek ellenére folytatni kell - hangsúlyozta. (MTI) Gyorsreagálású egység gyakorlata Tíznapos hadgyakorlatot kezdett Dél-Koreában, az Osan légibázison egy nemrégiben felállított amerikai gyorsreagálású alakulat. Az egység 65 katonája négy könnyű páncélozott harci járművel és más felszerelésekkel érkezett első külföldi hadgyakorlatára. Észak- Korea tiltakozott az amerikai gyorsreagálású erők érkezése miatt, mondván, egy újabb agresszív háborút készítenek elő észak ellen. Phenjan tegnap orosz bejelentés szerint hozzájárulását adta, hogy hatoldalú tárgyalások kezdődjenek a Korea-közi helyzet rendezéséről. Előzőleg John Bolton amerikai külügyminiszter-helyettes éles hangon bírálta az észak-koreai diktatúrát. (Népszava) Palesztin fogolylázadás Fellázadtak a palesztin foglyok csütörtökön a délizraeli Askelón település börtönében. A lázadás hírére rendőri erősítés érkezett a börtönhöz. Szemtanúk szerint több tucat rendőrautó és mentő állt meg az askelóni büntetés-végrehajtási intézet előtt. Hisám Abder-Rázek palesztin fogolyügyi miniszter már szerdán felhívta a figyelmet arra, hogy a fogva tartott palesztinok fellázadhatnak, ha Izrael nem engedi őket szabadon a béketerv keretében. Az izraeli kormány 540 palesztin fogoly szabadon bocsátását jelentette be, ám világossá tette, nem enged el olyan rabokat, akik terrortámadások miatt kerültek börtönbe. (MTI) Háborús bűnösök iratai Az argentin bevándorlási hatóságok aktáinak átvizsgálásánál előkerültek harminc olyan háborús bűnös beutazási iratai, akik a második világháború után kerestek menedéket a dél-amerikai országban. Megtalálták Joseph Mengelének, az auschwitzi haláltábor hírhedt orvosának beutazási céduláját. Mengele 1949. június 20-án, Helmut Gregor néven lépett argentin földre. További 7250 cédulán horvátok beutazását dokumentálták, köztük 15 háborús bűnös mezőgazdasági munkásként tüntette fel magát. Néstor Kirchner új argentin elnök rendelte el az Argentínába menekült náci vezetőkről még meglévő dokumentumok hozzáférhetővé tételét. (MTI) Egy farmernek egy birtok Zimbabwe elnöke bejelentette: két hetet adott a nagyobb kormánypártnak, hogy hajtsa végre az „egy birtokos, egy birtok” földreformprogramot. Az állam kezében lévő újságban, a Héraldban olvasható cikkben Robert Mugabe azzal fenyegetett, hogy minden „fölösleges” földbirtokot elkoboztat. A vitatott földreform leginkább azt a 4500 fehér termelőt érintette, akiket elűztek birtokaikról. Ezeken a földeken azonban a termelékenység is gyorsan visszaesett. A főként fehérek képviselte hararei Földművelők Gazdasági Szakszervezete egy képviselője szerint viszont a diktátornak nehézségekkel kell szembenéznie saját pártjában, ha híveit arra akarja kényszeríteni, hogy adják viszsza földjeiket. (Népszava) 2 VILÁG 2003. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK NÉPSZAVA Újabb két amerikai katona veszítette életét orvtámadásokban Jövőre választások lehetnek Irakban Irakban tegnap újabb két amerikai katona veszítette életét orvtámadásokban s többen megsebesültek. Bár a nyugalom korántsem állt helyre, Paul Bremer, Irak amerikai kormányzója úgy nyilatkozott, hogy akár egy éven belül, 2004-ben megtarthatják az általános választásokat. A héten megalakult, 25 tagú iraki ideiglenes kormányzó tanács a választásokig lenne hivatalban. Bremer az iraki külügyminisztérium újbóli megnyitásakor beszélt Bagdadban. Az iraki főváros elfoglalásakor a külügyminisztériumot is kirabolták, felgyújtották. Előző nap James Wolfensohn, a Világbank elnöke kétségeit fejezte ki, hogy az ideiglenes kormányzó tanácsnak jár-e külföldi pénzügyi támogatás. Wolfensohn sürgette, hogy minél előbb dolgozzák ki Irak új alkotmányát s kerüljön választott kormányzat az ország élére. Egy amerikai katona életét vesztette és hárman megsérültek csütörtökön, miután a bagdadi nemzetközi repülőtérre vezető úton terepjárójuk aknára futott. Ricardo Sanchez tábornok, az Irakban állomásozó amerikai szárazföldi erők parancsnoka sajtótájékoztatón jelentette be a hírt. Az AFP helyszínen tartózkodó fotósa szerint ugyanakkor egy páncéltörő rakétagránátokkal támadtak az amerikaiakra a bagdadi repülőtér közelében lévő úton. A sérülteket helikopterrel mentették ki. Egy másik támadásban kézifegyverekkel lőttek az amerikai katonákra Bukuba térségében, ott egy amerikai katona meghalt, ketten megsebesültek. Ezzel 52-re emelkedett Irakban a háború hivatalos beszüntetése óta gerillatámadásokban meggyilkolt amerikai katonák száma. A koalíciós erők 10 ezer dollárig terjedő jutalmat ajánlanak azoknak, akik segítenek a gerillatámadásokat elkövetők elfogásában vagy ilyen incidensek megelőzésében. Ugyancsak jutalmazzák a bejelentéseket esetleges szabotázscselekményekről, fegyverrejtekhelyekről. A BBC úgy értesült, hogy Anbar tartományban, Bagdadtól nyugatra 500 dollárt ajánlanak azoknak, akik vállról indítható rakétákat beszolgáltatnak. Anbarban tegnap megalakult a helyi ideiglenes iraki kormányzat. A 44 tagú testület első ülésén egy amerikai parancsnok elnökölt. Mintegy ezer, Irakba készülő lengyel katonát búcsúztattak el csütörtökön Szczecin kikötővárosban. A katonák előtt Aleksander Kwasniewski elnök hangot adott annak a mélységes meggyőződésének, hogy az iraki szerepvállalás igazságos. A lengyel igazgatási zóna kijelölt parancsnoka, Andrzej Tyszkiewicz tábornok rendkívül nehéz küldetésre számít. A horvát hadsereg különleges századának két 50 fős gyalogsági szakasza iraki küldetésre készül. A 151 fős nemzetgyűlésben 36 honatya ellenzi a horvát katonák Irakba vezénylését. Jóváhagyta Leonyid Kucsma ukrán elnök egy 448 fős vegyvédelmi alakulat áthelyezését Kuvaitból Irakba. Katonai felszereléssel segíti a grúziai amerikai nagykövetség az Irakba készülő grúz egységeket, egyenruhával, golyóálló mellényekkel látják el a mintegy száz grúz katonát. Népszava-összeállítás Édesanyja és öccse könyörög egy letartóztatott iraki szabadon bocsátásáért Bagdad központjában egy sikertelen gránáttámadás utánFotó: Reuters Életfogytiglan háborús bűnökért Ma kezdődik a vizsgálat Londonban a Kelly-ügyben Felmentette a népirtás vádja alól a hágai Nemzetközi Törvényszék Milomir Sztakics boszniai szerb polgármestert, de életfogytiglan ítéletet szabott ki háborús bűnök elkövetése miatt. A bíróság bűnösnek mondta ki a 41 éves boszniai szerb doktort, akit azzal vádolnak, hogy brutális fogolytáborok rendszerét építette ki 1992-ben Bosznia északi részén, Prijedor térségében, ahol gyakoriak voltak a kínzások, megerőszakolások. Az „etnikai tisztogatások” keretében több mint húszezer embert deportáltak Prijedor környékéről, a táborokban több száz boszniai muzulmán esett áldozatul. Wolfgang Schomburg, a hágai törvényszék egyik bírája az ítélet összegzését felolvasva közölte: nem igazolódott be a népirtás vádja, de Sztakicsot felelősség terheli emberek üldöztetéséért, deportálásáért, meggyilkolásáért. Ez a harmadik alkalom, hogy a hágai bíróság a népirtás vádját nem látta igazolva, eddig csupán egyetlen vádlottat, Radiszlav Krsztics boszniai tábornokot ítéltek el genocídium miatt 46 évre. Népirtással vádolja a hágai bíróság Szlobodan Milosevicset is, akinek összesen 66 vádpontban mondhatják ki a felelősségét. A bíró - a Milosevics-pert nem említve - hangsúlyozta, hogy Sztakics ítélete nem jelenti azt, hogy más ügyekben ne látnák megalapozottnak a népirtás vádját. Milosevics perét egyébként augusztus 25-ig elnapolták a vádlott egészségi állapota miatt. Milomir Sztakics ügyében a vád életfogytiglani börtönbüntetést kér, ez az első alkalom, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék életfogytiglani ítéletet szab ki. Sztakics azzal védekezett, hogy ő csak „marionettfigura” volt a boszniai szerb hatalmi játszmában. A vád és a védelem a következő két hétben dönthet arról, hogy fellebbez-e. Népszava-összeállítás A CIA annak idején figyelmeztette Nagy-Britanniát, ne használja az Irakkal szembeni érvelésben azt az elemet, hogy Bagdad szükség esetén 45 percen belül tömegpusztító fegyvert tud telepíteni, és jelezte, nem osztja a véleményt, hogy Irak Afrikából próbált uránt vásárolni. Jack Straw külügyminiszter parlamenti képviselőknek írt levelében ezt maga erősítette meg, mondván, a brit vezetés bízott saját hírszerzésében. A 45 perces fenyegetésről szóló állítást vitatta David Kelly, a londoni védelmi minisztérium tudományos tanácsadója, aki azt sugallta a BBC rádió tudósítójának, hogy a Downing Street 10. s személy szerint Alastair Campbell, Blair kormányfő szóvivője nyomást gyakorolt a hírszerzésre, hogy tegyék „szexisebbé” az iraki beavatkozást igazoló dokumentumot. Amikor nyilvánosságra került, hogy Kelly volt a BBC meg nem nevezett informátora, az 59 éves tanácsadó öngyilkosságot követett el. A Kellyügyben ma kezdődik Londonban Lord Hutton vezetésével a parlamenti vizsgálat. A lord pénteken előzetes meghallgatást tart, majd a vizsgálatot elnapolják Kelly jövő keddre kitűzött temetéséig. Családja szerint nevének nyilvánosságra hozatala elviselhetetlen nyomást gyakorolt a neves tudósra, aki korábban ENSZ-ellenőrként is szolgált. Blair kormányfő kész megszakítani barbadosi szabadságát és tanúskodni a Lord Hutton vezette testület előtt. A mai meghallgatást a televízió is közvetíti, a későbbiekben zárt ajtók mögött folytatják a vizsgálatot. Népszava-összeállítás Bírálják a vatikáni állásfoglalást (Folytatás az I. oldalról) A dokumentum szerzői szerint a homoszexuális házasságok károsan befolyásolják az emberi társadalom „helyes irányú” fejlődését. A Vatikán mindig is szentnek tartotta a házasság intézményét, az egyneműek egybekelését viszont olyan jelenségnek tekinti, amely aláássa az emberiség közös örökségét képező alapértékeket. A dokumentum ugyanakkor nem ítéli el a homoszexuális hajlamú személyeket, akiket - mint fogalmaz - a katolikus egyháznak „tisztelettel, megértéssel és tapintattal” kell fogadnia. E személyeknek azonban önmegtartóztatást kell tanúsítaniuk - áll a vatikáni iratban. „A Vatikán ne avatkozzék be az államok szabad döntéseibe!” - e gondolat jegyében tüntettek csütörtökön a római Szent Péter téren. Az Olasz Radikális Párt a homoszexuálisok szövetségével és az államok világi jellegét védelmező szervezettel tüntetést szervezett a római Szent Péter téren. A német püspöki kar üdvözölte az állásfoglalást. „A korlátolt fanatizmus szomorú dokumentumának” nevezte ugyanakkor a vatikáni állásfoglalást a Zöldek parlamenti frakcióvezetője, Volker Beck. „Ha Róma hadjáratot indít a melegek jogai ellen, az a német katolikus egyház elszigetelődéséhez vezethet” - mutatott rá. Homoszexuális párokra is kiterjesztette Tel-Aviv önkormányzata a házasoknak járó szociális kedvezményeket. Azokat a párokat, akik okmányokkal igazolják egybekelésüket, megilletik a kedvezmények, így olcsóbb belépők a sportlétesítményekbe, a múzeumokba. 1995 óta 37 szövetségi államban fogadtak el olyan törvényt, amely a házasságot kizárólag férfi és nő között ismeri el és érvényteleníti az egyneműek között az állam határain kívül megkötött házasságokat. Állami jogszabályok Megjegyzés: 2000-ben nem volt olyan szövetségi állam, amely elismerte volna az egyneműek házasságát; Vermont az egyedüli állam, amely elismeri az egyneműek életközösségét, s ugyanolyan jogok illetik meg a meleg párokat, mint a hagyományos házasságban élőket. Ez azonban csak az állam határain belül érvényes, szövetségi támogatásokra azonban e párok nem jogosultak. * © 2003 KRT George W. Bush amerikai elnök elutasította az azonos neműek házasságát, ugyanakkor kifogásolta azt is, hogy a homoszexuálisokat erkölcsi ítélet érje, mert „nem feledhetjük, mindannyian bűnösök vagyunk". Az elnök szerdai sajtóértekezletén a Bibliát idézve fejtette ki véleményét az egyneműek házassága legalizálásáról, amely egyre élesebben vetődik fel az utóbbi időben Kanadában és az Egyesült Államokban. Bush, aki mélyen hívő ember, a házasságot férfi és nő szent szövetségének tartja, de szerinte a nemzetnek befogadónak kell lenni a melegek iránt. Egyesült Államok: meleg helyzet Államok, amelyek kifejezetten tiltják az egyneműek házasságát Vermont Washington Oregon Észak- Montana Dakota % A 4, _ . V« Idaho•Wyoming Nevada Dél- Dakota ^ Nebraszka lowa Maine % New^ York Utah Colorado Kansas V Pennsylvania ...---V' n»'■M uj-Arizona Mexikó V, £entu*Y ÉKaro|.na Oklahoma D-l r 'ék Ala^ % barna Georgia Texas %. % -Karólif Hawaii Florida Alaszka Ark. = Arkansas W.Va = Nyugat-Virginia Állampolgársági vita: szemforgató Fidesz-vádak A korábbi magyar kormány diplomáciai lépései és vezető politikusainak nyilatkozatai fényében érthetetlen az a bírálat, amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök fogalmazott meg a jelenlegi magyar kormány címére a kettős állampolgárság kapcsán - írta csütörtökön a kolozsvári Szabadság. A lap a múlt héten rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem-fórumán elhangzott Orbán-beszéd nyomán csokorba gyűjtötte, hogy milyen kijelentéseket tettek a kettős állampolgárság kérdéséről a Orbán-kormány illetékesei, a kormányfő mellett Martonyi János volt külügyminiszter és Németh Zsolt volt külügyi államtitkár. Az 1998-ban hatalomra került új magyar kormány vezetői kezdettől igyekeztek kihátrálni a csupán kampánycélokat szolgáló ügyből. A kommentár szerint a „kettős állampolgárság” helyét előbb a „különleges státus”, majd a „státusféleség”, illetve az „egyes kedvezmények” vette át, hogy a végül elkészült jogszabály csupán „a szomszédos államokban élő magyarokról” szóljon. Kormányzati pozícióból akkor a kettős állampolgárság gondolatát csak a Független Kisgazdapárt támogatta. A tusnádfürdői Orbán-kijelentés szemforgató módon elhallgatta azt a tényt, hogy amikor hatalmon volt, a Fidesz nem támogatta a kettős állampolgárság bevezetését. Most pedig a kiebrudalt egykori koalíciós partner retorikáját ügyes huszárvágással átvéve állítja, hogy a jelenlegi magyar kormány aljas módon viselkedik, mert nem akar kettős állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak - írta a Szabadság.